Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-29 / 59. szám, hétfő

A jólét további növekedésének alapjai a termelés fokozása Szívélyesen üdvözlik Ny. Sz. Hruscsovot ' Ä KASSAI KERÜLET sok szövetkezetében megtar­tották a zárszámadást. A közgyűléseken a tagság rész­vétele az elözö évekhez viszonyítva, sokkal nagyobb volt. Ez érthető is A dolgozó parasztság egyre inkább megérti, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének országos programja a falun dől el. A termelés fokozá­sa, gazdaságossá tétele az alapja a további jólét növe­növénytermelésből kedésének. Ennek jegyében folytak le a szövetkezeti évzáró gyűlések. Ebben az írásunkban két járás két, tíz éve gazdál­kodó szövetkezetének, a nagygéresi és kenyheci szö­vetkezet gazdálkodásáról és jövőbeni célkitűzéseiről adunk számot. NArvr.rRFS l A mezőgazdálkodás NAGYGERES . | alapia a növényte r mesztés. Nagygéresen a múlt évi termelési eredmény nem ezt bizo­nyítja. A tervezett hektárhozamokat nem érték el. A termelési költségek nagyobbak voltak az előirányzottak­nál. Jobb szervezőmunkával, a tag­ság nagyobb szorgalmával idejében biztosíthatták volna a betakarítást, különösen az esős időjárás idején. Amikor a gépi betakarítás a nehéz talajon nehézkessé vált, a tagság mozgósításával kézierővel kevesebb veszteséggel végezhették volna el a betakarítást. A munkacsoportvezetők hiányos ellenőrzése miatt a kapás­növények megmunkálását sem végez­ték el idejében. Ez a legfőbb oka annak, hogy a nagygéresi szövetke­zetben egy métermázsa búza terme­lési költsége 66, a tavaszi árpáé 62, a rozsé 74,80 a kukoricáé 91,50, a cukorrépáé 16,40 korona volt. A szövetkezet bevételi forrását kell, hogy a növényi és állati termé­kek értékesítése képezze. Nagygé­resen a múlt év folyamán az úgyne­vezett melléktermelési ágakból, fu­varozásból és a homokbánya jöve­delméből egymillió 150 ezer korona bevételt biztosítottak, ugyanakkor a • •••••••••••• A MAGAS-TÁTRA havas lejtői, eszményi fekvése és kedvező éghajlati viszonyai a hugymászósport és a téli sportok nagy­szerű lehetőségeit nyújtják, A magas­tátrai FSZM-iidüIökben az idén több mint 34 ezer dolgozó élvezi majd meg­érdemelt pihenését. Most, a téli idényben csupán a hrebienoki üdülőben köztársasá­gunk különböző részeiből több minf 1200 üdülő hódol a téli sportnak. Képünkön: Hana Vostárková, az Ústí nad Oriieou-i Nyolcéves Középiskola fiatal tanítónője. Az idén először töltötte szabadságát a Magas-Tátrában. (Foto: S. Petráš — ČTK) és az állatte­nyésztésből egymillió 700 ezer koro­nával kevesebb volt a bevételük a tervezettnél. Ha ebből a szempontból mérlegel­jük ennek a szövetkezetnek múlt évi munkáját, s megnézzük, hogy mit adott társadalmunknak, munkásosz­tályunknak a gépek, műtrágya, ne­mesített vetőmag és más sokoldalú messzemenő támogatásért, akkor azt mondhatjuk, hogy a nagygéresi szö­vetkezetnek sok a pótolni valója. A mezőgazdaság országos felada­tai ismeretesek. Ezek szerint mind az állattenyésztésben, mind a nö­vénytermelésben hathatósabban kell alkalmazni az új, haladó módszere­ket; az agro- és zootechnika leg­újabb vívmányait. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a falusi ifjúság nevelésére. Törődni kell azzal, hogy az ifjúság soraiból minél többen vé­gezzék el a szakiskolákat, hogy aztán visszatérve a szövetkezetbe a gya­korlatban valósítsák meg mindazt, amit az iskolában megtanultak és elősegítsék a mezőgazdasági terme­lés fokozását. A következő években a tagság jö­vedelme a termelés fokozása ered­ményeképpen 47 százalékkal fog emelkedni. Ez azt jelenti, hogy egy átlag szövetkezeti tag jelenlegi évi jövedelme 16 ézer koronáról 23 ezer koronára emelkedik. Ennek megva­lósítása attól függ, hogy a nagygé­resi határban a jövő évek során mit tesznek a föld termőképessége fokozásának érdekében. Az ősz és a tél folyamán a ta­lajvíz levezetésére 22 kilométeres vízlevezető-árkot készítettek. 93 hek­tár alacsonyhozamú legelőt felszán­tottak, 130 hektárral bővítették s szántóföld területét. A jobb ter­méshozamok elérésének biztosítása szükségessé teszi a meszezést és az istállótrágyázást. Az idén tervbe vet­ték további vizenyős földek lecsapo­lását. Építenek egy víztároló-meden­cét. Csatornák segítségével itt fog­ják felfogni a környékbeli vizeket. Tőzeg kitermelésével és komposzt előállításával 600 hektárnyi területen gyarapítják a föld humusztartalmát, ami biztosítja a magasabb hektárho­zamot. KENYHEC A kenyheci szövetke­zet 698 ha mezőgazda­sági földön gazdálkodik, amiből mind­össze 486 hektár a szántó. Ez a nagy­Balett-bemutató Kassán (ČTK) - A Kassai Állami Színház balett-együttese február 27-én első idei bemutatójaként előadta Vítézslav Novák „Signorina Gioventú" és „Ni­kotina" c. balettjeit. Az előadást S. Remar balettmester rendezte, az előadás zenei betanítását B. Velat végezte és a zenekart is ő vezé­nyelte. A főszerepeket az együttes kiváló szólistái, Alica Hoppé, Tomáš Ivan alakították. A bemutatót a kö­zönség nagy tetszéssel fogadta. Ha nglemez'vásá r lók •Wéletlenül találkoz­tunk. Érsekújvárott járva benéztem a hang­lemezüzletbe, megnézni, milyen jelvételek kapha­tók. Előttem ketten vá­sároltak. Külsejükről lát­tam: vidékiek. Nem a vá­sárlás tényén lepődtem meg. Természetes, hogy dolgozóink ma már nem­csak a mozi, a színház és a könyvek, hanem a zene, a hanglemezek iránt is érdeklődnek. A vidéki vá­sárlókra a lemezekért ki­fizetett összeg hívta jel a figyelmemet. Az eláru­sító ugyanis 706 koronát számlázolt portékája el­lenértékeként. - Ezt mind a saját ré­szükre veszik? - fordul­tam a vevőkhöz. - Természetesen. - Hová valósiak ? - Csúziak vagyunk ... - Ott is dolgoznak? - Igen. - Hol? '— A szövetkezetben. - A kereset? - Elégedettek vagyunk. - Mióta vannak a szö­vetkezetben? - Megalakulásától. - Hányan dolgoznak a családból? - Ketten. A lányom és én. - Az ember ? - Már nem él. - A lánya mit csinál? - A kertészetben dol­gozik. Kétéves mezőgaz­dasági iskolát végzett. - Kijönnek a kereset­ből? - Látja. - Mit vásároltak az utóbbi időben? - Mindent, amire szük­ségünk volt. - Vettek máskor is le­mezeket ? - Nem. - Es könyveket? - Azt igen. - Mennyi könyvük van? - Van egy-néhány. - Televízöjuk van? - Még nincs, de nem­sokára az is lesz. - Szóved a keresetből mindenre jut? - Igen, néhány koro­na még bankba is kerül. - Takarékkönyvük i{ van? - Igen. - Mire takarékoskod­nak? - Nö a lány, kell a pénz... Dartek Rozália és ti­zenhétéves lánya boldogan távoztak a le­mezjátszóval és a leme­zekkel. Mert mint később megtudtam, a 796 koro­náért nem kimondottan lemezeket vettek. Az ösz­szegben benne van a 650 koronás lemezjátszó is. A tényen ez azonban nem sokat változtat. A csúzi szövetkezet két dolgozója 796 koronát adott egy­szerre kulturális célra, hogy szabad idejüket még szebbé, még változatosab­bá tegyék... Mer még tánclemezeket vásároltak. Holnap talán a Parasztbe­csület, a Troubadur, a Ri­goletto vagy a többi hal­hatatlan opera részletei iránt fognak érdeklődni... Nincs messze az idő, s a csúzi szövetkezet dolgo­zóinak otthonában a klasz­szikus zene is felcsen­dül ... A fejlődés ezen a téren is rohamos! BALÁZS BÉLA nak nem mondható szövetkezet a múlt évben 706 métermázsa sertés-, 429 métermázsa marhahúst, 186 ezer liter teiet, 16 vagon különféle terményt és 107 vagon cukorrépát termelt. A szö­vetkezet túlteljesítette a tervezett bevételi tervet. Jövedelmük 70 száza­léka az állattenyésztésből eredt. Egy hektár föld jövedelme 4482 korona. Egy év alatt kétmillió koronával emel­kedett a szövetkezeti vagyon. A mun­kaegység pénzbeli értéke 21 korona volt, amit hiánytalanul ki is fizettek. Egy évvel korábban teljesítik a har­madik ötéves tervet. Erről beszélget­nek a szövetkezeti tagok egymás kö­zött. - S mire építik elhatározásukat? — kérdem a kultúrházban egybegyűlt, a jól megérdemelt munka után szó­rakozó szövetkezeti tagok egyikétől. — Egyre jobban érezzük, hogy a magunk gazdái vagyunk. Az egész határ a miénk és elsősorban tőlünk függ, mennyit fogunk termelni. - A munka nálunk becsület dolga és nem kényszer, — mondja az egyik középkorú megfontolt gazda. A növénytermesztés és az állatte­nyésztés egyes ágazataiban már a múlt évben elérték az 1961-re terve­zett hozamot. Búzából 33, kukoricából 36, cukorrépából 460 métermázsa ter­mést értek el. Egy hektár földön 132 kilogramm sertés- és 72 kg marha­húst termeltek. — Szeretjük a földet, annak jó megművelésében látjuk az egész falu jólétének állandó emelkedését, — szól közbe egy másik szövetkezeti tag. 1953-tól minden zárszámadás után van részesedés Kenyhecen. Mindazok, akik kezdetben a városban keresték boldogulásukat, de visszajöttek a szö­vetkezetbe, nem bánták meg. A tavasszal és az év folyamán to­vábbi gépekkel bővül a kenyheci szö­vetkezet gépparkja. Az istállókban megkezdték a trágyacsillék felszere­lését és bevezetik a gépi fejést. A gé­pesítéstől és a helyi források feltárá­sától sokat várnak. Elsősorban ez fog­ja jelenteni az önköltség csökkenté­sét. A termelés fokozása érdekében az eddigi munkaegység-rendszerről át­tértek a szilárd norma bevezetésére. A norma pénzbeni értéke 22 korona, ezenfelül a természetbeni juttatás értéke 5 koronát tesz ki. A tagság a ledolgozott normája alapján minden hónapban megkapja normánként a 18 koronát. Ezenfelül a termelési ered­mények alapján prémiumot fognak fi­zetni. Az állattenyésztésben negyedéven­ként, a növénytermesztésben a tavaszi és az őszi munka elvégzése után fog­ják kifizetni az elért termelési ered­mény után a részesedést. Mózes Sándor Az újságírók bálja (ČTK) — A bratisíavai Carlton szálló valamennyi helyiségét zsúfolásig megtöl­tötték szombat este a szlovákiai újság­írók, újságolvasók, a sajtó, a rádió és a televízió dolgozóinak százai. Itt folyt le ugyanis az újságírók hagyományos bálja, amely Bratislavában minden évben a báli idény csúcspontját jelenti. Az új­ságírók az idei bálon is bebizonyították felkészültségüket. A bál lefolyásáról már a bél folyama alatt tájékoztatták az ol­vasókat a két kiadásban megjelent Ple­sáč című lapban. Tizenkét év után visszatért (ČTK) — Szombaton Angliából visszatért Csehszlovákiába Jakub Hu­ták, az emigráns katonai szervezet sokéves funkcionáriusa és közíró, aki 12 évvel ezelőtt illegálisan hagyta el hazánk területét. A ruzyni repülőtérre való megér­kezése után elmondotta, hogy azért határozta el hazatérését, mert mér­legelve a jelenlegi nemzetközi hely­zetet, felismerte az emigráns körök politikájának kilátástalanságát, amely évek során át háborúra és hazánk viszonyainak felfordulására számí­tott. Ezzel kapcsolatban rámutatott, mily elszigetelten élnek a londoni emigránsok és hogy sokan közülük haza szeretnének térni Csehszlová­kiába. J. Huták továbbá elmondotta, hogy családjával együtt tért vissza, bár elutazása előtt nyomást gyakoroltak rá, hogy változtassa meg elhatáro­zását. Párizs (ČTK) A Párizstól nem messze lévő Fontaine-Aux-Bois váro­sában a Francia-Szovjet Társaság kezdeményezéséből ülést tartottak, amelyen Ny. Sz. Hruscsovnak, a szov­jet kormány elnökének közelgő fran­ciaországi látogatásával foglalkoztak. Az ülés résztvevői egyhangú hatá­rozatot hagytak jóvá, amelyben meg M elégedésüket fejezik ki Ny. Sz. Hrus-< csov és de Gaulle küszöbönálló ta­lálkozója felett és felhívják a lakossá-* got, hogy a béke követét — Ny. Sz. Hruscsovot — szívélyes fogadtatás-* ban részesítse. Palmiro Togliatti nyilatkozata Gronchival folytatott megbeszélése után Róma (ČTK) — Gronchi olasz el­nök szombaton folytatta megbeszé­léseit a különféle pártok képviselői­vel az új kormány megalakításának lehetőségeiről. Többek között fogad­ta a keresztény-demokrata Segnit, Scelbát és Fanfanit, valamint Tog­liattit, az Olasz Kommunista Párt fő­titkárát. Togliatti az elnökkel folytatott megbeszélése után kijelentette: „Fi­gyelmünket nemcsak a kormány meg­alakításának kérdésére összpontosít­juk, hanem a kormányprogram egyes elemeire és kötelezettségeire is, amelyeknek összhangban kell áll­niok az ország szükségleteivel és kö­vetelményeivel és amelyek a jelen* legi válságban s annak megoldása után is iránymutatóul szolgálnak számunkra." Togliatti ezután hangsúlyozta, hogy a kormányprogramnak elsősorban az alkotmány megvalósítására, a területi önkormányzat megteremtésére, a külpolitika terén pedig a nemzetközi feszültség enyhítésére és a leszere­lésre kell irányulnia. A gazdasági po­litika terén harcolni kell a monopó­liumok uralma, a munkanélküliség és a nyomor ellen. A lett dolgozók válasza Herternek Riga (TASZSZ) - A Cinya című lett lap közölte a Def elektrotechni­kai üzem dolgozói egy csoportjának levelét. Ez a levél H. Herternek, az USA államtitkárának nem régi nyilat­kozatával foglalkozik, amelyet Lit­vánia, Lettország és Észtország úgy­nevezett „függetlenségi nyilatkozata" közzétételének 42. évfordulója alkal­mából mondott. Az USA államtitkárának ama állí­tása, hogy a burzsoá Lettország ál­lítólag „erős nemzeti hagyományok alapján keletkezett" — amint a levél írói rámutatnak - ellenkezik a tör­ténelmi igazsággal. A valóságban a burzsoá Lettország a nyugati ha­talmak erős intervenciója alapján jött létre. Ezt az ellenséges rendszert, ame­lyet a lett népre idegen szuronyok segítségével kényszerítettek rá, a lett nép sohasem ismerte el, mint ahogy nem tette magáévá az úgyne­vezett „függetlenségi nyilatkozatot" sem. Ezek az emberek '— írja a le­vél — a munkás nép elnyomóiként kezdték uralmukat s azzal végezték, hogy Hitler legmegbízhatóbb kiszol­gálói lettek. Most pedig e piszkos politikai ka­landorokat - írja a levél —, akik Lettországot ki akarták szolgáltatni Hitlernek s a háború utolsó pillana­táig együttműködtek a nemzetek leg­nagyobb ellenségével — most e ka­landorokat Herter úr a lett nép „nemzeti hagyományai" védelmezői­ként dicsőíti! A levél írói Herter nyilatkozatát olyan lépésnek minősítik," amely el­lenkezik a nemzeteknek a kölcsönös megértésre irányuló törekvésével. Közös harcra a diktatúra ellen Spanyolország Kommunista Pártjának nyilatkozata Páriz» (ČTK) Amint a l'Humanité február 27-i számában közli, Spa­nyolország Kommunista Pártjának politikai irodája nyilatkozatot tett közzé, amelyben elemzi az ország helyzetét a Franco-féle elnyomás újabb hulláma után. fic nyilatkozat bevezetőjében visz­szautasítja azt a rágalmat, hogy a Spanyolország Kommunista Pártja terror-módszereket alkalmaz. Ezt a vádat a Franco-féle hatóságok azért híresztelik, hogy a kegyetlen elnyo­más igazi indokait leplezzék. Ennek az elnyomásnak egészen más okai vannak. Megfélemlítő mesterkedés­ről van szó, amellyel a spanyol dol­gozó tömegeket arra akarják kény­szeríteni, hogy passzívan fogadják a küszöbönálló tömeges elbocsátáso­kat és az életszínvonal további süly­lyedését. Az elnyomó intézkedések bizonyos csoportokat érintenek. Első­sorban a Szovjetunióból 1956-ban és 57-ben hazatért fiatalembereketi másodsorban a támadás a szakszer­vezeti funkcionáriusok ellen irányul, akik szilárdan védelmezték a spa­nyol dolgozók érdekeit, a harmadik csoport tagjai ismert értelmiségiek és művészek, akiket a rendőrség az új haladó gondolkodású nemzedék képviselőinek tart. Spanyolország Kommunista Pártjá­nak nyilatkozata hangsúlyozza, hogy Spanyolországban fokozni kell az el­nyomás ellen folytatott küzdelmet s az országos amnesztiáért vívott harcot. Spanyolország Kommunista Pártjá­nak politikai irodája ezért újból azt javasolja, hogy valamennyi ellenzéki párt és csoport egyezzék meg a Franco-diktatura ellen folytatandó közös harcban. Franco ürügyet keres Moszkva (ČTK) - A moszkvai Iz­vesztyija a spanyolországi terror és megtorló intézkedések hullámáról így ír: „Adolf Hitler 27 évvel ezelőtt fel­gyújtatta a birodalmi parlament épü­letét, hogy szabad kezet nyerjen a kommunisták elleni harcra. Ma Fran­co. megismétli ezt a sötét históriát. Aljas céljaira a Prado Múzeumot sze­melte ki, amelyben Goya, Valasquez és Murillo festményeit helyezték el. A spanyol rendőrség a múlt héten a múzeumban és Madrid egyéb helyein is időzített bombákat „fedezett fel". Vajon Franco hatóságai miért utá­nozzák a 27 év előtti tetteket? Franco tábornok kormánya, amely tanulságot merített az 1959. június 18-i tiltakozó sztrájkból, el akarja kerülni az új tömeges fellépést a diktatúra ellen. Ezért a nép szemé­ben a spanyol kommunistákat akarja diszkreditálni, akiknek számlájára írja e terrorcselekedeteket. A komé­dia a bombákkal arra is jó, hogy á külföld előtt igazolják a megtorló in­tézkedéseket." A nyugatnémet militaristák leleplezik szövetségeseiket Bonn (ČTK) - A DPA nyugatné­met hírügynökség bonni diplomáciai §s parlamenti körökre hivatkozva közli, hogy a bonni kormány állító­lag már egy évvel ezelőtt tájékoz­tatta a NATO parancsnokságát és a nyugati hatalmakat a spanyolországi katonai támaszpontok létesítésére rányuló terveiről. ' Az e kérdésre vonatkozó valameny­nyi nyilatkozatból, leleplezésből, cá­folatból és újabb kijelentésekből ki­tűnik, hogy a nyugatnémet impe­rializmus és militarizmus már hosz­szabb idő óta arra törekszik, hogy a NATO agresszív tömb keretein túl saját agresszív politikát folytathas­JJJ SZŐ 2 * 1960. február 29.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents