Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-12 / 42. szám, péntek

Közlemény az 1959. évi állami népiazdasáifeileiztési terv teljesítéséről Szlovákiában (Folytatás az 1 oldalról) része ki nem elégítő módon aknázta ki a személyi anyagi érdekeltség ösztönzésének rendelkezésére álló forrásait. A munkaidó kihasználása szempontjából lényeges változásra nem került sor és 195ft-al szemben csak részleges javulásról számolhatunk be. 1958-hoz mérten csökkent a túlórák száma, de még mindig aránytalanul magas. Az iparban csekély mértékben növekedett a múlt esztendőben a műszakok száma, azonban különösképpen a gépiparban és az élelmiszeriparban kevesen dolgoztak a második és a harmadik j műszakban. Megjavult a vállalatok pénzügyi gazdálkodása. Az ipari-, termelési gazdasági egységek 1959-ben 4 százalékkal' túlszárnyalták a nyereség tervét, egyes ágazatok például a Közszükségleti Ipari Megbízotti Hivatal és a - Nehézgépipari Minisztérium a nyereség előírt részét nem adta át teljes egészében az állampénztárba. A szlovákiai földtani kutatás újabb eredményekkel járt, további fontos nyersanyaglelőhelyeket tártunk fel, így például só-, magnezit- és széntelepeket. Habár az ipar általában teljesítette feladatait, 31 nemzeti vállalat nem érte el a nyerstermelés tervezett szintjét és lemaradtunk néhány fontos termék, mint például a gépkocsibenzin, motorolaj, szürkeöntvény, acélöntvény, nitrogéntartalmú műtrágya, tégla, tetőt'edőcserép, épületelem finomított cukor, stb. gyártásában. Az ipar egye^ ágazatai 1959-ben a következő eredményeket érték el: Az energetika 3,9 milliárd kilowattóra villanyáramot termelt, vagyis '2%-kai többet mint 1958-ban. Az Energetikai és Vízgazdálkodási Minisztérium hőerőművei ben tovább automatizálták a munkafolyamatokat. Az automatikus szabályozássá' ellátott kazánok százalékaránya az 1958. évi 33'/«-ról 38%-ra emelkedett. Az ehhez hasonló intézkedések következtében csökkent az 1 MW-órára eső tüzelőanyag fogyasztása. A tüzelőanyag ágazata csak 99,2%-ra teljesítette a szénfe.ités tervét. A barnaszén kitermelésében 47 ezer tonnát ériek el terven felül, a lignit fejtéséber azonban 68 ezer tonnát tett ki az elma radás. 1958-hoz viszonyítva 7%-kal, vagyis 163 ezer tonnával növeltük a szén fejtését. A szénbányákban elmaradt a ne héz és fáradtságos munkálatok gépesítése tervének teljesítése. A fekete és a színes fémek kohászatában, valamint az érc fejtésében a következőképpen teljesítettük a feladatokat. műszeriparban főleg a péksütódéket gépesítettük és újabb munkafolyamatukat vezettünk be a húsfeldolgozó-iparban A termelés műszaki színvonalának növelése az egyes vállalatokban a termeiéi! önköltség csökkenésében, a munkaerómegtakaritásban és a munkatermelékenység emelkedésében tükröződött vissza. Az élelmiszeripar vállalatai első ízben vezették be az adagonként csomagolt húsnak és bővítették a csomagolt cukornak forgalomba hozását. A h c I y i i p a r 1958-hoz viszonyítva növelte teljesítményét, de nem teljesítette a bevétel tervét. Az egyes termékfajták közül főleg a mezőgazdasági gépek és a vörösréz-öntvények gyártásában ért el nagyobb eredményeket. A szövetkezeti ipar 104 '/• -ra teljesítette termelési tervét és 1958-hoz képest 12 '/t-kal többet gyártott. II. Mezőgazdaság, begyűjtés és erdőgazdaság Növekedés csökkenés 1959. évi Xervtel jesítés 1958-hoz Mértékegység termelés "A - ban mérten "/•-ban Vasérc t 1 695 943 99 5 Aeél t 218 155 101 8 Nyersvas t 58 588 98 -2 Hengereltanyao , t 161 149 102 3 Nemesítetlen acélból készülő bádoglemez t 80 438 102 7 Acélcső t 35 570 101 22 Vörösréz félkész termék t 20 756 103 118 Kovácsolt gyártmányok t 18 191 108 51 1959-ben lényegesen növekedett az alumínium termelése is. A kohászat az új technika és technológia alkalmazása val, különösen az acélgyártásban lobban kihasználta a meglevő kapacitásokat. A vegyiiparban 142 ezer tonna kénsavat (8 százalékkal többet) 26 ezer tonns foszfortartalmú műtrágyát (22 százalékkal többet), 270 ezer darab gépkocsi-ab roncsot (9 százalékkal többet) és 2? ezer tonna nátriumhidroxidot (4 százalékkal többet) gyártott. Tovább növekedett a műfonalak és a műanyagok termelése, mégpedig i PVC-é 19 százalékkal és a viszkóza kordselyemé 10 százalékkal, stb A vegyiipar számos űj gyártmány termelését is bevezette, köztük például a különféle mezőgazdasági kártevőket pusztító vegyianyagok gyártását. . A cellulóze és a papír termelése szakaszán az új kutatások alapján sikerült nagyon jó minőségű cellulózét előállítan' lombfából. A gépiparban és a fémfeldolgozó iparban volt a legnagyobb a termelés növekedése. Az egyes fontos gépipari gyártmányok termelésének növekedéséről az aláb bi táblázat ad számot: A párt- és kormányhatározatok, valamint az EFSZ-ek 1959 márciusában tartott IV. országos kongresszusa a mezőgazdasági termelés növelésére és az EFSZ-ek gazdasági megszilárdítására irányultak és hozzájárultak a szövetkezeti szektor megszilárdulásához. A meglevő szövetkezetek taglétszáma és földalapja kibővült, 328 új EFSZ alakult, úgyhogy 1959 végén már 2727 EFSZ létezett Szlovákiában. A szövetkezeti földek területe 267 ezer hektárral (18 százalékkal), a szántóföldek területe pedig 174 ezer hektárral (17 százalékkal) bővült, j 1959 végén a szocialista szektor 2 121 000 hektár mezőgazdasági földön gazdálkodott, ami meghaladja Szlovákia meiőgazdasági földterületének háromnegyedét. Az előzetes számadatok alapján a mezőgazdasági termelés terjedelme a múlt évvel szemben 5 százalékkal növekedett, a növénytermesztés nagyobb mértékben fokozódott, mint az állattenyésztés. A növénytermesztés 1958-hoz viszonyítva körülbelül 6 százalékkal nagyobbodott, egyrészt a vetési területek bővülése, másrészt a legtöbb mezőgazdasági termény hektárhozamainak növekedése következtében. A vetési területek 1959-ben 1958hoz képest 17 ezer hektárral bővültek. Túlteljesítettük a takarmánygabona, a magkukorica, a repce, a len, a cukorrépa és a szántóföldön termesztett többi takarmánynövény vetési területeinek tervét. Nem teljesítettük a kenyérgabona, a mák, a napraforgó, a dohány és a burgonya vetési területeinek tervét. A vetési területek összetétele 1959hez viszonyítva az ipari és takarmánynövények szempontjából kedvezően változott, s ennek következtében létrejöttek a feltételek, hogy nagyobb élelmiszeripari és közszükségleti ipaTermékfajta Mértékegység 1959. évi termelés Növekedés Mértékegység 1958-hoz mérten Gőzkazánok Gőznyomás óra 4512 1,7-szeres Élelmiszeripari berendezés ezer Kčs 13 437 2,2-szeres Hengerdei berendezés t 2 745 6—8-szoros Öntödei berendezés t 1224 2,4-szeres Bőripari gépek és berendezés ezer Kčs 15 724 1,4-szeres Textilipari gépek és berendezés ezer Kčs 3 253 1,5-szeres Fémforgácsoló szerszámgépek db 4 771 1,3-szeres Más szerszámgépek db. 1 302 1,3-szeres Transzformátorok 25 KVA fölött ezer KVA 1 1124 1,4-szeres Melegen sajtolt gyártmányok t 861 4,4-szeres Automatizált távbeszélő központok ezer Kčs 1 518 2,2-szeres Háztartásbeli hűtőszekrények db. 105 660 1,3-szeres ri nyersanyagforráshoz jussunk és növeljük az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmányalapot. A nagyobb hektárhozamok eredményeképpen az előző évhez képest úgyszólván valamennyi fontos terményből egészben véve nagyobb termést értünk cl. A gabonafélék termése 23 százalékkal, a kukoricáé 9 százalékkal, a repcéé 74 százalékkal, a lené 32 százalékkal, a kettős kaszálási! vörös lóheréé 20 százalékkal, az állandó réti szénáé 29 százalékkal, a kukoricáé — a zöldtakarmányozás és silózás céljait szolgáló keverékeit is beszámítva — 61 százalékkal nagyobbodott. A cukorrépa tervezett hozamát túlszárnyaltuk, de nem értük el a tervben feltételezett cukortartalmat. A burgonyatermés 18 száaalékkal csökkent. Az előzetes takarmánymérleg azt mutatja, hogy a takarmányszükséglet fedezése' — a vetési területek bővülése és a takarmánynövények hektárhozamainak növekedése következtében — kedvezőbb volt, mint az előző évben. Jelentős számú mezőgazdasági üzem azonban még nem teremtette elő a megfelelő takarmánykészletet. Tavaly a prerovi szövetkezetesek és a kelet-szlovákiai mezőgazdasági dolgozók felhívására elterjedt a föld termékenységének fokozására indult mozgalom. Az év végéig 116 talajjavító szövetkezet és 26 előkészítő bizottság alakult. 19 ezer hektáron végeztük el a mezőgazdasági talajjavításokat, ebből az EFSZ-ek 10 ezer hektáron, az állami gazdaságok pedig 9 ezer hektáron. Az állattenyésztés 1958-caI szemben körülbelül 4 százalékkal bővült, amit főként a gazdasági állatok állományának, a vágómarha és baromfi tenyésztésének, a tej és tojás termelésének növekedése eredményezett. A gazdasági állatállomány növekedése: A gépipari vállalatok bevezették a teherautó gyártását, a televíziós készülékek és a robogók sorozatgyártását, továbbá kibővítették ar. új gyártmány-típusok. mint pl. a különleges vasúti teherkocsik, a fúróberendezéseket és a hajókat szolgáló kóolaihaitású motorok, a szerszámgépek, stb. gyártását. A fontos gépipari vállalatokban tovább növekedett a gépesített munkálatok részaránya. Az építőanyag ágazata 1,9 millió tonna cementet gyártott, vagyis a tervezettnél 4 százalékkal és az 1958. évi szintnél 25 százalékkal többet. Jelentősen növekedett a termelés más gyártmányoknál is. azonban az építési elemek gyártásában nem teljesítették a tervet. Továbbá ez az ágazat lemaradt 16 millió tégla, 8 millió tetőfedőcserép és 44 ezer négyzetméter útburkoló kő termelésével. A fontosabb üzemek köziil a múlt esztendőben átadtuk rendeltetésének a žíran.yí új mészégetőt és Novákvban az első csehszlovákiai, porózus betont gyártó üzemet. A KÖZSZÜKSÉGLETI ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR tovább növelte az alapvető termékfajták gyártását, tökéletesítette minőségüket, bővítette a választékot és ugyanakkor több ilyen terméket szállítottunk külföldre. Ebben az ágazatban az alábbi eredményeket értük el. 1959. XII. 51-i állomány: Szarvasmarha együttvéve 1 316 128 ebből tehenek 642 560 Sertések 2188 145 ebből kocák • (ideiglenesek nélkül) 186 584 A tervezett szarvasmarhaállományt nem értük cl, mert a kassai és a prešovi kerület nem teljesítette feladatait és nem gondozták kellőképpen a növendékmarhákat. A vágásra szánt gazdasági állatok tenyésztése 1959-ben nem érte el az 1958. évi színvonalat. Részben növekedett a vágómarha tenyésztése, viszont csökkent a vágóborjak és sertések tenyésztése. A tejtermelés 3 j százalékkal, a tojástermelés pedig 13 százalékkal fokozódott. A gazdasági állatok hasznosságát tekintve | 1958-hoz képest 1959-ben nem követ i kezett be jelentősebb változás. 1 Az EFSZ-ek beruházási építkezése 1959-ben kedvezően alakult. A beAz évi terv Növekedés teljesítése 1958-hoz képest százalékban darabokban: 98 95 104 42 827 4 386 103 376 13 188 >> m v •s.J " 1 S S* 1 Sf í Termékfajta i m £ m u Jsi s as f isl Pamutanyag ezer m 31 811 10 Gyapjúanyag ezer m 9 951 8 Felsőruha ezer drb. 7 160 8 Kötött felsőruha ezer drb. 8 744 18Bőr iábbeli ezer pár 9 171 15 Gumi lábbeli ezer pár 11 410 7 Húsgyártmány t 32 535 9 Húskonzerv t 2 914 3 Olvasztott sertészsír t 11 012 8 Konzumtej ezer 1. 190 057 12 Tejcsarnoki vaj t 11 954 7 Növény étzsiradék t 17 174 14 Búzalisztből készült péksütemény t 52 418 9 Sör ezer hl. 2 627 5 A textil és készruhaipar főleg a minőség és a kivitel tökéletesítésére összpontosította figyelmét. A textiliparban további nagyteljesítményű gépeket vetettünk be és bővítettük a termékek választékát. Ugyanakkor ez az ágazat összhangban a CSKP Központi Bizottságának az életszínvonal emelésével kapcsolatos határozatával nagyobb gondot fordított ayon gyártmányok termelésére, amelyekben az első esztendőkben hiány mutatkozott, elsősorban a gyermekruházat gyártására Az élel1959-ben 10 és félmilliárd koronát, tehát 19o8-hoz képest 13 százai lékkai többet ruháztunk be Szlovákia I népgazdaságába. Az állami beruházási építkezés keretében 2,7 százalékkal túlteljesítettük a tervet, j ugyanakkor a második ötéves terv ! folyamán első ízben teljesítettük s j tervet a központilag tervezett épíj tés terén. Eredményesen folytatód; tak a fontos vegyiipari építkezések: Ipar Építészet Mező- és erdőgazdaság Közlekedés és távösszeköttetés Lakásépítés Iskolaügy, kultúra és testnevelés Egészségügy és szoc. gondoskodás Annak ellenére, hogy a beruházások terjedelme bővült, az állőalapok üzembehelyezésének tervét csak 85 százalékra teljesítettük és az épülőfélben levő állapot részaránya tovább bővült, amit a gépek és berendezések kései szálítása, főként azonban az okozott, hogy az építöioari igazgatóság keveset törődött a befejező munkálatokkal. Az építés gyenge részét a tervezés felkészületlensége képezte, aminek következtében több ruházási munkálatok és szállítások értéke 1 milliárd 456 millió koronát, tehát 34 százalékkal többet tett ki, mint 1958-ban. A beruházási építkezés tervét több mint 100 százalékra teljesítettük. 1 milliárd 235 millió korona értékű építőmunkát végeztünk el, ennek 92 százalékát az EFSZ-tagok önsegéllyel végezték el. 885 új építkezést fejeztünk be és 589 tehénistállót hoztunk rendbe 112 ezer tehén számára, 567 új épületet emeltünk és 217 istállóhelyiséget hoztunk rendbe 77 ezer borjú számára. 551 új épület épült és 393-at hoztunk rendbe 207 ezer sertés számára, 66 új juhaklot építettünk és 39-et hoztunk rendbe, 23 ezer juh III. Építészet a bratisíavai Slovnaft, a vágsellyei Nitrogéngyár és más létesítmények, valamint a Keletszlovákiai Kohómű építésének előkészületi munkálatai. A decentralizált építés keretében <1 százalékkal teljesítettük túl a tervfeladatokat. Az állami beruházási építkezés keretében a következő beruházásokat eszközöltük az egyes irányok szerint: koronában: Tervteljesítés százalékban: 321 118 3458 102 821 110 654 108 1043 99 415 98 135 95 fontos létesítmény építése elkésett. A lakásépítés azután, hogy a CSKP KB 1959 márciuséban határozatot hozott i lekásproblémának 1970-ig történő megoldásáról. országos feladattá vált. Eddig 25 690 lakást adtak át rendeltetésének, az állami lakásépítés keretében eszközölt beruházások 1959-ben 1958-hoz viszonyítva 7 százalékkal növekedtek, ugyanakkor 11 257 lakást adtunk át rendeltetésének tehát ISOO-zal többet, mint 1958-ban. A lakásépítési tervet teljesítettük. Nem sikerült szonban elérnünk uz építés határszámára, 1334 új baromfifarmot építettünk és 139-et hoztunk rendbe 753 ezer baromfi számára. Növekedett a mezőgazdaság gépeszközeinek száma. Az év folyamán 4283 új traktort, 1118 vetőgépet, 152 burgonyaültetöt, 180 gabonakombájnt, 1000 trágyateregetőt, 980 silőkombájnt, 348 automata cséplőgépet, továbbá egyéb mezőgazdasági gépeket és szerszámokat kapott. A GTÄ-k 1959 első felében 3558 traktort, 2989 vetőgépet, 2253 cséplőgépet, valamint egyéb gépek?t és szerszámokat adtak el az EFSZ-eknek. 329 EFSZ-t láttak el teljesen gépekkel. Az, állami gazdaságok és az EFSZek 1959-ben is folytatták az új technológia bevezetését az állattenyésztésben: a marhaállomány ridegistállózását, a sertések szárazetetését és a tyúkok ketreces nevelését. Noha az új technológia alkalmazása az állattenyésztésben még csak a kezdet kezdetén van, az állami gazdaságok és egyes EFSZ-ek eddigi eredményei igazolják az új módszerek előnyeit a hagyománvos tenyésztési módszerekkel szemben. A tiszta tápanyagok formájában a mezőgazdaságnak juttatott ipari trágyaszállítások 1958-cal szemben 12 százalékkal fokozódtak. A gabonabegyűjtés tervét már augusztus 24-én teljesítettük és 1959. végéig 6 százalékkal túlteljesítettük. Jóval túlteljesítettük a búza begyűjtési tervét (19 százalékkal), jól folyt az árpa és a többi szemesgabona begyűjtése. Nem teljesítettük a rozs begyűjtési tervét. A többi növényi termék közül 22 százalékkal túlteljesítettük a repce begyűjtési tervét, az utóbbi évek folyamán a legnagyobb mennyiségben gyűjtöttük be. A kukorica begyűjtési tervét 5 százalékkal, a cukorrépáét 8 százalékkal, a kenderrostét 16 százalékkal teljesítettük túl. A burgonya begyűjtési tervét 95 százalékra teljesítettük. A főbb állati termékek begyűjtési 1959-ben 1958-hoz viszonyítva a vágómarha, vágósertés, a tej és a tojás tekintetében fokozódott. A vágósertés begyűjtési tervét 93 százalékra, a vágóborjakét 73 százalékra teljesítettük. 1959-ben lényegesen bővült a szocialists szektor részaránya a mezőgazdasági termékek beadásában és a gabonánál 93 százalékot, a burgonyánál 50 százalékot, a cukorrépánál 87, a vágóállatoknál 70, a tejnél 76 és a tojásnál 30 százalékot tett ki. Az erdőgazdaságban 105 százalékra teljesítettük a teljesítménytervet, ebből t gondezómunkák tervét 102, a Cíkitermelés tervét pedig 101 százalékra. Az erdőgazdaságban kedvezően folytatódott a fásitás. Mintegy 44 ezer hektár területet erdősltettünk, főként erdőmegújitás céljából. 7 600 000 gyorsan növi facsemetét ültettünk el. A ritkások és kopár helyek felszámolását, aminek 196C végéig kell befejeződnie, nem végeztük e a tervezett terjedelemben, a tavaszi erdősítéskor csak 7000 hektárral (azaz 12 százalékkal) csökkent a területük. 1959-ben összesen 4 700 000 köbméter fát termeltünk ki az erdőkben, s kitermelésük 1958-hoz viszonyítva 133 ezer köbméterrel, tehát 3 százalékkal csökkent. Az 1950—-1959-es években az egy hektár erdőre megállapított elviselhető fakitermelést túlléptük. idejének tervezett lerövidítését és a lakások befejezésének folyamatosságát Késtek az alapvető munkálatok. Az önsegéllyel végzett lakásépítés keretében i lakosság 12 433 lakást épített. 1959-ben megkezdtük a szövetkezeti lakásépítés szervezését. Az iskolaépítkezés keretében — ar. iskolarendszer átszervezésével összefüggd sürgős tanteremszükségletet tekintve — a tervezett 900 helyett 963 tantermet adtunk át rendeltetésének. A lakceság a város- és falufejlesztési akció keretében önsegéllyel 295 millió korona értékű munkát végzett, és 1958-hoz képest több helyi forrású anyagot használt fel. Az építővállalatok saját dolgozóikkal S milliárd 760 millió korona értékű építőmunkát végeitek el és 103 százalékra teljesítették a tervet. Az építkezési munkálatok tervének túlteljesítése ellenén sem teljesítették az Építészeti Megbízotti Hivatal vállalatai egyes fontos építkezések, mint például a lubeníki Magnezitművek harmadik szakasza, a podbrezová! Sverma Vasművek átépítése, a ťahanoveei harmadik és negyedik forgókemence, a krpeľnnyi, sučanyi, lipoveci vlzierőmü és a tisoveci mészégető építési tervét. A saját munkaerőkkel végzett építőmunkák terjedelme 1959-ben 14 százalékkal volt nagyobb, mint 1958-ban. E növekedést 67 százalékban a munkatermelékenység fokozódása. 33 százalékban (Folytatás az 5. oldalon) ŰJ SZO á * «60. február 12.