Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-20 / 109. szám, szerda

9 Uj iskola épül Trsticén Az, hogy valahol új iskola épül, egymagában még nem olyan nagy­dolog. Hiszen szocialista társadal­munkban az iskolaépítés napirenden van. De ez a trsticei iskolaépítés mégiscsak más és érdekesebb, mint a többi. Más, mert az építésben részt vett az egész lakosság, a szó szoros értelmében a falu apraja-nagyja. Hogyan is kezdődött? 1954-ben. amikor megnyílt a nyolc­éves középiskola, a régi iskolaépü­let kicsinek bizonyult. Nem is csoda, hiszen öt községből járnak ide a gye­rekek. Tízenhárom tanteremben 23 osztály tanul, naponta 3 váltásban mintegy 560 gyerek. A község vezetősége és maguk a szülők is látták, hogy itt segíteni kell. A helyi nemzeti bizottság 1954 óta foglalkozik az új iskola építésé­nek tervével. 1958-ban jóváhagyták a kérelmüket. 1959-ben megtették az építéshez szükséges előkészületeket. Nyilvános gyűlésen előterjesztették az építkezési tervet és ekkor minden 14 éven felüli lakos kötelezte magát, hogy legkevesebb nyolc órát dolgozik le az iskola építésén. Tehát valóban a község apraja-nagyja részt kért a munkából. Ez év első felében 865 lakást építenek (ČTK) — A Žilina! Magasépítészeti Vál­lalat dolgozói már az év elejétől kezdve kiváló eredményeket érnek el a lakás­építésben. Ez év első negyedében 334 la­kást adtak át rendeltetésének, vagyis 26-taI többet a tervben előirányzott mennyiségnél. A szocialista munkabrigád cím elnyerésére törekvő 39 kollektíva nagy segítseget nyújt a szép eredmények elérésében. A žilinai Magasépítészeti Vál­lalat dolgozói egyre több munkahelyen, jelenleg már húsz építkezésen dolgoznak két műszakban. A közeljövőben pedig újabb 56 építkezésen vezetik be a máso­dik műszakot. A žilinai Magasépítészeti Vállalat dolgozói célul tűzték ki, hog.v ez év első felében évi feladataik 30 szá­zalékát teljesítik, azaz összesen 865 lakást építenek fel. 1960. február 1-én megkezdték az alapok betonozását. Azóta szakembe­rek — szövetkezeti tagok vezetésével folyik a munka. Terv szerint 1962-re készül el az új iskola. De a dolog nem maradt annyiban. Trstice lakos­sága sokalta ezt a határidőt és elha­tározta, hogy meggyorsítja az iskola építésének ütemét. Hg kell, éjjeli brigádmunkát is vállalnak, csakhogy 1961 szeptemberében megnyíljék az új iskola. És hogy ez megvalósuljon, nagy elhatározás született a faluban. Mindenki segíteni akart. A nőbizott­ság mozgósította a falu asszonyait, akik önként vállalták az új iskola rendbehozatalát, kitakarítását, hogy a tanulók szép, tiszta tantermekben kezdhessék meg 1961. szeptember elsején a tanulást. Maga a nőbizott­ság 12 tagból áll. Vállalták 230 óra ledolgozását az iskola építkezésén. Az EFSZ felajánlotta, hogy az épít­kezéshez szükséges anyag szállításá­hoz biztosítja a szállítóeszközöket és megjavítja az elromlott gépeket. Kö­telezettségét becsülettel teljesíti, mivel eddig is rendbehozták már a bágert és a betonkeverőgépet. A nyolcéves iskola tanulói — kö­rülbelül 560 gyermek - és 50 tanító vállalták az iskola környékének par­kosítását. rendbehozatalát. Ezenkívül egyéni kötelezettségvállalások is lesz­nek. Most folyik a felajánlási ívek kitöltése az egész községben. Név szerint vállal mindenki társadalmi munka keretében bizonyos számú munkaórát. Az új iskola építésénél gondoltak arra is, hogy az megfelelő,"egészsé­ges, pormentes, védett, aránylag csendes helyen legyen. Ne kelljen félni, hogy a gyerekek az iskolából mindjárt az autó elé futnak, mint a régi iskolánál, ahol nincs udvar és poros, egészségtelen az egész kör­nyék. Most bontják a régi nemzeti bi­zottság épületét, hogy szabaddá te­gyék az új iskolához vezető utat. Hát így áll az iskolaépítés ügye jelenleg Trsticén. Ám nem ment minden ilyen sí­mán. Itt is voltalc gondok, bajok, akadályok. Erről számol be beszél­getésünk során Sárkány Maximilián képviselő, a helyi pártbizottság el­nöke. Sárkány elvtárs képviselői prog­ramtervében benne volt az új iskola építése is. Az iskolatelek az ő kör­zetében van. Ezt a telket előzőleg felosztották a lakosok között ház­helynek. Bizony nem volt könnyű meggyőzni az embereket rövid idővel a házhelyosztás után arról, hogy ad­ják át részüket a községnek, mert éppen ez a legmegfelelőbb hely az új iskola részére. — Sok fáradságba, utánjárásba ke­rült — mondja Sárkány elvtárs — míg meggyőztük a tulajdonosokat arról, hogy cseréljenek más helyen telket, vagy egyezzenek bele a terü­let felvásárlásába, rendes folyó áron. — A fiatalabbakkal könnyebb dol­gunk volt. Főleg azoknál a szülőknél találtunk megértésre, támogatásra, akiket gyermekeik révén közvetlenül érint az új iskola felépítése. — így például nagy segítséget nyújtott Huszár István szövetkezeti tag, képviselő, a nemzeti bizottság tagja. Huszár István minden újért harcoló, küzdő, bizakodó elvtárs. Azt szokta mondani, hogy tanuljon minden ember, főleg a fiatalok, hogy aztán a szülőknek gyermekeik révén nyugodt öregségük legyen. Huszár István aránylag fiatal em­ber, három gyermeke, két unokája van. A lánya tanítónő. A szebb, gazdagabb jövőért, a csa­lád jólétéért érdemes küzdeni ­szokta mondani. Nagv érdeme van a község lakos­ságának meggyőzésében, az aka­dályok leküzdésében magának Sár­kány elvtársnak is. Ő is fiatalember még. Negyven éves, hat gyermek ap­ja. Négy fia, két lánya van. A leg­nagyobb 14, a legkisebb 4 éves. Bi­zony 1963-ben. mire felépül az új, szép, kétemeletes, huszonhárom tan­termes iskola, valamennyi iskolás lesz. Skergyák Katalin A felületes szemlélő el­hagyott település­nek tekintené a Seneci Ál­lami Gazdasághoz tartozó Felsöudvart. A domb tete­jén álló gazdasági épületek sokasága ellenére egy élő lélek sem mutatkozik. Az udvarban nyugtalanító csend uralkodik. Este felé jár az idő. A távolból mo­torkerékpár-berregés hall­ható. A hang egyre köze­ledik, s nemsokára Chor­váth Péter, a gazdaság tervezője érkezik meg a határból. Ö mondja, hogy az állami gazdaság dolgo­zói vetik a tavaszi árpát, az itthon maradottak pe­dig az istállókban fogla­latoskodnak. Már a lámpák is kigyúlnak, amikor meg­érkezik cf kemény munkát végzett mezei munkacso­port. Krajcsovics János csoportvezető pirospozsgás arca majd kicsattan az egészségtől. Embereivel ko­ra reggeltől mostanáig elő­készítették a talajt s köz­ben vetettek. Ahogy mond­« ja, most fejezték be a 90 hektárnyi tavaszi árpa ve­tését. Krajcsovics János, ez a hatvan éves, mindig jóked­vű ember itt született, eb­ben a gazdasági udvarban. Már gyermekkorában meg­ismerkedett a kenyérkere­sés mindennapi aggasztó gondjával. Három földes­urat, Karlovský, Hatala és Másfél hektárnyi területen üvegházat építenek Chytil nagyságos urakat szolgálta, de mind a három csak szipolyozta a birtokot , fejleszteni egyikük sem tartotta črclemesnék, in'-" kább túladtak rajta. Ennek a határt nem ismerő rabló­gazdálkodásnak csak az ál­lami gazdaság vetett vé­get. Krajcsovics János megdönthetetlen adatokkal bizonyítja a mostani és a régi földesúri gazdálkodás közt a különbséget. Amióta állami gazdaság keretében gazdálkodnak, a termelés egyre emelkedő irányzatot mutat. A régi major teljesen új külsőbe öltözött. Üj baromfite­nyésztő-telep és ellető lé­tesült. Hét család részére korszerű villany- es vízve­zetékes lakást építettek. A jövőben további családi házak építését tervezik. Ezt megelőzőleg - mintegy 22 család házát rendbehozzák. A legbiztatóbb azon­ban az a másutt nem igen tapasztalható jelen­ség, hogy a gazdaság ered­ményeit és a jövőre vonat­kozó tervet minden dol­gozó ismeri. Ján Sonnen­schein a nitrai felső me­zőgazdasági iskolából ke­rült ide. Annak ellenére, • hogy csap tiéhány hónapja dolgozik itt, az elért ered­ményektől yrészletesen tá­jékozódott. Ő újságolja, hogy a szomszédos gazda­ságban - amely szintén hozzájuk tartozik - há­rom új, egyenként fél hek­tárnyi területen - üveg­házat építettek. Az idén 43 hektáron kertészetet léte­sítenek és ezért van szük­ség ilyen hatalmas méretű üvegházakra. A fokozott zöldségtermeléssel igen je­lentős mértékben hozzájá­rulnak Bratislava és vidéke zöldség szükséglet ének ki­elégítéséhez. Ugyancsak Sonnenschein elvtárs tájé­koztat arról is, hogy a Horný Dvor legnagyobb jö­vedelme az állattenyész­tésből ered. A tehenek át­lagos tejhozama 8,5-9 li­ter. Chorvát Péter tervező ezzel kapcsolatban közli, hogy az elért eredmények­kel távolról sincsenek megelégedve. A tehénállo­mányt fokozatosan kicse­rélik és fiatal, nagyobb ho­zamú fajtehenekkel ala­pozzák és fokozzák az ál­lattenyésztés jövedelmét. Amikor ilyen szépen ki­bontakozik Horný Dvor jö­vője, Krajcsovics János nem állhatja szó nélkül és a jelent a múlttal egyez­teti. — Tanúja és mindennapi szemlélője vagyok ennek az örvendetes fejlődésnek. Az első köztársaság idején még villany sem volt eb­ben a gazdaságban. Petró­leummal és gyertyával vi­lágítottunk, de jóformán még erre sem telt s in­kább vakoskodtunk. Nézzék meg most lakásainkat. Minden házban rádió, mo­sógép. Két televízor van az udvarban. Nekem valami­kor a négy kilométerre eső Senecre kellett iskolába járnom. A mi gyermekeink számára itt helyben léte­sítettünk iskolát, ók nem ismerik az esőben, fagy­ban való gyaloglást. Az emberekből csak úgy ered a szó. Mindenki sze­retne valamit mondani Horný Dvor, múltjáról, je­lenéről és jövőjéről, az elért eredményekről és a holnap terveiről. A legéke­sebb beszédnél is többet mond azonban az a tény, hogy a Seneci Állami Gaz­daság a múlt év negyedik negyedében elnyerte a kor­mány vörös zászlóját, melynek megszerzéséből Horný Dvor dolgozói is de­rekasan kivették részüket. g AZ 1IJ SZÓ Kiskőfhózol" koptok o bratislavai építészeti dolgozók »» A bratislavai Magasépítészeti Vállalat ifjúmunkásainak otthonában a vállalat 450 dolgozója van elszállásolva. Ezenkí­vül két orvosi és egy fogorvosi rende­lőből álló egészségügyi központ is itt nyert elhelyezést, melyet a város felsza­badításának 15. évfordulója ünnepsége napjaiban további vívmánnyal egészítet­tek ki. Az épület egyik szárnyában 21 ágyas kiskórházat adtak át az építészeti dolgozóknak. A betegekről az egészség­ügyi központ orvosnői és három ápolónő gondoskodik. A bratislavai Magasépíté­szeti Vállalat egészségügyi központja így már megfelel a komplex gyógykezelés követelményeinek. A kiskórház már a megnyitásit követő első napokban felvette az első betege­ket. Az egyik szobában Szabó Jánoí elv­társat kezelik, aki már 12 éve dolgozik a vállalat fuvarosaként és Mezei Dezsőt, aki 9 éve a vállalat munkása. A szom­szédos szobában Takács Imre, 20 éves vakolómester és Alois Káčer munkás vár­ja gyógyulását. Ketten reumában, a má­sodik szoba lakói pedig gyomorbántalmak­ban szenvednek. Amikor megkérdeztük tőlük, milyen be­nyomást tettek rájuk az építészeti dol­gozók első kiskórházában töltött napok, egybehangzóan válaszoltak: A kezelés szakszerű, kiadós a koszt, semmi sem za­varja nyugalmukat, úgyhogy remélik, hamarosan visszatérhetnek munkahe­lyükre. Ivan Pohovej, Bratislava. Kiváló minőségű lakások Az építészeti dolgozókra a ko­šicei kerületben az idén nagy fel­adatok megoldása vár, hiszen több ezer lakást kell rendeltetésüknek át­adni. A kerületben e téren nemcsak a poprádi építészeti dolgozók, hanem a rožňavaiak is követésre méltó pél­dát mutatnak. Ez év április 8-án 15 lakásegységet adtak át, ami azért is örvendetes, mert az ellenőrző bizott­ság a lakásokat hibátlanoknak ta­lálta. A lakások átadásánál az új bérlők is jelen voltak, akik nem tit­kolták, hogy szívből örülnek a szép eredménynek, mely elsősorban a Jerga elvtárs vezette komplex mun­kacsoport és a poprádi Magasépíté­szeti Vállalat szerelői érdeme. A pop­rádi Magasépítészeti Vállalat dolgo­zóiról joggal beszélnek a legnagyobb dicsérettel. Jó munkájukról tanús­kodik az a tény is, hogy tavaly Rož­ňaván 24, Revúcán 58, Spišská Bélán pedig nyolc lakásegységet minden hiba nélkül adtak át a boldog la­kástulajdonosoknak. Szükséges volna azonban, hogy e példamutatásoknak a košicei építkezési dolgozók körében is méltó követői akadjanak. A poprá­di Magasépítészeti Vállalat dolgozói ez idén Krompachyban is 12 kiváló minőségű lakásegységet adtak át ren­deltetésének. Oľga Horayová, Košice A gazdaságos építkezés lehetővé teszi állatállományának tervszerű emelését teljes gondozását végzi Agócs József a gemorsky jabloňoví EFSZ és korszerű istállózását. 200 sert-és; és Agócs Sándor. (Agócs felv.) Ä sučanyi fiatalok jó példát mutatnak Tavaly októberben a sučanyi tég­lagyár 2. számú üzemét az „Ifjúság téglagyárának" nevezték el, mivel az itteni munkások 70 százaléka fiata­lokból áll. Az Ifjúság téglagyára nem önmagától alakult. Az Északszlová­kiai Téglagyárak kisebb-nagyobb szétszórt üzemeiből kellett előbb összpontosítani a fiatalokat ebbe az üzembe. A szervezési és meggyőző munkában az üzemi CSISZ-bizottság­nak nagy segítségére voltak a párt­bizottság és az üzemi tanács funk­cionáriusai is. A téglagyár elnevezése alkalmá­ból az ifjúsági csoportok értékes kö­telezettségvállalásokat tettek a ter­melés megjavítására. Megjavították a CSISZ politikai és szervezési mun­káját, s ezzel egyidejűleg több ter­melési problémát is megoldottak. Megváltoztatták egyes áruk termelé­sének technológiáját, ami az áru mi­nőségének javulásában tükröződött vissza. Különösen a lyukacsos téglák minősége lett jobb. A fedőcserepek üzemen belüli szállítását úgy oldot­ták meg, hogy a lécekre kettős sorba rakják. Ezzel több cserepet szárít­hatnak. A műszaki-szervezési intéz­kedésekkel hat munkaerőt takarí­tottak meg és 25 százalékkal növel­ték a teljesítményt. Az üzemi tanács és a pártbizott­ság irányításával a téglagyár ifjú­munkásai a lyukacsos téglák terme­lésében 144,3 százalékra, a nyers­fedőcserepek termelésében pedig 100,3 százalékra teljesítették negyed­évi tervüket. Az említett sikerek elérésében nagy érdeme van Dominik Benca és Ján Beresik csoportjainak, akik a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyeznek. „Az egy­millió téglát köztársaságunknak" ak­ció sikeréhez a sučanyi fiatalok 75 ezer darab téglával járulnak hozzá. Ila/ánk felszabadulásának 15. évfor­dulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy ez év június 30-ig 5000 négyzetméter fedöcserepet ter­melnek terven felül és 90 ezer for­t-y matéglát gyártanak. A termelési fel­adatok túlteljesítése érdekében 2500 £ órát dolgoznak le társadalmi mim­ikában és a védnökségi szövetkezet­ben 400 órai munkával segítenek a legsürgősebb feladatok elvégzésében. Elhatározták, hogy 50 új tagot vesz­V nek fel a CSISZ-szervezetbe és az üzemben 5 CSISZ járőrt szerveznek. Ezenkívül két ifjúsági csoport jelent­je kezik a szocialista munkabrigád cím ;> elnyeréséért folyó versenybe. Ezzel í- az üzemben már hat ilyen csoport S fog működni. je Mikuláš Maťašeje Az Üstí nad Labem-i nyugati ren­dezőpályaudvaron három televíziós készüléket szereltek fel, melyek se­gítségével a forgalmista a szerel­vények összeállítása közben figye­lemmel követheti a vágányokon fennálló helyzetet. Egyidejűleg meg­figyelheti a kereszteződéseket is és ?nnek alapján folyamatosan irányítja a tehervonatok indítását. (B. Krejeí - ČTK felvétele) Üf SZÖ 4 * 1360. április 20. I M

Next

/
Thumbnails
Contents