Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-09 / 39. szám, kedd

Az Állami Statisztikai Hivatal közleménye népgazdaságunk 1959. évi fejlődéséről ^ (Folytatás az 1. oldalról) gyártása is, a viszkóza-selyemé például 3 százalékkal, a poliamid-selyemé 32 százalékkal, a viszkóza-fonálé 3 százalékkal, a polivinnilchloridé (PVC) 19 százalékkal. 1959-ben további sikereket értünk el sz új plasztikus és lakkanyagok, mürostok és Gyártmány Gőzturbinák Víziturbinák Hengersorok Vegyiipari gépek Cementgyári gépek (zúzókon kívül) Kovácsolt áru Forrón sajtolt áru Diesel-motorok Megmunkáló (forgácsoló) gépek Formázó gépek Automata és félautomata esztergák Traktorok Cséplőgépek Teherauték Személygépkocsik Autóbuszok Motorkerékpárok Motoros robogók Televízorok Háztartási hűtőgépek A gépipar a múlt évben számos új gép és gépi berendezés gyártását vezette be. AZ ÉPÍTŐANYAGOK SZAKASZÁN gyorsan nőtt a termelés. A gyármezögazdasági vegyi hatóanyagok kutatásában, kísérletezésében és gyártásában. A FÉMMEGMUNKÁLÓ- ÉS GÉPIPAR azok közé az iparágak közé tartozott, ahol 1959ben a termelés a leggyorsabban növekedett. Egyes fontos gépipari gyártmányok termelése a következőképpen alakult: * B» zt s f Termelés 1959-ben Tervteljesítés %-a Gyarapoda: 1956-hoz képest 1000 kW 942 — 9 1000 ,. 226 — 124 1000 tonna 23 95 11 1000 „ 49 103 25 1000 „ 11 117 137 1000 „ 325 102 8 1000 „ 59 105 7 1000 lóerő 997 98 22 1000 darab 24 99 9 1000 „ 5 — -7 1000 " 1.2 99 20 1000 " 29 101 19 1000 " 3,2 101 5 1000 " 15 102 4 1000 " 51 101 16 1000 " 1,5 101 42 1000 " 151 101 3 1000 " 145 101 26 1000 " 197 101 47 1000 " 104 101 30 Gyártmány Mértékegység Cement miit. ton. Mész mtll. ton Égetett tetőcserép mill. nr Tégla milliárd drb. Azbeszt-cement Fedőanyag mill. m

s Épületalkatrész ezer m' Samottkő ezer ton. A KÖZSZÜKSÉGLETI ÉS ÉLELMISZERIPARBAN tovább emelkedett számos fogyasztási cikk és élelmitás és ennek következtében a szállítás sem volt azonban folyamatos, ami késedelmet okozott egyes építkezéseken. s J s - &|-s I ľ . « S g S S s ® » - -a S ** S" I Jn a I "S " /ŕ® H S H O -i Jťä4,7 2,0 11 2,3 103 15 101 11 95 5 99 11 21 108 13 1369 100 29 357 102 6 I szer gyártása a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése, valamint a I kivitel fokozása érdekében. zetek vették át, nagyobb mértékben fogtak hozzá a talajjavítási munkákhoz. Az múlt év utolsó negyedévében megindult az EFSZ-ek szakemberekkel való megerősítése. A mezőgazdasági termelés számos időszerű kérdésének megoldásában és az egységes földmüvesszövetkezetek gazdasági erejének megszilárdításában lényeges része volt az EFSZ-ek 1959 márciusában megtartott IV. országos kongresszusának. 1959-ben tovább bővült az EFSZek tagsága és földalapja, az év végén 12 560 egységes földművesszövetkezet gazdálkodott közösen 4 millió 789 ezer Tiektár mezőgazdasági területen, a háztáji gazdaságokat is beszámítva. Az állami gazdaságok mezőgazdasági területe 62 ezer hektárral nőtt, s az év végén az állami gazdaságok már 1 millió 047 ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodtak. 1959 végén az egész szocialista szektor a mezőgazdasági termőterületnek immár 84,4 %-át tartotta kezelésében. Az EFSZ-eken kívül álló gazdaságok több mint 80 %a két hektárosnál kisebb. 1959-ben igen kedvezően alakultak az EFSZ-ek beruházási építkezései: a beruházási munkák és szállítások értéke meghaladta a négy és egynegyed milliárd koronát. A beruházási építkezések tervét túlteljesítettük. Három és félmilliárd korona építőmunkát végeztünk el, ennek 83,5 %-át az EFSZ-ek tagjai önsegély formájában. A következő fontos létesítményeket helyeztük üzembe: 3887 tehénistállót 314 ezer állat részére, 2662 borjaztatót és borjúnevelöt 182 ezer állat részére, 4180 sertésólat 552 ezer állat részére, 142 birkaistállót 32 ezer állat részére és 4436 baromfiólat 1 millió 805 ezer baromfi részére. Az időjárási viszonyok, amelyek különösen 1959 második felében kedvezőtlenül alakultak, jelentősen befolyásolták az egész mezőgazdasági termelést. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke az előző évhez képest előzetes adatok szerint 1,4 Vokál csökkent. Az állattenyésztési termelés 1958-hoz viszonyítva kb. 2,4 %Gyártmány Húzott táblaüveg Gyapotszövet Selyemszövet Gyapjúszövet Poliamid-szövet Felsőruha Szövetből varrott fehérnemű Kötött fehérnemű Kötött felsőruha Bőr lábbeli Gumi lábbeli Csontos hús Hústermékek Húskonzervek Nyers sertésszalonna Vaj Konzumtej Sajtok Növényi ételolajok Búzaliszt Péksütemény búzalisztből Sör Nem teljesítettük a cukor gyártásának tervét, mivel a cukorrépa felvásárlása lényegest alacsonyabb volt, mint 1958ban. A uS**"

1^*- és a zöldségtermés is elmarao - x<»58. évi rendkívül nagy terméseredmények mögött, s ennek következtében a konzervgyárak nem teljesítették tervüket. A GYÓGYSZERIPARBAN növeltük több fontos gyógyszer gyártását, például a sztreptomicinét 179 •/•-kal, a penicillinéi 12 •/•-kal, a szulfonamidokét 12 •/•-kai Lényegesen emelkedett a vitaminok gyártása is. Növeltük a takarmány-antibiotikumok és vitamin pótanyagok gyártását a mezőgazdaság céljaira. Kidolgoztuk és bevezettük számos új gyógyszer és szérum, pl. x gyermekbénulás elleni oltóanyag, az eritromicin és néhány vitaminféleség (A, B2) gyártását. A HELYI IPARI VÄLLATOKBAN 1958-hez Mértékegység mill. m* mill. m. mill. drb. mill. pár mill. pár ezer tonna mill. liter ezer tonna mill. liter és a tervet 103,2 H-ra teljesítettük. Megnőtt elsősorban a következő fontos gyártmányok termelése: mezőgazdasági gépek 7 %-kal, fabútor 5'/(-kai, alumíniumöntvények 18 •/•-kai, szürke vas-ön t vények 8 %-kal, rézötvözetből készült öntvények 9 •/•-kai. A SZÖVETKEZETI IPARBAN 7-% kai emelkedett a termelés. Különösen megnőtt egyes fontos gyártmányok termelése, pl. szürkevas-öntvények 28 •/•-kai, alumínium- öntvények 23 •/•-kai, kész pamutszövet, 2 */• -kai, selyemszövet 41 •/•kai gyapjúszövetet 24 Vl -kai, pamut felsőruha 40 '/í-kal, gyapjú "felsőruha 58 '/•kai, bórlábbeli 25 '/«-kal, stb. A szövetkezeti iparban az ipari jellegű munkák tervét 108 '/i-ra teljesítettük, a növekedés 1958-hoz képest 16 •/•. Termelés 1959-ben Gyarapodás 1958-hoz képest %-ban 27 12 424 5 60 7 45 7 3,4 44 26 9 36 13 36 6 41 14 39 14 36 8 413 -0,6 183 5 14 10 60 1 55 -5 973 8 43 11 103 0,3 1018 9 303 7 1360 8 10 '/•-kai emelkedett kai emelkedett, a növénytermesztés azonban 4,5 %-kal csökkent. A növénytermesztés csökkenésében jelentős része van annak, hogy lényegesen kisebb volt a termés kapásnövényekben (burgonyában és cukorrépában), egyes olajmagvakban és komlóban. A növénytermesztés eredményeinek csökkenésében része van az átlagon aluli gyümölcs- és szőlőtermésnek, amely 1958-ban viszont rendkívül nagy volt, (Ha leszámítjuk az átlagon aluli gyümölcs- és szőlőtermést, a növénytermesztés és az egész mezőgazdasági termelés valamivel meghaladná az 1958-as évi értéket). A mezőgazdasági termények vetésterülete 1959-ben 38 ezer hektárral nőtt, úgyhogy az egész vetésterület elérte az 5 millió 156 ezer hektárt. 1958-hoz viszonyítva nagyobb lett a cukorrépa, a repce, a csöves kukorica, s főleg a zöld takarmány és a silózásra termesztett kukorica vetésterülete. Összesen 216 ezer hektárt vetettek be zöld takarmánynak használt kukoricával és kukoricakeverékkel, vagyis 65 %-kal nagyobb területet, mint 1958-ban. Ezzel szemben csökkent a kenyérgabona és a burgonya vetésterülete. A tavaszi mezőgazdasági munkákat az előző esztendőkhöz képest jobban megszerveztük, s rövidebb idő alatt, jobban el is végeztük. A növényápolási munkákat is jól és idejében végeztük el. A gabona betakarítása, bár részben kedvezőtlen hatással volt rá az időjárás, sikeresen ment végbe. Egyes országrészekben, főleg Szlovákiában és ÉszakMorvaországban azonban nagyobbak voltak a szemveszteségek. Ezzel szemben az országos méretben elért gabona-hektárhozamok meghaladták az előző évek betakarítási mennyiségét. Országos átlagban a búza és az árpa hektárhozamai tújtettek minden eddigi eredményen. Rendkívül jó volt a repce hozama is, ami a gondos növényápolásnak és a műszakilag jól végrehajtott betakarításnak tudható be. A hektárhozamok alakulása az előző évek átlagához viszonyítva a következő volt: Hektárhozam mázsában Termés ezer tonnában uaDonatajta évi átlag évi átlag 1949-53 1954-58 1959 1949-53 1954-58 1959 Búza 19,9 19,3 22,8 1518 1398 1643 Rozs 18,0 18,4 20,2 1072 941 962 Zab és árpakeverék 16,1 17,8 18,6 936 929 944 Árpa 18,0 19,5 21,9 1116 1275 1474 Kukorica 20,5 25,1 28,5 281 419 535 II. Mezőgazdaság, begyűjtés és erdőgazdaság 1959-ben a mezőgazdaság fejlődése a falu szocialista átépítésének véghezvitelére és a mezőgazdasági nagy üzemi termelés belterjessebbé tételére irányult. A párt és a kormány hathatós intézkedéseinek célj8 a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a szövetkezetek további konszolidálása és megszilárdítása volt 1959-ben a gépesítési eszközök, jelentős részét a gépállomástól az egységes földművesszövetkeAz ősszel betakarított terményeket legfontosabb vegetációs időszakukban rendkívüli aszály sújtotta, amely augusztus közepétől október végéig tartott. A kapásnövények várt hektárhozama különösen cukorrépában csökkent, 1958-hoz képest 30 százalékkal. A késői burgonyafajták hektárhozamai ugyancsak alacsonyak voltak és körülbelül az 1958-as gyönge termésű év színvonalán mozogtak. Az ősziek vetése megkésett, az agrotechnikai határidőket nem tartottuk be, mert sok esetben az eső megérkezéséig vártak a vetéssel. 1959. december 15-ig 616 ezer hektárt vetettünk be búzával, 469 ezer hektárt rozzsal, 62 ezer hektárt árpával, 149 ezer hektárt őszi tarlókeverékkel, 53 ezer hektárt őszi repcével. 1958-hoz képest az árpa vetésterülete 15 ezer hektárral, az őszi tarlókeveréké 27 ezer hektárral, a repcéé 5 ezer hektárral nőtt meg. A búza vetésterülete 40 ezer hektárral, a rozsé egyezer hektárral volt kisebb. Az állattenyésztési termelés 2,4 százalékkal emelkedett, a vágómarha élősúlya pedig 9 ezer tonnával. 65 millióval több tojást, 9 ezer tonnával több vágóbaromfit termeltek. Csökkent a vágósertések és borjúk száma, az előbbieké elsősorban a házi vágások szakaszán. A tejtermelés az 1958-as év színvonalán maradt. A gazdasági állomány összeírásának előzetes eredményei szerint 1960. január 1-én 4 297 000 szarvasmarhánk, ebből 2 071000 tehenünk; 5 687 000 sertésünk, ebből 521 000 kocánk és 724 000 juhunk és bárányunk volt. A szarvasmarhaállomány évi tervét mintegy 99 százalékra, a tehénállomány tervét 96 százalékra teljesítettük. A sertésállomány 7,7 százalékkal volt magasabb, míg a juhok és bárányok száma 11,4 százalékkal csökkent. Bár 1959 folyamán a szarvasmarhaállomány 114 000-rel gyarapodott, továbbra is kevés a tehén. 1960. január 1-én az egy évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva 9000-re! kevesebb tehenünk volt. 1959 elején átmenetileg csökkent a sertések száma, mivel 1958-1959-ben nem tudtuk megfelelő mértékben fedezni a takarmányszükségletet és 1958-ban kevés malacot választottunk el. Az 1958 vége felé foganatosított intézkedések a rákövetkezendő esztendőben hozzájárultak a magasabb számú malacelválasztás eléréséhez, úgyhogy 1959. október 1-én a sertések száma nagyobb volt mint bármikor azelőtt. A gazdasági állatállomány hasznosságát tekintve az 1959<-es év előzetes eredményei szerint, az előző esztendőhöz viszonyítva nem mutattunk fel lényeges változásokat. A vágómarha átlagos élősúlya valamivel csökkent, míg a vágósertések átlagos élő súlyának csökkenésével a tervben is számoltunk. Az átlagos tejhozam és tojástermelés alig lépte túl az 1958-as év szintjét. Az elválasztott malacok száma növekedett, a borjak száma pedig csökkent. Ugyanakkor azonban csökkentettük a borjak elhullását. A párt és a kormány intézkedései alapján, annak érdekében, hogy tökéletesebben kihasználjuk a gépeket és traktorokat, az alapvető gépi eszközöket a gép- és traktorállomásokból áthelyeztük a szövetkezetekbe. A GTA-k gépállományából 1959 első felében, kedvező feltételek mellett a kerekestraktorok, kévekötőgépek, arató>- és vetőgépek több mint felét, a lánctalpas traktorok, a traktorvontatta ekék és más nagy teljesítményű gépek egynegyedét adtuk át a szövetkezeteknek. 1959. július 1-től kezdve az új gépek is közvetlenül a szövetkezetekbe kerültek csökkentett árakon. Ennek az intézkedésnek következtében 1959-ben a GTA-k kisebb teljesítményt nyújtottak, mint az előző évben. Különösen a kombájn által történő aratásból, a lentépésből, a silókukorica betakarításából és a mélyszántásból vették ki részüket. Az Agrotechna ellátási szervezetei sokkai több mezőgazdasági gépet és berendezést kaptak a termeléstől és behozatal útján, mint 1958-ban. 12 400 traktort, 4600 traktoros ekét, 3600 függesztett ekét, 3200 trágyarakodógépet, 5100 kultivátort, 3600 traktoros vetőgépet, 1000 burgonyaültetőgépet, 3200 automata cséplőgépet, 960 gabona-, 81 komló-, 300 répa-, 53 burgonya- és 2700 silókombájnt, valamint más mezőgazdasági gépeket és eszközöket kaptunk. 1959-ben tovább növekedett a mütrágyafogyasztás. A mezőgazdaság összesen 495 000 tonna műtrágyát kapott, ebből 131000 tonna nitrogéntartalmú, 133 000 tonna foszfor-, és 231000 káliumtartalmú műtrágyát. Az 1959. augusztus 12-i kormányrendelet alapján országos mozgalom bontakozott ki a talaj termékenységének fokozására. Ehhez hozzájárult a prerovi szövetkezetesek felhívása a mezőgazdasági termelés fellendítésére és a kelet-szlovákiai területek mezőgazdasági dolgozóinak a talaj termékenységének fokozására irányuló mozgalma, ami az egységes földművesszövetkezetekben a kötelezettségek vállalásának mozgalmát váltotta ki. 1959 vége felé 456 talajjavító szövetkezet és 65 előkészítő bizottság alakult. Előzetes jelentések szerint ebben az évben összesen 28 400 hektárnyi földterületen végezték el a talajjavítási munkálatokat. Ezen mozgalom fogyatékossága az volt, hogy főleg a lecsapolásra irányult, ugyanakkor nem teljesítették egyenletesen az öntözéssel kapcsolatos feladatokat és a talaj termékenyséoének fokozására irányuló más, komplex intézkedéseket. A mezőgazdasági talajjavító munkálatok tervét nem teljesítettük teljes egészében. A legjobb eredményeket a Hradec Králove-i és a pardubicei kerület érte el. 1959-ben az előző esztendőhöz viszonyítva tovább fokozódott a legfontosabb állattenyésztési termékek beadása. A vágóállatok (beleértve a baromfit) beadása 3,2 százalékkal növekedett, ebből a vágómarháé 2,7 százalékkal, a vágósertéseké 4,1 százalékkal, a tejé 5,6 százalékkal és a tojásé 6,5 százalékkal. A terv azonban még gyorsabb növekedést írt elő, és éppen ezért nem értük el a tervezett szintet, csupán a vágómarha és a tojás beadásában szárnyaltuk túl. Nagyon egyenetlen volt a vágósertések beadása, ez az első félévben mélyen a terv alatt maradt, míg szeptembertől kezdve jóval túlszárnyalta a tervezett szintet, ezzel azonban már nem tudtuk behozni az előző hónapok lemaradását. 1959-ben a növényi termények túlnyomó többségét gyorsabban begyűjtöttük, mint az előző években. A gabonabeadás tervét már augusztus 24-én teljesítettük és az év végéig 105,9 százalékos eredménnyel zártuk. Magasan túlszárnyaltuk a búzabeadást, mégpedig 128,9 százalékra túlteljesítve a tervet, az árpáét 103,2 százalékra, míg a rozs beadását 96,6 százalékos, s más gabonaneműekét pedig 90,2 százalékos eredménnyel zártuk, vagyis a tervet nem teljesítettük. 1959-ben lényegesen csökkentettük a szemes termények beadási tervét, hogy a mezőgazdasági üzemek jobban biztosíthassák takarmányalapjaikat. Jól teljesítettük, mégpedig 115,5 százalékra a repcebeadás tervét s ebből a növényből az utóbbi években a legnagyobb mennyiséget gyűjtöttük be. A korai burgonya beadási tervét 108,8 százalékra, a szénáét 121,6 százalékra teljesítettük, lemaradtunk azonban a cukorrépa, a zöldségfélék és a gyümölcs beadásában. 1959-ben lényegesen megnőtt a szocialista szektor (nem számítjuk ide a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságait) részesedése a mezőgazdasági termények beadásában és ez a részesedés a gabonanemüeknél 88 százalékot, a burgonyánál 78 százalékot, a cukorrépánál 93 százalékot, a vágómarhánál 80 százalékot, a tejnél 70 százalékot és a tojásnál 45 százalékot tett ki. Az erdőkből 1959-ben 12 900 00« térméter átlagos minőségű fát termeltünk, az évi termelési tervet 100,3 százalékra teljesítettük. 1958-hoz viszonyítva 564 000 térméterrel, vagyis 4,2 százalékkal csökkent a fakiterme^. Ez annyit jelent, hogy nem váltottuk valóra az erdőgazdaságra vonatkozó azon kormányhatározatot, amely feladatul tűzte ki fokozatosan csökkenteni az évi fakitermelést úgy, hogy 1960-ban 20 százalékkal alacsonyabb legyen az 1955. évi szintnél és 1970-ben ne lépje túl az ésszerű kereteket. Az 1950—1959-es évek időszakára az erdők minden egyes hektárén 2,28 térméter iát lehetett volna kitermelni — eltekintve a fakéreg mennyiségétől — ezzel szemben 1959-ben a csökkenő tendencia ellenére is még mindig 3,0 térméter volt a kitermelés. Továbbra is aránytalanság mutatkozik az erdeink nyújtotta lehetőségek és a gyakorlati kitermelés között. Ez nyugtalanító helyzet, mivel a túlzott kitermelés kedvezőtlenül befolyásolja az erdőgazdaságok faállomá(Folytatas az 5. oldalon) ýj SZÖ 4 * 1960. február 9.