Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-27 / 57. szám, szombat

Egy évvel ezelőtt t- emlé­kezik vissza Václav Tomeček, a dlu­honicei EFSZ könyvelője - nagy volt a mozgolódás és a vita szövetkeze­tünk irodájában. A vezetőség tagjai a pferovi JNB és a járási pártbizott­ság dolgozóival arról tanakodtak, mi­lyen módon lehetne még tovább fo­kozni a gazdagon termő Hanár vidé­kén a gabona, cukorrépa, hús és tej termelését. Nagy árkusokat írtak tele érvek­kel és számadatokkal bizonygatták, hogy az egy hektárra előirányzott 200 kg hús termelése, a hektárho­zamok négy mázsával való fokozása minden igényesebb zoo- és agrotech­nikai beavatkozás nélkül is elérhető. Ebben az időben a pferovi járás mind az 56 szövetkezetében e lényeg­bevágó kérdés megoldásának lehető­ségeiről beszélgettek. Sok jó javas­lat hangzott el a gyakran éjfélig elnyúló értekezleten. Hanzlik Jakub­nak, a dluhonicei szövetkezet zoo­technikusának azonban sehogy sem fért a fejébe az az eljárási mód, amellyel a többtermelés tervét el­készítették. - Lehet, azt fogjátok mondani, bizalmatlan vagyok a tervekkel szem­ben - magyarázta az elvtársaknak és gyakran nézegette a kezében levő papírra rajzolt színes grafikon ada­tait. - Tessék - akad meg a szeme az egyik számoszlopon -, győződjünk még hát mindnyájan, helyes-e, ha a tervet csak mi az irodában készít­jük el. Itt van pl., hogy kocánként 14-re emeljük a malacelválasztási át­lagot... De hogyan? - Milyen el­járással? Vajon megkérdeztük-e a sertésgondozótól, mit, hogyan lehet? Az irodában feszült volt a hangu­lat és csak akkor hagyott kissé alább, amikor a zootechnikus kis szünet után, de már nyugodtabb hangon be­jelentette: » — Ezért nem tartom megvaló­slthatóknak a célkitűzéseket. Javas­lom, dolgozzuk át a tervet. A zootechnikus javaslatával kez­detben nem értettek egyet, később azonban elejtették eredeti elképze­léseiket és hozzáfogtak a tervek el­készítéséhez. Ebbe a munkába aztán a tagságot is bevonták. Hogyan? Spalková Emma a kocák ete­tője éppen befejezte munkáját és hazafelé készülődött, amikor a szö­vetkezet elnöke, a zootechnikus és Karel Lizner, a falusi pártszervezet elnöke megjelent az istálló küszöbén. A kocák még mohón falták az ízesen elkészített moslékot a vályúból. Spal­ková Emma az érkező vendégekkel együtt a kutricákra könyökölve elé­gedett mosollyal legeltette szemeit a hasas példányokon és a futkározó szopós malacokon. — Arról van szó, Emma — kezdte a zootechnikus —, hogy az -évi ma­lacelválasztási átlagot 12-ről legalább 14-re kellene emelni. Vladimír Jurajda, a szövetkezet el­nöke ezután a malacelválasztás fo­kozásával járó anyagi előnyökről be­szélt a sertésetetőnővel, aki termé­szetesen figyelmesen hallgatta a sa­ját érdekét is érintő célkitűzéseket. — Ha a szövetkezet biztosítja az ehhez szükséges feltételeket, meg­próbálhatom - hangzott erre Spalková Emma válasza, aki ettől a pillanattól kezdve több ízben fogott ceruzát a kezébe és számítgatta a reális le­hetőségeket. Néhány nap múlva a szövetkezet .vezetősége taggyűlést hívott össze. A kocák gondozóján kívül a többi állattenyésztő és a növénytermesztési csoport tagjai is helyet foglaltak az ülésteremben. Az érdekeltek külön­külön előadták javaslataikat a szö­vetkezet terveihez és a tagság ága­zatonként együttesen megvitatta többtermelésre vonatkozó vállalkozá­sukat. így született meg azután a dlu­honicei EFSZ tagjainak felajánlása, mely a második ötéves terv felada­tainak négy éven belül való telje­sítését foglalta magában. A szövet­kezet számára ez a kezdeményezés hektáronként 80 kg hús-, 350 liter tej-, 150 tojás-, gabonából pedig 4 mázsa terménytöbbletet jelentett. Nemrég ismét összeültek a szövet­kezet tagjai, de most már egy év távlatából gazdag tapasztalataikkal elért eredményeiket, a kötelezettség­vállalások teljesítésének mértékét boncolgatták. Vajon mit hozott az állattenyésztés, a növénytermelés is­meretlen hőseinek kezdeményezése? Az EFSZ a legfontosabb termékek termelésében már,a múlt évben tel­jesítette a második ötéves terv cél­kitűzéseit s hektáronként 96,5 kg marhahúst, 128 kg sertéshúst, 1030 liter tejet, 555 tojást termelt, a ga­bona átlagos hozamát pedig 33,5 má­zsára növelte. Az 1959-es év eredményei egyút­tal megmutatták, hogy előrelátó gaz­dálkodók az EFSZ tagjai, mert sike­res munkájukkal megteremtették az eredményes belterjes gazdálkodás feltételeit, sőt a termelési kiadáso­kat is lényegesen csökkentették. Egy liter tej előállításának költsége 1,42 koronát tett ki, a sertéshús kilóját 5,95 koronáért termelték. A nagy A NAGY KEZDEMÉNYEZÉS ä CSKP XI. kongresszusa történelmi jelentősé­" gű határozatot hozott hazánkban a szocializ­mus építésének befejezésére. Az erre irányuló tö­rekvések fontos és szerves része a mezőgazdasági termelés fokozása. A CSKp KB 1959 márciusában és június havában tartott teljes ülésének határozatai pedig rámutattak azokra az utakra, melyeken ha­ladva el kell érnUnk a szocialista nagyüzemi terme­'^s fejlesztését, hogy biztosíthassuk a mezőgazda­sági termelés belterjessége megszervezésének gyors ütemét és a munkatermelékenység növelése mellett a termelési költségek csökkentését. Hazánkban nagy visszhangot váltottak ki a CSKP KB teljes ülésének követ keztetései, melyekkel el­sőkként a prerovi járás s zövetkezetesei, az állami gazdaságok dolgozói foglalkoztak. A pártszervezetek vezetésével a termelés valamennyi ágazatában, a tagsági gyűléseken úgysz intén megvitatták az 1960. évi állami tervbe foglalt feladatokat. A szövetke­zetek tagjainak kezdeményezése nyomán sok rejtett tartalék került felszínre, melyek rámutattak a ter­melés lényeges fokozásának lehetőségeire. A járás dolgozó parasztjai, miután következtetéseik alapján összegezték a feltárt tartalékok eredményeit, kül­döttséget menesztettek Antonín Novotný elvtárshoz, köztársaságunk elnökéhez, hogy nevükben nyújtsa át az 1960. évi mezőgazdasági termelési terv túltel­jesítésére vonatkozó és h azánk felszabadulása 15. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalá­sait. A prerovi járás szőve tkezeteseinek felbecsülhe­tetlen értékű felaj ánlása egyúttal felhívás is volt az ország többi szövetkezetéhez s rövid idő múlva hatalmas, az egész országra kiterjedő moz­galommá fejlődött. Azóta csaknem egy esztendő telt el. Kíváncsiságunk Pferovba vezetett, hogy meggyőződjünk, hol tarta nak az EFSZ tagjai köte­lezettségvállalásuk teljesítésében és milyen eredmé­nyeket értek el a mezőg azdasági termelés fokozá­sában. hektárhozamok lehetővé tették, hogy a búza métermázsáját 34,06 koro­náért, a tojás darabját pedig 0,93 ko­ronáért termelték a múlt esztendő­ben. Minden bizonnyal sokan kíván­csiak, hogyan valósította meg a szö­vetkezet a termelési költségek csök­kentését. Előbb Spalková Emma ser­tésetetővel kapcsolatosan azt mon­dottuk, hogy a szövetkezet vezető­sége felajánlásuk teljesítésére, a sze­mélyes anyagi érdekeltség felkeltésé­vel és fokozásával serkentette tag­jait. Egyebek között ennek is nagy hordereje volt, de a lényeg az el­végzett munkák igazságos jutalmazá­sában rejlik, amit a szövetkezet igen gyümölcsözően érvényesít. Több mint két éve — a szilárd tartalékalap megteremtésével — új jutalmazási rendszert vezettek be, ahol a telje­sítménynormák szerint díjazták az elvégzett munkát. íme egy példa: Egy hektárnyi trágyateregetésért 104,17 korona Egy hektár slmítózásért 10,42 korona Egy hektárnyi cukorrépasarabo­lásért 166,67 korona Egy hektárnyi cukorrépaegyelés ért 446,43 korona Egy hektár cukorrépa második kapálásáért 166, - korona Csak néhány példát említettünk a szövetkezet teljesítménynormájának .tarifájából, ami valószínűleg érthe­tőbbé teszi azt az állításunkat, hogy nincs olyan egyén a szövetkezetben, aki ezek szerint ne tudná kiszámí­tani napi keresetét. Miután tudjuk, hogy az emberek a gyakorlati pél­dákból világosabb áttekintést nyer­nek, az új tarifa szerint való ju­talmazás néhány példáját említjük meg: Mlčoková Mária a növényter­melésben dolgozik. A megállapított teljesítménynorma alapján az előző évben 7441 koronát keresett a szö­vetkezetben. Ám, mivel a növényter­melési csoport, amelyben dolgozott, túlteljesítette évi termelési tervét — a keresetéhez viszonyítva pré­mium fejében még külön 791 koronát kapott. Az év folyamán azonban majdnem egy hónapig betegeskedett s az EFSZ - ugyancsak a kereseté­vel arányosan — betegsége idejére a szociális alapbői 410 koronát jut­tatott neki. Természeti járandóság címén négy és félmázsa gabonát ka­pott. Csupán egy szövetkezet példáján mutattuk be, mit tettek és hogyan dolgoztak a kezdeményezők az or­szágos mozgalommá fejlődött pfero­vi felhívás teljesítésének érdekében. Ám a szövetkezeti gazdálkodás fejlő­désének lehetőségeit mérlegelve a járás többi EFSZ-ében is - helye­sen — arra a következtetésre ju­tottak, hogy a mezőgazdaságban a tartalékok kiaknázásával, tehát min­den nagyobb befektetés nélkül jobb eredményeket lehet elérni. Ebből a felismerésből bontakozott ki hazánk felszabadulásának 15. év­fordulója tiszteletére tett kötelezett­ségvállalásuk, mely szerint az idén az 1959-es évhez viszonyítva az össztermelést 9,75 százalékkal — eb­ből a növénytermelést 10,54, az ál­lattenyésztést pedig 8,74 százalékkal növelik. A preroviak versenyfelhí­vása merész feladatok megvalósítá­sát tűzte ki célul, de amint a dlu­honicei példán már szemléltettük — teljesíthetők, mert a felajánlások és a szocialista munkaverseny a szö­vetlenül a földeken, az istállókban biztosítják a termelés fokozását. A vállalások teljesítéséről bármelyik szövetkezetben hű képet nyerhetünk, mert az EFSZ-ek minden egyes tagja ismeri feladatát, tudja, mennyi és milyen munkával kell hoz­zájárulnia a cél eléréséhez. És ez a döntő! Az elmúlt gazdasági évet a járás szövetkezetei, eredményesen zárták és megteremtették az 1960. évre ki­tűzött feladatok teljesítésének fel­tételeit is, hiszen a növénytermelés­ben a következő hozamokkal dicse­kedhetnek: Hektárhozam: búzából 31,9 q árpából 28,4 q rozsból 30,1 q burgonyából 146,2 q silókukoricából 430 q cukorrépából 249,7 q A gabonafélékből a múlt évben például 20,7 százalékkal volt nagyobb a hektárhozam, mint az előző esz­tendőben, de sok szövetkezetben a 40—45 mázsás átlagos hozamot is elérték. A takarmánytermelésben is, mint a fenti táblázatból is kitúnik, szép eredményeket értek el. Nem érték el a tervezett hozamokat cukorré­pából és burgonyából. A preroviak erre azt mondják: „Bár az időjárás nem volt kedvező, nemcsak ez okoz­ta az alacsonyabb hozamokat. A cu­korrépa termelésében pl. nem fordí­tottunk kellő gondot ama feltételek megteremtésére, melyekkel a kedve­zőtlen időjárási viszonyok közepette is biztosítani tudtuk volna e terve­zett hozamok elérését." Egyéb fogyatékosságon kívül nem fordítottak kellő gondot a répa sa­rabolására, sőt a trágyázásra sem. Például — hasonló éghajlati viszo­nyok mellett — a grymovi szövetke­zetben 327 mázsa, de a radslavicei szövetkezetben csak 250 mázsa cu­korrépa termett hektáronként. Ezt a példát azért említettük meg, hogy az eredmények mellett rámutassunk a preroviak fogyatékosságaira, mert hiszen még elég tennivaló akad ezen vetkezetesek ügyévé vált, akik köz-''a téren a járás szövetkezeteiben is. A múlt évben ugrásszerű javulás következett be az állatte­nyésztésben. Minden száz hektárra számítva 78 számosállatot, ebből 40 tehenet tenyésztenek. Az ezen a szakaszon elért eredmények nem utolsósorban annak tulajdoníthatók, hogy nagy gondot fordítanak' a ta­karmányozásra és az új technológia bevezetésére. A járásnak mind az 56 szövetkezetét a takarmánykeve­rő-üzem látja el koncentrált takar­mánnyal, mely mennyiséget a jelen­legi napi 3-ról 6 vagonra bővítenek. Az állatállomány fejlődésével össz­hangban jól folytatódnak a beruhá­zási építkezések is. A járás területén egyre nagyobb mértékben hódít te­ret az állatok szabad istállózása, ami lehetővé teszi egészséges állatál­lomány tenyésztését. Az elmúlt év folyamán több mint kétezer állat részére készítettek megfelelő férőhe­lyet. Több szövetkezetben saját épí­tőcsoportokkal dolgoznak, önsegélye­zés útján építik az istállókat. Ez­zel az eljárással a troubyi EFSZ-ben pl. hét hónap alatt egy tehénistállót emeltek s az egy számosállat elhe­lyezésének kiadásai nem haladták meg a 3900 koronát, holott Szlovákia nagyon sok vidékén ez az összeg még 5 — 10 000 korona között mozog. A szövetkezetesek tudatában van­nak annak, hogy a mezőgazdasági termelés fokozásához az odaadó, be­csületes munkán kívül a nagyüzemi termelés újabb módszereinek beve­zetésére, tökéletesebb munkaszerve­zésre és a szakképzettség növelésé­re is nagy szükség van. A szövet­kezetek több mint 150 tagja már a múlt évben megkezdte a tanulást a mezőgazdasági szakiskolákban, de emellett a szövetkezeti munkaisko­lákban is igen sokan bővítik szakis­mereteiket. A pferovi járás szövetkezetesei felhívásának kötelezettségvállalásá­nak eredményeit a járási nemzeti bizottságon Jozef Bednafik elvtárs­sal, a JNB elnökével összegeztük. — Hét szövetkezetünk — tájékoz­tatott a JNB elnöke — minden mu­tatóban nemcsak hogy teljesítette, de jóval túlszárnyalta kötelezettség­vállalását. További 49 EFSZ-ünkben ágazatonként értek el kiemelkedő eredményeket, de a jövőben nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a termelést párhuzamosan, az összes teremlési ágakban fokozzuk. A JNB elnöke sokrétűen tájékoztatott járásuk mezőgazdasági helyzetéről és javasolta, ragadjuk meg az alkalmat, a következő napon Komáromba utaznak, ahol megtartják a két járás párosversenyének érté­kelését és minket is szívesen látnak. Így ütünk Pferovból Komáromba ve­zetett, ahol a vendéglátó járás veze­tősége szívélyesen üdvözölte a pfe­rovi vetélytársakat. A versenybe, mint Kocsi elvtárs, a JNB elnöke megjegyezte, mindkét járás győzte­sen íikerült ki. A két járás párosver­senyé'nek alapját 39 legfontosabb mutatószám képezi s ezek összeha­sonlítása adja meg az elsőséget. KOMÁROM PfiEROV Terv Teljesít. % Terv Teljesít. % Marhahústermelés 1 hektárra kg 65 68,3 105 95 80,1 84,3 sertéshústermelés 1 hektárra kg 85 90,5 106 140 146 104,3 tojástermelés db 1 hektárra 150 129 86 550 713 129 hektárra eső össztermelés Kčs-ben 4992 7223 1 hektárra eső bevétel Kčs-ben 4227 3907 92,42 5376 5495 102,2 A prerovi versenyfelhívás nagy visszhangot keltett az egész országban. S hogy ez a felhívás milyen ér­tékes mozgalommá fejlődött — ennek bizonyítására a sok példa közül megemlíthetjük az Ostí nad Labem-i Állami Gazdaság stadicei részlege baromfitenyésztőinek válaszát. Hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy az egész évre tervezett 830 ezer tojásbeadásukat 20.5 százalékkal emelik, vagy­is egymillió tojást adnak b«. Ugyanakkor a tervezett 122 mázsa baromfihús helyett 150 mázsát adnak be. Vállalásukkal kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a baromfigondozók 15 tagú kollektívája, mely a szocialista munkabrigád cím elnyerését tűzte ki célul - Eduard Zedník vezetésével kötelezettségvállalását példásan tel­jesíti. Például az első negyedévre tervezett tojásbeadást már 70 ezerrel túllépték s rövidesen teljesítik a ba­romfihűsbeadást is. Képünkön a ketreces tenyésztés épülete, ahol négyezer tyúk van. A táblázat adataiból kitűnik, hogy a prerovi járás lényegesen jobb eredményeket ért el a szarvasmar­ha- és a baromfitenyésztés terén, valamint az EFSZ-ek pénzügyi gaz­dálkodásában. Az egész évi értéke­lés mérlege azonban a komáromiak javára billen s a múlt évi versenyt Komárom egy ponttal megnyerte. Ehhez még csak annyit kell fűz­nünk, hogy a teljesítés terjedelmét tekintve a pferovi járás jóval túl­szárnyalja a komáromiakét. Vissza­térve azonban a komáromi JNB elnö­kének megjegyzéséhez, ebből a ne­mes versengésből mindkét fél részé­re nagy előnyök származnak és mindketten kölcsönösen győztesen kerülnek ki a versenyből. A komáromi járáson kívül Szlovákia csaknem valamennyi járá­sa és több mint 3200 szövetkezete vá­laszolt a preroviak felhívására, me­lyek nyomán a létrejött felajánlá­sok teljesítése már eddig is igen szép eredmények elérését tette lehe­tővé. Azzal, hogy a mezőgazdasági termelést növeljük, hozzájárulunk az egész dolgozó nép életszínvonala emeléséhez és megteremtjük a ked­vező feltételeket a következő ötéves terv teljesítéséhez. A mezőgazdasági termelés fokozására irányuló prerovi hazafias mozgalom szocialista mező­gazdaságunk további felvirágoztatá­sához vezet. SZOMBATH AMBRUS, KEREKES ISTVÁN ÖJ SZÖ 5 '*. 1960. február 27.

Next

/
Thumbnails
Contents