Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-24 / 54. szám, szerda

A munkához való viszony a szocializmusban Gondolatok Lenin : A munkáról írt művének gyűjteménye felett A nagy Lenin születésének 90. évfordulója előtt újra és újra belelapozunk a munkáról írott értekezéseibe, tanulmányaiba, beszédeibe. Ismételten áttanulmányozva a felbecsülhetetlen művet, csak azt mondhatjuk: Sokat és eredményesen tanultunk Vlagyimir Iljics Lenintől. TV aponta újabb hírek érkeznek a széles dolgozó tömegeknek a termelésben elért sikereiről. A dolgozó tömegeknek ez a lendülete, alkotó kezdeményezése vajon véletlen jelenség hazánk gazdasági életében? Nem, nem véletlen. A szocializmus szükségszerű velejárója, a dolgozóknak a munkához való új viszonyából fakad. De hogy ezt megérthessük, világítsuk meg - Lenin nyomán kissé részletesebben, mi a munka új jellegének objektív alapja a szocializmusban, miért és hogyan alakul ki a munka iránt az új, kommunista magatartás. A társadalom léte szükségessé teszi, hogy a társadalom tagjai mindennapi szükségleteik kielégítése céljából anyagi javakat termeljenek. Minden társadalom létalapja a munka. Az emberek az anyagi javak előállításakor nemcsak a természettel, hanem egymással is kapcsolatba kerülnek, termelési viszonyok jönnek létre. A termelési viszonyok rányomják bélyegüket a termelési folyamatra, meghatározzák a munka jellegét. Á munka jellege meghatározza a munkához való viszonyt is, az emberek magatartását a munka iránt. A munkaerők kizsákmányolása esetében a dolgozók sem anyagilag, sem erkölcsileg nincsenek érdekelve abban, hogy jobbat és többet termeljenek, hisz munkájukkal csak a kizsákmányolók hasznát növelik. Az új technika bevezetését közömbösen, sőt ellenségesen nézik. A termelőeszközök minden tökéletesítése a kizsákmányolás tökéletesítését, a szenvedések és a nyomor fokozását eredményezi. A társadalmi haladás minden eredményét a kizsákmányolók fölözik le. • A magántulajdon és a tőkés termelési viszonyok felszámolása gyökeresen megváltoztatja a munka jellegét. A szocializmusban a munka új jellege mindenekelőtt abban jut kifejezésére. hogy kizsákmányolástól mentes munka. Lenin ezzel kapcsolatban a következőket írja: „..ez az emberiség egész történetében a legnagyszerűbb változás, amikor a kényszermunkát felváltja a saját magunk javára végzett munka ... Évszázadokon át idegennek végzett munka, a kizsákmányolók javára folytatott kéft/szermunka után először nyílik lehetőség arra, hogy sajátmagának dolgozzék, méghozzá úgy dolgozzék, hogy a modern technika és kultúra minden vívmányára támaszkodhatik." (Lenin-Sztálin: A munkáról, 99. oldal, Szikra kiadás, 1950.) A

munka jellegének gyökeres megváltozása, a munka új jellege a szocializmusban gyökeres változást eredményez az embereknek a munkához való viszonyában is. A szocialista tulajdon, a szocialista termelési viszonyok megteremtik a munkához való új magatartás objektív szükségességét és objektív alapját. A tömegekben, amelyek csak nemrég rázták le magukról a kizsákmányoló osztályok elnyomását, mélyreható változás és széleskörű forrás, erjedés megy végbe. Persze ez a változás nem mehet végbe önmagától, spontán módon, súrlódások, nehézségek nélkül. A szocialista ternlelési viszonyok megteI remtik a munkához való új viszony 1 kialakulásának lehetőségét. Ezt a lehetőséget azonban valósággá kell átváltoztatni. Természetesen a kapitalizmus megdöntésével még nem változik meg egy csapásra a dolgozóknak a munkához való viszonya, nem tanulnak meg egyik napról a másikra a társadalom érdekében dolgozni. A munkához való új viszony kérdését taglalva Lenin azt tanítja, hogy ez a változás nehezebb, mélyrehatóbb, alaposabb, döntőbb jelentőségű, mint a burzsoázia megdöntése, mert ez a magunk renyhesége, fegyelmezetlensége, kispolgári önzése feletti győzelmet jelenti azokon a szokásokon, amelyeket az átkozott kapitalizmus hagyott örökségül a munkásoknak és parasztoknak. A munkához való új viszony kialakulása szükségessé teszi a széles dolgozó tömegek kommunista nevelését, a tömegek átnevelését. A proletárdiktatúra egyik funkciója éppen a dolgozó tömegek nevelése. A jelenkori idealista, revizionista burzsoá pedagógusok és pszichológusok az emberi természetet vizsgálva azt állítják, hogy az ember természete megváltozhatatlan. Az ember természetét állítólag az ösztönző és az öröklés, a veleszületett tulajdonságok határozzák meg. Szerintük a haladás csak az anyagi javak termelése területén lehetséges, az erkölcs terén az emberiség egy helyben topog. Ez az „elmélet" a tőkés társadalom valóságát, a kapitalista erkölcsök embertelen jellegét tükrözi. Ezeknek az állításoknak valótlansága nyilvánvaló. \ valóságban, ahogy arra a marxizmus-leninizmus rámutatott — „a lét határozza meg a tudatot", az emberek tudatát, erkölcsét, magatartását az őket körülvevő társadalmi viszonyok határozzák meg, mindenekelőtt a termelési viszonyok. A termelőerők jellegének, valamint a termelési viszonyok jellegének megfelelően, minden társadalom kialakította a maga tipikus, sajátos embertípusát. A tőkés társadalomban az individualizmus, az önzés, a kapzsiság a kizsákmányolók jellemvonása. Mindezeket a sajátosságokat a termelőeszközök magántulajdonán alapuló termelési viszonyok hozták létre. A magántulajdon és a kizsákmányolási viszonyok felszámolása szükségessé teszi a szocialista termelési viszonyok jellegének megfelelő új típusú ember kialakítását, aki mentes legyen mindazoktól a szocializmussal össze nem egyeztethető jellemvonásoktól, melyek a kizsákmányoló társadalmak alatt az emberekben kialakultak. Az új, felsőbbrendű szocialista társadalom a termelőerők óriási kifejlesztése mellett az új típusú ember kialakításának is nagy figyelmet szentel. A széles dolgozó tömegek nevelése és átnevelése bonyolult, sokrétű feladat. A szocializmusban — mint a kommunista társadalom első szakaszában — alapvetően megváltozik a munkához való viszony. A munka megbecsülést, dicsőséget, hősiességet jelent. A szocializmusban a munkához való új viszony a szocialista munkaversenyekben, az újítómozgalomban, a szocialista és kommunista munkabrigádokban jut kifejezésre. A dolgozó tömegek saját ügyüknek tekintik a technika tökéletesítését, számos újítással, ésszerűsítéssel, a gépek, szerszámok és berendezések tökéletesítésével lehetővé teszik a munkatermelékenység emelését, a termelés növelését. Hogy milyen jelentős tényező az újítómozgalom hazánk gazdasági életében, az kiderül az alábbi táblázatból: A feltételezett megtakarítás összege Benyújtott újítási javaslatok száma Megvalósítc újítási javaslatok száma A feltételezett megtakarítás összege 1956-ban 166 968 80 514 1 009 412 902 1957-ben 192 330 39 381 1 320 785 132 1958-ban 226 652 108 685 1 398 629 066 Az Állami Statisztikai Hivatal most közzétett közleménye szerint 1959ben több mint 250 000 újítási javaslatot nyújtottak be. A burzsoá tollforgatók egész papírhegyeket írtak és írnak össze, hogy felmaqasztalják a konkurrenciát, a vállalkozói szellemet. Azt állítják, hogy a magántulajdon felszámolásával megszűnik a vállalkozói szellem, megszűnik a verseny. Lenin ezeket az álokoskodásokat szétzúzva a következőket írja: „A szocializmus nemcsak nem fojtja el a versenyt, hanem ellenkezőleg, először teremti meg annak lehetőségét, hogy a versenyt valóban széles, valóban tömegméretekben alkalmazzák, hogy valóban' a dolgozók többségét vonják be az olyan munkába, ahol megmutathatják, mit tudnak, ahol kifejleszthetik képességeiket, ahol megnyilvánulhatnak azok a tehetségek, amelyek a népben, e frissen buzgó forrásban megvannak, s amelyeket a kapitalizmus ezer és ezer, millió és millió esetben eltiport, elnyomott és elfojtott. A mi feladatunk most, amikot szocialista kormány van hatalmon, az, hogy megszervezzük a versenyt." (Lenin, idézett mű 98. old.) A szocialista verseny — ezt évről évre mutatkozó mind nagyobb eredményeinken mérhetjük le — az az emelő, amelynek segítségével a munkásosztály egész gazdasági és kulturális életét gyors ütemben kifejleszti. A szocialista verseny és a tőkés konkurrencia között lényeges különbség van. A szocialista verseny célja nem a magasabb profit, hanem a szocialista termelés fejlesztése és tökéletesítése. A tőkés verseny, a konkurrencia eredménye az egyik veresége és a másik győzelme, a gyengébbek eltiprása. A szocialista verseny ezzel szemben segítséget nyújt az elmaradottabbaknak, hogy az élenjárók színvonalára emelkedjenek. Hazánkban is a szocialista munkaverseny, az eredményes szocialista munkabrigád mozgalom és Gagaňova követői nagy mértékben hozzájárulnak a tervek teljesítéséhez és túlteljesítéséhez, a munkatermelékenység szakadatlan növekedéséhez, az önköltség csökkentéséhez. Dártunk nagy jelentőséget tulajdonit a szocialista munka brigádjainak. Jelenleg a legkülönbözőbb szakmák százezernél több dolgozója vetélkedik, több mint tízezer élenjáró kollektívában a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért és az érdeklődés a dolgozók részéről egyre fokozódik. Örömmel és elégtétellel állapíthatjuk meg, a versenyző kollektívák tisztában vannak azzal, hogy a munka mellett nem kevésbé fontos a szocialista életforma. Ez a feltétele — és ezt nyomatékosan hangsúlyozzuk minden alkalommal - az új, magasabb színvonalú öntudatnak. E nélkül nem születik meg az új ember, e nélkül a szocialista munka brigádja nem eleven valóság, A párt-, ifjúsági- és szakszervezetek feladata, hogy minden vonalon, ez idő szerint különösen a mezőgazdaság szakaszán, hatékonyan támogassák a brigádmozgalmat. • * * A kommunizmus első szakaszában, első fokán, vagyis a szocializmusban, a munka jellege gyökeresen megváltozik és a dolgozóknak a munkához való viszonyában is gyökeres változás következik be.- ' 1 A munkához való új viszony a legszebb és legnemesebb vonása az-ftj típusú embernek. Ennek ellenére a szocializmusban a munka még nem kommunista munka. A szocializmusban — napjainkban — a munka még mindenekelőtt a megélhetés eszköze. A kommunista társadalom felső fokán a munka kommunista munka lesz. Lenin a következőképpen határozta meg a kommunista munkát: Kommunista munkán, a szó szorosabb és szigorúbb értelmében, a társadalom érdekében kifejtett ingyenes munkát értjük... a kommunista munka önkéntes munka, normák nélküli munka, olyan munka, amely nem számít díjazásra, nem szab fizetési feltételeket, amelyet azért végeznek, mert a közösség érdekében végzett munkát megszokták, amely abból a (szokássá vált) tudatos belátásból fakad, hogy a közösség érdekében dolgozni kell — a kommunista munka nem egyéb, mint az egészséges szervezet szükséglete." (Lenin, idézett mű, 200. oldal.) Hogy ez nem utópia, azt bizonyítja az is, hogy ez a kérdés már felvetődött, hogy ezt az élenjáró proletariátus (a kommunista párt) és az államhatalom egyaránt felvette. Ahogy Lenin mondta: „Hogy nagy dolgokat érjünk el, kicsinyekkel kell kezdenünk." Az új munkafegyelmet megteremteni, az emberek közötti társadalmi kötelékeknek új formáit létrehozni, új formákat és módszereket teremteni az emberek munkába való bevonására — ez évekre, évtizedekre terjedő munka. Ez a munka — a leghálásabb és a legnemesebb munka. ügész történelmi korszakra van szükség ahhoz, hogy az emberek áttérjenek a kommunista munkára. Ennek az áttérésnek objektív anyagi alapjai a kommunizmus műszaki-anyagi alapjainak kiépítésével valósulnak meg. A Szovjetunióban szemünk láttára megy végbe ez a történelmi jelentőségű átalakulás és nincs túl messze az az idő, amikor velünk együtt a többi szocialista ország is rátér erre az útra. Ehhez azonban kitartó, türelmes és sokoldalú nevelőmunkára van még szükség. De ez a hálás és nemes nevelőmunka megéri a fáradságot. Szily Imre íl ÚJ szó Állampolgári kötelesség Hetente egyszer — pénteken este — kivilágosodnak az Ajnácskői Nyolcéves Középiskola egyik tantermének ablakai. A tábla előtt a helybeli iskola fiatal tanítónőjét, Nagy Ágnest láthatjuk. A padokban meglett emberek, férfiak, nők, a szlovák nyelvtanfolyam résztvevői szoronganak a gyermekek számára méretezett szük padokban. Pál Lajos és felesége, Jakub István szintén a feleségével, Kati Lajos, Pál Magda és sokan mások pontosan megjelennek az iskolában, hogy tanuljanak. — Gépész vagyok és fontosnak tartom, hogy a cseh és a szlovák szakirodalom termékeit eredetiben olvassam — mondotta Szamos Dezső. — Azonkívül állampolA tömegszervezetek életéből Szerkesztőségünkbe naponta érkeznek levelek, melyek a különféle kéréseken kívül • értékes tudósításokban számolnak be a tömegszervezetek életéről is. A nőbizottság Bélyben írja Illés Bertaián bacskai levelezőnk — jól dolgozik az utolsó időben. Az asszonyok a HNB fogadótermét kidíszítették s ott tartják már a népszerűvé vált névadási ünnepségeket, melyeken a nőbizottság tagjai is részt vesznek, a csecsemőt és a szülőket üdvözlő beszéddel fogadják és átadják az ajándékokat. A királyhelmeci járás alkotóversenyére már nagy szorgalommal készülnek az egyes községek. Eddig 50 csoport, köztük 7 színjátszó, 27 tánccsoport, 4 zenekar és 3 egyéb csoport jelentkezett. Ezer személy részvételére számítanak. A CSISZ-szervezetekrőI többen írtak. Hicér Barna Kőrösről a jólészi fiatalok munkájáról számol be. Az alapszervezetnek eddig 25 tagja van. Ugy látszik, mintha téli álmukat aludnák, pedig most lenne itt az ideje, hogy kulturális tevékenységet fejtsenek ki. Nem törődnek a falu problémáival, nem látogatják a gyűléseket és a kultúresoport sem működik. Pedig — írja — volna sok megvitatni való dolog a falufejlesztés terén és az EFSZ-ben is. A komáromi KerUleti Fémmegmunkáló Üzem CSISZ-szervezetének munkája - Illés Valentin levelezőnk szerint — megjavult, amióta új vezetőséget választottak. A felszabadulás 15. évfordulója alkalmából felajánlást tettek 60 óra ledolgozására e hónap végéig, ezenkívül összegyűjtenek 2000 kg ócskavasat. Politikai kört szerveztek — „A párttól tanulunk" címen, az ifjúsági alkotóversenyre kulturális műsorral több tag jelentkezett, továbbá egy szobrot és egy kukoricaszárltót készítenek el. Régi, az első köztársaság idejéből való párttagok gyűléséről számol be Kovácsi István érsékújvári olvasónk. A CSKP 40. éves évfordulójára, gyűjtik össze a helyi- és vidéki munkásmozgalom történetéhez szükséges adatokat. I gíri kötelességemnek Is tartom az államnyelv megtanulását. A hallgatók között vannak olyanok is, akik már kissé jártasak a szlovák nyelvben. így például Sznyida Kálmánné. Ő azonban nem elégszik meg azzal, hogy megérti az ún. konyhanyelvet. A cseh és a szlovák irodalom is érdekli. Verseket, regényeket akar olvasni — eredetiben. Ezért tartozik a szorgalmas hallgatók közé. A legjobb tanulók egyike a fiatal Mtkus István. A borbély-szakmában tanonckodik. Ez is olyan munkakör, amelyben igen fontos a szlovák nyelv tudása. Egyben valamennyi hallgató megegyezik. Köszönet jár Nagy Ágnes tanítónőnek, aki példás türelemmel magyarázza a szlovák nyelv titkait, aki tudja, hogy ezzel is hazánk népeinek egymáshoz való közeledését segíti elő. Agócs Vilmos, Ajnácskő Kedves vendégek A napokban a Szovjetunióból komszomolcsoport látogatott el Modrára, ahol egy napot töltött. Meglátogatták a helybeli mezőgazdasági szakiskolát, ahol a tanitók és a diákok nagy szeretettel várták őket. Bartoš elvtárs, az iskola igazgatóhelyettese fogadta a csoportot. Utána Rácz elvtárs, a CSISZ elnöke beszélt. A jelenlevők kis emléktárgyakkal ajándékozták meg a vendégeket. A barátkozás táncmulatsággal fejeződött be, s nagyban folyt az ismerkedés, a víg szórakozás. Beszélgetés keretében megismerkedtek a szervezet és az iskola munkájával, s az iskola gazdaságában meglátogatták az egyes termelési ágakat. Szalontay László, Modrg A polgári ellenőrzés feladatairól Zselízen járási értekezletet tartottak, amelyen 42 község képviseltette magát mintegy 110 küldöttel. Az értekezleten a polgári ellenőrök fontos feladatainak és megszervezésének kérdésével foglalkoztak. A Jednota igazgatója arról beszélt, hogy a bonyolultan szétágazó üzemi hálózatnál igen jelentős segítséget nyújthatnak a polgári ellenőrzés községenkénti szervei, amelyek hivatottak lesznek minden üzletben s vendéglátó-üzemekben, textil-, vegyeskereskedésekben, élelmiszerüzletekben, éttermekben, elárusítóhelyeken és általában minden olyan boltban ellenőrzést tartani, ahol közsükségleti cikkek kerülnek eladásra. Az ellenőrök jogköre az árellenőrzésen kívül kiterjed az eladásra kerülő cikkek minőségének ellenőrzésére, ezek árainak pontos betartására; a személyzetnek vevő iránti viselkedésére, az üzemek tisztántartására, stb. A vitában 22 küldött szólalt fel. Igon figyelemre méltó felszólalások voltak a járás egyes községeiben előforduló helytelen kiszolgálásokról, a higiénikus követelmények elmulasztásáról stb. A sérelmek megszüntetésében s a hibák kiküszöbölésében azután még nagyobb segítséget nyújthatnak a polgári ellenőrzésnél megbízott személyek. Patyolat Sándor, Oroszka A tavaszi munkák megkezdéséig minden szövetkezetben el kell készíteni a; évi gazdasági és pénzügyi tervet A

z egységes földművesszövetkezetek tagságával minden részletében megtárgyalt és elfogadott évi termelési és pénzUgyi terv a biztosítéka a termelés fokozásának és a közös gazdálkodás fejlődésének. Ennek érvényesülnie kell különösen ebben az évben. Az 1960. évi mezőgazdasági termelés döntő éve kell, hogy legyen. Ez idén a termelés fokozásával megalapozzuk a jövő évben kezdődő harmadik ötéves tervünk sikeres elindulását. A kassai kerületben, az előző évekhez viszonyítva, most sokkal több szövetkezeti funkcionárius és tag kapcsolódott be az évi terv kidolgozásába. A termelésben és a munkaszervezésben nyert értékes tapasztalatokkal segítettek reális terveket kidolgozni. A kerületi, járási szervek és üzemek a legjobb szakembereket, öszszesen 200 aktivistát küldtek a falvakba a szövetkezetek megsegítésére. A mezőgazdasági termelés ösztönzését előmozdító prerovi felhívást a kassai került magáévá tette. 343 szövetkezet szocialista kötelezettségvállalása meghaladja a 66 millió koronát. Ezt az értékes felajánlást 31 ezer egyéni és 2600 kollektív kötelezettségvállalással támasztották alá. Az évi pénzUgyi és termelési terv kidolgozásánál mindenütt figyelembe vették a termelés növelésére tett felajánlásokat és belefoglalták az egyes szövetkezetek tervébe. A kerületben a JNB földművelési osztályai már jóváhagyták 156 szövetkezet évi tervét. Lassabban halad a tervek előkészítési és jóváhagyási munkája a szövetkezetekben. Ez ideig mindössze 94 szövetkezet hagyta jóvá az egész évi pénzügyi és gazdasági tervet. Nagy a lemaradás a levočai, kežmaroki és Spišská Nová Ves-i járásokban. Az előző évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a legjobban kidolgozott tervek sem mozdítják elő a mezőgazdaság feladatainak teljesítését, ha a dolgozók nem ismerik őket kellőképpen. M

inden szövetkezetben meg kell értetni a dolgozó parasztsággal, mit vár tőle az ország és mit kell tennie, hogy a szocialista nagyüzemi termelés nagyobb eredményeket érjen el és teljesítse a mezőgazdaság fokozott feladatait. MÖZES SÁNDOR ÜJ SZÖ 5 * 1960. február 18.