Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-04 / 63. szám, péntek

Szlovákia 1960. évi költségvetésének ismertetése Pavol Mailing elvtársnak, a Megbízottak Testülete első alelnökének, a Szlovák Tervbizottság elnökének beszámolója a Szlovák Nemzeti Tanács március 3-/ ülésén Pavol Majling elvtárs beszéde be­vezető részében rámutatott, hogy az 1959-es év hazánk szoicalista építé­se további fontos sikereinek eszten­deje volt. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának vezetésével hazánk dol­gozó népe lelkesedéssel és áldozat­készen valósította meg a CSKP XI. kongresszusának határozatait. Vala­mennyi dolgozónk egyértelműen és nagy egyetértéssel üdvözölte a CSKP KB plenáris üléseinek a nép élet­színvonala további emelésére, a me­zőgazdasági termelés fokozására, az iskolai oktatás fejlesztésére, vala­mint a dolgozóknak az irányítás munkájába való részvétele elmélyí­tésére irányuló intézkedéseit. Az 1959-es év további jelentős előreha­ladást jelent Szlovákia gazdasági és kulturális fejlődése terén. A népgazdasági terv és az állami költségvetés igényes feladatainak tel­jesítésében a múlt év folyamán el­ért sikerek is a legvilágosabban bi­zonyítják népünk szilárd t'elzárkozó­dását pártunk körül. Népgazdaságunk múlt évi fejlődésének eredményeit főleg két tény jellemzi, egy­részt az, hogy az anyagi termelés vala­mennyi ágazata továbbra is gyors Ütem­ben fejlődött és ugyanakkor összpontosí­tott figyelmet szenteltünk az alapvető ágazatok fejlesztésére, a második ténye­ző pedig az, hogy az üzemük munkakol­lektívái sikerrel teljesítették a műszakilag nagyon igényes termelési feladatokat. így az ipari termelés 13,5 százalékkal növekedett a tervben meghatározott 12,2 százalékkal szemben. Hasonlóképpen az építészeti termelés terjedelmének 13,7 százalékos növekedése eddig a legnagyobb A mezőgazdaságban bár nem értük el a tervben kitűzött növekedést, bekövet­kezett az eddigi legnagyobb gyarapodás, amikor is a mezőgazdasági nyerstermelés a kedvezőtlen éghajlati feltételek ellenére 5,2 százalékkal növekedett az 1958-as év­vel szemben. A termelésnek e mennyiségi oldalain kivül a múlt év eredményeit a termelés minőségi kérdéseinek sikerei is jellemzik, főként a termelés struktúrája és új mű­szakilag igényes termelési ágazatok beve­zetése. Ezt főleg a gépipar helyzetének jelentós megerősödése bizonyítja az egés? ipari termelésben. Az eredmények és a feladatok teljesí­tésének lefolyása azt mutatja, hogy a múlt évben további lépést tettünk előre a gazdasági fejlődés hatékonyságának fo­kozásában. A gazdaság fejlesztésében főleg az ipar­ban elért eredmények, valamint az építé­szeti termelés munkájának javulása meg­nyilvánult abban, hogy a költségvetési be­vételeket 4,6 százalékkal túlszárnyaltuk. A nyereség átutalását a vállalatok 6,8 százalékkal teljesítették túl. A költségvetési kiadásokat 99,5 száza­lékra teljesítettük. A nemzeti bizottságok további si­kereket értek el a kerületek gazda­sági és kulturális felépítésében. Fo­kozódott a gondoskodás a helyi for­rásokból való termelés fejlesztésé­ről és bővültek a lakosságnak nyúj­tott fizetett szolgáltatások, jóllehet a terv feladatait nem teljesítették valamennyi kerületben. Az 1959-es évre tervezett saját bevételeket 103,5 százalékra teljesítették. Az 1959-es év, valamint az előző évek eredményei jó feltételeket te­remtenek a második ötéves terv fel­adatainak és céljainak teljesítésére. Az iparban a nyerstermelés terjedel­mének az első négy év alatt 52 szá­zalékkal kellett emelkednie, az 1959. évi feladatok teljesítése következ­tében azonban 61,4 százalékkal nö­vekedett, úgyhogy várható a máso­dik ötéves terv feladatainak már a folyó év derekán való teljesítése. Az 1960. évi feladatok Szlovákia gazdasági fejlődése és felépítése eddigi fejlődési irányzatának folyta­tását jelentik, amelyek ez idén még erőteljesebben megnyilvánulnak. El­sősorban az anyagi termelés fejlő­désének általános ütemében, ugyan­akkor az ipar és a gépipar nyers­anyag-ágazatainak megerősítésében, továbbá a népgazdaság egyes ágai­nak, főleg a mezőgazdaság műszaki ellátásának további javításában, a további fejlődés szempontjából dön­tő nagy ipari üzemek építésében, valamint azokban a feladatokban, amelyeknek teljesítése fokozza és ja­vítja a fő nyersanyagokkal és anya­gokkal való gazdálkodást. így 1960-ban csupán Szlovákia ipari termelésének terjedelme 13,7 száza­lékkal növekszik. Ez a második öt­éves terv éveiben eddig elért leg­nagyobb gyarapodás s meghaladja Szlovákia 1937. évi ipari termelésé­nek egész terjedelmét. A mezőgazdaság jobb műszaki és anyagi ellátásáról tanúskodnak első­sorban a fokozott gépszállítások. Az építkezés terén amellett,. hogy ter­jedelme 19 százalékai növekszik, sőt a központi építkezéseken 35 száza­lékkal - a döntő tény az, hogy megkezdődnek és kibontakoznak olyan építkezések, mint a Kelet­szlovákiai Kohómű és a vágsellyei nitrogéngyár, a szeredi nikkelkohó, a bratisíavai Slovnaft, számos mag­nezitüzem stb. építése. A második ötéves tervhez viszonyítva elsődlege­sen megkezdődik tíz új nagy objek­tum felépítése és további építkezé­sek meggyorsulnak. A költségvetési javaslatban, amelyet a Megbízottak Testülete a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjeszt, a bevételek 15 mil­liárd 157 millió koronát, a kiadások 19 milliárd 118 millió koronát tesznek ki, cb­bői a nemzeti bizottságok kiadásai 9 mil­liárd 145 millió koronát. Az 1960. évi költségvetés jellegzetes vo­nása, hogy a bevételek gyorsabban növe­kednek, mint a kiadások, ugyanakkor megnövekszik a szocialista szektor bevé­teleinek részaránya és csökkennek a la­kosságtól befolyó bevételek. A kiadási tételekben növekszik a kulturális és szo­ciális intézkedésekre fordított kiadások hányada és csökkennek a közigazgatási kiadások. A költségvetés bevételei az 1959-es év­hez viszonyítva 8,2 százalékkal növek­szenek. A fő bevételt a szocialista szek­torból származó bevételek képezik, ame­lyek 1959-el szemben 9,6 százalékkal nö­vekednek. Költségvetésünk kiadási oldala világo­san mutatja, hogyan haladunk pártunk fö irányvonala — a szocializmus építése be­fejezésének biztosításában. A 19,1 milliárd koronát kitevő költ­ségvetési kiadásokból a gazdaság fejlesz­tésére 41,3 százalék, kulturális és szociá­lis intézkedésekre 54,8 százalék, a köz­igazgatásra és bíróságokra 3,9 százalék jut. Az 1959-es évhez viszonyítva pl. 8 százalékkal nagyobb eszközöket javasol a költségvetés a kulturális és szociális intézkedésekre. A költ­ségvetés biztosítja az ipari terme­lés, főként az építőanyag és a köz­szükségleti ipari termelési tervben meghatározott fejlődését. A terv ke­retében teljes mértékben gondos­kodás történik a mezőgazdaság szá­mára szükséges eszközökről. Szoicalista országépítésünk jelen­legi szakaszában tovább növekszik a nemzeti bizottságok súlya és fe­lelőssége a népgazdaság fejlesztése feladatainak teljesítéséért. Jelentős mértékben részt kell venniök az ál­lami költségvetés eszközeivel való gazdálkodás ellenőrzésének és felül­vizsgálásának megszervezésében is. Az állami költségvetésben teljesen visszatükröződnek gazdaságunk egyes ágainak anyagi kapcsolatai és a helyzetük. Az ipari termelés 1955­höz vizsonyítva több mint 60 száza­lékkal növekszik, noha a második ötéves terv 70 százalékos emelkedést irányzott elő. Ezt a gyorsabb fej­lődést főként az alapvető ágazatok­ban, a vegyiiparban, a kohászatban, az építőiparban, de elsősorban a gépiparban értük el. Egész népgazdaságunk szükségle­teinek megfelelően növekszik főként az ipar nyersanyag-ágazatainak ter­melése, a feldolgozó ágazatok közül továbbra is a legnagyobb jelentősé­ge a gépiparnak lesz, melynek ter­melése több mint 20 százalékkal nö­vekszik. A lakosság életszínvonalának to­vábbi gyors emelése szempontjából nagy fontossággal bírnak a közszük­ségleti és az élelmiszeripar felada­tai. A közszükségleti iparban több fontos termék, főként a ruházati és cipőipar termékeinek termelése emelkedik. Az élelmiszeriparban gon­doskodunk az általános élelmiszer­fogyasztás struktúrájának megjaví­tásáról, továbbá nagy súlyt helye­zünk a kereskedelem igényeire a termékek minőségét,., bőséges vá­lasztékát és csomagolását illetőleg. Az ipari termelés gyors növekedése 1960-ban tovább fokozza az ipar je­lentőségét hazánk gazdasági életé­ben. így tovább emelkedik az ipar részvétele a költségvetési pénzfor­rások megalkotásában. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a népgazdaságunk pénzellátása terén foganatosított intézkedések közül számosat a múlt évben iparunkban 'még nem érvényesítettek kellőkép­pen. Elsősorban a hosszútartamú ér­dekeltség normatíváinak alaposabb kihasználására gondolunk, főképp e normatívák felbontására a vállalaton belüli alakulatok számára, a munka­termelékenység mérése feltételeinek és mutatóinak helyes megválasztá­sára stb. 1960-ban különösen fontos feladatok várnak mezőgazdaságunkra. Az egységes földmüvesszövetkezetek taglétszámának és földalapjának további bővítése és gazda­sági megszilárdítása mellett döntő fordu­latot kell elérni a mezőgazdasági ter­melés belterjességének fokozására Irányu­ló intézkedésekben. Reális feltételeket kell teremtenünk a pártunk XI. kongresszusán kitűzött fel­adatok biztosítására, mert a mezőgazda­sági termelés belterjességének Szlovákiá­ban a harmadik ötéves terv folyamán hasonló természeti feltételek mellett el kell érnie a cseh országrészek színvona­lát. Ebből a szempontból kell megítélni az 1960-as év feladatait is. Alapvető feladat lesz a növényter­mesztés terjedelmének fokozása s egyben összetételének megváltozta­tása. A növénytermesztés nagyobb A Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta Szlovákia 1960. évi költségvetését (Folvtatáe az 1. oldalról) valamint a jogi bizottság közös be­számolóját ismertette. Beszámolójá­ban hangsúlyozta, hogy a költségve­tés megtárgyalása és jóváhagyása nagy jelentőségű, különösen ebben az évben, amikor a második ötéves terv utolsó évébe léptünk. Ebben az évben feladatul tűztük ki, hogy a tervezett termelési feladatokat túl­teljesítjük s ezzel megteremtjük a harmadik ötéves terv megkezdésé­nek kedvező feltételeit. Anton Mrá­zik képviselő továbbá megemlítette, hogy a társadalmi munka valamennyi szakaszán fokozódott a dolgozók részvétele, ami kedvezően megmu­tatkozott a múlt évi feladatok tel­jesítésében. Ezután beszámolt az egyes bizottságok munkájáról s meg­állapította, hogy Szlovákia költség­vetési javaslatához legtöbb megjegy­zés a gazdasági és költségvetési bi­zottságban hangzott el, ahol a kép­viselők felelőségteljesen foglalkoz­tak a munkásbérrendszer átépítésé­vei, az alapok jobb kihasználásával, a munkatermelékenység fokozásával, a nyersanyag források kiaknázásával, stb. A költségvetési javaslatot alaposan megtárgyalták a többi bizottságban is. így a mezőgazdasáni bizottság­ban nagyra értékelték pártunk és kormányunk nagyarányú gondosko­dását, amit a mezőgazdasági ter­melés fokozásának érdekében tesz, Különösen nagy jelentőségű a szö­vetkezetek szakemberekkel való megerősítése. A kulturális és nép­művelési bizottságban a képviselők hangsúlyozták, hogy ezen a téren is sikeresen teljesítik pártunk XI. kongresszusának határozatát. Szüksé­ges azonban, hogy az iskola és a szülők között szorosabb kapcsolatot teremtsünk. A képviselők hangsú­lyozták annak szükségességét is, hogy a tudományt és a kísérletezést közelebb kell vinni a gyakorlathoz s a tudományos dolgozóknak jobban ki kell használniok a munkások ta­pasztalatait. A szociális és egészségügyi bizott­ságban a képviselők különösen hangsúlyozták, hogy az egészségügyi szolgálat állandóan javul s ebben az évben is lényegesen fejlődik. A kórházakban például az ágyak szá­ma ebben az évben 1632-vel emel­kedik s több kórházat adnak át rendeltetésének. Ugyanakkor az óvo­dák 941 hellyel bővülnek. Az előadóképviselő beszámolója után Pavol Majling, a Megbízottak Testülete elnökének első helyettese, a szlovák tervbizottság elnöke ma­gyarázta a költségvetési javaslatot. Az ezt követő vitában a képviselők felszólalásaikban kifejezték azon nézetüket, hogy a költségvetés meg­győző bizonyítéka Szlovákia iparo­sításának, nagyarányú fejlődésének és a dolgozók életszínvonala eme­lésének. A költségvetés Irányszámai azt bizonyítják, hogy Szlovákia a termelés valamennyi szakaszán, va­lamint kulturális és szociális téren óriási fejlődésen megy keresztül. S ez pártunk XI. kongresszusa ha­tározatainak teljesítését jelenti. A vita után a Szlovák Nemzeti Ta­nács Szlovákia költségvetését egy­hangúlag jóváhagyta. mértékben a takarmányalap erősíté­sére és az ipari növények hánya­dának növelésére fog irányulni. Az állattenyésztési termelés té­rén elsőrendű feladatnak kell tarta­nunk a szarvasmarha-,-főként a te­hénállomány tervezett • nagyságának elérését. Különösen igényes feladatok vár­nak a mezőgazdasági építkezés te­rén mind az állami gazdaságokra, mind az egységes földművesszövet­kezetekre. Az 1960-as évben számos vízgazdasági rendezést végzünk el, amelyek növelik a talaj termékeny­ségét és megteremtik a hektárho­zamok tartós növelésének feltételeit. A mezőgazdaság az idén jelentős mértékben új technikai felszerelést is kap. Az új begyűjtési rendszer és az í egységes árak bevezetésével kapeso- I latban az egész mezőgazdaság figyel­mét az eszközök leghatékonyabb rá­fordítására kell irányítani. Ez fokoz­za a szövetkezeti tagok anyagi ér­dekeltségét és az EFSZ-ek további gazdasági szilárdítását. Szlovákiában a népgazdaság fej­lesztésének súlypontja 1960-ban a mezőgazdasági termelés növelése mellett a beruházási építkezésen nyugszik. A beruházási építkezés és az építőipari termelés az a döntő szakasz, amelytől nagymértékben függ a jövő évek ipari, gazdasági és kulturális fejlesztése nagy fel­adatainak teljesítése. A központilag irányított építkezés nagy, technológiailag igen igényes ipari építkezésekre összpontosul, amelyeknek építkezését az eddiginél lényegesen rövidebb idő alatt kell befejezni. A beruházási építkezés feladatai­nak teljesítését az építőipari terme­lés feladatainak megfelelő növelése biztosítja. E feladatok igényességét terjedelmük mellett főleg minőségi változások adják meg. A tervezett felépítés hatékonysága növelésének és idejében való megvalósításának döntő feltétele, hogy alapvető for­dulatot érjünk el a tervek előké­szítésében, minőségében és kidolgo­zásában. Az idén a tervezési intéze­tek és szerveik előtt különösen igé­nyes feladatok állanak. A beruházási eszközök leghatéko­nyabb kihasználásának egyik alapve­tő módszere a meglevő kapacitások alapos felülvizsgálása, a tartalékok feltárása stb. A beruházási építke­zés hatékonyságának fokozásában 1960-ban jelentős mértékben veszi ki részét az építőipari termelés. Az építészet 1960. évi mennyiségi és minőségi feladatainak teljesítése megköveteli, hogy következetesebb figyelmet fordítsunk az új technika fejlesztésére, a gépek kihasználására, főként a több műszakra való áttérésre. Ezen a téren az építésze­ti termelésnek jelentős tartalékai vannak, amelyeket teljes mértékben ki kell használni. A munkatermelékenység terén a népgazdaság valamennyi ágában, főként azonban az iparban és építé­szetben következetesen biztosítani kell a feladatokat és döntő lépést kell elérni az anyagfogyasztás, el­sősorban néhány alapvető anyag fo­gyasztásának gazdaságossá tétele te­rén. A munkatermelékenység fokozásá­nak idei feladatai az utóbbi évek leg­mozgósítóbb feladatai közé tartoznak. Az iparban gondoskodni kell a mun­katermelékenység 8,8 százalékos, az építészetben pedig 9,2 százalékos nö­vekedéséről, ami körülbelül 2 száza­lékkal haladja meg a múlt évben tervezett feladatokat. Természetes, hogy a munkaterme­lékenység növelése, valamint az igé­nyesebb termelési feladatok foko­zottabb követelményeket támaszta­nak a dolgozók szakképzettségével szemben is. A dolgozók jelentős részét kell majd betanítani és kiképezni az üze­mi munkaiskolákban, mert a szerve­zett munkaerőtoborzást beleszámítva a legfontosabb munkaerőforrást a mezőgazdaságból felszabaduló sze­mélyek és a háztartásokból jövő nők képezik majd. A vállalatokra hárul tehát az az igényes feladat, hogy tö­kéletesen előkészítsék a dolgozók oktatásának megszervezését és szín­vonalát, megjavítsák az oktatásnak főleg gyakorlati részét. A munkatermelékenység és a szak­képzettség növelésének feladatai szorosan összefüggnek a munkásbér­rendszerek átépítésével, amit lénye­gében 1960 közepéig kell megvaló­sítani. A költségvetési javaslat meghatá­rozza, hogy az önköltséget az ipar­ban általában 2 százalékkal, az épí­tészeti termelésben 2,6 százalékkal kell csökkenteni. Ez fontos intézke­dések megvalósítását követeli. Ennek oka abban rejlik, hogy az 1960. évi terv főként az alapvető nyersanya­gok és anyagok fogyasztási normái­nak és mutatóinak csökkentését tűzi ki. Ez megköveteli, hogy a megbízotti hivatalok és a nemzeti bizottságok közvetlenül a termelési gazdasági egységekben rendszeresen elemezzék az anyagfogyasztást és hogy eme elemzések alapján megfelelő intéz­kedéseket foganatosítsanak. De nem­csak elemzésekről van szó, a fontos az, hogy az anyagot tényleg csak ott használják fel, ahol ez feltétlenül szükséges. Az 1960. évi költségvetési javaslat az egyéni és a társadalmi fogyasztás terén a XI. kongresszus irányelveiből, valamint a CSKP KB és a kormány múlt év márciusi intézkedéseiből in­dul ki. A lakosság élelmiszerellátása terén 1960-ban további javulás következik be, amikor is a helyes táplálkozás elveinek megfelelően az élelmiszerek összetétele magas tápértékü áruk javára fejlődik és ugyanakkor megnövekszik az állati erede­tű termékek hányada. Az ipari áruk eladása 1960-ban az 1955-ös évhez viszonyítva pl. a villany­készülékekné: 65,9 százalékkal, a bútor­nál 61 százalékkal, a házi mosógépeknél 94,3 százalékkal stb. emelkedik. Különös súlyt helyezünk az eladás kul­túrájára. Az 1960. évi költségvetési javaslat biz­tosítja a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások terén levő követelmények gyorsabb ütemű kielégítését. Ezek a szol­gáltatások 10,7 százalékkal nagyobbak lesznek s részarányuk a lakosság össz­kiadásaiban 10,2 százalékra növekszik. A társadalmi fogyasztás terén az 1960. évi költségvetési javaslat továbbra is megtartja azt a gyors ütemet, "amely e szolgáltatások magasabb színvonalából adódik. Az iskolaügy terén a javaslat gon­doskodik a CSKP XI. kongresszusa, va­lamint a kormány múlt év áprilisi hatá­rozata teljesítéséről az iskolaügy átépí­tésével kapcsolatban. 1960-ban az általá­nos műveltséget adó iskolákban 1425 tan­termet kell átadni rendeltetésének. A főiskolák fejlődése a beruházási épít­kezésen alapul; 1960-ban a bratisíavai és a kassai orvostudományi fakultáson el­méleti intézetek nyílnak, megnyílik a bra­tisíavai természettudományi szak és to­vábbi kapacitások a decentralizált beru­házási építkezés keretében. Államunk rendkívüli gondot fordít a dolgozók, főként az ifjú nemzedék egész­ségére. Szlovákia költségvetése az egész­ségügy céljaira az 1959-es évhez viszo­nyítva 6,2 százalékkal több eszközt irá­nyoz elő. A költségvetési javaslat jelentős mér­tékben gondoskodik a dolgozók öregségi és betegbiztosításáról. A járadékokra és a szociális biztosítás egyéb illetményeire fordított kiadások 1959-el szemben 15,3 százalékkal növekednek. Gazdaságunk fejlődésében a múlt év folyamán elért eredmények kedvezőek — mondotta Majling elvtárs a költségvetési javaslat indokolásának befejező részében. Tovább erősödött gazdaságunk anyagi alapja és így reális feltételek alakultak ki a második ötéves terv feladatainak teljesítésére és túlszárnyalására. Ezek a sikerek dolgozóink alkotó tevé­kenységének eredményeképp születtek meg. Ez a kezdeményezés kifejezésre jut a széleskörűen kibontakozott szocialista munkaversenyben, főként annak új for­májában, a szocialista munkabrigádok mozgalmában. Az 1960. évi költséovetés a szlovákiai nemzeti bizottságok gazdasági és kul­turális fejlesztése terén levő feladatainak biztosítására 9 milliárd, 444,9 millió ko­ronát irányoz elő, vagyis Szlovákia költ­ségvetési kiadásainak a felét. A költség­vetés így visszatükrözi a nemzeti bizott­ságok szüntelenül fokozódó jelentőségét. Az 1960. évi feladatok sikeres teljesí­tése nagymértékben attól függ, hogy a nemzeti bizottságok, főként azonban funkcionáriusaik és pénzügyi szerveik mi­lyen következetesen védelmezik és váltják valóra államunk pénzügyi politikáját minden egyes kerületben, járásban és községben. Az 1960. évi költségvetés ezért nagy igényeket támaszt a nemzeti bizottságok tanácsainak és főként pénzügyi szerveinek felelősségteljes politikai szervező munká­jával szemben. Az új területi felosztásra való áttéréssel kapcsolatban a nemzeti bizottságokra ugyancsak felelős feladatok várnak. Egy pillanatra sem szabad csök­kennie gondoskodásuknak a források ki­alakításáról a terv és a költségvetés kö­vetkezetes teljesítése és az eszközök gaz­daságos ráfordítása útján. Szlovákia 1960. évi költségvetése — mondotta beszéde végén Majling elvtárs — valamennyi gazdasági ága­zat szüntelen és gyors fejlődésének, népi demokratikus rendszerünk ere­jének, Szlovákia sokoldalú fejlődésé­nek és lakossága életszínvonala emelkedésének meggyőző bizonyíté­kát adja. ÚJ. SZÓ 2 * 19.60. március 4.

Next

/
Thumbnails
Contents