Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-29 / 88. szám, kedd

Nem akarjuk, hogy kirobbanjon j J j ŕí Wolker és magyar fordítói egy újabb háborús tűzvész Lelkes tömegek fogadták Hruscsov elvtársat franciaországi körútján Mint tegnapi számunkban jelentettük, Hruscsov elvtárs vasárnap délután Nimesbe érkezett. A franciák néha „francia Rómának" nevezik e városukat, mely Galliában a rómaiak fő telepe volt és sok becses műemlék maradt meg a római korból. Nimesnek ma 90 ezer lakosa van. Az esőzés ellenére úgyszólván a város egész lakossága kivonult a szovjet vendég fogadására. Legtöbben a prefektúra előtti téren gyűltek össze. Hruscsov elvtárs részt vett a prefektúra székházában tiszteletére adott díszebéden, majd kilépett a prefektúra erkélyére és szívélyesen üdvözölte a megjelenésekor viharos lelkesedésbe kitörő tömegeket. (Beszédét az alábbiakban közöljük). Ügy tudjuk, Clermont-Ferrand és SaintEtienne munkásvárosok dolgozói is eljöttek Nimesbe, hogy lássák Hruscsov elvtársat, mert ő nem látogathat el városukba. Hruscsov elvtárs ebéd után lelkes ünneplés közepette megtekintette a várost: A híres piacteret, a régi római színházat és más történelmi műemlékeket. Hruscsov elvtárs Vi 5-kor elindult vasárnapi útjának fő célja: Marseille felé, mely Franciaország második legnagyobb városa és első kikötője. Hruscsov elvtárs autója röviddel 16 óra után hagyta el Nimest. A szűnni nem akaró esőzés ellenére ezrek búcsúztatták a szovjet vendégeket. Ütban Marseille felé még egy megállót tartottak Arlesben. Ez a húszezer lakosú város Nimeshez hasonlóan a római gyarmatosítás idejéből fennmaradt becses műemlékeiről nevezetes. A város egyik nevezetes műemlékében, az amfiteátrumban bemutatták Hruscsov elvtársnak a provencei népművészetet, népi zene- és táncszámokkal kedveskedtek a vendégnek. Hruscsovné nagy vörös rózsacsokrot kapott a táncosnőktől, Hruscsov elvtársat pedig egy emlékalbummal lepték meg. Azok az arlesiak, akik a látogatás ideje alatt nem tudtak bejutni az amfiteátrumba, közben az út mentén gyülekeztek. Bár Hruscsov elvtárs csak fél órát töltött körükben, igen szívélyesen búcsúztatták. Az autók ezután egyenesen Marseille felé vettek irányt. Várható volt, hogy a kikötőváros különös lelkesedéssel fogadja Hruscsov elvtársat. A 700 ezer lakosú városban igen erős a kiváló harci hagyományokra visszatekintő munkásosztály, melyben mélyen gyökeret vert a Szovjetunió iránti rokonszenv. A parlamenti választások alkalmával a választóknak úgyszólván a fele mindig a kommunistákra szavazott. Marseilleben a Francia Kommunista Párt a legerősebb politikai párt. müve az egy-egy osztályharc fegyverévé •tolsó helyig ellepte | ^amikor „verekedni készült jojása közepette állnak s • 2S

enaéiben is meataHruscsov elvtárs beszéde Nimeshen ^ HATVAN ÉVVEL EZELŐTT polgári | családban született Jirl Wolker, a ^ szocialista líra egyik úttörő művé^ sze, a XX. században induló cseh ^ proletár költészetnek Stanislav Kost& ka Neumann mellett a legjelentőPersze azért a „választási matematika" is érvényesül | sebb képviselője. Első versei moraliitt. S záló, szentimentális jellegűek, de Hruscsov elvtárs fogadásának előkészületei során, § már a világháború idején, 17-18. amikor ülvözlőplakátokat ragasztottak ki városszerte, ^ éves korában lázas érdeklődéssel a fasiszták szombaton este megölték a 38-éves Pontét k fordul a cseh munkásság élete, a munkást, két gyermek apját. Fasiszta módon végeztek k szegényemberek világa felé. 1919vele, kést szúrtak a hátába. § ben felkerül a prágai egyetemre, s a Bár a fasiszták hallattak magukról, Marseille mun- | "

agy

Vf

r°

s

br, ^f" kásosztálya vasárnap délután mégis tízezres tömegek- | >

ebbrő

1 «™adalmi ellentétében jött Hruscsov elvtárs fogadására. Az autók 18 óra | ke

t- a kizsákmányolt munkás sze45 perckor az emberek sűrű sorfala között haladnak | fencsétlen helyzetet. A marxizmusát a kikötő külvárosain. A vörös zászlócskáktól és üd- I leninizmus tanulmányozása nyitja tel vözlőtábláktól nem is látni az emberek arcát. A há- | meglássa a tarsadalmi zakón, sziklákon, kioszkokon nagy feliratok: „Üdvözöl- | f ^Xefem'moz'S erő t pS jük Hruscsovot." Az emberek nemcsak kis papír- | ZXsosztľlv iaazát zászlócskákkal integetnek, hanem minden öt méteren S °

a

n, ,®

rii

c munkásosztály gazát nagy vörös, vagy francia zászló leng a tömeg feje fö- & énektó koltövé

: J

elento

s lött. A prefektúra előtti teret az utolsó a tömeg. Tízezrek viharos ujjongása s Már Wo)ke

r zsengéiben is megta meg az autók. Tízezrek zsufolodtak a terre es a mel- | lálh 6 nékölté

s*

et néhá m

y

ot

I_ lekutcakba, a hazak ablakaiba es e.kelye.re. | vuma> a ^ népdalo

k ^^ g A prefektúra előtt a marseillei prefektus, a helyőrseg ^ éppúgy átveszi a népballadák koparancsnokai és más személyiségek üdvözölték Hrus- i m

oly hangját is, mint számos cseh csov elvtársat, aki a vendéglátókkal együtt belépett ^ költő-elődje: Čelakovský, Érben, Nea prefektúra épületébe. A tömegek szűnni nem akaró i r

uda. De Wolker a népballada és a éljenzésére és kérésére „Hruscsov az erkélyre!" Hrus- S szocialista eszme ötvözetéből egy csov elvtárs csakhamar megjelent a prefektúra erké- i új műfajt hozott létre: a munkás lyén. Szűnni nem akaró ujjongással fogadták. | sorsáról éneklő szocialista balladát, Hruscsov elvtárs a hétfő nagy részét még Marseille- fc amelyben a tragédia az osztálytárben töltötte. ^ sadalom ellentmondásaiból fakad. Hruscsov elvtárs dijoni látogatását különösen nagy ^ Wolkernek életében csak két verérdeklődés kíséri, mert a város polgármesterével, ^ seskotete jelent meg: Vendég g a 84-éves Kir kanonokkal, a nemzetgyűlés képviselőjé- S házhoz (1921) és a Nehez ora vei fog találkozni, aki azóta, hogy energikusan síkra S (

1

922). de szép számmal maradtak szállt a szovjet barátság mellett, igen népszerű Fran- § kiadatlan költeménye is, amelyeket ciaországban. Kir kanonok személyesen akarta vendégül S ..Hátrahagyott versek , címen szoklátni Hruscsov elvtársat, hogy elbeszélgessen vele, § összefoglalni. Eszmei szempont« katolikus főpapság azonban a Vatikán utasítására § °ól a későbbi versei értékesebbek, erős nyomást gyakorolt Kir kanonokra, hogy megaka- | 'i^

0/

1 ,

a k°

tása

l tehetseges dályozza találkozását Nyikita Hruscsovval, sőt kiközö- | koIto

r°' tanúskodnak Müveinek legsítéssel fenyegetve ezt egyenesen meg is tiltotta neki. | "

a9y°bb részét szociális témáról írAz öreg kanonok kénytelen volt engedni, de a sajtónak § t

a- szerelmes koltemenyeivel és adott nyilatkozatában nyíltan kifejezte, hogy nem szí- § halalverseivel is nevet szerzett mavesen veti alá magát a rendelkezésnek. Sok újságíró § 9

ának a <;

se

h. Irodalomban Wolker azt állítja, hogy még „em mondotta ki az utolsó szót I *¥ iľ cUZ^n hirdetľe Mindenesetre Díjon Hruscsov elvtárs szívélyes fogad- S esztétikával is, cikkeiben mrdette, tatásában semmiképpen sem marad el más városok f a ' aP™ f ^rforrajj öt

t ť

r • | dalom szolgalatába kell állítani. Pró9 i zai művei közül főként szociális me§ séi jelentenek maradandó értéket. Tisztelt miniszter úr! Tisztelt prefektus úr! Tisztelt polgármester úr! Tisztelt hölgyeim és uraim! Drága barátaim! Örülünk, hogy meglátogathatjuk városukat, melyet méltán tartanak Dél-Franciaország egyik legfestőibb helyének, és amely híres antik műemlékeiről, lakóinak vidám életéről, munkaszeretetéről. Vidékük nevezetes kedvező éghajlatáról, gyönyörű ligeteiről és szőlőjéről, kiváló gyümölcséről és zöldségéről. Az emberi munka ' legrégibb és legbékésebb ága a mezőgazdaság. A fejlett mezőgazdaság minden országban a nép jólétének egyik legfőbb forrása. A Szovjetunióban nagy figyelmet szentelünk a mezőgazdaság fejlesztésének. Feladatul tűztük ki, hogy mielőbb megteremtjük az élelmiszercikkek bőségét. A mezőgazdasági termelés gyors növelésének döntő szerepe van e feladat teljesítésében. Mezőgazdaságunk ma hétmérföldes léptekkel halad előre fejlődésében. Röpke hat év alatt az 1953. évi 82 millió tonnáról 1955-ben 125 millió tonnára növekedett hazánk gabonatermése, pedig az 1955-ös év a mostoha időjárás miatt a Szovjetunió számos vidékén nagyon kedvezőtlen volt. Gabonatermelésünk 1958-ban elérte a 141 millió tonnát. E növekedést elsősorban azzal értük el, hogy az ország keleti részein 36 millió hektár szűzföldet és ugart törtünk fel. Hogy világosabb képet alkothassanak elvégzett munkánkról: ez kétszer olyan nagy terület, mint Franciaország szántóföldjei együttvéve. Ez alatt az idő alatt hazánk marhaállománya 18 millió darabbal gyarapodott. A Szovjetunió most kétszer annyi tejet termel, mint az Amerikai Egyesült Államok, a vajtermelésben pedig az egy főre eső termelés terén is túlszárnyaltuk az US|Á-t. Büszkék vagyunk rá, hogy soha még egyetlen országnak sem sikerült ily rövid idő alatt nagy átalakulásokat megvalósítania a mezőgazdaságban. Mezőgazdaságunk a szocialista elvek szellemében fejlődik. A Szovjetunióban a mezőgazdasági termelésnek két alapvető szervezeti formája van: az állami mezőgazdasági vállalatok — szovhozok, és a kollektív gazdaságok — kolhozok. A kolhozok a parasztgazdaságok önkéntes egyesülése alapján létrejött nagy szövetkezeti gazdaságok. A kolhozok és szovhozok szakképzett káderekkel és tökéletes korszerű technikával rendelkeznek. ^ Ezek balladáihoz hasonló ötvözetek, ^ prózában írva. Egyik nevezetes szoV niálic mocóía A millirtmnií" ľľlár egy kulturális lapban, a Barta Lajos szerkesztette ^ Üj Szóban. i Wolker magasan ívelő költői páfc lyája igen korán szakadt meg, alig | múlt huszonhárom éves, amikor síri ba vitte tudőbaja. A csehszlovákiai ^ munkásosztály szívébe fogadta kölŠ tőjét: különböző nemzetiségű munv CsehrendÖsszetizenöt§ ször jelentek meg. i A LEGNAGYOBB magyar proletárfc költő, József Attila, nagyra értékel^ te Wolker műveit, a klasszikus cseh ^ költőnek első s legjobb magyaror1 szági fordítója volt. Műfordításai először az Anton Straka szerkesz-. tette „Cseh és szlovák költők anto-« lógiája"-ban jelentek meg 1936-ban. József Attila Wolker-fordításaival kettős célt szolgált: a soviniszta uszítás idején meg akarta mutatni, hogy érdeklődik a cseh kultúra iránt s egyúttal azt is, hogy az elnyomott proletárok sorsa őt éppúgy érdekli, mint Wolkert. Míg Magyarországon csak a legtehetségesebb szocialista költő, József Attila tolmácsolta Wolker verseit, addig nálunk számos baloldali csehszlovákiai magyar író, aki közvetítő szerepet vitt a cseh és szlovák szellemi élet és a magyar kultúra között, próbálkozott műveinek fordításával. A múltban a legtöbb Wolkerfordítás Sipos Győző tollából jelent meg, de sikeres fordítói között meg kell említenünk Petneházy Ferenc és Palotai Boris nevét is. Ez utóbbi a tátraszéplaki szanatóriumban személyesen is megismerkedett a kiváló' cseh költővel; később számos tanulmányt és egy rádiójátékot is írt róla. A felszabadulás óta mind nálunlc, mind Magyarországon megszaporodott a Wolker-fordítások száma, de egész életművét összefoglaló magyar verskötet mindmáig nem jelent meg. Reméljük, hogy ezt a hiányt könyvkiadásunk rövidesen pótolja, hiszen a fiatalabb szlovákiai magyar költőktől is jelent már meg költeményeinek sikerült műfordítása. Mindenekelőtt Tóth Tibornak két szép ballada-tolmácsolására gondolunk és Fügedi Eleknek a jelen évforduló alkalmára készült fordításaira. WOLKER MÜVÉT, értékelve meg kell állapítanunk, hogy irodalmi munkásságának kezdete egybeesik Csehszlovákia Kommunista Pártjának szervezésével és megalakulásával. A polgári származású ifjú eljutott a marxizmushoz, s legérettebb müveit 1922-ben, 1923-ban írta. Ebben az időben a cseh burzsoáziának már sikerült visszaszorítania a szocialista köztársaságért harcoló forradalmi mozgalmat, de Wolker költészete szemléletesen bizonyította az új forradalmi művészet fejlődésének feltartóztathatatlanságát. Wolker, Neuman, Hora művei új korszakot, a szocialista költészet korszakát jelentik a cseh irodalomban. CSANDA SÁNDOR. JIŔI WOLKER: A kórházi ágyra zuhan a világ... A kórházi ágyra zuhan a világ, riadóját hallom kézbe temetve, igazságért mennek harcba az elvtársak hiányzó harcos nem akad egyse. A kórházi ágyra zuhan a világ, de a halál is ott vár árnyba takartan, Miért nem mehetek veletek elvtársak? Mért kell meghalnom, mikor elesni akartam ? Ford.: Monoszäóy M. Dezső SZERETNEK OLVASNI Hruscsov elvtárs a bordeauxi Nagy Színházban megismerkedik jelentős személyiségeivel. a varos ^ Fiľakovo legforgalmasabb útvona^ lán, a művelődésház épületében találA hétéves terv teljesítésének eredményeképpen mezőgazdaságunk 1965-ig több mint egymillió további traktorhoz jut. Mezőgazdaságunkban szívesen átvesszük és alkalmazzuk a legjobb és leghaladóbb ismereteket, s ez irányban a világ egyik legfejlettebb mezőgazdaságának tartott francia mezőgazdaság sikerei is érdekelnek minket. Drága barátaim! Szilárd meggyőződésem, hogy a francia parasztokat a szovjet kolhozparasztokkal és minden dolgozó emberrel egyetemben forró békevágy hatja át, az a vágyuk, hogy nyugodtan dolgozhassanak földjeiken, műhelyeikben, hivatalaikban és nem éreznek egymással szemben gyűlöletet vagy ellenségeskedést. A szovjet emberek jól tudják, mit jelent a háború és meg tudják becsülni a békét. Csak a legutóbbi háborúban sok millió embert veszítettünk. Franciaország is nagy veszteségeket szenvedett. Franciaországi elutazásom előtt sok levelet kaptam azoktól a szovjet emberektől, akik a háború idején megszöktek a német táborokból és francia területre jutva aktív részt vettek az ellenállási harcban. Rendkívül szívesen és kedvesen emlékeznek vissza azokra iránti tisztelet megnyilvánulásának, a hála megnyilvánulásának tartjuk, melyet a francia nép a szovjet nép iránt érez azokért az áldozatokért, melyeket népünk a múlt háború idején a közös ellenség ellen vívott közös harcban hozott. A miniszter úr és felesége, a prefektus úr és felesége, a polgármester úr és felesége egészségére, a nagy békeszerető francia népre ürítem poharamat! S hatjuk meg a járási népkönyvtárat. ^ Ez a fontos intézmény már évek óta , akik akkor test- ^ sikerrel teljesíti küldetését, sok őröli segítségben és ^ met szerez a város olvasni szerető támogatásban részesítették őket. Leve- S dolgozóinak. leikben kértek, hogy tolmácsoljam há- S ^nimtár hehiiséaében csend es és lelkes üdvözletüket azoknak S A könyvtár neiyisegeoen csena es ciáknak, akik életük kockáztatásé- $ tisztasag fogad. A falak melletti pol•iton'ottók a C7nviet" emherekpt. a § cokon katonás rendben könyvek soaz egyszerű franciákra vérül fogadták, baráti Iájukat val rejtegették a szovjet embereket a | cokon katonás rendben könyvek sofasiszta hóhérok elől, megosztották ve- S rakoznak. A nyilvántartási idő bárlük utolsó falat kenyerüket, gondoskod- | m

e{y órájában felkereshetjük a könyvtár a betegekről és a sebesültekről. S t&r<a kény

elmes karosszékekben SSET Är— nalTa I rnindig_ találhatunk olvasgató, különben nem tudnak eleget tenni a fiatalok. igényeinek, Remélhetőleg azonban ezen a téren is hamarosan kedvező változás áll be és a fiatalok jogos kívánságát teljes mértékben ki tudják elégíteni. Agócs Vilmos ét íumuazutuiaK. a e „ ... , , - , *•• francia hazafiaknak és hős francia par- § fele folyoiratokat, ujsagokat bontizánoknak, akikkel a szovjet emberek § gészgető embereket. vállvetve küzdöttek a partizánosztagok- i - A könyvtár jelenleg több mint ban. S u e

zer kötettel rendelkezik, - monOrszágaink népe egyetlen nemzedék S^otta Zálezák elvtársnő, a könyvtáéletében kétszer volt kénytelen fegy- S _ £ á azonban hónapról vert fogni, hogy közösen küzdjön a ko- 5 „ ,., . ... „„„,,„jx„ zös ellenség ellen. Nem volt talán elég? % hónapra emelkedik. Az első negyedev Mi nem akarjuk, hogy kirobbanjon egy i két hónapja alatt is 300 kötettel úiabb háborús tűzvész. Éppen ezért ha- S gyarapodott a könyvtár. újabb háborús tűzvész. Éppen tározottan ellenezzük a német militarizgyarapodott a könyvtár. - Kihasználják a dolgozók a ľurópľkeľóľ^zepén

5 8 -ansizmust könyvtár ^újtotta lehetőségeket? Legyünk éberek, hogy senki se vádol- § kerdem Zalezak elvtarsnotol. hassón könnyelműséggel, hogy ne esse- i - Évről évre egyre többen fordulnék további milliók áldozatul egy hábo- § nak hozzánk, 1959-ben több mint 23 rús tűzvésznek. Népeink kölcsönös meg- J ezer v

ou a könyvkölcsönzések száma. értése és eavüttmüködése az európai > ^„„„rr^j-t- „ ^rnbli-nnniiplret szívélyes uu> v^ww ^ nek, Nime's"lakóinak, "munkasikereket ^"és \ hányada magyarnyelvű, s bő válaszegyéni boldogulást kívánjak önöknek. ^ tékban áll rendelkezésre. 'Szeretném külön megköszönni Nimes S A ifjúsáqi könyvek számára fennlakóinak őszinte baratságát, melyet az J JJ a .'.... esős fogadtatásukkal, rasztnak, fogadnak, lenére hogy üdvözöljenek Bennünk" a ^megfelelő ifjúsági műveknek. Egy-egy jetumó képviselőit. Ott álltak és most ^ Ub* itt állnak a városban'is és köszöntenek í nagy olvasottsagnak orvendo mu ke bennünket. Ezt elsősorban a népünk vés példányban van meg es sok esetA bratisíavai Üj Színpadon e napokban mutatták be Szergej Mihalkov Három narancs című mesejátékát Ján Klimo rendezésében. J. Herec felvételén I. Dulkovát lathatjuk Andrjusa szerepében. ŰJ SZÖ 4 * 1960. március 29.