Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-10 / 69. szám, csütörtök

BQLÍVIÄI INDIÁNOK KÖZÖTT „Bolívia a legjellegzetesebb amerikai ország. Itt él a legtöbb dél-amerikai indián. Az idegen hatások legkevésbé Bolíviában hódítottak teret." - magyarázta egy bolíviai szenátor, amikor nemrégen La Pazban jártam. Már az arcáról lerítt, hogy valamelyik bennszülött törzs tagja. Azt is megtudtam tőle, hogy a parlamentben a spanyolon kívül „ajmara" vagy „kecsua" nyelven is jelszólalnak a képviselők, aszerint, ki honnan származik. Különben a lakosságnak több mint a jele indián. Csak tíz százaléka fehérember, a többi félvér. Napi sétáim alkalmával meggyőződtem, hogy La Paz zajló életét valóban az „indián szellem" jellemzi, bár a város közepén a nemzetközt hoteltársaságok néhány több emeletes szállodája büszkélkedik. Többnyire amerikai „műszaki szakértők" vagy kereskedelmi utazók laknak bennük. Kiszolgáló személyzetük azonban javarészt bennszülött, s inkább indián, mint francia vagy nemzetközi ételeket tálalnak. A világhírű likörök helyett a kukoricából készült indián italnak, a „csicsának" hódolnak a La Paz-i bárokban. A város alsóbb fekvésű részében, - mely nem éri el a tengerszínt fölötti 3200 m magasságot, s ezért könnyebb a lélegzés, mint 3600 m magasságban, - néhány európai típusú rezidencia épült. Itt laknak a diplomaták és a helyi iparmágnások. Az első kép, mely az idegen szeme elé tárul: a város fő utcáinak urai az indiánok, elsősorban feleségeik és lányaik. A járdaszéleken üldögélve kínálják áruikat: van itt gyümölcs, burgonya, „papasz", különféle trópusi termények, kézi szövésű anyagok és vert ezüst. Vállukon átvetett tarka nyakvédöik tartozéka - melyet európai ember aligha keresne az indiánoknál -: a fekete, szürke, vagy barna keménykalap, mely nagyon hasonlít a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia titkosrendőreinek fejfedőire. Indián asszonyok százai özönlenek naponta a városba, hogy reggeltől estig kuporogjanak a járdaszélen árujuk mellett. Vasárnap reggel benépesedik az Avenida Simon Bolivár, La Paz egyik fő útja. Élénk piaci zaj zsongítja a levegőt. Banán- és dinynyehegyek, házi szövésű sálak, sapkák halmai előtt üldögélő asszonyok szegélyezik a járdákat. A Mercado Camacho piactéren csak indián aszszonyok árulnak. Itt sem hűtlenek OVM O • O • ••••••• Az Iskola- és a Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala, a Szlovákiai Színművészek Szövetsége és a Szlovák Nemzeti Színház a bratislavai Művelődési Ház kiállítási termében a Szlovák Nemzeti Színház alapításának 40. évfordulója alkalmából kiáliítást rendeztek a szlovák színművészet haladó hagyományairól. J. Herec fenti felvételén A. Bagar nemzeti művészt és X. Rakovský rendezőt, míg a lenti képen az egyik fiatal érdeklődőt láthatjuk a kiállítási teremben. szokásukhoz: a földön teregetik szét árujukat. Akik sátrakban árulnak, szokás szerint a pultra ülnek. • Dél-Amerika legrégibb kulturált területe a 4000 méter magasságban hatalmas fennsíkon elterülő óriási Titicaca tó. A tudományos expedíciók megállapítása szerint az ásatások és a romok azt bizonyítják, hogy már az inkákénál régebbi kultúra maradványaira bukkantak. Még láthatók a teraszföldeket termővé tevő mesterséges öntözőrendszer maradványai. Ez azt bizonyítja, hogy valaha sokkal többen laktak itt, mint most. Az öntözőrendszer újjáépítése áldás volna a vidék számára. Hisz itt, 4 ezer meter magasságban a tenger színe fölött, az Egyenlítő közelében a gabona is megterem. A spanyol gyarmatosítók annyira tönkretették Bolívia népgazdaságát, hogy most lakosssága élelmiszerszükségletének több mint a felét kénytelen behozatni. A nemzetközi pénzalapnak és a legnagyobb világbankoknak pedig a legkisebb gondja, hogy beruházásokat eszközöljenek az ország öntözőrendszerének kiépítésébe. Részvényesei számára mindenekelőtt a horgany, az érc, s nem pedig a bennszülött lakosság élelmezésének megjavítása és nyomorának megszüntetése a fontos. • Déli, tarijai származású fiatal egyetemistákkal ismerkedtem meg La Pazban. Elmondták, hogy a nép véget akar vetni nyomorának, melynek fő oka az ország gazdasági függősége az U S A1 ól. Három nagy amerikai társaság, a három cínbáró uralta 1953-ig Bolívia népgazdaságát. Az egyik társaság alapítójától, az indián Patiňotól kapta nevét. Patiňo Európában végezte tanulmányait és annyira eleurópaiasodott, hogy itt még a lányainak is jó „partit" szerzett. Szülőföldje csak annyiban érdekelte, mennyi horganyt tud kivinni és mennyi hasznot tud kifacsarni a dolgozókból. Nem volt tekintettel honfitársai nyomorára. Bolívia nagyon gazdag a javarészt még felkutatlan ásványkincsekben. Az amerikai monopóliumok kizárólag cínfejtésre szorították az országot. Ök a horganyérc fő felvásárlói. Mivel a horganyérc-finomítók nem Bolíviában, hanem Texasban vannak, egyoldalúan előnyös üzleti feltételeket szabhatnak és beleszólhatnak Bolívia belpolitikai ügyeibe. Az amerikai monopóliumok nemrégen még abban a hitben ringatták magukat, hogy igazi paradicsom lesz számukra a dollár érdekövezetébe, tehát a monopóliumok igájába bevont, túlnyomóan írástudatlan indián lakosú ország. Arra nem gondoltak, hogy az indiánok - bár írástudatlanok szeretik a szabadságot és nem törődnek bele az imperialista kizsákmányolásba. Az ország különböző részein alkalmam volt beszélgetni indián munkásokkal és földművelőkkel. A nagy lelkesedés hangján beszéltek forradalmukról és a „Nagy Három" vereségéről. Bolívia népe 1952-ben felkelt az észak-amerikai monopóliumok ügynöke, Hugó Ballivian uralmának megdöntésére, és kivívta a demokratikus reformokat. A parlamentben most a munkások, parasztok es a nemzeti értelmiség képviselői foglalnak helyet. A bolíviaiak büszkék forradalmukra. Bolívia népe 1952. április 9-én puszta kézzel rontott a barrikádokra, lefegyverezte a reakciós hadsereget és megdöntötte a diktátor Ballivian klikkjét. A zsákmányolt fegyverek ma a munkásmilícia és a parasztgárda kezében vannak. Az új kormány 1952 óta több demokratikus reformintézkedést hajtott végre. A nőknek is megadta a választójogot és a nép nyomására államosította a nagy cinbányákat. Beleegyezett a parasztok földreformkövetelésébe. Am a Movimiento Nációnál Reyolucionario (nemzeti forradalmi mozgalom) elnevezésű kormánypártban kitört ellentétek miatt sokáig húzódott a földreform végrehajtása. Sok helyen, például Torijában a fegyveres indián parasztok elűzték a nagybirtokosokat, megszállták a földet és megkezdték művelését. Befellegzett a falvakon uralkodó hűbéri, sőt egyes helyeken rabszolgai viszonyoknak. Néhol szövetkezetet alakítottak a parasztok, közösen müvelik meg a földet és a közösen végzett munka arányában osszák el a termést. Tarijai utamon több teherautóval találkoztam: a parasztok közösen vették, hogy a városokba szállíthassák terményeiket. Az 1952. évi forradalmi események óta La Pazban többször fordult elő reakciós puccskísérlet, mert az am.erikai imperialisták nem tudnak megbékülni vereségük gondolatával. A felfegyverzett nép ereje azonban a jövőben is elveszi támadó kedvüket. MIROST AV KUBLN „Költők" és „A költői mesterség" H

ogy mennyire igaz a mondás kesztőségünkben egy kezdő költő, zonyltja ezt az is, hogy 26 éves „költő nép vagyunk", a szer- Verseket hozott, amelyek igazán jó korában ismerte a világirodalmat, kesztőségek dolgozói tudják igazán, szándékról, helyes mondanivalóról több nyelvből tudott fordítani, birtanűskodtak. írásai mégis elképesz- tokában volt a költői mesterség mintően rosszak voltak. Nemcsak a ver- den tudományának. A verstan alapsek felépítése, hanem a helyesírás, fogalmainak és a különféle verselési is sok kívánnivalót hagyott. Mikor formák technikájának tökéletes elsaA szerkesztőségekbe özönlő versek sokasága bizonyltja: nem minden harmadik vagy negyedik, hanem talán minden második ember verset ír. Csodálatos, hogy ilyen hallatlan megkérdeztük látogatónktól, kit is- játítása nélkül Petőfi sem lett volna költői túltermelés után mégis milyen kevés a jő költő ... Mert abban meg mer a csehszlovákiai magyar költők Petőfi. közül, azt válaszolta, hogy Petőfitől Mindezt azért mondtuk el, mert kell egyeznünk, ha sokan is írnak olvasott néhány verset. Más költő- a budapesti Móra Ferenc Könyvkiadó verset - a jó vers vajmi kevés! nek még a nevét sem tudta. Amikor gondozásában Hegedűs Géza tollából Nem lenne baj, ha költő népünk megmondtuk „költő" barátunknak, „A költői mesterség" címmel a mia müzsa csókjának „következményeit" saját vagy környezete szórakoztatására használná. Családi körben vagy más helyi viszonyok között néhány rigmus, egy-két csasztuska is lehet hatást keltő, élvezetes. A, baj ... , J2JJ1. II „ 1 A n hogy írásai rosszak, a véleményt nap megjelent egy ügyes könyvecs- kétkedve fogadta és alighanem ma ke, amely a verstan legtitkosabb is azt hiszi, hogy versei remekmű- rejtekeibe is bevezet. Aki tehát vek. akarja, most szinte játszva elsajáEz a „költő" nem ismerte a he- títhatja a költői mesterséget, lyesírást és fogalma sem volt a köl- A kötet egyszerű, világos stílusott kezdődik, mikor a kezdő költők tészet mesterségbeli részéről. Mert ban, okos felépítésben tárgyalja a kiforrott tehetség és * mesterségbeli tudás híján néha szánalomra méltó könyörgéssel: „Nagyon szépen kérem", „Legyenek oly szívesek", néha követelő igénnyel „Közöljék írásomat, mert ha nem" ... küldik verseiket a szerkesztőségbe. Miért kezdődik itt a baj? Azért, mert sok a félreértés. A kezdők szentül hiszik, hogy amit leírtak, remekmű, jobbat senki sem írt. S ha a beküldött Írásról kiderül, hogy nemcsak nem remekmű, de a legelemibb követelményeknek sem felel meg - kész a baj, a félreértés. Néha a versíró egyetért a válaszadó szerkesztőségi levél szövegével és belátja, hogy egyelőre még tanulnia, forma és mondanivaló tekintetben egyaránt gazdagodnia kell. Egyesek újabb dolgokat küldenek, képzelt tehetségük megerősítésére. Türelemmel megválaszolunk minden írást, tanácsot, útmutatást, a tehetség megcsillanása esetében bíztatást adunk. Azonban vannak olyan „költők" is, akik a mellőzésen felháborodva, azzal „fenyegetik" a szerkesztőséget, hogy versüket elküldik az elnöki és a nagykövetségi irodáknak ... Az ilyesmire aztán már nehéz válaszolni... A minap személyesen járt szertehetség ide, tehetség oda, ahogy verstant. A költői mesterség című magában véve kevés a jó szándék, könyv így nemcsak költőknek és tamagában véve a tehetség sem min- nároknak, hanem a költészet iránt den. Hogy valaki jó verset írhasson, érdeklődő olvasóknak is hasznos ola tehetségen kívül szüksége van bi- vasmánya. zonyos verstechnikai, vagyis mester- A verstani fogalmakat és szakségbeli tudásra. Tévedés azt hinni, kifejezéseket tartalmazó nagyon hogy a verselés darabosságát, a hasznos függeléken kívül a kötet mesterségbeli tudás híján alapuló nyolc fejezetben foglalkozik a versügyetlen ritmusváltást, a sorvégek tan problémáival és a költői mesterelrontását, a hosszú magánhangzók séggel. A verstan alapfogalmain, a röviddel való rímeltetését a költé- magyaros, a deákos és a nyugatszethez valamit is konyító versol- európai verselés alapos elemzésén vasó nem veszi észre. Észreveszi és kívül a kötetből részletes ismereha a hibát nem is tudná kijavítani, teket kapunk a szabadversre, a száérzi a vers fogyatékosságát. A hiányt zad magyar prozódiájának néhány a költő hivatott kijavítani. A mi problémájára, a verstani mozzanaversírónk azonban a tehetségen kí- tok hatására, valamint több más vül a mesterségbeli tudásnak is hí- fontos tudnivalóra vonatkozóan. Érján volt. Csoda, ha versírói törek- deklődésre tarthatnak számot a vésének eredménye egyenlő a nullá- könyvnek azok a részei is, amelyekval? ben a szerző Ady Endre verseléséről, L

ehetetlen még adottságokkal a Nyugat formagazdagságáról és Jórendelkező költőnek is jó köl- zsef Attil

a versformáiról értekezik, tővé válnia az író munkaeszközének, So

k mindent megtudunk Hegedűs a nyelvnek és a mesterség törvé- könyvéből, ami csak hasznunkra lenyelnek tökéletes ismerete nélkül. h,et Természetesen, aki e kötetet Tehetségre születni kell, a mesterség elolvassa vagy megtanulja, még nem azonban megtanulható. Akiben te- blzt

0.

s- . h

o9y megtanul verset írni hetség van, fogjon hozzá mestersége és köl

tővé válik. A költészet világámegtanulásához. Petőfi sem bízott mindent tehetségére. Lázas önműveléssel fejlesztette képességét. Biről" is. Vezénylési technikája kiválóan alkalmas nagyarányú gradációk érzékeltetésére, ami ebben a szimfóniában gazdagon érvényesült. A dirigensből áradó művészi hév Filharmóniánkat is kiváló teljesítményre inspirálta. HAVAS MÁRTA Japán karmester Cratislavában A márciusi bérletsorozat első hang- szimfónia is csupa titokzatosság, az versenyén édekes vendéget üdvözöl- ember néha szinte kifürkészhetetlentünk: Szlovák Filharmóniánkat ezút- nek érzi, mint a tájat, amelynek légtal japán dirigens vezényelte. körében keletkezett. Színei néhol Takashi Asahina nagyon rokon- gyöngéd'én, áttetszően fénylenek, de szenves, kultúrált és kiegyensúlyo- gyakrabban mélyen sötétek, mintha zott művészegyéniség. Karmesteri Sibeliusban legerősebben az északi keze félreérthetetlenül határozott. t

áJ zor

d szépségei élnének. Célratörően, kitűnően beidegzett A Sibelius szimfónia megszólaltamozdulatokkal vezényel, szépen, ter- tás

a japán vendégünk értékes műmészetesen frazeál és világos, ener- vész

i tette volt. A hatalmas művet gikusan formált karmesteri techni- partitúra nélkül dirigálta és ami a kájával nagy hatásfokokat tud elérni, legfontosabb: a vezérkönyvet nemVendégkarmesterünk jóvoltából rö- csak kIvülrő1 tudt

a' hane

m "

belüU vid betekintést nyertünk a modern japán zene világába is. Yasushi Akutagawa a fiatal japán zeneszerző nemzedékhez tartozik. Vonószenekarra írt Triptichonjában vonzó művet ismertünk meg. Érdekes, szinte meglepő, hogy a japán kolorit alapjában véve csak hátteret rajzol, jobban előtérbe nyomul az európai zene hatása. A zenevilág 1960-ban a Chopinesztendő mellett még egy évfordulót ünnepel: Róbert Schumann születésének 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból gordonka-versenyét hallottuk, amely azonban nem tükrözi jellegzetesen a zeneköltő élesmetszetű egyéniségét. A gordonka-szólót Berky Albin gordonkaművész, a Szlovák Filharmónia szólistája adta elő igen gondos felkészültséggel. Nagy érdeklődés előzte meg Jean Sibelius II. szimfóniáját, annál is inkább, mert a nagy északi mester műveit a legritkább esetben van alkalmunk hallani. Sibelius Finnország legjelentékenyebb szimfonikusa. Sajátosan egyéni stílusát különös „modern romantika" jellemzi, mert a Sibelius zene romantikus vonásai mellett sok modern elemet is tartalmaz. Erő, fanyar színadás, komoly, férfias pátosz ... talán így lehetne szavakba foglalni az első benyomásokat. A mű varázsát főleg a természeti hangulatképek szépsége és a különös harmóniavilág adja meg, amelyet a finn népdal szelleme hat át. Sibelius muzsikája erősen, közvetlenül hat. A finn mester érdekes képessége, hogy alapjában véve kis motívumokat lassú növekedésben hatalmas, megkapó képekké formál. Szimfóniái inkább nagylélegzetű fantáziáknak nevezhetők, szabad kibontakozásuk nem egy szigorú építőakarat kristályos eredménye. Részben talán éppen erre vezethető vissza, hogy a Sibelius szimfóniák nemigen honosodtak meg az európai hangversenytermekben. Ezeknek a különös műveknek lényegét és magvát talán csak azon a földön lehet igazán feltárni, ahol születtek. Széles tagoltságával a II, ban való tájékozódáshoz azonban mindenkit hozzásegít a gazdag tartalmú kötet s ez magában véve is sok. Megéri ezért, hógy azok is olvassák, akiknek nincs költői törekvésük. Költőinknek viszont, különösen akikről fentebb szóltunk, nemcsak érdemes, hanem szükséges e kötet tanulmányozása. Mint a tanulmány bevezetője nagyon helyesen megjegyzi: a költőnek ugyanúgy meg kell tanulnia a verstant és a költészettant, mint az orvosnak az anatómiát és a belgyógyászatot ... Elképzelhetetlen, hogy akár a legcsodálatosabb zenei tehet-" ségből hegedűművész legyen, ha nem tanul meg hegedülni Végeredményben — szögezi le Hegedűs — mindenkinek joga van olyan rossz verset írni, amilyet akar. De magára vessen, ha képessége nagyobb lehetőségeket ígér s a szakmai tudás hiánya visszatartja a kibontakozást." A

költői mesterség című kötet gazdag ismeretanyaga az olvasókat a költészet jobb megértéséhez, a költőket a jobb versek írásához segíti hozzá. Balázs Béla Orest Dubay: Metszet ÜJ SZŐ 7 * 1960. március 10.