Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-15 / 74. szám, kedd

Äz INs esztendő a Szovjetunióban! Hadd lássunk néhány példát. Az acéltermelés 1 százaléka a Szovjetunióban egyenértékű közel 650 ezer tonnával. Ez az acélmennyiség bőségesen elég olyan óriási vízierőmű felszerelésére, mint a V. I. Lenin nevét viselő volgai ví­zierőmü. Amennyiben a szovjet acélöntők 1960-as évi feladatukat csupán egy százalékkal túlteljesítik, ez gyakor­latilag ugyanannyit jelent, mintha az III. 1960-ban az acél termelési tervének 1 százalékos túlteljesítése egyenérté­kű két martinkemence egész évi ter­melésével. országban két új martinkemencét helyeztek volna üzembe. Ha egy kb. 700 köbméter űrtartal­mú nagyolvasztó teljesítményét csu­pán egy százalékkal is növelik, egy esztendőben két és félezer tonnával több nyersvasat nyernek. * Az 1960-as évi szénfejtési terv minden egyes százalékkal valő túl­teljesítése az országnak annyi tüze­lőt ad, amennyi 5 milliárd kilowatt­óra villanyáram fejlesztésére ele­gendő. Mit jelent, ha egy százalékkal tel­jesítik túl a'/. 1960. évi kőolajterme­lést tervet? Kereken 600 vasúti sze­relvényt, amelyek ffiiríäéftýike 50 teli tartálykocsiból áll. + 1960-ban a villanyáram-termelés 1 százaléka annyi, mint 1925-ben az egész villanyenergia-termelés volt: 2.9 milliárd kilowattóra. Mit lehet csinálni ezzel az energiamennyiség­gel? Elég például arra, hogy az év folyamán 15 nagy gépgyárat állan­dóan üzemben tartson. k Minden egyes százalék, amivel túlteljesítik a műtrágyagyártás 1960­as tervét, lehetővé teszi, hogy nem kevesebb, mint 9 millió pud gabonát, vagy 180 ezer tonna burgonyát, több mint 14 ezer tonna cukrot vagy 9000 tonna rostot termeljenek. •k A cementgyártás termelési ter­vének minden egyes százaléka 1960­ban annyi cementet jelent, amennyi elég 900 nagy, egyenként 84 lakásos ház építéséhez. •k Ha 1960-ban egy százalékkal túl­teljesítik a bőrlábbelik gyártási ter­vét, ebből új cipőt kaphat öt nagy­város - Kijev, Gorkij, Riga, Szverd­lovszk és Szaratov minden egyes la­kosa. * Minden százalék, amivel 1960­ban növelik a hústermelést, 100 mil­lió kilogrammal több húst juttat a fogyasztóknak. * A moszkvai Kaliber műszergyár­ban kiszámították: ha egy százalék­kal növelik a munka termelékeny­ségét, ez 1400 000 rubellal fokozza a termelést. Ha pedig 1 százalékkal csökkentik az alapanyagok fogyasz­tását, ezzel 360 ezer rubelt takaríta­nak meg, amely összeg 800 gyerek üdülését biztosítja a nyári pionír­táborokban. k 3. M. Vecserova, a szavinszki Szolidaritás nevű textilgyár szövőnő­je, aki egy lemaradó munkacsoport­ban dolgozott, 1959. augusztusában elérte a hétéves terv végére elő­irányzott termelékenységi mutató­számot. Jelenleg az ivanovói terüle­ten már 8000-nél több textilipari dol­gozó érte el az 1964—65-re terve­zett munkatermelékenységet. Ha az ivanovói gazdasági terület valameny­nyi fonója és szövője ugyanilyen eredményt ér el, mint Julija Vecse­rova, ez ugyanannyit jelent, mintha egy új gyárat építenénk százezer fo­nóorsóval és 4500 szövőszékkel. k Az 1960-as évi terv előirányoz­za, hogy az ipari termelés önköltsé­gét 1959-hez képest 1.9 százalékkal, a vasúti közlekedését 2.5 százalékkal csökkentsék. Az építőipari és sze­relőmunkák önköltségét az 1959-es év tényleges színvonalához viszonyít­va másfél százalékkal kell csökken­teni. A termelési költségek csökken­tésének terve, ha teljesítik, több mint 30 milliárd rubel megtakarítást hoz a népgazdaságnak. k Ha a szovjet energetikai dolgo­zók 1960-ban 1 kopekkal csökkentik { a kilowattóra önköltségét, úgy ez 2.9 milliárd rubel megtakarítást ered­ményez. Ebből az összegből néhány i nagy erőmű építhető. * Ha a vlagyimíri népgazdasági tanács körzetébe tartozó valamennyi ipari üzem egy százalékkal csökken­ti az évi termelés önköltséget, úgy, ez több mint 130 millió rubel meg­takarítást jelent az államnak. * Ha az épülő házakban a lakóte­rület minden egyes négyzetméterére számítva 1960-ban csupán 10 rubellal leszállítják az önköltséget, ez 1 mil­liárd rubelnál többet eredményez a szovjet népgazdaságnak. Ebből a pénzből további 300 nagy, egyenként 50 lakásos ház építhető. * Az építőmunka önköltségének csökkentésében kiváló eredményeket értek el a zaporozsjei építőmunká­sok. 1959-ben minden nyolcadik há­zat megtakarított anyagból építettek fel. A város két építőipari trösztjének dolgozói elhatározták, hogy a hétéves terv során évről évre 5 százalékkal csökkentik terven felül a lakásépít­kezések önköltségeit és ily módon 33 millió rubelt takarítanak meg. ÍMupKeHue^ ceJecfíwuMcoím. M. Kišoňová-Hubová és Bohuš Hanák a napokban nagy sikerrel bemu­tatott Suchoň-opera, a Svätopluk egyik jelenetében. (ČTK felvétel) Váljék a szocialista verseny mozgató erővé A királyhelmeci és szepsi járás között immár hagyományossá vált szocialista versengés a kulturális élet fellendítésében is kibontakozott. A kulturális versengés már egy éve folyik a két járási népművelési ház dolgozói között. A napokban Király­helmecen értékelték a versenyt. Ez azt igazolta, hogy a szocialista kulturális verseny kibontakozása ser­kentően hatott az erre hivatott dol­gozókra. Ennek éles bizonyítéka az | is, hogy az előző évekkel szemben sokkal több eredményt jegyezhetünk fel. A verseny értékelésekor számba­J vették a fellépések, az ismeretter­0 jesztő és politikai előadások számát, j valamint minőségét, a szovjet filmek látogatottságát és általában a film­| vetítés kiszélesítésének, a könyvki­i állításoknak és könyvárusításnak eredményeit. A mérleg a királyhel­' meci járási népművelődési ház dol­gozói javára billent. A szepsi járás­j ban csupán a mozi látogatása terén mutattak fel jobb eredményeket. A kultúra többi szakaszán a király­helmeci járás bizonyult jobbnak. A királyhelmeci járásban összeha­sonlíthatatlanul jobb feltételei vannak a kulturális élet fejlesztésének, de ennek üteme a fenti eredmény el­lenére sem olyan, amilyet joggal el­várnánk a járási népművelődési ház dolgozóitól. Királyhelmecen többet kellett volna tenni. Noha a verseny hozott eredményeket, sok esetben ösztönös jellege volt a propagációnak és az agitációnak nem volt mindig céltudatos mozgósító hatása. A jö­vőben el kell mélyíteni a kulturális tevékenység minőségét, sokkal kö­vetkezetesebben kell szervezni a tu­dományos és politikai ismereteket terjesztő előadásokat. Végül, de nem utolsósorban, a kultúra dolgozóinak igyekezniük kell az eseményekre idejében reagálni. Ha ezen a szaka­szon is javul a tevékenység, akkor a királyhelmeci járás teljesíti felada­tát. (K) Ha 1 kilowattóra önköltségét csupájfj 1 kopekkel csökkentik 1960-ban, áj megtakarítás kereken 2,9 milliárd. \ rubel. Szórakozva tanulni Aw, érvényesülés feltétele A Sztálin téren történt. Kelemen Nándor jött velem szembe. A szőke fiú már messziről mosolygott. Meleg kézszorítás közben az iránt érdeklő­dött, mi járatban vagyok Bratisla­vában. Megmondtam, hogy a kilenc­éves iskolák tantervével, az új tan­könyvekkel és az eddigi tapasztalatok kicserélésével kapcsolatban folytatunk megbeszélést a központi Továbbképző Intézetben. Azután én kérdezősköd­tem, hogy milyen főiskolát végez. — Földmérnökin vagyok — vála­szolt. — Nehéz­e ? — Megszokja az ember - felelte derűsen. A szaktantárgyak körül már Színművészeti szövetségek véleménycseréje Prágában a napokban befe­jeződött a Szovjetunió, Len­gyelország, Magyarország, Ro­mánia, Bulgária és Csehszlo­vákia színművészeti szövetsé­gei képviselőinek nemzetközi konferenciája. Az értekezleten megvitatták az idei év köl­csönös kapcsolatainak tervét. A résztvevő országok képvise­lői elhatározták, hogy minden eszközt felhasználva részlete­sen tájékoztatni fogják egy­mást a színházak életéről, munkásságáról. Ugyanakkor csere-alapon sor kerül a szín­művészek vendégszereplésének kibővítésére. A csehszlovák színművészeti dolgozók részt­vesznek például a bukaresti és a varsói bábszínház-fesztivá­lon, a szegedi fesztiválon és a lengyel drámai színházak műsortervéről szóló értekezle­ten. A tárgyalások eredménye­képpen egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a Szov­jetunió és a népi demokráciák színművészeti szövetségei kö­zös folyóiratot jelentetnek meg, amely évnete egyszer, három nyelven kerül az érdek­lődők kezébe. (ČTK) nincs is hiba, de bevallom, az orosz nyelv gondot okoz. A középiskolán nem vettük elég komolyan, itt meg alapos tudást kívánnak. Azt akarják, hogy a fejlett szovjet agrotechnika értékes tapasztalatait eredetiben is tanulmányozhassuk ... Míg ezeket a nehézségeket hallgat­tam, eszembe jutott, hogy szülői ér­tekezleteken, kerületi Csemadok-gyű­lésen és másutt is többször hallottam olyan hangokat, hogy a magyar tan­nyelvű iskolák egy része nem tölti be hivatását, mert nem tanítja meg a tanulókat szlovákul, így nem boldo­gulnak az életben, illetve az egye­temen. Kapva kaptam hát az alkal­mon, és ebbe az irányba tereltem a beszélgetést: — Mondd csak Nándor, a szlovák nyelv körül nincsenek nehézségeid? — Tavaly az első évben eleinte akadtak — válaszolt elgondolkozva. - A szókészletem éppen elégséges lett volna, nyelvtani tudásom szintén, irodalmi ismereteim meg talán bősé­gesek is voltak egy földmérnöki hall­gató részére — tette hozzá tréfálva — de a beszélő készség és képesség annál inkább sántikált. Nem adtam fel a harcot, Szlovák kollégáimmal beszélgettem, amikor csak tehettem, gondosan és rendszeresen tanultam a jegyzeteket, könyveket, nem mulasz­tottam el az előadásokat és most már minden komolyabb nehézség nélkül beszélek ... Esetleg itt-ott a szakki­fejezések körül van még baj. Megjegyeztem, hogy a szlovák nyelv tanítását új alapokra helyeztük. Gya­korlati tudásra törekszünk. Ami a szakkifejezéseket illeti, azt a poli­technika keretén belül két nyelven sajátítják el a tanulók. — így kellett volna évekkel ezelőtt, tanár elvtárs. Mert megmondom, úgy, ahogy érzem, mi a középiskolán jöleg a szabályokat magoltuk... Esetleg az írók életrajzát... De ami szük­séges a mindennapi életben: kérvény megfogalmazása, hozzászólás valami­hez, társalgás - csak elvétve fordult elő az órákon ... Közben a véletlen úgy hozta> hogy míg mi így beszélgettünk Nándorral, arra jött Kovács Lajos, aki már ne­gyedéves filológus és Balogh Éva. aki az idén végez az orvosin. Ők is bekapcsolódtak a beszélgetésbe. Ko­vács Lajos úgy vélte, hogy á magyar és szlovák iskola tanulóinak szoro­sabb barátsága - főleg a CSISZ ke­retén belül — sokat segíthet. Meg­nyugtattam, hogy középiskolánkon azóta ez a kérdés is megoldódott. Közös kulturális délutánokat tartunk. A sportversenyeken a diákok közös csapattal indulnak, leveleznek szlovák és cseh diákokkal, könyvvitákon vesznek részt. — Így a kezdeti nehézségektől mentesülnek, akik most egyetemre kerülnek. További beszélgetésünk során szám­bavettük azokat, akik a füleki magyar tannyelvű középiskolából kerültek az egyetemekre. Örömmel állapítottuk meg, hogy eddig mindnyájan boldo­gultak. Egy részük a pedagógián, má­sok a mérnökin végezték be, vagy végzik be ebben az évben tanulmá­nyaikat. Ugyanígy vannak, akik or­vosin vagy állatorvosin tanulnak. Jóleső érzéssel mentem tovább. A beszélgetés megerősítette nézete­met, minden erőnkkel és tudásunkkal törekednünk kell, hogy iskoláink év­röl-évre tökéletesebben töltsék be hi­vatásukat minden téren, de különösen a szlovák nyelv oktatásában, hogy ta­nulóink az egyetemre kerülve, a kez­deti nehézségektől is mentesek le­gyenek. Lóska Lajos Egy antifasiszta film sikere Kurt Hoffmann nyugatnémet ren­dező „Mi, csodálatos gyerekek" című antifasiszta szatirikus filmje Holly­woodban elnyerte a Golden Globe díjat. A Külföldi Újságírók Szövet­sége azzal indokolta meg döntését, hogy ez a mű a legjobb külföldi filmkomédia. Ez a film különben a tavalyi moszkvai filmfesztiválon aranydíjat kapott. (ČTK) A Komáromi hajógyár II. lakóte­lepén levő Nyolcéves Középiskola szülői munkaközössége, tanítói és igazgatója határozott léptekkel ha­ladnak kitűzött céljuk felé: a gyer­mekek szabad idejét testi és szelle­mi fejlődésük gyarapítására akarják felhasználni. Ez nemei célkitűzés, mely sok megértést, lelkes és sze­retetteljes foglalkozást követel meg. Ez irányú tevékeny munkálkodásuk már a múltban is eredményes volt. A sikeres papír- és vasgyűjtés stb. összehozta a gyermekeket és közös munkára szoktatta. A vár árkában az elmúlt évben „Pionír-pályát" léte­sítettek a gyermekek és szüleik ön­kéntes áldozatkész munkájával. Kis játék- és tornaversenyeket rendez­nek egymás között és a szlovák is­kola tanulóival. A gyermekek szel­lemi képességeinek fejlesztése érde­kében a legkiemelkedőbb kezdemé­nyezés „A Pál-utcai fiúk" betaní­tása és színre vitele volt. Az idén sokkal több kedves meg­lepetést készítenek a gyermekek számára. A nagysikerű szavalóver­seny, mely nemrégiben zajlott le, még csak fokozza a gyermekek olt­hatatlan vágyát az ilyen és hasonló rendezvények rendszeresítését ille­tően. A kis harmadik osztályospkat pio­nírokká avatták és már boldog büsz­keséggel viselik a piros nyakken­dőt. Pionírgyűlésekre járnak, össze­szoknak és a közös munka örömei lelkesítőleg hatnak nemcsak a gyer­mekekre, hanem a szülőkre és a ta­nítókra is. Ez a lelkesedés és tenni­akarás nyilvánult meg a múlt va­sárnap délelőtt is, amikor a pionír­nyakkendős gyermekek csoportosan szállingóztak a II. lakótelepen lévő hajógyári művelődési otthonba, ahol ismeretterjesztő társasjátékot ren­deztek. A teremben vidám gyermekzsivaj közepette nyílt szét a fügöny. A színpad két oldalán asztalok. Az egyik oldalon a versenyzők, a mási­kon a zsűri foglalt helyet. Az iskola igazgatója, Böszörményi elvtárs ke­resetlen szavakkal mondta: — Iskolánk történetében első ízben rendezünk olyan társasjátékot, mely­nek keretében vidáman szórakozva tanulhattok. A semmittevés, a célta­lanság nem életcél. Az elmét és ügyességet fejleszteni és csiszolni kell, amit mai rejtvényműsorunk cél­jául tűztünk ki. Becsüljétek meg a szülői munkaközösség áldozatkész munkáját. Szabados elvtárs, a szülői mun­kaközönsség tevékeny tagja vezette a társasjátékot. Csoportokra osztva léptek a színpadra egy-egy osztály­ból egyenlően a fiúk és lányok. Ä harmadikosoktól a nyolcadikosokig minden osztályból volt bőven je­lentkező. A feleleteket - mint aho­gyan a televízióban is láthattuk — pontozással értékelték. Hogy milyen kérdések voltak? A történelemből, földrajzból, számtanból, honismeret­ből, irodalomból adódott a zöme, no meg aztán néhány csalafinta találós­kérdés. Gyöngyöző kacagás, önfeledt gyer­mekmosoly kísérte a szellemi és ügyességi tornát. Humoros epizódok is adódtak. Észre sem vettük és már elmúlt dél, amikor a jó há­romórás műsor után kelletlenül ci­helődött a gyermeksereg, mert ezt aztán estig sem únták volna meg! Szénássy János, Komárom Várunk benneteket Az Oj Szó február 25-i számának utol­só előtti oldalán egy cikk ragadta meg figyelmemet: „Kultúrházak" címmel Sípos Jenő, a Komáromi Magyar Területi Szín­ház tagjának tollából. E cikkben többek között ez áll: „Várjuk a falvakból a hírt: jöjjetek, a kultúrház áll, várunk benneteket!" torna község lakossága él az alka­lommal s küldi hívó üzenetét. Községünk­ben régen van kultúrház, azelőtt a Falu­színház magyar csoportja több esetben meglátogatta községünket, s ha kicsiny is a kultúrház — alig 300 férőhellyel, be­leértve az állóhelyeket is — de mindig lelkes és hálás közönséget talált itt, a minket felkereső színiátszó-Qárda. A szín­pad ugyanis korszerűen felszerelt hori­zonttal, szuffitákkal és 4 reosztattal el­látott kapcsolótáblás három fází«n vilá­gítással rendelkezik, s így, ha kisebb ke­retek között is, de megvan a lehetőség az előadások művészi kivitelére. így ke­rült bemutatásra nálunk a Faluszínház jóvoltából a Liliomfi, Bodzalifit, Örök­láng, Kubó, Csodakarikás és még más színművek a múltban — de amióta egye­sült a két színház, valahogy mostoha­gyermekek lettünk. Pedig a szomszédos járási székhelyre — a közeli Szepsibe nemegyszer ellátogattak a komáromiak azóta is. Kérnénk tehát az illetékeseket, hogy a jövőben vegyék tervükbe Torna meg­látogatását is, s előzetesen hangolják össze e tervet a tornai népművelési ta­nács tervével. A viszontlátásban bízva várunk tehát — jöjjetek! Nagy Olivér, Torna ÚJ SZÖ 5 * 1960. március 10.

Next

/
Thumbnails
Contents