Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-02 / 32. szám, kedd

Vttág prdéfňrjd, mľéMjététéí ÚJ SZÚ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. február 2. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 32. szám Az újnak pártján állunk! FELBOCSÁTOTTÁK A MÁSODIK SZ0V1ET ÓRIÁSRAKÉTÁT Moszkva (TASZSZ). — Nehéz mesterséges holdak felbocsátására és a naprendszer bolygóinak elérésére Szolgáló nagyobb teljesítményű több lépcsős balliszti­kus rakéta kidolgozására irányuló kísérletsorozat kere­tében 1960. január 31-én az esti órákban felbocsátot­ták a második rakétát. A rakéta utolsóelőtti lépcsője az utolsó lépcsőjének modelljével 1960. január 31-én moszkvai idő szerint 19. óra 58 perckor elérte a Csendes-óceán meghatáro­zott területén a tengerfelületet. A rakéta utolsó lépcsőjének modelljét észlelték részben a légkörön való áthaladáskor, majd a hajókon elhelyezett rádiólokációs, optikai és akusztikai állomá­sokon rögzítették a vízbezuhanását. A mérési adatok újra igazolták a rakéta vezérlő­rendszerének nagyfokú pontosságát. E rakéta kibocsá­tásával 1960. január 31-én sikerrel véget ért a kísér­letsorozat. Ezzel kapcsolatban felhatalmazták a TASZSZ-t annak kijelentésére, hogy az 1960. január 8-i TASZSZ nyilatkozatban kijelölt terület a tengeri és légi közlekedés számára a kitűzött határidő előtt már február ^1-től szabaddá vált. A CSKP küldöttsége Moszkvába utazott Rohamos fejlődés tanúi vagyunk. Saját tapasztalataink alapján meg­győződhetünk róla, milyen messze jutottunk el tíz, húsz vagy ötven év alatt. S ha a mát összehasonlítjuk az eltelt évszázadokkal, nem is beszélve az emberiség őskoráról, amelyben a műszakinak alig nevezhető haladás csigalassúságú volt, akkor nehéz hin­ni a szemünknek, mily gyorsan vál­tozik minden körülöttünk. Persze nem szabad lebecsülni őseink mun­kásságát sem, akik ugyan a vaskor­szakban csak mintegy 4 százalékkal növelték a termelékenységet évszá­zadonként, de nélkülük a technika nem érhette volna el mai színvona­lát. Az emberiség lépésről lépésre, sok százezer év alatt jutott el a kő­szerszámtól a mai rakéta-technikáig. Az ősember nemigen tudatosította, hogy a haladást szolgálja, amikor élesebbé tette kőszerszámát, s így megélhetése is valamivel könnyebb lett. Ezzel szemben mi már világosan látjuk, hogy a műszaki haladás rend­kívül nagy szerepet tölt be az embe­riség további sorsának alakulásában. Magától értetődő dolog, hogy a mű­szaki haladás a legnagyobb sikere­ket ott éri el, ahol közvetlen kapcso­latban áll az új társadalom felépíté­sének programjával. A Szovjetunió kommunista országépítésének négy évtizedes időszaka olyan ugrást je­lent, amilyent a világ eddig nem ért meg. Mi magunk is a felszabadulás óta többet tettünk, mint a kapitalis­ták hosszú évszázadok alatt. Mi a magyarázata ennek az óriási fejlődésnek? Elsősorban az, hogy ná­lunk a technikát tudatosan fejleszt­jük, mégpedig a szocialista társada­lom érdekeivel összhangban. A tech­nika tökéletesítése a szocialista tár­sadalomban éppen ezért nem csupán a feltalálók szűk rétegének ügye, ha­nem százezrek, embermilliók önként vállalt feladata. A Szovjetunióban pél­dául 1958-ban 1 millió 275 ezer fel­találót és újítót tartottak számon és 1 millió 800 ezer újítást, találmányt vezettek be a termelésbe. Hazánkban is hasonló a helyzet, hiszen 1958-ban nálunk 226 ezer újítási javaslatot nyújtottak be. A szocialista tábor ennek köszön­heti a technika hatalmas méretű fellendülését. Kétségtelen az, hogy a szovjet hétéves terv, a mi ötéves tervünk és a többi szocialista ország tervének teljesítése után a műszaki haladás terén további kapitalista ál­lamokat megelőzünk és nyomába érünk a legfejlettebbeknek. Tudatosan, tervszerűen fejlesztjük a technikát, tervszerűen építjük szo­cialista társadalmunkat. Az újé, a haladóé a jövő, csak .ez szolgálja érdekünket és éppen ezért valameny­nyiünknek ezt az újat kell fejlődé­sében elősegíteni, támogatni. Ehhez nem szükséges az, hogy valameny­nyien feltalálók legyünk. A munka, az élet feltételei szabják meg, hogy ki és miként járulhat hozzá társa­dalmunk előrelendítéséhez. A világ­űrrepülések korszakában, az óriási műszaki haladás előnyeit élvezve, senki sem tekinthet lenézően, becs­mérlőén az újra. Pedig még vannak emberek, akik inkább hátra tekinte­nek, mint előre. Ez magyarázza pél­dául azt, hogy sok feltalálónknak és újítónknak néha éveken keresztül harcolnia kellett értékes gondolatai érvényesítéséért. Sajnos, de való, hogy egyes felelős gazdasági dolgo­zók az ehhez hasonló problémákra úgy tekintenek, mintha még a kő­korszakban volnánk. Az új iránti viszony egyik próba­(CTK) — Ez év elejétől sok száz ta­pasztalt dolgozó költözik falvainkra, hogy hathatós segítséget nyújtson a mezőgaz­dasági termelés növelésében, a kulturális és a közélet fejlesztésében. Nagy felada­tok teljesítése vár azokra, akik elha­tározták, hogy a jövőben a helyi nemzeti bizottságok titkáraiként fognak dolgozni. A prágai kerületben a múlt hónapban 654 dolgozó vállalta a helyi nemzeti bi­zottságokban a titkári funkciót. A leg­többen közülük előbb a járási nemzeti köve a szocialista munkabrigádoknak. Ezek a kollektívák kötelezik magukat az új technika fejlesztésére és ura­lására. Vannak azonban köztük olyan versenyző csoportok, amelyek meg­maradtak a kötelezettségvállalásnál és mind ez ideig nem látogatják a továbbképző tanfolyamokat, az ipar­iskolákat, stb. Másrészt sokkal többet kell törődni ezekkel a munkabrigádokkal. Néhány üzemben ugyanis az a helyzet, hogy a gazdasági dolgozók, sőt a párt- és a szakszervezeti funkcionáriusok is elégedetten tudomásul veszik a szo­cialista munkabrigád megalakulását, itt-ott segítséget nyújtanak, de töb­bet nemigen tesznek. Pedig az új iránti öntudatos viszony megköveteli azt, hogy népszerűsítsük a brigádok tapasztalatait és ha nem is lehet az üzem valamennyi dolgozója a szocia­lista munkabrigádok tagja, mégis igyekezzék szocialista módra élni és dolgozni a brigádok példáját követve. Fura helyzet alakul ki például ott, ahol nagy dolgokat várnak el a szo­cialista munkabrigádtól, ugyanakkor a vezetőség a régi úton halad, nem törődik a műszaki fejlesztés tervé­vel, nem veszi tekintetbe a dolgozók észrevételeit és" hosszadalmasan in­tézi az újítók javaslatait. Természetes, hogy az újért küzdve nem mondunk le a múlt bevált és értékes vívmányairól sem. örülünk mindannak, ami még ma is haszno­sítható, de semmiféle álromantika nem késztethet minket arra, hogy ki­tartóan ragaszkodjunk a hagyomá­nyoshoz, a régen kitaposott úthoz, ha ennél jobbat tudunk. Minden feltételünk adva van ahhoz, hogy a technika még gyorsabban fej­lődjék. Nem állítjuk ugyanakkor azt, hqgy a kapitalista világban elmarad a technika, illetve, hogy a kapita­listák nem fordítanak figyelmet fej­lesztésére. Ellenkezőleg, a tőkések jelentős pénzösszegeket fordítanak a kutatómunkára, az új technika be­vezetésére. Amerikában például 1957­ben több mint 8 milliárd dollárt szántak erre a célra. Az új technika bevezetésére a kapitalistákat a kapi­talizmus fő törvénye, a maximális haszon elérése kényszeríti. Mind ösz­tönzőbb tényezőnként hat továbbá az a körülmény, hogy félnek a szocialis­ta tábor erejének rohamos gyarapo­dásától. Az új technika bevezetésének tehát más az indító oka a kapitalista és más a szocialista világban. Ugyan­akkor Amerikában az új technika jelentős része a pusztító eszközök termelését szolgálja. A műszaki ha­ladás útján nyert hasznot a tőkések fölözik le, míg a dolgozókat még jobban sújtja a kizsákmányolás és növekszik a munkanélküliség réme. A szocialista országokban a széles­körű gépesítés és automatizálás va­lamennyiünk jólétét szolgálja. A ka­pitalistáknak nagy kutató-intézeteik vannak és számos tudományos dolgo­zóval rendelkeznek. Mindez nálunk sem hiányzik. De a kapitalisták még dollárokért sem vehetik meg azt, amivel mi szinte korlátlanul rendel­kezünk, a saját érdekein munkálkodó emberek felmérhetetlen kezdeménye­zését. Újítóink, ésszerűsítőink száz­ezrei, dolgozóink milliói életbevágóan 1 fontos érdeküknek tartják a techni­ka fejlesztését, a munkatermelékeny­ség növelését. Tudatában kell len­nünk ennek a nagy előnyünknek és teljes mértékben ki kell aknáznunk, hogy technikánk minél előbb diadal­maskodjék a kapitalizmus techniká­ja fölött. bizottságok alkalmazottai voltak. Sokan a GTÁ-kból, a pártapparátusból és az üzemekből lépnek új munkahelyükre. A kerület minden járási nemzeti bizott­ságából mintegy 20 elvtárs indul a fa­lusi nemzeti bizottságok megsegítésére. Elsősorban olyan dolgozókról van szó, akik évek hosszú során át szerzett po­litikai, szakmai és a nemzeti bizottságok munkakörében gyarapított tapasztalataik­I kai kezeskednek arról, hogy kellőképpen I elláthatják új, felelősségteljes funkcióikat. (ČTK) — Csehszlovákia Kommu­nista Pártja küldöttsége Antonín No­votný elvtársnak, a CSKP KB tit­kárának vezetésével február 1-én Moszkvába utazott, ahol részt vesz az európai szocialista országok kom­munista és munkáspártjai képvise­lőinek értekezletén. Ez az értekez­let a mezőgazdaság fejlesztése te­rén szerzett tapasztalatok kicse­rélésével foglalkozik. A küldöttség tagjai Otakar Šimúnek, Viliam Ši­roký, Vratislav Krutina és Ľubo­mír Štrougal elvtársak. A ruzyni repülőtéren Jaromír Do­lanský, Jiŕí Hendrych, Václav Ko­pecký, Ľudmila Jankovcová, Oldrich az energetikán kívül mindinkább elő­térbe kerül a rádioizotópok alkalma­zása a tudományban, az iparban, a mezőgazdaságban és a gyógyászatban. Hazánkban 1954 óta 150-szeresére emelkedett a rádioizotópok felhasz­Černík és Bruno Köhler elvtársak búcsúztak pártunk küldöttségétől. Jelen volt Konsztantyin Ivanovics Alekszandrov, a Szovjetunió prágai ügyvivője is. * * * Moszkva (ČTK) - Antonín Novot­ný elvtársnak, a CSKP KB első tit­kárának vezetésével február 1-én a déli órákban Moszkvába érkezett Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak küldöttsége, amely részt vesz az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjai kép­viselőinek a mezőgazdaság kérdé­seiről tárgyaló tanácskozásán. ™ * * 3— nálásának módja. A Rádioizotópok Kísérleti és Termelési Intézete, mely Prágában működik, már több mint 200 munkahelyet lát el különféle ra­dioizotópokkal. A legtöbbet azonban a Szovjetunió szállítja hazánknak. A csehszlovák pártküldöttség fo­gadására a vnukovói repülőtéren megjelent A. B. Arisztov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága elnökségének tagja, a SZKP KB titkára, N. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi mi­nisztere, továbbá a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága titkárságának, a Szovjetunió kül­ügyminisztériumának és földműve­lésügyi minisztériumának felelős dolgozói. A fogadáson megjelent R. Dvorák, a Csehszlovák Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe és a nagykövetség dolgozói is. Műszaki dolgozók a radioaktív anyai got tartalmazó 180 kilogrammos vé­dőburok szállítása közben. Magának az anyagnak súlya védóburok nélkül néhány gramm. A. I. Mikojan Kubába látogat Havanna (ČTK) - A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének első helyettese elfogadta a kubai kormány hivatalos meghívá­sát, és február 4-én repülőgépen Kubába érkezik. A szovjet államférfi február 5-én megnyitja a szovjet tudományos, technikai és kulturális kiállítást. Ezt a kiállítást előbb Mexikóban rendez­ték meg, ahol rendkívül érdeklő­dést váltott ki. további feladatait szőlítással fordul az ENSZ-hez, te­gyen meg mindent az algériai bé­ke helyreállítása érdekében. Az értekezlet üzenetet intézett az USA elnökéhez és az amerikai kong­resszushoz, amelyben követeli, az USA hagyja abba Franciaország er­kölcsi, politikai, anyagi támogatá­sát gyarmati politikájában. Az afrikai szakszervezeti mozga­lomról szóló határozati javaslat hangsúlyozza, hogy a szakszervezeti szabadság a munkásmozgalom fej­lesztésének, a szociális haladás megvalósításának és az afrikai egy­ség megteremtésének múlhatatlan feltétele. Ezért az értekezlet támo­gatja az afrikai szakszervezetek azon óhaját, hogy független pánaf­rikai szakszervezeti szövetségben tö­mörüljenek. A gazdasági kérdésekről szóló ha­tározati javaslat hangsúlyozza, hogy minden ország gazdasági fejleszté­sének feltétele a politikai függet­lenség. A szabad afrikai országoknak javasolja, kezdjék meg a gyors ipa­rosítást és hajtsák végre a föld­reformot. A legtapasztaltabb dolgozók lesznek a HNB-k titkárai Képünkön az intézet egyik dolgozója folyékony rádióaktív anyaggal meg­töltött üvegcsövecskét nyit ki villamos műszer segítségével. Sok ezer tonna szén terven felül AZ OSTRAVA-KARVINAI SZÉNBÁ­NYÁK januárban jóval túlszárnyal­ták a fejtési tervet és terven felül 53180 tonna szenet fejtettek ki. A sikerben legnagyobb részük a J. Fučík Nagybánya dolgozóinak van, akik havi feladataikat 110,1 száza­lékra teljesítették. A SOKOLOVI BARNASZÉNKÖRZET bányászai sikeresen kezdték meg hazánk felszabadítása 15. évfordu­lójának esztendejét. Januárban ter­ven felül 70 014 tonna szenet bá­nyásztak ki. A sokolovi bányászok a terv egyenletes túlteljesítése mel­lett nagy gondot fordítanak az anyaggal való helyes gazdálkodásra és az önköltség csökkentésére. AZ AFRIKAI NÉPEK II. ÉRTEKEZLETE KITŰZTE a nemzeti felszabadító mozgalom Tunisz (ČTK) — Tuniszban január 31-én ért véget az afrikai népek II. értekezlete, amelynek záróülésén általános politikai határozati javas­latot és további 15 határozati javaslatot fogadtak el a faji kérdésről, a szakszervezeti mozgalomról, Afrika egységéről, a gazdasági kérdé­sekről, Algériáról, Rhodésiáról, Nyaszaföldről, Ruanda-Urundiról, a Belga­Kongóról, Angoláról, Tanganyikáról, Délnyugat-Afrikáról, Kényáról, Ka­merunról, Zanzibárról, Togoról, a Délafrikai Unióról és a Francia Nem­zetközösségről. Az értekezlet úgy döntött, hogy a III. értekezletet 1961. januárjában Kairóban tartják. Az értekezlet fő­titkára Jsmét Abdoulaye Diallot, Guinea küldötte lett és megválasz­totta az új irányító bizottságot is, amely első ülését ez év márciusá­ban tartja Akkrában. A bizottság fő feladata az elfogadott határozati javaslatok megvalósításának biztosí­tása. Az általános politikai határozat megállapítja, hogy Afrikában még 20 ország van gyarmati uralom alatt, annak ellenére, hogy ezen országok népe is kifejezte szabadságvágyát. A határozati javaslat határozottan elítéli a faji megkülönböztetést a Délafrikai-Unióban, Kelet- és Közép­Afrikában, valamint Franciaország algériai irtóháborúját. Kifejezetten hangsúlyozza a hős algériai nép érdemeit az afrikai imperializmus és gyarmatosítás el­leni harcban. Határozottan elítéli a franciák tervbe vett szaharai atom­fegyver-kísérleteit. A határozat az afrikai nemzete­ket a függetlenségi harc fokozásá­ra szólítja fel, követeli az idegen fegyveres erők azonnali kivonását Afrikából, javasolja egy afrikai szerv megalakítását, amely összefog­ja a független afrikai államok segítségét a harcoló afrikai nem­zeteknek és önkénteseket küld Algériába. Javasolja továbbá közös afrikai pénzügyi és kereskedelmi szervek, kísérleti gazdasági inté­zetek létesítését. Tekintettel az algériai komoly helyzetre az értekezlet azzal a fel­Az atomenergia békés célokra való felhasználásában

Next

/
Thumbnails
Contents