Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-15 / 105. szám, péntek

Biztosítsunk nagyobb közötti szocialista Ä parasztember nagyon jól tudja, hogy a gazdagon jövedelmező, egészséges állatok tenyésztését a növen­dékmarhák szabad legeltetése jelentős mértékben elő­segíti. A szabadban legelésző üszők a sok mozgás és a napfény hatására szervezetileg megerősödnek, a be­tegségekkel szemben ellenállóbbak lesznek. Äm nagyon sok helyen - főleg Szlovákia déli járásaiban - arra hivatkoznak, hogy kevés az üdítő, lédús-füvet termő legelő. Szlovákiában pedig a mezőgazdasági terület több teret a szövetkezetek / együttműködésnek mint egyharmada rétből, legelőkből áll, és csaknem 900 ezer hektárra rúg. A legeltetésre és a kaszálásra alkal­mas területekből aránylag kevés van a déli járásokban. A rétek és legelők zöme a hegyvidéki körzetekben, Liptovský Hrádokon, Oraván, Námestovón, Kysucké No­vé Mestón és Brezno környékén fekszik. A hegyvidéki falvak lakói szívesen elcserélnék rétjüket és legelőjü­ket jó szántóföldért, ahol gabonát, kukoricát és egyéb dús hozamú ipari növényt termeszthetnének. A szövetkezetek együttműködése Ilyen cseréről azonban szó sem le­het. A földeket nem lehet szállítani, kicserélni úgy, mint a gépeket és a felszereléseket. Tavaly a déli járások egynéhány szövetkezetének kezdemé­nyezéséből azonban igen életre való gondolat, a hegyvidéken fekvő szö­vetkezetekkel történő együttműködés lehetőségének elve született meg. Adamčok Michal, a Vozokany nad Hronom-i EFSZ elnöke nagyon is so­kat tudna mondani az északi járások szövetkezeteivel való együttműködés jelentőségéről, mivel tavaly 55 nö­vendékállatot szállítottak Veličnára, a Dolný Kubín-i járás egyik legna­gyobb rét- és legelőterülettel ren­delkező szövetkezetébe. Am hagyjuk beszélni az elnököt: — A bajkai, mikulai és a mi szö­vetkezetünk — tájékoztatott — ta­valy májusban 200 üszőt szállított a veličnái legelőkre. A helyi szövetke­zettel úgy állapodtunk meg, hogy májustól szeptemberig darabonként egy mázsa morzsolt kukoricát fize­tünk a legeltetésért. No és kifizetődő volt ez a vállal­kozás ? — El sem hiszik, de őszintén mondhatom, nagyon is meg vagyunk elégedve. Az üszők távolléte alatt idehaza 14 760 korona értékű takar­mányt takarítottunk meg. Ezenkívül növendékmarháink az öt hónapon át tartó legeltetési időszak alatt 20 ezer kilogramm súlyt szedtek fel maguk­ra. Ha az élősúly kilogrammját csak hét koronájával számítjuk, akkor eb­ből további 14 665 korona jövedelem­re tettünk szert. Amikor a kiadásokat a bevételekkel összegeztük, kitűnt, hogy a tiszta nyereség jóval meg­haladja a 9 ezer koronát. Kétszeres haszon a legeltetésből A 9 ezer korona nyereség nem fe­jezi ki híven a legeltetésből szárma­zó előnyöket, mert a megtakarított takarmányt a tejtermelés fokozására igen gazdagon hasznosították a te­henészetben. A legeltetésre szállított üszőborjúk odahaza éppen a takar­mányhiány miatt kevésbé fejlődhet­tek volna egészséges, szép tenyész­állatokká. A vállalkozás tehát kifize­tődött és mind a veličná, mind az említett három EFSZ számára kölcsö­nösen nagy segítséget jelentett. A želiezovcei járás szövetkezetei egészséges állatokat, a veličnái EFSZ pedig 300 mázsa morzsolt kukoricát nyert, melyet aztán jól értékesíthe­tett az állattenyésztés további fellen­dítésében. A Tekovské Lužany-i EFSZ 250 nö­vendékállat legeltetésére a Banská Bystrica-i kerületben szemelt ki al­kalmas területeket. Ondač Ján köny­velő szerint a legeltetésből 41438 korona tiszta jövedelme lett a szö­vetkezetnek. Hogy miért hoztuk fel most tavasszal ezt a kérdést, amikor még csak a rétek és legelők feljaví­tásának szükségességéről beszélünk? Elsősorban azért, hogy szövetkeze­teseink tudatosítsák, mily hatalmas, eddig ki nem használt tartalékaink vannak az állattenyésztés fejleszté­sére. Másodsorban pedig azért, hogy a mezőgazdasági termelés szervezé­séért és irányításáért felelős szervek a nemzeti bizottságokon már most lépjenek fel kezdeményezőleg és se­gítsék kibontakoztatni a déli és az északi járásban fekvő szövetkezetek között az egészséges gazdasági együttműködést. Fel kell számolni az ösztönösséget Az együttműködés sajnos nem tervszerűen, hanem ösztönösen fo­lyik. Ha a déli járás bármely szö­vetkezete megfelelő társra talál, — együttműködik. Nem helyes, ha e fontos kérdés nyélbeütését csak a véletlenre bízzuk, felelős szerveink nem az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségét látják benne. Helyénvaló lenne, ha a legeltetési tarifák megál­lapításában vidékenként egységes fi­zetési rendszert honosítanának meg, mert ez elejét venné az esetleges túlkapásoknak is. A szövetkezetek szocialista együttműködésének új hajtásai kibontakozóban vannak. Ha még jobban elősegítjük fejlődését és elterjedését, ebből egész népgazda­ságunk számára csak előnyök szár­mazhatnak. SZOMBATH AMBRUS EG ÉS FÖLD KÖZÖTT 'KJyirkos tavaszi illat ömlik szét * a végtelenbe vesző rónák fe­lett. Március végigsuhintott varázs­pálcájával erdőn, mezőn, réteken. Oj fii sarjad a domboldalon, a lápok fü­zein pedig kibuggyant a barka ham­vas bársonya. A porhanyós szántásba ezernyi csoroszlyán zizzenve hull a mag, hogy százhúsz nap után dús ka­lász áldhassa az emberi munkát. Ez a természet örök rendje, s mégis van benne valami megnyugtatóan újszerű. A kilométernyi dűlőkön nem ballag mélázva görnyedt paraszt a rozsszal­mán tengődő gebék után. Húsznál is több traktor dübörgésétől hangos a közel 4000 hektáros svodini határ. Tavaszi árpából 600 hektárt kellett elvetni. Tengernyi munka, gép hiányá­ban szinte megoldhatatlan feladat a kukoricával együtt 1400 hektár ta­vaszi vetés. A kalászosok már rég a földben vannak, s a szárba szökkent élet zöld szőnyeget borít a barna szántás fölé. A munka gyorsan ment, mert volt elegendő gép - és emberi munkaerő. De nemcsak a vetés, egyéb munka is volt bőven. A 800 hektárnyi őszi kalászost fejtrágyázni kellett. Már azt is elvégezték, mert a gépek erejével tegnap már a holnapért dol­goztak. De a gépek mellett emberre is szükség volt, hiszen egyik a másik nélkül nem sokat ér, ha ily nagy fel­adatot kell megoldani. A múlt évben az Agrolet repülőgé­pét vették igénybe a szövetkezetesek. Gyorsan és kitűnően dolgozott. És mennyi munkaerőt felszabadított! Most ismét hívták az örökké mosoly­gó pilótát, Beneš Jirít gépével együtt. Szívesen jött a régi ismerősök közé, társával Vlagyimirral. A lig pirkadt az ég alja, már a levegőből üdvözölték az ébre­dő falut. Tizenöt évvel ezelőtt ret­tegtünk a repülőgép vijjongásától. Mert halált osztogatott. Most örül ne­ki a falu népe, mert megkönnyíti munkáját. Sohasem emelkedett szédí­tő magasba, nem kutatta az ionoszfé­ra kifürkészhetetlen titkait. Sebessé­gi világrekordot sem akart elérni, de a pilótafülke mégis bajnokot rejtett magában. A mindennapi munka baj­nokát, valósággá szépült jelenünk névtelen hősét. A gép tartályából pe­dig egyre hullott alá a felhőszerű, szürke műtrágyaesó. Naponta 250­300 mázsát vitt fel a levegőbe. S mi­csoda pontos munkát végzett! Egyen­letesen szórta a talajra az ostravai salétromot. Naponta 50 ember munká ját végezte el könnyedén. A költségek csaknem azonosak, mint a kézi szórás mellett. 28 koro­na hektáronként. Ám a szövetkezei nemcsak 1 koronát takarított meg hektáronként, hanem ennél sokkal ér­tékesebbet: időt! És 50 embert na­ponta, akik más munkát végezhettek. Ezért haladt oly gyors ütemben a ta­laj előkészítése és a vetés. Csermák Borisz, aki a JNB mezőgazdasági osz­tályán dolgozott, most az elnöki funkciót tölti be a szövetkezetben. Vele együtt Fazekas János agronó­mus így nyilatkozik: - Márciusban 1800 hektárra közel 40 vagon műtrágyát szórt el a re­pülőgép. A munka minősége kitűnő, de még ennél is többre értékeljük azt, hogy nem kellett egy hónapig 50 em­berrel kézzel szóratni. Ennek óriási jelentősege volt, hi­szen a tavaszi vetésnél néhány órás késés is komoly hatással lehet a ter­méseredményekre. S lám, a gyorsan és kitűnően végzett munkával sem volt elégedett a pilóta. Aránylag so­káig tartott a rakodás. Ha ezt az időt csökkenteni lehetne, a kezdeti 70 he­lyett, naponta százszor lehetne fel­szállni! Ég és föld között született ez a gondolat, s az emberi leleményes­ség új diadalt aratott. Az elképzelés megszületett, csak végre kellett haj­tani. F ormáltak, hegesztettek, módo­sítottak a hidraulikus trá­gyarakó kosarán. Aztán kipróbálták. A repülőgép tartályát egyszerre, egyetlen emelésre megtöltötte. Más­nap már két emberrel kevesebb kel­lett a rakodáshoz. Naponta 110-szer szállt föl s alá a gépmadár és 100 hektárnál nagyobb területen szórta el a műtrágyát. Egyetlen gondolatból ki­pattant szikra és a teljesítmény csak­nem kétszeresére nőtt. A múlt hét elején befejeztek a munkát. Szinte furcsa már, hogy a repülőgép megszokott zúgása nem ve­ri fel reggelenként a falu csendjét. Szeles délután volt, amikor a munka harcterén győztes repülőgép, „tiszte­letkört" rajzolt a falu felett, mint a bajnok az ünneplő tömeg üdvrival­gása közepette. Ember és gép nagy­szerűen helytállt a földön és a leve­gőben. Jó munkájuk nyomán telt ka­lászt érlel majd Péter-Pál melege a svodini szövetkezet földjein. TamÖs Vince Az Agrolet, meljr ez idén hazánk va­lamennyi kerilletében számos repülőgéppel nyújt segítséget a termőföldek gondo­zásában és a kárte­vők irtásában, nem csekély mértékben járul hozzá mezőgaz­daságunk fejleszté­séhez és • mezőgaz­dasági termelés nö­veléséhez. A terv szerint összesen S00 ezer hektár földet vesz gondozásba. Az Agrolet dolgozói re­pülőgépekről csak­nem 300 ezer hek­tár földre szórnak műtrágyát, több mint 200 ezer hektárt kártevőket Irtó anyaggal permetez­nek be és ezenkívül 21 900 hektár erdőt vesznek gondozásba. Képünkön Václav Pikrt, az Agrolet egyik pilótája meg­beszéli Josef Grego­rival, a Mosti Állami Gazdaság némilkovi farmjának vezetőjé­vel az őszi vetemé­nyek trágyázásával kapcsolatos teendő­ket, Jiri Finda — ČTK felvétele. „ - * <- t . A ' 1 ' - ' 1 'V * * ^" á 4. * '' JlfíS&sfelfe - ' ' - - "•' 3 « A medzilaborcel járás Monastyr községében ez idén új téglagyárat helyeznek üzembe. A Chemkostav dolgozói nemsokára befejezik az építészeti munkákat és a szerelők már a gépi berendezéseket szerelik. (J. Kočiš — ČTK — felv.) Z ÚJ szó ÚJ UTAKON Oj, emberségesebb éíetet él már a radzovcei cigányszármazású lakosság! Kevés kivétellel mind dolgoznak: ki gyár­ban, ki bányában vagy más munkahelyen. Vannak közöttük olyanok, akik jó mun­kájukkal példát mutatnak másoknak is. így pl. Balázs István, Balázs András, Csemer Dezső és Csemer Zsigmond a fi­l'akovoi gyárban dolgoznak és munká­jukkal nemcsak a gyár vezetősége van megelégedve, de büszke rájuk az egész község. Mindannyian szép új családi ház­ban laknak és esténként rádió mellett pi­henik ki a napi fáradalmakat. Az idősebbek csaknem mindnyájan nyugdíjat élveznek. Ezek közé tartozik id. Berki Károly is, aki hosszú éveken keresztül dolgozott a fil'akovoi gyárban. Kulturális téren is nagy az előrehala­dás. Míg a múltban a cigányság 90 szá­zaléka sem írni, sem olvasni nem tu­SZÉP TERVEK Malá n/Hronom község a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Koncz elvtárssal, a helyi nemzeti bi­zottság elnökével folytatott beszélgeté­sünk során a következő felvilágosítást kaptuk a község életéről. Az utóbbi öt év alatt autóbuszjáratot kaptak, új kul­túrház épült a faluban s a szövetkezeti épületek egymás után épülnek. 1958-ban bevezették a községbe a villanyt. Körül­belül száz rádió, három televíziós készü­lék, tíz mosógép, tíz motorkerékpár van a faluban. Kilenc családi ház épült az utóbbi évek folyamán. A harmadik ötéves terv még nagyobb fellendülést és előrehaladást mutat. A harmadik ötéves terv végéig 18 csa­ládi ház építését tervezik s ezenkívül rendbehozzák az igazgató-tanítói lakást, a nemzeti iskolát, bevezetik a községbe a vízvezetéket, felépítik az autóbusz­megállót és az orvosi rendelőt. A falu­szépítési akció keretében pedig rendbe­hozzák a község tereit és utcáit. Szép tervek és megvalósíthatók, csupán a helyi nemzeti bizottság és a lakosság közös munkája kell hozzá. Majerszky Márton, Malá n/tfronom dott, ma alig akad irástudátlan cigány­gyerek. Ezen a téren is Balázs István és András gyermekei járnak az élen. Ba­lázs István egyik fia, aki már elvégezta az iskolát, az asztalosszakmát választotta. Balázs András legidősebb lánya pedig mint kiszolgáló dolgozik az egyik ven­déglátó-üzemben. De Bogdán László is nagy reményeket fűz szorgalmas kis­lánya jövőjéhez. A cigányszármazású polgárok színját­szó csoportja is szépen működik. A he­lyi nemzeti bizottság támogatásával az el­múlt évben két színielőadást rendeztek. A múlt napokban Moliére Dandin Györgyét mutatták be nagy sikerrel a helyi kul­túrházban. A felsoroltakból láthatjuk, hogy Rad­zovce cigányszármazású lakói új utakon haladnak. Csaba Zoltán, Radzovcí Ketten a sok közül Peska József és Uhrik András fiatal bányászokról szeretnék egyet-mást el­mondani. Peska József Bratislavában ta­nulta meg a pincérmesterséget, Uhrik And­rás pedig Kelet-Szlovákiában a kazán­kovács-mesterséget. Három évvel ezelőtt mindketten egyéves brigádmunkára jöt­tek Novákyba. Egy év alatt megszerették a bányát és új mesterséget tanultak. A pincérből villanyszerelő lett, aki ugyan­olyan fürgén mozog a bányában is, mint a vendéglőben mozgott. A kazánkovács­ból pedig bányakovács lett. A két fiatal a bányászélet során barátságot kötött egymással. Most a felszabadulás 15. év­fordulója tiszteletére elhatározták, hogy kötelezettségvállalást tesznek. Felajánlot­ták, hogy takarékoskodni fognak a2 anyaggal, kijavítják a már használhatat­lannak minősített bányaberendezéseket. Elhatározásukat tett követte és máris szép eredményeket értek el. Motesiky Árpád, Prievidza Elindul a csallóközi gyorsvonat Olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja a sokat kifogásolt csallóközi vonal korszerűsítése. Ezzel kapcso­latban a bratislavai KNB dolgozói az alábbi tájékoztatót adták a május 29­én életbe lépő vasúti menetrenddel kapcsolatos újdonságokról. Bratislava­Nivy, vagyis a volt Üjvárosi-pályaud­var és Zlatná na Ostrove között az átépített pályatesten a vonatok az ed­digi 50 — 60 kilométeres maximális sebesség helyett 80 kilométeres órán­kénti sebességgel fognak közleked­ni. A Bratislava és Komárno közötti személyvonat-járatok menetidejét ily módon 24 perccel csökkentik. Május 29-től kezdve kizárólag motoros sze­relvények bonyolítják majd le a csal­lóközi személyforgalmat. Hatalmas négytengelyes motoros kocsi mögé három-négy korszerűen felszerelt személykocsit kapcsolnak, amelyek férőhelye nagyjában megfelel az ed­digi kivénhedt vagonokból álló sze­relvények befogadóképességének. Az egész csallóközi személyszállítás ez­által gyorsabb — és ha az utazókö­zönség maga is gondot fordít rá — higiénikusabb lesz. További újdonság — Csallóköz köz­lekedése történelmében először — a gyorsvonat. Komárnóból 6 óra 24 perckor indul és Dunajská Stredán át 8 óra 16 perckor érkezik Bratis­lavába. Ellenkező irányban 17 óra 30 perckor hagyja el a Bratislava-Nivy­pályaudvart és már 19 óra 18 perckor Komárnóban lesz. A „kukko" gyors­vonat tehát két órával rövidebb idő alatt futja be az említett távolságot az eddigi négy óra helyett és csupán Kvetoslavovon, Dunajská Stredán, Ča­lovon és Lipová Olšán áll meg. Az új gyorsvonatnak számos előnyös csatlakozása lesz a Bratislavából in­duló és odaérkező egyéb gyorsvona­tokhoz. A csallóközi vonatok menetidejét még legalább további 20 perccel le­hetne csökkenteni, ha biztonsági okokból nem kellene minden nem vé­dett, sorompó nélküli vasúti átjáró előtt lassítani. A bratislava-komárnói szakaszon ma is még nem kevesebb, mint 101 ilyen veszélyes átjáró lé­tezik. Gyakorlati jelentőségüket több­nyire már elvesztették, mert régeb­ben az egyénileg gazdálkodók föld­jére vezető dűlőutakat kötötték ösz­sze. Az egyes HNB-k vezetősége mér­legelés tárgyává tehetné, nem lehet­ne-e a tagosítás folytán feleslegessé vált vasúti átjárókat végleg meg­szüntetni. K. E. ÉJ SZÖ \ * 1960. április 15.

Next

/
Thumbnails
Contents