Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-28 / 58. szám, vasárnap

Tavaszra készen Alsójányokon Február végét mutatja a naptár, de már tavaszi esőt permeteznek az átvonuló felhők Alsójányok sze­rény házaira, télvíz áztatta utcáira. A szövetkezet a ta­vaszi munkák megkezdését megelőző napokban nem­rég tartotta meg zárszámadó közgyűlését, ahol már a tavaszi kalászosok vetéséről és a munkákra való fel­készültségről is tárgyaltak. Cgy tervezik, hogy a ta­lajelókészítést és a vetést idejében, hat napig tartó gondos munkával befejezik. Igen biztató ez a készülő­dés, bizonyára a közös gazdálkodás további sikereit fogja eredményezni. MIKÖCZI JÁNOS, az EFSZ elnöke azonban nincs a leg­derüsebb hangulatban. - Tudják, mi nyugtalanít? — új­ságolta nagy sajnálkozással. — Az évzáró közgyűlésen — nem tudom hogyan történhetett meg - véletle­nül kifelejtettem beszámolómban meg­dicsérni a szövetkezet egyik legered­ményesebb csoportjának a tagjait, a kertészeti lányokat. A zöldségtermelésben csupa fiatal lány dolgozik. Igen borult hangulat uralkodott köztük, hogy munkasike­reik elismerése elmaradt. Árva Ró­zsi, Keszölci Zsuzsa, Nagy Juli és a többiek nem mondhatnánk, hogy rátartiak, de szívesen vették volna, ha olyan ünnepélyes alkalomkor, amilyen az évzáró taggyűlés, róluk is mondott volna néhány dicsérő szót a szövetkezet elnöke. Nem fér kétség hozzá, hogy való­ban megérdemelték volna a dicsére­tet. Ha az állatgondozók jó oldalá­ról megemlékeztek a beszámolóban, akik 34 ezer koronával teljesítették túl termelési tervüket, akkor a ker­tészeti csoport tagjai, akik 131 ezer korona többlettel gazdagították a kö­zös bevételeket, ezt duplán megér­demelték volna. Minden nyilvános méltatás nélkül is maguk az ered­mények dicsérik a lelkesen dolgozó lányok munkáját. És ez a fontos! — Az évzáró közgyűlés másik jel­legzetessége - szólt Hegedűs De­zső könyvelő - a bírálat volt, mely a múlt év folyamán a szövet­kezet gazdálkodásában előforduló visszásságokat pellengérezte ki. TÖTH JÁNOS csoportvezető például az új istálló állatgondozóinak felrótta, hogy a tél folyamán túl nedves volt a levegő az istállóban, mert a cserepek nyílá­sain keresztül beszivárgott hó a pad­láson elolvadt és a víz a mennye­zeten áthatolva az álltatokra csepegett. Nem akadt senki sem aki a havat leseperte volna a padlás­ról! Ez a bírálat noha jogos volt, nem érintette kellemesen az új istálló fe­jőgulyásait. Különösen akkor hördül­tek fel, amikor arról is szó esett, hogy az öreg istállóban sokkal na­gyobb a rend és tisztaság, mint ná­luk. Természetes, hogy a nedves le­vegő és az új istállóban tapasztalt összevisszaság nem használ a tehe­nek s a növendékállatok egészségé­nek, a szövetkezet állatállománya fejlődésének. Valaki elleshette beszélgetésünket és hátunk mögül csipkelődve meg­jegyezte: — Ügy látszik, az új istálló dol­gozói hasonlítanak az olyan kocsis­hoz, aki rá se hederít, ha menet­közben kiesik a szekér kereke ,., NAGY DERŰT váltott ki ez a gúnyos megjegyzés, noha nem nevetséges a dolog, mert ez a munkafegyelem betartásának és a közös vagyon védelmezésének nagyon is fontos kérdése. Ha az öreg istállóban példás rend, tisztaság ho­nol, nem lehet az másképpen az új épületben sem, ahol egyebek között a munkafeltételek is sokkal jobbak. A közgyűlési terem falán egy grafikonokkal ábrázolt eredménytáb­la ragadta meg figyelmünket. A szö­vetkezet múlt évi eredményeit és a harmadik ötéves tervben feltétele­zett terméshozamokat szemléltette. Bármelyik ágazatra vetődött tekinte­tünk, mindenütt a fejlődés arányait láthattuk. Nos, nézzük csak meg, hogyan fest ez a gyakorlatban. Éppen az idei termelési-pénzügyi terveket nézegettük, amikor hozzánk lépett a zootechnikus. Jó, hogy meg­érkezett — gondoltuk — legalább a takarmánytermelésről, az adagok összeállításáról bővebben is informál. A TAKARMÁNYTERMELÉS és a számosállatokra tervezett szük­séglet beosztásának kimutatásánál Ä KOMÁROMI EFSZ-BEN lemaradtak a gépek javításában Nagy sártenger veszi körül a komáromi EFSZ kovácsmúhelyét. Az épület mellett szerte széjjel a szabad ég alatt állnak a vetőgépek, boronák és más gazdasági felszerelés. Hátul az udvaron valamikor gépszin állt. De beszakadt a teteje. A cö­löpök még ott merednek az égnek, akár az ember haja, amikor látja, milyen mos­tohán kezelik a komáromi szövetkezeti tagok vagyonukat. Azt, hogy a kis ekék és más egyszerű gazdasági felszerelések valóságos temetője az udvar, még vala­hogy megértjük; a nagyüzemi gazdálko­dásban a szövetkezeti tagoktól átvett lel­tárt nem tudják teljesen felhasználni. Azonban nagyobbrészt olyan felszerelések vannak itt, melyeket hamarosan tel le­het és fel is kell használni a talajmüve­lésnél. a vetésnél. Maholnap Itt a tavasz. Idejében és jól kell elvégezni a tavaszi munkákat, mert csak úgy érhet el az EFSZ jobb gazda­sági eredményeket. Tudják ezt a komá­romiak is, akik kötelezettséget vállaltak, hogy a tervezettnél tíz nappal előbb be­fejezik a tavaszi munkát. Erre jól elö kell készülni. A javítóműhelyben azon­ban az előkészületeknek semmi nyoma. Két ember dolgozik a gépek javításán, egy lakatos és cgy kovács. Ketten vol­tak akkor is, amikor a gépállomásé volt a sok gép és ott végezték a javításokat. — Tegnap akartunk hozzáfogni a boro­nák javításához — mondja Szabó Lász­ló, lakatos. — Nem jutottunk hozzá, mert mindig sürgősebb munka jön közbe, min­dig „elromlik" valami. Az utolsó szót hangsúlyozta. Ezzel nem­csak a téli gépjavításban levő lemara­dást magyarázta, de az egyes szövetke­zeti tagok felületességére is felhívta a figyelmünket. Javítás alatt van például egy Zetor Su­per traktor csapágy feje. Alaposan ki­koptatták, hegeszteni, foltozgatni kellett. Sok munka van vele. S mindez csak azért, mert a traktoros, amikor eltörött a csapágy; nem állt le traktorával s nem Gyógyszer gyomból (ČTK) — A Szlovák Tudományos Aka­démia Vegyészeti Intézetének dolgozói megállapították, hogy a Komárom és Ögyalla környékén gyomként burjánzó szürke repcsény helvetikozid nevü értékes glükozidot tartalmaz, melyet elégtelen szívműködésben szenvedő betegek kezelé­sénél használnak. Kísérleti dolgozóinknak sikerült ezt a növényt ültetvényszerüen térmesztenlök. A kristályos helvetikozid előállítására Igen egyszerű módszert és a glükozid növényből történő kivonására teljesen új technológiai eljárást alkal­maztak. Megállapították, hogy a Szlová­kiában termő szürke repcsény 0,1—0,2 százalék helvetlkozidot, azaz aránylag nagymennyiségű ilyen anyagot tartalmaz. Az eddig értéktelennek tartott gyomból így a szív tevékenységét élénkítő hat­hatós gyógyszert nyerünk. akart gyalog bejönni a műhelybe új csapágyért. Sürgős munkák közé tartozik még a szecskavágó megjavítása. Ezt is úgy ke­zelték, hogy darabokra törött. Gyorsan meg kell javítani, mert az állatoknak ezzel készítik az eleséget. Ha csak ez a kis javítás lenne, nem volna baj. De mindennap akad valami. A vízszivattyú­nál háromszor, a darálónál kétszer egy­más után kiégett a villanymotor. Ha fi­gyelmesen kezelnék a motorokat, ilyesmi nem fordulna elő. A gumikerekű pótkocsik is gyakran el­romlanak. Rossz utakon nagyon megterhe­lik óket. Ha el akadnak a sárban, a traktor i jobbra-balra cibálja, annyira, hogy végül is el kell romlania. A műhely­ben aztán nem győzik javítani. Ha a szö­vetkezeti tagok egymást figyelmeztetnék, sok felesleges kiadást meg lehetne taka­rítani. Elvégre a saját vagyonukról van szó. Ha gazdaságosabban fognak dolgoz­ni, nagyobb lesz a jövedelem, s nem lesz oly nagy a költség az alkatrészek­re. Tavaly kocsikerekeket kellett abron­csolni. Más munka nem volt a műhely­ben. Csakhogy az abroncsokat nem ve­hették meg, nem költhettek erre. Később, amikor a kocsikra szükség volt, az ab­roncsokat nem tudták beszerezni. A szö­vetkezet vezetősége ezekkel a problémák­kal nem igen foglalkozott. A műhely dolgozói füzetben jegyzik, mit végeznek el, csak úgy önszorgaiom­ból. Mert azzal, hogy min dolgoznak, mit csínálnak jól, esetleg miben követnek el hibákat, azzal senki sem törődik. Pedig igaza van Szabó László lakatosnak, az em­ber jobb érzéssel dolgozik, ha figyelnek munkájára. A komáromi EFSZ-ben értek el eredmé­nyeket is. Oj kacsafarmjuk, és tyúkfarm­juk van, a kocáknak korszerű istállót építettek és ebben az évben bevezetik a disznók önetetését. Ennek ellenére a szövetkezet járási méretben lemarad, más szövetkezetek mögött. Az emiitett nehéz­ségek és hibák részben abból eredtek, hogy kevés fiatal dolgozik a szövetkezet­ben és a vezetőség sem végezte úgy a munkáját, ahogy azt a tagság elvárta. A legtöbb esetben mindenki tudta, hol szorít a csizma, maguk a párttagok is, mégis minden maradt a régiben. Nem­rég a pártszervezet évzáró taggyűlésén a kommunisták határozottan felléptek a hibák ellen, mert változtatni akarnak a helyzeten. A szövetkezetben tizenkét párttag van, ami aránylag kevés. Ezt akkor is ta­pasztalhatták a kommunisták, amikor szétosztották maguk között a feladato­kat. Megbeszélték, ki milyen szakaszon fog dolgozni, mire fordítsa a fő figyel­met. Munkájukban a fejlettebb párton­kívüliekre támaszkodnak. Azonban fon­tos feladatnak tartják, hogy fiatal szö­vetkezeti tagok bekerüljenek az EFSZ­be és új tagjelölteket vegyenek fel a pártba. Drábek Viktor kissé hosszabban elidőztünk. Azt mondja a zootechnikus: — A terveket úgy állítottuk össze, hogy 6 mázsa súlyú, hat liter tejet adó tehenet vettünk a számítás alap­jául. A terv szerint a hat liter tej kitermeléséhez a fejőstehénnek napi 300 gramm emészthető fehérjékre van szüksége. — Megvan ehhez a megfelelő táp­értékü takarmánymennyiségük ? A zootechnikus erre elhallgatott és elsomfordált mellőlünk. Az elnök és a könyvelő azonban tovább szőtték a beszéd fonalát és igyekeztek meg­magyarázni a tényeket. Bármit is mondották, érveikből egy pillanatra sem derült ki, hogy kellő mennyisé­gű, tápanyagokban gazdag takar­mányokkal rendelkeznek. Hogyáh le­het akkor a hatliteres tejhozamot is biztosítani ? — Igaz — vallotta be az elnök — meg kell mondanunk, hogy az utóbbi évek folyamán takarmánytermelési tervünk felborult. Ezt a kedvezőtlen időjárás okozta. Ennek következté­ben a vetésforgókat sem tarthattuk be és bizony most nagy gondot okoz, hogyan vissza a régi kerékvágásba. Az EFSZ múlt évi bevételeit az említett fogyatékosságok mellett is túlteljesítette, noha egyes ágazatok­ban, mint a növénytermelés, nem érte el a tervezett eredményeket. A tagság is megkapta a közös gaz­dálkodásból kijáró részesedését, a szövetkezet több mint 711 ezer ko­ronát folyósított a ledolgozott mun­kaegységekre. Azonban mennyivel nagyobb lehetett volna a jövedelem, ha minden termelési szakaszon túl­teljesítették volna a termelési ter­vet. EZ A ZÁR SZÁMADÓ KÖZGYŰLÉS ünnepélyes, jubileumi összejövetel is volt, a szövetkezet tagjai közös gaz­dálkodásuk fennállásának 10. évfor­dulójáról is megemlékeztek. A tíz év szép eredményeket, a szövetkezeti vagyon jelentős gyarapodását hozta. Közel négymillió korona értékű va­gyont hoztak össze a szövetkezet tagjai. Amikor az ünnepélyes és bő­séges vacsora elfogyasztása után nó­tára zendített a cigány, bizony na­gyon sokan el-elgondolkoztak, hogy a disznótoros vacsorát és a tagság boldog életét nagyon sok vita, ke­mény munka előzte meg a tlz év folyamán. Szombath Ambrus lÖJSZÓ Egy üzem életéről A füleki malom jelentéktelennek látszó kis üzem, azonban mégis megéri, hogy írjunk életéről. A malom az 1956-os év előtt elég rosszul dolgozott, magas, ton­nánként 35 koronás termelési önköltség­gel. Tervét az üzem nem teljesítette. A munkások ilyen alapon nem találták meg számításukat és ezért gyakran cse­rélődtek. Ennek következtében gyenge volt a munkafegyelem is. A következő három évben azonban elég nagy v&Itozás történt az üzemben. Ren­dezték a technikai követelményeket. A malom még mindig a régi gépekkel dolgozik, azonban ezeken is újításokat hajtottak végre. Ily módon a terv tel­jesítése, a minőség és a dolgozók fize­tése is emelkedett. Jelenleg a tonnánkén* ti termelés már csak 21 koronába kerül. Az 1959-i tervüket december 21-re tel­jesítették. A 80 ezer korona értékű kö­telezettségvállalást 230 ezer koronára tel­jesítették. Megjavult a munkafegyelem, az üzem mellett felépült egy irodahe­lyiség egy laboratóriummal és egy lakó­ház az üzem vezetője számára. A munká­sok részére pedig étterem. Van azonban egy hiányosság is, még­pedig az, hogy az igazgatóság nem enge­délyezi a kút építését, melyre pedig min­den malomnál nagy szükség van. Remél­jük azonban, hogy a közeljövőben erre is sor kerül. Veres János, Fülek Nagy feladat hárul rájuk A Keletszlovákiai Kohómüvek építése I resznyefákat. Ezenkívül elültettek 3287 ri­idején és felépítése után is a kassai já- ' bizlibokrot, 171 egresbokrot és 1500 töke rás egységes földmúvesszövetkezeteire vér az a feladat, hogy e nagy üzem dolgo­zóit és Kassa város lakosait zöldséggel és friss gyümölccsel ellássa. E feladatot szem előtt tartva szövetkezeteink már eb­ben az évben lényegesen növelik a zöld­ségtermelést. A gyümölcsösök bővítésére EFSZ-eink már tavaly megtették az első lépéseket. 1959-ben járásunk területén 45 218 gyümölcsfát ültettek ki, főképpen alma, körte, dió, szilva, barack és cse­szölőt Is. A gyümölcsfák túlnyomó része a mezei utakat fogja szegélyezni. A leg­több gyümölcsfát és bokrot azokon a te­rületeken ültették ki, amelyek egyéb cé­lokra nem használhatók. A gyümölcsfák kiültetését ebben az év­ben is folytatjuk, s úgy tervezzük, hogy az idén 26 564 gyümölcsfát és 9882 bo­gyóbokrot ültetünk el. Iván Sándor, Kassa Bátrabban kell alkalmazni az űj építkezési módszereket A Keletszlovákiai Kohómü építésével a Magasépítkezési Vállalat igazgatóságára és minden dolgozójára fokozott feladatok há­rulnak. A kohómű építése szükségessé teszi több központi építkezés kibővítését, valamint iskolák, szállodák és a lakosság számára szolgáltatásokat nyújtó üzemek építését. Az épülő ipari nagyvárosban ugrás­szerűen szaporodik a lakosság száma. Egyre többen Költöznek a városba. A la­kásigénylés az elkövetkezendő években még inkább fokozódik. Ennek kielégítésé­re az építőiparnak 1960-ban 1435 lakás­egységet kell felépítenie, ebből Kassán 1152 lakásegységet. 1961-ben a kassai ke­rületben 1902 lakásegység fog épülni, eb­ből a városban 1706. A központi építkezés a múlt évhez vi­szonyítva 102 százalékkal növekszik. Ez idén 143 tanterem átadásával számolnak. A vállalat feladata 28,6 százalékkal nö­vekszik, a munkateljesítmény egy dolgo­zóra 14,5 százalékkal emelkedik. Miként fogja megvalósítani az építőipar ezeket a nagy feladatokat; arról adott felvilágosítást a Magasépítkezési Vállalat új igazgatója, Vladimír Vebr mérnök, Ju­raj Hamburský mérnök, igazgatóhelyet­tes és az üzemi pártszervezet titkára. Elsősorban a munka szervezését kell meg­változtatni. A jogkört, de ugyanakkor a felelősséget is át kell vinni a részlegekre és minél nagyobb mértékben be kell vonni a dolgozókat az üzem irányításába. Ugyanakkor az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az új építési fórmák beve­zetésére. Az öntött betont már alkalmazzák Kas­sán — az új szálloda építésén — és fokozatosan bevezetik a lakásépítéseknél is. Ezzel a módszerrel épül ez idén az egyik utcanegyedben 250 lakásegység. A folyamatos építéssel naponta több mint három lakásegység építését akarják be­fejezni. A Magasépltkezési Vállalat dol­gozói az év elejétől 10 munkanappal ma­radtak el a terv teljesítésében. Ezt az okozta, hogy a vállalat nem készült fel kellőképpen a munka zavartalan mene­tére. A lemaradás behozására messze­menő szervezési intézkedéseket tettek. Az építkezéseken tfevežetfk a' meghosszabbí­tott műszakot, a részlegvezetők és a dolgozók munkafelajánlásokat tesznek, Harmonogramot dolgoztak ki, mely sze­rint a januári lemaradást márciusban, a február hónapit május l-ig behozzák. Mózes Sándor. Hogyan alakult meg a gépészműhely második brigádja? Mire képes hét ember? A roudnicei mezőgazdasági gép­gyár gépészműhelyében vagy félévvel ezelőtt hét fiatalember megalakította az első szocialista munkabrigád cí­mért versenyző csoportot. Ebben iga­zán nincs semmi különös. Különös az lett volna, ha éppen a mezőgaz­dasági gépgyárban nem születik meg egy ilyen csoport. A feljegyzésre mél­tó az, hogyan volt képes ez a hét, aránylag tapasztalatlan fiatalember­ből álló kis csoport a több mint öt­ven embert számláló műhelyben tel­jesen kiküszöbölni a baleseteket, kul­túráltabbakká tenni a munkahelyeket, és a jó példával maga után vonni a többieket. Mindjárt az elején el kell árulnunk, hogy ebben nagy érdeme éppen azoknak volt, akik elsőknek követték a fiatalok példáját. S hogy az első követők éppen az öreg szak­munkások csoportjának tagjai voltak — annak története van. Érdemes meghallgatni. Frici bácsi - így hívják maguk között Bedrich Štástkát munkatársai — egyszer munka után betért a kö­zeli sörözőbe, hogy jelhajtson egy korsó világosat, lévén még elég ideje vonatja indulásáig. Az ötvenedik évé­hez közeledő, több mint harminc éve a szakmában dolgozó marós amint benyitott, meghökkent egy pillanatra. Szemöldöke felcsúszott a homlokára — éppúgy, mint amikor a nála dol­gozó tanonc elront valamit - és mintegy önkéntelenül effélét morgott az ott söröző társaság felé: „Szép kis brigád vagytok ti is, semmivel sem vagytok különbek a többi sokbe­szédünél..." Meg kell értenünk Frici bácsit. Ő ezeket az itt söröző fiatalembereket műhelye első szocialista munkabri­gádja tagjainak ismerte. Sokat hal­lott felőlük, de tőlük is. Felölük azt, hogy ók a példakép, ők a jók, nekik van a legpéldásabb felajánlásuk, hogy ők azok, akik a magánéletben is Egy év sérülés nélkül • Mit szól az újdonságokhoz egy öreg szakmunkás példát mutatnak, akik nem rúgnak be, akiknek a fényképét első oldalon hozza az üzemi újság. Tőlük pedig ilyeneket hallott: mindenkinek be kell tartania a munkavédelmi eszkö­zök használatát, a munkavédelmi elő­írásokat. Persze, ilyen beszédek ép­pen akkor hangzottak el közelében, amikor - hiszen csak egy percre ­a megmunkálásra szánt anyagot a szállító útra tette. Hiszen ő tudja mi a rend, neki aztán ne csináljon senki megjegyzéseket, ezek a gyerekek még hátul-gombolós nadrágban jártak, amikor ő már... Azt a vasdarabot pedig fél perc múlva úgyis elviszi onnan.., Szóval, Frici bácsi megrendelte a korsó világosat. Közben arra gondolt, hogy azoknak, akikről ennyi szó esik, jobbaknak, tökéletesebbeknek kellene lenniök a többieknél - tehát nála is — és mérföldekre el kellene kerül­niök a sörözőt. Előbbi megjegyzését azonban a „gyerekek" nem hagyták válasz nélkül és megkérdezték tőle: vajon attól a korsó világostól jobb, vagy rosszabb ember, jobb, vagy rosz­szabb marós lesz-e. Es hogy ők nem emlékeznek arra a felajánlásukra, amelyben azt ígérték volna, hogy an­gyalok lesznek... A szóváltásból nem lett semmi baj, minden jól végződött, sőt - mivel nem volt másutt hely, Frici bácsi is az ő asztalukhoz ült. A fiúk azonban ismerték Frici bácsi gyengéjét és tudták, hogy ö nem hagyja ennyiben. Másnaptól az eddiginél is jobban vi­gyáztak, nehogy Frici bácsi akár csak egy pici hibát is felfedezzen náluk. Ö pedig csak leste, figyelte a fiata­lokat, nem jön-e valamelyikük későn munkába valami átlátszó kifogással. Attól a délutántól a fiatalok valami­lyen „nem hivatalos ellenőrzés" alatt érezték magukat. Talán ez is hozzá­járult ahhoz, hogy minden úgy ment, mint a karikacsapás. Frici bácsi pe­dig, amint a brigádot figyelte, egyre jobban megismerte a fiatalokat. Rá­jött, mit is akarnak elérni ezzel a mozgalmukkal. Kezdett megbarátkoz­ni az új gondolatokkal. Látta, hogy bizony sok idősebb szakmunkásnak sem ártana, ha nemcsak a tervtelje­sítést ellenőrizné valaki, hanem azt is, átad ja-e tapasztalatait másoknak, betartja-e a munkavédelmi előíráso­kat. Rájött, hogy az, ahogyan a bri­gádban csinálják, valóban a legjobb módja a jó munkának. A kiváló mi­nőségű munka és a pontosság pedig Frici bácsi szívügye ... Minek kerülgessük a dolgot - Fri­ci bácsi volt a kezdeményezője a má­sodik brigád megalakulásának. Ma már két brigád versenyez a mezőgaz­dasági gépgyár gépészmühelyében. S hogy ennek milyen hatása van a többiekre, arra Bedfich štástka így válaszol: „Nézze, a tervet azelőtt is teljesí­tettük, most is teljesítjük. Nem ez a lényeg nálunk. De figyelje meg, az egész műhelyben nem történt sem­milyen sérülés. Pedig ez a mi mun­kánknál napirenden volt. Ez azért van, inert a mester látta, hogy a bri­gádok betartják az előírásokat, meg­követelte hát - mert volt kire hi­vatkoznia - a többiektől is. Az egészség pedig a legfontosabb ... Az­tán nézze ezt a rendet. Mikor volt ez így? Es azt hiszi, azelőtt képesek lettünk volna üzemünk számára hat darut terven felül elkészíteni olyan rövid idő alatt, mint most?" ,.. Hivatalosan csak két brigád ver­senyez a gépészműhelyben. De az eredményeket nézve egy szocialista műhelyben érezzük magunkat, ahol egy héttagú kis csoport példáját az első öt után további ötven ember követte. Ennek örömére talán érde­mes felhörpinteni egy pohárral. Ugye, Frici bácsi, nem botránkozik meg raj­tunk ezért? - VILCSEK GÉZA ÜJ SZÖ 5 * 1960. február 389.

Next

/
Thumbnails
Contents