Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-27 / 116. szám, szerda

Áz idén helyezik üzembe a podbrezovai Šverma vasgyárban az acél folyamatos öntését lehetővé tevő berendezést. Képünkön: az üzem szakemberei a berendezést próbálják. (ČIK felvétele.) Választók között az agitációs központban Két előző cikkünkben Csehszlovákia 1920. évi polgári és 1948. évi, mondhatjuk, népi demokratikus alkotmányának néhány jellemző vonását ismertettük. Jelen Írásunkban a legújabb alkotmánytervezettel foglalkozunk, elemezve, miben különbözik eddigi alkotmányainktól, illetve általában a burzsoá, esetleg a szocialista alkotmányoktól. Az új alkotmánytervezet egyik alapvető sajátsága, amelyben elüt minden polgári alkotmánytól, az, hogy nemcsak az állam alapvető politikai intézményeivel, az állampolgárok jogaival és kötelességeivel foglalkozik, hanem — még hozzá igen lényeges módon és nagy terjedelemben — számos határozmánya van magára a társadalomra vonatkozóan, amit a polgári alkotmányok sohasem tartalmaznak. Egészen természetes, hogy az új alkotmánytervezet a társadalom intézményeivel szocialista szempontok szerint foglalkozik, és a proletariátus diktatúrájáról szóló lenini tanításnak megfelelően nemcsak a tulajdonjog különböző formáit, a termelési viszonyokat határozza meg, hanem lefekteti a széles néptömegek részvételének módját és formáit a szocialista állam igazgatásában és építésében, meghatározza a nagy tömegszervezetek, elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerepét és feladatait a szocialista államban. Az elmondottakból következik, hogy új alkotmánytervezetünk egyrészt mérleg, de ugyanakkor program is: megállapítja, mit értünk már el a szocializmus építésében, a szocialista termelési viszonyoknak milyen fokát, de ugyanakkor a jövőbe nézve új alkotmányunk azt is meghatározza, milyen cél felé haladjon társadalmunk, szocialista államunk. Ez a vonása új alkotmányunknak kizárólag a szocialista alkotmányok sajátossága. A polgári alkotmányok mindig valamilyen fennálló, természetesen kizsákmányoló rendszert igyekeznek állandósítani, a kizsákmányoló osztályok kölcsönös erőviszonyát kifejezni. Gondoljunk például az angol alkotmányra, annak módosításáért folyó évszázados küzdelemre a feudális uraljtodó körök és a feltörő polgárság között, amely végeredményben a feudális intézményeknek, például a királyság intézményének a tényleges hatalomból való fokozatos visszaszorítását eredményezte. Ennek megfelelően a burzsoá alkotmányok határozmányainak jelentős része tiltó rendelkezésekből, korlátozásokból, az állam elnyomó szerepének meghatározásából, sőt kihangsúlyozásából állanak. A mi szocialista alkotmánytervezetünkben — miután hazánkban teljesen megszüntettük embernek ember által történő kizsákmányolását és az egykori elnyomó osztályok maíiaaasaaaaaBasBaasaaasassaaassaaaaaaaaaaaassiijaBBSiiiEaasaBaaaaaaaaaaaaaBBEaaaaaaaaai Szemerkélő esőben igyekszem a Česká utcai agitációs központba. Az Újvárosi Körzeti Nemzeti Bizottság agitátorai esti 7 órára hívták meg ide a környék lakóit, most pedig az óramutató már túllépte a hetest. Nyugtatgatom magam, hogy még úgy is kevesen lesznek, fél 8 előtt biztosan nem kezdik. Rosszul számítottam. Az agitációs központ helyisége már tele van, a hátsó sorok szinte túlzsúfoltak és elől is csak nehezen találok üres széket. Néhány perc múlva már a nyitott ajtóban és a folyosón is állnak az emberek. Kicsi ez a terem, vagy talán úgyis mondhatnók, hogy a lakosság közügyek iránti érdeklődése szemelláthatóan megnövekedett. Az agitációs estét a téglamezői tizenegyéves középiskola tanulói vezetik be jól összeválogatott kultúrműsorral. Ezután lép az emelvényre Ivaničová elvtársnő, a körzeti nemzeti bizottság tagja és beszámol az eltelt választási időszakról, illetve az elért eredményekről. Említésre méltó többek között, hogy e körzet lakossága csak'a „2" akció keretében több mint 18 millió korona értékű brigádmuflkát 'fordított a város szépítésére. Parkosított utcarészletek, gyermekjátszóterek, kijavított járdák, új kerítések és nemrég ki-, ültetett facsemeték dicsérik a lakosság szorgalmát. Az Uj iskolák, óvodák, bölcsődék — számszerint öszszesen 35 — pedig a lakosságról való gondoskodást tanúsítják. Mint ahogy azt tanúsítják a lakóházak karbantartására fordított milliók és a közérdekű szolgáltatások bővítését szolgáló intézkedések is. Ezután kerül sor a képviselő jelölésre javasolt bemutatására, — egyelőre távollétükben. Ivaničová elvtársnő ismerteti a leendő jelöltek életútját, jellemrajzát és átadja a szót a választóknak. Mindenkinek jogában áll elmondani véleményét, kifogásait stb. A választók nagy családja megfontolja, megtárgyalja kit ajándékozzon meg bizalmával. Élénk vita indul, egyik felszólaló a másikat követi. — Évek óta együtt dolgozom dr. Lešková elvtársnővel, az önök jelöltjével — mondja a tervbizottság munkatársa, — s azért jöttem el, hogy elmondjam: Dr. Lešková végtelenül kitartó, szorgalmas, pontos dolgozó. A rábízott feladatokat pontosan és időre teljesíti. Munkahelyén valamennyien becsüljük, kedveljük szerény természetéért. Helyeseljük, hogy őt javasolják a városi nemzeti bizottságba. Az elmúlt választási időszakban a központi nemzeti bizottság tagja volt és bebizonyította, hogy rászolgált a bizalomra. Gazdasági tapasztalataival, tudásával és szorgalmával a jövőben is hasznára lesz választó kerületének és választóinak. Majd minden jelölt munkahelyéről van itt valaki, hogy felszólalásuk révén minél közelebbről ismerjék meg őket a választők. Legközelebb már személyes ismerkedésre kerül sor. Eljönnek a jelöltek az agitációs központba, hogy életükről, munkájukról és terveikről személyesen elbeszélgessenek a választókkal. Az első lépés megtörtént... S. K. Három alkotmány fokát, mint amilyenre a cseh néppel való szövetségben emelkedett. És most a szocialista jövő nagyszerű távlatai előtt még jobban megértjük e testvéri szövetség jelentőségét. Novotný elvtárs beszédében rámutatott a szlovák nemzeti szervek jogköre bővítésének és egyesítésének néhány kérdésére. Ezek az intézkedések teljesen megfelelnek pártunk nemzetiségi politikája alapelveinek, annak a politikának, amelynek alapján egész népünk erkölcsipolitikai egysége ily magas fokát elérhettük. Ezzel összefüggésben különösen szem előtt kell tartanunk azt, hogy az új szervezésben a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, mint az államhatalom és igazgatás szlovákiai csúcsszervének jelentősége — amely oszthatatlan részét képezi a csehszlovák állami szervek egységes rendszerének — lényegesen megnövekszik. Nemcsak törvényhozó funkciója lesz nemzeti vagy regionális jellegű ügyekben, amennyiben ezt Szlovákia szükségletei megkövetelik, hanem munkájának tartalmát új nagy kiterjedésű szakaszok gazdagítják majd. Különösen ki kell emelnünk elsősorban a Szlovák Nemzeti Tanácsnak kezdeményező funkcióját, amely abban áll, hogy törvényjavaslatokat terjeszt a nemzetgyűlés elé. Tevékenységének fontos szakaszát képezi majd a számos bizottság munkája, amelyekben a képviselők mellett részt vesznek a kiváló politikai, gazdasági és kulturális tényezők is. Jelentős intézkedés, amellyel lényegesen bővül a Szlovák Nemzeti Tanács jogköre, a végrehajtó hatalom átvétele Szlovákiában a gazdasági és kulturális élet azon területein, amelyeken ez a szlovákiai feladatok és feltételek sajátos jellegüket tekintve szükségesek. E végrehajtó hatalom célszerű megszervezéséről van szó, hogy az új feltételek között az állami terv alapján jobban és célszerűbben irányíthassa és szervezhesse a felelősségteljes feladatok teljesítését Szlovákiában. Ez természetesen feltételezi, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságainak számát lényegesen csökkenteni kell az eddigi megbízotti hivatalok számával szemben. Ez a nemzeti bizottságok új területi szervezetének logikus következménye, amikor a nemzeti bizottságok bővített munkatartalmat és fokozott jogkört kapnak. Érett megfontolás után csökkentjük számukat, mert nem látunk semmilyen sajátosságot a szlovákiai feladatokban a cseh országrészek feladataival szemben pl. a közszükségleti iparban, a távösszeköttetés, közlekedés, az élelmiszeripar, a helyi tüzelőanyag-, valamint a kőolajipar területén, a vízgazdálkodás és néhány más szakaszon. A minisztériumokból a kerületi és járási nemzeti bizottságok útján történő központi irányítás a gazdasági élet eme területein kétségtelenül haladást jelent. Ha Szlovákia egyes gazdasági szakaszain van valamilyen sajátosság, akkor ezek elsősorban az egyes kerületekben, járásokban, szövetkezetekben és üzemekben vannak. Ezeket azonban ott fogják megoldani, ahol felmerülnek. Megoldásuk ugyanis az illetékes szervek lehetőségein belül fog történni, és ezeknek a szerveknek teljes mértékben élniök kell jogkörükkel. Azáltal, hogy lényegesen növeltük a kerületek és járások, főleg a járási nemzeti bizottságok felelősségét és bővítettük jogkörét, s hogy emellett egyes megbízotti hivatalok elvesztették létjogusultságukat, semmi esetre sem szűkítettük le a szlovák nemzeti szervek jogkörét. Éppen ellenkezőleg, lényegesen megnövekszik a szlovák dolgozó nép részvétele és felelőssége saját ügyeinek intézésében, igazgatásában és szervezésében. Hisz logikus, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az az ügyosztálya, vagy az a megbízotti hivatal, amelynek munkafeladatai teljesen a nemzeti bizottságokra hárulnak, nem jogosult többé, ha nem akarjuk a minisztérium országos intézkedéseit kétszeresen megvalósítani vagy a nemzeti bizottságok funkcióját helyettesíteni olyan kérdésekben, amelyek a decentralizáció keretében az ő jogkörükbe mentek át. Államunk a cseh és szlovák dolgozó nép közös hazája. E nép érdekei és céljai is közösek. Ezért helyes és célszerű, hogy államunk szervezetéből, a nép kormányzó és végrehajtó hatalmának biztosításából kiküszöböljük az összes közbeeső láncszemeket, amelyeket a fejlődés túlhaladottá tett. Ez hozzájárul az új nagy feladatok sikeresebb teljesítéséhez a fejlett szocialista társadalomba való lépésünk során, hozzájárul a cseh és szlovák nép egységének megszilárdításához az oszthatatlan Csehszlovák Köztársaságban. Dolgozó népünk, pártunk mindeme előrelátó intézkedéseit teljes mértékben felfogja és odaadóan fog larcolni megvalósításukért. (A CSKP KB 1960. április 7-8-i ülésén elhangzott felszólalásból.) III. radványait nagymértékben korlátoztuk és visszaszorítottuk — az alkotmánynak az állam elnyomó szerepére vonatkozó rendelkezései csak másodrangú szerepet töltenek be. Jelenlegi alkotmánytervezetünk — jóváhagyása után - a világ második szocialista jellegű alkotmánya lesz. Az első, mint tudjuk, a Szovjetunió 1936-ban jóváhagyott alkotmánya. Felmerülhet a kérdés, teljesen egyezik-e a mostani alkotmánytervezetünk a Szovjetunió szocialista alkotmányával, vagy pedig vannak közöttük különbségek ? Oj alkotmánytervezetünk futólagos tanulmányozása, fennálló intézményeink felületes ismerete és ezeknek összehasonlítása a Szovjetunió hasonló berendezéseivel is már meggyőz bennünket arról, hogy a lényeg azonossága mellett a formákban igenis különbségek állanak fenn a világ első és második szocialista alkotmánya között. Az azonos lényeget ismerjük: ez a proletariátus diktatúrája, a kizsákmányolás felszámolása és szocialista termelési viszonyok döntő túlsúlyának megteremtése mindkét államban. De a proletariátus diktatúrája megvalósításának formája már különböző, amint azt Lenin megállapítja: „Minden nemzet eljut a szocializmushoz, ez elkerülhetetlen, de nem teljesen egyformán fognak eljutni, mindegyik sajátos vonást kölcsönöz majd a demokrácia ilyen vagy olyan formájának, a proletárdiktatúra ilyen vagy olyan válfajának, a társadalmi élet különféle területein végrehajtott szocialista átalakítások ilyen vagy olyan ütemének." A proletariátus diktatúrájának a formái elsősorban az osztályerők viszonyától függnek a forradalomban, az osztályellentétek élességének a fokától, a proletárdiktatúra tömegalapjának a szélességétől. Egészen más formákat vett a proletariátus diktatúrájának a megvalósítása egy olyan óriási, gazdasági fejlődésében elmaradott, félig feudális, félig kapitalista országban, mint a cári Oroszország volt és az olyan lényegesen kisebb területen, mint Csehszlovákia, amely viszont már fejlett burzsoá állam volt, nagyszámú, jólszervezett és gazdag tapasztalatokkal rendelkező proletariátussal. További jelentős megkülönböztető tényező maga az időpont is és a forradalmi erők viszonya a világban. Ezalatt azt értjük, hogy egészén más volt a belső és a külső reakciós erőknek az ellenállása a proletariátus diktatúrájának a megvalósítása ellen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején, amikor az oroszországi proletariátus többé-kevésbé ÍZ ÚJ szó elszigetelten küzdött a forradalom vívmányainak kiharcolásáért és megtartásáért a világban, és egészen más volt a második világháború utáni időkben a közép- és kelet-európai országok területén, amelyek az immár megizmosodotott szocialista jellegű Szovjetuniónak a második ' világháborúban a fasizmus fölött aratott világra szóló győzelme eredményeire támaszkodhatott. Ezek a lényeges különbségek tették lehetővé, sőt szükségessé, hogy a proletariátus diktatúrájának a formái nálunk és még egy sereg európai és ázsiai államban másképpen fejlődjenek ki, mint a Szovjetunióban. A proletariátus diktatúrájának ezt a második formáját népi demokráciának szokás nevezni. Emellett a marxizmus-leninizmus elmélete nem zárja ki, hogy ismét más társadalmi és történelmi adottságok között a proletariátus diktatúrája megvalósításának még egyéb formái is, például az afrikai és ázsiai kontinensen felszabaduló népek sorában, ki ne alakuljon. A népi demokratikus államokban a proletariátus diktatúrájának megvalósítása általában békésebb formák között és szélesebb tömegalapon, a régi intézmények egy részének meghagyása mellett zajlott és zajlik le. így Csehszlovákiában is a népfront szélesebb tömegbázist jelent, mint a proletariátus volt a szocialista forradalom megvalósítása idején a Szovjetunióban. Egyes, a burzsoá köztársaságban bevált és hagyományossá váló intézményt is átvettünk, mint pl. a nemzetgyűlés, a köztársasági elnök stb. intézményét, de természetesen, szocialista tartalommal töltöttük meg őket. Ha tehát a feltett kérdésre akarunk választ adni, elmondhatjuk, hogy új szocialista alkotmányunk bizonyos mértékben különbözni fog a Szovjetunió szocialista alkotmányától, sőt valószínű, hogy a további, a jövőben más országokban kidolgozandó szocialista alkotmányoktól is. Vonatkozik ez a már fentebb felsorolt intézményekre: a Szovjetunióban a népi hatalom alapjait a proletariátus hatalmi szerveiként megalakuló szovjetek, nálunk a népfront alapján létesült nemzeti bizottságok alkotják. A Szovjetunióban az állam legfelső törvényhozó szerve a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, nálunk a nemzetgyűlés. A Szovjetunióban az állam élén a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, nálunk a köztársasági elnök áll stb. Mindez a társadalmi és történelmi fejlődés megkövetelte különbség azonban nem lényeges, mert a lényeg a szocialista társadalmi rendszer, a szocializmus továbbfejlesztése a kommunizmusba mindkét államban, sőt a szocializmust utánunk megvalósító államokban is egy és ugyanaz. Sz. L. Szép elhatározások.. A megnagyobbodott lučeroci járásban a múlt vasárnap ülésezett 3 CsehszlovákSzovjet Baráti Szövetség. A szovjet barátok konferenciáján mintegy 300 tig és vendég jelent meg. Ferenc elvtárs központi kiküldött és Palus Pál elnök tartott beszámolót. Ismertették azokat a feladatokat, amelyek a megnagyobbodott járás területén a jövőben a szövetségre várnak. A konferencián elhatározták, hogy seKatonáink is készülnek A közelgő választásokra már most nagy előkészületek folynak Sásik elvtárs alakulatánál. Az alakulat többsége élete nagy pillanatára készül, most fog először szavazni. Abrahám tiszt egységénél e napokban nyilik meg az agitációs központ, ahol az alakulat tagjai részére előadásokat és beszélgetéseket fognak rendezni. Minden CSISZ-alapszervezet kultúrbrigádot állit össze és a lakosság körében legalább öt fellépést tart. A CSISZ-alapszervezetek ezenkívül a katonák körében végeznek agitációs munkát. Gottlieber Ferenc, hadnagy A legjobbakat választották Dunajská Stredán e napokban tartották meg a tűzoltó szervezet járási konferenciáját, amelyen a šamorlni. Dunajské Streda-i és čalovói járási tűzoltó szervezetek olvadtak egybe. A konferencia beszámolóját élénk vita követte. A küldöttek felszólalásaiból kitűnt, hogy a tagság a tűzoltó szövetség új járási vezetőségétől önfeláldozó munkát vár. Ezt szem előtt tartva az új vezetőségbe a tűzoltók legjobbjait választották be. Kocsis Károly, Samorín gíteni fognak az új területi átszervezésben. hozzájárulnak a felszabadulás 1". évfordulójának méltó megünnepléséhez, a választások előkészítéséhez és a II. Országos Spartakiád sikeréhez. A taglétszámot 25 százalékkal akarják növelni. Gondoskodni fognak a szovjet sajtótermékek jobb propagálásáról és az orosz nyelvtanfolyamok jobb megszervezéséről. A megnagyobbodott járás legjobb szervezete a fil'akovoi Kovosmalt nemzeti vállalatban működik, ahol minden dolgozó tagja a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségnek. A megnagyobbodott lučeneci járásban megtartott konferencián szép elhatározások születtek. Reméljük, valóra is válnak. Sólyom László, Lučenec Épül, szépül városunk Bútorokkal teli teherautók állnak meg a Rimavská Sobota-i Szövetkezeti utcában, a Pozemné stavby vállalat dolgozóinak újabb alkotása, egy 24 család részére készült kétemeletes épület előtt. Mosolygó arcú emberek hurcolkodnak megelégedetten az új központi fűtéses lakásokba. Nem messze ettől az épülettől, a Leningrádi úton most ássák a levezető csatorna árkát. Ez az útszakasz új aszfaltos gyalogjárót is kap. Az állami dohánybeváltó területén most folyik az egykori mezőgazdasági gépgyár elavult épületének bontása, helyébe hatalmas korszerű épülettömb kerül. A kerületi tejfeldolgozó üzem Is újabb épületrésszel bővül. A Fatra Konzervgyár területén hatalmas raktárhelyiségek nőttek több száz vagon áru befogadására. így épül, szépül városunk 15 évvel a felszabadulás után. Réthy István, Rimavská Sobota JJJ SZÖ 5 * 1960. április 21.