Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-10 / 69. szám, csütörtök

BQLÍVIÄI INDIÁNOK KÖZÖTT „Bolívia a legjellegzetesebb amerikai ország. Itt él a legtöbb dél-amerikai indián. Az idegen hatások legkevésbé Bolíviában hódítottak teret." - ma­gyarázta egy bolíviai szenátor, amikor nemrégen La Pazban jártam. Már az arcáról lerítt, hogy valamelyik benn­szülött törzs tagja. Azt is megtudtam tőle, hogy a parlamentben a spanyo­lon kívül „ajmara" vagy „kecsua" nyelven is jelszólalnak a képviselők, aszerint, ki honnan származik. Kü­lönben a lakosságnak több mint a jele indián. Csak tíz százaléka fe­hérember, a többi félvér. Napi sétáim alkalmával meggyőződ­tem, hogy La Paz zajló életét való­ban az „indián szellem" jellemzi, bár a város közepén a nemzetközt hoteltársaságok néhány több emeletes szállodája büszkélkedik. Többnyire amerikai „műszaki szakértők" vagy kereskedelmi utazók laknak bennük. Kiszolgáló személyzetük azonban ja­varészt bennszülött, s inkább indián, mint francia vagy nemzetközi étele­ket tálalnak. A világhírű likörök he­lyett a kukoricából készült indián italnak, a „csicsának" hódolnak a La Paz-i bárokban. A város alsóbb fek­vésű részében, - mely nem éri el a tengerszínt fölötti 3200 m magas­ságot, s ezért könnyebb a lélegzés, mint 3600 m magasságban, - néhány európai típusú rezidencia épült. Itt laknak a diplomaták és a helyi ipar­mágnások. Az első kép, mely az idegen szeme elé tárul: a város fő utcáinak urai az indiánok, elsősorban feleségeik és lányaik. A járdaszéleken üldögélve kínálják áruikat: van itt gyümölcs, burgonya, „papasz", különféle trópusi termények, kézi szövésű anyagok és vert ezüst. Vállukon átvetett tarka nyakvédöik tartozéka - melyet európai ember aligha keresne az in­diánoknál -: a fekete, szürke, vagy barna keménykalap, mely nagyon ha­sonlít a hajdani Osztrák-Magyar Mo­narchia titkosrendőreinek fejfedőire. Indián asszonyok százai özönlenek naponta a városba, hogy reggeltől estig kuporogjanak a járdaszélen áru­juk mellett. Vasárnap reggel benépe­sedik az Avenida Simon Bolivár, La Paz egyik fő útja. Élénk piaci zaj zsongítja a levegőt. Banán- és diny­nyehegyek, házi szövésű sálak, sap­kák halmai előtt üldögélő asszonyok szegélyezik a járdákat. A Mercado Camacho piactéren csak indián asz­szonyok árulnak. Itt sem hűtlenek OVM O • O • ••••••• Az Iskola- és a Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala, a Szlovákiai Színművészek Szövetsége és a Szlo­vák Nemzeti Színház a bratislavai Művelődési Ház kiállítási termében a Szlovák Nemzeti Színház alapításának 40. évfordulója alkalmából kiáliítást rendeztek a szlovák színművészet haladó hagyományairól. J. Herec fen­ti felvételén A. Bagar nemzeti mű­vészt és X. Rakovský rendezőt, míg a lenti képen az egyik fiatal érdek­lődőt láthatjuk a kiállítási teremben. szokásukhoz: a földön teregetik szét árujukat. Akik sátrakban árulnak, szokás szerint a pultra ülnek. • Dél-Amerika legrégibb kulturált te­rülete a 4000 méter magasságban ha­talmas fennsíkon elterülő óriási Ti­ticaca tó. A tudományos expedíciók megállapítása szerint az ásatások és a romok azt bizonyítják, hogy már az inkákénál régebbi kultúra marad­ványaira bukkantak. Még láthatók a teraszföldeket termővé tevő mester­séges öntözőrendszer maradványai. Ez azt bizonyítja, hogy valaha sokkal többen laktak itt, mint most. Az ön­tözőrendszer újjáépítése áldás volna a vidék számára. Hisz itt, 4 ezer meter magasságban a tenger szí­ne fölött, az Egyenlítő közelében a gabona is megterem. A spanyol gyarmatosítók annyira tönkretették Bolívia népgazdaságát, hogy most la­kosssága élelmiszerszükségletének több mint a felét kénytelen behozat­ni. A nemzetközi pénzalapnak és a legnagyobb világbankoknak pedig a legkisebb gondja, hogy beruházásokat eszközöljenek az ország öntözőrend­szerének kiépítésébe. Részvényesei számára mindenekelőtt a horgany, az érc, s nem pedig a bennszülött la­kosság élelmezésének megjavítása és nyomorának megszüntetése a fontos. • Déli, tarijai származású fiatal egye­temistákkal ismerkedtem meg La Pazban. Elmondták, hogy a nép véget akar vetni nyomorának, melynek fő oka az ország gazdasági függősége az U S A­1 ól. Három nagy amerikai társaság, a három cínbáró uralta 1953-ig Bolívia népgazdaságát. Az egyik társaság ala­pítójától, az indián Patiňotól kapta nevét. Patiňo Európában végezte ta­nulmányait és annyira eleurópaiaso­dott, hogy itt még a lányainak is jó „partit" szerzett. Szülőföldje csak annyiban érdekelte, mennyi horganyt tud kivinni és mennyi hasznot tud kifacsarni a dolgozókból. Nem volt tekintettel honfitársai nyomorára. Bolívia nagyon gazdag a javarészt még felkutatlan ásványkincsekben. Az amerikai monopóliumok kizárólag cínfejtésre szorították az országot. Ök a horganyérc fő felvásárlói. Mivel a horganyérc-finomítók nem Bolíviában, hanem Texasban vannak, egyoldalúan előnyös üzleti feltételeket szabhatnak és beleszólhatnak Bolívia belpolitikai ügyeibe. Az amerikai monopóliumok nemré­gen még abban a hitben ringatták magukat, hogy igazi paradicsom lesz számukra a dollár érdekövezetébe, te­hát a monopóliumok igájába bevont, túlnyomóan írástudatlan indián lako­sú ország. Arra nem gondoltak, hogy az indiánok - bár írástudatlanok ­szeretik a szabadságot és nem törőd­nek bele az imperialista kizsákmá­nyolásba. Az ország különböző részein alkal­mam volt beszélgetni indián munká­sokkal és földművelőkkel. A nagy lelkesedés hangján beszéltek forradal­mukról és a „Nagy Három" veresé­géről. Bolívia népe 1952-ben felkelt az észak-amerikai monopóliumok ügy­nöke, Hugó Ballivian uralmának meg­döntésére, és kivívta a demokrati­kus reformokat. A parlamentben most a munkások, parasztok es a nemzeti értelmiség képviselői foglalnak he­lyet. A bolíviaiak büszkék forradalmuk­ra. Bolívia népe 1952. április 9-én puszta kézzel rontott a barrikádok­ra, lefegyverezte a reakciós hadsere­get és megdöntötte a diktátor Bal­livian klikkjét. A zsákmányolt fegy­verek ma a munkásmilícia és a pa­rasztgárda kezében vannak. Az új kormány 1952 óta több demokratikus reformintézkedést hajtott végre. A nőknek is megadta a választójogot és a nép nyomására államosította a nagy cinbányákat. Beleegyezett a pa­rasztok földreformkövetelésébe. Am a Movimiento Nációnál Reyolucionario (nemzeti forradalmi mozgalom) elne­vezésű kormánypártban kitört ellen­tétek miatt sokáig húzódott a föld­reform végrehajtása. Sok helyen, pél­dául Torijában a fegyveres indián pa­rasztok elűzték a nagybirtokosokat, megszállták a földet és megkezdték művelését. Befellegzett a falvakon uralkodó hűbéri, sőt egyes helyeken rabszolgai viszonyoknak. Néhol szö­vetkezetet alakítottak a parasztok, közösen müvelik meg a földet és a közösen végzett munka arányában osszák el a termést. Tarijai utamon több teherautóval találkoztam: a parasztok közösen vet­ték, hogy a városokba szállíthassák terményeiket. Az 1952. évi forradalmi események óta La Pazban többször fordult elő reakciós puccskísérlet, mert az am.e­rikai imperialisták nem tudnak meg­békülni vereségük gondolatával. A fel­fegyverzett nép ereje azonban a jö­vőben is elveszi támadó kedvüket. MIROST AV KUBLN „Költők" és „A költői mesterség" H ogy mennyire igaz a mondás kesztőségünkben egy kezdő költő, zonyltja ezt az is, hogy 26 éves „költő nép vagyunk", a szer- Verseket hozott, amelyek igazán jó korában ismerte a világirodalmat, kesztőségek dolgozói tudják igazán, szándékról, helyes mondanivalóról több nyelvből tudott fordítani, bir­tanűskodtak. írásai mégis elképesz- tokában volt a költői mesterség min­tően rosszak voltak. Nemcsak a ver- den tudományának. A verstan alap­sek felépítése, hanem a helyesírás, fogalmainak és a különféle verselési is sok kívánnivalót hagyott. Mikor formák technikájának tökéletes elsa­A szerkesztőségekbe özönlő versek sokasága bizonyltja: nem minden harmadik vagy negyedik, hanem ta­lán minden második ember verset ír. Csodálatos, hogy ilyen hallatlan megkérdeztük látogatónktól, kit is- játítása nélkül Petőfi sem lett volna költői túltermelés után mégis milyen kevés a jő költő ... Mert abban meg mer a csehszlovákiai magyar költők Petőfi. közül, azt válaszolta, hogy Petőfitől Mindezt azért mondtuk el, mert kell egyeznünk, ha sokan is írnak olvasott néhány verset. Más költő- a budapesti Móra Ferenc Könyvkiadó verset - a jó vers vajmi kevés! nek még a nevét sem tudta. Amikor gondozásában Hegedűs Géza tollából Nem lenne baj, ha költő népünk megmondtuk „költő" barátunknak, „A költői mesterség" címmel a mi­a müzsa csókjának „következmé­nyeit" saját vagy környezete szóra­koztatására használná. Családi kör­ben vagy más helyi viszonyok között néhány rigmus, egy-két csasztuska is lehet hatást keltő, élvezetes. A, baj ... , J2JJ1. II „ 1 A n hogy írásai rosszak, a véleményt nap megjelent egy ügyes könyvecs- ­kétkedve fogadta és alighanem ma ke, amely a verstan legtitkosabb is azt hiszi, hogy versei remekmű- rejtekeibe is bevezet. Aki tehát vek. akarja, most szinte játszva elsajá­Ez a „költő" nem ismerte a he- títhatja a költői mesterséget, lyesírást és fogalma sem volt a köl- A kötet egyszerű, világos stílus­ott kezdődik, mikor a kezdő költők tészet mesterségbeli részéről. Mert ban, okos felépítésben tárgyalja a kiforrott tehetség és * mesterségbeli tudás híján néha szánalomra méltó könyörgéssel: „Nagyon szépen ké­rem", „Legyenek oly szívesek", né­ha követelő igénnyel „Közöljék írá­somat, mert ha nem" ... küldik ver­seiket a szerkesztőségbe. Miért kezdődik itt a baj? Azért, mert sok a félreértés. A kezdők szentül hiszik, hogy amit leírtak, remekmű, jobbat senki sem írt. S ha a beküldött Írásról kiderül, hogy nemcsak nem remekmű, de a leg­elemibb követelményeknek sem felel meg - kész a baj, a félreértés. Néha a versíró egyetért a válaszadó szerkesztőségi levél szövegével és belátja, hogy egyelőre még tanulnia, forma és mondanivaló tekintetben egyaránt gazdagodnia kell. Egyesek újabb dolgokat küldenek, képzelt te­hetségük megerősítésére. Türelem­mel megválaszolunk minden írást, tanácsot, útmutatást, a tehetség megcsillanása esetében bíztatást adunk. Azonban vannak olyan „köl­tők" is, akik a mellőzésen felhábo­rodva, azzal „fenyegetik" a szerkesz­tőséget, hogy versüket elküldik az elnöki és a nagykövetségi irodák­nak ... Az ilyesmire aztán már ne­héz válaszolni... A minap személyesen járt szer­tehetség ide, tehetség oda, ahogy verstant. A költői mesterség című magában véve kevés a jó szándék, könyv így nemcsak költőknek és ta­magában véve a tehetség sem min- nároknak, hanem a költészet iránt den. Hogy valaki jó verset írhasson, érdeklődő olvasóknak is hasznos ol­a tehetségen kívül szüksége van bi- vasmánya. zonyos verstechnikai, vagyis mester- A verstani fogalmakat és szak­ségbeli tudásra. Tévedés azt hinni, kifejezéseket tartalmazó nagyon hogy a verselés darabosságát, a hasznos függeléken kívül a kötet mesterségbeli tudás híján alapuló nyolc fejezetben foglalkozik a vers­ügyetlen ritmusváltást, a sorvégek tan problémáival és a költői mester­elrontását, a hosszú magánhangzók séggel. A verstan alapfogalmain, a röviddel való rímeltetését a költé- magyaros, a deákos és a nyugat­szethez valamit is konyító versol- európai verselés alapos elemzésén vasó nem veszi észre. Észreveszi és kívül a kötetből részletes ismere­ha a hibát nem is tudná kijavítani, teket kapunk a szabadversre, a szá­érzi a vers fogyatékosságát. A hiányt zad magyar prozódiájának néhány a költő hivatott kijavítani. A mi problémájára, a verstani mozzana­versírónk azonban a tehetségen kí- tok hatására, valamint több más vül a mesterségbeli tudásnak is hí- fontos tudnivalóra vonatkozóan. Ér­ján volt. Csoda, ha versírói törek- deklődésre tarthatnak számot a vésének eredménye egyenlő a nullá- könyvnek azok a részei is, amelyek­val? ben a szerző Ady Endre verseléséről, L ehetetlen még adottságokkal a Nyugat formagazdagságáról és Jó­rendelkező költőnek is jó köl- zsef Attil a versformáiról értekezik, tővé válnia az író munkaeszközének, So k mindent megtudunk Hegedűs a nyelvnek és a mesterség törvé- könyvéből, ami csak hasznunkra le­nyelnek tökéletes ismerete nélkül. h,et Természetesen, aki e kötetet Tehetségre születni kell, a mesterség elolvassa vagy megtanulja, még nem azonban megtanulható. Akiben te- blzt 0. s- . h o9y megtanul verset írni hetség van, fogjon hozzá mestersége és köl tővé válik. A költészet világá­megtanulásához. Petőfi sem bízott mindent tehetségére. Lázas önmű­veléssel fejlesztette képességét. Bi­ről" is. Vezénylési technikája ki­válóan alkalmas nagyarányú gradá­ciók érzékeltetésére, ami ebben a szimfóniában gazdagon érvényesült. A dirigensből áradó művészi hév Filharmóniánkat is kiváló teljesít­ményre inspirálta. HAVAS MÁRTA Japán karmester Cratislavában A márciusi bérletsorozat első hang- szimfónia is csupa titokzatosság, az versenyén édekes vendéget üdvözöl- ember néha szinte kifürkészhetetlen­tünk: Szlovák Filharmóniánkat ezút- nek érzi, mint a tájat, amelynek lég­tal japán dirigens vezényelte. körében keletkezett. Színei néhol Takashi Asahina nagyon rokon- gyöngéd'én, áttetszően fénylenek, de szenves, kultúrált és kiegyensúlyo- gyakrabban mélyen sötétek, mintha zott művészegyéniség. Karmesteri Sibeliusban legerősebben az északi keze félreérthetetlenül határozott. t áJ zor d szépségei élnének. Célratörően, kitűnően beidegzett A Sibelius szimfónia megszólalta­mozdulatokkal vezényel, szépen, ter- tás a japán vendégünk értékes mű­mészetesen frazeál és világos, ener- vész i tette volt. A hatalmas művet gikusan formált karmesteri techni- partitúra nélkül dirigálta és ami a kájával nagy hatásfokokat tud elérni, legfontosabb: a vezérkönyvet nem­Vendégkarmesterünk jóvoltából rö- csak kIvülrő1 tudt a' hane m " belüU vid betekintést nyertünk a modern japán zene világába is. Yasushi Aku­tagawa a fiatal japán zeneszerző nemzedékhez tartozik. Vonószene­karra írt Triptichonjában vonzó mű­vet ismertünk meg. Érdekes, szinte meglepő, hogy a japán kolorit alap­jában véve csak hátteret rajzol, jobban előtérbe nyomul az európai zene hatása. A zenevilág 1960-ban a Chopin­esztendő mellett még egy évfordu­lót ünnepel: Róbert Schumann szü­letésének 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból gordonka-versenyét hal­lottuk, amely azonban nem tükrözi jellegzetesen a zeneköltő élesmet­szetű egyéniségét. A gordonka-szólót Berky Albin gordonkaművész, a Szlo­vák Filharmónia szólistája adta elő igen gondos felkészültséggel. Nagy érdeklődés előzte meg Jean Sibelius II. szimfóniáját, annál is inkább, mert a nagy északi mester műveit a legritkább esetben van al­kalmunk hallani. Sibelius Finnország legjelentéke­nyebb szimfonikusa. Sajátosan egyéni stílusát különös „modern romanti­ka" jellemzi, mert a Sibelius zene romantikus vonásai mellett sok mo­dern elemet is tartalmaz. Erő, fa­nyar színadás, komoly, férfias pá­tosz ... talán így lehetne szavakba foglalni az első benyomásokat. A mű varázsát főleg a természeti hangu­latképek szépsége és a különös har­móniavilág adja meg, amelyet a finn népdal szelleme hat át. Sibelius mu­zsikája erősen, közvetlenül hat. A finn mester érdekes képessége, hogy alapjában véve kis motívumo­kat lassú növekedésben hatalmas, megkapó képekké formál. Szimfóniái inkább nagylélegzetű fantáziáknak nevezhetők, szabad kibontakozásuk nem egy szigorú építőakarat kristá­lyos eredménye. Részben talán éppen erre vezethető vissza, hogy a Sibe­lius szimfóniák nemigen honosodtak meg az európai hangversenytermek­ben. Ezeknek a különös műveknek lényegét és magvát talán csak azon a földön lehet igazán feltárni, ahol születtek. Széles tagoltságával a II, ban való tájékozódáshoz azonban mindenkit hozzásegít a gazdag tartal­mú kötet s ez magában véve is sok. Megéri ezért, hógy azok is olvassák, akiknek nincs költői törekvésük. Költőinknek viszont, különösen akik­ről fentebb szóltunk, nemcsak érde­mes, hanem szükséges e kötet tanul­mányozása. Mint a tanulmány bevezetője na­gyon helyesen megjegyzi: a költőnek ugyanúgy meg kell tanulnia a vers­tant és a költészettant, mint az orvosnak az anatómiát és a belgyó­gyászatot ... Elképzelhetetlen, hogy akár a legcsodálatosabb zenei tehet-" ségből hegedűművész legyen, ha nem tanul meg hegedülni Végered­ményben — szögezi le Hegedűs — mindenkinek joga van olyan rossz verset írni, amilyet akar. De magára vessen, ha képessége nagyobb lehe­tőségeket ígér s a szakmai tudás hiánya visszatartja a kibontakozást." A költői mesterség című kötet gazdag ismeretanyaga az ol­vasókat a költészet jobb megérté­séhez, a költőket a jobb versek írá­sához segíti hozzá. Balázs Béla Orest Dubay: Metszet ÜJ SZŐ 7 * 1960. március 10.

Next

/
Thumbnails
Contents