Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-13 / 72. szám, vasárnap

A TASZSZ NYILATKOZATA az atomfegyverekkel felszerelt MTO-alakiilatok szervezéséről Moszkva (TASZSZ) Norstad tábornok, a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka március 2-án bejelentette, hogy az évben „különleges küldetésű, atomfegyverrel felszerelt, NATO-rohamegységek" alakulnak Nyugat-Európában. Norstad bejelentése szerint ezek az erők kezdetben amerikai, angol és francia katonai alakulatokból fognak állni, később azonban a további NATO-tagállamok katonai alakulatait is bevonják. Norstad bejelentésével kapcsolatban a TASZSZ megbízást kapott a kö,vetkező nyilatkozat közlésére: „Ma rendkívül komoly szakaszba lépett a nemzetközi viszonyok alakulása. Reális lehetőség van az általános és teljes leszerelés problémájának megoldására, s ily módon a lázas fegyverkezésnek és az egész emberiséget leírhatatlan szenvedéssel fenyegető háborús veszélynek örök időkre való megszüntetésére. A' nemzetközi légkörben bekövetkezett felmelegedés az államok viszonyára is kedvezően hat. A békeszerető államok és népek erőfeszítése folytán kezd eltűnni az államok között az elfogultság és előítélet. Egyre több államférfi lesz híve a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés együttélése elvének, s ennek konkrét megnyilvánulását észlelhetjük a gazdasági, kulturális és egyéb baráti kapcsolatok fejlődésében, a kormányfői kapcsolatokban, a kormányfői értekezlet összehívásában. Március 15-én megkezdi munkáját 10 állam leszerelési bizottsága, melynek feladata, hogy az általános és teljes leszerelés nagy eszméjét az államok megegyezésének konkrét formájába öntse. A népek a nemzetközi feszültség további enyhülést és azt várják, hogy a kapcsolatok jelenlegi javulása tartós békévé változzék. Tudni kell, hogy_ az adott viszonyok közepette különös jelentőségük van azoknak a lépéseknek, amelyeket az államok a nemzetköz) légkör további javítására s az egész emberiség előtt álló alapvető és legfontosabb probléma — az általános és teljes leszerelés gyors megoldása lehető legkedvezőbb feltételeinek megteremtésére tesznek. A Szovjetunió, mint köztudomású, éppen ezért határozta cl nemrégen, hogy 1 millió 200 ezer fővel, tehát egyharmadával ismét leszállítja fegyveres erőinek létszámát. A Szovjetunió egyoldalú lépésében világszerte jelentős hozzájárulást láttak az általános és teljes leszerelésről és a további időszerű nemzetközi kérdésekről folytatandó államközi tárgyalás sikerét biztosító feltételek megteremtéséhez. Örömmel látnánk, ha a nyugati hatalmak is hasonló lépéseket tennének. Meg kell azonban állapítani, hogy a NATQ keretében most szögesen ellentétes irányú intézkedéseket dolgoznak ki és hajtanak végre. Hogyan is értékelhetnénk másként azt az új tervet, hogy — mint Norstad tábornok bejelentette — atomfegyverrel felszerelt rohamegységeket szerveznek Nyugat-Európában? Hisz nagyon világos, hogy tömegpusztító fegyverek további összpontosításáról van szó azon a földrészen, ahol már ma tömörítették a NATO számottevő fegyveres erőit és számos katonai támaszpontot építettek, melyek az európai feszültség fő forrásai. A NATO vezető körei ma nyilván még jobban akarják fokozni a feszültséget és el akarják mérgesíteni az európai államok kölcsönös viszonyát. Ki nincs tisztában vele, hogy a NATO ilyen irányú politikájának nem az a célja, hogy hozzájáruljon a közelgő leszerelési tárgyaláshoz, hanem hogy még a tárgyalás előtt bonyolulttá tegye a helyzetet, a lázas fegyverkezés terén kész tények elé állítsa a világot. Nem kétséges, hogy „a NATO több nemzetből álló atom-rohamegységeinek" felállítása Nyugat-Európában jelentős mértékben azt a célt szolgálja, hogy a nyugatnémet militaristák és revansisták atomfelfegyverzését újabb formával álcázzák. Norstad nem merte nyíltan megnevezni Nyugat-Németországot a között a „hat, nyolc vagy több NATO-tagállam között", melyeknek katonai alakulatait, — mint mondotta, — bevonják a NATO közös atomerőibe. Ám felmerülhet-e a legcsekélyebb kétely is azzal kapcsolatban, hogy mindenek- j előtt az NSZK-ra gondolt? A nyu- ; gatnémet sajtó már most olyan ér- I telemben magyarázza Norstad kije- | lentését, hogy a világnak most „meg j kell szoknia a német kézben lévő j atomfegyvert". Nagyon jól tudjuk, l hogy a NATO európai fegyveres erői körében éppen a nyugatnémet Bundeswehrnek szánják a főszerepet, és nem véletlen, hogy a NATO-tanács 1959 decemberében tartott legutóbbi ülésén Strauss nyugatnémet hadügyminiszter a legerélyesebben követelte a NATO nukleáris erőinek megszervezését. Norstad ma tehát azt hajtja végre, amiről tegnap Strauss beszélt és a NATO minden lépése a nyugatnémet revansisták és militaristák követeléseinek teljesítésében nem vezet egyébre, mint arra, hogy a tízek bizottságának közelgő leszerelési tárgyalása előtt és a • csúcsértekezleten bonyolulttá tegye ' a helyzetet. Norstad tábornoknak az a bejelentése, hogy 12 hónapon belül létrehozzák a NATO egyesített európai, atomerőit, arra vall, hogy a NATO katonai körei sietnek, mert attól tartanak, hogy az általános és teljes leszerelésről folytatandó tanácskozás megegyezést eredményezhet e kérdésben, s természetesen így véget vetne a lázas fegyverkezésnek, tehát a népek szempontjából veszélyes NATO-tervek megvalósításának is. Ezért sietnek mielőbb megvalósítani e terveket, hogy ezzel újabb lökést adjanak a lázas fegyverkezésnek s ugyanakkor újabb akadályokat gördítsenek a leszerelés útjába. A Szovjetunió elvárja, hogy a nyugati hatalmak, s elsősorban a tizek bizottságának küszöbönálló leszerelési tárgyalásán és a csúcsértekezleten résztvevő hatalmak kellő felelősségérzettel megfontolják a lázas fegyverkezés fokozására irányuló bárminő további lépéseket, s az általános és teljes leszerelésről való megegyezés érdekében — ami hatékony biztosítékot adna a háború kizárására és a tartós világbéke megteremtésére — elállnak szándékuktól." Tárt ajtók és szívek várják Hruscsov elvtársat Franciaországban PÁRIZS (ČTK) - A FRANCIA KÖZVÉLEMÉNYKUTATÖ INTÉZET ANKÉTJÁNAK EREDMÉNYEIBŐL KITŰNIK, HOGY MINDEN SZÁZ FRANCIA KÖZÜL 98 ÖRÖMMEL VÁRJA HRUSCSOV ELVTÁRS FRANCIAORSZÁGI LÁTOGATÁSÁT. EZ JELLEMZI AZT A LÉGKÖRT, MELY MOST NÉHÁNY NAPPAL A SZOVJET KORMÁNYFŐ MEGÉRKEZÉSE ELŐTT PÁRIZSBAN ÉS ORSZÁGSZERTE HONOL. A főváros utcáin is meglátszik, hogy a franciák szorgosan készülnek Hruscsov fogadására. A házak falain plakátok tűntek fel, melyeknek feliratai a francia-szovjet megértést követelik. A párizsi autóbuszokat vörös zászlóval és a francia trikolórral díszítik fel. A francia békemozgalom Hruscsov látogatásával kapcsolatban közleményt adott ki, melyben leszögezi: a franciák remélik, hogy a párizsi tárgyalás a májusi csúcstalálkozó előkészítését fogja szolgálni, s az általános leszerelés kérdésében is hozzájárul a további haladáshoz. A Francia Nők Szövetsége hangoztatja, hogy Hruscsov és de Gaulle tárgyalásainak feltétlenül hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a népek tárgyalás útján oldják meg a vitás kérdéseket, tiltsák be az atomfegyvert és az államok térjenek a lei szerelés útjára. r Adenauer az USA-ba utazott Bonn (ČTK) — Adenauer nyugatnémet kancellár március 12-én reggel Bonnból különrepülőgéppel az USA-ba utazott, ahol az eddigi 17 díszdoktori címéhez további kettőt kap. Útjának fő célja azonban nem a díszoklevelek gyűjteményének gyarapítása, hanem a nyugatnémet álláspont elfogadtatása a csúcsértekezlet előtt. Valamennyi szemleíró egyetért abban, hogy Adenauernek elsősorban az az érdeke, hogy meggátoljon minden egyezményt Nyugat-Berlin kérdésében. A New York Times utal arra, Adenauer nagyon jól tudja, hogy az USÁ-t kötelezi Eisenhower és Ny. Sz. Hruscsov Camp David-i megbeszélése után kiadott közlemény a nyugat-berlini abnormális helyzet megoldásának kérdésében. Adenauer el akarja érni azt, hogy ne jöjjön létre olyan egyezmény, amellyel nem értene egyet, és egyúttal ellene van a jelenlegi veszedelmes helyzet bármiféle megváltoztatásának és ezt az álláspontját egyáltalán nem is tagadja. ^ A nyugati szakértők befejezték tanácskozásukat (ČTK) A sajtó jelentése szerint március 10-én végétért Párizsban az USA, NagyBritannia, Franciaország, Kanada és Olaszország szakértőinek tanácskozása, akik a nyugati hatalmaknak a leszerelési tizes bizottság március 15-én Genfben kezdődő értekezletére készített közös tervével • foglalkoztak. A szakértők munkájának eredményeképpen a NATO tanácsa elé okmányt terjesztettek, amelyet a NATO többi tagja áttanulmányoz, és azután végső megtárgyalásra és jóváhagyásra átadják a NATO tanácsában helyet foglaló állandó képviselőknek. M Az USA-ban űrrakétát lőttek fel Canaveral fok (ČTK) - A nyugati hírügynökségek jelentése szerint az USA március 11-én a Canaveral fokról űrrakétát lőtt fel, amelynek 90 font súlyú mesterséges bolygót kell felvinnie Nap körüli útjára. * A Pioneer V. mesterséges bolygó elérte a szükséges sebességet, hogy a világűrbe juthasson. A számítások szerint a Nap körül fog keringeni. A mesterséges bolygó átmérője 66,04 centiméter, súlya mintegy 42 kg. Az AP hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy a Nap körül már kering az 1959. január 2-án fellőtt szovjet mesterséges bolygó. A Nap ezen meslferséges bolygója 3235 fontot (1477 kg-ot) nyom, és ebből 795 font a készülékek súlya. 1959. március 3-án fellőtték a Pioneer IV. mesterséges bolygót, 13,4 font hasznos megterheléssel (6 kg 70,2 gr), amely elkerülve a Holdat a Föld és a Mars között végzi Nap körüli útját. A Combat című lap rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a francia-szovjet tárgyalásnak. Az Humanitében Raymond Guyot szenátor a két ország kereskedelmi kapcsolatai további kibővítésének fontosságáról ír. Megállapítja, hogy a két ország kereskedelmi áruforgalma az utóbbi években állandóan bővült, de még nagyobb forgalom is elérhető. Guyot a kulturális, tudományos és technikai kapcsolatok továbbfejlesztése mellett száll síkra. A Monde pénteken „Mit eredményezhet ez az út?" címmel cikket közöl Petit tábornoknak, a Francia-Szovjet Társaság elnökének a tollából. Petit tábornok az 1942-45. években a Szovjetunióban járt francia katonai misszió vezetője volt. Cikkében hangoztatja: „Minden francia tudja, hogy a Szovjetunió vezető helyet tölt be a békeharcban. Tudják, hogy a második világháború idején a legaktívabban kivette részét a szövetségeseknek a hitlerizmus fölött aratott győzelméből." Petit tábornok kifejti, miért készülnek oly lázasan a franciák Hruscsov elvtárs fogadására. „Ismerjük a szovjet emberek mély és hagyományos francia barátságát, tudjuk, hogy Nyikita Hruscsov a világbéke ügyének, az emberek és nemzetek méltóságának fáradthatatlan védelmezője, nagyon hálásak vagyunk a Szovjetunió népeinek óriási áldozataikért, melyeket azért hoztak, hogy felszabadítsák az egész világot a náci zsarnokság alól." Szcvjet segítség Igadirnak Moszkva (ČTK) - A Nyikolaj Pirogov szovjet hajó március 11-én kifutott az Ogyesszai kikötőből, hogy gyógyszert és élelmiszert vigyen a földrengés által sújtott Agadír áldozatainak. A szovjet hajó március 18án fog befutni az agadiri kikötőbe. Á román küldöttség elutazott Genfbe Bukarest (ČTK) - Március 12-én a reggeli órákban Eduard Mezincescunak, a külügyminiszter helyettesének vezetésével Genfbe utazott a Román Népköztársaság küldöttsége, hogy részt vegyen a 10 ország leszerelési bizottságának munkájában. Irak szovjet segítséggel villanyégő gyárat épít Moszkva (ČTK) A Bagdadtól néhány kilométerre a Szovjetunió segítségével épülő villanyégőgyár elegendő mennyiségű villanyégőt és világító testet biztosít az Iraki Köztársaságnak. A Szovjetunió berendezést szállít Iraknak az üzem részére és támogatást nyújt a káderek előkészítésében és szakképzésében. Eltéphetetlen ír át i kötelékek Újabb győzelem HRUSCSOV ELVTÁRSNAK a közelmúltban tett délkelet-ázsiai körútját méltán nevezhetjük diadalútnak, mert ahol járt — Indonéziában, Indiában, Burmában és Afganisztánban — találkozói az ázsiai független népek vezetőivel, a fogadásra felvonult óriási tömegekkel tüntetően, a napnál is fényesebben igazolták, mennyire megnyerte tetszésüket a szovjet állam békeszerető külpolitikája, melynek sarkalatos elve a békés együttélés, a népek baráti viszonyának megteremtése és a kölcsönös segítség. Az ünneplésére megjelent tömegek szívéhez szólt, legbensőbb vágyát fejezte ki akkor, amikor töbfc ízben kijelentette: „Az ázsiai népek csak akkor nyerik el teljes függetlenségüket, ha gazdasági téren is függetlenek lesznek. Ez pedig a dolog nehezebbik része. A politikai függetlenség, az évek óta folyó nemzeti felszabadító mozgalmak, forradalmak következménye könnyebben és rövidebb idő alatt kivívható. Ám a hazai ipar, elsősorban a nehézipar, a technika, a tudomány stb. megteremtése — még kedvező feltételek mellett is - évtizedekig tartó feladat. Ennek megvalósítására nyújtotta és nyújtja állandó segítő jobbját a Szovjetunió. Érthető, hogy Ázsia népei rokonszenveznek segítőjükkel, igaz barátjuknak tartják. Mit, miért, hogyan Bis dat, qui cito dat, azaz: kétszer ad, aki gyorsan ad, — mondogatták hajdanában a jó rómaiak. Igen, az idejében adott segítség a többszörösével ér fel. Ezt azok az érdekelt ázsiai országok is felismerték, amelyek gyakran és bőven élvezhetik a gyors és önzetlen szovjet segítségnyújtás előnyeit. Hangsúlyozzuk, hogy önzetlen segítségnyújtásról .van szó. mert sokszor a szépen hangzó segítséggel álcázzák a nyugati imperialisták hódító, gyarmatosító terveiket. Tehát ha őszinte segítségről beszélünk, önkéntelenül felmerül a kérdés: mit, hogyan és miért ad a segítő ország. A Szovjetunió esetében nagyon könnyű a válasz: azt adja, amire a? illető országnak a legnagyobb szüksége van, s amit maguk kérnek, tehát elsősorban a hazai ipar alapjainak lefektetéséhez szükséges eszközöket; úgy adja, hogy e segítség valóban a megsegítettek javát szolgálja, mielőbb gyümölcsözzék és ebből következik a segítség célja is: azért adja, hogy végre elindulhassanak ezek a hajdani gyarmati országok a szabad nemzeti fejlődés útján, felvirágozzanak és fokozatosan ucolérjék a fejlett országokat. Mily őszintén és meggyőzően hatottak Hruscsov elvtárs többször megismételt szavai:' „Mi tudjuk, milyen nehéz megtenni az első önálló lépéseket a gazdaság szabad fejlesztésében, mi is nehéz utat jártunk meg, méghozzá egyedül, magunkra hagyva, ezért tartjuk szívügyünknek megsegítésüket, hogy hamarabb jussanak el oda, ahova mi." A szavak és a tettek egysége Amit a szovjet kormányfő hangoztatott, arriit a hivatalos okmányok szövege megerősített — élő valóság. Tartalmat ad a szóbanforgó országok története most íródó új fejezeteinek. INDONÉZIA. Hatalmas szigetország, melynek népe oly szilárdan kiállt szabadsága védelmében. Most is küzd Nyugattrián visszaszerzéséért, mert a holland gyarmatosítók nem hiába ragaszkodnak oly görcsösen a 400 ezer négyzetkilométer területű földrészhez, hatalmas kőolaj-, kőszén-, arany-, réz-, nikkel-, króm-, urán- és vásérclelőhelyek hazájáfioz. Az anyaország már elindult a gazdasági fejlődés útján. Szovjet segítséggel 100 ezer tonna évi kapacitású kohászati üzemet, ugyancsak 100 ezer tonna kapacitású szuperfoszfátgyárat épít. Szovjet szakemberek segítenek a Kalimanta szigetén vonuló 662 km hosszú országút megépítésén. Az ország fő gondja a rizsA-ellátás. Ezt kell mielőbb megoldani. A szovjet segítség itt is bőkezű: két, egyenként 10 ezer hektáron elterülő, korszerűen gépesített rizsgazdaságot rendez be. Az ugyancsak szovjet segítséggel Ambon szigetén épülő technológiai intézet neveli ki majd Indonézia hajóépítő szakembereit. Ezt a célt szolgálja a most folyósított 250 millió dolláros rendkívül előnyös kölcsön. INDIA, a letűnt gyarmatosítók hajdani, rejtélyes Indiája napjainkban megszűnik „rejtélyes" lenni. Az indusok is tudnak élni a szabadsággal s az önzetlenül felkínált szovjet segítséggel. A bhilai kohászati kombinát, melynek építésében 600 szovjet épífő és szerelő és kétszáz más szakember vesz részt, befejezése után évi egymillió tonna acéllal látja el az országot. így aztán megteremti a hazai nehézipar szilárd alapját. De nemcsak ez a hatalmas építkezés valósul meg szovjet segítséggel. A Szovjetunió például egy orvosi műszergyárat állít fel, mert India e téren nagyon függ a nyugati behozataltól. A volgai és a szí-, bériai eríjműépítők most Indiában a 250 ezer kW kapacitású neivelli erőműnél hasznosítják tapasztalataikat. Húsz leningrádi üzemből irányulnak Indiába automata esztergagépek, hír-daruk,- hosszmarógépek, körcsiszológépek, röntgengépek, nyomdai öntőgépek, s így tovább. A most folyósított másfélmilliárd rubelnyi kölcsön segítségével épül fel a rancsi nehézgépgyár. Ha majd 1964-ben elkészül 5 ezer munkást fog foglalkoztatni. Az utóbbi években BURMÁNAK is bőven jutott a Szovjetunió segítségéből. Hegy csak a főbbeket említsük: épitőanyaggyár, két cukorgyár, acélhengerde. gyógyszergyár, kénsavgyár, pamut-, és műselyemgyár, tea- és jutafeldolgozó üzem épül szovjet segítséggel. A fő építkezés azonban a Rangún külvárosában épülő 204 ágyas szálloda és az 1100 diákot befogadó technológiai intézet, a szovjet állam aiándéka. AFGANISZTÁN már 1921-ben baráti szerződést kötött a Szovjetunióval, tehát egyike azoknak az országoknak, amelyek legrégebben baráti és jószomszédi viszonyban élnek vele. S a baráti segítségnek eltörölhetetlen jegyeit hordozza, a Pjandzs folyón épülő. Kizil-Kala kikötő, a dzsangalai autójavító üzem, textilgyár stb., 1962-ben fejezik be a kabuli repülőtér építését. Szovjet mérnökök irányításával épül a Hindukuson keresztül vezető alagút, amely kétszáz km-rel rövidíti meg a Kabult Mazari Seriffel összekötő utat. Közösen építik a Kuska—Gerat —Kandagar-i 750 km hosszú országútat. így sorolhatnánk tovább Irak, az EAK, Eitópia, Jemen, Ceylon, Guinea, Nepál és más országok példáin az önzetlen, konkrét baráti segítség számos megnyilvánulását. Elég hozzáfűznünk, hogy a Szovjetunió jelenleg 250 ipari, mezőgazdasági és egyéb vállalat építésében vesz részt az ázsiai és afrikai országokban. „Segítség" nyugati kiadásban Ha a két tábor fő képviselői mérleget készítenek külföldi segítségeikről, nem vitás, hogy kinek a javára billenne a mérleg nyelve. Mert hát mit tud kimutatni az USA? Azt, hogy 1952 és 1958 között az afrikai és ázsiai MOHAMMED DAVUD afgán miniszterelnök a Hindukuson keresztül vezető, szovjet segítséggel épülő új országúton. A. Birjukov, (Ogonyok) felvétele országoknak nyújtott segítsége felerészben (41-től 61 százalékig) kimondott katonai segítség volt és egyáltalán nem szolgálta az illető országok érdekeit. Az USA 1959/60. évi költségvetése 3 milliárd 220 millió dolárt irányoz elő az elmaradt országok megsegítésére, de ebből csak 550 millió dollár irányul gazdasági célokra, a többi a fegyverkezés fokozását szolgálja. És a Szovjetunió? 1955-től 1959-ig Indiának 1 milliárd, az EAK egyiptomi tartományának 1 milliárd 100 millió, Afganisztánnak 480 millió, Indonéziának 427 millió, Ceylonnak 120 millió, Argentínának 400 millió, Iraknak 550 millió, Etiópiának pedig 400 millió rubel kölcsönt folyósított az ipar és mezőgazdaság fejlesztésére. Figyelemreméltó az is, hogy a 2 és félszázalékos kamat csak a felmerülő kiadásokat fedezi, a Szovjetunió nem nyerészkedik az elmaradt országokon. Ezzel szemben az USA 1946-tól 1958-ig eszközölt 18 milliárd 100 millió dollárnyi befektetése az említett országokban 13 év alatt 25 milliárd 700 millió dollár hasznot eredményezett. A számok önmagukban bizonyítanak. A tőkés világ elismert újságírótekintélye, Walter Lippman, tehát nem kommunistabarát egyén állítja: „Mi grandiózusán látjuk el az elmaradt országokat romboló fegyverekkel, de nem látjuk el őket nyomoruk, gazdasági nehézségeik és állandó nélkülözéseik leküzdésére szolgáló eszközökkel". Ezért fordulnak bizalommal és szeretettel a Szovjetunióhoz a függetlenségre törekvő népek. L. L. ÜJ SZÖ 3 * 1960. március 13.