Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-02 / 92. szám, szombat

A testvéri népek drámairodalma Budapesti színházi esték A magyar kultúrpolitika igen kihangsúlyozott feladata, - a magyar kultúra ápolása mellett — a szomszédos testvérnépek életének, kultúrájának megis­mertetése, megszerettetése. így színházainknak fontos feladata e népek drámairodalma mai értékeinek és hagyományainak és általában a klasszikus drá­mai örökségnek színrehozatala. Nézzük, mi történt ezen a té­ren ebben az évadban. A legnagyobb lépés itt a szovjet drámairodalom alkotásainak bemuta­tása terén történt. A budapesti szín­házak műsorán jelenleg 9 szovjet és orosz dráma szerepel. Ezek közül már a múlt évben nagy közönség­sikert aratott a nagy forradalom korszakát idéző Optimista tragédia a Petőfi Színházban és Leonyid Rah­manov világsikert aratott drámája, a régi világból jött értelmiségnek utat mutató Viharos alkonyat a Ka­tona József Színházban. Ugyancsak múlt évről prolongálta a Néphadse­reg Színház Aljosin egyesül című színművét, amelyben egy házas férfi és egy férjezett asszony küzdelme bontakozik ki kései szerelmükkel s a társadalmi és családi élet konven­cióival a becsületes megoldásig: szerelmük egész világ előtti vállalá­sáig. Az új bemutatók közül elsőnek Alekszej Arbuzov Tánya című szín­művének Katona József Színház-beli bemutatóját említem. A darab egy szerelemben csak a végletet ismerő nő életútján keresztül az orosz em­berek egyéniségét, a szocialista for­radalomnak egyéniségeket formáló hatását mutatja be. A mű rövid tartama: Tánya, hogy szíve válasz­tottjának élhessen, otthagyja az egyetemet. Férjében azonban csaló­dik, ezért szíve alatt gyermekével elhagyja őt, gyerfneke haláláig csak neki él. Másodszori egyedülmaradása után befejezi félbemaradt tanulmá­nyait s szerelmének emléke arra a vidékre húzza, ahol volt férje él új feleségével. Véletlen találkozásuk azonban rádöbbenti arra, hogy ami eddig kísértette, már nem szerelem, csak annak emléke. Megváltozottan talál élettársra és barátra egy érett Ruttkai Éva, a Magyar Néphadsereg Színház kitűnő művésze, akit nem­régen Kossuth-díjjal tüntettek ki. (MTI felvétel) férfiben. Másik újonnan bemutatott darab Viktor Rozov Felnőnek a gye­rekek című színműve a József Attila Színházban. A szerző a felnőtté váló fiatalok problémáival foglalkozik közvetlen hangon, őszintén. Sajnos a darab iránti érdeklődést csökkenti az a körülmény, hogy a darabot ko­rábban — igaz, kevésbé sikerülten, mint most a színpadon — a Tizen­kettedik órában című filmből már ismerik. Szovjet illetve orosz dara­bot majd minden színházunk mű során találunk. így - az említette ken kívül - a Katona József Szín ház a Ványa bácsit játssza. A Ma dách Színházban A csendháborítót adják. A Petőfi Színház másik szov jet darabja Ilf és Petrov közismert Tizenkét széke. A Néphadsereg Szín­házban pedig estéről-estére átütő sikert arat a Tolsztoj-regény alapján készült Háború és béke. A népi demokráciák drámairodal­mát cseh és lengyel darabok képvi­selik. A cseh darabok: Kohout Ilyen nagy szerelem és Hašek Svejk-je sikeréről már korábban beszámoltam Ezek a lengyel Harmadik csengetés­sel együtt tavaly bemutatott dara­bok. Mivel csak a múlt szezon végén mutatták be, ezévinek tekinthető Vratislav Blažek Mesébe illik című mulatságos modern mesejátéka a Pe tőfi Színházban, amelynek végső ki csengése az, hogy a boldogságot ne a csodáktól, hanem saját munkánk eredményeképpen várjuk. Az előbbi két cseh darabhoz felzárkózva ez a darab is sikert ígér. A testvéri né­pek drámái közül a legnagyobb ér deklődés Leon Krutzkowski színmű­vét, A szabadság első napját előzte meg. A Katona József Színházban Varsóban és Moszkvában egyidejűleg bemutatott darab vonzóerejét bo­nyolult problémájában kell keresni. A tehetséges lengyel drámaíró azt vizsgálja a koncentrációs táborból 5 év után kiszabadult öt lengyel tiszt és a felszabadult városban vissza­maradt német orvos és családja ösz­szecsapásain keresztül, hogy a fog­ság, kínzás és megalázás után ké­pes-e az ember a visszanyert sza­badság első napján emberi magatar­tásra, morális cselekedetekre és ér­zelmekre a kiszolgáltatott ellenség­gel szemben. A darab végkicsengése az, hogy véget kell vetni a háború­nak és a bosszú gondolatának. A har­madik darab Marié Tesarová és Al­fréd Radok házassági vígjátéka a Bartók Teremben (Jégeső sem aka­dály), amely azt bizonygatja, hogy a házasság tíz év után sem kerülhet zsákutcába, ha a feleség elég lele­ményes és bátor s ha a férfi rájön arra, hogy az az élettárs, aki min­den gyarlóságával együtt szereti őt, milyen nagy érték. Ha ezek után visszatekintek a be­vezetőben felállított feladatra, az a véleményem alakul ki, hogy bár szín­házaink e téren sokat tettek, de még mindig nem eleget. Különösen hiá­nyos a népi demokráciák drámáinak sora, hogy csak mást ne említsek, teljesen hiányzik belőle a német dráma s egyetlen egy sem szerepel a népi demokráciák drámairodalmá­nak klasszikusaiból. SÖKY DEZSŐ, Budapest Egyetemi város épül Kubán A kubai diákok 30 ezer tanulót befogadó egyetemi várost építenek fel Havanna mellett egy cukorgyár nagy telkén, amelyet a kormány e célra rendelkezésre bocsátott. Az állam egyelőre nem tudja anyagi tá­mogatásban részesíteni a diákokat, de azok elhatározták, hogy ez sem akadály, mivel gyűjtést rendeznek a lakosság körében és igy megszerzik az építkezési anyag megvásárlásához szükséges eszközöket. Fidél Castro, a kubai kormány elnöke bejelentette, hogy egy havi fizetését erre a célra fordítja. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az országnak képzett műszaki dolgozókra van szüksége, akik fon­tos szerepet fognak betölteni az ipqr és a mezőgazdaság fejlesztésében. Ezért kell megfelelő számban főis­kolailag képzett szakembereket ne­velni. Az egyetemi város hallgatóinak döntő többsége a szegény családok gyermekei közül kerül ki, akiknek a kormány ingyenes ellátást nyújt. (CTK) A dél-csehországi České Budéjo­vice környékén nem ritka je­lenség különösen tavasszal a szélvi­har. Felkavarja az utca porát és mindent, ami csak útjába kerül, va­dul magával ragad. Kíméletlenül be­lekapaszkodik a járókelők kabátjá­ba. Alaposan megtépázza az ember fejét, haját. A férfiak kalapjával is furcsa játékot űz. De ez még hagy­ján, amíg csak a kalapról van szó. A közelmúltban az említett város­ban az egyik üzem transzparensét seperte le a szélvihar. A transzparens egy arra sétáló idősebb nő fejére esett, és kis híján komoly szeren­csétlenséget okozott. A sérült asz­szony persze, 'felgyógyulása után kártérítési pert indított az üzem el­len, mely azzal védekezett, hogy a transzparens meglazulásának a rend­kívüli szélvihar volt az okozója. Az állítást bizonyítási eljárás követte. Ennek során megállapítást nyert, hogy a kritikus napon ugyan erős szél tombolt, de nem volt vihar, miért is vis majorról nem lehet szó, A bíróság tehát kötelezte az üzemet a kár megtérítésére. Kinek, minek a segítségével vonta le a bíróság a fenti következtetést? Természetesen szakértők kihallgatá­sával, a hydrometeorológia pontos adatainak, feljegyzéseinek az alap­ján. Mivel is foglalkoznak a hydro­meteorológia! intézetek? Az időjá­rás állandó figyelésével, feljegyzésé­vel és időjárásjelentéssel, aminek va­lamennyien nagy hasznát vesszük. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok főleg a tavaszi vetés és az aratás idején kísérik figyelemmel a jelentéseket, hogy ezek szerint osszák be a me­zei munkálatokat. Az időjárásjelen­tés semmibevevése beláthatatlan ká­rokat okozhat a mezőgazdaságban. A repülőterek is ehhez igazodnak, mi­lyen idő várható, hogy megtéve az óvintézkedéseket, fokozzák az uta­sok biztonságát. Ha kirándulásra, nyaralásra készülünk, mi is a prog­:H Érdekességekről röviden Értékes mammut alsó állkapocs-lelet Bojnicén A Szlovák Tudományos Akadémia nitrai régészeti intézete a tavalyi év folyamán Pivovar Zója történész vezetésével ásatá­sokat végezett a bojnicel szabadtéri szín­pad építésénél. Ezeknél az ásatásoknál 180 cm mélységben értékes leletre buk­kantak. A jégkorszakbeli mammut alsó állkapocsára akadtak. iSíi-.iŕidMSBÍfrrf- --.v.--­J. Adamcová: A jövő - Iinoleummetszet, 1959. A Szlovák Múzeum föld- és őslénytan tagozatának szakértői a nitrai régészek­kel karöltve felszínre hozták ezt a érté­kes leletet, mely a közeli napokban meg­tekinthető lesz a bratislavai Szlovák Mú­zeum gyűjteményei között. Az állkapocs­töredék jobboldali hossza kb. 44 cm, a baloldalié kb. 47 cm. Mindkét zápfog hosz­sza kb. 270 mm, szélessége 88 mm. Sara Terézia Arany a kukoricában Bohumil Némec akadémikus már a har­mincas években tüzetesen foglalkozott a növények által a talajból nyert ú n. nyomelemekkel. A tudomány megállapí­totta, hogy a növények nem csak néhány elemet, pl. foszfort, ként, vasat szívnak fel magukba, hanem szükségük van más, csekély mennyiségben előforduló elemek­re is, mint amilyen a réz, bór, mangán még néhány más elem. A prágai Növény ­fizionógiai Intézetben végzett kutatások, amelyek során elektromos kemencében el­hamvasztott növények hamuját analizál­ták, 1955-ben meglepő felfedezésekre ve­zettek: az Oslanyból szerzett kukorica­szemek hamujában aranyat találtak, s ezt tiszta állapotban is ki tudták választani a hamuból. A környező talaj tonnája csak 0.2 gramm fémaranyat tartalmazott uyyan, de a növényi hamu 1 tonnájából 576 grammot lehetett volna kivonni. Ez per­sze távolról sem olyan mennyiség, hogy kifizetődövé tenné ezt az „aranyásó" mód­szert. Az egy tonna hamuhoz ugyanis 20 tonna szárított növény kellene! Nagyje­lentőségű tény, hogy egyes növények ily mértékben képesek aranyat gyűjteni. Né­mec akadémikus intézetében néhány szem, ily módon előállított 1 grammos aranyröggel rendelkezik. (sz-y) HOLNAPRA KIDERÜL nózis szerint öltözködünk és kelünk útra. A Prága melletti Komoranyban, az ezüstvízű Vltava partjától né­hány lépésnyire, a 15. századbeli kis kastélyban éjjel-nappal zsong az élet. A meteorológiai állomás dolgo­zói szorgos hangyabolyként, üteme­sen végzik soha ki nem fogyó, na­ponta többször ismétlődő érdekes munkájukat. Az időjárást figyelik. Különböző hajszálérzékenységű ké­szülékeik, műszereik segítségével megállapítják a felhők magasságát, összetételét, sűrűségét, a csapadék mennyiségét, a szél erejét és irá­nyát, a levegő hőmérsékletét, a lég­nyomást. A nyert adatokat, melyeket a nemzetközi egyezmények alapján mindenütt ugyanazokban a számok­ban, egységekben fejeznek ki, gondo­san feljegyzik, berajzolják térké­peikre, majd rádión, vagy távírón továbbítják a világ minden részébe. — Itt nulla-egy, nulla-egy — je­lenti rádiókészülékébe Kožený elv­társ, egy fülhallgatós idősebb férfi. — Ott huszonhárom— huszonhárom? — adja fel a kérdést, majd hozzá­teszi: — hallom és jegyzem. — Ce­ruzája gyorsan szántja tele a pa­pírt, előttem érthetetlen számokkal. Majd a beszélgetés végét jelzi, hogy újabb meteorológiai állomással lép­jen érintkezésbe. — Chebbel beszéltem az imént, — magyarázza. — A kapott számok­ból mi, szakemberek mindent meg­tudunk. Tudom pl. hogy Cheb kör­nyékén most^milyen irányú a szél, hogy a huszonnégy féle felhő közül milyen fajtájú borítja Nyugat-Cseh­ország égboltozatát... — Igen — válaszolja kérdésemre, — a felhőket kis léggömbökkel, éj­szaka pedig felhőmérővel mérik, mely maga körül fénygömböt képez. A mérőkészülék által nyert adatok alapján a felhők magasságát trigono­metriai számítások útján kapjuk meg. Bélohlávek meteorológus egy to­vábbi terembe invitál, melyben fül­siketítő a lárma. A rengeteg táv­írógép zakatolásán kívül semmit sem hallok. Elnézem a gépeket, melyek percek alatt méterszámra ontják ma­gukból az apró számokkal és külön­féle jelekkel perforált hófehér sza­lagokat. — Ez itt pl. varsói jelentés, az a másik moszkvai — mutat a gépek­re. — Persze ezek a jelentések nem­csak a lengyelországi, vagy a Szov­jetunióban észlelt időjárást közlik. Az egyes államok a sajátjukon kívül más országok jelentéseit is továb­bítják. így pl. a Szovjetunió naponta négyszer ismerteti velünk egész Ázsia légköri viszonyait. Spanyolor­szág továbbítja Portugália és az Azori-szigetek híreit. Nézze csak — mutat egy másik távírógépre — az Egyesült Arab Köztársaságban pl. e pillanatban gyönyörű napsütés van, harminc fokos a meleg, nálunk pedig zuhog az eső és a hőmérő nulla fo­kot mutat — mosolyog Bélohlávek elvtárs. — A perforált szalagokat azonnal feldolgozzuk, ami nem egyszerű munka. Itt, ebben a teremben van­nak térképrajzolóink. Érteniök kell a jelekhez, melyek nemzetközi nyel­ven tolmácsolják és tudják, mit je­lentenek a számok. A nemzetközi je­lentéseket tartalmazó térképek el­készítése négy órát vesz igénybe, és alighogy befejezték munkájukat, újabb térképkészítéshez fognak, a kapott adatok alapján. Persze a tér­képek is többfélék. Olyanok is van­nak, amelyeket három óránként kell készíteni és aprólékosabbak, mint pl. az egyszer napjában megrajzolt északi félteke viszonyait ábrázoló térkép, melynek alapján az egyhetes prognózist dolgozzuk ki. H ogy milyen a helyzet a sztra­toszférában, az a kibocsá­tott rádiószonda felfogott hangjaiból állapítható meg. A rádiószonda csu­pán kilencezer méter magasságba emelkedik, de így is felmérhetetlen szolgálatokat tesz a pontos időjárás megállapítása és a prognózis helyes összeállítása érdekében. - Miért van hát, hogy e gyakori és pontos mérések ellenére is sok­szor, téved a meteorológia; előfor­dul, hogy szélcsendben vihart, nap­sütésben esőt, melegben havazást ígér? — teszem fel a kérdést. Ennek az oka az eltolódásokban, a hideg és meleg frontok összeütközé­sében, a szél irányának, vagy sebes­ségének váratlan, egyelőre még ki­számíthatatlan megváltozásában és sok más körülményben rejlik. A me­teorológia dolgozóit, hiába gyanúsít­ják, nem mi tévedünk, hanem mű­szereink. Szerencsére ma már, az űrhajózás és a rakétarepülés koia­ban nincs messze az idő, amikor Földünkkel egyirányban és ugyan­olyan gyorsasággal forgó állandó meteorológiai állomást bocsáthatunk a magasba, melynek jelentései jő elő­re megbízhatóan közlik majd ve­lünk, mikor és hol, milyen időjárás várható. A telefon csengése félbeszakítja a meteorológus előadását. — Holnap, vasárnap egész nap gyönyö­rű napsütés lesz — adja meg az ér­deklődőknek a felvilágosítást. — Igen, igen, ha ma esik is, elhiheti, holnapra kiderül, — mosolyog. És valóban, kora reggel kisütött a nap. Melegítő sugaraival bearanyoz­ta a kora tavaszi vasárnap égbolt­ját, mindannyiunk szívét, akik sóvá­rogva vártuk és oly örömmel üdvö­zöltük. KARDOS MÁRTA Kiváló tudósokról nevezték el a Hold újonnan felfedezett krátereit g\WJHMUitTBnC£K. £ ^ o C'OWNO wm á^-N ľ ©WWŕti KORCíATOVo 1 ®EDlS0flf ff~\i - f £ ' otiwz % ^rtOSZKVATrNG^ Csv-W^' oümz ^^Loswevs^f ^ \SMI on * %% /reHSf öpAST£üR O (^.OOLKOYÍZKU CORIE ÍKIOVOWSKA Jt/Ltf % A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége jóváhagyta azo­kat a javaslatokat, amelyeket egy tudományos bizottság a Hold lát­hatatlan oldalán nemrég felfedezett alakulatok elnevezésére tett. A krá­tereket és katlanokat híres tudósok és kulturális személyiségek után nevezték el. A nevek közt szerepel: Giordano Bruno, Jules Verne, Hertz, Kurcsatov, Lobacsevszkij, Maxwell, Mengyelejev, Pasteur, Popov, Curie­Sklodowska, Csu Csung-csi és Edison. jfil SZÖ 8 * 1960. április 8.

Next

/
Thumbnails
Contents