Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-02 / 32. szám, kedd

Az országban első

ként rövidítették le a munkaidőt • Mindenki előtt ismeretes, hogy a harmadik ötéves terv időszakában >sor kerül a munkaidő lényeges lerövidítésére. A rövidebb munkaidőre való • zavartalan átmenet biztosítására, s azért, hogy emellett nemcsak a mun•kásbérek, hanem ellenkezőleg, tovább emelkedjék a munkatermelékenység ,és a termelés, kiválasztottak egyes üzemeket a rövidebb munkaidő kísérleti bevezetésére. Hazánkban elsőként az Ostrava-Radvanice-i Ludvík £ Bányában hétfőn, február 1-én kísérletileg bevezették a rövidebb munkaiidőt. A Ludvík Bánya dolgozói alaposan felkészültek az úttörő feladat sikeres teljesítésére. Hosszú hónapokon át készítették elő a rövidebb munkaidő bevezetésének megfelelő feltételeit. Ennek eredménye kezdve mind a bányában, mind a külszíni munkáknál már a rövidebb munkaidő szerint dolgoznak. Az eddigi 46 órás munkahét helyett a bányában dolgozók 40 órát, a külszínen dolgozók pedig 42 órát dolgoznak hetenként. A munkahetet úgy osztották be, hogy öt napot a fejtési munkákra, két napot pedig a nem produktív munkákra fordítanak, amilyenek a karbantartás, anyag- és gépszállítás, az előírt ellenőrzés és más hasonlók. A bányászok tehát öt nyolcórás munkanapot dolgoznak le egy héten. Egyúttal némeiy munkahelyen folytatják a négymüszakos üzemeltetés (napi négy hatórás műszak) bevezetésének kísérleteit. Most az a kérdés, sikerül-e a Lud^•vík Bánya bányászainak a rövidebb munkaidő alatt is megtartaniok a magasabb fejtést, sőt később ezt még fokozni is. A Ludvík Bánya bányászai e kérdésre a feleletet már megadták. A munka jobb megszervezésével és a technika jobb kihasználásával már azelőtt túlszárnyalták a kifejtett szén előirányzott mennyiségét — * napi 2550 tonna szén helyett 2800 tonnát fejtettek és e hónap folyamán 3000 tonna fölé emelkedik a napi termelés. Minden bizonnyal felvetődik a kérdés, hogyan lehet ezt megvalósítani? Ügy, hogy az ötnapos munkahét lehetővé teszi ez idő alatt minden erőnek és eszköznek a tulajdonképpeni fejtésre való összpontosítását, míg a nem termelő munkák elvégzésére a hét fennmaradó két napján összpontosítják az erőket. A fejtési munkák jobb megszervezése és a gépi eszközök jobb kihasználása lehetővé teszi, hogy az új munkaerők szükségletének felét saját tartalékaikból fedezzék. , ... A jobb munkaszervezés eredményeid tói ként elért n

ag

yob

b teljesítmények """ ° lehetővé teszik, hogy az átlagos bérek magasságát megtartsák, sőt az átlagbérek bizonyos mérsékelt emelkedésére kerül sor. Míg ugyanis a hatnapos munkahétnél az átlagos munkabér 2207 korona volt, a munkahétnek egy műszakkal való lerövidítése mellett az átlagbérek 2234 koronára emelkednek. A Ludvík Bányában tehát február elsejétől rövidebb a bányászok és a külszíni dolgozók munkahete. Az első hónapok eredményei utat mutatnak majd a munkaidő lerövidítésében hazánk többi bányáinak és igazolják, hogy nálunk lehetséges a munkaidő lerövidítése a munkásbérek magasságának és a termelés fokozódó színvonalának biztosítása mellett. Z ÚJ szft PI8TÁ1ÁBÉ szilárdan egybeforrva Kalsán megfeledkeztek a fiatalokról A vágsellyei és a szomszédos vecsei w A vágsellyei és a szomszédos vecsei szövetkezet egyesült s a tavaszi munkákat már közös erővel fogják végezni. A társulás következtében földterületünk 1736 hektárra növekedett. A két szövetkezet tagsága február első napjaiban megválasztja a vezetőséget, mely ezután egy fedél alól, Sellyéről irányítja majd a gazdaságot. Az egyesülés nagy előnyt jelent számunkra, hiszen sokkal jobban kihasználhatjuk a gépek erejét és rátérhetünk a termelés szakosítására, ami mindkét szövetkezet előnyére szolgál. Hanlcó József, Vágsellye Eredményekben gazdag kilenc esztendő Rapp község dolgozóit 15 évvel ezelőtt szabaditották fel a fasiszta járom alól a szovjet hadsereg katonái. Azóta a faluban hatalmas változások történtek. Az évek folyamán megalakult az EFSZ, mely az egész község parasztságát tömörítette. A közös összefogásnak ma már kézzelfogható eredményei tanúskodnak a lakosság megváltozott életéről. Tavaly 2 millió 469 ezer korona értékű terményt termeltek a szövetkezetek derék tagjai saját maguk él a társadalom javára. Ez idén még tovább fokozzák a termelést, hogy hozzájáruljanak az ország kenyerének biztosításáhaz. Szanyl József, Losonc A kassai járásban sikeresen folynak a pártszervezetek évzáró taggyűlései. A kommunisták az elért eredmények értékelésén kívül azokról a nagy feladatokról tárgyalnak, melyeket második ötéves tervünk utolsó évében kell megvalósítani. Nagy előkészület elűzi meg ezeket a gyűléseket. Kalsán is több csoportban készítették a beszámolót, értékelték, hogyan teljesítették az eddigi határozatokat Célkitűzéseiket általában teljesítették Csak a fiatalságról feledkeztek meg, arról, hogy a legjobbakat bevonják a tömegpolitíkai munkába. Pedig a faluban szép számban vannak fiatalok. Szervezetük is van, de nem tevékenykednek. A gyűléseket sem tartják meg rendesen. Ha összejönnek, annak sincs látszatja, mert addig sohasem jutnak el, hogy valamilyen határozatot célul tűzzenek. A kalsai CSISZ-szervezet egész éven át semminemű kultúrtevékenységet sem fejtett ki és szervezetten más munkába sem kapcsolódott be. Nem volna helyes, ha csak az ifjúsági szervezetet hibáztatnánk. A falusi pártszervezet évzáró taggyűlésén a kommunisták magukban is keresték a hibát SZÉP SIKEREK Hazánk legnagyobb vlzierőművének, az Orliki vízierőműnek építői a múlt évben szép sikereket értek el. Több mint 380 ezer köbméter betont helyeztek el az erőmű gátjába és gépházának falaiba. A pénzügyi tervet is sikeresen teljesítették. 20 millió korona értékű munkát végeztek el terven felül. A sikerben az építőkön kívül nagy érdemük van a ČKD Blansko, a Králové Pole-i Gépgyár, a VŽKG üzem szerelőinek is. T adislav Zedniknek, a L gottwaldovi Finommechanikai Gépgyár szer szám műhely vezetőjének az a feladata, hogy gyártási számokat véssen a sorozatgyártásból kikerülő sok ezer alkatrészre, amelyeket szinte ezerszámra ontják a félautomaták, esztergapadok, maró- és más bonyolult szerkezetű gépek. A be nem avatottnak meg kell mondani, hogy a gépiparban minden kis- és nagy alkatrésznek megvan a maga száma, hogy nyilvántartásuk, vásárlásuk könnyebb legyen. Ezért gépipari üzemeinkben, ahol sorozatban gyárják ezeket az alkatrészeket, a számvevők kalapács segítségével megjelölik mindegyiket, lehetőség szerint szép sorban levő számokkal, így aztán a szerelésnél nem keverödhetnek össze. A ZPS Gottwaldov üzem szerszámműhelyében már két évvel ezelőtt gépesítéssel megoldották ezt a hosszadalmas, fárasztó munkát. Hogy tényleg elhiggyük, milyen fáradságos és hosszadalmas az ilyen munka, próbáljunk meg egy kerek vasalkatrészre acélszámverővel egymás után MILLIÓSZOR kalapácsütés nélkül ráverni, mondjuk, 18 számot. De úgy, hogy szép sorban kövessék egymást, hogy a minőségi ellenőr ne ráncolja homlokát a táncoló számok láttán. Nos ilyen fárasztó műszak után a munkásnak majd leesett a keze a sok kalapácsolástól. De milyen gépgyártók lennének Gottwaldov ZPS üzemében, ha ezzel a látszólag könnyű feladattal nem tudtak volna megbirkózni. František Hurnik és Jan Blažek gépszerkesztők már 1958 első hónapjaiban elkészítették az első számozó gépet, mely a gömbfelületű alkatrészeket néhány pillanat alatt megszámozza, még hozzá egyenletesen. Ma az üzemben valamennyi sorozatgyártásból kikerülő alkatrész számozásához egyetlen munkaerő elegendő, oki könnyen elvégzi az azelőtt néhány munkás fárasztó munkáját. Egyszerű az egész. Az alkatrészt két henger közé helyezik, megnyomnak egy fogantyút és a számtartó mint egy vasaló szalad végig az alkatrészen. Azelőtt 18-szor kellett kalapácsosát a számozóra ütni, most pedig a gépkezelő alig számol egyig és kész az egész. Sok millió kalapácsütést takarítottak meg tavaly Zedník mester műhetyében, a gépesítés bevezetésével. A goUwaldovi ZPS üzemben azonban több tízezer olyan alkatrészt gyártanak, melyek nem gömbölyűek, hanem egyenes felületűek és amelyeken a számozást hasonló kalapács ütésekkel kellett elvégezni. Igaz, részben ésszerűsítették ezt a munkamenetet is, úgy, hogy a számozőkat kis keretbe szedték, de még így is megmaradt a kézzel való kalapácsolás, a napi 10—15 000 kalapácsütés, mely kimerítette a munkást. Hurnik és Blažek gépszerkesztők ezt a kétkézi munkát is ötletesen gépesítették. A laposfelületü alkatrészek számozására egy légnyomással működő berendezést szerkesztettek, mely a hengerhez hasonlóan nyomja rá a számokat az alkatrészre. A gépberendezést segédeszközökkel is ellátták, hogy szükség esetén a számokat félkörben is elhelyezhessék. Ezt a munkát ma könnyen elvégzi egy munkás, azelőtt hatan csinálták. Anička Malá, aki a légnyomással számozza az alkatrészeket, még nagyon jól emlékszik a sok ezer kalapácsütésre, melytől csaknem minden nap fájt a keze. Ettől a nehéz munkától szabadították meg ötletesen Hurnik és Blaíek elvtársak. Mit szólnak ehhez Szlovákia gépipari üzemeinek dolgozói? Nem lenne gazdaságosabb nálunk is bevezetni az alkatrészek géppel való számozását? Hisz a jó tapasztalatok átvétele népgazdasági érdek. A gottwaldovi ZPS-ben dolgozó elvtársak pedig nagyon szívesen elküldik a rajzokat és ötletes tanácsaikat az egyes munkafolyamatok gépesítésére. H. S. Főleg a pártbizottság tagjait illeti bírálat, hiszen nem jártak az ifjúsági szervezet gyűléseire, nem foglalkoztak az ifjúság munkájával, nem bízták meg őket feladatokkal. Az évzáró taggyűlés után ezt a mulasztást helyre kell hozni. A kalsai falusi pártszervezet az új tagjelöltek felvételénél is mellőzte a fiatalokat. Bár az előző évzáró taggyűlés határozata úgy szólt, hogy a tagjelöltek számát a legjobb szövetkezeti tagokkal, fiatalokkal növelik, de nem úgy cselekedtek. Felvettek ugyan öt tagjelöltet, de nincs közöttük szövetkezeti tag, és nem is fiatalok már az új tagjelöltek. Pedig erre szükség van még akkor is, ha a szövetkezet fejlődését illetően a pártszervezet teljesítette a kitűzött feladatokat Iváa Sándor, Kassa. Értékes kötelezettségvállalás A Szovjetunió nagyjelentőségű béketette, haderői létszámának 1 millió 200 ezer fővel való csökkentése nagy visszhangra talált bányászaink körében is. A karvinai Nagybánya Májút 1 üzemében Karel Michalec munkakollektívája ez alkalomból a hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalását - mely 2000 tonna szén terven felüli kifejtését tűzte ki - újabb 1200 tonnával emelte és így 3200 tonna terven felüli szénnel gazdagítja népgazdaságunkat. Kezes József, Karviná A munka tökéletesítése érdekében A nyitrai Áramelosztó n. v. érsekújvári felügyelőségének dolgozói is szép eredményeket érnek el az újítómozgalomban. Számos újítást dolgoztak már ki, melyek hozzájárultak a munkabiztonság fokozásához és az áramszolgáltatás tökéletesítéséhez. A napokban is nagy örömmel értesültek vállalatunk dolgozói arról, hogy a kollektíva két tagjának, Ján Zajíčeknek és Kotrusz Sándornak újítását, mely a betonoszlopra való feljutást lehetővé tevő mászóhorog modelljének kidolgozásából áll, — országos viszonylatban elismerték és fejenként háromezer koronával jutalmazták. Ez a siker vállalatunk dolgozóit további újítások kidolgozására serkenti. Szabó István, Érsekújvár HAZÁNK DOLGOZÖI nagy érdeklődéssel és helyesléssel fogadták pártunk Központi Bizottságának január 13 — 14-i ülésén hozott határozatait. Az állam területi átszervezéséről és a nemzeti bizottságok felépítésében és tevékenységében a szocialista demokrácia további elmélyítéséről szóló határozat mindnyájunkat közvetlenül érint. A benne foglalt intézkedések léhetővé teszik, hogy a dolgozó nép még tevékenyebben vegyen részt a gazdaság és az állam irányításában. A területi rendezés egyik fő célja, hogy az irányító szervek még közelebb kerüljenek a termeléshez, oda, ahol a dolgozók alkotó munkája dönt népgazdaságunk fejlesztésében. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy a fejlődés törvényszerű útja, mint pártunk határozata mondja: „a szocialista demokrácia fejlesztése a nemzeti bizottságok munkájában és felépítésében megkívánja, hogy intézkedések történjenek a dolgozók tevékeny részvételének további fokozására a gazdasági és kulturális országépítésben, a nemzeti bizottságok vállalatainak, kulturális és társadalmi létesítményeinek vezetésében." Pártunk Központi Bizottsága ennek érdekében intézkedéseket tesz, hogy a nemzeti bizottságok plénumai és tanácsai jogkörének további bővítésével egyidejűleg növekedjék a nemzeti bizottságok albizottságainak — az állandó bizottságoknak — szerepe és jogköre is. Ezek az albizottságok eddig is arra voltak hivatva, hogy bevonják a dolgozók tömegét a nemzeti bizottságok tevékenységébe és észrevételeikkel, javaslataikkal segítséget nyújtsanak az államhatalom helyi szerveire háruló feladatok teljesítésében. AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK edáig a nemzeti bizottságok segédszerveként működtek. Hogv eddig is mily nagy jelentőséget tulajdonítottak nekik, elég ha rámutatunk arra, hogy a nemzeti bizottságok 216 ezer tagja közül kb. 197 ezren vettek részt az állandó bizottságok munkájában. Rajtuk kívül 150 ezer polgár Mit jelent az állan

dó bizottságok jogkö

ré

nek bővítése ? A szocialista demokrácia elmélyítésének fontos láncszeme is tagja volt e bizottságoknak és további 95 ezer aktivista támogatta őket tevékenységükben. Ha csak az állandó bizottságok tagjainak számát vesszük figyelembe, láthatjuk, mily nagy erőt jelentenek ezek az országos és helyi érdekű feladatok teljesítésében. Eddig azonban nem mindig tehettek eleget küldetésüknek. Tudjuk, hogy az állandó bizottságoknak, mint a nemzeti bizottság kezdeményező és szervező tényezőinek jelentős helyet kellett volna betölteniök a nemzeti bizottságok munkájában. Igaz, hogy munkájukban csaknem mindenütt megkapták a kellő segítséget, támogatást, mégis azt tapasztalhattuk, hogy egyre csökkent tevékenységük. Ennek az volt az oka, hogy a nemzeti bizottság e fontos szerve nem dönthetett azokban az ügyekben, amelyekről tárgyalt. így nem is csodálkozhatunk azon, hogy munkája formálissá vált s idővel megcsappant a tagok érdeklődése is. Ez nem jelentette azt, hogy a bizottság tagjai elvesztették érdeklődésüket a közügyek iránt. A munkarendszerben volt a hiba, abban, tíogy nem volt döntési joguk és így nem is érezhettek felelősséget a bizottság munkája iránt. A nemzeti bizottságok felsőbb szervei gyakran meg is kerülték az állandó bizottságokat, melyeknek a nemzeti bizottság plénuma vagy tanácsa elé kellett volna terjeszteniük a munkakörükbe vágó problémák megoldására irányuló javaslataikat. A felsőbb fokú nemzeti bizottságok a határozati javaslatokat maguk dolgozták ki és az állandó bizottságoktól csak kiegészítő javaslatokat kértek. Ez igen kevés volt ahhoz, hogy az állandó bizottságok aktivizálódhassanak. De találkozhattunk jó, követésre méltó tapasztalatokkal is, különösen a helyi nemzeti bizottságoknál, ahol az állandó bizottságok a tanács tagjaival együtt a plénumülések előtt közösen dolgozták ki a határozati javaslatokat, utána pedig hatékonyan segítették a nemzeti bizottságot valóra váltásukban. PÁRTUNK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA mindezeket a tapasztalatokat figyelembe vette s januári ülésén hozott határozatából kitűnik, hogy a dolgozóknak az államhatalmi szervek munkájában való tevékeny részvétele további fokozása érdekében tett intézkedésében következetesen érviényesülnek a lenini alapelvek. Lenin elvtárs gyakran hangsúlyozta, a szovjetek tagjainak kötelessége, hogy a szovjetek ülésén való részvételük mellett szüntelenül vegyenek részt az állam igazgatásában. Ez a régi burzsoá parlamentáris rendszer végleges megszüntetését jelenti, azt, hogy a képviselőtestületek már nemcsak a határozatok hozatalára korlátozzák tevékenységüket, hanem tevékenyen részt vesznek azok valóra váltásában is. Ez lett a nemzeti bizottságok tevékenységének is legfőbb alapja. Jogkörük tehát nemcsak abból áll, hogy törvényes joguk van a határozatok meghozatalára, hanem joguk van az államhatalom gyakorlásában a demokratikus centralizmus alapelveinek következetes betartása mellett a határozatok végrehajtására is. A nemzeti bizottságok ezt nem végezhetik egyedül, csak a dolgozók tömegére támaszkodva tehetnek ennek eleget és így lettek hazánkban a dolgozó tömegek legszélesebb szervezeteivé. Pártunk határozata azért tűzte ki a nemzeti bizottságok plénumai, tanácsai jogkörének bővítése mellett az állandó bizottságok hatáskörének növelését, hogy a nemzeti bizottságok a dolgozók tevékeny részvételével és ellenőrzésével ez eddiginél még sikeresebben tehessenek eleget az államhatalmi szervekre háruló, életünk minden szakaszára kiterjedő feladatoknak. A jogkör terjedelmét törvény fogja szabályozni. Az állandó bizottságok jogkörének növelését az országépítés gyorsütemű fejlődése tette szükségessé. A plénumra és a tanácsra háruló jogkör bizonyos részét meghatározott kérdésekben az albizottságokra ruházzák át a döntés jogával, mégpedig olyan kérdésekben, amelyekben a plénum vagy a tanács előzőleg elvi jelentőségű határozatot hozott. Ez azt jelenti, az állandó bizottságok — afnellett, hogy kezdeményezően, tevékenyen vesznek részt a nemzeti bizottságok tagjaival, az aktivistákkal együtt a plénum elé kerülő határozatok kidolgozásában s e javaslatoknak a dolgozókkal, a választókkal való előzetes megtárgyalásában — segítséget nyújtanak a nemzeti bizottságnak minden fontos kérdés valóra váltásában, a nemzeti bizottság terve és költségvetése keretén belül, és sok fontos kérdésben, mint pl. az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások, a népművelési és iskolai, az egészségügy és társadalombiztosítás szakaszán a tervfeladatok biztosításában, a nemzeti bizottság irányítása alá tartozó vállalatok és intézmények fejlesztésében stb. maguk fognak jogerősen dönteni. E döntősekhez kell majd a nemzeti bizottság apparátusának igazodnia. S mi történik, ha bizonyos kérdésekben az állandó bizottságok tévednének, határozataikban megsértenék a helyi vagy országos érdekeket, ellentétbe kerülnének a nemzeti bizottság plénumának és tanácsának határozataival, valamint a felettes szervek irányelveivel? Ilyen esetben sem kerülhet sor a szocialista törvényesség megszegésére. Pártunk határozata világosan leszögezi, ilyen esetben a plénum és a tanács joga s kötelessége az állandó bizottság döntését felfüggeszteni és dönteni a további eljárásról. AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK jogkörének növekedése egyúttal tehermentesíti a plénumot és a tanácsot, melyeknek a jövőben nem kell majd annyi időt fordítaniok a részletkérdések megtárgyalására, mint azt eddig tették s így lehetővé válik számukra, hogy hatékonyabbá tegyék Irányító-szervező tevékenységüket a lényegbevágó, alapvető problémák megoldásában, a felsőbbfokú nemzeti bizottságok pedig tovább tökéletesíthessék az alájuk rendelt nemzeti bizottságok irányítását. Pártunknak a szocialista demokrácia elmélyítésére irányuló új határozata még jobban kidomborítja a nemzeti, bizottságok küldetésének jelentőségét, hatékonyabbá teszi a lakosság körében végzett politikai szervező munkájukat. Az állandó bizottságok jogkörének növekedése így a szocialtsa demokrácia elmélyítésének fontos láncszemévé válik, hiszen ez az a szerv, melyben a nemzeti bizottsági tagok a lakosokkal együtt kezdeményezően oldják meg és váltják valóra a gazdasági és kulturális építés sok fontos kérdését. Pártunknak ez az intézkedése megszünteti az állandó bizottságok munkájában eddig tapasztalt formális tevékenységét és felelősségük növelésében tovább szilárdítja, erősíti a nép képviselői és a választók közötti kapcsolatot. Ez pedig építő feladataink még sikeresebb teljesítését fogja eredményezni. (pb) ŰJ SZÖ 4 * 1960. február 2.