Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)
1960-03-08 / 67. szám, kedd
ZŰJ SZÓ F(Q)CTAIIÁBÍ) jelentős változás Äž elmúlt napokban tartotta évzáró taggyűlését a egegi EFSZ. A szövetkezet fennállásának 10. évfordulója alkalmából első ízben fizetett 11 korona részesedést munkaegységenként. A múlt évhez viszonyítva hatalmas fejlődés ez. 1 millió 570 ezer korona pénzbevételt ért el az 1959-es évben, míg 1958-ban a felét sem. Mindez arról tanúskodik, hogy a szövetkezetben megjavult a munkafegyelem, jó volt a szervezés, a munkálatokat agrotechnikai határidőre végezték el. Meg is látszott ez az eredményeken. A szövetkezet 49 ezer tojást adott kötelező beadásra, a szabad piacra pedig 54 ezer darabot. Az előírt 85 ezer liter tejbeadást 15 ezer literrel túlszárnyalta. Kukoricából és sörárpából 37 mázsás hektárhozamot ért el. Az előző években alig bírta teljesíteni a kötelező húsbeadást, 1959-ben terven felül .200 mázsa sertéshúst adott be. Nem kielégítő még a cukorrépa átlagos hektárhozama és az épra hektárhozama sem. A 230 mázsás cukorrépa-hektárhozam arról beszél, hogy az előkészítő és ápolási munkákat nem végezték kellő gondossággal. A szövetkezet fennállásának tízéves évfordulóját és az évzáró közgyűlést még ünnepélyesebb® tette a kultúrház hivatalos átadása. A kultúrház átadása után a Csemadok-szervezet tagjai színdarabbal szórakoztatták az ünneplő szövetkezeti tagokat. Belány János, Egeg r Értékes kötelezettségvállalás 'Az oroszkai cukorgyár dolgozói is méltón kéiziilnek hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára. A gyár dolgozói kötelezettségvállalásokat tettek, melyek valóra váltásával tetemes összeget, 168 700 koronát takarítanak meg népgazdaságunk számára. Ezt a megtakarítást főleg az önköltség csökkentesével érik el. A szocialista munkaversenybe eddig a gyár dolgozóinak 84,14 izázaléka kapcsolódott be. Az első negyedév folyamán további három kollektívát alakítanak, amelyek a szocialista munkabrigád cím elnyerésééit versenyeznek. Ugyancsak három kollektívát alakítanák a cukor higiénikus csomagolására. Az első negyedév folyamán az egyéni személyi megtakarítási számlák számát 27-re növelik, a kollektív számlák számát pedig 40-re, amely számot a cukorgyári kampány idején 82-re fognak kiegészíteni. ANDRISKIN JÓZSEF, Zselíz A Rajec nad Svitavou-i szeszgyárban 1952-ben bevezették a keményítő és cukor nyersanyagok oldószerének gyártását. Minden évben több száz tonna acetont, butilalkoholt és szeszt gyártanak vegyiiparunk számára. Képünkön Josef Valášek, az erjedést előidéző baktériumok szaporításával törődik. (Foto: ČTK Emil Bican) A barátság jegyében A podébradi járás tanítósága a félévi szünetet arra fordította, hogy tovább mélyítse a szepsi járással a múlt év folyamán kötött kölcsönös baráti kapcsolatot. A tavalyi tapasztalatok alapján szép emlékek fűzik őket járásunkhoz és ezek az emlékek mostani látogatásuk során még gyarapodtak. Hasonlóképpen a szepsi járás dolgozói is mindenütt, ahol -csak megfordultak, lelkesedéssel fogadták őket és kultúrcsoportjukat. Ékes bizonyíték erre Szádellő és Torna. Amint a kultúrcsoport vezetője mondotta, tornai fellépésük alkalmával szinte hihetetlen volt az a lelkesedés és baráti megnyilvánulás, melyben a dél-szlovákiai magyar dolgozók részesítették őket. A szepsi járás dolgozói bebizonyították tehát, hogy a szocializmust nemcsak kint, de belül a szívükben is építik. E szívélyes fogadtatással bizonyságot tettek arról, hogy kéz a kézben, egységes összefogással akarják fejleszteni hazánkban kulturális életünket. E baráti kapcsolat kialakulása annál értékesebb, mivel Járásunk és a szomszédos kassai járás területén — e két járást a közeljövőben tudvalevőleg összevonják — nagy üzemek, gyárak építése van folyamatban. Ezeknek az üzemeknek építésénél, valamint üzemeltetésénél szükség lesz a cseh szakemberek segítségére. A kultúra szárnyán előre küldött üzenet is hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben ez a közös nagy építőmunka is a megértő barátság, elvtársiasság jegyében folyjon és átütő sikereket érjen el. Nagy Olivér, Torna. Dicséret érte Elismerést érdemelnek Nemesócsa lakói, akik kb., 250 ezer korona értékű társadalmi munkával járultak hozzá a kultúrház építkezéséhez. Alig akadt olyan lakos, aki be ne kapcsolódott volna a munkába, de a legodaadóbban mégis Molnár József, Krnács Mátyás, Csóka Lajos, Ferenczy Sándor, Cseh József, Hogyó István és Balogh Gyula dolgoztak. Az építkezés szakmunkáit a helyi gazdálkodási iparszövetkezet dolgozói, Vendégh Lajos, KUrthy Károly, Kopsa Lajos, Salma Lajos, Döme Sándor és Földes Dániel végezték. Dicséretet érdemel: Bakos Imre, a HNB titkára, Branecky Metodej, a HNB elnöke és Predný Vendel. örvendetes látvány, hogy a kultúrotthon^ esténként megtelik. A fiatalok itt gyülekeznek Eletükben új korszak vette kezdetét. Egyre kevesebb a kártyások és verekedők száma, s egyre nő a kulturált életet szeretők tábora. Meg kell említenem, hogy másfél hónap alatt a helyi CSEMADOK és CSISZ-szervezet 2 színművet és két esztrádmüsort adott elő s egy esetben Petőfi-estet rendeztek. KÄSA MIHÁLY, Nemesócsa Célszerűen és kellemesen használjuk ki szabadságunkat rÁ TURISTAFORGALOM TOVÁBBI NAGY FELLENDÜLÉSE ELŐTT X žilinai Slovena üzem kísérleti dolgozói munkájában az üzem több mint 3300 kötetből álló műszaki könyvtára nagy segítséget nyújt. (František Kocial 'ČTK felv.) JÖVŐBELÁTÓK A z életszínvonal fogalmát bizonyára kevesen hozzák összefüggésbe a turistaforgalommal, az utazással. Márpedig, ha egy kicsit elgondolkozunk a kérdés felett, hamarosan rájövünk a kettő közötti szoros kapcsolatra. Az olyan ember ugyanis, akinek gondot okoz a mindennapi betevő falat előteremtése, aligha gondol arra, hogy szórakozásból felkerekedjék és megismerje az ország természeti szépségeit, városait, műemlékeit. Mégha kedve kerekedne is erre, megvalósításához hiányozna a legfontosabb, a pénz. Bizony, a turisztika valamikor csak a tehetősebb osztályok kiváltsága volt. A szegény ember, munkásember sokszor még a szükséges utazásnál is kénytelen volt „megtakarítani" az útiköltséget — vékony pénztárcával, avagy üres zsebbel az apostolok lován mendegélt a vonat után. Hazánkban ma már nagyszerű feltételei vannak a turistaforgalom nagyméretű fejlesztésének. Népünk életszínvonala a legmagasabbak közé tartozik a világon, s ezenkívül országunkat a természet igazán bőkezűen díszítette fel szépségeivel, nem beszélve a műemlékek, népviseletek nagy gazdagságáról. A magas, életszínvonal s a munkaidő tervezett további lerövidítése szükségessé teszi, hogy az utiforgalmi vállalatok és más illetékes szervek jól felkészüljenek a turistaforgalom várható nagy fellendülésére. Szlovákiában a turistaforgalom fejlesztésének tervezete az elkövetkező időszakra nagyszabású feladatokat irányoz elő. 1965-ig 1957-tel szemben a turistaforgalom terjedelmét 80 százalékkal kell növelni, s egész hazánk turistaforgalmában Szlovákia részesedését lényegesen fokozni kell. Mindez megkívánja, hogy az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsunk az ezzel kapcsolatos berendezések és intézmények fejlesztésére. Előzetes javaslatok szerint az elhelyezési kapacitás 1965-ig az 1957. évi helyzettel szemben 28 ezer hellyel növekszik, mégpedig elősorban a turisztika és az .üdültetés szempontjából fontos helyeken. Nagyobb figyelmet szentelnek a jövőben a szállodák építésének is, ezenkívül számítanak sátor és fakunyhó táborok nagyobb arányú létesítésére. A turistaforgalom várható fellendülése kapcsán fokozott gondot kell fordítani nemcsak az elszállásolásra, hanem az étkeztetés biztosítására és egyéb szükséges szolgáltatások nyújtására is. A tervjavaslatban például a vendéglői étkezés kiskereskedelmi forgalmának feltételezett emelkedése 45 százalék 1965-ig, ezenkívül megfelelő gondoskodás történik az étkeztetési üzemek korszerűsítésével kapcsolatban. Jelentősen kibővül a jövő években a felvonók és kötélpályák hálózata, fokozottabban gondoskodnak a természet hírneves alkotásainak, a barlangoknak karbantartásáról és felszereléséről, a gépkocsizóknak nyújtott szolgáltatások fejlesztéséről, a fürdők kapacitásának kibővítéséről, hogy ezeket az ún. fizetővendégek a jövőben nagyobb mértékben vehessék igénybe. A turistaforgalom növekedése természetesen nagyobb igényeket támaszt a közlekedéssel szemben is. A harmadik ötéves terv időszakában a vasúti személyforgalom lényeges meggyorsulására számítunk, mégpedig a személyvonatoknál legkevesebb 8, a gyorsvonatoknál pedig 11 százalékkal. 1965-ig az autóbuszforgalom 55 százalékos növekedése várható 1958-cal szemben, lényegesen bővül a személyhajóforgalom. Legnagyobb emelkedést azonban a repülőforgalom éri el, melynek terjedelme 6,5-szeresére növekszik. A gépkocsiforgalom jelenlegi és jövőbeni nagy fejlődése előtérbe helyezi az utak fejlesztéséről és karbantartásáról való fokozottabb gondoskodást. A turistaforgalommal kapcsolatban elsőrendű kérdés a propagációs munka elmélyítése, a dolgozók érdeklődésének felkeltése a turisztika, az üdülés, az utazás iránt. Valamikor, amint ezt már a bevezetőben említettük, az egyszerű dolgozóknak erre nem nagyon nyílt anyagi lehetőségük. Ma bátran mondhatjuk, hogy e téren alapvetően megváltozott a helyzet, s úgyszólván mindenkinek módjában áll szabad idejét, szabad^ ságát célszerűen és kellemesen felhasználni. Sokan rájöttek már erre, amint ezt az utazási forgalom, a turisztika fellendülése is igazolja. A dolgozók nagyrésze azonban még nem tanulta meg szabadsága hasznos kihasználását. Statisztikai kimutatások igazolják, hogy a lakosság jórésze még mindig a megszokott otthoni környezetében tölti el szabadságát. Vonatkozik ez főleg a földműves lakosságra, de nagymértékben á munkásokra is. M indebből kitűnik, hogy a turistaforgalommal kapcsolatos propagációs tevékenység egyúttal nevelőmunka is. Az agitációs munkának a lehető legközelebb kell kerülnie a munkahelyekhez, hogy a jövőben a bel- és külföldi üdülések résztvevői között rohamosan növekedjék a munkások és parasztok száma, s hazánk természeti szépségeinek pazar pompáját, gyönyörű városainkat, a műemlékek gazdagságát, a nevezetes történelmi helyeket országunk minden dolgozója közelebbről ismerje meg. (g-l) Széles gyalogjáróval, csinos új házakkal szegélyezett utca vezet Trenčianske Biskupice kicsi főterére. Az idegennek nem is kell sokat kérdezősködnie, ha körülnéz, maga is rátalál a szövetkezeti iroda és a szövetkezeti munkaiskola keresztbeépített barna épületére. Az irodában kisebb embercsoportot találok. Az erős dohányfüst ködszerűen gomolyog a meleg szobában. Ján Sulek elnök magas termetű, kissé merev nézésű, s mint hallottam, ügyes szervező és jó szakember. Fekete kucsmáját hátrább tolja, miközben szögletes mozdulattal egy közelében levő székre mutat. A körülállókat bemutatja: Ján Dušek zootechnikus, Ján Bazovský agronómus és Huszár László könyvelő. Kissé hátrább hosszú tajtékpipát szorongat Ján Konečný tehéngondozó és útrakészen áll Michal Dutina traktorista. A nevek felsorolása után az az érzésem, hogy itt most egy rögtönzött vezetőségi gyűlést tartanak. — Fontos dologról tanácskozti k. Fennakadások mutatkoznak a tégla meg a cementbeszerzés körül. Szarvasmarhaistállót építünk, a tavaszra szeretnénk elkészülni vele - mondja az elnök. — Mert gyarapodás, az van itt Csak hely nincs, ahová helyezzük a sok állatot - teszi hozzá a zootechnikus. — Hogyan akarják megoldani a helyzetet ? — Ahogy lehet! Azt vitattuk, honnan kaphatnák - legalább kölcsönbe — a szükséges építőanyagot. — Másfélét is terveznek építeni? — Attól függ, mikor. Komoly tervünk van a harmadik ötéves tervre vonatkozóan. 1965-ig az építkezési beruházások költsége 1 millió százezer koronát, a gépeké pedig közel 700 ezer koronát tesz ki. — Körülbelül mennyi gépet lehet majd ezért az összegért vásárolni? — A múlt évben vettük át a trenčini GTA-tól a megvett gépeket. 100 ezer koronát fizettünk értük, de így is - persze kiegészítve az öreg gépekkel - gépek tekintetében teljesen önállók lettünk. — De ha most önellátók, minek kellenek majd az új gépek? — Azt az önállóságot azért nem kell százszázalékosnak venni. Sok mindenünk hiányzik még, meg sok gépünket már ki is kellene selejtezni, mert a karbantartás és javítás bizony drága dolog. És még sok mindent'csinálunk emberi munkával, holott, ha gépünk lenne, az végezné el. és végezetül, most bővítjük termőföldterületünket is - válaszolta Ján Bičavský, a növénytermesztés felelőse. A kályha duruzsolása barátságosan aláfestette az egyre sűrűbben elhangzó véleményeket. Az iroda ablakára a természet legcsodálatosabb virágcsokrát rajzolta a kemény fagy. Csábító érzés volt észrevenni a kinti merevség, zúzmarás dermedtség összeütközését a nagy tervek, célok és lehetőségek reményt keltő lázával, mely ott fénylett az egyszerű, de nagyot alkotó emberek szemében. Elmondták gondjaikat, bajaikat, beszéltek eredményeikről, melyek igen figyelemre méltóak, de legszívesebben mégis a holnapról szóltak, mely bennük most a harmadik nagyszerű távlati terv tételeiben fogamzott meg. • Tavaly a szövetkezet rekordtermést ért el. Tagjai jóval túlszárnyalták beadási kötelezettségüket. Árpából 1958-ban 19 mázsa termett hektáronként, tavaly 33-at értek el, búzából pedig 28, kukoricából 40, burgonyából Ili métermázsát. Az állatállományban nemcsak elérték a tervezett számot, hanem valamennyi fajtából többet tenyésztettek - például sertésekből 50 darabbal. — Ha már a harmadik ötéves tervről beszélünk, gondolom, jó lenne, ha néhány pontos tervadattal egészítenénk ki a keretet - hallóm a könyvelő javaslatát. Aztán mindjárt folytatja is. - 1965-ig búzából 36, árpából 3Í, kukoricából 45, cukorrépából 380 mázsás hektárhozamot kell elérnünk, A tojás- és tejhozamot kétszeresére, a sertések állományát 265-röl 400 darabra, a szarvasmarhák számát 250-ről 326-ra fogjuk növelni. Ezek csak a főbb mutatók, de fejlődésünk gyors ütemét világosan szemléltetik. - Mi a tagság véleménye Konečný elvtárs e nagyvonalú tervével kapcsolatban? Az idős tehéngondozó, mietStt válaszolna, lassú mozdulattal kiveszi szájából a pipát, a térdére könyököl és őszinteséget sugárzó szemmel ezeket mondja: - Én, fiam, itt nőttem fel a biskupicei határban, de ilyen termést ebből a földből senki sem hozott ki. Ha eddig hasznunkra vált, hogy minden évben több termett, ezután is csak így tehet. Tudom, mindenki kiadja majd magából, amire képes. Azonban, ha nagy terveket állítunk össze, azokat reális feltételekre kell építenünk. Ismét az elnökhöz fordulva arra kértem feleletet, miben lát! ják ezeket a feltételeket. - Módszereinket már kidolgoztuk. Mindenekelőtt az embereket szakismereteik szerint munkacsoportokba osztottuk. Egy-egy munkacsoport megkapja a maga feladatát s egész éven át felel munkaszakaszának ered-> ményeiért. Szerintem lényeges dolog a prémiumrendszer bevezetése is. - Itt ügyelni kell majd arra, hogy nagyon igazságos tegyen a pótjutalmazás — szóltam közbe. - Ez természetes — folytatja ai elnök. A mércéket már kidolgoztuk és a taggyűlés jóvá is hagyta őket, - A föld megmunkálása szempont-jából mire készülnek? - teszem fet a kérdést Biczovský agronómusnak. - Eddig bizony baj volt a trágyázással, nem volt elég műtrágyánk. Reméljük, a jövőben elegendő mertynyiséget kapunk, hiszen a párt Központi Bizottságának januári levelében is az áll, hogy növelni fogják a mű' trágya gyártását. - Most veszem csak észre, hogy a pártlevél itt van az asztalon. Megvitatták a tagok körében is? - Es méghozzá müyen élénk vitával. Mindenki igazat adott a benne foglaltaknak. A legértékesebb pedig az a tény, hógy javaslatokat is tettek, hogyan kell kiküszöbölni a fogyatékosságokat. A gépek állandó használhatóságával elősegítjük az agrotechnikai határidők pontos betar* tását, mert ez fájó pontunk volt ed* dig. - Csakhogy a gépek karbantartása számunkra igen költséges, mert nincsenek szakembereink - fűzi hozzá Huszár elvtárs. - Erre kell még megoldást találnunk! A dohányfüst már olyan sűrűvé vált, hogy minden igyekezetem ellenére köhögnöm kellett. Észrevettem, mosoly suhan át vendéglátóim kipirosodott arcán és kinyitották az ablakot — nem dohányos van jelen! De nemcsak a dohányfüst miatt végzem be kérdezősködésemet, hanem mert a jó gazda számára drága az idő még télen is, s amint tapasztatom, itt valóban jó gazdák ülnek. Amikor az elnök kikísér, nem felejt el meghívni, hogy egy vagy két év múlva jöjjek el kiértékelni, mennyit is váltottak valóra a nagy számokból. - Még egy kérdést, elnök elvtárs: Miért ez az összevisszaság itt az udvaron? - Mert már megkezdtük a karbantartást! Minden gépet újra átvizsgálunk és kijavítunk. Ezért! - Azt hittem, mindig így telel a gépállomány. - Dehogy! Adunk mi a külsőre is, Egy hét múlva már a legnagyobb rendben lesz itt minden! A reményt sugárzó, magabiztos mosoly pedig, mellyel búcsúzik, nemcsak ezt hiteti el velem, hanem az előbbieket is. SZABÖ GÉZA ÜJ SZÖ 5 * 1960. március 12.