Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-21 / 80. szám, hétfő

Az új szovjet javaslat megkönnyíti a megegyezést a genfi atomértekezleten (Folytatás az L oldalról) téséhez vezethet az atomkonferenci­án. Ez az értekezlet már 17 hónapja ülésezik, de egyezményt még min­dig nem kötöttek. Az amerikai kül­döttség különféle technikai és el­lenőrzési nehézségekre hivatkozott s az egyezmény megkötését ez aka­dályozta. Most a Szovjetunió új ja­vaslata alapján olyan ellenőrzési rendszert lehet létrehozni, amely mindegyik felet kielégíti. A Szov­jetunió álláspontja ismert — han­goztatta Carapkin. Nem ért egyet egyes angol és amerikai szakértők­nek azzal a véleményével, hogy a kisebb föld alatti robbantásokat nem lehet ellenőrizni. Ezért a Szovjet­unió közös tudományos program ki­dolgozását kívánja. Carapkin ismétel­ten aláhúzta: A szovjet kormány azt reméli, hogy az új szovjet lépés az összes atomkísérletek felfüggeszté­séhez vezet a közeljövőben, később pedig az atomfegyverek örök időkre szóló betiltását eredményezheti. A szovjet kormányt az az őszinte kí­vánság hatja át, hogy minden aka­dályt eltávolítson a genfi atomérte­kezlet útjából. Ezért volt hajlandó a Szovjetunió most beterjesztett ja­vaslatával komoly kompromisszumra. Üjságírók kérdésére Carapkin kö­zölte, hogy a közös tudományos ku­tatás programjának időtartama külön megegyezés tárgya kell hogy legyen. Jől tájékozott forrásból származó értesülés szerint Carapkin javasla­tának előterjesztése után Wadsworth amerikai küldött rövid választ adott. Kijelentette, hogy véleménye sze­rint a szovjet javaslat nagyon fon­tos lépés előre. Reméli, hogy a ja­vaslat megkönnyíti az egyezmény megkötését. Az atomértekezlet ma délután tartja legközelebbi ülését. Carapkin, az atomfeg.yverkísérletek megszüntetéséről tárgyaló genfi értekezle­A Béke-Világtanács minden békekezdemé­nyezést támogat A BÉKE-VILÄGTANÄCS TITKÁRSÁGÁNAK NYILATKOZATA Tíz évvel ezelőtt, — 1950 március 19-én — a Béke Világtanács Stockholmból, Svéd­ország fővárosából, ahol Fréderlc Joliot­Curie világhírű tudós elnökletével összeült, felhivta a világ minden jóakaratú emberét, követelje az atomfegyverek, a megfélem­lítés és tömegpusztító fegyverzet betiltá­sát. A Béke Világtanács titkársága a stock­holmi felhivás 1Ü. évfordulója alkalmából örömmel fogad minden kezdeményezést és megelégedéssel támogat minden akciót és felszólítást, amely azt a célt szolgálja, hogy tovább folytassuk és fokozzuk a har­cot az atomfegyverek betiltásáért, vala­mint a teljes és ellenőrzött leszerelésért. Indonéziában új parlament alakul Dzsakarta (ČTK) — Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke március 19-én Bali szigetéről visszatért Dzsa­kartába. Bali szigetén a három leg­nagyobb politikai párt — a Nemzeti Párt, Indonézia Kommunista Pártja és Nahdatul Ulaa muzulmán párt — képviselőivel az új parlament össze­tételéről tárgyalt.' Szukarno elnök a dzsakartai re­pülőtéren kijelentette, hogy Indoné­zia új parlamentje még ebben a hó­napban megalakul és felerészben a politikai pártok képviselőiből, fele­részben pedig a lakosság különböző rétegeinek és csoportjainak, közöt­tük a hadseregnek képviselőiből fog állani. Szukarno hozzátette, hogy áprilisig megalakítják a Nemzeti Front előkészítő bizottságát is. Puccskísérlet Bolíviában La Paz (ČTK) — Március 19-én La Paz­ban, Bolívia fővárosában felszámolták a jelenlegi bolíviai kormány megdöntésére irányuló puccskísérletet. A kormány élén Hernan Silez Zuas elnök áll, a nemzeti forradalmi mozgalom képviselője, amely pártot a bolíviai nép széles rétegei támo­gatnak. Az összeesküvés szervezője a La Paz-I rendőrségi ezred volt, amely megtagadta az engedelmességet a kormánynak és tag­jai szombaton a reggeli órákban a fővá­ros utcáira vonultak. A lázadók ellen fel­vonultak a bolíviai nemzeti hadsereg egy­ségei. A gépfegyvertüznek 3 halálos áldo­zata és több sebesültje volt. A rendőrezred arra számított, hogy si­kerül megdönteni a kormányt és az ország­ban diktátori rendszert teremteni. ten résztvevő szovjet küldöttség vezetője szombat délután nyilatkozott a szombaton délelőtt benyújtott új szovjet javaslat je­lentőségéről. A szovjet kormány — mondotta Carap­kin — nagyon jelentősnek tartja ezt a ja­vaslatot. A genfi értekezleten ugyanis a megegyezés útjában a fő akadály az az amerikai álláspont volt, hogy ún. „küszö­böt" kell megállapítani a föld alatti nuk­leáris robbantásoknál. Az amerikai kül­döttség mindaddig ragaszkodott hozzá, hogy a föld alatti atomrobbantásoknál két kategóriát állítsunk fel. Az első kategóriá­ba a húsz kiloton robbantóerő feleti rob­bantások, másképpen kifejezve a 4,75 szeizmikus nagyságrenden felüli robbantá­sok tartoznának. Ezeket a robbantásokat könnyű ellen­őrizni — mondják az amerikaiak. Ami azonban a második kategóriát, a húsz ki­loton robbanóerő alatti, föld alatti atom­robbantásokat illeti, az amerikai álláspont szerint ezeket lehetetlen vagy legalább is naoyon nehéz ellenőrizni. Ezért az Egye­sült Államok küldöttsége ragaszkodott hozzá, hogy ez utóbbi robbantásoknál ne vezessünk be ellenőrzést. Ez volt a feb­ruár 11-én benyújtott amerikai javaslat lényege. — Mi — folytatta Carapkin — a problé­ma ilyen megközelítése ellen vagyunk Teljesen világos, hogv miért. Azért, mert a húsz kiloton robbanőerő alatti robban­tások ellenőrzés nélküli szentesítése kife­jezetten segítené az atomfegyverkezést. Ha az amerikai álláspont győzedelmesked­nék, senki sem akadályozhatná meg aa atomrobbantási kísérletek tetszés szerinti szaporítását, más szóval az atomháború veszedelmének növelését. — Ennek a kényes buktatónak a kikü­szöbölését szolgálja a ma benyújtott szov­jet javaslat. Azt mondottuk az amerikaiak­nak: ha önök ragaszkodnak a „küszöbhöz", ám legyen. Beleegyezünk, hogy betiltsuk a 4,75 szeizmikus nagyságrend „küszöbét" túllépő föld alatti nukleáris robbantásokat. De csak azzal a feltétellel egyezünk bele, hogy az újabb robbantások problémáját tanulmányozzuk együttesen, amerikai, an­gol és szovjet szakértők bevonásával és hogy az együttes tudományos munka ideje alatt kötelezően függesszünk fel minden­fajta atomkísérletet. Tehát betiltás a húsz kiloton robbanóerő feletti föld alatti atom­robbantásoknál és moratórium a húsz ki­loton robbanóerő alatti robbantásoknál. — Azt hisszük, hogy a szovjet kor­mány ezzel nagyban hozzájárult a végle­qes megegyezéshez, az atomfegyverkisér­letek meqs7Üntetéséhez. És a? első angol és amerikai reakció, amely már a szombat délelőtti ülésen elhangzott, így foglalható össze: ez na«von fontos lépés, azonnal továbbítjuk kormányunkhoz, reméljük, hogy naoyon hamar válaszolhatunk. — Még egyszer hangsúlyozni akarom — mondotta befejezésül Carapkin — amint már a ma délelőtti sajtóértekezleten is ki­fejtettem- a szovjet kormánynak az az őszinte szándéka, hogy minden akadályt e'hárítson a megegyezés útjából. A történelem figyelmeztet A Szajna a Vin- ~ ~~~~ I dóan. - A néme­cennei erdő alatt PÁRIZSI TUDÓSÍTÁSUNK teket azonban jól éri el Párizst és a őrizzük, semmit A lengyel és a magyar nép barátságának manifesztációja Varsó (ČTK) — Szombaton a ma­gyar párt- és kormányküldöttség nagygyűlésen találkozott Varsó dol­qozóival. A Kultúra és Tudomány Pa­lotájának kongresszusi termét zsúfo­lásig megtöltötte a közönség. A dolgozók gyűlése szfvélyesen üd­vözölte a magyar vendégeket és a LEMP KB politikai irodájának taqjait Wladvslaw Gomulkával, a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titkárával az élen. Gomulka elvtárs, aki első­nek szólalt fel, hangsúlyozta, hogy az eszmei egység a két ország és képviselői egyöntetűségének forrása minden alapvető kérdésben. Kiemelte a kölcsönös kapcsolatok fejlődését. Bestédének jelentős részét Gomulka elvtárs a nemzetközi helyzetnek szentelte. Hangsúlyozta, hogy az „Sdewiuer zsenialitása": A LESZERELÉST CSAKIS FEGYVERKEZÉSSEL LEHET ELÉRNI Los Angeles (ČTK) - Adenauer nyugatnémet kancellár március 18-i Los Angeles-i beszédében a Szovjet­unió elleni szokásos támadásain kí­vül „zseniális gondolatot" fejezett ki. A DPA hírügynökség szerint idéz­zük: „Szerencsétlenségünkre a je­lenlegi helyzetben a leszereléshez csupán fegyverkezéssel juthatunk, önökhöz fordulok itt Amerikában, emeljék fel szavukat és követeljék, hogy a csúcsértekezleten a leszere­lésről tárgvalianak és ott a kormány­fők kíséreljék meg, a haladás el­érését a leszerelésben." Valóban nagyon szépen hangzik: Emberek követeljétek, hogy a nagy­hatalmak kormányfői állapodjanak meg a leszerelésben, amelyet csupán fegyverkezéssel lehet elérni! Sze­rencsére feltételezhető, hogy a kor­mányfők a leszerelés kérdésének ilyen megoldásához nem folyamodnak. Manolisz Glezoszt Korfu szigetére vitték Athén (ČTK) - Manolisz Glézosz görög nemzeti hőst március 19-én reggel az Aberof athéni börtönből'ti­tokban a pireuszi kikötőbe és onnan hajón Korfu szigetére szállították. Glezosz védőjét erről az intézkedés­ről nem értesítették. A görög hatóságok nem várták meg a legfelső bíróság döntését, amely megtárgyalja a védelem azon köve­telményét, hogy a Manolisz Glezosz és társai ellen hozott katonai bíró­sági Ítéletét megváltoztassák. A ha­tóságok ezzel kifejezésre juttatták, hogy végre akarják hajtani a kato­nai bíróság ítéletét, és Így akarják meghenezíteni a Manolisz Glézosz kiszabadítására irányuló harcot. AKKRÁBAN, Ghana fővárosában közöl­ték Ghana elnökjelöltjeinek nevét. Az egyik jelölt Kwame Nkrumah miniszter­elnök, az alkotmányos néppárt elnöke, a másik J. Dnkuah, az ellenzéki egy­ségpárt vezetője. Az elnökválasztást ápri­lisban tartják meg. (ČTK) egész világ előtt ma egyetlen kiút áll, hogy elfogadja és valóra váltsa az általános és teljes leszerelésre vonatkozó nagyszerű szovjet tervet. Kádár János elvtárs, az MSZMP KB első titkára beszédében rámutatott arra, hogy az MSZMP erős és egy­séges. bízik a tömegekben s a tö­megek bíznak a pártban. Foglalko­zott továbbá a békés egymás mellett élés kérdéseivel. A találkozót az Internacionáléval fejezték be. Macmillan ígérete London (ČTK) — Harold Macmillan an­gol miniszterelnök a konzervatív és uňto­nista szervezetek nemzeti szövetségének szombati értekezletén kijelentette: „Né­hány hét múlva Párizsba utazom, hogy részt vegyek a csúcsértekezleten, amelyre oly kitartóan törekszünk. Nem ígérem önöknek azt, hogy egy rövid tanácskozáson minden ellentétet elsimítunk, csupán any­nyit ígérek, minden törekvésünk oda fog irányulni, hogy a világot reményteljesebb és eredményesebb útra vezessük. Őszintén foqunk arra törekedni, hogy a vitás kérdé­seket a kerek asztal mellett folytatott tárgyalásokkal oldjuk meg. boulogni erdő alatt hagyja el Franciaország fővárosát. Meudonnál északra fordul és hosszú dombot hagy maga mögött. A ritka­lombozatú erdőben régi erődítmény masszív falai láthatók. Ez a domb Szajna-megye legmagasabb pontja és a nagy forradalomig a „Szent atyák" tulajdonát képezte. A konvent itt tornyot épített, amelyhez Napoleon uralkodásának idején a római király tervezett palotájának alapjait fektet­ték le. Harminc évvel később a tá­bornokok felépítették itt a Mont Va­lerien erődítményt. A poroszok először a szedáni ütkö­zet után és másodszor 1940-ben ju­tottak el ide. A Gestapónak megtet­szett ez a hely. Berendezte itt „hi­vatalát": a kínzókamrákat és a vesztő­helyet. Mintegy 1800 hazafit végez­tek ki itt. A megszállók áldozatainak emléké­re szentelt kriptának belső falán fel­irat található, amely megörökíti: 1939-1945-ben Franciaország fiai azért harcoltak, hogy hazájuk sza­badon élhessen. A kriptában jelképesen tizenöt el­esett hőst temettek el, akik az el­lenállási mozgalom különböző szer­vezeteihez tartoztak. Franciaország­ban mintegy hatvanezer ilyen emlék­mű van. Jean Paul Sartre írja egyik művé­sem tehetnek egyedül. Ez már együgyű, veszedelmesen naiv kijelentés. Emlékezetünkbe idézi azokat a meséket, amikor a Maginot­vonal megdönthetetlenségének áb­rándja uralkodott. E vonal helyett most már olyan elképzelés uralkodik, hogy a német militaristák „jól meg­gondolják", mielőtt valamibe belefog­nának. Ha azonban vigyázni akarnak magukra és a dolgokat jól meg akar­ják gondolni, miért építik a legerő­sebb hadsereget Nyugat-Európában, miért követelnek atomfegyvereket és külföldi támaszpontokat? — Igaza van — mondotta Duval úr — ezek a nyomorultak egyáltalán nem vál­toztak. Én már két háborút megéltem, jól ismerem a németeket. Ezután ked­ves francia mosollyal hozzáfűzi: „Azon­ban legalább három évig semmit sem tehetnek." Vagyis három év — és az­után jöhet akár a vízözön is. Nem volna helyes ezt a hangulatot észre nem venni és fel nem jegyezni. Ez a hangulat veszi hatalmába a francia köz­vélemény jelentős részét. Ezek az. embe­rek, akiknek száma több millió, nem ér­tenek egyet az Adenauerrel való össze­fogás politikájával ugyanúgy, ahogy nem értettek egyet a Hitlerrel szembeni en­gedmények politikájával sem. Azonban e politika ellen semmit sem tesznek. Egyes francia burzsoá lapok megkísér­lik, hogy a közvélemény körében annak elhitetését, hogy Hruscsov látogatása ben: „Nem vagyunk addig férfiak, több, mint diplomáciai aktus olyan . " ..„i*i*,„i„„™í* „„,•*„» Időben, amikor a személves állami talél­amíg nem találtunk olyasmit, amiért kozók akorla k. A z „ en kIsérI etek Un ^lnvt JAlr . 1 to ň n I*- Aln^linlrnl- A Mrtf - " . - _ hajlandók volnánk életünket áldoz ni. Ezek a Mont Valerien-i halottak azonban eleve kudarcra vannak Ítélve. Ez az állítás megállhatja helyét akkor, ha megtalálták azt, amiért életüket ál- az angol királynő jön Párizsba, azonban dozták." nem érvényes Hruscsov látogatására. Ezt • Szerdán látogat ide Nyikita Szer- ® J^° 9atást mindenkine l< komolyan kell gejevics Hruscsov, azon ország kép­viselője, amely 17 millió életet áldo­zott ugyanazért az ügyért, amelyért itt a megszállók sortüzétől elpusz­tultak a francia hazafiak. venni. Erre több ok is van. Az egyik az oro­szok és a franciák hagyományos barát­sága. A további okok a szovjet tudo­mány és technika nagy sikereinek elis­merése, a csodálat azon ország iránt, mely forradalmát nagyszerűen fejezi be. De elsősorban az a tudat, hogy a szov­jet vér már egyszer visszaadta Francia­országnak a szabadságot, amire Franz Joseph Strauss nyilatkozatának olvasása­kor okvetlenül gondolni kell. Egyik kezével a kávét keverte, a másik kezében újságot tartott. Az esti lap rokonszenves hangnemben arról Irt, hogy a bonni kancellár Washingtonban „kemény politikát" követel a Kelettel szemben. Ezután __ _„_„„,. „, .,_ , .., , _ . . , .... , _ , . De nemcsak Duval ur vélekedik Igy. De beszélgetni kezdtünk. Természetesen Gaulle tébornok már 16 évve I a/ zel6t t főképpen a német kérdés, Nyugat- Franciaország ideiglenes parlamentjében Németország felfegyverzése érdekelt kijelentette: De térjünk vissza még egyszer Duval úrhoz: — Jól van ez így, nem árt megem­lékezni arról, hogy ml és az oroszok . bennünket. És csaknem valamennvl beszélgetésnél megállapítjuk, hogy lé­nyegében azonos az álláspontunk, azonban a dolgok értékelésénél elté­rő a nézetünk. Vegyük például Duval urat, aki éppen most vacsorázott. Természete­sen nem hisz Konrád Adenauer és tábornokai jó szándékában és még meghódítását" „ .. . A Párizs és Moszkva közötti bi­zalmatlanság politikája a két háború ide­jén és az elidegenedés a döntő pilla­natban magában foglalja a Wehrmacht Rajnára valő visszatérésének csiráját, Ausztria bekebelezésének, Csehszlovákia megszállásának. Lengyelország szétzúzá­sának és Hitler minden tettének csiráját, amelyekkel megkezdte Franciaország teli gyomorral is —, amely rendsze­rint engedékeny hangulatba ringatja az embert — azt a nézetet vallja, hogy „a németekkel az oroszok elle­ni összefogás lehetetlen gondolat." De hallgassunk csak tovább. 1960 tavaszának elején a bonni kan­cellár már visszatért a Rajnához. Nem elegendő-e ez annak tjiegértéséhez, ami­re már a szörnyű időkben egyszer rá­döbbentünk? A kegyetlen időket látott csendes és nyugodt Mont Valerian egy újabb meg A politikusok amúgyis azt te- nem értés veszedelmére figyelmeztet. szik, amit akarnak — mondja lemon­J. Hochman 49 napos emberfeletti KÜZDELEM ÄZ ELEMEKKEL A TASZSZ hírügynökség a négy szovjet hajótörött útjáról Moszkva (CTK) - Glen Cowe csendes városkában, New York ban összeköttetést létesíteni. A szél, t • relében négy szovjet katona üdül, akiknek fényképét az egész világ sajtója közölte. Azt, amit ezek a fiúk - akik közül a legidősebb 21 éves - átéltek, az amerikai sajtó csodának tekinti. Az a kitartás és bátorság, amelyet a katonák 49 napon át egy motorcsónakban a Csendes-óceán hullámain tarúsítottak, a szovjet emberek magas er­kölcsi tulajdonságainak példaképe. Zigansin, Poplavszkij, Krjucskov­szkij és Fedotov a január 17-re vir­radó éjjel szolgálatot teljesítettek a 36-számú csónakban. Erős szél tá­madt, amelyet hóvihar követett. A szigeten a száraföldről hajót és csónakokat vártak. Az egyik csónak parancsnoka Zigansin, a másiké Troc­juk volt, akiknek a szállítmány ki­rakását kellett biztosítaniok. A csó­nakok a vihar kezdetén mintegy 250 méterre voltak a parttól. 8 óra 30 perckor elszakadt a két csónakot összekötő hajókötél. Troc­juk csónakját a vihar az öböl köze­pe felé sodorta. A két csónak le­génységének nagy fáradtság után si­került megközelíteniük egymást és a két csónakot hajókötéllei összekötni. A vihar erősödött, hatalmas hullá­mok árasztották el a két csónakot. Az acél'kötél ismét elszakadt. Zigan­sin rádióadón megegyezett Trocjuk­kal, hogy egymás közelében maradnak és az öbölbe indulnak. A sűrű köd­ben azonban elvesztették a tájékozó­dást és később a rádiókapcsolat is megszűnt. Este 6 órakor a vihar ledöntötte az antennát és a z összeköttetés a parttal megszakadt. A katonák nedves ruhája jéggé fagyott, a felcsapódó hullámok behatoltak a csónakba, a csípős sós víz megnehezítette látá­sukat. A fiúk bátran küzdöttek a dü­hödt elemekkel. Filip Poplavszkij és Anatol Krjucskovszkij motorosok pi­henés nélkül dolgoztak. Zigansin ti­zedes nem engedte el a kormányt a kezéből. Fedotov közlegény az iránytűt figyelte. Az üzemanyag fo­gyófélben volt. Zigansin elhatározta, hogy a csónakot olyképpen menti meg, hogy a hullámmal kidobatja az öböl homokos partjára. Az utolsó pillanatban azonban a homokos part helyett hatalmas sziklák bukkantak fel előttük, úgyhogy más alkalmas helyet kellett keresniök, hogy a szá­razföldre jussanak. Egy újabb hatalmas hullám a csó­nak fedélzetéről lesodorta a motor­olajat tartalmazó kannát. F. Povlav­szkij jelentette, hogy az üzemanyag kifogyott. Kénytelenek voltak rá­bízni magukat a tenger hullámaira. A szélvihar megváltoztatta irányát. Január 17-én este 10 órakor a szél a nyílt óceánra sodorta a csónakot, A rádióösszeköttetést nem sikerült a parttal meqújítani. Január 18-án reggel Zigansin tize­des rájött arra, hogy miért szűnt meg a rádióösszeköttetés. A vihar az antennát letörte. Nagy nehézségek árán sikerült az antennát rendbehoz­nia. Hallották a japán rádióállomások gyenge jelzéseit. Nem sikerült azon­s a víz áramlása a csónakot délkelet­re sodorta. A fiúk nagy fáradsággal rendbehozták a csónakot, azonban az élelmiszerkészlet erősen megcsappant. A viharban felborult az ivóvizes kanna is. A vihar erősödött, úgyhogy csak január 19-én sikerült meg­reggelizniők. Az élelmiszert szigorúan be kellett osztaniok, és így sem jutott belőle minden napra. Zigansin március 2-án hajót vett észre, azonban nem tudták magukra felhívni a figyelmet. A' március 6-ra virradó éjjel Zigansin felébresztette a többieket. A csó­naktól mintegy 10 mérföldnyi távolságban iöl megvilágított haió úszott. A szovjet katonák kézi vészjelzővel és az árbocra erősített lámpával igyekeztek felhívni a hajó figyelmét, amely azonban rövidesen eltűnt a sötétben. Másnap A. Krjucsovszkij látott meg egy hajót, de ez túlságosan messze volt ah­hoz, hogy észrevehesse őket. Poplavszkij és Fedotov pihenni tértek, Zigansin és Krjucsovszkij a náluk levő harmonika bőrrészeiből és a cipőtalpak maradványá­ból levest főztek. Az ebéd csaknem kész volt, amikor Zigansin motorzúqásra lett figyelmes. A fedélzetre lépve látta, hogy a csónak felett reDÜlőgépek keringenek. Nemsokára a ..Kearsage" amerikai re­oülőqénanyahaió úszott hozzájuk. A heli­kODterek fedélzetéről köteleket bocsátot­tak le erősítő övekkel. Valaki oroszul kiál­totta nekik: ..Segítséget hoztunk nektek!" Az amerikai tengerészek szeretettel üd­vözölték a szovjet katonákat. Március 15­én reggel a repillígépanyahajő fedélzetén a négy hős San Franclscoba utazott. Kik ezek a fiúk, akikre most iogos büsz­keséqne! tekint az egész szovjet nép? A. Zigansin traktoros, E. Poplavszkij kőműves, A. Krjucskovszkij lakatos és I. Fedotov postacsónakoarancsnok a távol-ke­leti Amur folyón. Mindannyian példás ka­tonák, akiket több ízben kitüntettek. ÜJ SZÖ 531 * 1960. március 19.

Next

/
Thumbnails
Contents