Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-30 / 119. szám, szombat

Záróközlemény nélkül szakították félbe a tárgyalásokat Othetes szünet • A Nyugat nem akar általános leszerelést Genf (ČTK) - A tízhatalmi leszerelési bizottság Genfben pénteken, április 29-én tartotta 32. ülését. Ez volt a bizottság utolsó ülése az öthetes szünet előtt. A bizottság tárgyalt a közös közlemény kibocsátásáról, a nyugati hatalmak azonban elutasították olyan közle­mény kibocsátát, amely az eddigi tárgyalásokból eredő ütközőpontokat foglalná magában és jelezné a további tárgyalások irányát. Ezzel bebizonyították, hogy állást foglalnak az általános és teljes leszerelés programja, valamint azon tény közlése ellen, hogy egyes kérdé­seket illetőleg közeledés jött létre a nézetekben. A nyugati küldöttségek megerősítik azt a nézetet, hogy egyáltalán nem hajlandók tárgyalni az általános és teljes leszerelés kérdéséről. A bizottság 32. üléséről kiadott közlemény, a szokásos napi közlemény, és arról szól, hogy az ülésen a bolgár küldött elnökölt, és hogy a jövő ülést június 7-re tűzték ki. A tízhatalmi leszerelési bizottság legutolsó ülésén Jirí Nősek, Cseh­szlovákia külügyminiszterének he­lyettese, a csehszlovák küldöttség vezetője a többi között ezeket mon­dotta : Csehszlovákia népének és a világ többi országa népének egyaránt lét­érdeke az általános és teljes le­szerelés mielőbbi megvalósítása, mert teljes mértékben tudatában van annak, hogy a leszerelés egy­szer s mindenkorra megmentené a nemzeteket a háború veszedelmétől és lehetővé tenné, hogy az egész világon megszülessen a tartós béke. Ezért Csehszlovákia közvéleménye figyelemmel és érdeklődéssel kísér­te a tízhatalmi értekezlet tanácsko­zásait, amelyek azonban sajnos nem hozták meg a kívánt eredményt. V. A. Zorin, a szovjet küldöttség vezetője az értekezlet záró ülésén összefoglalva az értekezlet eddigi munkáját a többi között ezeket mon­dotta: A tízhatalmi bizottság munkájában a tanácskozások folyamán kezdettől fogva elvileg két különböző irányvonal mutat­kozott. Az egyik Irányvonalat a szocialista államok küldöttségei követték, amelyek az ENSZ közgyűlésének az általános és teljes leszerelésről, a leszerelési egyezmény ki­dolgozásáról, valamint a leszerelés konk­rét programjára vonatkozó megállapodás­ról szóló határozatának végrehajtására törekedtek. A második irányvonalat a tízhatalmi bizottságban a nyugati orszá­gok — az Északatlanti Paktum tagjainak — küldöttségei követték. Ezt az irányvo­nalat az általános és teljes leszerelés céljaitól egészen eltérőnek lehet minősí­teni, amely lényegében azt a törekvést tUkrözi, hogy a leszerelést ellenőrzéssel pótolják és meghiúsítsák a leszerelésre vonatkozó tárgyalásokat. A szovjet javaslat a háború vezetésé­hez szükséges valamennyi anyagi eszköz teljes felszámolására számit. A szovjet javaslat abból indul ki, hogy az általános és teljes leszerelésre vonat­kozó intézkedést hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett kell megvalósítani, emellett az ellenőrzés terjedelmének és jellegének meg kell felelnie a leszerelési intézkedések terjedelmének és jellegének azzal, hogy ne legyen leszerelés nélkUli ellenőrzés, sem pedig ellenőrzés nélkUli leszerelés. A nyugati hatalmak kitértek a szovjet javaslat részletes megtárgyalása elől, nem voltak hajlandók hozzájárulni az ál­talános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény kidolgozásához és előterjesz­tették az „általános széleskörű leszerelés tervét," amely a nyugati hatalmak újabb kísérlete arra, hogy kitérjenek az igazi leszerelés elöl és tevékenységüket csupán az ellenőrzésre korlátozzák. Munkánk első szakaszának befejező ré­szében a nyugati hatalmak rájöttek arra, hogy nem olyan könnyű dolog figyelmen kívül hagyni az ENSZ közgyűlésének ha­tározati javaslatát, mert ezt a világ valamennyi nemzete elítélné. A nyugati hatalmak április 26-án javaslatot ter­jesztettek elő, amelyben végre mégis csak napvilágra kerülnek az első pozitív mo­mentumok — a hatékony nemzetközi el­lenőrzés mellett történő általános és teljes leszerelés elveinek és feltételeinek javaslata. Azonban csaknem azonnal azután, hogy a nyugati hatalmak előterjesztették új okmányukat, amely elismerné az általános és teljes leszerelés alapelveiről szóló egyezményt és később a leszerelés prog­ramjának kidolgozására vonatkozó meg­állapodás múlhatatlan szükségességét, ko­moly kétségek merültek fel szándékuk őszinteségét illetőleg. V. A. Zorin beszédének befejező ré­szében kijelentette: a tízhatalmi leszere­lési bizottság értekezletének szünete után felújítjuk a tárgyalásokat. Ami a Szov­jetunió álláspontját illeti, a Szovjetunió minden törekvését latba veti az általános és teljes leszerelés konkrét progranfjára vonatkozó tanácskozásunk sikerének el­érése érdekében, hogy ezáltal hozzájá­ruljon az emberiség nagy céljának eléré­séhez — a háború kiküszöböléséhez az emberiség életéből. Jirí Nősek külügyminiszterhelyettes a tízhatalmi leszerelési bizottság üléséről A CSEHSZLOVÁK TÁVIRATI IRODA TU­DÓSÍTÓJA NYILATKOZATOT KÉRT JIRÍ NŐSEK KÜLÜGYMINISZTERHELYETTES­TÖL, A TI/MAI ALMI LESZERELÉSI BI­ZOTTSÁG CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTTJÉTŐL NŐSEK ELVTÁRS A TUDÓSÍTÓ KÉRDÉ­SEIRE ADOTT VÁLASZAIBAN KIJELEN­TETTE: A Szovjetunió és a szocialista álla­mok az ENSZ-közgyűlés határozata értel­mében a tízhatalmi bizottság elé terjesz­tették az általános és teljes leszerelés tervezetét és hajlandók voltak nyomban kidolgozni és megkötni az erre vonatkozó szerződést. Sajnos, a nyugati küldöttségek nem vi­szonozták készségüket. A tárgyalások fo­lyamán mindkét fél kifejtette álláspont­ját, s már úgy látszott, hogy egyes kér­désekben megegyezhetnek. A nyugati küldöttségek azonban nem mutattak hajlandóságot az általános és teljes le­szerelés programjának előzetes kidolgozá­sára, sőt a tárgyalások első részének vé­gén feladták előző álláspontjaikat s elle­nezték, hogy a közös nyilatkozat utal­jon az álláspontoknak egyes kérdésekben elért közeledésére. Ennek ellenére hasz­nos eszmecserét folytattak a tárgyalások során, ami tisztázta a résztvevő orszá­gok álláspontjait. A nyugati küldöttségek azonban csak a2 ellenőrző jellegű részleges intézkedésekről voltak hajlandók tárgyalni, hogy a nyu­Béke- és barátsági szerződés Kína és Nepál között KATHMANDU (ČTK) — CSOU EN-LAJ­NAK, A KLNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK NEPÁLI TARTÓZKODÁSAKOR ÁPRILIS 29-ÉN KATHMANDUBAN BÉKE- ÉS BARÁTSÁGI SZERZŐDÉST ÍRTAK ALÁ. A szerződés a következő pontokat tar­talmazza. 1. Mindkét szerződő fél kölcsö­nösen elismeri a két ország függetlensé­gét, szuverenitását és területi sérthetet­lenségét. 2. A szerződő felek továbbra is békeszerető és baráti kapcsolatokat fog­nak fenntartani és fejleszteni. A vitás kérdéseket békés tárgyalások útján in­tézik el. 3. A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a két ország közötti gazda­sági és kulturális kapcsolatok a barát­ság és együttműködés szellemében, az egyenlőség és kölcsönös előnyök, valamint a másik ország belügyébe való be nem avatkozás elveivel összhangban tovább fej­lesszék és megszilárdítsák. 4. Bármilyen ellentétet, amely e szerződés betartásában előfordulna, normális diplomáciai tárgya­lás útján oldjanak meg. A szerződést ratifikálni kell; a ratifiká­ciós iratokat Pekingben mielőbb kicserélik. A szerződés 10 évre szól, s a ratifiká­ciós iratok kicserélése után azonnal ér­vénybe lép. Csou En-laj nepáli látogatásának befe­jeztével közös közleményt adtak ki, amelyben a többi között hangsúlyozzák, hogy a békés egymás mellett élés 5 elvé­nek és a bandungl szellemnek az államok közötti kapcsolatok terén egyre nagyobb szerepet kell betöltenie. Mindkét állam képviselői örömmel fogadják a csúcsérte­kezletet és kifejezik azon reményüket, hogy rövidesen megállapodás jön létre a teljes leszerelésről és az atomfegyverek betiltásáról. A görög politikai foglyok felhívása a világ közvéleményéhez (ČTK) Az Aigina, görög börtönben szen­vedő politikai foglyok levélben fordultak a világ közvéleményéhez, amelyben rá­mutatnak, hogy a görög kormány a múlt évben 743 hitleri háborús bűnöst részesí­tett kegyelemben, akik felelősek a meg­szállás idején a görög nép ellen elköve­tett gaztettekért. Ezen hitlerista bűnösök között van Merten is, aki 50 ezer görög polgárt küldött a gázkamrákba. A poli­tikai foglyok a többi között ezt írják: „Mialatt a kormány kegyelembe részesí­ti ezeket a gonosztevőket, már 15 éve tart fogva bennünket, akik abban az idő­ben, amikor a fasiszta Olaszország és a hitleri Németország megtámadta hazánkat Amerikai üzletemberek a Szovjetunióban Moszkva (ČTK) - A New Orleans-i amerikai üzletemberek küldöttsége pén­teken találkozott a Szovjet Kereskedelmi Kamara és a szovjet külkereskedelmi szervezetek képviselőivel. A Metropol-szál­lőban rendezett találkozón több mint 100 személy vett részt. A vendégeket Mihail Nyesztyerov, a Szovjet Kereskedelmi Ka­mara elnökségének elnöke fogadta. A szovjet és amerikai kereskedelmi körök képviselői másfélórás megbeszélé­sük során a kereskedelem, az együttmű­ködés, a kölcsönös kapcsolatok és a tu­ristaforgalom kérdéseivel foglalkoztak. — Görögországot — a haza védelmére a harcvonal első soraiban küzdöttünk." A görög politikai foglyok ezzel a le­véllel, amelyet 450 fogoly nevében hatan írtak alá, minden egyszerű emberhez és államférfihoz, a fasisztaellenes mozgalom valamennyi résztvevőjéhez, minden hazá­ját szerető emberhez fordulnak, kelje­nek védelmükre. gati országok katonai előnyökhöz juthas­sanak. Ez az oka annak, hogy a bizottság nem tudta teljesítem a közgyűlés 14. üléssza­kától kapott megbízatását, azt hogy azon­nal kezdje meg az általános és teljes leszerelés kidolgozását. Adenauer makacs álláspont elfoglalására szólítja fel a Nyugatot VÉGET ÉRT a KERESZTÉNYDEMOKRATA UNIÓ KONGRESSZUSA Karlsruhe (ČTK) — Karlsruheban há­romnapos tanácskozás után véget ért a nyugat-németországi Kereszténydemokra­ta Unió kormánypárt kongresszusa. Amikor jóváhagyták a párt Adenauer-i vezetőségének politikáját elismerő hatá­rozatot, Adenauer kancellár záróbeszé­det mondott. Felszólította a nyugati kor­mányok miniszterelnökeit, hogy a párizsi csúcsértekezleten egyöntetű makacs ál­láspontra helyezkedjenek Ny. Sz. Hrus­csovval szemben, mert a helyzet komoly és ha a Nyugat nem lépne fel egysége­sen, a világra még „nyugtalanabb idők" várnának. A szövetségi parlament jövő évi választásával kapcsolatban Adenauer kijelentette, hogy ha a szociáldemokra­ták győznének, és ha Nyugat-Németor­szág ennek következtében megváltoztat­ná külpolitikájának irányvonalát, ez be­láthatatlan következményekkel járna a nyugati világra. Ezért a Keresztényde­mokrata Uniónak a választáson győzel­met kell aratnia. EGYMILLIÓ KILOWATTOS TURBINA Leningrádban megszerkesztették a világ legnagyobb turbináját. Teljesítménye egy­millió kilowatt, ami a világ legnagyobb villanyerömüve, a kujbisevi erőmű kapaci­tásának közel a fele. A gőzturbina készí­tői a gyakorlatban már jól bevált 5 00 ezer kilowattos turbina szerkezetéből in­dultak ki. Nagyobbították a forgórész la­pátjait és növelték a gőzvezetékek szá­mát. A gőz kezdeti nyomása 240 atmosz­féra, hőfoka 580 C fok. Az óriásturbina lehetővé teszi a hövillanyerőmüvek beru­házási költségeinek jelentős csökkentését és lényegesen meggyorsítja az építésüket. (TASZSZ) Bizalmat szavaztak a szenátusban a Tambroni-kormánynak Róma (ČTK) — Az olasz szenátus­ban április 29-én befejezték a Tambronl­kormány bizalmi kérdésének vitáját. Ugyanúgy mint a parlamentben az „egy­színű" kereszténydemokrata kormányra csupán a kereszténydemokraták és a neo­fasiszták szavaztak. A vitában Uvelic Spano kommunista szenátor bizonyítékokat terjesztett elő arról, hogy Tamoroni nem elsőlzben köt szövetséget a fasisztákkal. A szenátus kereszténydemokrata cso­portjában éles ellentétek merültek fel azoknak a szenátoroknak fellépésével kap­csolatban, akik a párt úgynevezett bal­szárnyához tartoznak, és szembehelyez­kednek a neofasiszták támogatására tá­maszkodó kormánnyal. Azonban a Keresz­ténydemokrata Párt szenátusi csoportjá­nak rendkívüli ülésén Moro főtitkár fi­gyelmeztette a szenátorokat, hogy egyes kereszténydemokrata szenátorok kor­mányellenes szavazata a pártszakadáshoz vezethet, és ezért sikerült a párt vala­mennyi szenátorát rábírnia, szavazzanak a kormánynak bizalmat. A Tambroni-kormány mellett 128 sze­nátor — 117 kereszténydemokrata, 8 neofasiszta és 3 független — szavazott. A kormány ellen 117 kommunista, szo­cialista, szociáldemokrata, liberális, köz­társasági és monarchista szenátor sza­vazott. 11 szenátor — közöttük keresz­ténydemokrata szenátorok is — tartóz­kodott a szavazástól. Ezzel véget ért Olaszország háború utáni időszakának egyik legnagyobb kormányválsága, amely 66 napig tartott. AUSZTRIA Harcos május elseje A z osztrák Kommunista Párt felhl­vására ez idén Ausztria egyes városaiban és számos községében május elsejei felvonulásokat rendez­nek. Ausztria Szocialista Pártja (SPO) most azon mesterkedik, hogy beszüntesse a hagyományos május el­sejei felvonulásokat. A reakciós saj­tó élénken helyesli e törekvést. Ausztria Szocialista Pártja Grácban, Stájerország fővárosában már lemon­dott a május elsejei felvonulásról. A szocialista párt Linzben, Felső­Ausztria fővárosában ugyan nagygyű­lésre készül, azonban nem vette terv­be a tüntető felvonulást. A párt Bécs­ben még nem merészkedett ilyen lépésre, úgyhogy ez idén még meg­rendezi felvonulását a bécsi Ringen. A párt jobboldali vezetői azzal „indokolják" a május elsejei tün­tetés elhagyását, hogy a munkások­nak a „jólétet" biztosító Ausztriá­ban nincs miért tüntetniük. Megfele­lőbb indokok híjén ezt állítják an­nak ellenére, hogy különösen a német militarizmus feléledése mind politi­kai, mind gazdasági téren aggasz­tóan veszélyezteti az országot és az osztrák munkásoknak védekezniük kell e veszély ellen. Ausztria népe ezért különösen ér­dekelt a nemzetközi leszerelés végre­hajtásában. A két kormánypárt - a „Néppárt" és „Ausztria Szocialista Pártja — szószólói a parlamentben ugyan kedvezően értékelték azt a le­szerelési javaslatot, amelyet a Szov­jetunió terjesztett az ENSZ elé, de a polgári sajtó és a szocialista párt lapja erről egyrészt említést sem tett, másrészt nem tulajdonított kellő jelentőséget neki. A legkirívóbb azonban, hogy a parlament a Szovjet­unió leszerelési javaslatait nem mél­tatta hivatalos nyilatkozatban. A parlament ugyan elutasította Ausztria részvételét az európai közös piacban (EWG), mivel ez az országot gazdaságilag és politikailag kiszolgáltatná a német im­perializmusnak. Az országban, de a két kormánypárton belül is léteznek azonban olyan számottevő erők, amelyek arra tö­rekszenek hogy valami úton-módon mégis megvalósuljon Ausztria csatlakozása a kö­zős piachoz Az ipari Válalkozók Egyesüle­te például azt követeli, hogy az esetben, ha az európai közös piac és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás közötti ellen­tétek áthidalása nem sikerülne, Ausztria lépjen ki az övezetből és keresse a közös piachoz való csatlakozás lehetőségeit. Ausztriának is megvan a saját Ober­länderje — ez pedig, senki más, mint Razesberger, Steyr nemrég még jelentős iparváros rendőrigazgatója, akiről egy nyugat-berlini bűnper keretében tanúval­lomások alapján bebizonyosodott, hogy a második világháborúban mint magasrangú SS-tiszt Ukrajna területén parancsot adott zsidók tömeges legyilkolására. Razesber­gert csak ismételt tiltakozások után füg­gesztték fel, de mindmáig nem emeltek vádat ellene. Minden bizonnyal hatalmas pártfogói vannak a kormánykörökben, akik azért veszik védelmükbe, mert nyilván­valóan attól tartanak, hogy Razesberger tanúvállomása fényt derítene a nácikkal folytatott együttműködésükre s arra, hogy a neonácikat minden módon előnyben részesítik. Ausztriában az igazságszolgáltatásban, a rendőrség apparátusában, az iskolaügy terén, de a szövetségi hadsereg tisztikará­ban is szép számmal találhatók nácik, akik a dicstelen múltból még mindig nem vonták le a következtetéseket. Az ország­ban megtűrik a neofasiszta egyesületeket, melyek tevékenységét Nyugat-Németor­szágból irányítják és garázdálkodásukat a parlamentben az úgynevezett „szabadság párt" fedezi. Az úgynevezett osztrák tor­nászegyesület (az első köztársaság német tornászegyesületének utóda) pünkösdkor Grácban vagyis ugyanott, ahol a szocia­lista párt lemondta a májusi tüntetés megrendezését — nyugat-németországi tornászegyesületek és a szudéta-német revansista szervezetek nagy részvételével tornaünnepély leple alatt nagynémet — neofasiszta provokációra készül. Ausztriában a legutóbbi hetekben erő­sen fokozódott a tőkések támadása. Az Ausztria Szocialista Pártja jobboldali ve­zetőinek megalkuvása következtében aránytalanul rosszabb lett a dolgozók be­tegbiztosítása. A vállalkozók annak elle­nére, hogy oly nagy nyereségeket vágnak zsebre, mint még soha, és állandóan fo­kozódik üzemeik termelékenysége, bérha­tárt akarnak kényszeríteni munkásaikra. A munkások azonban azt követelik, hogy béreik kellő arányban legyenek az árak emelkedésével, s őket megillető módon részesedjenek a csúcskonjuktúra gyümöl­cseiből. Igényt tartanak szociális jogaik védelmezésére, s továbbfejlesztésére és állást foglalnak amellett, hogy munkahe­lyük biztosítása érdekében erősítsék a kereskedelmi kapcsolatokat a szocialista országokkal. Ezért az Ausztria Szocialista Párt­jához tartozó munkások és munkás­funkcionáriusok is hovatovább tuda­tára ébrednek annak, hogy védekez­.niük kell a reakció kirohanásai és a tőke támadásai ellen. Ezért mind­inkább elítélik a jobboldali vezérek fegyverletételi politikáját is. Erről nemcsak azok a sikerek tanúskod­nak, amelyeket a kommunisták szá­mos fontos nagyüzemben működő üzemi tanács-választásokon elértek, hanem az is, hogy a kommunista párt igen sok szavazatot kapott a nemrég Karinthiában lezajlott országgyűlési választásokon, továbbá a Stájeror­szágban és Alsó-Ausztriában rende­zett községi választásokon is. Az idei május elsejét az osztrák dolgozók is a nemzetközi leszerelé­sért, az ország függetlensége és sem­legessége megszilárdításáért, a fasisz­ta veszedelem ellen vívott harc, a demokrácia megvédéséért, megszi­lárdításáért, a szociális jogok meg­védéséért s bővítéséért folytatott küzdelem jegyében ünneplik. Május elsején sokan azok közül a szocialista munkások közül is, akik­nek a munkások harcos hagyományai­nak feladása mellett foglalt állást, egy sorban menetelnek majd a kommu­nistákkal. FRANZ KUNÉRT LENGYELORSZÁG 65 a tízezer közül A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG hatvanöt munkacsoportjának ma, május elsején nagy napja lesz. Az egész országban az üzemek dolgozóinak tízezer csoportja versenyez a jobb eredmények eléréséért. Ezek kozui 2500 kollektíva elhatározta, hogy versenyre kel a szocialista munka­brigád címért. , . A szocialista munkabrigád címért folyó mozgalom a lengyel dolgozók körében is igen népszerű lett. Főleg a fiatalok körében terjed gyorsan. Hiszen a 2500 kollektíva közül 1700 ifjúsági brigád. A csoportok tagjai arrattörekszenek, hogy túlszárnyalják tervfeladataikat, alkalmazzák az uj technikát, elmélyítsék szakmai tudásukat és növeljék általános művelt­ségüket. E területeken a legjobb eredményeket 65 brigád érte el. A legtöbb a gépiparban és a közlekedésben. De számos brigád teljesítette a feltételeket az élelmiszeriparban, a bányászatban és kohászatban is. A 65 brigád ma, május elsején kapta meg a megtisztelő elmet. A len­gyel szakszervezetek központi tanácsa méltónak ismerte el őket e ma­gas elismerésre. Mi is örömmel gratulálhatunk a hatvanöt brigád mai ket­tős ünnepén a lengyel dolgozóknak, mindenekelőtt e brigádok tagjainak, akik Lengyelország szocialista építésében az élvonalban küzdenek. KUBA Tüntetés o i impeiiolistn beavatkozás eľen „HAZA VAGY A HALÁL!" - ez a fő májusi jelszó leng Havanna ut­cáin. A május elsejei nagygyűlésen, melyet Havanna főterén rendeznek, a forradalom mellett az észak-ame­rikai beavatkozás ellen fognak tün­tetni. Egymillió tüntető részvételére számítanak. A Kubai Munkaszövetség májusi kiáltványában hangsúlyozza, hogy a munkások és az egész nép utolsó csepp vérükig készek védelmezni a forradalmat az imperialista agresz­szióval szemben. , Az ünnepségeket szervező bizott­ság egymillió röpiratot bocsátott ki és zászlócskákat nyomatott. A la­kosságot ingyen szállítják a tüntetés színhelyére. Az egyes tartományokból már sok ezer dolgozó érkezik Havannába, hogy részt vegyen az ünnepségeken. A milícia alakulatai már több nap­ja gyakorolják a díszszemlét. A gyá­rakban gyűléseket tartanak. A tele­vízió adásaiban kifejezte, hogy a dolgozók támogatják a forradalmi kormány politikáját, különösen a földreform végrehajtását és tiltakoz­nak az észak-amerikai uszítás el­len. Az idei május elsejei ünnepségek a népek szolidaritása és kölcsqjiös támogatása, az imperializmus ellen és a nemzeti függetlenségért vívott harc jegyében folynak le. (ČTK) JJJ SZÓ 11 + 1960. május 1.

Next

/
Thumbnails
Contents