Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-24 / 83. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. március 24. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 83. szám Jobban használjuk ki a termőföldet ban forgó követelményeknek eleget teszünk, illetve kutatjuk, keressük a módját az intenzívebb termelésnek. Sokan erre azt mondhatják: Nincs semmi új a nap alatt... de mégis joggal állíthatjuk, hogy sok szövetkezetben még igen keveset honosítottak meg a mezőgazdasági termelés új módszereiből, sőt a régi gazdálkodási formát sem alkalmazzák helyesen. Vegyük csak az istállótrágyával való gazdálkodást. Ez nem új dolog, hiszen a földművesek már évtizedek, évszázadok óta trágyázzák a földet s a gyakorlat alakította ki azt a formát is, hogyha jó termést akarunk, legalább négyévenként trágyázni kell a talajt. Igen ám, de azt is tudni illik, hogy az istállótrágyát, amíg a talajba kerül, gondosan kezelni kell. Általánosan ismert tény az is, hogy a trágyát a kihordás után minél előbb le kell szántani, nehogy a tűző nap, a szél „elrabolja" a táperejét, csökkentse értékét. Általánosan ismert tényről van szó, mégis sok helyen napokig kinn marad a trágya beszántatlanul. Pedig nagy veszteségek származnak ebből a hanyagságból. Egy hektár földre általában 300 mázsa istállótrágyát számítunk. Ebből a mennyiségből, ha idejében nem szántjuk le, néhány nap alatt fél mázsa nitrogén vész el, melyet később, ha nagy termést akarunk — márpedig a jóltrágyázott földről bő termést kell betakarítanunk — műtrágyával kell pótolnunk. Duplán van tehát kára annak a szövetkezetnek, melyben nem számolnak ilyen „kicsiségekkel", mondván — trágya volt is, meg lesz is elég, s közben megfeledkeznek arról, hogy gondatlanságukat megsínyli a föld, no meg a műtrágyát sem adják ingyen! Ha figyelemmel kísérjük szövetkezeteink gazdálkodását, azt állapíthatjuk meg, hogy nem fordítanak kellő gondot az iparilag előállított trágyák raktározására, miáltal a műtrágyának nemcsak a mennyisége, de a minősége is kárt szenved. Közismert dolog, hogy a jól trágyázott föld kalászosokból pl. 50— 80 százalékkal magasabb terméshozamot ad, mégis azt kell tapasztalni, hogy a szövetkezetek egy része nem használ ki minden lehetőséget, hogy a föld minél több trágyát kapjon. Sok esetben tanúi vagyunk annak, hogy az istállótrágya a szövetkezetek gazdasági udvarán porlad, ahelyett, hogy rendeltetési helyére szállítanák. A műtrágyát sem használják fel oly mértékben, ahogyan lehetne. Mindezek komoly hibák, amelyeket orvosolni kell. S hogy kik legyenek az „orvosok", azt nem kell bővebben magyarázni. Talán csak annyit szükséges még hozzáfűzni, hogy a szövetkezetek s általában a mezőgazdaság előtt álló feladatok sikeres megvalósítása szükségessé teszi, hogy a jövőben körültekintőbben gazdálkodjunk a trágyával. Valaki most azt is mondhatná, mit kell erről annyit beszélni, hisz minden parasztember tisztában van a trágyázás jelentőségével. Ezt senki sem vonja kétségbe, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy bár az előbbi állítás szóról szóra igaz, mégis sok helyen van e téren pótolni való. Az idei tavasz új problémákat, új kérdéseket vitt a szövetkezeti falvak életébe. Más lett az élet, sok szövetkezetben más lett a munkaszervezés módja, hiszen a tél folyamán jónéhány szövetkezet egyesült nagy gazdasággá. Azt meg már tudják a szövetkezeti vezetők, hogy 500—600 holdas gazdaság vezetése sokkal nagyobb felkészültséget, áttekintést követel, mint mondjuk 150—200 hektáros gazdaság irányítása. Két-három szövetkezet egyesítésével azonban nem csupán a földterület növekszik, nem csupán az ezzel járó nehézségeket kell okosan megoldani, hanem arra is gondolni kell, hogy a szövetkezethez ragaszkodó új közösséget neveljünk ki három falu szövetkezeti tagjaiból. Emellett a megnagyobbodott szövetkezetek egyikében se tévesszük szem elöl, hogy a mezőgazdasági termelés fokozása országos méretben úgy valósítható meg, ha a szövetkezetek mindegyikében nagy súlyt helyeznek a legfőbb termelőeszköznek, a talaj termőerejének a fokozására. E téren is meg kell vívnia az újnak a régivel való harcot, hiszen ma még különféle nézetek érvényesülnek abban, milyen módon, milyen munkával, milyen termény termesztésével lehet minél többet, de minél olcsóbban kihozni a föld hektárjából. Igaz, a nézetek eltérők e tekintetben, végső soron azonban arra a következtetésre jutunk, hogy nagy jövedelmezőségű gazdálkodást csakis a talaj elhasznált táperejének állandó pótlásával folytathatunk, vagyis úgy műveljük a földet, akár a kertész a kertgazdaságot. De megtehetjük-e, van-e idő arra, hogy elpepecseljünk a nagy táblákon, mint a kertészek a melegágyakkal? Hát az igaz, hogy olyan gondossággal, mint a kertész, nem tudjuk megművelni a nagy tábla földeket, arra azonban nagy gondot fordíthatunk, hogy minden szövetkezet okosan gazdálkodjék az istállótrágyával, szükség szerint szórja meg a földet műtrágyával és pótolja a humuszt komposztozással. Megtehetjük, mert ha azt vesszük, hogy nálunk alig 38 ár termőföld esik egy-egy lakosra, ez mindennél jobban bizonyítja, hogy futja az erőnkből az intenzívebb mezőgazdasági termelés meghonosítására is. Ez anynyit jelent, hogy nem a természet kegyeire kell számítanunk, hanem akként kell gazdálkodnunk, hogy minden ár földből a legtöbbet kicsikarjunk. Ez így van s így is kell ennek lenni. Ahhoz azonban, hogy többet hozzunk ki a földből, jó talajba s nem kizsarolt termőföldbe kell vetnünk. Mert mit érnénk el azzal, ha az egyik évben a nagy terméssel kisajtolnánk a talaj zsírját s nem pótolnánk különböző formákban, trágyázással, komposztozással a talaj táperejét? Azt érnők el, hogy a következő években nemhogy megnőne a termés, de állandóan csökkennének a terméshozamok. S ezt egyetlen szövetkezeti tag sem akarja, hiszen a harmadik ötéves terv minden esztendeje fokozottabb feladatok elé állítja a mezőgazdaságot. Persze a mezőgazdaságra háruló feladatok megoldhatók, ha a szóBefejezték az árpavetést Az elmúlt napokban a hurbanovói járás földjein több, mint 100 traktor dolgozott. Az alapos felkészültség volt a gépek zavarmentes munkájának eredménye, hogy a járás befejezte a tavaszi árpa vetését. Vetési tervükben 3101 hektár földet terveztek a tavaszi árpa alá. Folyó hó 22-én máris jelentették, hogy tervüket sikeresen teljesítették. A traktorok már cukorrépa alá készítik a földet, melynek vetését még a héten megkezdik. A cukorrépa vetésével egyidőben megkezdik az előcsíráztatott krumpli ültetését is. LELKESEN FOGADTA Hruscsov elvtársat Moszkva (ČXK) - Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán reggel hivatalos látogatásra Franciaországba utazott. Az 11-18 repülőgépen vele együtt utaztak A. N. Koszigin, a minisztertanács elnökének helyettese, A. A. Gromiko külügyminiszter, G. A. Zsukov, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke, V. Sz. Jemeljanov, az atomerő békés felhasználására a minisztertanács mellett létesült állami bizottság elnöke, O. I. Ivascsenko asszony, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, A. M. Markov, a szovjet egészségügyi minisztérium kollégiumi tagja és más hivatalos személyiségek. Nyikita Hruscsovot a felesége, leányai és a fia kísérik Franciaországba. * * # Nyikita Hruscsov Párizsba utazását hat órára tűzték ki. Már egy órával elutazása előtt nagy tömeg várakozott a repülőtéren. Nyikita Hruscsovot a moszkvai üzemek képviselői, munkások és mérnökök, tudósok, írók, művészek és diákok búcsúztatták. A repülőtéren megjelentek a külképviseleti hivatalok Moszkvában akkreditált vezetői, a szovjet és külföldi újságírók. Röviddel hat óra előtt tapsvihar fogadta a munkatársainak kíséretében érkező Nyikita Hruscsovot. Vele voltak Arisztov, Brezsnyev, Vorosilov, Ignatov, Kozlov, Kuusinen, Muhitgyinov, Szuszlov, Furceva, Svernyik, Poszpjelov, Poljanszkij és Korotcsenko elvtársak, a Szovjetunió miniszterei, az SZKP KB tagjai és póttagjai, a Szovjetunió Minisztertanácsa állami bizottságainak elnökei, a Szovjetunió marsalljai, Moszkva és a moszkvai terület párt- és szovjet szervezeteinek képviselői. Pionírok virágcsokrokkal kedveskedtek Hruscsov elvtársnak és kíséretének. Viharos taps és hurrázás tölti be a repülőteret. Nyikita Hruscsov búcsút vesz a moszkvai dolgozóktól, akik szerencsés utat kívánnak neki. Néhány perccel hat óra előtt Hruscsov elvtárs beszállt a repülőgépbe. Az 11-18 elindult a kifutópályán és pillanatok alatt felszállt, hogy baráti küldetésben megkezdje újabb nyugati útját. Ezrek integettek a távozó gép után és kívántak sok sikert Hruscsov elvtársnak baráti küldetésében. ^ * * * De Gaulle köztársasági elnök, Debré miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és a további francia hivatalos személyiségek szerdán 11 óra előtt megérkeztek a párizsi Orly repülőtérre, hogy fogadják a Franciaországba érkező Nyikita Hruscsovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. Vinogradov párizsi szovjet nagykövet és a nagykövetség munkatársai szintén megjelentek Hruscsov elvtárs üdvözlésére. Az újságírók és a közönség számára kijelölt emelvények zsúfolásig megteltek. Sok újságíró nem is fért be. Több mint 20 televíziós adóállomás kérte Hruscsov elvtárs Párizsba érkezése helyszíni közvetítésének engedélyezését. Az 11-18 helyi időszámítás szerint HRUSCSOV ELVTÁRS FOGADTATÁSA A PÁRIZSI ORLY REPÜLŐTÉREN röviddel 11 óra előtt leszállt és begördült a zászlódíszben úszó főépület elé. A repülőtér alkalmazottai vörös szőnyeget terítettek le. Amikor Hruscsov elvtárs francia területre lépett, ünnepi harsonahangok fogadták. A díszőrség tisztelgett és Hruscsov elvtárs szívélyesen kezet szorított de Gaulle tábornokkal és a francia államférfiakkal, majd köszöntötte az üdvözlésére megjelent tömeget. Nyikita Hruscsov, a francia köztársasági elnök kíséretében ellépett a díszszázad előtt. Tiszteletére földig hajtották a francia állami lobogót. A szovjet és francia himnusz elhangzása után Hruscsov, de Gaulle és a többi hivatalos személyiség a fogadószalonba mennek, ahol a szovjet nagykövetség munkatársainak gyermekei nagy virágcsokrokkal kedveskednek Hruscsovnak és de Gaullenak. A repülőtér szalonjában bemutatták Hruscsov elvtársnak, a francia minisztereket és a franciaországi útján kíséretében levő hivatalos személyiségeket. De Gaulle tábornok üdvözlő beszéde és Hruscsov válaszbeszéde után (az alábbiakban közöljük) a két államférfi a hivatalos személyiségek kíséretében beszállt a nyitott autóba, amelyen Hruscsov elvtárs a Ouai d'Orsay-n levő ideiglenes szállására hajtatott. Külön autókban foglaltak helyet a többi hivatalos személyiség és Hruscsov családtagjai. Az úton motoros díszőrség kísérte a szovjet vendégeket. Hruscsov Párizsba érkezésekor 101 díszlövés dördült el tiszteletére. Az Orlyból a Ouai d'Orsayig tartó 20 kilométeres útvonalon a párizsiak tömegei lelkesen köszöntötték Nyikita Hruscsovot. Az Orlyból Párizsba vezető utat zászlódísz és üdvözlő jelszavak ékesítették: „Üdvözöljük, Nyikita Hruscsov!", „Éljen a francia-szovjet barátság!" Tömegek várakoztak a verőfényes párizsi utcákon. Karlengetéssel, szovjet és francia zászlócskák lengetésével üdvözölték az elhaladó szovjet vendégeket. A Montparnasse bulváron a köztársasági gárda díszalakulata csatlakozott a díszmenethez. A Szajna partján a Ouai d'Orsay palotához hajtattak, a szovjet miniszterelnök párizsi szálláshelyére. Nyikita Hruscsov rövid időzés után de Gaulle tábornok kíséretében a köztársasági elnök hivatalos székhelyére, az elíziumi palotába hajtatott. De Gaulle elnök beszéde Elnök úr, biztosíthatom önt, hogy nagyon örülünk jövetelének. Annak a nagy országnak nevében látogatott el, mellyel Franciaország minden történelmi időben kapcsolatban állott és amely mellette állott minden idők legszörnyűbb háborújában. Annak az államnak nevében látogatott el, mely a mai nyugtalan világban igen jelentős helyet tölt be. Annak a népnek nevében jött el, melytől a jövőben jelentős mértékben függ az emberiség békéje. Teli élet- és tetterővel látogat el hozzánk; nagyszabású terveket sugároz szelleme, kész tárgyalni velünk Oroszország és Franciaország ügyeiről és a világproblémákról. Elnök úr, készek vagyunk meghallgatni önt és alkalmat adni, hogy meghallgasson, megismerjen berniünket és megismertesse magát a nekünk szentelt napokban. Üdvözlöm Önt és feleségét, családját és barátait. Nyikita Hruscsov beszéde Köztársasági elnök úr! Miniszterelnök úr! Hölgyeim és uraim! Most, hogy francia földre léptem, mindenekelőtt szeretném megköszönni de Gaulle köztársasági elnöknek a szívélyes meghívását. Engedjék meg, hogy őszinte hálámat fejezzem ki a jelenlevőknek a fogadtatásért, melyben bennünket, a Szovjetunió képviselőit részesítettek. Nem titkolom, köztársasági elnök úr, hogy megelégedéssel vettem meghívását. Annak tudatában, hogy ez a látogatás a szovjet-francia kapcsolatok alakulása és a béke megszilárdítása szempontjából — ami népeinknek egyaránt érdekük —, eredményes lehet, örömest jöttem önökhöz. Örülök, hogy találkozhatom de Gaulle francia köztársasági elnökkel, akit a szovjet emberek francia hazafiként tisztelnek. De Gaulle tábornok nem adta be a derekát a megszállók előtt, hősiességet tanúsított a francia függetlenségért vívott harcban. Remélem, hogy a de Gaulle tábornokkal folytatandó megbeszéléseink és találkozóink országaink jobb kölcsönös megértését eredményezik. Az utóbbi években én és sok vezető szovjet álamférfi több országban jártunk. Nem turisztikai kedvtelésből vállalkozunk ezekre a gyakran nagyon messzi utakra. Hisz önök tudják, hogy államférfiainknak elég elfoglaltságuk van otthon. E látogatások és találkozók felbecsülhetetlen jelentőségűek annak érdekében, hogy az államférfiak felvegyék a gyakorlati kapcsolatok és a hatékony együttműködés fonalát; hozzájárulnak a kölcsönös megértés és bizalom megteremtéséhez a nemzetközi kapcsolatok terén. Ezt ma fontosnak tartja mindenki, orosz vagy francia, lengyel, cseh, amerikai vagy angol, ha szívén viseli a béke sorsát. Nézzük csak az európai problémákat. Ami kettőnket és kollégáinkat illeti, köztársasági elnök úr, e téren bizony nyakig vagyunk munkával. Szeretnék egy konkrét példát említeni, melyet, azt hiszem, a franciák épp olyan jól megértenek, mint az oroszok. A Szovjetunióban csak. úgy, • mint (Folytatás a 3. oldalon)