Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-06 / 65. szám, vasárnap

Növeljük a kukorica vetésterületét, tárjuk fel a talajban levő tartalékot A takarmányellátás még ma sem teljesen megoldott kérdés. Még mrndig akad szövetkezet, amely nem rendelkezik elegendő takarmánnyal, aminek az a következménye, hogy a fejőstehén csak anynyi élelmet kap, mely alig haladja túl a létfenntartáshoz szükséges mennyiséget. Például a füleki járásban levő sőregi szövetkezetben némely tehéntől csak fél liter tejet fejnek. Nagyon szolid számítással egy liter tej kitermelése 3,60 koronába kerül. Ezek után nem csoda, ha a téli és kora tavaszi hónapokban a különben hasznot hajtó állatállomány náluk teherré válik. Nem lehet jobb a helyzet más közösben sem, ahol nem vetnek eleget ÉS NINCS MEG A KELLŐ ÉS JÖ MINŐSÉGŰ TAKARMÁNY. Az is előfordul, hogy a szövetkezet elegendő területet vet be, de olyan takarmányfajtákkal, melyek hozama alacsony. Az ilyen eljárás sem vezet nagy eredményre, de nem is segíti elő a mezőgazdaságban rejlő tartalékok feltárását. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az ilyen szövetkezetek elsősorban a saját maguk ellenségei. Hogy kiküszöbölhessük a takarmányhiányt, fontos olyan növények termesztése, melyek minden tekintetben gazdaságosak. Egy kis számítgatással mindenekelőtt a kukoricánál találjuk meg ezt az előnyt. NÉLKÜLÖZHETETLEN TÁPDÜS SILÖTAKARMÁNY az olyan helyeken, ahol a marhaállomány van túlsúlyban s mint erőtakarmány sem megvetendő ott, ahol sertéshizlalással foglalkoznak. Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban egy személyre 0,36 hektár szántóföld esik, s ezt a területet nem bővíthetjük nagymértékben, csak úgy érhetünk el jelentős eredményt, ha növeljük a hektárhozamot. A nagy hektárhozamok elérésére pedig a kukorica a legalkalmasabb. Hasonlítsuk össze - mint erőtakarmányt — az árpával. Az árpa 6,5 százalék emészthető fehérjét, 69 százalék keményítőt tartalmaz, ugyanakkor a kukorica 7 százalék emészthető fehérjét és 80 százalék keményítőt rejt magában. Tápértékéi nézve a kukorica az értékesebb. Ha figyelembe vesszük a két gabonaféle szemes hektárhozamát, senki előtt sem lesz kétséges, hogy A KUKORICÁBÓL UGYANAZON A TERÜLETEN MAJDNEM A KÉTSZERESÉT KAPJUK. Hasonló, vagy még jobb eredményhez jutunk, ha mint silótakarmányt értékeljük, mivel a silókukoricánál a 650 mázsás hozam sem megy ritkaságszámban, sőt az Ifjúsági Falu több mint 1200 mázsás terméshozammal dicsekedhet, melynek jelentősége óriási, mivel 16 000 liter tej termelését biztosítja. A pozsonyivánk3i szövetkezet kísérleti földje pl. 105 mázsa szemtermést hozott. Tehát a mai termelési feltételek mellett szántóterületünket akkor használjuk ki legelőnyösebben, ha számottevő részén kukoricát termesztünk, főképpen mint silótakarmányt. A mezőgazdaságban dolgozó minden kommunista és funkcionárius tegye magáévá a kukoricatermesztés fontosságát, mint párthatározatot igyekezzék valóra váltani legszélesebb körben való termesztését, hogy szövetkezeteink rövid időn belül ÖNELLÁTÓK LEGYENEK A TAKARMÁNYOZÁS TERÉN s a rohamosan fejlődő ipar me'lett lépést tudjanak tartani. Élenjáró dolgozóink legyenek azon, hogy a talaj előkészítésekor a tagság már azt tartsa szem előtt, hogy milyen hektárhozamot akar elérni. Sok vele a munka, vetik fel néhányan. A nagymegyeri JNB által öszszehívott konferencián, mely a kukoricatermesztés előnyeit volt hivatva megvitatni, az a nézet alakult ki, hogy a mai korszerű gépesítés mellett a kézierővel végzett munka a minimumra csökkent. Erről saját magunk is meggyőződhettünk. Nem egy szövetkezetben vagy állami gazdaságban láttunk pontos négyzetes vetést. Ez a vetési mód felbecsülhetetlenül megkönnyíti a munkát. Igazat adhat nekik mindenki, mert a vetés idején, még nem olyan sok a munka, hogy ne lenne idő négyzetesen vetni. IGY A TRAKTOR KERESZTÜL-KASUL JÁRHAT, s a sorközöket gyönyörű tisztán tarthatja, ami pedig a tövek körül marad, gyomirtó-szerekkel, legújabban simazinnal, ki lehet irtani. A simazin a kukorica, cirok és köles kivételével minden növényt elpusztít. Amint látjuk, gépierő és gyomirtószer alkalmazásával teljesen helyettesíthetjük a kézi művelést. A nagymegyeri járásban az idén 800 hektáron végzik simazinnal a gyomirtást. Sajnos, korlátlan mennyiségben még • ••••• • • • • ••••• • • • AZ ORVOS TANÁCSOL Mit kell tudni a náthalázról ? A mostani vitaminokban, napsugárban szegény, változékony időjárású napokat az ember nem vészelheti át küzdelem nélkül. A tavasz közeledtét a mai, előrehaladott egészségügyi szolgáltatások idején rendszerint „csak" náthalázzal ússzuk meg. Ne becsüljük le azonban ezt a látszólag ártalmatlan betegséget. E betegség szinte kalandos kezdetét mindnyájan ismerjük; valamelyik nyirkos napon haza megyünk és örülünk, hogy végre felmelegedhetünk. De valahogy a szvetter és a meleg papucs sem segít — mintha a hideg testünkben ütötte volna fel főhadiszállását. Az embert egyre jobban rázza a hideg, de ezenfelül kellemetlenül ég a szeme, viszket az orra és szúrást érez a mellében. Ha pedig köhögni próbál, az a benyomása, mintha légcsövében izzó széndarabkák hömpölyögnének. Amikor a betegség már ezt a fokot is elérte, rendszerint a család valamelyik nőtagja avatkozik a dologba, és rábírja a beteget, hogy mérje meg a lázát. Ez pedig azt eredményezi, hogy ágyba kell feküdnie. Másnap reggel rendszerint kissé jobban érzi magát a beteg, de erős fejfájása és az izmaiban érzett szaggatás végül mégis arra készteti, hogy orvost keressen fel. E betegség okozója az ún. filtrabilis vírus, azaz egy mérgező hatású fehérje. Ez a vírus gyorsan szaporodik az ember szervezetében, sokkal gyorsabban, mint ahogy a szükséges ellenmérget fejlesztheti. Ezért a beteg állapota betegsége első napjaiban rohamosan romlik, láza emelkedik , és mellében fokozódik a szúró fájdalom. A máskülönben egészséges ember, ha betartja az orvos tanácsait, rendszerint már harmadnapra jobban érzi magát, köhögése kevésbé száraz, láza csökken — más szóval a szervezetében képződött, ellenmérgek győzelmet arattak a szaporodó kórokozók fölött. Akadnak azonban kisebb ellenállóképességü, más betegségek avagy helytelen táplálkozás következtében legyengült szervezetű emberek is. Esetükben ez a fertőző betegség tovább terjedhet s tüdőgyulladást okozhat, ami már komolyan veszélyeztetheti az embert. A náthalázat ezért mind az egyének, mind az egész társadalom komoly betegségnek tekintik, mivel tömeges előfordulása esetén a nagymérvű munkamulasztások következtében mindnyájunknak igen nagy kárt okoz. A tudósok világszerte fokozott figyelmet szentelnek a náthaláz elleni küzdelemnek. A legkorszerűbb ismeretekre! felvértezett egészségügyi dolgozóink ezen alattomos betegség kiküszöbölésére egyre hathatósabb intézkedéseket tesznek. Ne mellőzzük étrendünkben a nyers zöldséget, a friss, aszalt és befőtt gyümölcsöt, ne feledkezzünk meg a burgonyáról sem, amely — ha héjában főzik — szintén sok C vitamint tartalmaz. Asztalunkról a hagymának és a fokhagymának sem szabad hiányoznia. Az italok közül a csipkebogyó-tea igen sok vitamint tartalmaz. A náthaláz elleni védekezés tulajdonképpen igen egyszerű: ne köhögjünk, ne tüsszentsünk a levegőbe, hanem tartsunk mindig zsebkendőt a szánk elé. Ezzel megóvjuk környezetünket a náthaláztól, mely a beszéd, tüsszentés és köhögés közben szerte repkedő nyálcseppecskékkel jelentős távolságra is megfertőzi az embereket. A náthaláz elleni oltás is egyre hathatósabb óvintézkedésünkké válik, amelyet különösen az iskolákban, a kollektív szálláshelyeken és a munkahelyeken alkalmazunk. A megbetegedett embert haladéktalanul el kell szigetelnünk az egészségesektől, hogy ne fertőzhesse meg őket. A náthaláz kórokozóit a szappannal való gyakori mosakodás és a nap sugarai pusztítják, a gyakori szellőztetés pedig csökkenti a fertőzés lehetőségét. Ezért betegápolás közben gyakran mossuk kezünket szappannal, szellőztessük ki jól a beteg szobáját, és ha közelében tartózkodunk, szánkat, orrunkat kötszerből készített védővel fedjük be. A betegnek mindig rendszeresen kifőzött, külön evőeszközt adjunk. Tudatosítsuk, hogy a náthaláz házi kezelése szeszesitalokkal avagy sudfathiazollal és egyéb gyógyszerekkel — orvosi kezelés mellőzésével — csak ártalmas lehet. Láthatjuk tehát, hogy bár a náthaláz járványos betegség, tömeges előfordulását különféle rossz szokások okozzák, melyeket bizonyos jóakarattal kiküszöbölhetünk és így önmagunkat és az egész társadalmat is sok kártól, kellemétlenséá'ö! óvhatjuk meg. Dr. Milan Cílek nem áll rendelkezésünkre, de rövidesen hazánkban is megindul gyártása. Nagy elvtárs az említett konferencián előadásában rámutatott, hogy az Ojmajori Állami Gazdaságban három éven át csak géppel kapáltak és gyomirtó-szert használtak — nem az említett simazint — és hektáronként 48 mázsa szemeskukorica-termést értek el. Ha egy kicsit tervszerűbb munkabeosztás és jóakarat mellett MAGUNKÉVÁ TESSZÜK A KUKORICATERMELÉST, ezzel a mezőgazdaságban rejlő tartalékot tárunk fel, s így a ma még takarmány dolgában gyengén álló szövetkezetek rövidesen teljesen önellátók lesznek s gazdaságilag nagymértékben erősítik közösüket, ami egyben biztosíték arra, hogy több hús, vaj és tej kerül a dolgozó nép asztalára. Benyus József t Az olomouci városi gazdálkodás hizlaldájában a közelmúltban új etetési technológiát vezettek be. Az utóbbi hónapok folyamán a hússertés tenyésztésére fektették a fö súlyt. Nagy gondot fordítanak a takarmány előkészítésére, melyet meleg vízzel keverve szivattyúkon keresztül juttatnak el a vályúkba. Ezzel a nedves hizlalási módszerrel egy kilóval csükkentették a napi takarmányszükségletet darabonként. Másik nagy előnye, hogy a tiOO hízó körüli munkákat egy munkaerő könnyen elvégzi. Felvételünk Ľudmila Uhlišová sertésgondozót mutatja az önctető hizlaldában. (František Nesvadba ČTK felvétele) K

ilenc éve már, hogy Egyházasmaróton 30 gazdálkodó megalakította az egységes földművesszövetkezetet. Háromszázhuszonhat hektáron 18 szarvasmarhával és 8 lóval kezdték a gazdálkodást. Ekkor néhányan még gúnyt űztek belőlük. A tagság nem sokat törődött a gúnyolódókkal, kedvvel fogott munkához, s még attól sem ijedt meg, hogy az első három évben a munkaegységekre járó előleg sem volt biztosítva. Évről évre javult a helyzet, a régiekhez új tagok csatlakoztak. Két évvel ezelőtt még a legnagyobb volt borúlátók is art-ól győződtek meg, hogy a közös gazdálkodás előnyt Kilenc évi közös goritois utón jelent. Ma a faluban egyéni gazdálkodó nincs, s szövetkezete a járás legjobb szövetkezetei kiké tartozik. Azt mondják az egyházmarótiakról, hogy „aranybányájuk van". Menyhár elvtárs, a szövetkezet elnöke mutat rá '„aranybányájukra", ami nem más, mint állatállományuk. 261 ezer koronával teljesítették túl az állatállományból tervezett bevételüket. De a növénytermesztők is kitettek magukért. A múlt évben gabonából 25 mázsás átlagos termést értek el. A dohánytermelók csoportja 125 ezer koronával több terményt adott el. Február 9-én az évzáró taggyűlésen értékelték a közös gazdálkodás eredményeit. A második ötéves tervet a főbb mutatószámokban teljesítették. Elismerésül a járási nemzeti bizottság vándorzászlójával tüntette ki az igyekvő szövetkezet eseket. A szorgalom nem volt hiábavaló. Ezt mutatja a 446 ezer korona részesedés, melyből egyes családoknak nagyon szépen jutott. Például Kozma János családja 17 507, Málik János családja 16 208 koronát kapott. Az évzáró taggyűlésen vitatták meg a harmadik ötéves terv feladatait is, melyet négy év alatt fognak teljesíteni. 25 mázsáról 29 mázsára tervezik növelni a gabonatermés hozamát. Hogy ezt minél előbb valóra válthassák, mésszel, komposzttal javítják a talajt, hat hektár kevéshozamú rétet felszántanak és 42 hektárnyi mocsaras területet csapolnak le. A

kilenc évi közös gazdálkodás és jövőbeni terveik arról győznek meg, hogy Egyházasmarót lakossága boldog életre lelt a szövetkezetben. (čik) Óvjuk a dolgozókat a balesetektől A Veíké Leváre-i Prefa n. v. tapasztalatai fit gazdasági dolgozók és a tömegszervezetek funkcionáriusai a Prela n. v. Veľké Leváre-i üzemében nagy gondot fordítanak a munkások egészségére. A munkahelyeken tízpercesek, részleggyúlések és üzemi megbeszélések keretében cserélik ki tapasztalataikat, beszélnek a balesetek okairól és intézkedéseket javasolnak a balesetek ellen. 1959ben 498 ezer korona értékű munkavédelmi berendezést vásároltak. Ezen intézkedések következtében sikerült az üzemben csökkenteni a balesetek számát. 1958-ban 79, 1959ben már csak 59 baleset volt és a balesetek miatt kieső munkanapok száma 134 nappal lett kevesebb. A Prefa dolgozói azonban ezzel nincsenek megelégedve. A Központi Szakszervezeti Tanács Kínában járt küldöttségének tapasztalaiból ők is merítettek. Az év elejétől kezdve 2, illetve 4-tagú munkabiztonsági őrsök váltják egymást 10 naponként. E munkabiztonsági örsök saját munkájukon kívül ügyelnek a tisztaságra és rendre, valamint a biztonsági és egészségügyi, higiéniai előírások betartására. Figyelmeztetik munkatársaikat, hogy elővigyázatosan és higiénikusán dolgozzanak, ellenőrzik a készítmények minőségét, az anyaggal való takarékoskodást, a munkaidő rendes kihasználását és a gyártás technológiáját, ami mind szorosan összefügg a balesetek megelőzésével. A munkabiztonsági őrsök ellenőrzik a kollektív szerződésekből eredő vállalások teljesítését is. Ügyelnek arra, hogy minden balesetet, amely a munkahelyeken keletkezik, rendesen kivizsgáljanak és levonják a következtetéseket. A munkabiztonsági őrsök feladata egyúttal figyelmeztetni a gazdasági és felügyelő szerveket a munkabiztonság terén előforduló fogyatékosságokra. Törődnek azzal is, hogy higiéniai és kulturális szempontból megjavuljon a munkakörnyezet. A Prefa n. v. vezetősége és dolgozói az eddigi nem megfelelő szociális berendezésekre való tekintettel és a munkabiztonsági őrsök javaslatára megkezdik egy új szociális épület építését, melyben korszerű öltözőt és mosdóhelyiségeket rendeznek be. Az alkalmazottak ezt az épületet félmillió korona költséggel önsegéllyel építik fel. A kínai példa nagyon vonz és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a munka eredményes. Januárban és februárban Veľké Leváreban csupán 5 könnyű sérülést szenvedtek a dolgozók. Természetesen a munkabiztonsági technikus és az őrsök mindent elkövetnek, hogy a lehető legalacsonyabbra csökkentsék a balesetek számát. A vállalaton belül az alapüzemben, az úszori és a dunaszerdahelyi üzemekben is létesítettek munkabiztonsági kabinetot. Az év folyamán a munkabiztonságról oktatásban részesítik az alkalmazottakat. A brnói és a sučanyi üzemekbe látogatnak tapasztalatcsere céljából. A vállalat vezetősége és a tömegszervezetek nem feledkeztek meg arról sem, hogy megjutalmazzák a jól működő munkabiztonsági őrsöket, amelyek a KSZT 105/1959. sz. határozata értelmében legjobban dolgoznak s működési idejük alatt munkahelyükön sem fordult elő baleset. Máris látható, hogy a munkabiztonsági őrsök intézménye kellő biztosíték arra, hogy a balesetek száma, valamint a belőlük eredő betegségek és a munkából való kiesés állandóan csökkenjen. Azzal, hogy minden dolgozó felváltva évenként legalább négyszer-ötször tart szolgálatot a munkabiztonsági őrsökben, fokozatosan érdekelve lesz e problémák megoldásában és a fogyatékosságok kiküszöbölésében. Nagyobb lesz a felelősségérzet a munkakollektívával szemben, hog\( minden szakaszon biztonságosan és higiénikusán dolgozzanak. Meg lehetünk győződve róla. hogy a munkabiztonsági őrsök bevezetésével az építőiparban is sikerül lényegesen csökkentenünk a balesetek számát. E célból a párt-, szakszervezeti és ifjúsági alapszervezeteknek is több gondot kell fordítaniok erre a kérdésre. A munkabiztonsági őrsök tevékenységét negyedévenként kell értékelni. Villámhírekkel, fali-, üzemi újságokban, hangszóró segítségével kell népszerűsíteni munkájukat, módszereiket és jó eredményeiket. Mikuláš Maťašeje Az ösztöndíjak engedélyezésének új feltételei Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma a főiskolai hallgatók ösztöndíjainak engedélyezése kérdésében február 1-től visszamenőlegesen új irányelveket léptet érvénybe. A szociális szükségletnek és az ösztöndíj összegének megállapítása a közös háztartásban élő család egy tagjára eső tiszta jövedelem alapján történik. Az új irányelvek leszögezik, hogy családtagnak csak az ösztöndíjat kérelmező szüleit és önálló keresettel nem rendelkező testvéreit számítják. Az ösztöndíj szükséges voltának és összegének megállapítására mértékadó havi jövedelemből 500 koronát, — ezelőtt 300 koronát — leszámítanak azon főiskolai hallgatók esetében, akiknek apja eredetileg munkás foglalkozású s állandóan mint munkás dolgozik, vagy pedig mint munkás a gazdasági, politikai, esetleg közigazgatási apparátus fontos szakaszára kádererősítés céljából helyezték át. Ez az előnyben részesítés azokra a diákokra is vonatkozik, akiknek apja 1948 előtt munkás volt és azután egységes földmüvesszövetkezetben vállalt munkát. A közös háztartásban élő család egy tagjára eső tiszta havi jövedelem a? ösztöndíjak mindhárom kategóriájában általában 30 koronával nagyobb. A kerületi ösztöndíjak engedélyezése esetében a szülők jövedelme most már egyáltalában nem jön számításba. Az új irányelvek értelmében nagyobbak lesznek egyes külön prémiumok is, amelyeket az egyes főiskolai tagozatok dékánja a CSISZ tagozati szervezetének javaslatára és a? ösztöndíjról döntő bizottság meghallgatása után az előző tanévben elért előmenetel elismeréseként engedélyez 1,5 átlagos előmenetel esetében. Ez a prémium az első évfolyamban 100 koronával, a másodikban 200 koronával stb. emelkedik. Feltételezhető, hogy az új irányelvek bevezetése folytán főiskolánkon egyharmadával növekszik az ösztöndíjasok száma. Emellett szem előtt kell tartanunk, hogy a múlt évben a főiskolások 47 százaléka részesült ösztöndíjakban és e célra csaknem 56 millió koronát fizettek ki. ÜJ SZÖ 2 * 1960. március 434.