Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-20 / 50. szám, szombat

iA TAVASZ ÜNNEPE * Peking és egész Kína lassanként ismét visszatér a rendes kerékvá­gásba legnagyobb, leghosszabb, leg­vidámabb és legzajosabb ünnepe — a kínai újév, vagyis a tavasz ünnepe után, melyet annak ellenére így ne­A MARS ES LEGKORE MIBEN HASON LÍT EGYMÁSHOZ A MARS ÉS A FÖ LD? * AZ ÉVSZAKOK VÁL­TA KOZÁSA A MARSO N * VAN-E' NÖVÉNYVILÁG A MARSON? * KEDVEZŐTLE N j TÉNYEZŐ: A HŐMÉR SÉKL ET ÉS A LÉGK ÖR RITKA SÁGA * HOGYAN ÁL LA P Í T- | %£e™ho£y aľutcák'aľmlgTô Z'­rítja és a hőmérő higanyszála gyak­ran 10—15 fokkal a fagypont alá süllyed. Legyen azonban az időjárás bármilyen, Kínában már több mint í 2000 éve az ősi kínai naptár szerinti abszorpciós gázvonalai pontosan ösz- £ újév napján üdvözlik a tavasz érke­szeesnek a Föld légkörének abszorp- jt zését, akár a déli fekvésű Kanton­ciós gázvonalaival. Elvárható volt, í ban, ahol örök a tavasz, a nyár, akár hogy a vonalak intenzitása megvál- belső Mongóliában, ahol a tél hidege tozik, mert ha a két vonalat egymás- £ szibériai fagyokra emlékeztet, ra helyezünk, erősebb lesz. Ámde * A kínaiak tavaszi ünnepe a mi ka­a színképvonal intenzitásának abszo- j rácsonyunkhoz és szilveszteri éjsza­lút mérése nagyon nehéz. Éppen «- WnH»w tmannift Ho talán mén JUK ME G A MARS LÉGKÖRÉNEK VEGYI ÖSSZETÉTEL ÉT? » MILYEN GÁ ZOKA T: TARTALMAZ A MARS LÉGKÖRE? * AZ ŰRHAJÓSOK KILÁTÁSAI A z új szovjet óriásrakétákkal nemrégen végrehajtott sike­res kísérletek igazolják, hogy nincs messze az az idő, amikor az ember útrakél a világűrbe, a legközelebbi égitestek felé. Kozmikus szomszéda­ink közül a Hold, a Vénusz, és a Mars jön számításba. A legnagyobb érdeklődést mindenkor a Mars kel­tette. Ennek oka a Mars felszíne, mely feltűnően hasonlít a földré­szek felszínéhez és sejteti, hogy ta­lán lehet rajta élet. Vizsgáljuk meg röviden, mi késztette a csillagászo­ka erre a feltevésre. Ha nagy távcsővel vizsgáljuk a Marsot, sötét és világosabb folto­kat látunk felszínén. Látjuk továbbá, hogyan forog tengelye körül, te­hát, hogy itt is éppúgy váltakozik a nappal és az éjszaka, mint ná­lunk a Földön. A Földön 24 óráig tart a nap és az éj, a Marson pe­dig 24 óra 41 percig. A Mars ten­gelye 65,2 fokos szöget képez kör­pályája szintjével, tehát a valóság­ban azonos a Földével. így az folyamán négy évszak váltakozik Marson: a 199 földi napig tartó tavasz, a 182 napig tartó nyár, a 146 napig tartó ősz és a 160 napig tartó tél. A Marson összesen két földi évig, pontosan 686,98 napig tart az év. Az évszakok váltakozá­sát a Mars felszínén észlelhető fel­tűnő változások kísérik, melyekre a csillagászok mát a múlt évszázadok­ban felfigyeltek, de rendszeres ta­nulmányozásukat csak Schiaparelli olasz csillagász kezdte el a múlt század közepén. Ha a Mars félte­kéjének azt a részét vizsgáljuk, amelyen éppen tél van, látjuk, hogy pólusát nagy fehér takaró borítja. Ezt sarki hósipkának nevezzük. A tavasz beköszöntésével emelkedik a Mars hőmérséklete, a fehér sarki hósipka összezsugorodik és egyre jobban a sark környékére húzódik vissza. Azok a helyek, amelyekről visszahúzódott (s egyes más helyek is), előbb sötét színűek, majd ké­keszöld, zöld színre változnak - s egész nyáron ilyenek, az ősz elején pedig sárgásbarnává kezdenek vál­tozni. Majd a sarkok felől megint képződni és terjedni kezd a fehér hósipka, mely a nyáron teljesen el­tűnt. Ilyen változások évente rend­szeresen megismétlődnek. TVTár Schiaparelli megmagyarázta e változások okát. Szerinte ha­sonló folyamatok évente a Földön is lejátszódnak. Télen hó födi az északi részeket (melyek nálunk Közép-Európáig terjednek) ez a fe­hér sarki hósipka. Tavasszal a hó elolvad és észak felé húzódik. Az eltűnt hő helye nedves és ezért sö­tét. Kedvező hőmérséklet mellett ki­kel a növényzet, zöld területek tűn­nek fel. A növények a tavasz és a nyár folyamán fejlődnek és az ősz elején elhalnak. A levelek megsár­gulnak, a fű megbarnul. Ez a zöld színnek barnává változása, melyet a Marson is megfigyeltek. És amikor megint esni kezd a hó, a sarki hó­sipka lejjebb terjed. Ezt a magyarázatot általánosan el­fogadták, sőt a további feltevések­nek is ez volt az értelmük: ha van a Marsnak növényzete, miért ne len­ne állatvilága, sőt miért ne lenné­nek értelmes lényei: marslakók. Azt hitték, a marslakók fejlett techni­kájára vall az úgynevezett csator­nák észlelése. Ezek a keskeny és szabályos alakú vájatok a sivata­gokon keresztül a szabályos zöld oázisokat kötik össze. Egyes kutatók persze már akkor figyelmeztettek az élet kialakulásá­nak kedvezőtlen körülményeire a Marson. Az első kedvezőtlen ténye­ző a hőfok. A Mars másfélszer olyan távol van a Naptól, mint Földünk, ezért 2,25-szerte kevesebb meleget kap. Kiszámítható, hogy ilyen körül­mények közepette a Maijs hőmérsék­lete kb. 30 fokkal alacsonyabb a miénknél, tehát aránylag csekély. A mérések igazolják, hogy a Mars legmelegebb részeinek hőmérséklete délben nem haladja meg a plusz 17 fokott, míg röggel napkeltekor -40 fokra süllyed. A sarkvidékeken velőkig ható 70 fokos állandó hideg uralkodik. További probléma a Mars légkörének sűrűsége és összetéte­le. Tudvalevő, hogy a légkört al­kotó gázok szétterjednek a világ­űrbon. Ez az igyekezet onnan ered, hogy a gáz állandóan nagy sebesség­gel keringő molekulákból tevődik körével, tehát a Mars légkörének össze. Mihelyt valamelyik molekula az úgynevezett szökési sebességnél nagyobb sebességet fejt ki (a Föld­nél ez a szökési sebesség 11,2 kilo­méter másodpercenként), akkor a légkör határára, tehát az úgyneve­zett exoszferába jut és örökre el­hagyja a bolygót. A bolygónak kellő nagyságú vonzóerőt kell gyakorol­nia, hogy a gáz molekulái ne illan­hassanak el. A Föld esetében e fel­tétel jól teljesül: légkörünk mole­kuláinak átlagos gyorsasága egyti­zede a szökési sebességnek, tehát a Föld légköre állandó. A Holdon a légkör molekuláinak gyorsasága és a szökési sebeség között nincs nagy eltérés, ezért a légkör elillant, s a Holdnak máig sincs atmoszférája. A számítások szerint a Marson má­sodpercenként 5,1 kilométert tesz ki a szökési sebesség, tehát éppen elegendő a légkör megtartásához. Ám tekintettel a Mars kisebb von­zóerejére, légkörét kevésbé vonzza felszínéhez és ezért az ritkább, sőt olyan ritka, mint légkörünk 13 ki­lométer magasságban a Föld felszí­ne fölött, tehát a sztratoszférában. Megfigyelhetjük-e vajon az ilyen ritka légkört? \ Mars légkörének létezését elő­ször a sarki fehér hósipkák meg­figyelése alapján észlelték. A sarki hósipkákat ugyanis nemcsak a Mars felszínén található zúzmararéteg és porhó képezi, hanem főként a hideg sarkvidékek fölött lebegő fellegek, melyek kék fénynél egészen tisztán kivehetők, de vörös, vagy infravörös sugaraknál észrevétlenek. Ez olyan tulajdonság, mellyel a Föld légköri rétegei is rendelkeznek. A bolygó átmérője kék fényben nagyobb, mint vörös fényben, mert a kék fénynél a Mars fölötti légrétegeket is mér­jük. A Mars légkörének létezését a fel­legek képződésének és eloszlásának megfigyelése is bizonyítja. Az egyen­lítő környéki sötét területeken a délelőtti órákban gyakran fehér fel­legek képződnek, melyek estére me­gint eloszlanak. A meteorológusok úgynevezett napi felhőzetről beszél­nek. A csillagászok határozottan ál­lítják, hogy ahol fellegek képződ­nek, ott légkörnek is léteznie kell. A Mars légköre létezésének to­vábbi bizonyítéka az az időnkénti borulás, mely eltakarja a bolygó egy részét, vagy az egész bolygót és lehetetlenné teszi felszínének meg­figyelését. További bizonyíték a fény­polarizáció gyors változása, mely a Mars légkörében szétporlott anyag változásával függ össze. Sok ilyen bizonyítékot sorolhatnánk fel. Most pedig nézzük a marsi lég­kör vegyi összetétele megvizsgálá­sának lehetőségeit. Bár nem áU ren­delkezésünkre minta a Mars légkö­réből, mégis meg tudjuk határozni összetételét. A színképelemzés mód­szere szolgál e célra. A színképelem­ző készülékben szivárványszínekre felbomlott fényt sok helyütt finom sötét vonalak szakítják meg. Ezek az úgynevezett abszorpciós vonalak kétségtelenül bizonyítják, hogy a fény valahol a fényforrás és a szín­képelemző készülék között elnyelő, azaz abszorpciós gázrétegen ment keresztül. A színképvonalak hely­zete és intenzitása alapján meg tud­juk határozni az elnyelő anyag ve­gyi összetételét és mennyiségét. A Mars légkörének vizsgálata esetében a Mars felszínéről visszatükröződő napfényt használjuk fel. E fénynek kétszer kell keresztülmennie a Mars légkörén: először a Naptól a Marsig, másodszor pedig a bolygó felszíné­től vissza a világűrbe a Földig. Színképében tehát nyomot kell hagy­nia annak, hogy először is keresz­tülment a Nap légkörén (hisz a Napból indult ki), másodszor a Mars légkörén, s végül a Föld légkörén. Talán lehetetlennek tűnik, hogy ilyen színképben felismerhessük, mely vo­nalak jelzik a Nap, s melyek a Mars és a Föld légkörét. Ám ' ha a Nap légkörét, majd a Föld légkörén ke­resztül hatolt közvetlen napfényt vesszük az összehasonlítás alapjául, mindaz, ami a Mars színképében többlet, csak a Mars légkörétől szár­mazhat. Sajnos a Mars színképében hosszú ideig semmilyen többlet nem volt észlelhető. Ez persze azt je­lenthetné, hogy a Mars légköre ve­gyi szempontból azonos a Föld lég kánkhoz hasonlít, de talán még ezek­nél is sokkal többet jelent. Az óév a családtagok. A volt hűbérurak család­jában valóságos szertartás volt. A ház ura és neje mereven ült trónusán és a család tagjai pontos rangfokozat szerint, a férfiak, a nók, az idósebbek, az ifjab­bak alázattal járultak eléjük. Alig kezdődik az újév ünnepe és az utcákon, az udvarokban és parkokban éjjel-nappal, szakadatlanul durranások hangzanak. Gyermekek, felnőttek, de ag­gok is egyre másra robbanó békákat csapkodnak a földhöz, kisebb rakétákat eregetnek a magasba. A múltban a ta­vaszi iinnep e fontos megnyilvánulásait a lakosság mélv sajnálatfra gyakr-n be­tiltották. A felszabadulás előtt Kínában gyakran olyan volt a helyzet, hogy a rendőrség sohasem volt biztos abban, nem tört-e ki e hatalmas durrogás kö­zepette valamilyen forradalom, nem vo­nul-e be a városba csapataival a polgár­háború valamelyik tábornoka. A város az újév első napjának regge­ezért áttértek a viszonylagos mé­résre: összehasonlították a visszave- \ rödött holdfényt (tudjuk, hogy a ­Holdnak nincs légköre) a Mars fé-' nyével. E két égitestnek természe­tesen az égbolt körülbelül azonos; helyén kellett lennie, mert külön- ' ben a sugarak különböző hosszúsá­ga a Föld légkörében torzításhoz ve-[ zetne. Ilyen mérés járt először po­zitív eredménnyel. A további tökéletesítés során fel­használták Doppler elvét, mely szerint a fény hullámhossza asze­rint változik, ahogyan a fényfor­rás (vagy a fényt visszaverő test, tehát a Mars), hozzánk közeledik vagy tőlünk távolodik. A vizsgált M égítést légkörében fellépő színkép- £ vonalak ily módon a Föld légkö- -K rének színképvonalaival szemben £ vagy a színkép lila, vagy vörös -»c része felé tolódnak el. Ez azt je- M lenti, hogy már nem fedik egymást, hanem szorosan egymás mellett van- £ nak és így könnyen felismerjük őket. $ Ily módon szerezték a Mars lég- * véget ért, és az újesztendő jelszava: lén olyan mintha kihaft volna, az "teák­körének összetételére és a benne J előre friss lendülettel, az új életre, " előforduló egyes gázok mennyiségé­re vonatkozó következő adatokat: A NÉPI KÍNA JANUÁR VÉGÉN ÜNNEPELTE A „TAVASZ ÜNNEPÉT". A KÉPEN; PEKING NYUGATI KÜLVÁROSÁN \K A CSEHSZLOVÁK-KÍNAI BARÁTSÁGRÓL ELNEVEZETT KOMMUNÁJÁBAN PARASZTOK TARKA MŰSORRAL KEDVES­KEDIEK AZ ÖSSZEGYŰLT TÖBB EZER GYERMEKNEK ÉS FELNŐTTNEK. (Foto: CTK — Marcela Hozmanová) ról eltűnnek a szamárkordék, a teher­: ú7munkára * Akf r*äÍTtehetľ J cšäíád"- autôk> a k (' r(iskedo k' a bámészkodók és . uj munkara Aki csak teneti, csaiaa a munkába sietö e mberek milliói. Min­jahoz utazik, legyen az ut bármily denki barátajt> rokonai t látogatja A gáz elnevezése: hosszú, mert a család boldog együtt- „ nap í oi ya má n számos ilyen látogatást léte a tavaszi ünnephez hozzá tartó- tesz. A látogató minden családnál 5—10 nitrogén N, jelen van oxigén 0• <250 széndioxyd CO'j 440 argón Ar jelen van vízgőz . HÍO <3 nitrogénoxid NíO <200 metán CH, <10 ammóniák NH, <2 acetilén C,H­<2 etán CÄ <1 ózón O, <0,05 A fenti táblázattal kapcsolatban Mennyiség atmocentimé- -k <... v , ....... pnv... .wl^u - ^ w H",r,. iüiujjíílu imiiuen i.idiiiuu.t i u—-Lv , . " 5 zik. A kínai vasútigazgatóság közölte, percig időzik, ami éppen elegendő arra, hogy ez idén a tavaszi ünnep előtt hogy egy csésze nem cukrozott zöld és után 54 millió ember utazott vo­nattal. A tavasz megünneplése az jázminteát megigyon, esetleg egy ciga­rettát elszívjon. Azután tovább siet, más családokhoz. Amikor a pekingiek e köte­* utóbbi időkben változáson ment ke- már el tettek> a Li u. L i_ * resztül. Az osi hagyományok es az Ľsa n£ kijrüt lelé s i« tnek ah o, lg napj g Í * ünneplés uj módozatai harmonikusan tart a hagyományos újévi nagyvásár. Az egymásba olvadtak. A nagytakarítás embertömegek tolongása e körúton fe­Kínában is minden háziasszony kö- lülmúí minden képzeletet és elhihetjük a i telessége és amennyiben ezt előbb városatyáknak, hogy a tavasz ünnepének í azért tette, hogy az óév gonosz szel- n é9y napja alatt ez idén 1,7 millió em­* lemeit kiseperje hajlékából, ma már ber kereste fel ezt a helyet Az egész í ezzel a korszerű higiénia követeimé- koru t h K' n?.. kepzomüveszeti aikotasainak T . , , , konyha-kulonlcgessegeinek onasi, elkap­-* nyernek tesz eleget. Igaz ugyan, hogy ráztato szem[ é­e. Mj minde n , áthatö it t. a házak kapuira még mindig tarka nég y, hat> ny0lCi ti z szélrózsával ellátott ... , „>„„„ A r, x, „„,„, -k a napuiid Uiey mii.uiy wim n eq y, hat, nyolc, tíz szélrózsával ellátott megjegyzendő: A nitrogén Ns nagy | selyem szalagok at aggatnak, ame- pálcák, diaboló-pörgetyűk, amelyek per­mennyisegben fordul elO a Mars leg- ^ i vpk r„ Iriilnnféle inéket néldamon- nés közben szirénaszerú hnnnot adnak. mennyiségben körében, de színképelemzéssel nem lehet megállapítani. Ugyanez vonat­kozik az argonra is. A többi gá­zoknál — a széndioxyd — C0 2 — lyekre különféle igéket, példámon- gés közben szirénaszerű hangot adnak, dásokat írnak. A múltban ezekkel a selyemre és bambuszlemezekre festett szavakkal az istenektől boldogságot, képek, vázák, fafaragások, hangszerek, áldást könyörögtek, ma pedig a szo- kl s bábszínházak, csodálatos sárkányok, •* cializmust üdvözlik velük és új si- hossz u ­palcakra íuzott cukrozot t .S3?" kivételével a legnagyobbJf^ges * ÄetT kívánnak az építőmunkában. -J* SXg ÄsÄ mennyiségek vannak feltüntetve, ezt előtt a < jel, O lett a szóban forgó gáz ... centimé­teres réteget képezne. sszehasonlltásképpen megje­gyezzük, hogy a Föld légköre 625 ezer és 168 ezer atmoccntipiéter • nitrogént és oxigént, valamint 2000 ; atmocentimétcr vízgőzt tartalmaz. • A Mars légkörével összehasonlítva azt látjuk, hogy a Marson előfor­duló oxigén a Föld légkörében tar­talmazott oxigénmennyiségnek csu- ] pán 1/672-ed részét képezi, és a -Jc szemben ott kétszer annyi széndio­xyd található, mint a Földön. E számadatok abszolút mennyiségre vonatkoznak. Ha tekintetbe vesszük a Mars légkörének sűrűségét, ak­kor a következő képet nyerjük az az ember, ha naponta végighaladhat, mindig valami újra, lenyűgözőre bukkan­hat. Végül elérkezik annak az ideje, hogy a pekingiek az ünnepnapokra előkészített rendezvényeket is él­vezzék. Persze e téren is nehéz a döntés. Fellép a pekingi opera együt­tese, a színházakban új darabokat mutatnak be, a vidékről, az egyes tartományokból a legkülönfélébb . , x . ^ • , • Egykor Tszao Vang, a konyhaisten coktőI a z i rS nyítható játékgépkocsikig, jelenti a szamada^ előtt a jel. * ige n f o ntos szerepet töltött be és kis úgyhogy e játékok végelláthatatalan tö­Az úgynevezett atmocentimeterek- * sz ob rát minden konyhában e célra mege valóban nehézzé teszi a választást ben mért gázmennyiség azt jelenti, y fenntartott díszes szekrénykébe állí- az örömtől csillogó szemű gyermekek­hogy normális nyomás és hőfok mel- * tották. Ezt az istent ősidők óta a nek. Ez tehát a Liu-Li-Csang körút, ahol 1„.H- „ nontimé. T tfl z ő r zőj e ké n t tisztelték. De nem- a z ember, ha nanonta véninhaJadhat. csak a házi tűzhelyet őrizte, hanem egyben amolyan isteni erkölcsbíró is volt, aki a családi élet fölött őr­ködött. A hagyományok szerint a tavaszi ünnep előtt a mennybe ment, hogy a családról évi beszámolót tartson. A család ezért áldozatokat — rendszerint ízletes ételeket — mutatott be neki, hogy jó hangulatra keltse, és így befolvásolja a kedvező beszámolót. Az áldozati ételeket nemzetiségű dal- és táncegyüttesek l ľ.Ejjeí.1, <io a £ .,„_„„ pmherek fonvasztották pl jöttek el, klasszikus és modern ba­vízgőz aránya is kb. hasonló. Ezzel $ rszrVang ľgľmonľľglľen kedé- lett is látható, a mozikban új filme­lyes fickó volt," aki a mindenhatónak ket vetítenek, kép- és fényképkiőlll­mindig úgy számolt be, hogy az em- tások megtekintésre csalogatnak, Pe­berek alapjában véve angyalok, de k'ng utcáin futóversenyeket rendez­talán kisebb hibáik is vannak. Tszao "c k. az asztalitenisz mesterei bemu­Vangot azonban már régen nyugdíjba tatják ügyességüket., stb. . , - i-i - «i, a-»cküldték, már nincsen szükség rá, A főváros környékén lévő falvak­egyes elemek szazaieKaranyaroi. a ^ az embere k boldogsága már ban a népi kommunák saját ünnepi rdtroaénbôľ°áU Csl ? száza eS I nem az ö véleményétől, hanem az programokat állítanak össze. Meglá­nitrogenDoi au lsbk i szazaienai ^ f öi dö n végzett munkától fugg. fogattam egy ilyen népi kommunát, kepezi argon es széndioxid. Nem j M(jst már cs g y k az idösebbek elbe- amely kultúrpalotával, két klubház­egeszen 1 szaza leköt tesz ki a víz- £ széléseib ői tudhatunk meg róla zal, három mozival, hét népi opera nauč nvi p i - ^ egyet-mást. együttessel és kilenc dal- és tánc­^ A tavasz ünnepe volt valamikor az az együttessel rendelkezik. A faluái ze­-K idő is, amikor minden adósnak fizetnie n ekar vidám dalokat játszott, súly­gőz és a molekuláris oxigén. (A Föl­dön majdnem 30 százalék van be­lőle.) Ilyen körülmények közepette földi j kellett. Ha az ünnep első napjának haj- emelőket láttam, akik gerendákat élőlények és növények a Mars le- X nalaig sikerült hitelezői elol elbújnia, prrlpItpk mfl f vegőjét nem lélegezhetik be és ott rögtön elpusztulnának. Ez persze nem jelenti azt, hogy a természet nem teremtett volna a Marson más szervezeteket, melyek alkalmazkod­tak a szokatlan viszonyokhoz. Le­hetséges, hogy a természet alkotó ereje és az élő szervezetek nagy ^ ... , alkalmazkodó képessége számunkra * mindenkinek munkaja rendes keresete -i-,' íi i x "K van es így nem adosodik el. Azért azon­akkor a jövő évi ünnepig mentesült a emel t? k magasba, melyek két végé­fizetés kötelezettsége alól. De a hitele- rc nehez kolapokat helyeztek. Mtg­zők könnyen segítettek magukon. Akkor csodáltam a gúlaépítők ügyességét. sem oltották el lámpásukat, amikor már hajnalpír derengett az égen, számukra még mindig éjszaka volt, és ha fényes nappal sikerült adósukat elesipniök, bi­zony le kellett szurkolnia tartozását. A mai Kínában már nincsenek uzsorások. ismeretlen élőlényekkel népesítette be a vörös bolygó felszínét, s ha majd az ember először veti meg a lábát a Marson és találkozik velük, ez az esemény bizonyára újabb fel­fedezésekhez és az emberi tudás eddigi ismereteinek további' gyara­podásához vezet. Dr. ZÁVIŠ BOCHNÍČEK van es így ban, úgy mint régen, az ünnep előesté­jén elkészítik a legfinomabb, legváloga­totabb ételeket. Ebben a család vala­hároméves óvodások dal- és tánc­számát. Két komikus konferált és bohó bemondásaikkal könnyekig megnevettették a közönséget, két kislány pedig egy opera-jelenetet adott elő. A táncokat csaknem kivé­tel nélkül a parasztok maguk tervez­ték, a kísérőzenét is ők komponál­ták, csak a műsor összeállításában segédkeztek pekingi szakemberek. mennyi tagja segédkezik. A hússal töltött Mindez és az, hogy meggyőződhettem • .. m; v é fejlődtek az egykor el­tompultságban élő kulik, eloszlatta minden kétségemet, hogy tényleg ta­vasz van, jóllehet künn még mindent ; gombócokat — a kínaiak ínyencfalatjai­| nak egyikét — különös ünnepi buzgalom­: mai készítik. A család a szilveszteri va­: csorát meghitt körben fogyasztja el és : éjfélkor — akárcsak minálunk, kölcsönö­•sen sok szerencsét kívánnak egymásnak hő takar. HARRY SICHROVSKX jÖJ SZŐ 6 * 1960. február 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents