Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-23 / 82. szám, szerda

Ä pártoktatás segít a gazdasági problémák megoldásában A Dolná Krupa-i szövetkezeti tagok azért érnek el olyan szép eredményeket, mert a munka, előtt jól átgondolják, megfontolják a fel­adatokat. Munkájukban különösen nagy hasznát veszik a pártoktatáson tanultaknak. Amikor megkérdeztük Galgóci elv­társtól, az EFSZ egyik csoportveze­tőjétől, hogyan alkalmazza a gyakor­latban a pártoktatáson tanultakat, nem beszél az eredményekről. Azt csak később tudtuk meg az irodá­ban, hogy munkacsoportjából Václav Kubovičot tavaly az egységes föld­művesszövetkezetek IV. kongresz­szusán kitüntették, mivel 226 hízó­nál átlag 52 dekagrammos súlygya­rapodást ér el naponta. Tovább so­rolhatjuk Galgóci elvtárs munkacso­portjának sikereit: Tavaly óta törzs­könyvezett anyadisznókat tartanak. Ezerkilencszázötvennyolchoz képest 50 százalékkal növelték a sertésál­lományt és 12 százalékkal a szarvas­marhaállományt. — Tudom, maguk arra kíváncsiak, hogy amit tanultam, hogyan érvé­nyesítem a munkában — mondja Galgóci elvtárs. - Hát hogyne ér­vényesíteném. Egy szövetkezeti tag­nak éppen az előbb magyaráztam meg a helyes jutalmazás fontossá­gát, mivel három órai deszkahordá­sért keveselte a háromnegyed mun­kaegységet. A minap három szövet­kezeti tag, akik favágásnál dolgoz­tak, ugyancsak többre becsülték a teljesítményüket az elvégzett mun­ka értékénél. A pártoktatáson fog­lalkoztunk a jutalmazás kérdései­vel. Az említett szövetkezeti tagok­nak a tanultak alapján magyaráz­tam meg, milyen következményei lennének az igazságtalan jutalma­zásnak. örültem, hogy megértettem velük, mennyire tévedtek. Beszélgettünk Škoda František­harminc év körüli elvtárs, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola neveltje. — Az a tény, hogy nálunk jól fo­lyik a pártoktatás, az egész párt­szervezet ez irányú jó munkáját di­cséri — mondja Škoda elvtárs. — A mi példánk meggyőzően igazolja, mennyire eredményes, ha a párt­szervezet gondoskodása a pártokta­tásról nem ért véget a propagandis­ták kiválasztásával. A pártbizottsági és a taggyűléseken az egész tagság rendszeresen foglalkozik a pártokta­tási körök munkájával. A trnavai járási pártbizottság is lelkiismerete­sen törődik a propagandisták neve­lésével. Rendszeresen rendeznek szemináriumokat, amelyeken szak­emberek tartanak előadásokat. Škoda elvtárs a saját munkájáról is beszélt. Elmondta, hogy minden előadásra alaposan felkészül. Elő­ször átolvassa az anyagot, utána az általános magyarázatokat összefüg­gésbe hozza a szövetkezet ügyeivel. Előadásában rámutat a szövetkezet problémáira és ezzel közelebb hozza a tananyagot a pártoktatás hallga­tóihoz. A vitában azután a szövetke­zeti tagok könnyebben összekapcsol­hatják az elméletet a gyakorlati kérdésekkel. Legutóbb a növénytermelés ját szükségleteinket elégítené ki, mert szövetkezetünk 320 hektáron termel takarmányt. A pártiskolázáson természetesen nem hozhatnak és nem is hoznak döntéseket, de a felvetett problé­mákkal később a kommunisták tag­gyűlésükön foglalkoznak. Ott hoznak határozatokat az ésszerű javalla­tok valóra váltására. Egy alkalommal a pártoktatás ke­retében a mezőgazdasági tankör az EFSZ két növénytermesztési cso­portjának gazdasági eredményeit tet­te mérlegre. Boncolgatták, hogy miért maradt le az első számú mun­kacsoport. A pártoktatáson tanultak alapján a kommunisták taggyűlésü­kön újból foglalkoztak a Tiiányos­ságokkal, de itt már konkrét határo­zatokat hoztak. A taggyűlés javas­latára egy tapasztalt szövetkezeti tag lett a csoportvezető, de annak az elvtársnak is, akinek a helyébe ke­íült, lehetőséget adtak, hogy mint a csoportvezető helyettese, segítsen a hibák eltávolításában. Elvégre két szervező sem sok ilyen nagy növény­termesztési csoportban, melynek gondjára 820 hektár föld megműve­lését bízták. A pártoktatáson a mezőgazdasági tankörben elsősorban politikai szem­esett a takarmánynövények termeié séről. Különösen a here tápértékét akarják jobban megőrizni télire. Ta­valy gazdag termésük volt, de mivel késve kaszálták és takarították be a herét, sokat vesztett értékéből. A vitában mindenki felszólalt, pe­dig 16-an voltak. Štefan Petráš kü­lönösen dicsérte a pártoktatásban lefolyt tapasztalatcserét. — Megbeszéltük, mikor legalkal­masabb a herét kaszálni és hogy ér­demes volna heremagot termelni — mondja Petráš elvtárs. — Hisz egy kel, a szövetkezet agronómusával, a mázsa heremag ára 2600 korona, pártoktatási kör vezetőjével. Fiatal, Akkor is hasznot hozna, ha csak sa­Még most sem késő Lágy szellő simogatja a kövecsei ha­tárt. Csak a szövetkezet és a tangazda­ság traktorai pöfögnek a megszürkült földeken. Annál nagyobb azonban a szorgalom bent a mezőgazdasági iskolában. Az első­évesek gyakorlati munkára sietnek a kö­zeli tanyába. Kmoskó Imre, az iskola igazgatója figyelmeztetőn int, amikor gyors léptekkel végigsietek az iskola fglyosóján. Kicsit lassabban — mondja —, előadás van a teremben, a másodévesek utolsó előadásai — teszi hozzá különös hangsúllyal. Mit tehet ilyenkor a kíváncsi riporter? Ha türelmetlenül is, de vár­nia kell. Ketten ülünk az igazgatói irodában, Kmpsko elvtárs és én. Beszélgetünk a2 iskola kialakulásáról, a tangazdaság fej­lődéséről, s főleg a másodévesek vizsga előtti hangulatáról. Amikor megszólal ai előadás végét jelző csengő, Kmosko elv­társ egy halom levelet tesz az asztalra. — Csak nem az új jelentkezők kérvé­nyei? — kérdezem. — Nem — mondja halkan —, a volt hallgatók írnak. — Tessék elolvasni néhányat, ha úgy gon­dolja, hogy ... Találomra felnyitok egyet és olvasni kezdem: „Örömmel olvastam, hogy „tan­gazdaságunk" ebben az évben is el­nyerte a KNB és a szakszervezetek kerületi bizotsságának zászlaját". A levél írója aztán másra fordítja a szót, majd így folytatja: „Amint elhagytam az Önök iskoláját, azóta a berencsi EFSZ állatte­nyésztési csoportjában dolgozom. Kez­detben bizony sok nehézségbe ütköztem. De mindent megtettem, hogy a tanul­takat a gyakorlatban felhasználjam. Igaz, hogy a termelés terén még messze va­gyunk a tangazdaságtól, de jó munkával beérjük majd ..." Egyik levelet a másik után olvasom. Czakó József levelét Buzitárói hozta a posta. „Ma, három év után, újból fel­keresem levelemmel. Sajnos, csak na­gyon ritkán jut a szabad időből levél­írásra. De ma éppen ellenőrzést várunk, így megragadom az alkalmat és íráshoz látok. Igazgató Elvtárs! — mondja to­vább a levél —, ne haragudjék, hogy zavarom, de kikívánkozik Belőlem. Sze­retnék eldicsekedni ..." és a levélben négy szövetkezetről a buzitairól, sávo­lyiról, perseiről és a bolgáromiról küld helyzetképet. A levél végén pedig kitar­tásra, szorgalomra éš a legfőbbre, a szakma szeretetére biztatja az iskola hallgatóit. Nem ügyvédi furfanggal megírt leve­lek ezek. Egyszerű, munkától kérges ke­zek rótták papírra e sorokat. A leírt mondatok gazdáik felelősségérzetéről ta­núskodnak. Felelősségteljes munkáról, melyre a szövetkezet tagsága állította őket. Igv böngészve az iskola két-három évvel ezelőtti hallgatóinak levelei kö­zött, akartalanul is a másodévesek közé vágyom. Ám az idő sürget, nemcsak a riportert, de a másodéveseket Is. A ko­moly, meglett emberek, családapák, szö­vetkezeti agronómus-, elnök- és csoport­vezető-jelöltek tanulnak. A szóbeli vizs­gákra készülnek. Egyesek a lakószobán, mások a tantermek magányába vonultán bújják a könyveket. — Nem mindegy ez — mondja Pomaj Béla, a hosszú­i Pontokból foglalkoznak a feladatok­. _ _ kal. Bár a politikai neveléssel szoro­san összefügg a szakmai nevelés, az utóbbival főleg a szövetkezeti mun­kaiskola keretén belül foglalkoznak. Hat szövetkezeti tag már egy-két éves szakiskolázáson vett részt. Kü­lönösen a kommunisták szorgalmaz­zák a tanulást és ebben is jó pél­dával járnak elől. Valamikor a község négy föld­birtokosának és a nagygazdáknak cselédeit a kommunisták arra taní­tották, hogy küzdjenek gazdasági és politikai felszabadulásukért. Miután ezt elértük, más feladatot tűztek maguk elé a kommunisták. 1950-ben a százezer koronás vagyonnal ren­delkező szövetkezetbe új tagokat to­boroztak, míg ma a 14 millió koro­na vagyonnal rendelkező szövetke­zetben következetesen érvényesítik a pártszervezet vezető szerepét. A Dolná Krupa-i kommunisták tudják, hogy a párt vezető szerepé­nek érvényesítése nagy felelősséggel jár. Pártunk azt kívánja a kommu­nistáktól, hogy hozzáértéssel fog­lalkozzanak a szövetkezetük, közsé­gük és egész népünk jólétét érintő kérdésekkel. Tavaly a szövetkezet­ben gabonafélékből több mint 26 mázsás hektárhozamot értek el. falusi EFSZ leendő elnöke. Negyvenhat­éves fejjel tanulni, vagy pedig fiatalon. De még most sem késő. Ez a rövid két hét, ami hátra van még, talán a legne­hezebb. — Az utolsó két hét nehézsé­gének azonban egyéb titka is van — mondja nevetve CSingel Sándor, a szőlős­kei EFSZ csoportvezetője —, a tavaszi napsütés és a vágy az igazi munka után. — Persze, munka ez mind a kettő, a tanulás és a gyakorlat is. Ám csak a kettő együttvéve igazán értékes. Mert Tejfalusi tapasztalat Nincs abban semmi érdekes, hogy a tejfalusi szövetkezet el­vetette a koratavaszi kalászosokat, ha azonban hozzátesszük azt is, hogy a somorjai járásban a vetés gyors elvégzéséért indított ver­senyben az elsők lettek, sőt or­szágos méretben is az elsők közé tartoznak, máris kezd érdekessé válni a dolog. Az embernek - kü­lönösen, aki már az előző évek során is ismerte a tej falusi szö­vetkezetet — akaratlanul is fel kell tennie a kérdést: hogyan le­hetséges ez? Csóka Ferenc, a helyi nemzeti bizottság jövendőbeli titkára így nyilatkozik a dolgokról. - Mások már nálunk is az em­berek, mint három-négy évvel ez­előtt voltak. Másképpen gondol­kodnak, másképpen néznek a kö­zösre. Állítását máris konkrét példával támasztja alá. Többek között a szövetkezet agronómusát említi példának. így beszél róla: - Botló Lajosról valamennyien tudtuk, hogy jó szakember. Ezért választotta meg a szövetkezet ag­ronómusnak. A jó szakember azonban az előző évek során igen félvállról kezelte a szövetkezet ügyét. Ezért két esetben le is váltották, rövidebb-hosszabb idő után azonban újból megválasztot­ták. Egy kicsit furcsa, de így tör­tént. S mindez a falusi pártszer­vezet tudtával történt. Hogyan látták Csóka Ferencék? Azt mond­ták: Botló jó szakember, s tőlünk, kommunistáktól függ, hogy jó szövetkezeti taggá neveljük. A kommunisták nevelőmunkájá­nak hatása volt. Botló Lajosból amellett, hogy jó szakember, jó — a közös sorsát szívén viseVó — szövetkezeti tag vált. Az idén már úgy irányította a tavaszi munkákat, hogy a verést szinte egyik napról a másikra elvégez­ték. A sikeres munkában másik dön­tő tényező volt az, hogy a szövet­kezet az idén már saját gépeivet vetett. A gépeket tökéletesén ki­javították, aminek eredménye ab­ban tükröződött vissza, hogy a ve­tést a legkisebb üzemzavar nélkül elvégezték. Az emberek, a traktorosok szor­galma szintén említésre méltó. Kora reggeltől késő estig dolgoz­tak. Kovács László például az el­nök szerint jóformán le sem szállt a traktorról, amíg be nem fejez­ték a vetést. Ezek voltak azok a tényezők, amelyek a mostanáig lemaradozó tejfalusi szövetkezetet a járási verseny élére segítették. (sz. i.) Whm. ťu szó Komárom 15 évvel ezelőtt és ma Á dicső szovjet hadsereg 15 évvel ez­előtt, 1945. március 30-án szabadította fel Komáromot. A fasiszták lerombolt háza­kat, ferobbant hidakat hagytak maguk után. A dunai, vasúti, vágdunai és for­műlt 15 év alatt 1600 korszerűen beren­dezett lakást adott a komáromi dolgo­zóknak. Városunkban építettünk továbbá kétemeletes iskolát, óvodát, csecsemőgon­dozót és egy szép művelődési házat mo­galmi hidak, áz állomás épülete és egész zíval. A belvárosban épül egy hatalmas utcasorok romokban hevertek. kultúrház és egy nyolcvan szobás szálló mit is mond Czakó István egy másik le­velében? „Most, három év után tudom j 1965-ig búzából és árpából 32 má­csak igazán értékelni, hogy a szakköny­vek állandó jóbarátaim lettek, melyek mindig segítenek, ha úgy kívánja a hely­zet. És mindezt az iskolának köszön­hetem." Igen, a könyv a legjobb barát. És az igazi barát mindig segít. Búcsúzom a másodévesektől, mert az utolsó két hét minden perce igazán fontos szá­mukra. Sok sikert, a vizsgákhoz és vi­szontlátásra az új munkahelyen. SÁRKÁNY ÁRPÁD zsán felüli és kukoricából 49 mázsás hektárhozamot akarnak elérni. Je­lentősen emelik állatállományukat is. A politikai és gazdasági felada­tok teljesítésére a pártszervezet to­vábbra is színvonalas propaganda munkával készíti elő a kommunistá­kat és a pártoktatásban résztvevő pártonkívülieket. Drábek Viktor Milyen a helyzet ma, 15 évvel a fel- | az újonnan létesített parkban. Azonkívül 1 sok más kulturális és gazdasági célt szabadulás után? A hidakat újjáépítettük, a falusi jel- \ szolgáló épület, műhely és új neonvilágí­legú állomás helyén hatalmas, korszerű vasúti állomás épülete áll. Felépítettük városunk büszkeségét, Közép-Európa leg­modernebb hajógyárát, ahol 4500—5000 munkás keresi meg a kenyerét. Ezenkí­vül felépült a Mezőgazdasági Fejlesztő Üzem, a Járási Építkezési Vállalat, a La­kásépltkezési Vállalat, a Kerületi Fém­megmunkáló Üzem és Vasöntöde, a „Má­jus 9. Užem", az Autóforgalmi Üzem és még több kisebb üzem, melyekben több száz embert alkalmaznak. A munkanél­küliség teljesen ismeretlen fogalommá vált. A komáromi dolgozók az utolsó 15 év alatt két-háromszobás összkomfortos la­kásokhoz jutottak, legtöbbje központi fű­téssel. Legalább 80 családi házat magá­nosok építettek. Az ún. humánus Masa­ryk-köztársaság mindössze 3 munkás­házat épített sokgyermekes családoknak, mocsaras területen és a városi szemét­dombon. Ezek egy-szobakonyhás lakások voltak minden mellékhelyiség nélkül, ösz­szesen 60 lakó számára. Az ún. Horthy­rezsim alatt pedig 40 lakás épült. Az el­ső és a második világháború között el­telt 27 év alatt a kapitalisták 100 lakást építettek. Szocialista rendszerünk az el­A Délmorvaországi Kőbányák Vyškov melletti luléi bányája azok közé tartozik, amelyek a legnagyobb mennyiségű kö­vet szállítják út- és vasútépítésekre s az épületelemeket gyártó üzemekbe. A kőbánya még nemrég elavult zúzó­berendezéssel és csekély teljesítményű gépekkel rendelkezett. Üzemeltetése ezér t igen költséges volt. A múlt év végén a prerovi gépgyárban készített korszerű új zúzóberendezést helyeztek próbaüzem be. Ez a berendezés teljesen gépesített és óránként 40 tonna kő zúzására alkal mas. A lulči kőtörők a kőbánya kiépítésé nek befejezése után évente 200 ezer tonna megmunkált követ szállíthatnak. (Emil Bican — ČTK felvétele) tású út. Szabó József, Komárom. A 60 éves jubileumra készülnek Az érsekújvári Elektrosvit nemzeti vállalat fennállásának 60 éves jubileumára készül. Az üzem dolgozói felajánlásokkal és a szocialista munkaverseny bővítésé­vel ünneplik ezt a jubileumot. Az érsekújvári Elektrosvit bakelitlám­pái, neontranszparensei és hűtőszekrényei ismertek és kedveltek hazánk határain túl is. Az üzemben a kultúrélet is élénk. Az üzemi újság az évforduló alkalmá­ból a dolgozók között pályázatot hirdet felszabadulási témával foglalkozó versre, novellára, vagy riportra. Štefánik Magdolna, Érsekújvár A párt SeveSéről fár^yaľak Az úszori mozihelyiség az utolsó he­lyig megtelt, amikor a HNB, a pártbi­zottság és az EFSZ funkcionáriusai meg­jelenték a nyilvános gyűlésen. Megtárgyal­ták a párt levelét, beszéltek az új te­rületi felosztásról, valamint az új ötéves tervből a községre és az EFSZ-re háruló feladatokról. Több értékes felszólalás hangzott el. Többek között bírálták a g ép javítóműhely alacsony fokú gépesíté­sét, hiányolták, hogy a községnek nincs borbélyműhelye. Nagy Pál, Oszor. Jól gazdálkodnak A losonci és poltári járás szövet­kezeti tagjainak takarékossága im­már hagyományos. Évente a kifize­tésre kerülő részesedést teljes egészében vagy nagyrészt betét­könyvre helyezik. így volt ez most is, amikor a kálnói EFSZ tagsága versenyre hívta fel a losonci és pol­tári járás szövetkezeteit, ki helyez el többet a kifizetett részesedésből betétkönyvecskére. A kálnóiak versenyét e napokban értékelték. Az eredmény a követke­ző: A két járásban kifizetésre került részesedésből a szövetkezeti tagok több mint 70 százalékot betétkönyv­re helyezték, ami 8168 727 koronát tett ki. A losonci járásban a nagyfalusi EFSZ lett az első, amely a szövet­kezeti vándorzászló mellett még 300 korona értékű nyeréménybetétköny­vet is kapott, jutalmul. A második helyen a maškovai, harmadik helyen a íárosmulyadi EFSZ végzett. A poltári járásban az első helyre a kálnóiak kerültek Pondelok ' és Hradište előtt. Mindez azt bizonyítja, hogy a szö­vetkezeti tagok jól gazdálkodnak és keresetüket jövedelmezően gyarapít­ják. Sólyom László, Losonc ÜJ SZŐ 4 * 1960. március 23.

Next

/
Thumbnails
Contents