Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-23 / 82. szám, szerda

Ä pártoktatás segít a gazdasági problémák megoldásában A Dolná Krupa-i szövetkezeti tagok azért érnek el olyan szép eredményeket, mert a munka, előtt jól átgondolják, megfontolják a feladatokat. Munkájukban különösen nagy hasznát veszik a pártoktatáson tanultaknak. Amikor megkérdeztük Galgóci elvtárstól, az EFSZ egyik csoportvezetőjétől, hogyan alkalmazza a gyakorlatban a pártoktatáson tanultakat, nem beszél az eredményekről. Azt csak később tudtuk meg az irodában, hogy munkacsoportjából Václav Kubovičot tavaly az egységes földművesszövetkezetek IV. kongreszszusán kitüntették, mivel 226 hízónál átlag 52 dekagrammos súlygyarapodást ér el naponta. Tovább sorolhatjuk Galgóci elvtárs munkacsoportjának sikereit: Tavaly óta törzskönyvezett anyadisznókat tartanak. Ezerkilencszázötvennyolchoz képest 50 százalékkal növelték a sertésállományt és 12 százalékkal a szarvasmarhaállományt. — Tudom, maguk arra kíváncsiak, hogy amit tanultam, hogyan érvényesítem a munkában — mondja Galgóci elvtárs. - Hát hogyne érvényesíteném. Egy szövetkezeti tagnak éppen az előbb magyaráztam meg a helyes jutalmazás fontosságát, mivel három órai deszkahordásért keveselte a háromnegyed munkaegységet. A minap három szövetkezeti tag, akik favágásnál dolgoztak, ugyancsak többre becsülték a teljesítményüket az elvégzett munka értékénél. A pártoktatáson foglalkoztunk a jutalmazás kérdéseivel. Az említett szövetkezeti tagoknak a tanultak alapján magyaráztam meg, milyen következményei lennének az igazságtalan jutalmazásnak. örültem, hogy megértettem velük, mennyire tévedtek. Beszélgettünk Škoda Františekharminc év körüli elvtárs, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola neveltje. — Az a tény, hogy nálunk jól folyik a pártoktatás, az egész pártszervezet ez irányú jó munkáját dicséri — mondja Škoda elvtárs. — A mi példánk meggyőzően igazolja, mennyire eredményes, ha a pártszervezet gondoskodása a pártoktatásról nem ért véget a propagandisták kiválasztásával. A pártbizottsági és a taggyűléseken az egész tagság rendszeresen foglalkozik a pártoktatási körök munkájával. A trnavai járási pártbizottság is lelkiismeretesen törődik a propagandisták nevelésével. Rendszeresen rendeznek szemináriumokat, amelyeken szakemberek tartanak előadásokat. Škoda elvtárs a saját munkájáról is beszélt. Elmondta, hogy minden előadásra alaposan felkészül. Először átolvassa az anyagot, utána az általános magyarázatokat összefüggésbe hozza a szövetkezet ügyeivel. Előadásában rámutat a szövetkezet problémáira és ezzel közelebb hozza a tananyagot a pártoktatás hallgatóihoz. A vitában azután a szövetkezeti tagok könnyebben összekapcsolhatják az elméletet a gyakorlati kérdésekkel. Legutóbb a növénytermelés ját szükségleteinket elégítené ki, mert szövetkezetünk 320 hektáron termel takarmányt. A pártiskolázáson természetesen nem hozhatnak és nem is hoznak döntéseket, de a felvetett problémákkal később a kommunisták taggyűlésükön foglalkoznak. Ott hoznak határozatokat az ésszerű javallatok valóra váltására. Egy alkalommal a pártoktatás keretében a mezőgazdasági tankör az EFSZ két növénytermesztési csoportjának gazdasági eredményeit tette mérlegre. Boncolgatták, hogy miért maradt le az első számú munkacsoport. A pártoktatáson tanultak alapján a kommunisták taggyűlésükön újból foglalkoztak a Tiiányosságokkal, de itt már konkrét határozatokat hoztak. A taggyűlés javaslatára egy tapasztalt szövetkezeti tag lett a csoportvezető, de annak az elvtársnak is, akinek a helyébe keíült, lehetőséget adtak, hogy mint a csoportvezető helyettese, segítsen a hibák eltávolításában. Elvégre két szervező sem sok ilyen nagy növénytermesztési csoportban, melynek gondjára 820 hektár föld megművelését bízták. A pártoktatáson a mezőgazdasági tankörben elsősorban politikai szemesett a takarmánynövények termeié séről. Különösen a here tápértékét akarják jobban megőrizni télire. Tavaly gazdag termésük volt, de mivel késve kaszálták és takarították be a herét, sokat vesztett értékéből. A vitában mindenki felszólalt, pedig 16-an voltak. Štefan Petráš különösen dicsérte a pártoktatásban lefolyt tapasztalatcserét. — Megbeszéltük, mikor legalkalmasabb a herét kaszálni és hogy érdemes volna heremagot termelni — mondja Petráš elvtárs. — Hisz egy kel, a szövetkezet agronómusával, a mázsa heremag ára 2600 korona, pártoktatási kör vezetőjével. Fiatal, Akkor is hasznot hozna, ha csak saMég most sem késő Lágy szellő simogatja a kövecsei határt. Csak a szövetkezet és a tangazdaság traktorai pöfögnek a megszürkült földeken. Annál nagyobb azonban a szorgalom bent a mezőgazdasági iskolában. Az elsőévesek gyakorlati munkára sietnek a közeli tanyába. Kmoskó Imre, az iskola igazgatója figyelmeztetőn int, amikor gyors léptekkel végigsietek az iskola fglyosóján. Kicsit lassabban — mondja —, előadás van a teremben, a másodévesek utolsó előadásai — teszi hozzá különös hangsúllyal. Mit tehet ilyenkor a kíváncsi riporter? Ha türelmetlenül is, de várnia kell. Ketten ülünk az igazgatói irodában, Kmpsko elvtárs és én. Beszélgetünk a2 iskola kialakulásáról, a tangazdaság fejlődéséről, s főleg a másodévesek vizsga előtti hangulatáról. Amikor megszólal ai előadás végét jelző csengő, Kmosko elvtárs egy halom levelet tesz az asztalra. — Csak nem az új jelentkezők kérvényei? — kérdezem. — Nem — mondja halkan —, a volt hallgatók írnak. — Tessék elolvasni néhányat, ha úgy gondolja, hogy ... Találomra felnyitok egyet és olvasni kezdem: „Örömmel olvastam, hogy „tangazdaságunk" ebben az évben is elnyerte a KNB és a szakszervezetek kerületi bizotsságának zászlaját". A levél írója aztán másra fordítja a szót, majd így folytatja: „Amint elhagytam az Önök iskoláját, azóta a berencsi EFSZ állattenyésztési csoportjában dolgozom. Kezdetben bizony sok nehézségbe ütköztem. De mindent megtettem, hogy a tanultakat a gyakorlatban felhasználjam. Igaz, hogy a termelés terén még messze vagyunk a tangazdaságtól, de jó munkával beérjük majd ..." Egyik levelet a másik után olvasom. Czakó József levelét Buzitárói hozta a posta. „Ma, három év után, újból felkeresem levelemmel. Sajnos, csak nagyon ritkán jut a szabad időből levélírásra. De ma éppen ellenőrzést várunk, így megragadom az alkalmat és íráshoz látok. Igazgató Elvtárs! — mondja tovább a levél —, ne haragudjék, hogy zavarom, de kikívánkozik Belőlem. Szeretnék eldicsekedni ..." és a levélben négy szövetkezetről a buzitairól, sávolyiról, perseiről és a bolgáromiról küld helyzetképet. A levél végén pedig kitartásra, szorgalomra éš a legfőbbre, a szakma szeretetére biztatja az iskola hallgatóit. Nem ügyvédi furfanggal megírt levelek ezek. Egyszerű, munkától kérges kezek rótták papírra e sorokat. A leírt mondatok gazdáik felelősségérzetéről tanúskodnak. Felelősségteljes munkáról, melyre a szövetkezet tagsága állította őket. Igv böngészve az iskola két-három évvel ezelőtti hallgatóinak levelei között, akartalanul is a másodévesek közé vágyom. Ám az idő sürget, nemcsak a riportert, de a másodéveseket Is. A komoly, meglett emberek, családapák, szövetkezeti agronómus-, elnök- és csoportvezető-jelöltek tanulnak. A szóbeli vizsgákra készülnek. Egyesek a lakószobán, mások a tantermek magányába vonultán bújják a könyveket. — Nem mindegy ez — mondja Pomaj Béla, a hosszúi Pontokból foglalkoznak a feladatok. _ _ kal. Bár a politikai neveléssel szorosan összefügg a szakmai nevelés, az utóbbival főleg a szövetkezeti munkaiskola keretén belül foglalkoznak. Hat szövetkezeti tag már egy-két éves szakiskolázáson vett részt. Különösen a kommunisták szorgalmazzák a tanulást és ebben is jó példával járnak elől. Valamikor a község négy földbirtokosának és a nagygazdáknak cselédeit a kommunisták arra tanították, hogy küzdjenek gazdasági és politikai felszabadulásukért. Miután ezt elértük, más feladatot tűztek maguk elé a kommunisták. 1950-ben a százezer koronás vagyonnal rendelkező szövetkezetbe új tagokat toboroztak, míg ma a 14 millió korona vagyonnal rendelkező szövetkezetben következetesen érvényesítik a pártszervezet vezető szerepét. A Dolná Krupa-i kommunisták tudják, hogy a párt vezető szerepének érvényesítése nagy felelősséggel jár. Pártunk azt kívánja a kommunistáktól, hogy hozzáértéssel foglalkozzanak a szövetkezetük, községük és egész népünk jólétét érintő kérdésekkel. Tavaly a szövetkezetben gabonafélékből több mint 26 mázsás hektárhozamot értek el. falusi EFSZ leendő elnöke. Negyvenhatéves fejjel tanulni, vagy pedig fiatalon. De még most sem késő. Ez a rövid két hét, ami hátra van még, talán a legnehezebb. — Az utolsó két hét nehézségének azonban egyéb titka is van — mondja nevetve CSingel Sándor, a szőlőskei EFSZ csoportvezetője —, a tavaszi napsütés és a vágy az igazi munka után. — Persze, munka ez mind a kettő, a tanulás és a gyakorlat is. Ám csak a kettő együttvéve igazán értékes. Mert Tejfalusi tapasztalat Nincs abban semmi érdekes, hogy a tejfalusi szövetkezet elvetette a koratavaszi kalászosokat, ha azonban hozzátesszük azt is, hogy a somorjai járásban a vetés gyors elvégzéséért indított versenyben az elsők lettek, sőt országos méretben is az elsők közé tartoznak, máris kezd érdekessé válni a dolog. Az embernek - különösen, aki már az előző évek során is ismerte a tej falusi szövetkezetet — akaratlanul is fel kell tennie a kérdést: hogyan lehetséges ez? Csóka Ferenc, a helyi nemzeti bizottság jövendőbeli titkára így nyilatkozik a dolgokról. - Mások már nálunk is az emberek, mint három-négy évvel ezelőtt voltak. Másképpen gondolkodnak, másképpen néznek a közösre. Állítását máris konkrét példával támasztja alá. Többek között a szövetkezet agronómusát említi példának. így beszél róla: - Botló Lajosról valamennyien tudtuk, hogy jó szakember. Ezért választotta meg a szövetkezet agronómusnak. A jó szakember azonban az előző évek során igen félvállról kezelte a szövetkezet ügyét. Ezért két esetben le is váltották, rövidebb-hosszabb idő után azonban újból megválasztották. Egy kicsit furcsa, de így történt. S mindez a falusi pártszervezet tudtával történt. Hogyan látták Csóka Ferencék? Azt mondták: Botló jó szakember, s tőlünk, kommunistáktól függ, hogy jó szövetkezeti taggá neveljük. A kommunisták nevelőmunkájának hatása volt. Botló Lajosból amellett, hogy jó szakember, jó — a közös sorsát szívén viseVó — szövetkezeti tag vált. Az idén már úgy irányította a tavaszi munkákat, hogy a verést szinte egyik napról a másikra elvégezték. A sikeres munkában másik döntő tényező volt az, hogy a szövetkezet az idén már saját gépeivet vetett. A gépeket tökéletesén kijavították, aminek eredménye abban tükröződött vissza, hogy a vetést a legkisebb üzemzavar nélkül elvégezték. Az emberek, a traktorosok szorgalma szintén említésre méltó. Kora reggeltől késő estig dolgoztak. Kovács László például az elnök szerint jóformán le sem szállt a traktorról, amíg be nem fejezték a vetést. Ezek voltak azok a tényezők, amelyek a mostanáig lemaradozó tejfalusi szövetkezetet a járási verseny élére segítették. (sz. i.) Whm. ťu szó Komárom 15 évvel ezelőtt és ma Á dicső szovjet hadsereg 15 évvel ezelőtt, 1945. március 30-án szabadította fel Komáromot. A fasiszták lerombolt házakat, ferobbant hidakat hagytak maguk után. A dunai, vasúti, vágdunai és forműlt 15 év alatt 1600 korszerűen berendezett lakást adott a komáromi dolgozóknak. Városunkban építettünk továbbá kétemeletes iskolát, óvodát, csecsemőgondozót és egy szép művelődési házat mogalmi hidak, áz állomás épülete és egész zíval. A belvárosban épül egy hatalmas utcasorok romokban hevertek. kultúrház és egy nyolcvan szobás szálló mit is mond Czakó István egy másik levelében? „Most, három év után tudom j 1965-ig búzából és árpából 32 mácsak igazán értékelni, hogy a szakkönyvek állandó jóbarátaim lettek, melyek mindig segítenek, ha úgy kívánja a helyzet. És mindezt az iskolának köszönhetem." Igen, a könyv a legjobb barát. És az igazi barát mindig segít. Búcsúzom a másodévesektől, mert az utolsó két hét minden perce igazán fontos számukra. Sok sikert, a vizsgákhoz és viszontlátásra az új munkahelyen. SÁRKÁNY ÁRPÁD zsán felüli és kukoricából 49 mázsás hektárhozamot akarnak elérni. Jelentősen emelik állatállományukat is. A politikai és gazdasági feladatok teljesítésére a pártszervezet továbbra is színvonalas propaganda munkával készíti elő a kommunistákat és a pártoktatásban résztvevő pártonkívülieket. Drábek Viktor Milyen a helyzet ma, 15 évvel a fel- | az újonnan létesített parkban. Azonkívül 1 sok más kulturális és gazdasági célt szabadulás után? A hidakat újjáépítettük, a falusi jel- \ szolgáló épület, műhely és új neonvilágílegú állomás helyén hatalmas, korszerű vasúti állomás épülete áll. Felépítettük városunk büszkeségét, Közép-Európa legmodernebb hajógyárát, ahol 4500—5000 munkás keresi meg a kenyerét. Ezenkívül felépült a Mezőgazdasági Fejlesztő Üzem, a Járási Építkezési Vállalat, a Lakásépltkezési Vállalat, a Kerületi Fémmegmunkáló Üzem és Vasöntöde, a „Május 9. Užem", az Autóforgalmi Üzem és még több kisebb üzem, melyekben több száz embert alkalmaznak. A munkanélküliség teljesen ismeretlen fogalommá vált. A komáromi dolgozók az utolsó 15 év alatt két-háromszobás összkomfortos lakásokhoz jutottak, legtöbbje központi fűtéssel. Legalább 80 családi házat magánosok építettek. Az ún. humánus Masaryk-köztársaság mindössze 3 munkásházat épített sokgyermekes családoknak, mocsaras területen és a városi szemétdombon. Ezek egy-szobakonyhás lakások voltak minden mellékhelyiség nélkül, öszszesen 60 lakó számára. Az ún. Horthyrezsim alatt pedig 40 lakás épült. Az első és a második világháború között eltelt 27 év alatt a kapitalisták 100 lakást építettek. Szocialista rendszerünk az elA Délmorvaországi Kőbányák Vyškov melletti luléi bányája azok közé tartozik, amelyek a legnagyobb mennyiségű követ szállítják út- és vasútépítésekre s az épületelemeket gyártó üzemekbe. A kőbánya még nemrég elavult zúzóberendezéssel és csekély teljesítményű gépekkel rendelkezett. Üzemeltetése ezér t igen költséges volt. A múlt év végén a prerovi gépgyárban készített korszerű új zúzóberendezést helyeztek próbaüzem be. Ez a berendezés teljesen gépesített és óránként 40 tonna kő zúzására alkal mas. A lulči kőtörők a kőbánya kiépítésé nek befejezése után évente 200 ezer tonna megmunkált követ szállíthatnak. (Emil Bican — ČTK felvétele) tású út. Szabó József, Komárom. A 60 éves jubileumra készülnek Az érsekújvári Elektrosvit nemzeti vállalat fennállásának 60 éves jubileumára készül. Az üzem dolgozói felajánlásokkal és a szocialista munkaverseny bővítésével ünneplik ezt a jubileumot. Az érsekújvári Elektrosvit bakelitlámpái, neontranszparensei és hűtőszekrényei ismertek és kedveltek hazánk határain túl is. Az üzemben a kultúrélet is élénk. Az üzemi újság az évforduló alkalmából a dolgozók között pályázatot hirdet felszabadulási témával foglalkozó versre, novellára, vagy riportra. Štefánik Magdolna, Érsekújvár A párt SeveSéről fár^yaľak Az úszori mozihelyiség az utolsó helyig megtelt, amikor a HNB, a pártbizottság és az EFSZ funkcionáriusai megjelenték a nyilvános gyűlésen. Megtárgyalták a párt levelét, beszéltek az új területi felosztásról, valamint az új ötéves tervből a községre és az EFSZ-re háruló feladatokról. Több értékes felszólalás hangzott el. Többek között bírálták a g ép javítóműhely alacsony fokú gépesítését, hiányolták, hogy a községnek nincs borbélyműhelye. Nagy Pál, Oszor. Jól gazdálkodnak A losonci és poltári járás szövetkezeti tagjainak takarékossága immár hagyományos. Évente a kifizetésre kerülő részesedést teljes egészében vagy nagyrészt betétkönyvre helyezik. így volt ez most is, amikor a kálnói EFSZ tagsága versenyre hívta fel a losonci és poltári járás szövetkezeteit, ki helyez el többet a kifizetett részesedésből betétkönyvecskére. A kálnóiak versenyét e napokban értékelték. Az eredmény a következő: A két járásban kifizetésre került részesedésből a szövetkezeti tagok több mint 70 százalékot betétkönyvre helyezték, ami 8168 727 koronát tett ki. A losonci járásban a nagyfalusi EFSZ lett az első, amely a szövetkezeti vándorzászló mellett még 300 korona értékű nyeréménybetétkönyvet is kapott, jutalmul. A második helyen a maškovai, harmadik helyen a íárosmulyadi EFSZ végzett. A poltári járásban az első helyre a kálnóiak kerültek Pondelok ' és Hradište előtt. Mindez azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti tagok jól gazdálkodnak és keresetüket jövedelmezően gyarapítják. Sólyom László, Losonc ÜJ SZŐ 4 * 1960. március 23.