Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-19 / 78. szám, szombat

Közlemény a kormány üléséről (Folytatfis az 1 oldalról) a szovjet hadsereg által történt fel­szabadításunk 15. évfordulójának tiszteletére tettek a városok és köz­ségek további fejlesztésére, kivilág­lik, hogy a jubileum évében ismét figyelemre méltó eredményeket ér­nek el. A múlt év végéig tett fel­, ajánlások több mint százmillió bri­gádórát képviselnek és 1,5 milliárd korona értékű munka elvégzését je­lentik. A nemzeti bizottságok felada­ta a községfejlesztési akciót célsze­rűen egybekapcsolni a mezőgazdasági termelés növeléséért és a föld ter­mővétételéért folyó mozgalommal A községek fejlesztését egybe kell kapcsolni az egységes földművesszö­Vetkezetek szükségleteivel. Számos községben már teljesítik vállalt fel­ajánlásaikat és rendbehozzák a csa­ládi házakat is, hogy a jubileumi ün­nepségeket és a II. Országos Spar­takiádot városaink és falvaink tisz­tán, zöldelő parkokkal és virágokkal üdvözöljék. Ugyanakkor a kormány foglalkozott a helyi forrásokból nyújtott szol­gáltatások és termelés fejlesztésére alakult központi bizottságnak a „Tá­bor-Tŕebíč-Mikulás" verseny 1959. évi eredményeiről szóló beszámoló­jával. A nemzeti bizottságok kisüze­meit, amelyek különféle szolgáltatá­sokat nyújtanak a lakosságnak, to­vábbi 1581 községben létesítették, úgyhogy most már 6696 községben (valamennyi község 47 százalékában) működnek ilyen kisüzemek. Ezek piaci bevétele 1959-ben kb. 300 mil­lió korona volt, a helyi forrásokból származó nyersanyagokért és termé­kekért kb. 70 millió koronát vettek be. A kormány foglalkozott az új gé­pek és berendezések fejlesztésével és a termelésbe való bevezetésével intézkedéseket foganatosított a fo­gyatékosságok kiküszöbölésére. A fő súlyt arra helyezte, hogy meg kell rövidíteni a gépipari termékek fej­lesztésének megkezdésétől a terme­lésbe való bevezetésükig eltelő időt azoknak az elveknek megfelelően, amelyeket tavaly a CSKP Központi Bizottságának plénuma a gépipar és kohászat további fejlesztésével kap­csolatban jóváhagyott. Ebből a célból a kormány számos intézkedést tett a fejlesztési mun­kálatok egybehangolásának megjaví­tására és gyorsabb elvégzésére, va­lamint a termelés előkészítésének megrövidítésére. Hangsúlyozta továb­bá, hogy el kel! mélyíteni a tervezési és technológiai alakulatok, valamint az új gépek és berendezések szer­kesztői és termelői közötti együtt­működést. Javasolta továbbá, hogy a szakszervezetek valamennyi üzemben különös figyelmet szenteljenek az új gépek gyors fejlesztésének és terme­lésének, tekintetbe véve az élenjáró gépipari vállalatok jó tapasztalatait, amelyek a dolgozók széles aktívájá­nak segítségével kiváló sikereket ér­nek el az új technika bevezetése és előkészítése terén. A Központi Szakszervezeti Tanács javaslatára a kormány jóváhagyta az alkalmazottak pótszabadságáról szóló rendeletet. A jóváhagyott rendelet az ez év január 1-től érvényes fizetett üdülési szabadságról szóló új tör­vényre támaszkodik. Ez a törvény lehetővé tette olyan alkalmazottak­nak, akik az egészségre ártalmas vagy különösen nehéz munkát végez­nek, hogy rendes szabadságukat meghosszabbítsák és hogy a szabad­ságuk idejének meghatározásánál te­kintetbe vegyék munkájuk fáradsá­gos és nehéz voltát, valamint az egészségre gyakorolt befolyását is. Háromnegyedmilliárd korona Bratislava fejlesztésére (ČTK) - A Bratisíavai Közpon­ti Nemzeti Bizottság pénteken, március 18-án értékelte a város­fejlesztési terv múlt évi teljesí­tésének eredményeit, s jóváhagy­ta egyben az 1960. évi tervet és költségvetést. A Bratisíavai Köz­ponti Nemzeti Bizottság ez idei költségvetése 788 millió koronát ölel fel. A városfejlesztési terv főleg be­ruházási építkezésekre, elsősorban lakások és iskolák építésére irányul. A terv szerint Bratislavában ez idén 2726 lakásegységet, ebből 1100 szö­vetkezeti lakást kell átadni rendel­tetésének. Az építészeti dolgozók a jövő tanév megkezdéséig 138 új tan­termet készítenek el. Ezenkívül öt új óvodát adnak át rendeltetésének és a Kramáry nevű városnegyedben megkezdik egy 650 ágyas nagy kór­ház, további bölcsődék és szociális .intézmények építését. A lakosságnak nyújtandó szolgál­tatások keretében a karbantartó és javítómunkák lényeges növelésével, a fehérnemű mosás és a ruhatisztí­tás terén pedig az eddiginél nagyobb teljesítményekre számítanak. Emel­kedik a városi közlekedés, a közvi­lágítás és a városi közlekedési háló­zat karbantartásának színvonala is. Bratislavában a város szépítésére és a lakosság életének kellemesebbé téte­lére szintén jelentős összegeket for­dítanak. A csehszlovák és magyar szakszervezetek képviselőinek értekezlete (ČTK) — Bratislavában március 18-án megkezdődött a Csehszlovák Központi Szakszervezeti Tanács és a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselőinek közös érte­kezlete. Az értekezleten a csehszlovákiai szakszervezetek képviseletében František Zupka, a KSZT elnöke, Vojtech Daubner, a r SZSZT elnöke, Václav Koukol, a KSZT titkára, Jo­zef Provazník, a KSZT termelési tö­megmunka osztályának vezetője és Edvin Chleboun, a KSZT nemzetközi osztályának vezetője, a magyar szak­szervezetek képviseletében Brutyó János, a SZOT főtitkára, Varga György, a SZOT titkára, Horn Dezső, a SZOT szervezési osztályának veze­tője és Szilágyi Sándor, a SZOT nemzetközi osztályának vezetője vesz részt. A Csehszlovák Központi Szakszer­vezeti Tanács és a Magyar Szakszer­vezetek Országos Tanácsának kép­viselői eszmecserét folytattak a je­lenlegi nemzetközi helyzetről. Továbbá a testvéri együttműködés szellemében megvitatják azokat a problémákat, amelyek a két ország­ban a szocializmus építése folyamán felmerülnek a szakszervezetek mun­kájában. Különösen a szocialista munkaverseny fejlesztése, a szocia­lista munkabrigádok tevékenysége, a tudományos-műszaki társaságok üze­mi ágazatai munkája terén szerzett tapasztalatokról, a szakszervezetek szervező munkájának kérdéseiről és arról folytatnak eszmecserét, miként vesznek részt, milyen feladatokat teljesítenek a szakszervezetek a nép­gazdasági tervek előkészítésében, el­lenőrzésében és teljesítésében. EGYRE NAGYOBB AZ ÉRDEKLŐDÉS A FŐISKOLAI TANULMÁNYOK IRÁNT (CTK) - A foglalkozás félbesza­kítása nélküli főiskolai tanulmányok iránt érdeklődők e napokban jelent­keznek munkahelyeik vezetőinél és a nemzeti bizottságok szerveinél. Arról, hogy dolgozóink távtanul­mányok, esti avagy magántanulmá­nyok folytatásával főiskolai képzett­ségre törekszenek, legjobban az a tény tanúskodik, hogy főiskoláinkon jelenleg foglalkozásának félbeszakí­tása nélkül csaknem 21000 hallga­tó — ebbből műszaki tanintézetek­ben több mint 8300, az egyetemeken csaknem 8800 és a pedagógiai tan­intézetekben 3500 diák - folytatja tanulmányait. Ennek alapján felté­telezhető, hogy a tanulmányok foly­tatásának e módozatai a jövőben még nagyobb érdeklődést váltanak ki. Er­ről az a tény is tanúskodik, hogy évről évre többen fejezik be távta­nulmányaikat. Míg 1956-ban foglal­kozásának félbeszakítása nélkül 1500 dolgozó végezte sikeresen tanulmá­nyait, számuk tavaly több mint két­szeresére emelkedett. Az ifjúság részvétele mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében (ČTK) - A CSISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottságán Bratislavában pén­teken. március 18-án a CSISZ falu­si szervezetei s a GTÁ-kon és az ál­lami gazdaságokban működő CSISZ­szervezetek funkcionáriusai értekez­letet tartottak, melyen az ifjúság mezőgazdasági termelésünk további fejlesztésével kapcsolatos feladatairól tárgyaltak. Az ifjúság kezdeményezésének a talaj termővétételéért indított or­szágos mozgalomban kell megnyilvá­nulnia. Részt kell vennie talajjavítási berendezések létesítésében, a kom­pcsztozásban, a rétek és legelők rendbehozásában, a kukorica és egyéb takarmánynövények termesz­tésében. A fiataloknak a kukorica négyze­tes-fészkes vetésére különös gondot kell fordítaniok. A CSISZ szlovákiai szervezeteinek tagjai felajánlották, hogy védnökséget vállalnak a terv­ben előirányzott szlovákiai kukorica­fóidek egyötöde fölött és egészen a termés betakarításáig gondoskod­nak e földek megműveléséről. KITÜNTETTÉK A PRÁGAI KERÜLET LEGJOBB FÖLDMŰVESEIT (ČTK) - A prágai kerület EFSZ­einek. állami gazdaságainak, GTÄ­inak és három mezőgazdasági kol­lektívájának 58 dolgozója a prágai International szállóban pénteken, március 18-án átvette „A szocialista mezőgazdaság épitője" díszjelvényt, melyet a földmüvelésügyi miniszter adományozott iieKik. Ezenkívül ip­sef Hulinsky, a Prágai Kerületi Nem­zeti Bizottság elnöke a mezőgazda­sági termelé.f.'Valamennyi szakaszán dolgozó 74- ^Jyénnek a Kerületi Nemzeti Bfzöttság és a Kerületi Szakszervezeti Tanács által adomá­nyozott „A szocialista mezőgazdaság kiváló dolgozója" feliratú díszjel­vényt adta át. A kerület hét EFSZ-e a múlt évben elért kiváló eredmé­nyek méltatásaként dicsérő elisme­résben részesült. A Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának teljes ülése Több mint 650 ezer látogató a prágai V. I. Lenin Múzeumban (ČTK) - A prágai V. I. Lenin mú­zeumot és azt a történelmi múltú termet, ahol Oroszország Szociálde­mokrata Munkáspártja 1912-ben Le­nin vezetésével tartotta VI. országos konferenciáját, 1953-tól több mint 650 ezer látogató tekintette meg. A látogatók között a Szovjetunióból és számos más országból érkezett több ezer vendég is volt. Az említett helyiségeket csak a múlt év folya­mán 100 ezer látogató tekintette meg és számuk ez idén naponta át­lag 1000—1500-at tesz ki. A múzeumban kiállított tárgyakat V. I. Lenin születésének 90. évfordu­lójára továbbiakkal gyarapították, úgyhogy a jelenleg 26 teremben ki­állított tárgyak száma már csaknem 2000-re emelkedett. Könyvsorsjegyek ismét kaphatók (ČTK) — A Slovenská kniha nemzeti vállalat a Fogyasztási következetek Szlo­vákiai Szövetségével együttműködve is­mét könyvsorsjegyeket hoz forgalomba. A könyvsorsjegyek tulajdonosai nem­csak könyveket nyerhetnek, hanem egyéb értékes tárgyi nyereményeket is. Az ez évre előirányzott 2979 nyeremény sorá­ban 14 társas utazás a Szovjetunióba, egy Škoda Felícia személygépkocsi, több rádió. 7 Perota mosógép, varrógép, kar­órák és számos más tárgy van feltüntet­ve. Figyelemre méltó újdonság az idén, hogy az első díjon kívül hat fő díjat minden egyes kerületben külön-külön sorsolnak ki. A könyvsorsjegyeket má­jus 17-én. a szelvényeket pedig július 2-án sorsolják ki. r- h í R e k i * A Szlovák Tudományos Akadémián Bratislavában pénteken, március 18-án Vlagyimir Nyikiforovics Smigalszkíj mér­nök elnyerte a műszaki tudományok kan­didátusa címet. Ez az első eset, hogy Bratislavában szovjet állampolgárnak tu­dományos címet adományoztak. •k A prágai Vitkov-hegyen levő Klement Gottwald Mauzóleum technikai okokból március 20-tól kezdve hat hétig zárva lesz. A közönséget idejében tájékoztatják megnyitáséról. + A bratisíavai Osveta kiadóvállalat ha­zánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmából kiadta Pavol Turčan „Szlová­kia szocialista Iparosítása" című könyvét A 336 oldalas könyv ára kötve 22,20 ko­rona. (ČTK) - A Békevédők Csehszlo­vákiai Bizottsága Prágában pénteken, március 18-án teljes ülésre jött össze, hogy megemlékezzék az atom­fegyverek betiltására irányuló stock­holmi felhívásnak 10. és Fréderic Jo­liot-Curie tanár, a Béke-Világtanács eiső elnöke születésének 60 évfordu­lójáról. Az ülést dr. Alexander Ho­rák megbízott, a Békevédők Szlová­kiai Bizottságának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte Mohammed Mahdi Dzsavahrit az iraki író- és Újságíró Szövetség elnökét, az iraki békemoz­galom alapító tagját. A főbeszámo­Iót Jan Mukaŕovsky akadémikus, a Békevédők Csehszlovákiai Bizottsá­ginak elnöke tartotta. TÍZÉVES A STOCKHOLMI FELHÍVÁS MA VAN TlZ ÉVE annak, hogy Svédország fővárosából, Stockholm­ból, elhangzott a békevédök felhí­vása a békeszerető emberiséghez: „Vessenek véget az imperialista atomzsarolásnak!" E stockholmi fel­hívásban a békevédők az atomfegy­verek teljes betiltását, e tilalom szigorú nemzetközi ellenőrzését kö­vetelték, valamint azt, hogy az „a kormány, amely elsőként alkalmaz atomfegyvert bármilyen más ország ellen, bűntettet követ el az embe­riséggel szemben és ezért háborús bűnösnek kell minősíteni". Az amerikai imperialisták, akik éppen abban az időben kezdtek fe­nyegetőzni, hogy atombombát alkal­maznak a koreai háborúban, a stock­holmi felhívás hallatán először ugyan gúnyolódtak, de miután hamarosan világszerte több millió aláírás gyűlt e felhívás alá, az agresszorok is ráébredtek, hogy a néptömegek, a békeszerető közvélemény gigantikus erejével állanak szemben. Ezért bát az amerikai imperialisták továbfc folytatták az atomzsarolást, mégsem merészeltek Koreában atombombát ledobni. A békeszerető emberiség határozott akarata és szilárd egy­sége idejében feltartóztatta az ame­rikai atomstratégák bűnös kezét A stockholmi felhívás jelentősége azonban nemcsak abban rejlik, hogy a nemzetek körében keltett széles­körű visszhangjáva! megakadályozta a barbár atomháború kirobbantását a koreai nép ellen. E felhívás és a vele kapcsolatos aláírásgyűjtés: kampány meggyőzte a nemzeteket arról, mily óriási erőt képvisel a népek összefogása. Egyre szélesebt néptömegek tudatosították, mit je­lent az, ha nem nézik tétlenül a2 imperialisták atömdiplom'áciájának zsaroló politikáját. Éppen a stock­holmi felhívás aláírási akciójának si­kere bizonyította, hogy a nemzetek hatalmas mozgalma, amelyek elszánt akarattal küzdenek azért, hogy a2 emberiség mentesüljön az atomhábo­rú borzalmaitól, visszavonulásra kényszerítheti az imperialista tá­madókat és meghiúsíthatja egy újabb háború kirobbantására irányu­ló veszélyes terveiket. Napjainkban ugyan a nemzetközi légkör bizonyos enyhülése tapasz­talható — mindenekelőtt a Szovjet­unió sokéves kitartó békekezdemé­nyezése következtében —, de ugyan­akkor látnunk kell, hogy az impe­rialista országokban, elsősorban az USÁ-ban még nagy befolyást gya­korolnak azok a körök, amelyek­nek érdeke a fegyverkezés folyta­tása, a hidegháborús légkör fenn­tartása. Figyelmeztető jel volt a francia imperialisták szaharai atom­robbantása. A széleskörű leszerelés — bele­értve az atomfegyverek betiltásának fontos kérdését — a Szovjetunió kezdeményezésére nem kerül le a nemzetközi tanácskozások napirend­jéről. A világ békés közvéleményé­nek figyelme e napokban a tíz or­szág képviselőinek genfi tárgyalá­sain függ, ahol immár egészsége­sebb, paritásos alapon létrejött bi­zottság igyekszik megoldani napja­inknak e legégetőbb kérdését. A STOCKHOLMI FELHÍVÁS óta el­telt tíz esztendő arra tanít, hogy korunk nagy problémáinak megoldá­sában a Szovjetunió vezette szocia­lista tábor következetes békepoliti­kája mellett rendkívül nagy szere­pet játszik a békeszerető közvéle­mény szava. Magukban az imperia­lista országokban is egyre erősödik a háborúellenes, békés tárgyaláso­»kat, minden vitás kérdésnek békés úton való 1 megoldását követelő moz­galom. Nem kétséges, hogyha végre a nyugati körök is. figyelembe ve­szik az emberiségnek ezt az óha­ját, bekövetkezik az idő. amikor örömteli valósággá válik a stockhol­mi felhívás követelménye és az em­beriség egyszer s mindenkorra men­tesül a pusztító atomháború veszé­lyétől. p. j. A nagy békeharcos = Ma, március 19-én töltené be 60. E életévét a nagy atomtudós és bé­E keharcos, Fréderic Joliot-Curie, 5 aki közel két esztendeje távozott — az élők sorából. Joliot-Curie, a Francia Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának tag­ja, a Béke-Világtanács elnöke, 1900. március 19-én született Párizsban. Apja kommünár volt, családjában a francia nép szabadságszerető harcos hagyományai testesültek meg. A pá­rizsi egyetemen Paul Lengvinnek, a nagy fizikusnak tanítványa volt és kitűnő eredménnyel végezte fizikai és kémiai tanulmányait. Ezután a párizsi rádiumintézetben mint Curie asszony munkatársa dolgozott s ku­tatásait annak lányával, Iréné Curie­vel folytatta, akit 1926-ban feleségül vett. A fiatal fizikus ekkor vette fel a Joliot-Curie nevet. A házaspár út­törő munkát végzett az atommag fel­bontásában, az atomerő felszabadítá­sában — XX. századunk e legjelen­tősebb tudományos felfedezésében. 1935-ben, amikor korszakalkotó fel­fedezésükért Nobel-díjat kaptak, ne­vük világszerte ismertté vált. Joliot­Curie egész munkásságát, életét an­nak szentelte, hogy az atomenergiát békés célokra, az emberiség javára s ne háborús célokra használják fel. Egész életét a kommunista és a bé­keharcos elszánt szívós küzdelme jel­lemezte. A háború alatt, amikor Francia­országot megszállták a hitlerista fa­siszták, Joliot-Curie pröfesszor a Collége de Francé laboratóriumában robbanóanyagot gyártott az ellenál­lási harcosok számára. A második világháború legválságosabb napjaiban, 1942 tavaszán felvételét kérte a kommunista pártba. „Azért lettem kommunista, - mondotta, -, mert szeretem hazámat." A hitlerista fasiszták két ízben is letartóztatták, de mégis sikerült megakadályoznia, hogy a francia atomkutatás eredményei a nácik ke­zébe kerüljenek, Franciaország felszabadulása után Joliot-Curie professzor 1946-tól az Atomerő Kormánybizottság élén ál­lott s amikor felállította az első fran­cia atommáglyát, kitüntetésben ré­szesült. Később a francia kormány a rádioaktivitás és atomfizikai tanszék professzorává nevezte ki. Az atomerőügyi kormánybiztosi tisztségében következetesen harcolt azért, hogy az atomerőt ne használ­ják fel katonai célokra. Üldöztetéssel és rágalomhadjárattal próbálták arra kényszeríteni, hogy tudományos munkásságával az imperialista atom­hatalmak szolgálatába álljon. Erre azonban ünnepélyesen kijelentette: „Ha azt követelik tőlünk, hogy a tá­madó háborúért dolgozzunk, akkor ezt feleljük: Nem!" Amikor a Fran­cia Kommunista Párt XII. kongresz­szusán 1950-ben lángoló szavakkal hitvallást tett a béke mellett, az USA nyomására megfosztották atomerő­kormánybiztosi tisztségétől. Joliot-Curie a nemzetközi béke­mozgalom első soraiban küzdve min­denütt fáradhatatlanul szót emelt az atomháború ellen. A béke híveinek párizsi világkongresszusán, éppúgy, mint a helsinki találkozón Joliot­Curie lángoló szavakkal hirdeti: „Az embereknek ki kell kényszeríteniök a tömegpusztító fegyverek elpusztí­tását, az atomerő békés célokra való felhasználását." Ugyanakkor számos beszédben, újságcikkben, előadások­ban rázza fel a világ közvéleményét, rámutatva az atomfegyverkezés ször­nyű veszélyére. Az 1958 nyarán Stockholmban meg­tartott Béke Világtalálkozóra beteg­sége miatt már nem mehetett el, de végrendelet erejével hat utolsó üze­nete a leszerelési és a nemzetközi együttműködésért küzdő világkong­resszushoz, amelyben figyelmezteti a világot: „A tudomány eredményeinek kizárólag a békét és az emberi hala­dást kell szolgálniuk." Joliot-Curie­nek, a nagy békeharcosnak ez az utolsó felhívása a békéért harcoló emberiség programja lett. (cs) ÜJ SZÖ 2 * 1960. március 17.

Next

/
Thumbnails
Contents