Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-11 / 41. szám, csütörtök

Világ 'proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. február 11. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 41. szám AZ ELET KÖVETELI Most, a zárszámadások idején, búzát kombájnnal aratni, vagy 3—4 amikor a szövetkezetek értékelik egész esztendei munkájukat, sok minden felszínre kerül, mert az iga­zi zárszámadő taggyűlés nem csupán a sikereket, az eredményeket tárja fel, hanem rámutat azokra a dolgok­ra, hibákra is, melyek akadályozták a még szebb eredmények elérését. A szövetkezetek túlnyomó részében i— s ez örvendetes — nem a hi­bákról, a fogyatékosságokról esik szó, hanem inkább ilyen dolgokról tárgyalnak: „Mily jó, hogy a múlt esztendőben áttértünk a sertések száraz, automata hizlalására." Jó do­log is ez az etetési módszer, hiszen Így sok munkaerő szabadul fel, s je­lentősen csökken a termelési költ­ség is. Ez annyit jelent, hogy keve­sebb költséggel többet termeltek, több húst adtak az országnak, bú­sásabb jövedelme van a közösnek, igy jut pénz bőven az alapokra s a részesedésre is. Az idei zárszámadások is tehát azt bizonyítják, hogy — bár a mezőgaz­daság még mindig nem tart lépést az ipar fejlődésének ütemével — a mezőgazdasági termelés eddigi sike­reit a szövetkezeti gazdálkodásnak köszönhetjük. Mert ha a múlt esz­tendő eredményeit nézzük — noha a gabonatermés nem mondható ki­válónak — búzából elértük a 23 má­zsás átlagot; persze, ha a múlt év­ben a mezőgazdaság teljes egészé­ben teljesíti a tervét, ma 25-26 má­zsás átlagtermésről beszélhetnénk. Mindaz, amit eddig a mezőgazdaság a közösség hasznára termelt, első­sorban a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásnak az érdeme, és ha összehasonlítást teszünk az egyéni kisparcellás gazdálkodással, elmond­hatjuk, hogy a szövetkezetek csak­nem öt mázsával többet termeltek hektáronként, mint az egyéniek. Az élet, a társadalmi fejlődés követeli tehát meg, hogy pártunk irányelvei alapján az idén befejezzük a mező­gazdaság szocialista átszervezését. Ezért született meg az a határozat, hogy a tavaszi munkák megkezdé­séig 300 ezer hektárral kell gya­rapítani a szövetkezeti földterületet. A falusi kommunistáknak, a he­lyi nemzeti bizottságok funkcioná­riusainak tehát úgy kel szorgos­kodniok, hogy már mostantól kezdve fokozottabb meggyőző munkát fejt­senek ki, hogy az esztendő végéig a még egyénileg gazdálkodókat meg­nyerjék a szövetkezeti gondolatnak. Nehéz feladat ez most, a szövetke­zeti mozgalom tizedik esztendejé­ben? Nem mondhatnánk, hiszen a szövetkezeti mozgalom fennállása óta annyi sok jót, változást vitt a falu életébe, hogy most már csak a vak nem látja, vagy a csökönyös em­ber nem akarja megérteni, mennyi­vel előnyösebb a közös nagyüzemi gazdálkodás. Lehet azonban, hogy itt nem csupán ez az akadály. Bizonyos, hogy még ma is akadnak földművesek, akiket ezer és ezer el­szakíthatatlannak tetsző szál köt a régihez, a megszokotthoz. Igen, a megszokotthoz, az apától örökölt föl­dekhez, az apától elsajátított föld­műveléshez, de nem a régi életfor­mához. Nem bizony, mert a mi rend­szerünkben az egyénileg gazdálko­dóknak is megvan a biztonságuk, ter­mékeikért éppúgy megkapják az el­lenértéket, mint a szövetkezeti ta­gok, a család sem szenved hiányt semmiben. S az ilyen egyénileg gaz­dálkodók aztán így vélekednek: „Jól van ez így, ha egyéni gazdálkodást folytatok, akkor is jól élek." Persze nem látja, vagy nem akarja látni, hogy a mi társadalmunkban nem az egyéni, hanem a közös érdek az el­sődleges, mint ahogy nem veszi ész­re azt sem, hogy az is a közös erő­feszítés eredménye, hogy ő és csa­ládja még a kisparcellás gazdálko­dással is emberséges életet él. Csak egyre nem gondol, arra, hogy a kis­parcellás gazdaságában dolgozhat lá­tástól vakulásig megfeszített mui.ká­val, mégsem érhet el olyan eredmé­nyeket, mint a közösség. Az élet azonban követeli a többet, s a többet nem emberi erő megfeszítésével, ha­nem a gépek segítségével kell ki­hozni a földből. S lehetséges ez a kisparcellán? Érdemes fél hektár sertés részére az automata etetést bevezetni? Nevetséges dolog lenne! Az élet folyását nem lehet lefé­kezni, mint ahogy nem lehet vissza­fordítani a fejlődés kerekét sem. Az egész világon csak a modern technika alkalmazásával elégíthetők ki a me­zőgazdasággal szemben támasztott követelmények. Ezek szerint a me­zőgazdaság nálunk is akkor ad majd még többet a köznek, ha nem lóval, hanem traktorral szántunk fel min­den termőföldet, ha nem kézzel, ha­nem géppel .aratjuk a gabonát az or­szág minden csücskében. Mert amint már sző volt róla, igaz, hogy a csa­lád megélhetését biztosítja a kispar­cella is, de az ország lakosságának növekvő élelmiszerigényét s az ipar növekvő mezőgazdasági nyersanyag­igényét nem képes kielégíteni. S hogy mit jelent a gépesítés, ar­ra ezrével sorolhatjuk a példákat, s összehasonlíthatjuk, mennyivel több kézi munkaerőre van szükség az egyéni gazdálkodásban. A kispar­cellán több mint kétszerannyi kézi munkaerő kell a kukorica termesz­téséhez, mint a nagyüzemben. Egy ember kézi erővel naponta csak 350 négyszögöl burgonyatermést képes felszedni, míg géppel 5 hektár ter­més takarítható be. Ilyen embert kí­mélő munka csak a nagytáblás gaz­dálkodásban valósítható meg, s csa­kis gépesített gazdálkodással tud adni a mezőgazdaság több terméket az országnak. Olyan érvek ezek, melyek még a legcsökönyösebb emberek szemét is felnyitják, s ha a ma még egyénileg gazdálkodókban felkeltjük a társada­lom iránti felelősséget, megmagya­rázzuk nekik, hogy az élet, a szocia­lizmus építésének a befejezése tőlük mit követel meg, minden bizonnyal a meggyőző szó majd jó termőtalajra lel. Persze ezek után ne gondolja senki, hogy most már addig nem történik meg a szocializmus építésé­nek a befejezése, amíg az utolsó szálig meg nem nyertünk minden földművest a szövetkezeti gazdálko­dásnak. Erre nem várunk, azonban meg kell, hogy mondjuk, aki most lemarad, s nem hallgat a jó szóra, nem veszi tekintetbe a fejlődés, az élet követelményeit, később önmaga is rájön nagy tévedésére. Mert a mi életünk szilárdsága, biztonsága, jö­vője a közösségben van, a közös ösz­szefogás eredménye mindaz, amit ed­dig a város és falu kapott szocialista hazánktól, és aki elveti a közösséget, egyedül, magányosan könnyen elté­vedhet. S nekünk nincs szükségünk tévelygőkre, botorkálókra, hanem az egyenes úton járókra... Szükségszerű az is, hogy végül megszür.iék az ipari és mezőgazda­sági termelés közti aránytalanság. Ezért egy eiaberként összefogva kell küzdeni mindm egyes faluban, szö- j? vetkezetben, hogy az egész ország ^ népe épp oly büszke lehessen majd a ^ mezőgazdasági dolgozók sikereire, ^ mint üzemeink dolgozóinak nagyszerű | eredményeire. Ehhez pedig elsősor- ^ ban is meg kell szilárdítani a szövet- ^ kezetek gazdasági helyzetét, a még ^ egyénileg gazdálkodó parasztokat ^ megnyerni a közös gazdálkodás gon- ^ dolatának, s ha ez megtörtént, akkor ^ rohamosan emelkedik majd az ország ^ népének és a szövetkezeti tagoknak ^ az életszínvonala. ^ Zlaté Moravcén épül hazánk egyik leg­j! korszerűbb téglagyára, mely évi 35 milli > téglát gyárt majd. Az tizemben a nipokban már megkezdték a gépek szeielését. A Nyitrai Magasépítészeti Vállalat dolgozói felszabadításunk 15 évfordulója tiszteletére vállalt kötele­zettségük értelmében a téglagyár épí­tését 32 nappal a határidő előtt feje­zik be, úgyhogy már ez év augusztus 20-án megkezdik a próbaüzemeltetést (Š. Petráš — ČTK — felvétele.) Hruscsov elvtárs elutazott Indonéziába MOSZKVA (CXK). - NYIKI­TA HRUSCSOV, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁNAK ELNÖKE SZERDÁN REGGEL AZ IL-18-AS RE­PÜLŐGÉPEN MOSZKVÁBÓL BARÁTI LÁTOGATÁSRA INDONÉZIÁBA UTA­ZOTT, HOGY ELEGET TEGYEN SU­KARNO INDONÉZ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS MINISZTERELNÖK MEG­HÍVÁSÁNAK. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az Indiai Köztársaság és a Burmai Államszövetség kormányának meghívására indonéziai útja során Indiába és Burmába is ellátogat. In­nen Dzsakartába utazik, ahová feb­ruár 18-ra várják érkezését. Nyikita Hruscsov Indonéziából hazatérőben az afgán király és kor­mány meghívására Afganisztánban is látogatást tesz. Nyikita Hruscsovot Andrej Gro­miko külügyminiszter, Nyikolaj Mi­hajlov művelődésügyi miniszter, Szemjon Skacskov és Georgij Zsu­kov, az állami bizottságok elnökei és más személyiségek kísérik út­ján. A zászlódíszbe öltözött vnukovói repülőtéren a moszkvai dolgozók képviselői búcsúztatták Nyikita Hruscsovot. A repülőtéren megje­lentek Averkij Arisztov, Leonyid Brezsnyev, Kiiment Vorosilov, Nyi­kolaj Ignatov, Frol Kozlov, Ottó Kuu­sinen, Nuritgyin Muhitgyinov, Mihail Szuszlov, Jekatyerina Furceva, Nyi­kolaj Svernyik, Pjotr Poszpjelov, IMIillllllMllllllllllllllllllllllllHllllll Alekszej Koszígin elvtársak, a Szov­jetunió miniszterei és más szemé­lyiségek. A repülőtéren jelen vol­tak még a külföldi diplomaták, az indonéz, indiai, burmai és afgán nagykövetség tagjai, a szovjet és külföldi újságírók. Nyikita Szergeje­vics Hruscsov repülőgépe moszkvai időszámítás szerint 10 óra 5 perckor szállt fel és Taskent felé vette az irányt. * * • Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szer­dán kíséretével együtt Uzbégisztán fővárosába, Taskentbe érkezett. Tas­kentből rha reggel tovább folytatja útját Delhibe. Újabb rekord Ostraván Oi (ČTK) - A kombájnnal fejtett Ili lllszén mennyisége — melynek nyo- Ii; ilimán az ostrava-karvinai bányák- jjj jll ban lényegesen növelni akarják a jjj jjjmunkatermelékenységet — egyrejjj ,111 fokozódik. Kedden, február 9-én jjj jji már elérte a 19 516 tonnát, mely III Ili eddig a legnagyobb napi fejtés a jjj Ijjbányakörzetben. Az eredmény- jjj jjj ben legnagyobb részük van aijl III Csehszlovák Pionírbánya, a Cseh-III III szlovák Hadseregbánya, a Május jjj llll, a Július Fučík és az Antonín jjj jjjZápotocký bányák kombajnos cso- jjj Ili portjainak. (hembehelyezés előtt a fezi ciklotron (CTK) A Csehszlovák Tudományos Akadémia Prága meletti ŕeži atomkutató intézetében a közeljövőben üzembe he­lyeznek egy ciklotront, melyet a Szov­jetunió az atomkutatási segítségnyújtás­ról kötött szerződés alapján szállított ha­zánknak. A ciklotron lehetővé teszi olyan kísérletek végzését, melyek gyarapítják az atóm összetételéről szerzett ismere­teinket. A laboratóriumokban a ciklotrón mellett dolgozókat éppúgy, mint az atom­reaktor kezelőit, erős fal óvja az ártal­mas sugárzástól. „Láthatatlan távösszeköttetés" Prágában a Nemzeti Műszaki Múzeumban a „Láthatatlan távössze­köttetés" címmel ki­állítást rendeztek. A kiállítás a strašnicei Tesla üzem dolgozói 40 évi munkaeredményei­nek és az üzem fejlő­désének szemléje. Ké­pünkön: a Csehszlová­kiában előállított leg­bonyolultabb, legna­gyobb kiterjedésű táv­közlési technikai be­rendezések egyike, mely például Prága és Moszkva között egy­szerre 24 telefonbeszél­getést tesz lehetővé. (K. Nesvald - ČTK ­felvétele.) i Ä sikeres munka érdekében A komplex elemzés elmélyíti a dolgozók részvételét az irányításban A vállalatok múlt évi gazdasági tevékenysége komplex elemzésének kes javaslatot tesznek a gazdálkodás tapasztalatai szemléltetően igazolják, hogy azokban az üzemekben, ahol a termelési kérdések megoldásába bevonták a dolgozók széles körét, kedvező feltételeket tere mtettek az idei terv teljesítésére is. egyes műszaki dolozók szűk körének munkájává, hanem a dolgozók széles tömegeinek ügyévé vált. A brnói Kras-üzemben például az alkalma­zottaknak több mint fele véleményt mondott az üzem gazdálkodásának megjavításával kapcsolatban. A kerü­letben egész sor olyan üzem van, ahol megértve a komplex elemzés nagy jelentőségét, ezt nem egyszeri ak­ciónak, hanem egész évi feladatnak tekintik. így a kuŕimi TOS nem­zeti vállalatban, a dél-morvaországi Prefában és más vállalatokban az egész évi gazdálkodás komplex elem­zéséhez az év folyamán rendszere­sen megtartott negyedévi komplex elemzések alapján láttak hozzá. Be­igazolódott, mily nagy fontosságú, hogy a dolgozókat a termelési érte­kezleteken és más megbeszéléseken áttekinthető adatokkal tájékoztas­sák a gazdálkodás eredményeiről, a termelés fogyatékosságairól. Ily mó­don a beszélgetések konkrét jelle­gűvé válnak és a dolgozók sok érté­A BRATISLAVAI KÁBELGYÁRBAN a termelés a múlt évvel szemben az idén 17,7 százalékkal növekedik. Az üzemben a gazdasági elemzést már az elmúlt hetekben elvégezték. Az egyes részlegekre a vállalat vezető dolgozóinak egész csoportja érkezett és közvetlenül a munkahelyeken be­szélték meg a dolgozókkal munkájuk problémáit. A vezető dolgozók a mun­kásokkal folytatott beszélgetések során sok értékes tapasztalatot és tanulságot szereztek, melyek minden bizonnyal nagyban segítenek majd egyes hosszabb ideje mutatkozó fo­gyatékosságok kiküszöbölésében. A munkások a termelés számos szűk keresztmetszetére mutattak rá és konkrét javaslatokat tettek megol­dásukra. A BRNÖI KERÜLET ÖSSZES ÜZE­MEIBEN teljes ütemben folyik a gaz­dasági tevékenység komplex elem­zése. Megmutatkozik, hogy a komplex elemzés a múlt évhez viszonyítva sokkal színvonalasabbá vált és nem sal kapcsolatban. A kuŕimi TOS üzemben például a dolgozók rámu­tattak arra, hogy a túlórázást és a többletmunkát sok esetben az okoz­za, hogy egyes anyagok gyártásához az eredetileg tervezett anyaggal szemben nagyobb méretű nyersanya­got kell felhasználniok. Ezt pedig legtöbbször a szállító vállalatok okoz­zák. Az üzemben ezért elhatározták, hogy a komplex elemzés értékelésé­re meghívják a szállító vállalatok képviselőit is. A PARTIZÁNSKEI AUGUSZTUS 29. ÜZEMBEN ez idén a vállalat eddigi legnagyobb termelését tervezik. Az üzem múlt évi gazdasági tevékenysé­gét a munkahelyeken a tervező, nor­mázó, az illető műhely könyvelője, a pártcsoport,, a szakszervezeti mű­helybizottság és a CSISZ-szervezet részvételével folytatták le. Az elem­zéseknél nemcsak a gazdálkodásban, a szocialista versenyben és a jó mi­nőségű termelésben elért kedvező eredményeket értékelték, hanem rá­mutattak a fogyatékosságokra is. A dolgozók számos javaslatot tettek a termelés tökéletesítése, a szocia­lista verseny kiterjesztése és a munkakörnyezet javítása érdekében. A komplex elemzés során számos munkahely dolgozói újabb kötelezett­ségeket vállaltak hazánk felszabadí­tása 15. évfordulójának tiszteletére. Tanulnak, hogy boldoguljanak A Banská Bystrica-i kerület szövetkezetesei 345 szövetkezeti munkaiskolában ismerkednek meg az agro- és zootechnikai irányel­vekkel. A munkaiskola tanfolya­mait 8800 szövetkezeti tag láto­gatja; ennek egyharmada nő. Példásan teljesítik a munkais­kolával szemben vállalt kötelessé­geiket a zvoleni járás szövetkeze­tesei. Dobrá Niván például már a szövetkezeti munkaiskola har­madik évfolyamát 80 EFSZ-tag látogatja. Hronská BreZnicán vi­szont tudományos és szakfilmek vetítésével tették vonzóvá a tan­folyamokat.

Next

/
Thumbnails
Contents