Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-22 / 81. szám, kedd

'"r-'tTrmrv V. I. LENIN SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJÁRA Lenin az ifjúság nagy tanítója B Új televíziós központok és a színes TV 1919. május elseje, A moszkvai Vörös téren sokezres tarka tömeg hömpölyög. Gondterhelt arcok, megviselt emberek tekintenek a szónoki emelvény felé. A világháború elmúlt, de a megtépázott országban dúl a polgárháború, minden irányból garázda, idegen csapatok jönnek az ellenforradalom segítségére. Az ifjú szovjet országnak még sok nehézséggel és ádáz ellenséggel kell megküzdenie. Ám Moszkvába már beköszöntött a virágbontó tavasz. A szónoki emelvényre Lenin elvtárs lép. Hangja ércesen zeng a téren. „A jelenlévők többsége, akik nincsenek még túl a 30-35 éven látni fogják a kommunizmus virágzását... Eddig, mint valami meséről, arról beszéltünk, amit gyermekeink majd látni fognak, de most, elvtársak, világosan látják, hogy a szocialista társadalom épülete, amelynek alapjait leraktuk, nem utópia. Gyermekeink még buzgóbban építik majd ezt az épületet." Mennyi erő, mennyi bizalom áradt ezekből a szavakból'. Az ifjúság énjébe vetett bizalom! Akkor, amikor az ország még ezernyi sebből vérzett. Amikor idegen országok korszerűen felszerelt zsoldosaival szemben egy kifosztott, éhező ország fiai álltak szemben. De akaratuk, elszántságuk és jövőbe vetett hitük elsöpört mindent, ami a forradalom győzelmének még útjában állt. Győzött a forradalom! Megnyílt az út a sokat ígérő szocialista holnap felé . .. V. I. Lenin már akkor az ifjúsághoz, a reményteli holnap leendő építői felé fordul. 1920. október 2-án a Kommunista Ifjúsági Szövetség III. összoroszországi kongresszusán történelmi jelentőségű beszédében vázolta az ifjúság feladatait: ,,.. .a kommunista társadalom megteremtésének igazi feladata éppen az ifjúságra vár. Világos ugyanis, hogy a dolgozóknak a kapitalista társadalomban felnevelkedett nemzedéke a legjobb esetben is csak azt a feladatot oldhatja meg, hogy megsemmisíti a kizsákmányoláson épült régi, kapitalista életforma alapjait. Ez a nemzedék ... szilárd alapot teremt, melyen csak az a nemzedék tud majd építeni, amely már új feltételek mellett lát a munkához, olyan körülmények közt, amikor nincs már az emberek között kizsákmányolási viszony. , ... a kommunista . ifjúsági szövetségnek és mindén' más ifjúsági szerveaetnek feladatait különösképpen, egyetlen szóval lehetne kifejezni: a feladat — tanulni." A párt és Lenin szavára az elmaradott ország fiataljainak ezrei, százezrei láttak tanuláshoz. Sokat kellett pótolniok és még több egészen új, eddig ismeretlen nehézséggel kellett megküzdeniük, amit a szocialista társadalom építése hozott magával. Az újonnan meginduló gyárak, a virágzásnak indult mezők új szakemberekre vártak. A forradalom győztes hőseinek fiai megbirkóztak a leglehetetlenebbnek tűnő feladatokkal is. Az ország felvirágzott, a szocialista életforma viszszavonhatatlanul teret hódított. Ezt a gigászi fejlődési folyamatot nem tudta megakadályozni a német fasizmus véres háborúja sem. A forradalom tapasz talt katonái és a forradalom hőseinek utódai megsemmisítő csapást mértek az ellenségre, megvédték szocialista hazájukat és egész Európát megszabadították a fasiszta veszedelemtől. A szovjet ifjúság Lenin nagy örökét életre keltve újabb nagy feladatok megoldására indult. A végeláthatatlan szűzföldeken a fiatalok tízezrei találtak új otthonra és az elhagyott ugaron virágzó gazdaságokat létesítettek. Az ország elhagyatott vidékein szinte a földből nőttek ki új ifjúsági városok, települések. Az egész szovjet hon felett hasad a kommunizmus hajnala ... Csaknem négy évtized telt el Lenin május elsejei beszéde óta. A moszkvai Vörös téren állok. Felette a történelem szele suhant át. A téren tarka néptömeg nyüzsög. Lenin és Sztálin mauzóleumába akarnák jutni. Már kora reggeltől hosszú sorok kígyóznak a mauzóleum előtt. Csupa fiatalok — a Világifjúsági Találkozó résztvevői. Csendben álldogálnak, csak suttogva beszégetnek. Ez is a kegyelethez tartozik. Négerek, rézbőrűek, fehérek, Európa, Ázsia, Afrika, Amerika szülöttei állnak egy sorban. Majd megindul a végtelen sor. Lassan kígyózik a mauzóleum felé. A félhomályban kirajzolódik Lenin arca, előreugró homloka. Keze békésen pihen a takarón. De mintha ez a kéz most kinyúlna és a nagy országra mutatna: íme, amiről mi még mint meséről beszéltünk, a szocialista társadalom ország-világ szeme láttára felépült. Az új nemzedék építette fel! S vonulnak a fiatalok százai, ezrei, hogy láthassák a forradalom nagy alakját, az emberiség szebb holnapjának kiváló harcosát. Lenin még holtában is tanít. Tanít, hogy az új, szebb, emberibb társadalom felépítése elsősorban az ifjúság feladata. Előttem szőke svéd lány lépeget. A mauzóleum előcsarnokában leveszi blúzáról a vörös- szegfűt, amelyet, néhány perccel előbb egy ismeretlen francia fiú tűzött a mellére és odahelyezi a többi sok-sok virág kőié. Az őszinte gyermeki szeretet virágp az emberiség, az ifjúság nagy tanítójának. Zsilka László ÄRMERRE IS JÄRUNK, háztetőkön karcsú televíziós antennákat látunk. Mind több van belőlük, s meggyőzően tanúskodnak arról, hogy jelenleg hazánk mjnden huszonharmadik lakosa televíziós készülék tulajdonosának vallhatja magát. Összesen 600 ezer készülék működik, és csak 1960. januárjában 40 ezer televíziós készülék talált gazdára. Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyezni, hogy pl. Ausztriában összesen 137 ezer televíziós készülék tulajdonost tartanak számon. Ez a kérdés egyik, kedvező oldala. Kedvezőtlenebb a helyzet, ha a csehszlovák televíziót abból a szempontból értékeljük, mit nyújt hívei nagy táborának. Joggal bíráljuk a gyenge műsorszámokat, a technikai szempontból nem egy esetben meg nem felelő adást, a régi filmkópiákat. Mindez indokolt. A televízió dolgozói ezzel kapcsolatban rámutattak arra, hogy központjajk műszaki felszerelése nem eléggé tökéletes s így nem tudják megfelelő formában azt nyújtani a nézők tömegének, amit szeretnének. Szükség van a technika segítségére. Az elkövetkezendő években ebben a vonatkozásban nagy változások várhatók. Oj televíziós központ létesül Prágában, Bratisíavában és Košicén. Bratisíavában a Malom-völgyben 1963-ban kezdik meg a televíziós központ építését. Három nagy stúdió, próbatermek és később még egy további csarnok épül fel itt, Jelenleg a terven dolgoznak, úgyhogy az építkezést idejében megkezdhetik és betarthatják a határidőket. Prágában a legnagyobb csehszlovák televíziós központ épül fel, ahonnan kísérletileg színes televíziós küldéseket is lebonyolítanak. Az épületek egész komplexuma készül itt el, többek között műhelyek, müszakj helyiségek, raktárak, rádió- és filmstúdiók, valamint öt nagy televíziós stúdió. Az előzetes hírek szerint ezt a korszerű televíziós központot rákapcsolják a Moszkva-Prága-i koaxiális kábelre. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy közvetlen szemlélői lehetünk majd a két, illetve három moszkvai program egyikének. Természetesen ez a prágai stúdió közvetlen kapcsolatban áll majd Berlinnel, Varsóval, Budapesttel, később pedig Szófiával és Bukaresttel is, vagyis a szocialista Intervízió egyik fontos láncszemét fogja képezni. (Szó van arról is, hogy Prágát Moszkván és Szibérián keresztül összekapcsolják a pekingi televíziós adóállomással is.) A prágai televíziós központ felépítése három időszakban zajlik le. Az építkezés első részét 1963-ig fejezik be. Akkor már megkezdik — minden valószínűség szerint - a színes televíziós kísérleti adásokat is. A z OJ TELEVÍZIÓS KÖZPONTOK építése minden bizonnyal rendkívül kedvező feltételeket hoz létre, s erre vár a televízió kedvelőinek népes tábora. A. R. Altmanský .

7///////// j _ _. •. / aaH-wíl V tíém 1 „•i mmmnnM »ro " A prágai televíziós központ modellje MM

MI NEMRÉGEN JELENT MEG Martin Vietor: A Szlovák Tanácsköztársaság c. művének magyar fordítása a Szlovákiai Politikai Könyvkiadó gondozásában. örvendetes a tény, hogy ez a munka a magyar olvasók kezébe kerül. örvendetes elsősorban azért, mert szerzője...e könyvében első ízben ad egységes marxista szemléletet a csehszlovákiai és a magyarországi forradalmi proletariátus történelmének egyik legdicsőbb fejezetéről, a proletariátus diktatúrájáért vívott harcáról — a Magyar Tanácsköztársaságról és a Szlovák Tanácsköztársaságról. A most megjelent mű az 1959. évi második rövidített és átdolgozott szlovák kiadás fordítása, amelyet a szerző számos fontos dokumentummal egészített ki. Behatóan taglalja az 1918-as forradalmi mozgalmat, a burzsoá államhatalom kiterjesztését Szlovákiában, a Magyar Tanácsköztársaság keletkezését és jelentőségét, a magyarországi kommunista párt cseh és szlovák szekciójának tevékenységét, a csehszlovák burzsoázia ellenforradalmi háborúját a Magyar Tanácsköztársaság, ellen. Dokumentumok alapján megvilágítja e beavatkozás előkészítését, annak gazdasági és politikai hátterét. Ugyancsak okmányok alapján mutatja be a cseh és a szlovák proletariátus ellenállását e beavatkozással szemben, elemzi a magyar vörös hadsereg ellentámadásának, a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulásának okait, részletesen taglalja a Forradalmi Kormányzótanács és a tanácsok tevékenységét, a szocialista párt szlovák szekciójának programját, valamint a Szlovák Forradalmi Kormányzótanács programnyilatkozatát. Végül értékeli a Magyar Tanácsköztársaság és a Szlovák Tanácsköztársaság jelentőségét a csehszlovákiai munkásmozgalom továbbfejlődése szempontjából. A FENTI TÉNYEK ÉS ESEMÉNYEK, helyes marxista értékelése annál is szükségesebb, mert a csehszlovák és A csehszlovák és a magyar proletariátus testvériségének dokumentuma a magyar burzsoá történelemírás mindenféleképp leplezni igyekezett igazi lényegüket. E történelmi események meghamisításában a burzsoázia különféle történészei lényegében három kérdésre összpontosították figyelmüket: Először is, hogy a nép előtt a Magyar Tanácsköztársaságot „trucnacionalizmus" megnyilvánulásaként, nem pedig a magyar proletariátusnak és falusi szegénységnek Magyarország forradalmi átalakítására irányuló törekvései betetőzéseként mutassák be. Másodszor „meggyőzni" igyekeztek a közvéleményt arról, hogy a csehszlovák-magyar háború a Magyar Tanácsköztársaságnak Csehszlovákia elleni „támadása" után robbant ki. Említésre méltó, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak a Magyar Tanácsköztársaság elleni intervenciója után — amikor sor került Szlovákia területe egy részének felszabadítására és később a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltására — hogyan írt a magyar vörös hadsereg visszavágó támadásáról az akkori szlovák burzsoá sajtó. így a „Slovenské ľudové noviny" 1919. június 13-i számában ,„Nézzétek és lássátok meggyaláztatásunkat" című cikkében a következőket írja: az országutat szegélyző fákon akasztott parasztok hullái függnek. Négyezren vannak. És azért akasztották fel őket, mert faluikba magyar bolsevikok jöttek és meg akarták őket fosztani tulajdonuktól. S nézzünk csak körül a szlovák Kelet községeiben, ide is elment a lelkiismeretlen tolvaj, a magyar bolsevik és megfoszt bennünket mindattól, ami apáink után maradt ránk és ami szent és drága nekünk. Megtámadja oltárainkat, megbecstelenlti és semmibe veszi isten törvényeit. Vagyonunkat elrabolja, asszonyainkat, gyermekeinket legyilkolja, fivéreinket és nővéreinket keresztre feszíti, falvainkat felperzseli." Hogy ez milyen csalás volt, nem is kell mondani. Célja azonban világos: a nacionalizmus mákonyával akarták összetapasztani az imperialista Csehszlovákia omladozó katonai gépezetét. A harmadik kérdés, amelyre a burzsoázia történelemírói figyelmüket összpontosították az volt, hogy a Szlovák Tanácsköztársaságot a magyar nacionalisták „csalásaként" mutassák be, amellyel a Csehszlovák Köztársaság szétzúzását és Szlovákia uralmának megszerzését akarták állítólag elérni. ' EZ AZ A HÄROM ALAPVETŐ SZEMPONT, amelyeknek szemszögéből Martin Vietor munkájának jelentőségét keresni kell. Az a gazdag dokumentum- és forrásanyag, amelyet a szerző összegyűjtött, áttanulmányozott és marxista módon elemzett, lehetővé tették számára, hogy kimerítő választ adjon a fenti kérdésekre. A szerző helyesen mutatott rá, hogy a Magyar Tanácsköztársaság és később a Szlovák Tanácsköztársaság keletkezése a magyar és szlovák proletariátus forradalmi tette volt, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által keltett forradalmi hullám magyarországi és csehszlovákiai munkásosztályra gyakorolt befolyásának oszthatatlan része volt. Helyesen következteti belőle, hogy ez az időszak a két ország proletariátusa forradalmi harcának egyik jelentős határköve azt bizonyítja, hogy Csehszlovákia népe és a magyar nép már akkor követni akarta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját Azt bizonyítja, hogy egy Síkban állott nemcsak Oroszország, hanem a többi ország proletariátusával is. A mű szerzője így helyesen mutat rá, hogy a Magyar Tanácsköztársaság és a Szlovák Tanácsköztársaság hagyománya forradalmi hagyomány, amely méltó helyet foglal el Csehszlovákia és Magyarország munkásosztályának a munkásság és a szegényparasztság uralmáért, a proletariátus diktatúrájáért vívott történelmi harcaiban. Rámutatott, hogy a CSKP keletkezésétől fogva nem mondott le a forradalmi hagyományról, hanem sajtójában népszerűsítette e harcokban szerzett tapasztalatokat. A mű szerzője érdem szerint nagy jelentőséget tulajdonít a Szlovák Tanácsköztársaságnak. A dokumentumok részletes elemzésével rámutat a Csehszlovák Köztársaság imperialista jellegére ebben az időszakban, valamint arra, hogy a csehszlovák imperializmus volt az, amely hitszegő támadással meg akarta semmisíteni a tanácsuralmat Magyarországon. Ez az akció, amint a mű szerzője a dokumentumok alapján helyesen hangsúlyozza, a felháborodás hullámát váltotta ki a csehszlovák proletariátus soraiban. Ez a proletariátus nemcsak lelkesen üdvözölte a magyarországi forradalmi eseményeket, hanem Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia beavatkozásának idején a magyarországi proletáruralom védelmére kelt, és a magyar vörös hadsereg ellentámadásakor Szlovákia felszabadított területein kezdeményezően forradalmi tanácsokat kezdett alapítani és kefébe vette a hatalmat. A műnek ez a része okmányok ilapján rámutat, hogy a Csehszlo'ák Köztársaság területén a csehszlovák vörös katonák nem a Magyar Tanácsköztársaság területének kiszélesítéséért harcoltak, hanem az új társadalmi rendért a Csehszlovák Köztársaság területén. A magyar vörös hadsereg nemzetközi kötelességének eleget téve támogatta a csehszlovák proletariátust ebben a harcában. E harc eredménye volt a Szlovák Tanácsköztársaságnak mint önálló, teljesjogú államnak kikiáltása. Prešovon megalakult a Szlovák Tanácsköztársaság igazgatására teljhatalommal felruházott Forradalmi Kormányzótanács, amely rendeleteket adott ki és megszervezte a szlovák vörös hadsereget. A mű szerzője így meggyőzően bizonyítja, hogy itt nem a Magyar Tanácsköztársaság valamilyen „fiókjáról" volt szó. A dokumentumok elemzése alapján továbbá helyesen állapítja meg Vietor, hogy a Szlovák Tanácsköztársaságnak kiinduló ponttul kellett volna szolgálnia az egész Cc-hszloválf Köztársaság tanácsköztársasággá váló átalakítására. Egyéb dokumentumok mellett ennek bizonyítékául a szerző idézi a Szlovák Forradalmi Kormányzótanács nyilatkozatát, amely szerint végső céljául a proletariátus diktatúrájának felállítását tűzte ki Csehszlovákia egész területén. VÉGÜL NEM KEVÉSBÉ JELENTŐS a műnek az a része, amely a Szlovák Tanácsköztársaságot a forradalmi tevékenység és nevelés iskolájaként mutatja be, hangsúlyozva, mily gazdag forradalmi tapasztalatokkal gazdagította a csehszlovákiai proletariátust és mennyire elmélyítette osztálytudatát. Ugyanakkor hozzájárult a marxista balszárny kialakulásához, később a CSKP megalakításához. M. Vietornak A Szlovák Tanácsköztársaság című műve népünk tudatában n.eparősíti a Magyar Tanácsköztársaság és a Szlovák Tanácsköztársaság szeplőtelen forradalmi hagyományát - a proletár nemzetköziségnek Csehszlovákia és Magyarország proletariátusa kölcsönös szövetsége megtestesülésének hagyományét. DARMO J. ÜJ SZÖ I * 1960. március 21 \