Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-12 / 71. szám, szombat

I ÚJ szó Megünnepelték a nőnapot OROSZKA dolgozói ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a nemzetközi nőnap 50. évfordulójáról. A cukorgyár színháztermében rendezett díszgyülést Streda András, az üzemi és alapszervezetek párt-' bizottságának elnöke nyitotta meg. Utána Karvas István szlovák nyelven, Varga Sándor magyar nyelven emlékezett meg s nők félévszázados küzdelméről. Befejezésül Slachtáné Horváth Vilma, a nőszövetség elnöke virágcsokrokkal ajándékozta meg az EFSZ kiváló női dolgozóit. Patyolat Sándor, Oroszka KAROLINÁN március 6-án jól sikerült kulturális műsor keretében ünnepelték meg a nemzetközi nőnapot A megnyitó beszéd után a nemzeti Iskola igazgatója beszédében megemlékezett a nők több évtizedes harcáról, a nőmozgalom élharcosairól, köztük Luxemburg Rózáról, Krupszkája Nadezsdáról és Anežka Hodinová-Spurnáról. Veres Vilmos, Nyír. ELŐPATONYÖN is megünnepelték március 8-át A helyi nemzeti bizottság vezetősége negyven nőt ajándékozott meg virággal. Ebből az alkalomból a nőbizottság tagjai kötelezetttségvállalásl tettek, hogy brigádmunkával járulnak hozzá a községi óvoda újjáépítéséhez. Gálfi Jánosné, Előpatony DERNŐ KÖZSÉG március 7-én ünnepelte a nemzetközi nőnap 50. évfordulóját a kultúrház nagytermében. Az ünnepi évforduló alkalmából rendezett kulturális műsor a dernői tanítók érdeme, de dicséretet érdemel Fodor Andrásné óvónő is, aki fáradságot nem sajnálva készítette elő a gyermekeket a szép műsorra. BODROGSZERDAHELYEN Is megünnepelték a nemzetközi nőnap 50. év fordulóját A kultúrház zsúfolásig megtelt. Gyáki Mária, a nőbizottság tagja beszédében összehasonlította a nők életét a múltban és a jelenben. A nőbizottság tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a legsürgősebb munkák idején brigáďmunkával segítik majd az EFSZ-et. Ezenkívül vállalták, hogy ellenőrzik az üzletekben a tiszta, rendes és zavartalan kiszolgálást. Kucik Pál, Bodrogszerdahely A nemzetközi nőnapot LELESZ községben is megünnepelték. A nőbííottság tagjai ebből az alkalomból kötelezettségvállalást tettek, hogy segítséget nyújtanak az EFSZ-nek az állattenyésztés és a zöldségtermesztés minden szakaszán, hogy elérhessék a tervezett hektárhozamot. Ezenkívül vállalták, hogy a felvásárlás idején segíteni fognak a felvásárlási dolgozóknak, hogy a meghatározott időben teljesíthessék a tej, tojás, marha, sertés és baromfi felvásárlását. Kuncz László, Lelesz. A füleki járás fogyasztási szövetkezeteinek dolgozó női VÁRGEDÉN tartották meg a jubileumi évfordulót. Az ünnepségen a megnyitó beszédet Jánoska elvtárs mondotta, aki megemlékezett a nőnap hagyományairól, beszélt a nők helyzetéről a múltban és a jelenben. Csaba Zoltán, Ragyolc Egy zárszámadásról Az elmúlt év folyamán hangyaszorgalommal dolgozó migléci parasztok a község fellobogózott kultúrházában e napokban tartották évzáró taggyűlésüket. Az EFSZ tagjai mind a 84-en éljöttek, sőt még vendégeket is hoztak magukkal. Valamennyien nagy figyelemmel hallgatták Kovács István elnök beszámolóját, amely hű képet nyújtott a közös gazdálkodás helyzetéről. „Cukorrépából 475, kukoricából 35 mázsát takarítottunk be hektáronként. Búzából 35, rozsból 21, árpából 22 mázsás hektárhozamot értünk el. Az állattenyésztés vonalán a sertések súlygyarapodásával és azzal, hogy egy kocától átlag 11 malacot sikerült elválasztanunk, meg lehetünk elégedve. Nem így azonban a 2089 literes átlagos tejhozammal. Több és jobb takarPótolni kell o lemaradást Ä csákányházi EFSZ nem tartozik a legjobb szövetkezetek közé. Mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés vonalán lemaradás észlelhető. Bizony még nem készültek fel kellően a tavaszi munkákra, pedig ezen alapszik ez évi gazdasági sikerük. A vetésre szánt mag ugyan már elá van készítve, a trágya nagy részét is kihordták, csak az a hiba, hogy nincs elég megmunkált földterület a vetés számára. A szövetkezet ugyanis mintegy 70 hektáron nem végezte el az őszi mélyszántást. Igaz, ezért nemcsak a csákányháziakat terheli a felelősség. Ebben a füleki traktorállomás is ludas, miután nem bocsátott kellő mennyiségű lánctalpas traktort a szövetkezet rendelkezésére. Az az egy gép is, amely a határban a mélyszántást végezte, legtöbbször üzemzavarral küszködött. Ezek után az eredmény sem lehetett más. De még most sincs elegendő gépierő biztosítva a szövetkezet részére. Traktor éppen volna, de a kerekes traktorok nem alkalmasak az itteni szántáshoz. Tóth András, a HNB elnöke azt mondja, hogyha megkapnák a tervezett DT-gépeket, úgy saját erejükből is elvégeznék a munkát. Különben ismét a traktorállomáson múlik majd, hogy mikor és hogyan sikerül behozni az őszi mulasztásokat. Cs. Z. Üdülésre is jut 'Á nagybodaki szövetkezet állatállománya járási méretben a legjobbak közé tartozik. 1959 tavaszán több mint háromezer csirkét adott a szövetkezet a városi dolgozók konyhájára. A tagság büszkesége a jól ápolt gyümölcsöskert is. amely szép bevétellel hálálta meg a ráfordított gondoskodást. Az évzáró taggyűlés jó hangulatban fejeződött be. A szövetkezeti tagok minden munkaegységre 7 korona részesedést kaptak, ezenkívül hetenként két szövetkezeti tag megy a tél folyamán üdülésre a Magas-Tátrába. Gróf György, Csallóköznádasd Nagy lendülettel indultak Nagy iramban indult meg a tavaszí munka a vágsellyei EFSZ határában. Két lánctalpas traktor éjjel-nappal a téli mélyszántás utáni hantokat és barázdákat simítja, a két kerekes traktor pedig az árpa vetését végzi. 25 hektáron lovasfogatok vetik a mákot s ugyancsak lovasfogatok hordják a műtrágyát. 180 hektáron már el is szórták. Ezenkívül 30 hektár herét is lovakkal fogasoltak be. A zöldségtermelő csoportban is jól megy a munka. Már több száz friss salátát és karalábét adtak a dolgozók asztalára. Két-három hét múlva újra piacra visznek néhány száz karalábét, salátát és hagymát. Plajder és Molnár elvtárs, a két főkertész, mindent elkövet annak érdekében, hogy minél több zöldségfélével láthassa el a gyárak dolgozóit. Hankó József, Vágsellye mányt kell előállítanunk, nagyobb gondot kell fordítanunk a rétek karbantartására." A migléci szövetkezetben a munkaegység értéke a zárszámadásnál kifizetett 7 koronával együtt 22,60 koronára emelkedett. Jövőre 25,80-at akarnak elérni. Az elmúlt esztendőben 291 375 koronával növelték a szövetkezeti vagyont. A beszámoló után a szövetkezeti család ünnepi vacsora keretében saját termésű bor mellett beszélgetett a jövő terveiről, a szövetkezet további fejlesztéséről. Szedák Gyula, Migléc Két váltásban A keszegfalusi EFSZ vezetősége és tagsága a tavaszi munkák agrotechnikai határidőben történő elvégzése érdekében két műszakba osztotta be a kerekes traktorokat és traktorosokat. Az éjszakai műszakban a földeket simítják, előkészítik vetés alá és szántanak. Nappal műtrágyát szórnak és tavaszi árpát vetnek. Vasárnap, március 6-án húsz hektáron elszórták a műtrágyát, 11 hektáron pedig elvetették az árpát. Barta Vilmos, Jól felkészülve fogadták A téli hónapok alatt sem tétlenkedtek a deregnyői EFSZ tagjai. Barabics Sándor tapasztalt agronómus úgy osztotta be a traktorosok munkáját, hogy a tavasz ne érje a szövetkezetet készületlenül. A szövetkezet hét traktorosa a tél folyamán a gazdaság valamennyi gépét átvizsgálta és a legkisebb hibát is kijavította. Kijavítottak egy lánctalpas és öt kerekes traktort, hat ekét, három vetőgépet, négy műtrágyaszórot, boronát és agregátot. Ezenkívül két motoros szacsk'avágót is rendbehoztak. Március 4-én reggel így szólt az agronómus: — Fiuk, vetni megyünk! A lánctalpas tárcsázni fog, két gép műtrágyát szór, egy gép vet, egy traktor boronál, egy pedig vetőmagot és műtrágyát fog szállítani. Perceken belül kitárult a garázs ajtaja és egymás után gördültek ki az üzemképes traktorok. Határunk homokos, jól ment a gépekkel a munka. A vetőmag kitisztítva, előkészítve várta a pillanatot Vályocsik László, Deregnyő Az B5 esztendő a Szovjetunióban Véget ért a Szovjetunió hétéves tervének első esztendeje. Minden napját a szovjet nép nagy, munkás sikerei fémjelezték. Az ország most új lendUIetet vesz, megsza porltja lépteit a kommunizmusba vivő útján. Az 1960. évben vetik meg a hétéves terv feladatai teljesítésének és túlteljesítésének biztos alapjait. Mit hoz az 1960-as esztendő a szovjet dolgozóknak? I. Új győzelmek felé Az ország gazdasági életében óriási szerepet játszanak a fekete fémek — az acél és az öntött vas. Az 1960-as évben hatalmas méretű intézkedéseket tesznek a vaskohászat fejlesztésére. A tervek szerint a nyersvas termelését 9 százalékkal, az acélét 8 százalékkal és a hengerelt vasét 7 százalékkal növelik. Ez azt jelenti, hogy az utolsó 1959-hez képest 3.8 millió tonnával több öntött vasat, 4,9 millió tonnátikus műanyagot és 17 százalékkal több műrostot termel. A műtrágyagyártás az idén eléri a 13.5 millió tonnát. Ez közel két és félszerte több, mint az 1950. évi termelés volt. •ír A hétéves terv második esztendejében kereken 15 millió tonnával nő a „fekete arany". — a kőolaj termelése, ami nagyjából megfelel az ország legrégibb kőolaj, vidéke, az Azerbajdzsáni Szocialista Szovjet Köztársaság jelenlegi évi termelésének. 1960-ban a Szovjetunióban 144 millió tonna kőolajat nyernek — 3.8OflHH nP0U,EHT nEPEBbinO/lHEHMfl Íl/IAHA B 1960 TOAV 3T0: cúate tOOaWOüptH <Zuee £900.000.000t&í. y JfC&ACjŕtcto ý

ty&tc. /ý> AZ 1960-AS ÉVI TERV EGYSZÁZALÉKOS TÚLTELJESÍTÉSE • • • • • • • több mint 1000 000 tonna vasércet val több acélt és 3.2 millió tonnával több hengerelt vasat kap. Hogy ez mit jelent a gazdasági élet számára? Hadd mondjunk erre egy .példát: 1 millió tonna fémből 3500, egyenként négyezer lóerős motoros mozdonyt vagy 90 000 darab „Sz-100" típusú, nagy teljesítményű traktort lehet gyártani. A dolgozók felajánlásai szerint közel 3 millió tonnával több acélt csapolnak, mint amennyi a hétéves terv 1960-as eredeti előirányzatában szerepel. A szovjet kohászok tehát 1960ban közel 65 millió tonna acélt gyártanak. 1960-ban helyezik üzembe az első 6000 tonnás automatizált martinkemencéket és néhány nagyolvasztót. A Donyec-medencében a világ legnagyobb, állandó acélcsapolást biztosító létesítménye működik majd. Megnő az alumínium, magnézium, titán termelése, tehát azoké a fémeké, amelyeket egyre nagyobb mértékben használ fel a népgazdaság. •Cr 1958-ban a Szovjetunióban 88.8 millió tonna vasércet bányásztak. 1960-ban a vasérctermelés meghaladja a 105 millió tonnát. Ennek az ércmennyiségnek az elszállításéra olyan vonatszerelvényre lenne szükség, amely több mint 30 003 kilométer hosszú volna. ír A hétéves terv fontos eseménye a hatalmas arányú vegyiipar felépítése, amely biztosítja az ország népgazdaságának szükségleteit műtrágyákban, kaucsukban, műanyagokban, műanyagszálakban, stb. A párt XXI. kongresszusa feladatául tűzte ki a vegyiipar gyorsított iramú fejlesztését, hogy 1965-ig a vegyiipari termelés egész volumenje háromszorosára nőjön. 1960-ban a szovjet vegyiipar 1959hez képest 20 százalékkal több plasz• •••••••••••• A PRÁGAI KERÜLETBEN a rakovníki járásban működő svojetíni EFSZ a baromfitenyésztés terén

1 a legjobbak közé tartozik. A földművesszövetkezetben ez idén tízezer csirkét nevelnek fel, még pedig 4500-t vágási és 5000-t tenyésztési célokra. Évente 50 ezlr kiscsirkét keltetnek ki és legnagyobb részüket a környező EFSZ-eknek adják el. Képünkön Ladislava Golová a kiscsirkékről gondoskodik. több mint 2 900 000 000 kilowattóra villanyáramot jelent. szórta többet, mint 1950-ben és több mint kétszerte többet, mint 1955ben. Az idén több mint egyharmadával nő a leggazdaságosabb fűtőanyag, a földgáz termelése és meghaladja az 53 milliárd köbmétert. 1957-hez képest ez háromszorta, 1958-hoz képest pedig 1.9-szerte több. Az ország fűtőanyagfogyasztásában a kőolaj és a földgáz aránya 1960ban eléri a 38.7 százalékot. A szén helyettesítése földgázzal és kőolajtermékekkel néhány milliárd rubeles megtakarítást hoz a népgazdaságnak. •í? Az elmúlt évekhez hasonlóan a villamos áram termelése az ipar fejlődésénél gyorsabb ütemben nö 1960-ban is. Az idén 30 milliárd kilowattórával több villamos energiát termelnek. A villamos energia összes termelése eléri az évi 291 milliárd kilowattórát, vagyis egy évben a GOELRO-terv 33-szorosát! A Szovjetunió több villamos áramot termel, mint Anglia, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság együttvéve. 1960-ban új óriási erőműtelepeket helyeznek üzembe, amelyek összes kapacitása 6 millió kilowatt: vagyis a Dnyeprogesz tízszerese! 1920-ban a Szovjetunió minden lakosára mindössze 3.5 kilowattóra termelt villamos energia jutott. 1960ban 400-szorta többet termelnek, vagyis az ország minden lakosára 1360 kilowattóra jut. •ír A gépipar termelési terve a hétéves terv második esztendejében több mint tizenegyszerese az 1940. évi tervnek, az 1955. évi tervnek pedig a kétszerese. 1960-ban sorozatban kezdenek gyártani mintegy 400 fajta fontosabb gépi berendezést, 1400-ná! több kísérleti géptípust és gépi berendezést, szerkesztenek meg és dolgoznak ki. ír 1960-ban 6.7 millió tonnával emelkedik tavalyhoz képest a cement gyártása. Ez a mennyiség — vagyis az egyéves gyarapodás — lényegesen több, mint az 1940-es év cementgyártási terve. Lényegesen fejlődni fognak az építőipar új, folyamatos munkamódszerei. 22 százalékkal nő a vasbeton szerkezetek és épületelemek gyártása — összesen 28.8 millió köbméterre. •ír A hétéves terv második esztendejében 2140 kilométer hosszúságban villamosítják a vasútvonalakat. Üzembe helyezik a világ leghosszabb villamosított vasúti fővonalát Moszkva és Irkutszk között. Mintegy 5000 kilométernyi hosszúságú vasútvonalon motoros mozdonyokat helyeznek üzembe 1960. végéig a villamosított és Diesel-mozdonyokkal ellátott vasútvonalak összes hossza eléri a 34 ezer kilométert. 1960-ban a vasúti szállítások 41 százalékát látják el motoros és villanymozdonyok, az 1959. évi 33 százalékhoz képest tehát az arányszám lényegesen nő. Ennnek következtében a vasutak szénfogyasztása közel 13 millió tonnával csökken, és az üzemköltségek csökkentésében kereken 2 milliárd rubel megtakarítást érnek el. A Szovjetunió térképén egy év alatt több mint 4000 km hosszúságú kemény burkolatú műút jelenik meg. •ír Az 1960-as év szovjet népgazdasági tervében a beruházások összege 255.5 milliárd rubellal szerepel, ami 5.7-szerte több, mint az 1940-es évi és 2.8-szorta több, mint az 1950-es évi beruházások összege. Több mint 100 milliárd rubelt fordítanak — az összes tőkeberuházás sok 40 százalékát - a Szovjetunió' keleti területeinek fejlesztésére. 1960-ban ezeken a területeken több' vasércet és villanyáramot termelnek, mint tíz évvel ezelőtt az egész országban. I •ír Rohamos ütemben fejlesztik' valamennyi szövetségi köztársaság iparát. Áz Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságban egyetlen esztendő alatt a villanyáram termelése több mint 19 milliárd kilowattórával nő, a kőolajtermelés pedig több mint 13 millió tonnával. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság az 1960. évben 1 millió tonnával több acélt; 650 ezer tonnával több hengerelt vasat és 1.6 millió tonnával több vasércet termel, mint amennyi a hétéves terv eredeti előirányzatában szerepel. A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság ipari termelése a hétéves terv második esztendejében 1958-hoz képest nem a tervbe vett 16.1 százalékkal, hanem 22.5 százalékkal emelkedik. Kazahsztánban a a vaskohászat egy év alatt 56.9 százalékkal többet fog termelni. •ír Nemcsak a nehézipar fejlődik ilyen gigászi méretekben. Rohamosan gyarapszik a közszükségleti cikkek gyártása is. 1960-ban nem kevesebb, mint 7 milliárd 900 millió méter különféle szövetet gyártanak, vagyis minden lakosra 37 méter szövet jut. Gyártanak továbbá 407.5 millió pár bőrlábbelit, 548.3 millió darab kötött árut. Nagyot fejlődik az élelmiszeripar Is. fit marhahústermelés 1960-ban — i 1958-hoz képest - több mint 28 százalékkal nő. •ír A hétéves terv második esztendei tervének sikeres teljesítése elváB MAUIUHOMUII MAH1960 roAA BOTI E C HEM 11 IU1AHAM 1940 fOAA riAAHAM 1955 WIŠŠŠM r«A* A GÉPGYÁRTÁS 1960-AS ÉVI TERVE az 1940-es évi tervnek több mint 11szeresét vagy az 1955. évi tervnek több mint 2-szeresét képviseli. laszthatatlanul összefügg a munkatermelékenység növelésével a népgazdaság valamennyi ágazatában. Az 1960-as évi terv előirányozza, hogy az iparban 5.8 százalékkal növeljék a munka termelékenységét. Ezt azt jelenti, hogy az ipari termelés évi gyarapodásának háromnegyed részét a munkatermelékenység növelésével érik el. Az építőiparban a munka termelékenysége 7 százalékkal nő. A hétéves terv két esztendeje alatt a munka termelékenységét az iparban 13.5 százalékkal emelik, az eredetileg előirányzott 11.7 százalékkal szemben. •fr Az hétéves terv irányszámai alapján két év alatt az ipari termelés önköltségeit 3.3 százalékkal kellett volna csökkenteni. A hétéves terv első esztendejének eredményei alap- ' ján megváltoztatták ezeket az irányszámokat: 1960-ban az önköltséget nem 3.3, hanem 4.2 százalékkal csökkentik 1958-hoz képest. ÜJ SZÖ 5 * 1960. március 12.