Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-09 / 39. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJ, Az Állami Statisztikai Hivatal közleménye népgazdaságunk 1959. évi fejlődéséről 1960. február 9. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 59. szá A szövetkezeti tagok kezdeményezése MILLIÓS ÉRTÉKEKET HOZ A kezdeményezés egyre inkább mezőgazdasági dolgozóink nemes tulajdonságává válik. Nagyon gyakran találkozhatunk megnyilvánulásaival a falu és a szövetkezet építésében, milliós értékeket jelent népgazdasagunknak. Az emberek kezdeményezése a falvakon most, a harmadik ötéves terv kidolgozásánál, irányelveinek megtárgyalásánál nyilvánul meg a legszembeötlőbben. A bratislavai kerületben eddig több mint 200 EFSZ terjesztette be az ötéves tervét jóváhagyás végett a járási nemzeti bizottság tanácsához. Kiaknázzák a termelés tartalékait A ladmóci EFSZ tagjait gondos gazdákként emlegetik a királyhelmeci járásban. Az ötéves terv irányelveinek megtárgyalásánál jól szétnéztek portájukon, hogy felkutassák a termelés tartalékéit. Sokáig latolgatták, hogy mennyivel több és jobb minőségű szénájuk teremhetne, ha feljavítanak a réteket. A kishozamú réteket, legelőket felszántják és a Bodrog melletti parcellán, melyet a víz minden esztendőben eláraszt, halastavat létesítenek, örösön, a szomszéd községben pedig 300 hektár legelő feljavítását végzik el. Célszerű építkezés A partizánskei járás szövetkezeteiben eredményesen folytatják a sertések legeltetését. Klatová Nová Vesen például ezzel a módszerrel napi 10 dekával fokozták a súlygyarapodást, minden kilogramm élősúly elérésénél 1 kilogramm szemestakarmányt takarítottak meg. Nagy teret hódított a járásban és másutt az újfajta építkezés is, melyhez csupán saját nyersanyagot, szalmát, fát használtak fel. Urmincén a 180 sertés elhelyezésére alkalmas célszerű, férőhely nem került többe 38 ezer koronánál. A Karlov-Dvor-i állami gazdaságon hasonló módon 120 koca istállózásához szükséget épületet emeltek. Idejekorán készülnek a tavaszra Kint a határban még csend honol, ám annál hangosabbak a plzeňi kerület szövetkezeteinek, állami gazdaságainak irodahelyiségei. A silókukorica termelését az EFSZ-ek 10 000 hektárra bővítik és négyzetesfészkes módszerrel több mint 3 ezer hektáron termelnek szemre kukoricát. A tavasz, a gépi felkészültség tekintetében sem lepi meg az állami gazdaságok dolgozóit és a szövetkezeteseket, mert minden gépük, felszerelésük kijavítva, üzemképes állapotban várja a munkák megkezdését. Nagy ünnepre készülnek Az očovai EFSZ tagjai serényen készülődnek a járás és községük felszabadulása 15. évfordulójának megünneplésére. Kötelezettségvállalásaikban ígérik, hogy terven felül 300 ezer liter tejet adnak közellátásunknak. A község szépítésében társadalmi munkával több mint 17 millió korona értéket hoznak létre, az az EFSZ-ben 400 facsemete kiültetésével szélesítik ki a gyümölcs termesztését, a talajjavítás szakaszán pedig több mint 800 órát dolgoznak le. Belterjessé tették gazdálkodásukat Rétén az EFSZ minap tartotta -évzáró közgyűlését. A zárszámadás adataiból kitűnt, hogy tiszta jövedelmének 18 százalékát az alapokra fordította, 2 százalékot pedig a tartalékalapra helyezett. Ez a jó munkaszervezés és a belterjesebb gazdálkodás megalapozása mellett lehetővé tette, hogy ez idén bevezessék az új jutalmazási rendszert. (th) 1959-ben Csehszlovákia népgazdasága ismét gyors ütemben fejlődött. A termelőerők eredményes fejlődésében része volt az új technika bevezetésének, valamint a dolgozók magas fokú politikai és munkaaktívitásának. Az elért sikerekhez jelentősen hozzájárult a tovább elmélyülő nemzetközi szocialista munkamegosztás. Az ipari termelés területén gyorsabban nőtt a termelőeszközök termelése, mint a fogyasztási cikkeké. Az ipar kulcságazataiban — a gépiparban, az energetikai iparban, a kohászatban, az építő és vegyiiparban — volt a leggyorsabb a növekedés. Nem szabad azonban szemet húnyni afölött, hoqy a kohászatban és a gépiparban hiányosságok mutatkoznak a gyártmányok választékáAz ipar átszervezésével, valamint a népgazdaság tervezésének és pénzügyi biztosításának megváltoztatásával teremtett új feltételek jelentős mértékben hozzájárultak az 1959-es év sikeres eredményeinek eléréséhez. A terv idejében s a dolgozók tömegeinek közvetlen részvételével való előkészítése és kidolgozása tovább növelte a dolgozók aktivitását és kezdeményezését és sok esetben lehetővé tette nemcsak a terv teljesítését, hanem a tervfeladatok túlteljesítését is. A bruttó termelési tervet 1.9 szának teljesítésében. A múlt évben lényegesen nőtt az építőmunkák mérete. Az ipari és építőipari termelés gyorsabb növekedésében jelentős mértékben közrejátszott az a tény, hogy túlszárnyalták a munkatermelékenység növelésének tervét. 1959-ben lényegesen emelkedett a beruházási építkezések mérete: 18,5 százalékkal múlta felül az 1958-as év eredményét. Megjavult a termelési alapok üzembehelyezése és csökkent a befejezetlen épületek száma. Közlekedésünk is eleget tett a népgazdaság követelményeinek. A külkereskedelem teljesítette a tervet mind a szocialista, mind a tőkés országokkal való forgalomban. Az egész népgazdaság fejlődésének kielégítő eredményeit csökkentik a mezőgazdaság kevéssé kielégítő I. Ipar zalékkal teljesítettük túl és az ipari termelés 1958-hoz képest 10,9 százalékkal emelkedett, míg a terv 8,8 százalékos gyarapodást irányzott elő. A munka termelékenysége gyorsabban nőtt, mint az átlagbérek emelkedése. A termelési önköltségekből a tervhez képest köze! 400 millió koronát takarítottunk meg. A bruttó termélési terv teljesítését és a termelés növekedését az egyes minisztériumok hatáskörébe tartozó vállalatokban a következő táblázat mutatja: Iparvállalatok Az egész ipar Ebből: Tüzelőanyagipari Minisztérium Energetikai és Vízgazdálkodásügyi Minisztérium Kohászati és Ércbányaügyi Minisztérium Vegyiipari Minisztérium Nehézgépipari Minisztérium Általános Gépipari Minisztérium Építészeti Minisztérium Közszükségleti Ipari Minisztérium Élelmiszeripari Minisztérium Helyiipar Szövetkezeti ipar Tervteljesítés %-ban 101,9 103 100 104 102 102 102 103 101 100 103 102 Gyarapodás 1958-hoz képest %-ban 10,9 13 13 12 16 18 15 7 4 10 7 Tető alá kerül a bratislavai Vár (ČTK) - A bratislavai Vár másfél évszázad után csaknem olyan lesz, mint leégése előtt, 1811-ben volt. A Várra ugyanis nyeregtetőt raknak és a tornyokat is befedik. A Stavoindustria dolgozói a múlt napokban megkezdték a Vár déli szárnyában a vasbeton-fedélszék első részének összeszerelését. E célra különleges előregyártott épületelemeket készítettek. Szépen halad a tornyok felújítása is. A délnyugati, legnagyobb, úgynevezett „koronázótorony" tatarozását nagyjában már befejezték s két toronyban még el kell végezni a mennyezetek betonázását. Később, ha felenged a fagy, megkezdik az északnyugati torony tatarozását is. A tornyok teteje gúla alakú lesz és kilátóteraszaikra lépcsők fognak vezetni. Az egyik toronyba felvonót is szerelnek. * V . , < ~ ' ; ' J

1 < Ä - tó* siíM WW 3 .. :4Í 'f A bratislavai Várra e napokban helyezték el az első fedélszéket. Ezenkívül kőfaragók a párkányok rendbehozásán dolgoznak. Képünkön a vasbeton Aniiietelemeinek összeszerelése látható. C Viliam Pŕybyl - ČTK - felvétele.) Bár az ipari termelé.s tervét egészben véve sikeresen teljesítettük, a 918 nemzeti vállalat közül 122, vagyis 13 százalék nem teljesítette a tervet. 1959-ben meggyorsult a termelőeszközök termelése; 1958-hoz képest a termelőeszközöket gyártó vállalatok termelése 13 százalékkal nőtt, ugyanakkor a közszükségleti cikkeket gyártó vállalatoké 8 százalékkal. Az értékesítési tervet valamennyi minisztérium teljesítette s emellett túlteljesítették a beruházások, fő javítások, piaci árualapok és kivitel céljaira szánt szállításokat. A fő iparágak közül a legjobb tervteljesítést a Tüzelőanyagipari Minisztérium, az Élelmiszeripari Minisztérium, a Kohászati és Ércbányaügyi Minisztérium, valamint a Nehézgépipari Minisztérium érte el. A földtani kutatások új fontos nyersanyag lelőhelyeket tártak fel. így például magnezitérc-telepet a cseh érchegységben, ónlelőhelyeket Frvdlant vidékén és vasérclelőhelyeket a felsőmorvaországi medencében. Jelentős sikernek számít új sótelep feltárása Kelet-Szlovákiában. Morvaországban nagykiterjedésű tűzálló agyagrétegeket fedeztek fel. Az ipari termelés gyarapodását közel háromnegyedrészben a munkatermelékenység növelésével és több mint negyedrészben a dolgozók számának emelésével értük el. Az ipari vállalatokban a munkatermelékenység tervét egy dolgozóra számítva 102 százalékra teljesítettük és 1958-hoz képest közel 8 százalékkal emeltük. Az átlagbérek tervét 100 százalékra teljesítettük, egy dolgozó átlagbére 1380 korona volt havonta ami közel 2 százalékkal több, mint 1958-ban volt. A munkatermelékenység évi tervének és a dolgozók átlagbérének viszonya valamennyi iparágban kedvező volt. 1959-ben sikeresen folyt a munkás-bérrendszerek átépítése, amely a munkások többségének további béremelkedést hozott és biztosította végzett munkájuk gazdaságilag indokolt díjazását. Azokban a vállalatokban, ahol már végrehajtották a bérrendszerek átépítését, átlag gyorsabban emelkedtek nemcsak a bérek, hanem a munka termelékenysége is. Az új bérrendszerek szerint 1960 elején már mintegy 900 ezer munkás dolgozott. Az iparban több mint 2 millió 200 ezer dolgozó nyert alkalmazást, vagyis kb. 5 ezerrel kevesebb a tervelőirányzatnál. A munkások száma már meghaladta az 1 millió 700 ezret és 1958-hoz képest 56 ezerrel emelkedett. Ezenkívül az iparban az év végén kb. 125 ezer tanonc volt. A munkások munkaidejének kihasználása nagyjából ugyanolyan volt, mint 1958-ban, de lényegesen jobb, mint valamennyi előző esztendőben. A túlórák aránya tovább csökkent és mindössze 5,9 százalékot tett ki. A második és a harmadik műszak kihasználása még mindig nem kielégítő és csak az év végén javult meg valamivel. A legnagyobb a műszakok száma még mindig a Tüzelőanyagipari Minisztérium vállalataiban. Csekély a műszakok száma az Építészeti Minisztérium ipari vállalataiban és a gépipari vállalatokban. A dolgozók kezdeményezése abban is kifejezésre jutott, hogy tovább fejlődött a feltalálók és újítók mozgalma. 1959-ben 7642 találmányt és több mint 250 ezer újítási javaslatot adtak be. Megnőtt a szocialista munkaversenybe bekapcsolódott dolgozók száma is: a szocialista munkabrigádok száma mintegy kb. 10 ezret ér el és e brigádok keretében több mint százezer ember dolgozik. A termelés és a munkatermelékenység tervének túlteljesítésével, valamint az önköltségi terv sikeres teljesítésével az ipari vállalatok a tervelőirányzatnál kb. félmilliárd koronával jobb gazdasági eredményt értek el. Ez lehetővé tette, hogy a legfontosabb iparügyi minisztériumok teljesítsék és túlteljesítsék az évi haszonbefizetési előirányzatot. 1959-ben nem valósítottuk meg teljes mértékben az állami terv egyes feladatait. Különösen komoly jelenség, hogy nem teljesítettük a nyersvas, a hengerelt áru (csövek nélkül), valamint a nyersvasérc fejtésének tervét a Kohászati és Ércbányaügyi Minisztérium keretében. A Vegyipari Minisztérium nem teljesítette az autóbenzin, a nyersolaj és a nitrogéntartalmú műtrágyák termelési tervét. A Nehézgépipari Minisztérium nem teljesítette a hengerdei és öntödei gépi berendezések, továbbá az élelmiszeripari gépek és a vasúti fő vonalakra szánt nyersolaj-mozdonyok gyártási tervét. Az Általános Gépipari Minisztérium nem teljesítette az öntödei gépi berendezések, valamint a vasúti biztosító berendezések gyártási tervét. Az Építészeti Minisztérium nem teljesítette a tetőcserepek gyártásának tervét. A Közszükségleti Ipari Minisztérium nem teljesítette a húzott táblaüveg gyártási tervét, az Élelmiszeripari Minisztérium pedig a tejüzemi vaj és a finomított cukor termelési tervét. eredményei, csupán a gabonatermesztésben értek el jó eredményeket. Az aszály következtében messze elmaradt a tervelőirányzattól a cukorrépa- és a burgonyabegyűjtés. A* állattenyésztési termelésben nem javult sem az állatállomány száma, sem pedig a hasznossága. Az őszi vetés és szántás nagy részét agrotechnikai határidő után végezték el. úgyhogy 1960-ban a mezőgazdaság nagy feladatainak biztosítása fokozott erőfeszítést követel a mezőgazdasági dolgozók részéről. Az anyagi termelés fejlesztésében elért sikerek lehetővé tették, hogy 1958-hoz képest növeljük a társadalmi és személyes fogyasztást. A népgazdaság egyes ágazataiban a következő eredményeket értük el: Az egyes iparágakban 1959-ben • következő eredményeket értük el: A TÜZELŐANYAGIPAR SZAKASZÁN (nettó) 26,5 millió tonna kőszenet fejtettünk és túlteljesítettük a tervet; 1958-hoz képest a fejtés eredménye 5 százalékkal emelkedett. Az ostrava— karvinai szénmedencében 1959-ben minden idők legnagyobb évi fejtését érték el (nettó) 2] millió tonnával. A bányászok több mint 55 millió tonna barnaszenet és lignitet fejtettek és 974 ezer tonnával teljesítették túl a tervet. A köolajfejtés 125 ezer tonnát ért el és 1958-hoz képest 16 százalékkal emelkedett. 1959-ben a tüzelőanyag-ipar számára üj széntelepeket tártunk fel, mégpedig évi 4(10 ezer tonna kőszén, évi 1 millió 960 ezer tonna barnaszén és évi 50 ezer tonna koksz kapacitással. A köszénbányákban tovább folytatódott a tárnákban a fejtés és az előkészítő munkák gépesítése. AZ ENERGEIIKA SZAKASZÁN 21,9 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltünk, vagyis 11,5 százalékkal többet, mint az előző évben. Az Energetikai és Vízgazdálkodásügyi Minisztérium villanyerőmüveinek teljesítő képessége 1959-ben a hőerőművekben 514 MW-tal, a vízierőmuvekben 60 MW-tal gyarapodott. A hőerőművekben tovább folytatódott az égési folyamatok automatizálása. 1959-beo teljesítményben számítva az önműködő égésszabályozású kazánok arányszáma több mint 61 százalékra emelkedett az 1958-as évi 56 százalékkal szemben. Ennek ellenére nem teljesítettük e munkák tervelőirányzatát. A múlt évben tovább folytatódott a vízierómü-telepek teljes automatizálása; • teljesen automatizált vízierőművek teljesítőképességének aránya az Energetikai Minisztérium valamennyi vízierőmü-telepéhéi viszonyítva elérte a 61 százalékot. A tüzelőanyag specifikus fogyasztása 1958-hoz képest több mint 4 százalékkal csökkent, az 1 MW-ra jutó dolgozók száma pedig több mint 5 százalékkal. AZ ÉRCBÁNYÁSZAT SZAKASZÁN mintegy 5 millió tonna vasércet fejtettünk, ami 6 százalékkal több, mint 1958-ban, a pörkölt vasére termelése ugyancsak 6 százalékkal emelkedett. Előrehaladt a munka gépesítése az ércbányákban is. A föld alatti szállítások gépesítése elérte a 96 százalékot az 1956-as évi 81 százalékkal szemben, a rakodás gépesítése pedig a 75 százalékot az évi 65 százalékkal szemben. A KOHÁSZATBAN gyorsabb ütemben nőtt a nyersvas és az acél termelése, mint az előző esztendőben. 4,2 millió tonna nyersvasat gyártottunk, vagyis 12 százalékkal többet, mint 1958-ban, az acéltermelés elérte a 6,1 millió tonnát és 11 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Hengerelt áruból 4 millió tonnát gyártottunk, az előző évinél 7 százalékkal többet; a tervet azonban nem teljesítettük, a hiány 68 ezer tonna volt. A hengerelt anyag tekintetében nem lett betartva az előirányzott és kívánatos áruválaszték, ami kedvezőtlenül éreztette hatását a gépgyártásban és az építőiparban. Lényegesen megnőtt az alumíniumgyártás (formákban), a tervet azonban csak 97 százalékra teljesítettük. A lemez gyártása 5 százalékkal, a csöveké 6 százalékkal, a hidegen hengerelt acélszalagoké 8 százalékkal, a rézből készült féláruké 85 százalékkal, a sárgarézből készült félaruké 6 százalékkal emelkedett. Az acélhulladék és tört öntöttvas gyűjtésének tervét 1959-ben 110 százalékra teljesítettük. A „százezer tonna ócskavas terven felül" akció keretében kohóink 17$ ezer tonna ócska fémet kaptak terven fe» lül. Az acéliparban megnőtt a siemens-martin-kemencék bázikus boltozatának alkalmazása és tovább fejlesztettük az automatikus hőszabályozás bevezetését. Az új technika alkalmazása és a gyártási folyamatok Intenzívebbé tétele a gjártásl berendezések jobb kihasználásában is megnyilvánult. A VEGYIIPAR SZAKASZÁN gyorsan nőtt egyes fontos vegyiipari gyártményok termelése. 515 ezer tonna kénsavat gyártottunk (11 százalékkal többet, mint 1958ban), százezer tonna szódát (8 százalékkal többet), 155 ezer tonna nitrogéntartalmú műtrágyát (25 százalékkal többet), 155 ezer tonna foszfortartalmú műtrágyát (15 százalékkal többet), 571 ezer tonna autóbenzint (4 százalékkal többet), 981 ezer tonna nyersolajat (21 százalékkal többet), stb. Emelkedett a mürostok és műanyagok (Folytatás a 4." oldalon)