Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-29 / 118. szám, péntek

A szocialista országok a Nyugat „elvi javaslatáról" Románia és Csehszlovákia küldöttének felszólalása Genf (ČTK) — A tízhatalmi leszerelési bizottság szerdai ülésén, ame­lyen az angol küldött elnökölt, a Csehszlovák Köztársaság és Románia küldöttei értékelték „az általános és teljes leszerelés elveinek és fel­tételeinek" nyugati javaslatát. Érdem szerint értékelték a pozitív és ne­gatív elemeket, nem utasították teljesen vissza a javaslatot és lehető­séget nyújtottak az általános és teljes leszerelés elveiről való vitára. E felszólalások képezték a bizott­ság április 27-i ülésének fő tartal­mát. A nyugati küldöttek közül az olasz és kanadai küldött szólalt fel a részlegkérdésekre vonatkozólag. Mezincescu román küldött kife­jezte azt a nézetét, hogy a nyugati küldöttségek az elvek és feltételek javaslatának előterjesztésével formá­lisan elismerték annak szükséges­ségét, hogy megállapodás jöjjön lét­re az általános és teljes leszerelés feltételeiről. J. Nősek mérnök, csehszlovák kül­dött beszédében örömmel fogadta azt a tényt, hogy a nyugati országok új okmánya „a hatékony nemzetközi el­lenőrzés mellett történő általános és teljes leszerelésről" beszél. Hason­lóképpen örömmel fogadta, hogy ez az okmány hangsúlyozza az ENSZ közgyűlésének határozati javaslatát és azt a tényt, hogy a közgyűlés ha­tározati javaslata felszólította a kor­mányokat, keressék a hatékony nem­zetközi ellenőrzés mellett történő általános és teljes leszerelés problé­májának konkrét megoldását. Ezzel szemben az okmányban foglalt In­tézkedések nem csúcsosodnak ki az általános és teljes leszerelésben. A nyugati hatalmak küldöttségeinek új okmánya nem tesz említést vala­mennyi fegyveres erő feloszlatásá­ról és teljes felszámolásáról, fegy­verzetének elpusztításáról, hanem csupán csökkentéséről és korlátozá­sáról. Az okmány további fogyatékossága az, hogy nem beszél az idegen terü­leten létesített katonai támaszpon­tok felszámolásáról. A szocialista országok által elő­terjesztett okmány és a nyugati or­szágok okmánya között komoly el­térés mutatkozik az általános és tel­jes leszerelés programja időbeli kor­látozásának kérdésében. Míg a szo­cialista országok küldöttségeinek ja­vaslata a program megvalósításának pontos határidőt jelöl ki, addig a nyugati országok küldöttségei ezt a fontos momentumot nemcsak kike­rülik, hanem kijelentik, hogy az ál­talános és teljes leszerelés végre­hajtására nem lehet pontos és kö­telező időt kitűzni. J. Nősek mérnök beszédének be­fejező részében kijelentette, hogy a szocialista országok küldöttei öröm­mel fogadnák, ha a nyugati orszá­gok küldöttei megmagyaráznák, ja­vaslatukban miért nem foglalkoztak az ellenőrzés olyan fontos elvével, hogy nem lehet szó leszerelés nél­küli ellenőrzésről, és ellenőrzés nél­küli leszerelésről, és hogy az ellen­őrző intézkedések terjedelme és jelleg.' meg kell hogy feleljen az el­lenőrzött leszerelési intézkedés ter­jedelmének és jellegének. Nem hivatalos háromhatalmi tanácskozás Genfben Genf (ČTK) - A nukleáris fegy­verkísérletek beszüntetéséről tár­gyaló háromhatalmi genfi értekezlet április 27-re kitűzött értekezletét a szovjet, amerikai és angol küldött­ség kölcsönös megegyezése alapján elhalasztották. A Reuter hírügynök­ség jelentése szerint az amerikai képviselő közölte, hogy a küldöttsé­gek vezetői az amerikai küldöttség genfi székházában nem hivatalos ta­nácskozást tartanak. MAURICE THOREZ 60. születésnapjának megünneplése Párizs (ČTK) - A párizsi sport­palotában április 27-én ünnepelték Maurice Thorez, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára születésének 60. évfordulóját. Az ünnepi gyűlésen több ezer párizsi dolgozó vett részt. A megnyitó beszédet Benőit Fra­chon, a Francia Kommunista Párt politikai irodájának tagja mondotta. Thorez elvtárs életét és munkáját Lucien Midol, Paul Laurent és Marle Claude Vaillant-Couturreire ismertet­ték. Raymond Guyot, a Francia Kommu­nista Párt politikai irodájának tagja ezután felolvasta a világ minden ré­széből a kommunista és munkáspár­toknak Maurice Thorezhez intézett üzenetét. Hatalmas, lelkes tapssal fogadták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üd­vözletét. A FÜLÖP-SZIGETEK felett hatalmas tájfun dúlt, melynek hatvan halálos ál­dozata van. Ezenkívül 100 személy eltűnt. A tájfun házakat söpört el és több he­lyen tönkretette az utakat. (ČTK) CARACASNAK, Venezuela fővárosának lakossága tüntetésen követelte a vene­zuelai lázadók szigorú megbüntetését. Eisenhower washingtoni sajtóértekezlete Nixon fogja képviselni Eisenhowert Párizsban? Washington (ČTK) Eisenhower el­nök az április 27-i sajtóértekezleten kijelentette, tekintettel arra, hogy az amerikai kongresszus jelenleg fontos törvényjavaslatokat tárgyal, amelyek megkövetelik az elnök washingtoni jelenlétét, nincs kizár­va, hogy a párizsi csúcsértekezletre Nixon alelnököt nevezi ki megbízott­UJABB FÖLDRENGÉS LÄRBAN Teherán (ČTK) — Lár iráni városban, amelyet az Sprilis 24-i földrengés dön­tött romba, a Reuter hírügynökség je­lentése szerint április 27-én újabb föld­rengés volt. Kisebb földrengés volt a vá­rosban és környékén a megelőző este. További földrengést jelentettek a közép­iráni Nehavand körzetéből. Lár városának lakossága a városon kí­vül sátrakban tanyázik. A lakosságot űjabb veszedelem fenyegeti. Farkasok kóborolnak a sátortábor körül és veszé­lyeztetil- azok életét, akiknek a föld­rengést sikerült átélni. Április 27-én éjfélkor újabb föld­rengés volt Lárban. A mentőcsapat öt tagía életét vesztette. A mentést tovább folytatjak. jának, amennyiben az értekezlet egy hétnél tovább fog tartani. Az újságírók Ny. Sz. Hruscsov ba­kui beszédével kapcsolatban több kérdést tettek fel Eisenhowernek. Az elnök válaszában hangsúlyozta, hogy Ny. Sz. Hruscsov nyilatkozatát nem tekinti fenyegetésnek. Ogy véli, hogy ez a nyilatkozat a Szovjetunió Berlin kérdésében már előbb elfog­lalt álláspontjának megerősítése. Az újságírók egyike azt kérdezte Eisenhowertől, hogy a gyakorlatilag megvalósított leszerelési intézkedé­sek, amennyiben megállapodásra ke­rült sor, nem fognak-e ártani Ame­rikának. Eisenhower azt felelte, hogy ebben a dologban nem lát okot nyug­talanságra. Az USA - folytatta az elnök — kénytelen jelentős mérték­ben korlátozni az iskolák fenntartá­sára, az utak építésére, stb. szánt eszközöket. Ezért — mondotta Eisen­hower — nem látja akadályát annak, hogy a katonai célokra szánt költség­vetési tételeket a leszerelés kérdé­sének kedvező megoldása esetén miért ne lehetne békés célokra fel­használni anélkül, hogy az USA gaz­dasága kárt szenvedne. De Gualle és Eisenhower tárgyalásai után D E GAULLE, francia köztársa­sági elnök amerikai látogatá­sának befejeztével tárgyalá­sokat folytatott Eisenhower elnökkel, Herter külügyminiszterrel és más amerikai politikusokkal. Tárgyalásaik során a nemzetközi kapcsolatokat, a közelgő csúcsértekezlettel kapcsolat­ban felmerülő problémákat és a fran­cia-amerikai viszony kérdéseit érin­tették. A tárgyalások után kiadott rövid közleményből nem lehet arra következtetni, mennyiben egyeztek meg, s mennyiben tértek el nézeteik. A két államférfi tárgyalásainak értelmét és jelentőségét csak a fenn­álló helyzet tekintetbe vételével, a sajtójelentések és de Gaulle beszé­dei alapján ítélhetjük meg. De Gaulle tábornok majdnem két évig halogatta amerikai útját, melyre egészen más helyzetben került sor, mint amilyenben a francia kormány­fők a legutóbbi évtizedben az Üj­világba ellátogattak. A negyedik köz­társaság körülményei közepette a kormányfők röviddé! hivataluk átvé­tele után Washingtonba siettek, hogy „lojalitásukról" biztosítsák az USA-t és további dollárkölcsönöket bizto­sítsanak maguknak. DE GAULLE tábornok nem követte elődjeit és csak azután látogatott el az USÁ-ba, hogy jelentősen megszilárdult az új rendszer belső- és külső helyzete, személyesen találkozott Nyikita Hruscsov­val és így egészen „talpra állította" a francia politikát. De Gaulle tábornok rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy felvette a személyes kap­csolatokat Hruscsov elvtárssal. Ez 82 április 25-1 washingtoni sajtóértekezleten adott válaszából is kitűnt. A francia köz­társasági elnök a legnagyobb tisztelettel beszélt Hruscsov elvtársról, kiemelte Franciaország és Oroszország történelmi kapcsolatait és hangoztatta, hogy a két ország között nincs érdekellentét és részvételük a kormányfői értekezleten az egész világnak használhat. De Gaulle tábornok a tárgyalások fo­lyamán első helyre állította a csúcsérte­kezlet kérdését, felfogását, ügyrendjét és a nyugati álláspontot. A közleményből s de Gaulle nyilvános beszédeiből a kö­vetkező következtetéseket vonhatjuk le. • 1. A kormányfői értekezlet nem egy­szerű akcióként, hanem többé kevésbé rendszeres csúcsértekezletek kezdeteként értelmezendő, azzal a céllal, hogy foko­zatosan megoldják a vitás kérdéseket. 9 2. A legfontosabb dolog a kedvező légkör megteremtése a két rendszer ál­talános kapcsolataiban. Ez a légkör lesz az egyes kérdések jövőbeni megoldásának fő feltétele. 0 3. A fő problémák: a leszerelés, a német kérdés, benne a berlini kérdés, valamint az elmaradott országok megse­gítésére irányuló szervezett nemzetközi törekvéi. Ha összehasonlítjuk ezeket az eszméket Hruscsov bakui beszédével, látjuk, hogy sok irányban megegyeznek. Elsősorban fontosnak tartják a nemzetközi feszült­ség további enyhítését, és hasznosnak tartják az államférfiak személyes kapcso­latait. A fő problémák megválasztásában is egyetértenek. De Gaulle amerikai útja sajnos nem mindent tisztázott. Nyílt kérdés maradt például Franciaországnak az atomkísérletek beszüntetésével kap­csolatban elfoglalt álláspontja. Az sem tűnt ki, hogy Nyugat a leszere­lés kérdésében pozitív álláspontra helyezkedik-e. De Gaulle beszédei inkább arra engednek következtetni, hogy öncélúan még mindig az ellen­őrzést helyezik előtérbe, magával a leszereléssel szemben. A német kér­dést illetően de Gaulle útja arra enged következtetni, hogy Francia­ország a fokozatos megoldás, főként Nyugat-Berlin kérdésében a külön­megoldás lehetősége felé hajlik. Ügy tűnik, hogy véglegesen sutba dobták a „szabad választások" elavult kon­cepcióját. Ennek ellenére az a kö­rülmény, hogy a francia kormány nem tekinti veszélyesnek Nyugat­Németország fejlődését, még mindig akadályozza a német kérdés békés rendezését. Ám de Gaulle látogatása után to­vábbra is kérdéses az amerikai kül­politika állásfoglalása. Az utóbbi hó­napokban és hetekben azt látjuk, hogy hátat fordított a tavalyi reáli­sabb elképzeléseknek. Ha Herter, vagy Dillon legutóbbi beszédét ösz­szehasonlítjuk de Gaulle amerikai beszédeivel, úgy tűnik, hogy a fran­cia kormányfő sokkal reálisabb, mint az amerikai külügyminiszter. Ez ál­talában Hruscsov elvtárs franciaor­szági útjának és az elnökkel folyta­tott nyílt eszmecseréjének tudható be. De Gaulle amerikai tárgyalásai kétségtelenül a májusi csúcsértekez­let előkészületeinek egyik legfonto­sabb szakaszát képezték. A nemzet­közi közvélemény hő óhaja, hogy e tárgyalások hatása kedvezően tük­röződjék majd vissza Nyugat párizsi magatartásán. Fontos, hogy egyre inkább érvényesüljön az az elv,, amelyhez igazodva tekint a Szov­jetunió a csúcsértekezlet elé, és amelyet Hruscsov elvtárs Bakuban így fejezett ki: „A legőszintébb szán­dékkal megyünk Párizsba, hogy ne csak a nemzetközi helyzet általános megjavításához járuljunk hozzá, ha­nem mindent megtegyünk a nyugati hatalmak állam- és kormányfőivel való kölcsönös megértés érdekében, hogy előre haladjunk az égető kér­dések megoldásában. J. H. Moszkvában nagy az érdeklődés a,Csehszlovákia 1960' kiállítás iránt Moszkva (ČTK) Moszkvában eddig talán egyetlen kiállítás sem örven­dett olyan népszerűségnek, mint az előkészületben levő „Csehszlovákia 1960" kiállítás. A moszkvai rádió naponta közöl technikai tájékoztatást a kiállítás előkészítéséről. Április 26-án a kiállítás helyét a központi lapok újságíróinak csoport­ja kereste fel. Április 27-én az egyes I szövetségi köztársaságok levelezői " jöttek a kiállítás színhelyére. A moszkvai Trud és a Szovjetszkaja Rosszija lapok ugyanaznap terjedel­mes riportot közöltek a készülő ki­állításról. A moszkvai televízió prog­ramjára tűzte Václav Bóknak, a ki­állítás igazgatójának beszédét és filmfelvételt közölt a kiállítás he­lyéről. A vád életfogytiglani börtönt javasol Oberländer számára Berlin (ČTK) - A Német Demok­ratikus Köztársaság legfelső bírósága nevében április 27-én dr. Werner Funk főállamügyész életfogytiglani fegyházbüntetést javasolt a vádlott Oberländernek. A védelem záróbeszédében a vád­lott személyével foglalkozott és a bíróság elé mérlegelésre terjesztette azt a tényt, vajon a vádlott bűnré­szessége a gyilkosságokban nem évült-e el. A gyilkosság gaztettét a védelem sem tagadhatta és ebben az irányban a büntetés mérvének kér­désével foglalkozott. Dr. Jahn, a bí­róság elnöke a szerdai főtárgyalás befejező részében közölte, hogy pén­tek délelőtt hozzák meg az ítéletet Oberländer felett. Utasszállító ballisztikus rakéták Moszkva (ČTK) ­Ari Sternfeld, a kiváló szovjet űrhajózási szak­értő megállapítása sze­rint a közeljövőben utasszállításra használ­hatják jel a ballisztikus rakétákat. A rövid sza­kaszon gyorsan startoló eddigi rakétákkal szem­ben a jövő rakétái hosszú útszakaszon fo­kozatosan gyorsulnak úgy, hogy az utasokra nézve ez sem indulás­kor, sem leszálláskor nem jár különösebb ne­hézségekkel. A 7 és félezer kilo­méteres út Moszkva és New York között pél­dául 30 percig, londoni kiszállás eseten ne­gyedórával tovább fog tartani. A Moszkva ­London közti távolságot 15 perc, a London —New York közti távolságot 25 perc alatt tehetik meg. A Moszkva-Lon­don-New York­Moszkva útvonal ily módon 1 óra 10 percig tartana. A rakéta függőleges helyzetben startolna, később megfelelő szög­ben megdőlne. Ha a ra­kéta hatlépcsős lesz, első lépcsője másodper­cenkénti 2 km-es se­bességgel a magasba emeli. Második lépcső­je 30, a harmadik pe' dig 120 kilométeres magasságban lép műkö­désbe. A rakéta má­sodpercenkénti 6,7 ki­lométeres sebességgel fog repülni. A többi há­rom lépcső a leszállás­kor lép működésbe. A harmadik lépcső levá­lásakor a rakéta a te* hetetlenségi erő hatá­sára folytatja útját, majd a Föld vonzóere* je fokozatosan lelassít­ja gyorsaságát. A ra­kéta 270 kilométernyi maximális magasságot ér el. A további három lépcső 3 percig fog fé» kezni. Az észak-koreai pártok és közszervezetek nyilatkozata a dél-koreai helyzetről Fenjan (ČTK) — Fenjanban szerdán volt a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság politikai pártjai és közszerve­zetei képviselőinek közös ülése a dél­koreai helyzettel kapcsolatban. Pak Kin Csul, a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottságának alelnöke mondott beszámo­lót. Az ülés résztvevői a többi között kö­vetelték az amerikai katonai egységek azonnali kivonását Dél-Korea területé­ről, Li Szín Man letartóztatását és át­adását a népbíróságnak, a nemzetgyűlés és a fasiszta közigazgatási apparátus fel­oszlatását, új, adminisztratív apparátus kinevezését a lakosság valamennyi ré­tegének képviselőiből, amely ideiglenesen gyakorolná a hatalmat Dél-Koreában. A nyilatkozat befejező része hangsú­lyozza, hogy az ország szabadságát és függetlenségét csupán országos válasz­tásokkal lehet bízstostani idegen beavat-: kozás nélkül. A dél-koreai helyzet feszült Szöul (ČTK) - Szöul dél-koreai főváros utcáin április 28-án Korea békés egyesítésére szólító röplapok jelentek meg. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a szöuli főállamügyész letar­tóztatási parancsot adott ki Csoj In­kju, a Li Szin Man-kormány volt belügyminisztere ellen, aki a letar­tóztatási parancs szerint a március 15-i elnöki választások folyamán a választási csalások kezdeményezője volt. Csoj In-kju jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik. Li Szin Man katonai "őrség védelme alatt elhagyta az elnöki palotát és Szöul elővárosában épült magánvillá­jában tartózkodik. Meggyilkolták Dél-Korea volt alelnökét Szöul (ČTK) - Szöulban hivatalo­san jelentették, hogy Kang Szuk Li hadnagy, Li Szin Man fqgadott fia április 27-én kora reggel meggyil­kolta édesatyját, Ri Ki-pongot, Dél­Korea elűzött alelnökét, anyját és öccsét, azután öngyilkosságot köve­tett el. A többszörös gyilkosság és öngyil­kosság okát eddig nem jelentették. Li Szin Man Kang Szuk Lit mint há­roméves gyermeket fogadta saját gyermekévé. A SÜDDEUTSCHE ZEITUNG karikatúráján Eisenhower, a sofőr két­ségbeesetten ül az út szélén és így morfondíroz: „Ilyen defekt közvet­lenül a csúcs előtt!" A képen látható szövetséges útitársak: a rabkocsin ül Li Szin Man és Csang Kaj-sek, a motorkocsin Franco, valamint a tö­rök és a portugál kormányt jelképező figura. ŰJ SZÖ 3 * 1960. április 29. i 1

Next

/
Thumbnails
Contents