Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-13 / 43. szám, szombat

A további feladatok teljesítése érdekében Növekszik a tömegek öntudata A nagyabonyl falusi pártszervezet majdnem félszáz kommunistája a szépen feldíszített kultúrház ülés­termében tartotta évzáró taggyűlé­sét. A CSKP KB levelének és a párt­bizottság beszámolójának felolvasá­sát vita követte. Ä párt levelével kapcsolatban a legtöbb felszólaló a mezőgazdaság további gépesítésével, a hektárho­zamok növelésével foglalkozott. Sok szó esett a pártszervezet agitációs munkájáról is. A pártbizottság helyi problémákkal foglalkozva olyan meg­győző érvekkel látta el az agitáto­rokat, amelyek segítségével jelentő­sen megnövekedett a munkakedv, a szövetkezeti parasztok kezdeménye­zése, készsége, alkotókedve, hogy mi­nél gyorsabban gyarapodjék a közös vagyon. Öröm és megelégedés tölti el a fa­lu dolgozóit, mert a párt helyes gaz­dasági politikája révén megteremt­hették az összhangot a szövetkezet érdekel és az egyének érdekei kö­zött. Épül, szépül a falu, egyre több az új bútorokkal, gaucsokkal, párná­zott székekkel berendezett lakás, függönyökkel díszített nagy szellős ablak. Rádió- és televízióantennák úgy nőnek a háztetőkön, mint eső után erdőben a gomba. A falu dol­gozói a szövetkezet gazdáinak érzik magukat. így is dolgoznak. Fleischman Kálmán, Nagyabony. Fokozott megbecsülést a dolgozó nőknek Dicséretre méltő, hogy a füleki fa­lusi pártszervezet taggyűlésén az egységes földművesszövetkezet meg­szilárdításában elért sikerek ellené­re egyetlen elvtárs felszólalásában sem volt nyoma az elbizakodottság­nak. Ellenkezőleg. Többen beszéltek olyan gyenge pontokról, amelyek megszüntetése ismételten bizonyltja a nagyüzemi termelés fölényét. Az évzáró taggyűlés különösen me­leg, elismerő szavakkal emlékezett meg a pártszervezet nőtagjairól, akik öntudatosan vállalják a rájuk háruló megtisztelő szép feladatokat a szö­vetkezeti munkában. Hiszen ők ér­zik igazán, hogy pártunk célkitűzései közvetlenül hatnak mindennapi éle­tükre, intézkedései egyre inkább megkönnyítik a család, a háztartás gondjait. Az évzáró taggyűlés többek között arra a következtetésre jutott, hogy több elvtársnőt kell küldeni a párt­ós tömegszervezeti iskolákra, hogy képezzék magukat és fokozottabban végezzenek társadalmi munkát. Hi­szen terveink valóra váltását el sem lehet képzelni az asszonyok és lá­nyok munkája, ügyes keze, szorgalma nélkül. Veress János, Fülek. Erős szövetkezeti pártszervezet az EFSZ meg szilárdításának feltétele A királyi fiatal szövetkezeti párt­szervezetben is ezekben a napokban tartották meg az évzáró párttaggyü­lést. A szövetkezet kommunista tag­jai most tudatosították igazán fe­lelősségüket. Az évzáró taggyűlésen a párt levelének felolvasása után több olyan kérdést megvilágítottak, meiyek tisztázatlansága akadályozta a szövetkezeti pártszervezet munkájá­nak fejlődését. Sok problémát oko­zott például a párt vezető szerepé­nek érvényesítése. A szövetkezeti pártszervezet tagjai előtt még új és majdnem ismeretlen feladat volt a termelés pártellenőrzése, a nagy­üzemben végzett politikai tömegmun­ka módszerei és formái. A járási pártbizottság instruktora most minden erejével arra törekszik, hogy az új pártbizottságot megtanít­sa azokra a helyes módszerekre, amelyekkel a termelésben, a munka megszervezésében komoly segítséget adhatnak majd a szövetkezet veze­tőinek. Majd ha együtt lesznek... Sorrendben még csak a harmadik zárszámadó taggyűlésre készül az ajnácskői EFSZ. Már most megál­lapítható, hogy az 1959-es év a szö­vetkezet szilárdulásának jelentős éve vblt. Az idei beszámoló abban egyezik az előző két év beszámoló­jával, hogy a szövetkezet a község földterületének csak a kisebbik fe­lén gazdálkodik — pontosan 37 szá­zalékán. Igaz, hogy az 1959-es év­ben 7 taggal növekedett a taglét­szám, de a gazdálkodók zöme még most is egyéni gazdálkodást foly­lat. Ez a tény a közös munkájában is hátrányos volt. Egy tagra jelen­leg 12 hektár szántó esik és te­kintve a község dimbes-dombos ha­tárát — ami a gépi munkát kor­látozza — ez bizony kissé sok. Ebből ered az a tény, hogy nem minden szemesterményből érték el a terve­zett hektárhozamokat. Igaz, ez a kö­rülmény nem igen látszik meg az EFSZ kötelező beadásának kimutatá­sain, mivel minden terményből ele­get tettek kötelességüknek. A szövetkezet gazdasági megerő­södéséről szólva meg kell említeni azt, hogy a kicsinek mondható szö­vetkezet gépparkja jónéhány géppel — traktorral, cséplőgéppel, stabil motorral, pótkocsival stb. — gya­rapodott. Ezek a gépek már a múlt év folyamán is jelentős segítséget jelentettek a közös számára. Ugyan­csak jó eredménynek mondható az önsegélyes alapon épült korszerű mélyalmozásos, önetető sertésól ís. Ennél az építkezésnél a tagok sze­mélyes hozzájárulással körülbelül 70 ezer korona megtakarítást értek el. A szövetkezet gazdaságosan kezel­te a munkaegységeket, s így a ter­vezett 22 ezer egységből 5 ezret megtakarított. Ez bizonyltja, hogy nemcsak azt nézték a tagok, hogy sok munkaegységük legyen, hanem azt is figyelembe vették, hogy az egységek mögött anyagi fedezet le­gyen. Ez meg is látszott a gazdálko­dásukon, mert az elmúlt év folya­mán minden hónapban pontosan megkapták a ledolgozott munkaegy­ségekért járó juttatást. A szövetkezet legnagyobb hiányos­sága az, hogy csak kisebbségi EFSZ. Ha a község minden dolgozó pa­rasztja megtalálja helyét a közös­ben, a beszámoló a mostaninál is jobb eredményeket fog tükrözni. Agócs Vilmos ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® Egyre *öbb tapasztalt szakember m zetekbe. Ezek a szakemberek nagy rendelkeznek, ezért általában megé zetekben, annál is inkább, mert mint már korábban ismertek voltak. A EFSZ-ébe Jozef Simko ment segíteni, a szarvasmarha istállóban az etetők egy ezekben a napokban a szövetke­agro- és zootechnikai szaktudással rtéssel fogadják őket a szövetke­a járási nemzeti bizottság dolgozói, poprádi járás Veľký Slavkovy-i KépUnkön balról az első Jozef Šlmko körében. (Foto: Ján Kočiš, CTK.) Ä felszólalók jelentős része na­gyor fontosnak tartja, hogy a párt­szervezet minél bátrabban támasz­kodjék a szövetkezet ügye mellett bátran kiálló szorgalmas pártonkívü­li tagokra, hogy a pártirányítást; a termelés pártellenőrzésének érvénye­sítését a szükséges politikai színvo­nalra emeljék. Fazekas Pál, Tornaija A harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítjük A nagykeszi falusi pártszervezet a múlt évben ls a legfontosabbnak tartotta az egységes földmüvesszö­vetkezetben végzett politikai, szer­vező és kulturális munka fejleszté­sét, — mondotta Szabó elvtárs a minaf megtartott évzáró taggyűlé­sen. A pártbizottság valóban behatóan foglalkozott mindazokkal a lehető­ségekkel, melyek rendelkezésére áll­nak a szövetkezetben a mezőgazda-r sági, valamint az állattenyésztési ter­melés növelése terén. A szövetkezet kommunista tagjainak fáradhatatlan agitációs munkája eredményeként szövetkezetünk a komáromi járás­ban az elsők között fogadta el a pferoviak felhívását, melynek alapján 227 367 korona értékű felajánlást tet­tek a szövetkezeti tagok. A vitafelszólalásokból kitűnik, a nagykeszi pártszervezet jó munkája nyomán a szövetkezeti tagok elha­tározták, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt fogják teljesíteni. Czlta Béla. Nagykeszi A legfontosabb feladatokkal foglalkoztak Az ostrava-karvinai szénkörzet Május 1. Nagybányájában az elmúlt héten folytak le a pártalapszerveze­tek évzáró taggyűlései. Az évzáró taggyűléseken valamennyi párttag részt vett, a pártbizottságok pártunk életének e fontos eseményeit jó) ké­szítették elő. Az évzáró' taggyűlés tiszteletére több kollektíva túltel­jesítette a napi tervet. Az évzáró taggyűléseken a szocialista munka­verseny kérdéseivel, a tervteljesítés problémáival, a gépesítéssel, a mun­katermelékenység emelésével, a munkabiztonság fokozásával és a rö­videbb munkahét feltételeinek meg­teremtésével foglalkoztak. E hó végén az üzemi Dártszerve­zet nyilvános párttaggyűlést tart, hogy az üzem összes dolgozói meg­ismerkedjenek az évzáró taggyűlések eredményeivel és határozataival, va­lamint az 1960-as évben üzemünk előtt álló feladatokkal. Kezes József, Karviná. A mécholupyi gördülő csapágygyár lönös élénkség tapasztalható. A vál lesztésl tervükbe foglalták, hogy ez esztergapadok, esztergaautomaták, c egyharmadát korszerűsítik. E feladat A. Kaffkának, a fejlesztési műhely irányításával munkásokból és műszak brigádnak. fejlesztési műhelyében ez idén kU­lalat dolgozói ugyanis műszaki fej­évben a befejező munkákat végző slszoló és fényesítő gépek legalább teljesítésében nagy része van az tapasztalt ésszerűsítő lakatosának I dolgozókból álló 20 tagú komplex­(V. Lomos - CTK - felvétele.) Ház vagy autó? H z a két kérdés foglalkoztatja a Dostál családot. De miért autó az egyik, mikor már van nekik. Az ám, csakhogy az apjuk újat sze­retne.' Így vannak a házzal is. En­nek viszont az anyjuk örülne jobban. Egyelőre még nem dőlt el, kinek lesz kedve »zerint, de az újabb 12 -zer koronás betétkönyv arra enged kö­vetkeztetni, hogy valamelyikük kíván­sága teljesülni fog. Hogy honnan vették a vénzt? Nem titok. Aki nem húzódik a munkától, annak van. A férj traktort vezet, a feleség sertéseket hizlal. Közel 1400 munkaegységet szereztek. S mivel ugyanaz az igyekvés jellemző a Ba­lázsik, a Gibala, a Demeter család• ra és a közös valamennyi tagjára, kik '• a munka bármely szakaszán megállt ák j helyüket, a szövetkezet szép ered­i ményeket ért el, így a zárszámadás­j kor mindannyian tekintélyes összeg­hez jutottak. A község lakossága több mint 180 ezer koronát tett a taka­rékpénztárba. Jó munkájuk elismeré­séül szolgál a harmadik negyedévben elnyert kerületi vártdurzászló is. Így Gibala Istvánnak, az EFSZ elnökének dicsérete a tagság szorgalmáról, munkakedvéről nem alaptalan. A kővetkező néhány sorban nem is arra akarok rámutatni, hogy egy-egy tagnak mennyi a pénzbeli vagy a ter­mészetbeni jövedelme, hanem inkább arra, hogy az az út, amelyen halad­nak, nagyon is helyénvaló, és egyben példaadó a füleki járás néhány szö­vetkezete számára. Tavaly úgy tervezték, hogy 1953 000 korona értékű terményt adnak el. Ez nemcsak terv maradt, hanem valóság lett, sőt mi több, 150 ezer korona értékben többet termeltek, mégpedig olyan termékekből, melyek igen jelentősek. Például marhahúsból 89 százalékkal, sertéshúsból 42 szá­zalékkal, tejből 14 százalékkal többet adtak el terven felül. Az idei 2 126 000 bevételi tervük azt mutatja, hogy a jövőben még többet termelnek társadalmunk számára. Hogy ennek eleget tehessenek, min­denekelőtt a közös még nagyobb mé­retű megerősítésére törekednek. Már a múlt évben az oszthatatlan alapra a bevétel 13 százalékát szavazták meg, s ugyanazt az összeget ez évben is jóváhagyták, annak ellenére, hogy gépparkjukat leljesen jó gépekkel lát­ták el. A szociális- és kultúralapot szintén az alapszabályzat szerint biz­tosítják.' Még ez évben építenek klub­helyiséget, egy 500 férőhelyes önetető hizlaldát, valamint a növendékmarha­állomány részére szabadistállót. Ügyességükre vall, hogy az építkezé­sek javarészét önsegély útján való­sítják meg, ami jelentős megtakarí­tást jelent. Csak az önetető hizlal­dánál - amely április végéig készül el — kb. 50 ezer koronát takarítanak meg. Ilyen intézkedések és takarékosság révén a tervezett 20 koronás mun­kaegység értéke csak növekedhet, s reméljük, hogy a jövő zárszámadáskor nemcsak Dostálékat, hanem egyre több családot foglalkoztat majd az autó vásárlásának vagy ház építésé­nek gondolata. BENYUS JÓZSEF ?!MLBÉL!?®5!~ aranyat érő nyersanyag! Azoknak a véleményét szeretnénk helyreigazítani, akik úgy vélik, hogy a rongyot, papírt, csontot, állat­bőröket és hasonló hulladékanyagot csupán azért gyűjtjük, mert kevés nyersanyaggal rendelkezünk. Az ilyen vélemény nem fedi a valóságot. Az igazság ugyanis az, hogy a világ egy állama sem en­gedheti meg magának azt a fény­űzést, hogy ne gyűjtse a rongyot, papírt és egyéb hulladékanyagokat! Ellenkezőleg, a gyűjtésre mindenütt nagy gondot fordítanak. Amerikában pl. 1956-ban 36 és félmillió tonna papírt gyártottak s ebből kilenc­millió tonna, vagyis a gyártott meny­nyiség majd egynegyede gyűjtéssel visszakerült a papírgyárakba. Angliá­ban, Franciaországban, a Német Szö­vetségi Köztársaságban ez az arány még nagyobb: a papírgyártás közel 30 százalékát hulladékpaptrból vég­zik! S hasonló a helyzet a többi hulladékanyag gyűjtésében is. A HULLADÉKANYAG GYÜTÉSÉRE mi is nagy gondot fordítunk. A szem­léletesség kedvéért például megem­líthetjük, hogy a hulladékanyagot gyűjtő vállalat tízéves fennállása óta csak Szlovákiában olyan mennyiségű hulladékanyagot gyűjtött össze, hogy a megrakott vagonok 485 kilométer hosszú szerelvényt tennének ki. Az említett időszakban összegyűjtött hulladékpapír majd másfélmillió er­dei fát mentett meg a kivágástól. Ha így vesszük a dolgot - s így kell vennünk! - akkor világos lesz előt­tünk az is, hogy népgazdaságunknak milyen óriási mennyiségű nyersanya­got takarítottunk meg. Ebből a szem­pontból érdemes foglalkozni a többi hulladék-anyaggal is. Hogy milyen értékes nyersanyag a csont, annak bizonyítására megemlíthetjük a kö­vetkező számokat: A tíz év alatt összegyűjtött csontból 7 millió 133 ezer kiló szappant, három és félmil­lió kiló műtrágyát, 14 millió 266 ezer kiló takarmányt és 5 millió 350 ezer kiló enyvet gyárthatnánk. A begyűj­tött nyúlbőrből 1 millió 337 ezer kalapot-, a kecskebőrből pedig 883 450 pár kesztyűt készíthetnénk. Ezek a számok indokolják meg, hogy a hulladékanyagok gyűjtésére nagyobb gondot fordítsunk, mint ed­dig. A hulladékok gyűjtésében ugyanis a felnőttek részéről kö­zömbösség észlelhető s a gyűjtést — azt lehet mondani — kizárólag csak A GYEREKEK „DOLGÁNAK" TEKINTETTÜK. Igaz, hogy a gyerekek ezt a mun­kát becsülettel végezték. Például a „Pionír-sugárút" verseny keretében a pionírok annyi hulladékot gyűjtöt­tek össze, hogyha ennek értékét építőanyagra számítjuk ét 8 068 ki­lométer utat építhetnénk belőle! Eb­be a versenybe Szlovákiában 503 is­kola kapcsolódott be s a legszebb eredményeket a bratislavai kerület­ben érték el. Dicséretet érdemelnek különösen a Nový Svet-'" általános is­kola (szenei járás) és a Demandi­cei Nyolcéves Középiskola (Ipolysági járás) tanulói, akik a sugárút „építéséhez" egyenként több mint száz méterrel járultak hozzá. S a hulladékok gyűjtésében jelenleg is folyik a verseny az iskolák között — sőt ez a verseny négy országra bővült ki: a Német Demokratikus Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és nálunk Cseh­szlovákiában versenyeznek a gyere­kek a hulladékanyag gyűjtésében. Ez is azt bizonyltja, hogy a hulla­dékanyag mint nyersanyag nagy je­lentőségű az ipar számára. A legfon­tosabb pedig az, hogy a gyerekek ma már egyre inkább ennek a je­lentőségnek tudatában végzik a gyűjtést. Sajnos, a felnőttek ezt még kevéssé értették meg. Pedig, hogy mindez nem kíván lehetetlent, a több követendő példából megemlítünk legalább egyet: Prágában láttuk: Egy jól öltözött fiatal asszony gyermek­kocsit tolt maga előtt. A kocsiban egy doboz, a dobozbaa csont és egyéb hulladék volt. A begyűjtőhely­re vitte... Ha úgy vesszük, ez az út, a „fáradozás" nem érte meg azt a néhány koronát, amit a begyűjtő­helyen kapott. De ebben az esetben már többről volt szó: a hulladék­anyag népgazdasági jelentőségének felismeréséről. Ezt a példát nem említettük meg öncélúm. Ugyanis a hulladékgyűjtés terén elért eredmények ellenére még sok nyersanyag vész kárba, amit üzemeink értékesíthetnének! Sok hulladék a szemétdombra kerül, ami egy kis jószándék mellett a be­gyűjtőhelyekre kerülhetne! Ezért jogos az a követelés, hogy az üze­mek, a helyi nemzeti bizottságok, a földművesszövetkezetek fordítsanak nagyobb gondot a hulladékok gyűj­tésére. Érdemes, hisz aranyat érő nyers­anyagról van sző! (ks) ÜJ SZÖ 5 * 1960. február 11.

Next

/
Thumbnails
Contents