Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-23 / 53. szám, kedd

Világ proletár jeti, egyesi UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. február 23. kedd 50 fillér XI. évfolyam, 53. szám Lássunk mielőbb munkához A pártunk Központi Bizottságá­nak januári ülésén jóváhagyott in­tézkedések között szerepelt a nemzeti bizottságok albizottságai jogkörének bővítéséről szóló rész is. Ez nagy visszhangot és élénk vitát váltott ki a dolgozók köré­ben. Helyes, hogy vitázunk erről, minden összefüggésében elemez­zük a kérdést és alaposan átgon­doljuk az új intézkedések alapel­veit. Fontos és komoly dologról van szó: a bizonyos kérdésekben döntési joggal felruházott albizott­ságok a maguk munkaszakaszán irányító tevékenységet fognak be­tölteni. Ez nagy változást jelerit nem­csak az albizottságok, hanem a nemzeti bizottságok tevékenységé­ben, egész államigazgatásunkban. Ebből az következik, hogy minden albizottságnak és azok tagjainak a jövőben sokkal igényesebb és fele­lősségteljesebb feladatokat kell végrehajtaniok. S ezt a munkáju­kat nem kezdhetik meg egyik nap­ról a másikra. Erre már most kell gondolniok a nemzeti bizottságok­nak. Könnyebben megértjük az albi­zottságok problémájának jelentő­ségét, ha tudatosítjuk magunkban azt a fontos körülményt, hogy az albizottságokba a nemzeti bizott­ság képviselőin kívül h tagok egy­harmad részét a lakosok közül vá­lasztják. Ebben az esetben is ki­fejezően megnyilvánul a dolgozók tevékeny részvétele az államigaz­gatás irányításában. Pártunk új intézkedései lehetővé teszik — mondotta Antonín Novotný elvtárs — hogy végérvényesen megszün­tessük egyes nemzeti bizottságok­nál tapasztalható azt a rossz gya­korlatot, hogy a nemzeti bizottság munkáját az apparátus irányítja, el kell érnünk, hogy az irányító és döntési tevékenység a nemzeti bi­zottság választott szerveire, a plé­numra, tanácsra és az albizottsá­gokra háruljon. Az eddigi albizottságok sikeres tevékenységének kifejlesztését gyakran a kerületi és járási nem­zeti bizottságok osztályai gátolták, melyek magukra hagyták az ügy­körükbe tartozó albizottságot, nem törődtek vele — gondolván, meg­lesznek nélküle is, minek gyara­pítsák ezzel is gondjukat. Nem csoda, hogy sok helyen emiatt for­málissá vált az albizottság mun­kája. Megtörtént az is, hogy a nemzeti bizottsági tagok, akik az albizottság tagjai is voltak, emiatt észrevételeiket, javaslataikat fel sem hozták az albizottság ülésén, azokról inkább a plénum-üléseken beszéltek, mert ott határozhattak a problémák megoldásáról. Voltak azonban olyan albizottságaink is, melyek igen értékes tevékenységet fejtettek ki. Számunkra az a fon­tos,, hogy kivétel nélkül minden albizottság eleget tegyen küldeté­sének, teljesítse a rá háruló fel­adatokat. Pártunk új intézkedései erre irányulnak. Itt felmerül a kérdés: ha növelni fogjuk az al­bizottságok jogkörét, azzal egy­szerre minden rendbe jön ? A nem­zeti bizottságok fontos szervei má­ról holnapra kielégítő munkát fognak végezni? Erre csak azt vá­laszolhatjuk, hogy az új intézke­dések valóban jó feltételeket te­remtenek az albizottságok ered­ményes munkájának megalapozá­sához. De ez csak a sikeres munka kezdetét jelenti. A jó feltételek eszköz az emberek kezében s ho­gyan fognak azzal élni, attól függ, megtanulták-e a vele való bánás­módot, vanyis idejében elsajátítot­ták-e a szükséges ismereteket, hogy tevékenyen vehessenek részt az albizottság munkájában. Ezzel kapcsolatban felvetődik egy másik kérdés is: Hogyan szün­tetjük meg azt a rossz gyakorla­tot, hogy ne az apparátus irányít­sa a nemzeti bizottság munkáját, mert mint a mondottakból is ki­tűnik, az albizottságok jelentős ré­szének eddigi gyenge és formális tevékenysége épp a nemzeti bi­zottság illetékes osztályának nem­törődömségével volt magyarázható. Most fordított helyzet áll elő. An­tonín Novotný elvtárs a Központi Bizottság januári ülésén elhang­zott beszédében világosan leszö­gezte, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok osztályainak vezetői a nemzeti bizottság taná­csának tartoznak felelősséggel, de munkájukban egyúttal kötni fogja őket az illetékes albizottság hatá­rozata és kötelesek mindazokat a feladatokat teljesíteni, melyeket az albizottság az osztály feladatául kiró. Pártunk Központi Bizottsága ilyen erélyes intézkedéssel szün­teti meg az eddigi helytelen gya­korlatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csökkenni fog a nemzeti bizottság apparátusának jelentősé­ge. A nemzeti bizottságok tevé­kenységének továbbfejlesztésé­ben szükség van az apparátus munkájára. Ezért a választott szervek és az apparátus mun­káját nem állíthatjuk egymás­sal szembe, ellenkezőleg az irányí­tó szervek és a végrehajtó szerv, vagyis az apparátus között az új intézkedések valóra váltásával a harmonikus együttműködés alap­jait építjük ki. Pártunk Központi Bizottsága az új intézkedések alapelveit már jó­váhagyta. Most az a kérdés, hogy a nemzeti bizottságok megtesz­nek-e minden tőlük telhetőt, hogy már most lépéseket tegyenek a nagy jelentőségű határozatok élet­beléptetésére ? Hogy hogyan kezdjünk e mun­kához? A varnsdorfi elvtársakra kell hivatkozni. Az albizottságok számára az elmúlt napokban te­hetséges tagokat nyertek meg. Mi­vel ökonómiai ismeretekkel ren­delkező káderekre volt szükségük, ehhez az üzemek segítségét kér­ték. „Toborzásuk" sikeres volt. Kétségtelen, hogy amikor a nem­zeti bizottságok az új alapelvek' szerint kezdenek dolgozni, az al­bizottságok tagjai már több hó­napos gyakorlatra tesznek szert, ismerni fogják a nemzeti bizottság munkájának problematikáját és helyesen, hozzáértőén tudják majd azt a jogkört gyakorolni, mellyel rövidesen felruházzák az albizott­ságokat. A varnsdorfi elvtársak eljárása meggyőzően bizonyítja, hogy alap­jaiban értették meg, mire irányul a nemzeti bizottságok albizottsá­gainak tevékenységét módosító in­tézkedés és ezért tették meg már most a megvalósításához szüksé­ges előkészületeket. Példájuk kö­vetésre méltó. S ha mindenütt ezt teszik, a nemzeti bizottságok al­bizottságai eredményesen fogják teljesíteni mindazt, amit tőlük tár­sadalmunk elvár, hatékonyan hoz­zájárulnak a nemzeti bizottságok munkamódszerének megváltozta­tásához s — ami igen döntő fon­tosságú körülmény — hozzájárul­nak ahhoz, hogy még szorosabbá váljék a nemzeti bizottság és a dolgozók közötti kapcsolat s foko­zottabb mértékben vonják be a lakosságot az állam irányításába és igazgatásába. HRUSCSOV ELVTÁRS KÍSÉ RETÉVEL SZURABfll Bfl REPÜLT Ma már egyetlen nemzetközi problémát sem lehet megoldani az ázsiai és afrikai népek nélkül DZSOGDZSAKARTA (ČTK) ­MINT MÁR JELENTETTÜK, NYI­KITA HRUSCSOV VASÁRNAP A FORRADALMI INDONÉZ KOR­MÁNY DICSŐ SZÉKHELYÉRE, A 250 EZER LAKÖSÜ DZSOGDZSA­KARTÄBA ÉRKEZETT, ÉS BESZÉ­DET MONDOTT AZ ŐSRÉGI GA­DIAH MADA EGYETEM TANÁRAI ÉS DIÁKJAI ELŐTT. HRUSCSOV ELVTÁRS megállapítot­ta, hogy sok minden megváltozott azóta, hogy az indonéziai ifjúsági mozgalom vezetői, köztük Szukarno jelenlegi köztársasági elnök 1928­ban hűséget esküdtek népüknek. Hruscsov elvtárs kiemelte, hogy az­óta az ázsiai országok nagy része és jelentős számú afrikai ország fel­szabadult, és bomladozik a gyarmati rendszer. A szovjet nép örömmel fogadta Szukarno elnök elhatározá­sát, hogy egy nemzedék életében felszámolja Indonézia gazdasági elmaradottságát, a gyarmaturalom következményét. Hruscsov elvtárs a hallgatóság lelkes tapsa közepette kijelentette: „Rokonszenvezünk a gyarmaturalom maradványainak fel­számolására törekvő népekkel". Hruscsov elvtárs beszédében be­hatóan foglalkozott a nemzetközi helyzettel. Megállapítota: ,',Napjaink­ban reális lehetőség nyílik arra, hogy örökre kizárják a háborút a társa­dalom életéből. E lehetőséget a má­sodik világháború utáni új erőmeg­osztás teremti meg. Nyikita Hrus­csov rámutatott, hogy- a békés együttélés eszméje és a békepoliti­ka széleskörű támogatásra talált a HRUSCSOV ELVTÁRS SZUKARNO INDONÉZ ELNÖKKEL VIDÁM BESZÉL­GETÉS KÖZBEN. (ČTK - Telefoto) világ nagy néptömegei körében, és már sok ország kormánya külpoli­tikai alapelveivé tette a békepolitika és a békés együttélés elveit. Hrus­csov elvtárs hangoztatta, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország kormánya is ezeket az elve­ket tartja szem előtt. Felbecsülhe­tetlen hozzájárulást jelent törekvé­sükhöz Indonézia, India és a továb­bi ázsiai és afrikai országok politi­kája. Kína, Indonézia, India és a többi ázsiai és afrikai ország rész­vétele nélkül ma egyetlen komoly nemzetközi probléma sem oldható meg. A béke erői, a békepolitika hívei korlátlan erőkre támaszkodnak, ame­lyek elveszik a támadók kedvét —> folytatta — és rámutatott arra, hogy a szocialista országok területe ma a világ egynegyed részét képezi. Itt él az emberiség egyharmada. Ezek az országok a világ általános ipari termelésének több mint felét fogják produkálni 1965-ig, és a hatalmas gazdasági erőik a békének és a bé­kés együttélés elveinek védelmét fogják szolgálni. Hruscsov elvtárs beszéde további részében rámutatott az atom- és rakétafegyverek terén elért szovjet fölény nagy jelentőségére a világ­béke védelmezésében. A Szovjetunió függetlenségének védelmében kény­telen volt megszervezni e fegyverek gyártását, mert nem volt más kiút a világbéke megvédésére. Ha ezt nem tettük volna meg, lehet, hogy azóta már egy újabb háború láng­jainak esett volna martalékul a vi­lág. Az új tények azonban meghát­rálásra kényszerítették az agresszió követőit. Hruscsov elvtárs ezzel kap­csolatban leszögezte, hogy a Szov­jetunió nem akarja kihasználni fö­lényét arra, hogy más országokra rákényszerítse társadalmi rendsze­rét vagy ideológiáját. Készek va­(Folytatás a 3. oldalon) Felkészülten a tavaszi munkákra Nappal kellemes, enyhe időjárás, kora reggel pedig még gyenge talajmenti fagyok jellemzik február hóvégi napjait. A fokozatos fel­melegedés következtében nagyon sok helyen már felengedett a föld fagya és a télvégi szelek gyorsan szárítják a szántóföldek területét. JÓL GAZDÁLKODJUNK A TALAJNEDVESSÉGGEL Köztudomású, hogy tavaly ősszel igen kevés csapadék hullott föld­jeinkre és a vékony hótakaróból a tél folyamán ugyancsak kis mennyi­ségű hólé hatolt be a talajba. Már i Üzemeink életéből ;j ® A Roudnice nad Labem-i Cukor- i :!gyárban a műit hónapban megkezdték; ;;a fejőstehenek takarmányozására igen.; ;; előnyös élesztővel kevert takarmány i I; előállítását. A cukorgyár ily módon i a kampányon kívül is kihasználja gé- i ipi berendezéseit. Naponta 200 mázsa; : ilyen takarmányt készít és szállít a ! ; járás EFSZ-einek. Az élesztővel dúsí- j j; tott takarmánnyal való etetés kUiönö- j ; sen a téli és tavaszi hónapokban fon­j I tos. A roudnicei járás azon EFSZ-ei-: ;ben, ahol élesztővel dúsított takar-l jmánnyal etetik az állatokat, a tejho- j izam 14 nap alatt naponként és te-; ihenenként egy literrel emelkedett.; :A tejhozam állandóan növekszik, úgy-; ;hogy a szövetkezetesek napi legkeve-; jsebb két literrel több teire számíta-; Inak tehenenként. • A prágai Űt- és Vasútépítés j :;n. v. dolgozói, akik részt vesznek a; ii hazánkat átszelő autóút építésében,; iimár most gondosan felkészülnek a; j j munkára. A Prágát Humpoleccel ösz­i ;;szekötő mintegy 95 kilométer hosszú; íjelső útszakasz építésének megkezdé- j ijsét már a jövő évre tervezik. Csak; iiezen a szakaszon négy nagyobb híd.; •!56 aluljáró és 30 felüljáró építése;: Ü szükséges. Az új autóút építése fo-i: Ülyamán nagy mennyiségű, kilométeren- ji liként átlag mintegy 27 ezer köbmé-1; •ter föld eltakarítására lesz szükség. O A kassai vasútvonalon tavalyi Ül6 702 túlsúlyos szerelvényt indítót­i i;tak útnak, melyekkel a meghatározott; Üterhen felül csaknem 6 millió tonnát i ^szállítottak. A kassai vasúti körzeti ;;dolgozői az üzemanyag fogyasztását i ;iis lényegesen csökkentették, mégpedig; ;;8518 tonnával. A kassai vasútvonalon; :;a túlsúlyos mozgalom ez évben is si- ji iikeresen indult. Januárban 1158 túl- j: ;;súIyos szerelvény vett részt a vasúti ji Üteherszállításban, melyek a tervezet-;! Ü ten felül 389 133 tonna árut szállítót- j; -tak. i: magában ez a tény is arra figyel­mezteti mezőgazdasági dolgozóinkat, hogy korai tajalműveléssel, simítózás­sel vegyék elejét a talajnedvesség el­párolgásának és idejében vessék el a tavaszi kalászosok magvait. MIELŐTT BEKÖSZÖNT A TAVASZ A királyhelmeci járásban idejében felkészültek a tavaszi munkák el­végzésére. A bacskai EFSZ-ben Fe­kete Béla technikus újból átvizsgál­ja az erő- és munkagépeket, hogy kellő pillanatban kezdhessék meg a munkát. A magtárakban szintén jól folyik a vetőmag tisztítása és csá­vázása. Ezen a téren a perbenyíki szövetkezetesek haladnak az élen, akik a magtisztítást gépek segítsé­gével igen gyors ütemben folytatják. MEGKEZDTÉK AZ ÁRPA VETÉSÉT Morvaország déli részén kívül a Hana-síkságon is hozzáfogtak a talaj előkészítéséhez. A prerovi járásban levő cisárovi EFSZ tagjai, amint kis­sé felszikkadt a talaj, megkezdték földjeik simítózását és a múlt hét végéig 40 hektár tavaszi árpát sike­rült elvetniök. A talajelőkészítést és a vetést — amennyire az idő engedi - tovább folytatják. KOLlN KÖRNYÉKÉN IS KÉSZÜLNEK A TAVASZI MUNKÁKRA Kolín — Csehország legjobban ter­mő vidékén mind a szövetkezetek, mind az állami gazdaságok, s a trak­torállomások serényen készülődnek a tavaszi munkák megkezdésére. A gé­pek javarésze már kijavítva, üzem­képes állapotban várja a munkákba való bevetését. Felvételünkön Starý Kolín szövetkezetének műhelyében nemcsak a traktorok, hanem a többi mezőgazdasági gépek, szerszámok javítását is nagy szorgalommal vég­zik. Josef Volejnik technikus már a szénasodrók javításával foglalatos­kodik. (th) Az összefogás eredménye (ČTK) - Gép- és kohóiparunk dolgozói egy évvel ezelőtt meg­vitatták kötelezettség­vállalásaikat, melyek a terv egyenletes telje­sítésére és túlteljesí­tésére irányultak. Eb­ből az alkalomból az anyaggal, különösen az acéllal való legna­gyobbfokú gazdaságos­ság érdekében ígéretet tettek 100 ezer tonna fém megtakarítására és a fémhulladék-szállítá­si terv maximális túl­teljesítésére. Összefo­gásuk az állami terv­ben foglalt feladatok túlteljesítését eredmé­nyezte. Nem kisebbek az anyagtakarékosság terén elért eredményeik sem. A gépipari dolgo­zók a termékek minő­ségének megjavításá­val, könnyebb konst­rukciók előállításával és az anyaggal való jó gazdálkodással 78 698 tonnával csökkentették az anyagszükségletet. A kohóipari dolgozók 45 443 tonna anyagot takarítottak meg. Ezenkívül terven felül 11035 tonna öntvényt, a gépipari dolgozók pe­dig 10 ezer tonna sú­lyú gyártmányt készí­tettek. A fémhulladék lehető legnagyobb mennyiségének szállí­tására irányuló törek­véseiket a többi ipari ágazatok dolgozói is támogatták, így a Ko­vošrot üzem útján ter­ven felül 100 ezer ton­na fémhulladékot jut­tattak kohóinknak. Az anyaggal való jó gazdálkodás érdekében indított mozgalom élé­re ez idén gépipari dolgozóink álltak. Töb­bek között arra töre­kednek, hogy vala­mennyi üzemben az anyagmegtakarítás tervezett mennyiségét legalább 1,5 százalék­kal növeliélc.

Next

/
Thumbnails
Contents