Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-25 / 55. szám, csütörtök

Munkában az új pártbizottságok! A Podbrezovai Vasművek minden alapszervezetében új bizottság irányltja már a pártmunkát. Az évzáró taggyűléseken választott küldöttek most az üzemi pártkonferenciára készülnek. Az egészúzemi pártbizottságon napok óta lázas munka folyik, készül a beszámoló. Az elnök, Anton Bulla elvtárs asztalin a párt- és gazdasági munkáról szóló jelentések garmadája tornyosul. Bizony nem könnyű dolog az üzem egyéves életéről, fejlődéséről, a pártalapszervezetek, kommunisták munkájáról, a kollektív vezetés elvének betartásáról, a bírája "ól és önbírálatról, a tagjelölt és tagfelvételről, a pártoktatásról és a tömegszervezetek tevékenységéről számadást készíteni. De hogyan készülnek az alapszervezetek az üzemi konferenciára? Menjünk csak az üzemrészlegekre, nézzük meg mi a helyzet. A GAZDASÁGI VEZETŐ POLITIKAI-NEVELŐMUNKÁT IS VÉGEZZEN Az acélműben millió szikrát szórva ömlik az acél a formákba, amíg Anton Chromek olvasztárral, a pártszervezet új elnökével beszélgetünk, Elmondja, hogy a gazdasági vezető tudása és a dolgozók hosszú évtizedeken át szerzett gyakorlati tapasztalatai csak együtt lehetnek úrrá a nehézségeken, csak közös erővel tudják megoldani az üzem feladatait; Az acélmű vezetőinek mindjárt az első pártbizottsági ülésen azt tanácsolta, hogy legyen minél több személyes jó ismerősük a kemencéknél és ha ez a barátság a jól végzett munkára épül, akkor meglesz az olvasztárok bizalma és bátrabban fordulnak "problémáikkal, javaslataikkal vezetőikhez. Az új pártbizottság februári ülésének tárgyalásán tekintélyes részt foglaltak el a termelési kérdések. Alaposan megvitatták az egyenletes termelés kérdéseit, ezzel helyrehozták a mulasztásokat, amelyekről az évzáró taggyűlésen szó volt. Okultak az előző pártbizottság hibáiból, amely foglalkozott ugyan a termelés kérdéseivel, beszámoltatta a gazdasági vezetőket, de a határozatok valóra váltásának ellenőrzésére már alig került sor. Nem sokat törődött a pártbizottság azzal, hogy a gazdasági vezető politikai-nevelőmunkát is végezzen. Beszéltek a januárban elért termelési eredményekről is és arról, hogy az évzáró párttaggyűlés óta állandóan felfelé ível a termelés grafikonja. A lelkes felszabadulási verseny segítségével az idei első negyedévben ismét vissza akarják nyerni a kormány vörös zászlaját. TÖBB FIGYELMET A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁD CÍMÉRT VERSENYZŐK MEGSEGÍTÉSÉRE A szocialista munkabrigád címért versenyző munkaközösségek példás törekvése a lemez és betonacél hengerde egész munkájára rányomja a bélyegét. A múlt évben több mint 2000 tonna betonacélt adtak terven felül, a januári feladatokat is túlteljesítették. A kollektívák kommunista tagjainak következetes nevelőmunkáját dicséri, hogy a termelési értekezletek különösen az utóbbi hetekben, az évzáró párttaggyűlés óta mindinkább a munkásoknak a vezetésben való részvétele fórumává váltak. Elérték, hogy a régi, unalmas, számhalmaz felolvasása helyett a termelési értekezletek a munkások és műszakiak közös munkamegbeszélései lettek és ma már a vélemények kölcsönös kicserélése alapján dolgoznak a tervfeladatok valóra váltásáért. Nagy fejlődés tapasztalható a gépek karbantartásában, jobb kihasználásában, ä lemezek minőségében, a munkafolyamatok szigorú betartásában. — Ennek az igyekezetnek azonban az idén további sikereket kell hoznia — állapította meg az új pártbizottság és még nagyobb gondot akar fordítani a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák politikai nevelésére. Nem véletlen, hogy az üzemrészleg öt kollektívája közül Ladislav Šperka elvtárs 36 tagú munkaközössége nyerte el elsőnek a szocialista munkabrigád címet. A kollektívának jónéhány vidéken lakó tagja van, akik azelőtt az utazás alatt csak kártyáztak, ma már tagjai a könyvtárnak és az utat szépirodalom, politikai vagy szakkönyvek olvasásával töltik. Tudásuk gyarapításával növelték a munka termelékenységét, csökkentették a gépállásokat. Ez azonban még nem általános jelenség, helyes tehát, hogy az új pártbizottság egyik fő feladatának a szocialista munkabrigád címért küzdők megsegítését szabta meg. GONDOSKODNAK A TERMELÉS PARTELLENŐRZÉSÉNEK HATÉKONYABBÁ TÉTELÉRŐL A csőkészítő részleg pártcsoportbizalmijai a múlt évben csak a tagdíjak beszedésével és a taggyűlésekre való mozgósítással foglalkoztak. Pedig a termeléssel, a munkafegyelemmel, a pártoktatás menetévél s a tagjelöltek nevelésével is törődniök kellett volna. Helyes, ha az új pártbizottság megtanítja a pártcsoportbizalmiakat arra, hogy igazi vezetői legyenek a pártcsoportoknak. Bátran szembenézett az új pártbizottság a terv teljesítését fékező nehézségekkel is. Januárban ugyanis több mint 40 vagon vízvezetékcsővel maradtak adósak építő vállalatainknak. Február elején úgy .határoztak, többet nem szégyenkeznek a lemaradásért. A pártbizottság kezdeményezésére összegyűltek a párttagok és a pártonkívüliek s részletesen megvitatták, hol mi a baj. Egyik, a műszaki feltételekről beszélt, másik a gépek felületes karbantartásáról, a i harmadik pedig versenyre szólította j fel munkatársait. Elhatározták, hogy ! felszabadulásunk jubileumi évfordu- j lójának tiszteletére nemcsak adóssá- I gukat törlesztik le, hanem terven felül is gyártanak csöveket. A nyilvános párttaggyűlés után összeült „a hadi-tanács". Az üzemrészleg veze- j tői, a párt- és szakszervezeti bizottA gazdasági vezetők tevékenységéŕ nek hatékonyabb .pártellenőrzése cél- { jából tagokból és tagjelöltekből bizottságot állítottak össze. Ennek a j bizottságnak az a feladata, hogy rendszeresen ellenőrizze, idejében teljesíti-e az üzemrészleg a fel- J adatokat mennyiségben és minőség- < ben egyaránt. Abban az esetben, ha} a gazdasági vezetőség nem küszöböli ki idejében a bizottság által feltárt hibákat, a pártbizottságnak vagy a taggyűlésnek, amely a párt eHenőrj zési jogát gyakorolja, meg kell vitatnia ezt a kérdést és a gazdasági í vezetőkkel szemben a párt befolyá- < sát kell érvényesítenie. Nem nehéz < elképzelni, milyen friss áramlatot} vitt az üzemrészleg munkájába a j dolgozók aktív részvétele. Az emberek a gyakorlatban győződnek meg' bíráló szavaik meghallgatásáról, javaslataik megvizsgálásáról és meg- j valósításáról. A csőkészítő-üzemrészleg műszaki j dolgozóinak és munkásainak szoros j együttműködése meghozta a várt( eredményt. Kibontakozott a dolgozók versenylendülete, alkotóképessége, jobb a gépek karbantartása és kihasználása. Ez évben a Keletszlovákiai Baromfiüzem kétmillió kettőszázezer csirkével, kétszáznyolcvanezer kacsával és jelentős mennyiségű pulykával járul hozzá a baromfitenyésztés növeléséhez. Az első száznegyvennyolcezer csirkét a kassai és prešovi kerületek szövetkezeteibe küldték. A múlt évhez viszonyítva ez évben a Keletszlovákiai Baromfiüzem kétszázezer csirkével és nyolcvanezer kacsával ad el többet nevelésre. Legnagyobb feladata a nagyidai üzemre vár, mivel több mint félmillió csirkét és 70 ezer kacsát kell leszállítania. A képen Vaňová Alžbeta és Tirpáková Mária tojásokat rak a keltetőbe. Jan Kočiš (ČTK) felv. LZJÔJ SZÓ Tizenöt év távlatából Az üzem pártalapszervezeteinek Ra ve i5 t nem ťj o

l evzaro párttagyulésétól az üzemi A nagy de Kistárkán

y_ a Tisza m

ef

lett konferenciáig terjedő ido a pártszer- V fekv

ö kisközség fejlődésében egy teljes vezetek életének jelentős szakasza. X évszázadot jelent. Az évzáró taggyűlések határozatait} A sáros És szegény ki

s falucskából, feldolgozták, egyeseket már valóra J ahol a nyomor uralkodott, kivéve azokat, is váltottak. Az új pártbizottságok V akik kezükben tartották a község egész megfeszítik erejüket, hogy az üzemi X földterületét, ma a királyhelmeci járás konferenciát már új eredményekkel 0 legfejlettebb községe lett. A sáros ... „ „i_„„jt,„

0äi, ff utcakat kövezett utak váltották fel, mekoszonthessék s elmondhassak, mun- v ú]onnan é itett ház

a> /es(eí

f kájuk színvonalasabb, mint az év- fl vaskeritések dU

zi

ene

k. A falu közepén záró taggyűlés előtt. S valóban jó í eg

y „

zépe

n rendbetartott népművelődési politikai és gazdasági eredményekkel A otthon áll, melyet a fiatalok, Aalamint az V idősebbek látogatnak. Nincs talán 20 ház ERDŐSI EDE i sem a 1

atuba

n' af

l°

l n

e lenne rádió. A $ fiatalok nagyobb része motorkerékpáron • jár, míg 15 évvel ezelőtt még kerékpárt büszkélkedhetnek. Szabó-varrótanfolyam Az udvardi Jednota vezetősége elhatározta, a helybeli asszonyoknak lehetőséget ad arra, hogy a tél folyamán szabás és varrástanfolyamot végezhessenek. 1959. december 7-én kezdődött ez a tanfolyam 68 nő részvételével, akik között három cigányszármazású nő is akadt. A Jednota vezetősége 1000 koronát ajánlott fel erre a célra. A tanfolyam lelkes tanítói Acs Etelka és Culik Margitka voltak. Odaadó munkájukért megérdemlik a dicséretet. 1960. január 30-án több mint 250 kész ruhát kiállítottak s egyben teaestet is rendeztek. Németh Izabella, Udvard sem láttak. Nem hiányzik a faluból á személygépkocsi sem. Ez elsősorban a felszabadító szovjet hadseregnek köszönhető, valamint a helyes mezőgazdasági politikának, minek következtében megalakították az EFSZ-t. Hogyan dolgoznak a szövetkezetben? A múlt év folyamán Ugyanúgy, mint az azelőtti években, túlteljesítették a terme* lési tervet. Búzából a tervezett 21 mázsa helyett 26 mázsás hektárhozamot értek el. A zöldség- és gyümölcstermelésben mintegy 150 ezer koronával szárnyalták túl a tervezett bevételt. Nem maradtak el a tej és a tojás beadásával sem. A múlt évben ISI 000 liter tejet és 40 ezer tojást adtak be terven felül. A hízómar-, ha átlagos napi súlygyarapodása másfél kiló. Az évi zárszámadáskor mintegy 100 000 koronát fizettek ki prémiumként, míg a tervezett munkaegység 20 korona volt. Ezenkívül 200 000 koronát az üzemi takarékalapban helyeztek el, úgyhogy az idén, elsőként a járásban, teljes egészében tudják kifizetni a munkaegységre járó pénzösszeget. A kistárkányi szövetkezet jó munkájáról tanúskodik az a tény is, hogy az elmúlt években a járási és kerületi vándorzászló hosszabb ideig a tulajdonukban volt. KERTÉSZ PÁL, LELESZ, A szövetkezet legénykorba lépett Ha az alkalmi látogató a napokban betekintett a jánosi kultúrház helyiségeibe - kellemes meglepetéssel dörmögte: „Jókor jöttem, lakodalom lesz." De nem így a hívott vendég... az már tudta, hogy a két hízót nem lakodalomra vágták le, hanem a szövetkezet zárszámadó taggyűlésére. Mindenesetre készülődtek a disznótoros lakomára ... Kezdődik a zárszámadás Nem kezdődött pontosan. Jánosiban ság a dolgozók megjegyzései, javas- | ^^ hagyomány, hogy gyűlésekre latai alapján kijelölték és megosz- | tották a feladatokat. A pártbizottság azonban nem elégedett meg ezzel és ez egymagában nem is hozta volna meg a sikert. Csökkent o fertőző megbetegedések szórna Az Egészségügyi Minisztérium jelentése szerint 1959-ben a fertőző megbetegedések száma az előző évekhez képest lényegesen csökkent. A hastífusz megbetegedések száma százezer lakosra számítva 1958ban 10,9 volt, 1959-ben csak 7,6. Szlovákiában a javulás még szembetűnőbb, mivel ott majdnem a felére csökkent ennek a súlyos betegségnek a száma, 22,4-ről 11,7-re. A gyermekbénulás paralitikus formájában (amikor bénulás következik be) az egész országban 277 gyermek betegedett meg. Ez az aranylag kedvező szám annak köszönhető, hogy a múlt év végéig 2 850 000 gyermek megkapta mind a három Salk-oltást, és ezen kívül négy kerületben közel 115 000 gyermeket Szabin-védőoltással oltottak be. Jelentős csökkenés állott be a szamárköhögés megbetegedésben. Míg 1958-ban százezer lakosra számítva 348,1 megbetegedés történt, addig 1959-ben 212,8 megbetegedést tartottak számon. Ennek a gyakori gyermekbetegségnek megelőzése, amelyen régebben jóformán minden gyermek átment, szintén a védőoltásoknak tudható be. Ma már három éves korig a gyermekek 90 százalékát beoltják. Vannak azonban még olyan betegségek, amelyek óvatosságra intenek, mert számuk sajnos növekvő irányzatot mutat. Ilyen például a fertőző sárgaság. 1958-hoz viszonyítva számuk harminc százalékkal emelkedett. Hasonló a helyzet a vörhenynél. Százezer lakosra számítva 235,7-ről 284,3-ra növekedett e megbetegedések száma. Figyelemre méltó tény, hogy mindezek a betegségek csak egyenként ütötték fel a fejüket. Sehol nem terjedtek el járványszerűen, kivéve 1959 első negyedében az influenza járványt, amelv azonban az idejében alkalmazott (^Intézkedések következtében nem okozott komoly gazdasági kárt. A múlt évben sikeresen folytatódott az iskolaköteles gyermekek tetanusz elleni oltása is. Az elmúlt három év alatt több mint három és félmillió személy kapott tetanusz elleni oltást, olyanok, akik fokozottabban vannak kitéve a tetanusz-fertőzés veszélyének. Mit mutat ez a statisztika? Hogy egészségügyünk költséget és fáradságot nem kímélve mindent megtesz a fertőző betegségek leküzdésére. Az orvostudomány állandóan új utakat, módszereket keres, hogy megelőzze a fertőző betegségek elterjedését. Persze a lakosság segítsége nélkül hiábavaló volna minden fáradozás. fit higiéniai/- előírások betartása, a helyes táplálkozás, az orvosi tanácsok alapján való gyógykezelés olyan feltételek, amelyek nélkül a fertőző betegségek elleni harc az egészségügyi dolgozók minden igyekezte ellenére is kudarcot vallana. az emberek egy-két órai késéssel érkeznek. A szövetkezetesek most is nehezen jöttek össze, de végül is eljöttek, s megkezdődött a zárszámadás. Samu Zoltán, a szövetkezet elnöke, múlt évi munkájuk értékelését a kötelezettségvállalások teljesítésével kezdte. Elmondta, hogy a múlt évben 10 egyénileg gazdálkodó helyett 28-at nyertek meg a közös gazdálkodásnak, 140 hektár földdel. Aztán a hozamokról beszélt. Kitűnt, hogy vállalásukat nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. Cukorrépából például 380 mázsás hektárhozamot értek el. 100 tehéntől 92 borjút választottak el, vagyis 12-vel többet, mint tervezték. A tervezett 200 mázsa marhahús helyett 406 mázsát — a 180 mázsa sertéshús helyett pedig 357 mázsát termeltek. A tejtermelést 200 százalékra teljesítették, 50 000 tojás helyett 82 000-et adtak be. Felszántottak 30 hektár terméketlen legelőt s a rétek és legelők trágyázását 32 hektáron végezték el. Ezután említsük meg, miről beszélt Huszár Ferenc, a szövetkezet agronómusa. A szövetkezet fejlődését latolgatva elmondta, hogy a növénytermelés a múlt évben nem járt nagy sikerrel s ez meglátszik a bevételen is. Százezer korona hiányzik a terv teljesítéséhez, ugyanakkor azonban az állattenyésztésből 1109 000 korona helyett 1435 000 koronát vettek be. Ehhez részben hozzájárult az Is, hogy a tejhozamot lényegesen sikerült növelniük. Egy tehén évi átlagos tejhozamát egy év alatt majdnem 800 literrel növelték — s ez már jelentős mennyiség. S ha már a tehenekről van szó, megemlíthetjük, hogy a szövetkezet jó eredményt ért el az állomány feltöltésében, elérte a tervezett állományt. Sőt mi több, a tervezett állományt jóval túlszárnyalták. Nagy szó ez, ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezet az előző években az állattenyésztésben nemigen dicsekedhetett eredményekkel. Ez is azt mutatja, hogy a szövetkezet vezetősége áttekintéssel irányította a közös sorsát. Gyarapodásról beszélhetünk az építkezések terén is. Ez természetes, hisz az állatállomány növekedése megkövetelte az istálló építését. S amit érdemes külön megemlíteni, az a takarékosság, amit közelebbről az magyaráz meg, hogy az istállók építésénél megtakarított anyagból egy baromfiőlat építettek. Nehéz elkerülni a számokat, ha be akarjuk mutatni a szövetkezet fejlődését. Mert a szövetkezet sokat fejlődött, megerősödött, kilábalt már a kezdeti gyermekbetegségből - s legénykorba lépett. Ezt szeretnénk bebizonyítani két összegező számmal, amit Zajac Lenke, a szövetkezet könyvelője adott elő a taggyűlésen. Az első ilyen szám a szövetkezet vagyonának gyarapodását mutatja. Eszerint a szövetkezet vagyona a múlt évben - tehát egy év alatt - 1300 000 koronával gyarapodott. A másik szám az állatállomány értékét szemlélteti. íme: a szövetkezet állatállományának értéke 1958-ban 458 426 korona volt s 1959-ben 707 840 koronára emelkedett. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni azt a kedvező jelenséget, hogy a szövetkezeti tagok munkatermelékenysége is növekedett, amit ismét számok bizonyítanak. Ezek szerint egy év alatt egy szövetkezeti tag, majdnem 10 000 koronával többet termelt, mint 1958-ban. Azt, hogy a szövetkezet a valóságban megerősödött, hogy a közös gazdálkodás szilárd alapokra került az 1959-es évben, azért tartottuk szükségesnek bebizonyítani, mert a szövetkezet megerősödése nem jutott kifejezésre a részesedésben. A helyzet ugyanis az, hogy a szövetkezet ismét egy koronát fizete

t

t munkaegységenként. Az elmondottakból azonban kitűnik, hogy a szövetkezet megszilárdulásának fokmérője nem a munkaegységekre kifizetett pénzmennyiség, hanem a szövetkezet vagyonának a növekedése, amiről föntebb már beszéltünk. Igaz, bárki feltehetné a kérdést: ha a szövetkezet megszilárdult, miért nem mutatkozott ez meg a munkaegység értékének emelkedésében? — Erre nem nehéz válaszolni s nyomban megjegyezhetjük: a szövetkezet vezetősége elsőrendű feladatának — helyesen — a közös gazdálkodás jó megalapozását tartotta. S máris megmutathatjuk, hol található ez a megalapozás, mibe fektették a jövedelmet. A szövetkezet marhaállománya 76tal növekedett. A sertésállomány 332-ről 503-ra emelkedett. Sok pénzbe került az állomány feltöltése, amire azért volt szükség, mert a szövetkezetbe belépő magángazdálkodóknak nem volt meg a szükséges állatállományuk. A másik dolog, ami az állatállomány növekedésével öszszefügg: 64 000 koronáért vásároltak takarmányt. Igaz, akkoriban még nem volt erre szüksége a szövetkezetnek, de olcsón jutottak hozzá s megvették, hisz kell a tartalék. Vagy ott vannak a gépek. Gépekért és alkatrészekért is kifizettek több mint 150 ezer koronát. Itt kell megemlítenünk azt is, Ijogy 20 000 munkaegységgel többet merítettek ki a tervezettnél, amire szintén a szövetkezet kibővülésével került sor. Mindehhez hozzátehetjük, hogy ha a szövetkezet vezetősége a múlt évben elhanyagolta volna a közös gazdálkodás megalapozását, s megelégedtek volna az 1958-as színvonallal, most részesedéskor kifizethették volna a 8 korona előleghez a nyolc korona részesedést, de ... — ez alaposan megbosszulta volna magát a következő években. Ehhez nem kell prófétának lenni, elég, ha a tapasztalatokból következtetünk. A szövetkezet ma szilárd alapon áll, erre már lehet építeni. S így as következő évek az egy koronát sommásan pótolhatják. Kerekes István jffj SZŐ 5 * 1960. február 15.