Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-03 / 33. szám, szerda

Vttfig proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK JN AťlLAťJA 1960. február 3. szerda 30 fillér XL évfolyam, 33. szám KI LESZ AZ ELSŐ? Sok szövetkezetben felmerül majd az esztendő folyamán ez a kérdés: Ki lesz a jobb, ki lesz az első? Sok szövetkezeti tag adta szavát, hogy tudása legjavát adva, ereje teljes bedobásával fog küzdeni az egész évben, hogy a mezőgazdasági ter­melés színvonala az idén elérje a kívánt szintet. Eddig még nem volt példa ily lelkesedésre, ily odaadásra a mezőgazdasági dolgozók körében, mint amilyen elhatározással az esz­tendő feladatainak teljesítését meg­kezdték. S ebben a nagy lendület­ben különös szerepet játszik a szo­cialista munkaverseny, az adott szó, a felajánlás, mely minden becsüle­tes embert kötelez, mert a verseny­ben az a legnagyszerűbb, hogy ne­mes vetélkedés folyik az elsőségért; s aki már átélte, tudja, mily jó ér­zés elsőnek, s mily kellemetlen utolsónak lenni. A verseny, a szocialista verseny azonban nem öncélú, s nem csupán azért van, hogy az élenjárókat meg­felelő ünneplésben részesítsük. A verseny fő célja a mezőgazdaság­ban is az, hogy többet termeljünk, gyorsabban, hamarabb teljesítsük azokat a feladatokat, amelyeket a terv meghatároz. S ezért a verseny a hajtómotor, a serkentő erő, s hogy a közösségnek mily hasznára válik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idén a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából 11669 szö­vetkezet, 163 állami gazdaság, 169 traktorállomás dolgozója adta szavát, hogy az idén úgy munkálkodnak s a verseny segítségével oly sikereket érnek el, hogy szilárd alapot te­remtenek a harmadik ötéves terv megkezdéséhez. A párt Központi Bizottságának a napokban tartott ülésén értékelték a mezőgazdaságban folyó szocialista munkaverseny eddigi eredményeit, s megállapítást nyert, hogyha a ver­senyből kizárjuk a formalizmust, a papirosmunkát, a verseny igen fon­tos tényezője lesz majd a mezőgaz­dasági termelés gyors ütemű fejlesz­tésének. Természetesen a szocialista mun­kaverseny csakis akkor tölti be hi­vatását, ha a versengés kiterjed a termelés minden ágazatára. Sok pél­dát hozhatunk fel arra, hogy a ta­laj termővé tételének munkáiban például eddig is ott haladtak a leg­nagyobbat, ahol a verseny, vagy a felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségek a feladatok részeivé váltak... Nem­régen az egyik napilap arról írt, hogy Bögellőn, a nagymegyeri járás egyik kis falujában bevetették a ka­vicsbányát. Egyesek legyinthetnek erre, mondván, no az a szövetkezet sem állhat a legjobban, amelyikben részorulnak a kavicsbányára. Hát mit segít az az egy hektárnyi terü­let? Húsz mázsával kevesebb vagy több búza igazán nem éreznék hiá­nyát a bögellőiek. Az igaz, hogy meg­élnének anélkül is a szobán forgó szövetkezet tagjai, ha nem vetik be a kavicsbányát, ők viszont máskép­pen gondolkodnak, s nem csupán falujuk szűk kereteit látják, hanem az országos érdekeket nézik, azt, i hogy minden talpalatnyi földet be­vessünk, ne hagyjuk parlagon hever­ni. Egy hektár föld tényleg elvész a milliók között, mégis sokat jelent. Sokat, akkor, ha országos méretben számolunk. Bögellőn, lehet csak az az egy hektár hevert parlagon, ahol a kavicsbánya volt, az ősszel betöl­tötték, termőföldet hordtak a tete­jére s ma már zöldéi rajta a búza, de ki tudja az ország összes szö­vetkezetében együttvéve hány hek­tár föld hever évről évre bevetetle­nül. Hazánkban csaknem 13 ezer szövetkezet van. Most már nem ne­héz kiszámítani, mit jelent, ha úgy mint a bögellőiek, minden szövet­kezet beveti a parlagon heverő föl­deket. De még többet, még egyebet is hozott a bögellőiek kezdeménye­zése. A falutól nem messze lévő szakállasiak látván, mit tettek Bö­gellőn, ők is keresni kezdték a le­hetőségeket. Csak nem hagyják ma­gukat a bögellőiektől lepipálni, ők Is részesei annak a versenynek, amely a „vessünk be minden talpalatnyi földet" mozgalom keretében folyik. Nem is hagyták magukat, s meg­született a terv. Sok oly dűlő út volt náluk, amit alig használtak, fel­törték ezeket az utakat, majd egy bozótos, bokros területet tisztítot­tak ki s tették termelésre alkalmas­sá. Tíz hektár földdel, humuszban gazdag termőfölddel gyarapították a közös földterületét. Persze a szocialista munkaverseny nem szűkülhet le csupán a meliorá­ciós munkákra, hiszen az idei 12 százalékos termelésnövelésbe bele­tartozik a takarmánytermelés foko­zása, az állattenyésztés hasznosságá­nak növelése és minden, ami szük­séges a teljes sikerhez. A verseny tehát sokat segíthet abban is, hogy az állattenyésztés alapját képező ta­karmánybázissal minden szövetke­zet bőségesen ellássa magát. A ku­korica, a répa, a burgonyatermelés­ben felszínre kerül az egyének ver­senye, hiszen úgy van ez már nálunk évek óta, hogy a kapásnövényeket ápolásra tavasztól a betakarításig egyéneknek adják. így mindenki fe­lelős a maga részéért, sőt anyagilag is érdekelve van a munkában, mert ha többet termel a tervezettnél, a munkájáért járó munkaegységeken kívül prémiumot is kap az illető. A verseny tehát nemcsak ösztönöz, serkent, hanem a jobb eredmények útján anyagi javakhoz is juttatja a versenyzőt. A szövetkezeti tagok előtt isme­retes a prerovi járás szövetkeze­teinek nagyszerű kezdeményezése. S hogy vállalt kötelezettségeiket a múlt esztendőben is teljesítették, ahhoz nagymértékben hozzájárult a szocialista munkaverseny. Sőt, azt, hogy egyes termékfajtákból túltelje­sítették kötelezettségvállalásaikat, egyedül a nemes versengés számlá­jára írják. Olyan érv ez, melyet nem lehet megdönteni, s egyben annak is bizonyítéka, hogy egyedül a me­zőgazdasági dolgozóktól függ a terv határidő előtti teljesítése. Teljes si­ker a szocialista munkaversenytől természetesen csak úgy várható, ha a falusi kommunisták az eddig szer­zett jó tapasztalatok felhasználásá­val a versenymozgalom további szó­szólói, kiváló szervezői lesznek, hogy még nagyobb számban kapcsolódjék be a falu népe is a szocialista mun­kabrigád cím. elnyeréséért folyó harcba. Egyet azonban soha sem szabad szem elől téveszteni. A felajánlás nem hivatalos akta, melyet az egyik asztalfiókból a másikba tesszük. A felajánlás emberek szava, elhatá­rozása, s ha már papírra fektettük, akkor szolgálja azt a célt, hogy több ízben belenézzünk, ki hogyan teljesí­ti vállalását, s ha valaki lemarad, jó szóval figyelmeztessük, az élenjáró­kat dicsérjük meg, mert ez is fon­tos! Ogy jó, hogy a vállalás, a szo­cialista munkaverseny belekerül az élet forgatagába s a versenyző min­dennap tudja, mennyit valósított meg a vállalásából, mit kell tennie, hogy adott szava az utolsó betűig valóra váljék. £ Trineci Kohómű hengerloi az utóbbi időben automatizálással kiváló sikereket érnek el 8-tonnás bugák hengerlésénél. Vladislav Spo­rysz mérnök ésszerűsítési javas­latának megvalósításával nagy­mértékben csökkentették az emlí­tett bugák hengerléséhez szüksé­ges időt. Azelőtt 120 másodperc ráfordítása kiváló teljesítménynek számított, a bugákat most 84,5 másodperc alatt hengerlik. Képün­kön Jirí Ostužka és Pavel Tomá­nek villanyszerelők — akik Via- javaslata dislav Sporysz mérnöknek (a kő kidolgozásában — az oszcillogramot nézik, melyen az MOSZKVA (ČTK) - G. POKROVSZ­KIJ PROFESSZOR, A RAKÉTATECH­NIKA KIVÁLŐ SZAKÉRTŐJE, A TASZSZ TUDÓSÍTÓJÁVAL FOLYTA­TOTT BESZÉLGETÉSÉBEN KIJELEN­TETTE, HOGY A SZOVJET RAKÉTA­RENDSZER, MELYNEK CSENDES­ÓCEÁNI KÍSÉRLETEI VÉGET ÉRTEK, TELJESEN MEGBÍZHATÓ. EZT A TÉNYT ISMÉT MEGERŐSÍTETTE A JANUÁR 31-ÉN KILŐTT TÖBB LÉP­CSŐS BALLISZTIKUS RAKÉTA. Most már összegezhetjük a szov­jet rakétatechnika fejlesztésének eddigi eredményeit. E téren a leg­utóbbi két évben csúcsteljesítménye­ket értünk el. A rakétamotorok ma­ximális teljesítménye többszörösen felülmúlja a világ legnagyobb vízi­erőműveinek kapacitását. A szovjet mérnökök és tudósok szerkesztette rakétamotoroknak — jelentette ki Pokrovszkij professzor, nemcsak a teljesítményük óriási, hanem aránylag a súlyúk is cse­kély. Elérhetik a másodpercenkénti 12 km-es kozmikus sebességet, ami teljesen elegendő, hogy a legkö­zelebbi bolygókhoz eljuthassunk. A csendes-óceáni szovjet rakétakí­sérletek az automatikus irányítás rendkívüli megbízhatóságáról és pon­tosságáról tanúskodnak. A többlép­csős rakéta hatalmas szerkezete nagyszerűen kiáltotta a szilárdsági próbát. A szovjet rakéták kilövése a Csen­des-óceán térségébe, — mondotta Pokrovszkij professzor — kétségkí­vül döntő határkő, amely meggyor­sítja a naprendszer bolygóinak meg­közelítését. A bolygók közelebb kerülnek egymáshoz Szemjon Volfkovics akadémikus, ismert szovjet vegyész a TASZSZ tudósítója előtt kijelentette, hogy a két többlépcsős ballisztikus ra­kéta kilövése a Csendes-óceán tér­ségébe ismét igazolta a Szovjetunió kiváló sikereit a rakétatechnikában. Ezek a sikerek lehetővé teszik új tudományágak — a kísérleti kozmi­kus fizika és vegyészet — meg­teremtését — fűzte hozzá Volfkovics. Az űrhajók felbocsátása a Mars­ra, a Vénuszra, és a Naprendszer többi bolygójára, lehetővé teszi a vi­lágűrben lejátszódó fizikai és ve­gyi folyamatok tanulmányozását, amelyekről eddig hiányos és gyak­ran helytelen elképzeléseink voltak. Volfkovics akadémikus rámutatott arra, hogy az asztrokémia fejlesz­tésének alapjait Nyikolaj Morozov akadémikus (1854 — 1946), enciklope­dista, kiváló orosz tudós fektette le. Morozov neve a feledés homályába merült. Azonban ő volt az, aki Ciol­kovszkijjal együtt megalapozta az égitestek alapos tanulmányozását. felrajzolta a hengerlés folyamatá­nak görbéjét. jelvétele.) zépen) segédkeztek ésszerűsítési oszcillográf egy teljes műszak alatt (V. Švorčík — ČTK Pokrovszkij professzor: Az új szovjet rakétarendszer teljesen megbízható Növelik szakképzettségüket |ben <5 A Banská Bystricai Magasépí-í Dtészeti Vállalat dolgozói nagyi D gondot fordítanak szakképzettsé-5 Hgük növelésére. A múlt évben a^ g vállalat 887 alkalmazottja tanult U különféle tanfolyamokon. Legna­Sgyobb érdeklődés az üzemi mun-< Ökaiskolák tanfolyamai iránt nyil-< Hvánul meg. A dolgozók szakkép- \ zettségük tökéletesítése érdeké­j kihasználják a távtanulás} , által nyújtott lehetőségeket is.; 3 Az esti iskolákban ily módon 127} g alkalmazott tanul. Újabb szövetkezesek alakultak Szlovákia kis- és középparasztjai ja­nuár havában 19 új szövetkezetet alakí­tottak. Ebből a prešovi kerületben 16-ot, a Banská Bystrica-iban 2-őt, a kassaiban egyet hoztak létre több mint 1326-an, a közös gazdálkodást választó magángaz­dálkodók. A szocialista szektor januárban 1010 hektár földdel gyarapodott és a meg­levő EFSZ-ekbe 1275 gazdálkodó kérte felvételét. Január végén az EFSZ-ek 1767 025 hektár földterülettel rendelkez­tek. Ez annyit jelent, hogy Szlovákia földterületének 75,7 százaléka már a szo­cialista szektorhoz tartozik. A szocialista mmikaversenu magasabb formája biztosítja a szebb eredmények elérését H áfánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére a CSISZ ­tagok körében is munkaverseny vette kezdetét. Több falusi és üzemi ifjúsági szervezetben kötelezettséget vállaltak, mellyel kifeje­zésre juttatták azon elhatározásukat, hogy aktívan akarnak hozzá­járulni a jobb és szebb élet megteremtéséhez. Egyre inkább előtérbe kerül a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indult mozgalom. Bár ez a mozgalom csak rövid időre tekinthet vissza, máris kimagasló eredményeket hozott, különösen az iparban. Szükséges azonban, hogy a szocialista munkabrigádmozgalmat a mezőgazdaságban is kiszélesít­sük. kitűnik, hogy a szocialista munka­brigádmozgalom a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében még nem emelkedett a kívánt színvonalra. A bratislavai kerületben, ahol a falusi fiatalok körében legjob­ban kiszélesedett a szocialista mun­kabrigádmozgalom — 59 ifjúsági kol­lektíva kapcsolódott be a szocialista munkaverseny magasabb formájába. Azonban a többi kerület 134 ifjúsági kollektíva Az idevágó adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban dolgozó 1240 ifjúsági kollektíva közül eddig 134 tűzte ki célul a szocialista munkabrigád cím elnyerését. A cí­met eddig öt ifjúsági kollektíva kap­ta meg: a šluknovi, a csiffári, a ne­tíni gépállomás, — az igrámi szö­vetkezet és a lomeci baromfitelep ifjúsági kollektívája. Az adatokból ABeskydek a dolgozóké A festői téli kör­nyezetben kelle­mesen töltik meg­érdemelt pihené­süket a szakszer­vezeti mozgatom üdültetési akciójá­nak részvevői. (Z. Havelka ­CTK felvétele.) I ••• > lemaradt a mozgalom kiszélesítésében. Például a brnői kerületben a mező­gazdaságban dolgozó fiatalok 150 kollektívájából csak négy jelentke­zett, hogy elnyeri a szocialista mun­kabrigád címet. A dyjákovicei szö­vetkezetben dolgozó lányok nyolcta­gú kollektívája már szép eredménye­ket mutat fel. Jól teljesítik kötele­zettségvállalásaikat a litoméricei já­rásban levő lukovi szövetkezet ifjú­sági kollektívájának tagjai. Az Ostí nad Lábem-i kerület többi fiataljai is követhetnék e példát. A lukovi fiatalok nemcsak munkahelyeiken vé­geznek jó munkát, hanem tanulnak is. Különféle köröket alakítottak s a brigád mind a tizenegy tagja a szövetkezeti munkaiskolába jár. Meg kell találni a módját A gottwaldovi kerületben a napok­ban foglalkoztak a szocialista mun­kabrigádmozgalom kiszélesítésével. A mezőgazdaságban dolgozó 570 ifjú­sági kollektíva közül itt is csak 18 tűzte ki célul a szocialista munka­brigád cím elnyerését. Ez pedig nem kielégítő. Ezért a versenyző kollek­tívák aktívát rendeztek. A jelenlevők a szervezési kérdéseken kívül kicse­rélték eddig szerzett tapasztalatai­kat. Többek között elbeszélgettek az aktíván részt vevő kultúrmunkások­kal a „szocialista módon élni" témá­ról is. Állandóan szem előtt kell tarta­nunk, hogy a szocialista munkaver­seny magasabb formája nagyobb ter­melési eredményeket szül, új, szo­cialista embereket formál, ezért több gondot kell fordítanunk a mozgatom kiszélesítésére. A CSISZ­szervek és szervezetek, a falusi pártszervezetek, a szövetkezetek, ál­lami gazdaságok vezetői és a nem­zeti bizottságok eddig elégtelen munkát végeztek annak érdekében, hogy a szocialista munkabrigád cím elnyerésére megnyerjék a mezőgaz­daságban dolgozó fiatalokat. Ugyan­akkor nem elég csak a brigádok megszervezése, ezen túl hathatós segítséget kell nyújtani a már ver­senyző kollektíváknak. (ks) Takarékoskodnak a nyersanyaggal A Královo Polei Gép­gyár dolgozói a múlt évben is nagyszerű eredményeket értek el a nyersanyaggal való takarékos gazdálkodás­ban. A gyártmányok előállítására tervezett nyersanyagot 1959-ben 3971 tonnával csökken­tették és ezzel több mint tízmillió koronát takarítottak meg. Az anyagtakarékos­ság elérésében legna­gyobb érdemük a ter­vezőknek van, akik az anyagszükséglet új szá­mításai alapján és a nagyobb szilárdságú anyagok felhasználásá­val eredményesen csökkentik a gyártmá­nyok súlyát. I

Next

/
Thumbnails
Contents