Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-04 / 34. szám, csütörtök

Rendkívüli érdeklődés mutatkozik a csehszlovákiai képzőművészek IV. országos tárlatán a prágai Vár lovardájában kiállított müvek iránt. J. Hampl reprodukciójában Lőrincz Gyula „Kosuti - 1931" című, mély ér zéseket kiváltó festményét láthatj uk. Gömöriek Prágában Hidegre fordult az idő. A szél metsző foga élesen hasit csontjaimba és arcomba fújja az éjszaka leesett havat. Megkésve bár, de mégis csak megérkezett Prágába is az „igazi", kemény tél, melynek ugyan megvannak az előnyei, sokféle szórakozást rejteget magában, de azért örülünk, ha végül is túl vagyunk rajta. A hőmérő különösen kitett ma magáért —15 fokra szállt a nulla alá. Fagyoskodva húzom össze kabátom gallérját, hogy át ne járjon a hideg és szorgalmasan szedem a lábam a Poŕíč utcán, hogy mielőbb haza kerüljek. És bár jóformán nem látok, nem hallok, hirtelen mégis magyar szóra leszek figyelmes. — Valakitől meg kék' kérdezni, merrefelé van egy borbélyüzlet. — Nagykucsmás, magyarosan kipödört bajszos, kifényesített csizmájú parasztember a hang tulajdonosa, aki ezekkel a szavakkal fordul tanácstalanul mellette- lépegető két társához,. .Ők is •behúzzák a nyakukat védekezésül a hideg ellen, két kezüket vadonatúj rövid posztókabátjuk zsebébe rejtve. — Gömöriek lehetnek - gondolom és szolgálatkészen melléjük lépek. Mielőtt azonban segítségükre lennék, megérdeklődöm, mi járatban vannak e kutya időben hazánk fővárosában. — Rekreánsok vagyunk — magyarázzák — még sohasem jártunk Prágában s ezért útbaigazítás nélkül nehéz eligazodnunk. Amott lakunk ni, abban a magas épületben. Az Üdülők palotájában igen jól vagyunk elszállásolva. Hetvenedmagunkkal érkeztünk Szlovákia minden részéből. Abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy egy heti üdülésre jogosító beutalásokból ránk is jutott. Bizony, elismerik manapság a jó munkát és nekünk, falusiaknak is lehetővé teszik, hogy fokozatosan megismerjük hazánkat. Voltunk mar a Tátrában, Karlovy Varyban, sőt sokan közülünk ellátogattak Marianské Lázné, Luhačovice és a Krkonoše üdülőibe is. Bennünket földműveseket leginkább a város vonz, különösen Prága, hisz mindig annyi szépet és érdekeset hallunk és olvasunk róla. Sajnos, nem értjük a cseh nyelvet, a szlovákot is csak törve beszéljük. Ezért is hívtuk most magunkkal tolmácsnak szlovák anyanyelvű Kolesár barátunkat, ö is gömöri, a szelcei EFSZ tagja - magyarázza a harcsabajuszú Csízi Mihály a lénártfalusi EFSZ-bői. -i Igaz-e pajtás, — kacsint földijére, Harnóci Bálintra, aki elmeséli, mi mindent láttak már Prágából. A Károly-híd, a Vár, a Strahovi Irodalmi Kincsestár, a Vítkov hegyén épült Gottwald-Mauzóleum, a Nemzeti Múzeum, a Lenin Múzeum megtekintése annyi feledhetetlen élményt hagyott bennük hátra, hogy kiapadhatalan kútként ömlik belőlük már most is a szó. Lesz mit meghallgatniok az otthonmaradottaknak, különösen, ha Csizi mama megtudja, hogy apjuk még az észak-csehországi Moston is járt katonafiánál. - Átruccantam egy napra meglátogatni a fiamat, ha már ily közel vagyok hozzá — meséli elégedetten gondolva a viszontlátás emlékeire. - Igen jól megy a gyerek sora, megerősödött, megvállasodott, még nem láttuk. Meglepetéséből alig tudott magához térni. Dehogyis fogadta el az elemózsiás csomagot, amit vittem neki. Bőségesen vannak ellátva ma a katonák, nem úgy mint az én időmben. Harnóci bácsi gondolatai eközben másutt járnak, ismét feléledlek benne az új benyomások, a látottakra tereli a szót: — Többször voltunk ám színházban, moziban is. A Nemzeti Színházban megtekintettük Smetana Eladott menyasszonyát. Az opera népies témaköre különösen elnyerte tetszésünket. — Nemrégiben még nálunk odahaza is a menyecske helyett, inkább a vele járó vagyonnal szemeztek a nősülő legények - céloz nevetve Harnóci az Eladott menyasszony Marenka sorsára. De hej, mennyire megváltozott ma már minden a falun! Becsülete csak annak van, aki szorgalmasan:, és j61 dolgozik,' az EFSZ-ben. 4 Z- v ibfciV — Hát igen, tennivaló bőven akad nálunk és ezért, a lusta embernek fel is kopna közöttünk az álla, — helyesel Csizi elvtárs. Termőföldjeinkre sem panaszkodhatunk, meghálálják azok bőségesen a gondos kezek munkáját. A gabonán kívül jól megterem a mi vidékünkön a dohány, a dinnye, amelyből jócskán szállítunk még ide, Prágába is - teszi hozzá jőlértesülten. - Nem panaszkodhatunk, jól megy sorsunk. Ma már a nehéz testi munkát is megkönnyíti a gép. Szövetkezetünket valamennyien a sajátunknak tekintjük és ezért viseljük szívünkön a sorsát, — mesélik. — Még ilyenkor is bőségesen van tennivaló nálunk, különösen az állatok körül. Az évi tervet is most állítjuk össze — válaszolja megjegyzésemre Csízi bácsi. — Még télen is naponta fél négykor kelünk, hogy mindent idejében ellássunk. Kolesár elvtárs pl. egész évben meg nem áll, még télen sem, amikor a nagyobb javításokat kell elvégeznie — mutat a mellettünk lépkedő társára. A főidényben pedig csak természetes, hogy állandóan készenlétben kell lennie, hogy fennakadás ne álljon be a munkában. A szomszédos szövetkezeteknek nincs bognárjuk és ezért Kolesár a saját szövetkezetén kívül két másik EFSZ bognármunkáját is ellátja. Azon végzem észre'mágarn, hogý a nagy hideg ellenére is félmelegedtem e kedves magyarázó szavakra. És miközben a keresett borbélyüzlet elé érünk, Harnóci bácsi még búcsúzóul megjegyzi: — De azért korántse higyje, hogy mindig így volt ez a lénártfalvai szövetkezetben és környékén. Mi sem voltunk öntudatosak, mi is csak nehezen hagytuk meggyőzni magunkat arról, mi fán terem a jólét, az elégedettség. Persze, ehhez a jóindulaton, megértésen kívül egy kis számtanra is szükség van. Szerencsére mi megtanultunk számolni és ez a fő! KARDOS MÁRTA Božena Némcová, a nagy cseh író B° ozena Némcová 42 évet élt összesen. Ebbe a rövid négy évtizedbe sűrítődött bele a sok szeretet, harcos bátorság és alkotó lendület, ami egyéniségét és müvét jellemzi. A cseh nemzeti újjászületés ifjú nemzedékéhez tartozik, amelyet az 1830-as párizsi és a rákövetkező lengyel forradalom forrongó szelleme ragad magával. Szenvedélyes erővel jelentkeznek a fiatal tehetségek: Josef Mánes, Havlícek, Smetana, és mint egyedülálló, megkapó jelenség Božena Némcová. aki maga vallja, hogy képességeit egészséges szívéből, emberszeretetéből, friss képzeletéből és a szenvedések iskolájából merítette. 1820. február- 4-én, 140 évvel ezelőtt született. Nyiladozó viaszpuhaságú gyermeklelkében örök nyomokat hagynak anyai nagyanyjával, testvéreivel és pajtásaival összefonodó élményei, a falu és a természet üde színei és tiszta hangja. Cseh népa nép között, s felvilágosító munkát végez. Az elfojtott 48-as forradalom után, a reakciós Bach-korszakban sem hátrál meg. Hallatlanul merész cikkei előfutárai a forradalmi munkás újságírásnak". Meleg emberiességgel keresi a társadalmi problémák megoldását. A kor utópista szocialista eszméi hatnak rá. Legismertebb, legérettebb alkotása, a 34-éves korában írt Nagyanyó (Babička), melyet Z. Nejedlý így méltat:' „Ha abból az absztrakt feltevésből indulok ki, hogy az egész cseh irodalom elpusztulna, s csak egy mű maradhatna meg belőle, én a Babičkát választanám". Az újabb irodalomkritikai kutatás szerint nem a maga ifjúkorát^ s nagyanyját rajzolja benne. Költészet ez, tele emberi melegséggel, egyszerűséggel, igazsággal és fiatalos derűvel. Az emberek és az élet intenzív megfigyeléséből, teremtő képzeletéből született. Regényes látással, eszméiskolában tanul, s 14 éves, mikor a nyílő hajlammal szépnek és boldogchvalkonicei kastély egyik uradalmi nak látja nagyanyó környezetét is. alkalmazottjának családjánál német Fő hőse küzdelmes ifjúsága után környezetbe jut, s a német költők megismeri a munka igazi értékét és verseit visszhangozza romantikára ebben az aranykedélyű, öregasszonyszomjas kedélye. A 16 éves gyer- ban testesül meg a legjobb, a legmeklány szülei akaratából megy férj- okosabb cseh asszony. Tömérdek hez, Josef Némechez, egy .kis tiszt- gyöngédség, tapasztalatokból leszűrt viselőhöz. Változó állomáshelyeiken a népi bölcsesség él benne, amit ő is gyakran magányos fiatalasszony közvetlen kapcsolatot keres és talál a néppel. A hazai irodalommal J. K. Tylen keresztül ismerkedik meg. A lelkében felgyülemlett érzések, emlékek és képek versekben csendülnek ki. Prágába való áthelyezésük boldoggá teszi. A sugárzóan szép fiatalasszony okos és rendkívül vonzó. Néhány hónapon belül szívesen látott vendége a Palacký, Šafárik, Čelakovský és más szellemi élvonalban álló családoknál. Az ifjú irodalmárok, Neruda, Havlícek is köré sereglenek és Nebeský költő irányítja, a műalkotás törvényeivel ismerteti meg. Most már három gyermek anyja, akik rajongva lesik ajkáról a tarkán áradó meséket, az ősi cseh népi mesekincs gyöngyszemeit, amelyeket képzelete költ újjá. Később Nemzeti mesék és regék címen jelennek meg. Hangjuk friss és tiszta, alapgondolatuk az elnyomott nép jogainak, igazságának szenvedélyes védelme, szabadságának hő óhajtása. két kézzel oszt szét az emberek között, mint Némcová. Akár gyermek, akár felnőtt olvassa, valóság-ízét érzi ennek a bűbájos írásnak, mert ez az élet művészileg megformált képe. — A Várkastély és Váralja c. elbeszélésében együttérzése mellett heves bírálat és vád szólal meg. Rikító ellentétbe állítja egymással a kastély újgazdag, arisztokráciát majmoló urait, tékozló életmódjukat — i s a különböző rétegeződésü népet, az önző, tehetősebb gazdákat, a szegényebb, jólétű iparosokat és a koldus nyomorúsággal küzdő nincsteleneket. Az író érős egyéniségére világít rá egy-egy proletárasszony elkeseredett, osztálygyűlölettől izzó hangja. Némcová néprajzi tanulmányokat is folytatott és nemcsak a meséket és verseket gyűjtötte össze, de műveibe beleszőtte a cseh népszokásokat is. Szlovákiát is sokszor felkereste, különösképpen a Garam völgyét. A pásztorok és favágók életEz az egyértelmű mondanivaló vilá- mó

dj

át figyeIi és papírra veti mo

n_ gosan jelzi a néphez való viszonyát. A leplezetlen, bátor állásfoglalás, s még hozzá egy nő részéről, meghökkenti a „jó társaságot"; Ekkor győződik meg Božena Némcová, hogy a fennen hirdetett polgári hazaszeretet külsőséges és önző, mert kizárja a nyomorgó népet a nemzet fogalmából. Ez a tapasztala újabb otthonukban, Domažlicén elmélyül. I

tt ismerkedik meg a tősgyökeres cseh vidék sajátosságaival, majd Nymburkkal, ahol a legegyszerűbb emberekkel érintkezik. Belelát életükbe, megrázza nyomoruk, társadalmi elnyomottságuk. Rádöbben, hogy éppen ennek a legszélesebb rétegnek sorsán múlik az egész nemzet jobb jövője. Tudatosul benne, hogy a kiáltó igazságtalanságokon változtatni kell. Járja a környéket, cseh könyveket terjeszt dáikat. A hajdani takácsok ivadéka így szövi a cseh és szlovák nemzetet szorosan egymáshoz fűző száladat.,., ... ' ; ., ... • '.,,,. .....; .. y H

umanitása szokatlan síkon fs érvényesül. Gyárakat látogat és tudományosan foglalkozik szociális problémákkal. Konkrét, bérekre, munkaidőre vonatkozó adatokat találunk jegyzeteiben. 1862-ben halt meg, örökül hagyva hitét az eljövendő új emberben, s egy igazságosabb világban, amely előbb vált valóra, mint remélte. Hiszen ezt írja 1851. december 17-én kelt egyik levelében: „Kétszáz év múlva kellett volna születnem. Vajon lesz-e olyan világ akkor, melyben ^lni szeretnék?" Kétségtelenül a mi. mai világunk az, amire Božena Némcová vágyott. BÄRKÄNY JENŐMÉ. Rnn&ssnnmsi^issg^ (Š) 3) Dunaszerdahelyen az újonnan épült üzemi klubbal már az első találkozás meglepett minket. Azt hittük, a klubot — mint általában — valahol az üzem környékén vagy területén találjuk. Tévedtünk. A dunaszerdahelyi traktorállomás üzemi klubja a város központjában van... Mielőtt belsejével megismerkednénk, körüljárjuk. Hatal(j) mas épület. Ha homlokzatán (•) nem árulkodna a felirat, hogy (?) „Závodný klub", azt hinnők, W új városi művelődési otthon. ® A felirat azonban nem csal. ® Üzemi klubbal — a traktorig állomás üzemi klubjával állunk yy szemben. * Délután van, s úgy gondol'•''> juk, hiába jöttünk. Ki lenne ilyenkor az üzemi klubban?... AJ Ebben is tévedtünk. Ha nem is jx volt szórakozó munkásokkal £ tele, az üzemi klub nyitva volt, p'j s itt találtuk vezetőjét is ... Mikor elmondtuk, mi járatban !i*i vagyunk, Jarina János, a klub ;*,' vezetője, készségesen vállalta >< a kalauzolást és a felvilágo^ sítást. -Ez itt az 500 férőhelyes nézőtér... — Ezen kívül? — Kisterem, könyvtár és olvasószoba, modem színpad és más kisebb-nagyobb helyiség képezi az üzemi klubot. — Milyen költséggel épült? — Az üzemi klub 2 600 000 koróKÖVETENDŐ PÉLDA meg is hízott, amióta Kis híja. még sem ismertem, amikor nába került... a kaszárnya udvarán elémtoppant. - Már mindenük megvan? — Néhány berendezés még hiányzik. — A klub kimondottan a traktorállomásé? — Nem. A legnagyobb anyagi támogatást a traktorállomás adta, nem maradt azonban le a többi üzem sem. A klub költségvetéséből újabb üzemek is részt vállalnak, úgyhogy a traktorállomás .fennhatósága alatt levő üzemi klub tulajdonképpen 7 — 8 üzemé. — Milyen munkát végeztek eddig? — A klub alig egy hónapja nyílt meg. Nem akarok túlozni, de nyugodtan állíthatom, hogy máris Dunaszerdahely egyik legjelentősebb kulturális központja. (Egy pillanatra sem kételkedtünk. Az üzemi klub méreteire nézve is Dunaszerdahely egyik legnagyobb épülete. Bizonyára a kultúra szervezése és terjesztése terén sem marad le.) — Eddig néhány színdarab- és filmelöadást tartottunk. Most készülünk megalakítani a szakköröket. — Milyen előkészületek folynak még? — Az üzemi klub munkájához segítséget leérünk a helyi művelődési otthonoktól és a helyi tömegszerbezetektől. Jelenleg ezeknek a kapcsolatoknak a megteremtését készítjük elő. — Elértek már valamilyen eredményt ? hogy a klubban mindenki kedve szerint töltse szabad ihejét. — Jelenleg milyen lehetőség van erre? — Ma még csak a kezdet kezde- Igen. A Csemadok helyi cso- té

n vagyunk, a szórakozásra azonban portjával például máris szoros kap- mári

s

u i° f eltételeinkjjannak. Rovidecsolatot létesítettünk. A csoport tag- *" ~ '"* cnnn jai jelenleg Dávid Teréz Lidércfény című színművét tanulják. Jövő hó 14-re tervezzük a bemutatót. - Mi a tervük ezen a téren a jövőben? - Ügy gondoljuk, a munkát rendszeresítjük. A helyi szervezetektől együtteseket kérünk és mi megteremtjük a fellépéshez szükséges feltételeket. Termet, ruhákat, és más szükséges kelléket adunk. - Akkor a jövőben még jobban az üzemi klubbán összpontosul a város kulturális élete. - Ezt szeretnénk és ennek erdekében mindent megteszünk. - Kapnak segítséget? - Mint az említett példa mutatja. Elképzelésünket támogatják s úgy sen berendezzük a mintegy 5000 kötetü könyvtárat, rendelkezésre bocsátjuk a különféle társasjátékot és a 42-féle sajtóterméket. Az igazi klubélet tulajdonképpen még csak ezután kezdődik majd meg ... Dunaszerdahélyen az újonnan épült üzemi klubban szép példáját láttuk az összefogásnak, a tevékeny kulturális élet megteremtésének. A város üzemei hajlékot építettek a kultúrának, s most a kulturális munka új formáinak a megteremtésén fáradoznak ... Vajon hol, kik követik majd példájukat? Az országot járva már sokszor voltunk tanúi a kulturális forradalom kézzelfogható bizonyítékainak. Sokszor láttunk olyan tettet, olyan forradalmi válfozást, amely őszintén gondoljuk, a segítség a jövőben sem elcsodálkoztatott. Ilyesmi történt vemarad el. * lünk. most Dunaszerdahelyen is... - Az összpontosított kulturális Akármilyen természetesnek veszik munka miben jelent előnyt a- dolgozóknak? — Elsősorban abban, hogy az erőt nem kell szétforgácsolni. Üzemi klubunkban összefogva a legjobb kulturális életet teremthetjük meg. — Kulturális, műsorok rendezésén kívül más tervük is van? ' — Hogyne. Különféle tanfolyamokat és ismeretterjesztő élőadásokat készülünk szervezni. Ezenkívül minden feltételt megteremtünk ahhoz, egyesek a szocialista rendszer nyújtotta vívmányokat, mégis meglepő, hogy az üzemek ott, ahol nemrégen idegenkedtek a kultúrától, ma maguk építenek kultúrházat és azon fáradoznak, hogyan lehetne minél jobb, minél sokoldalúbb kulturális életet, mindenkit kielégítő szórakozást teremteni. Lehetünk ilyesmi láttán közömbösek 9 BALÄZS BÉLA ÍÖJ SZÖ 7 * 1060- február i.