Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-20 / 50. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljétek! SZLOVÄKIÄ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. február 20. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 50. »zám A munkásosztály hathatós segítségével Pártunk minden egyes megnyilat­kozásában, ha a mezőgazdasági ter­melés növeléséről van szó, nyoma­tékosan hangsúlyozza, hogy paraszt­ságunk ezt a kérdést csak a mun­kásosztály sokoldalú és hathatós tá­mogatásával és segítségével oldhat­ja meg. A munkásosztálynak mi­lyen támogatásáról és segítségéről van szó? Vajon a munkásoknak, az üzemek dolgozóinak lehetőségük van rá és módjukban áll, hogy a föld­műveseknek tevékeny segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági terme­lés növelésében? Hogyne, a munkás­osztály igen sokoldalú segítséget nyújthat a földműveseknek. Vegyük csak például a mezőgazdaság gépesí­tését. Nagyon jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági munkák gépesítése nemcsak a földművesek munkájának megkönnyítésében, hanem a me­zőgazdasági termelés növelésében is döntő jelentőséggel bíró tényező. Hisz azt tartja a szólás-mondás is, úgy fizet a föld, amilyen és ameny­nyi munkát belefektetünk. Valóban, a korszerű talajművelő eszközök­nek, a legkülönfélébb gépeknek és szerszámoknak egyre nagyobb a je­lentősége mezőgazdaságunkban. A jó talajművelésnek, az idejében elvég­zendő munkáknak, a termelési költ­ségek csökkentésének nélkülözhe­tetlen kellékei a különféle mezőgaz­dasági gépek. És ha a mezőgazdaság gépesítésében még nem is értünk el a kívánalmaknak megfelelő színvona­lat, ha több mezőgazdasági gépünk munkája még kívánnivalókat hagy maga után, mégis elmondhatjuk, hogy munkásosztályunk becsület­tel teljesíti parasztságunk iránti kö­telességét: egyre jobb és egyre több gépet bocsát a mezőgazdaság rendel­kezésére. A munkásosztály segítségnyújtá­sának egyik igen fontos és hatékony formája az egyes szövetkezetek pat­ronálása. Üzemek, vállalatok munká­sai és dolgozói védnökséget vállal­nak egy-egy szövetkezet felett s gya­korlati segítséget nyújtanak a min­dennapi problémák megoldásában. Igaz, ez a segítségnyújtás az elmúlt évek folyamán eléggé egyoldalúvá vált, jóformán kimerült abban, hogy idénymunkák idején, főleg aratáskor és az őszi termésbetakarításkor a védnökségi üzemek dolgozói segítet­tek a sürgőssé vált mezőgazdasági munkák elvégzésében. Korántsem azért említjük ezt, mintha el akar­nánk vetni a segítségnyújtásnak ezt az elterjedt formáját, mivel valóban adódhatnak olyan helyzetek, hogy a termés megmentése érdekében a mezőgazdasági és üzemi, a falusi és városi dolgozóknak egyaránt csata­sorba kell állniok. Elég, ha a múlt évi termésbetakarítás körülményeire hivatkozunk, amikor az állandó eső­zések olyan helyzetet teremtettek, hogy a gabonát az időjárás elől jó­formán úgy kellett ellopni a földek­ről. S hogy a termést a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikerült meg­mentenünk, ebben döntő részük volt a védnökségi üzemek dolgozóinak is. Ennek ellenére nem csupán az ilyen segítségnyújtásban kell lát­nunk a patronáló üzemek tevékeny­ségének lényegét, annál Is inkább, mivel nem egy szövetkezetben olyan nézet alakult ki, hogy szinte termé­szetesnek és magától értetődőnek tartják, hogy a munka dandárját a védnökségi üzem dolgozói végezzék el, ahelyett, hogy megszilárdítanák a szövetkezetben a munkafegyelmet, jobban megszerveznék a munkát és akkor a maguk erejéből is boldogul­nának. Az ilyen esetek viszont mit jelentenek, illetve mire figyelmez­tetnek? Arra a döntő körülményre, hogy a védnökségi üzemek segítség­nyújtásának a politikai és munka­szervezésben nyújtott segítségben kell elsősorban is és főleg megmu­tatkoznia. A patronáló üzemek és vállalatok dolgozóinak abból kell ki­indulniok, hogy a nagyüzemi terme­lés, a kollektív munka tapasztalatait adják át a még mindebben kevés tapasztalattal rendelkező szövetke­zeti tagoknak. A sok közül jó példa erre a nyit­rai járásban levő nagycétényi szö­vetkezet, amely íelett a nyitrai hely­őrség katonái vállaltak védnökséget. Persze, hogy a katonák jelentős se­gítséget nyújtottak a csúcsmunkák idején, munkaerővel és autókkal siettek a szövetkezet megsegítésére, ámde nem ezt tekintették segítség­nyújtásuk lényegének. Döntő hatást gyakorolt a szövetkezet további sor­sának alakulására az a segítség, amit a tervezésben, a nyilvántartás­ban és a könyvelésben, a munka megszervezésében és a munkafegye­lem megszilárdításában nyújtottak. Arra vezették rá a szövetkezeti ta­gokat, hogy egyéni boldogulásuk el­választhatatlan a szövetkezet ered­ményeitől, annak előrehaladásától. E segítségnyújtás eredményeként tudhatók be, hogy a nagycétényi szö­vetkezet, amely egészen a legutóbbi időkig a járás legrosszabb szövetke­zetei közé tartozott, rövid idő alatt a jó közepesek közé küzdötte föl magát. Sokszor elmondott igazságot ismét­lünk azzal, ha azt mondjuk, hogy a mezőgazdasági termelés lemaradozá­sa komolyan fékezi előrehaladásun­kat, de elsősorban is és legfőképp gátolja az életszínvonal emelkedését. Éppen az üzemek és a városok dol­gozóinak nem mindegy, milyen az "élelmiszerellátás, nem mindegy, hogy az egyes élelmiszerek árát le tud­juk-e szállítani vagy sem. Az pedig, hogy leszállíthatjuk-e az élelmiszer­árakat vagy sem, nem az illetékes szervek jóindulatán múlik, hanem azon, hogy rendelkezünk-e elegendő mennyiségű, a szükségleteket fedez­ni bíró élelmiszermennyiséggel, vagy pedig nem. így hát nem lehet közömbös az üzemi és városi dol­gozóknak sem, hogy mezőgazdasá­gunk teljesíti-e a rá háruló felada­tokat vagy sem. Mindannyiunk jól felfogott érdeke, hogy a földekről esztendőről esztendőre egyre jobb termést takarítsunk be. Éppen ezért pártunknak azt a célkitűzését, hogy a mezőgazdasági termelés növelésé­ben záros határidőn belül döntő for­dulatot érjünk el, nem tekinthetjük csupán a mezőgazdasági dolgozók feladatának, hanem olyan feladatnak, amelynek teljesítéséből a maga mód­ján mindenkinek kl kell vennie * részét. E cél elérése érdekében erősítjük meg a szövetkezeteket és a falva­kat a legjobb káderekkel, politikai­lag és szakmailag egyaránt képzett és felkészült elvtársakkal, olyan em­berekkel, akik munkájukkal, szak­ismereteikkel és szervező képessé­geikkel jelentős hatást gyakorolhat­nak a mezőgazdaságunk előtt álló feladatok teljesítésére. Viszont éppen az a körülmény, hogy káderekkel erősítjük meg a szövetkezeteket, egyáltalán nem csökkenti a patronáló üzemek további segítségnyújtásának jelentőségét. Ellenkezőleg, éppen arról van szó, hogy a szövetkeze­teknek most minden téren a lehető legnagyobb segítséget nyújtsuk. Sú­lyos hiba volna, ha a falura, a me­zőgazdaságba került szakembereket és politikai szervezőket magukra hagynánk. Ellenben ha maguk mel­lett érzik nemcsak a párt és állami szervek támogatását és segítségét, hanem a védnökségi üzemek dolgo­zóinak aktív támogatását is, akkor nem kétséges, hogy a mezőgazdasági termelés növelésére irányuló törek­véseink eredményesek lesznek. Hruscsov elvtárs Indonéziában Hruscsov elvtárs indonéziai látogatása megszilárdítja a két nép barátságát • In­donézia népe igazságos társadalmi rend megteremtéséért küzd • A Szovjetunió mindenkor támogatja a népek függetlenségi harcát j Dzsakarta (ČTK) — Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön meglátogatta Szukarno indonéz köztársasági elnököt, majd részt vett a tiszteletére adott díszebéden. Szukarno és Hruscsov po­hárköszöntőt mondott. SZUKARNO ELNÖK beszédében üd­vözölte Hruscsovot és kijelentette, hogy főként azért hívta meg Indoné­ziába, mert kiváló békeszerető állam­férfiú, akit Indonézia népe a világbéke harcosának ismer; a világ olyan je­lentős tényezője, aki elszántan küzd az imperializmus és a gyarmati uralom ellen, harcol az igazságos és boldog társadalom megteremtéséért. Népünk örömmel és hálával fogadja indonéziai látogatását —, mondotta Szukarno. — Indonézia népe azért is üdvözli Excellenciádat, mert látoga­tása hivatva van még jobban megszi­lárdítani és megerősíteni országaink barátsáoát, s Indonézia jól tudja ezt. Indonézia népe a népek barátságá­nak, a gyarmaturalom és az imperia­lizmus elleni harcnak, az igazságos és boldog társadalomnak jelképét, an­nak a vágynak jelképét látja önben, hogy az emberiség békében, boldog­ságban és barátságban kíván élni. Szukarno elnök továbbá kijelentette, hogy Indonézia népe a gyarmaturalom és az imperializmus alóli felszabadu­lásért, az egységes, teljesen szabad Indonéz Köztársaság megteremtéséért, olyan igazságos és boldog társadalom megteremtéséért küzd, melyben nem létezik embernek ember által való ki­zsákmányolása, ahol a társadalom egyes rétegei nem nyomhatnak el más rétegeket, Indonézia a Föld népeinek barátságáért küzd. E célok lényegében azonosak annak a harcnak céljával, amelyet Nyikita Hruscsov és a szovjet nép folvtat. Tudjuk, hogy a Szovjetunió és In­donézia barátsága nem csupán a két állam formális barátsága, hanem iga­zi, nagyon őszinte barátság. Azért hívtam meg Excellenciádat, hogy indonéziai látogatása még jobban megszilárdítsa és megerősítse a Szov­UZEMBEHELYEZTÉK hazánk első ciklotronját m A Csehszlovák Tudományos Akadémia Prága melletti ftežl Nukleáris M Kísérleti Intézetében, csütörtökön üzembe helyezték hazánk első cik­m lotronját, melyet a nukleáris kísérletek folyamán nyújtott segítség­£f ről kötött szerződés keretében a Szovjetunió szállított. A ciklotront ® fiežben dolgozóink szovjet elvtársak vezetésével szerelték. Ezzel a ciklotronnal (atomrombolás­nál elemi részecskék sebességét gyor­sító berendezés) a deuteronok (nehéz hidrogén atommagjai) mintegy 12,5 millió elektronvolt energiára, míg az alfa-részecskék 25 millió elektronvolt energiára gyorsíthatók. A berendezés fázotron rendszer szerinti munkára is alkalmazható, melynek folyamán 30 millió elektronvolt energiájú protonok nyerhetők. Az e részecskéket körala­kú pályára kényszerítő elektromág­nes súlya 120 tonna. A 120 cm átmé­rőjű polus-ágak között van a ciklot­ron-kamara elhelyezve, melyben a ré­szecskék mozognak un mozgásuk meg­gyorsítására kerül sor. A ciklotron ezenkívül a víz, a lég­üres tér és az energia forrásaiként szolgáló több segédberendezéssel is el van látva. Hűtése lepárolt vízzel történik, melyet saját villamosfűtésű folyadéklepároló állomás állít elő. A ciklotronnal a különféle anyagok­ból készült célpontba ütköző gyorsí­tott részecskék egyes nukleáris reak­ciói vizsgálhatók. E reakciók segít­ségével megállapítható az atommagon belüli nukleáris erő, ami az alapvető tudományos kutatómunka terén szer­zett ismeretek kiterjesztését és elmé­lyítését teszi lehetővé. A ciklotron rá­dióaktív izótopok előállítására is fel­használható. Mivel a ciklotronnal végzett munka folyamán jelentős gamma sugárzás és a gyorsított neutronok erős áramlása keletkezik, a célpontot magába fogla­ló kamara 220 cm vastagságú betonfal mögött van elhelyezve. A ciklotron ke­zelése és üzemeltetésének figyelem­mel követése távolból történik. A sze­mélyzet csak a berendezés kikapcso­lása és a rádioaktivitás felülvizsgálása után léphet a ciklotron közelébe. A párt, a CSISZ és a KSZT felhívá­sára kohó- és gép­ipari üzemeinkből számos fiatal szak­ember érkezik a kunčicei Klement Gottwald Üj Kohó munkahelyeire, hogy segítsen a kunčicei dolgozók fokozott feladatai­nak teljesítésében. Képünkön az üzem­be elsőkként érke­ző Zdenék Hornák hengerészt és Ján Zeman gépészt lát­hatjuk. (V. Švorčík — CTK - felv.) jetuniő és Indonézia barátságát '—"« mondotta beszéde végén Szukarno el­nök. HRUSCSOV ELVTÄRS beszédében hangoztatta, hogy a népek barátságát és közös békeharcát illetően egyetért Szukarno elnök sza­vaival. A szovjet emberek min­dig rokonszenveztek a független­ségért küzdő népekkel, amelyek hazá­juk ellenségeivel szemben szabadsá­gukat védelmezik. Népünk úgyszólván természetéből kifolyólag gyűlöli a gyarmaturalmat. Mindenkor azoknak a népeknek pártján voltunk, amelyek még mindig nem tudtak megszabadul­ni a gyarmati elnyomástól és minden­kor azoknak a népeknek pártján le­szünk, amelyek politikai függetlensé­gük megerősítéséért és gazdasági függetlenségükért küzdenek. Nyikita Hruscsov ezután kijelentet­te, hogy minden országnak, mely ki­vívta politikai függetlenségét, töre­kednie kell gazdasági függetlenségra (Folytatás a 3. oldalon) A neratovicei Spoľma vegyiüzemben több', fajta vegyszert gyártanak a mezőgazda­ság számára. Ez idén bevezették a Dikol és a Lidikol vegyszer gyártását. Mindkét vegyszer hatásos védőszer a növények kártevői ellen. Felvételünkön Josef Merc a vegyszerek adagolását végzi. (ČTK - J. Saroch felvétele) Befejezzük a községek villamosítását (ČTK) — A csehországi községek" villamosítása az Állami Statisztikai Hivatal közlése szerint gyakorlatilag már véget ért. Szlovákiában még 166 község van — a községek mintegy 5 százaléka —, amelyeket ez idén kapcsolnak be az áramhálózatba. Az energetikai dolgozók munkája azon­ban ezzel nem ért véget. A harmadik ötéves terv éveiben a vízi- és hőerő­művek építőivel együttműködve az egyre nagyobb áramfogyasztás biztosításáról kell gondoskodniuk. Hiszen hazánk egy lako­sára számítva 1954-ben 962 kWh áramot fejlesztettünk, ez idén már 1450 kWh-t fejlesztettünk és ez a mennyiség a har­madik ötéves terv éveiben 2250 kWh-ra emelkedik. A villamos energia fogyasztá­sában 1970-ben behozzuk a világ legfej­lettebb országait, mivel az egy főre számított áramfogyasztás 3580 kWh-ra emelkedik. SZÜKSÉG YAN RÁ A területi átszervezés kereté­ben a rimaszombati járás falvaiba is új emberek kerülnek. Pártunk Központi Bizottságának határozata értelmében a járás ti­zenkilenc szövetkezetébe javasoltak új elnököt — és 43 községbe új HNB-titkárt. Ezek az elvtársak a járási nemzeti bizottságról, a járási pártbizottságról, a tömegszerveze­tekből és az üzemekből kerülnek a falvakra. Dénes Gyula jelenleg még a Ri­maszombati Állami Gazdaság igaz­gatóságán dolgozik, mint az üzemi tanács elnöke. Egy a tizenkilencből, aki rövidesen funkciót változtat s Dobócára megy szövetkezeti elnök­nek. Itt lakik már hosszú évek óta, ismeri az embereket, a falut — és ismeri a szövetkezet problémáit. - Mit tekint legfontosabb fel­adatának? — A szövetkezetben nincs minden rendjén — mondja Dénes Gyula. — S ennek okát az emberekben látom. Nem a legjobb a munkaerkölcs — ezen kell elsősorban javítani. Vi­szálykodással nem lehet sokra men­ni... A szövetkezet nem nagy, van elég munkaerő s ebből kifolyólag a tagok nem nagyon akarnak gé­pekkel dolgozni. Ügy mondogatják: „Vagyunk elegen - győzzük mi kézzel is a munkát." Így aztán ért­hető az is, hogy miért nem talál­kozik az ember új munkamódsze­rekkel a szövetkezetben. Ez pedig igen fontos a termelés növelése szempontjából. Erre is nagy súlyt kell fektetnünk. Dénes Gyula tapasztalt ember. Valamikor kovács volt, később az állami gazdaságban traktoros. Po­litikai iskolán is többször részt vett - legutóbb Kassán tanult a féléves pártiskolán. Munkájában mindig becsületes volt s a dobócai szövetkezetesek körében ennek is­mét tanújelét adja majd. A meg­szilárdulásra, a fejlődésre a dobó­cai szövetkezetben is megvannak a feltételek. — Ha összefognak a szövetkezeti tagok, munkájukat odaadással vég­zik a szövetkezet felemelkedése érdekében — közös erőfeszítéssel elérhetjük, hogy a rimaszombati járásban a dobócai szövetkezet egy pár éven belül a legjobbak közé kerül. E z a véleménye Dénes Gyulá­nak. S hogy ez így legyen — a dobócai szövetkezet e seknek ér­demes lesz latba vetni erejüket. Szép cél lebeg előttük s ezt közös akarattal, összefogással és a mun­ka iránti lelkesedéssel el is érhe­tik! (ks)

Next

/
Thumbnails
Contents