Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-19 / 49. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. február 19. péntek 50 fillér XI. évfolyam, 19. szám ÉRDEMES VELE FOGLALKOZNI Sokszor elmondottuk, leírtuk már, s mostanában is beszédtéma, hogy a mezőgazdasági termelés alapja a nö­vénytermesztés. Vonatkozik ez ki­váltképpen az állattenyésztésre, hi­szen minden jó gazdának tudnia kell, hogy hasznot hajtó állattenyésztés el sem képzelhető jó takarmány nél­kül. S a takarmányalapot túlnyomó­részt a növénytermesztés adja. így áll hát a dolog, ha nincs, s nem biztosítunk elegendő takarmányt a jószág részére, hiábavaló az olyan tervezés, hogy mondjuk, sertéshús­ból, tejből és egyéb mezőgazdasági termékből az idén ennyivel és eny­nyivel többet adunk az országnak. A több elérését meg kell alapozni, a szóban forgó esetben több, jő minő­ségű takarmányt kell termelni, mert ez a lényeges. Hiába lesz sok sava­nyú széna, ötször-hatszor renden ázott here, vagy elöregedett, levelét vesztett kukoricaszár. Ha ilyen ta­karmánnyal etetjük a jószágot, gyen­ge lesz a súlyszaporulat, kevés tejet ad a tehén. De ha nagy gondot for­dítunk a takarmányok vetésére, ab­ból termelünk legtöbbet, ami gazdag takarmányértékben, termelési költ­sége pedig minimális, ez már egyik alapfeltétele a nagy hasznot hajtó állattenyésztésnek. S e takarmányok egyike a kukorica. A kukorica az egyetlen takarmány, melyet minden állat szívesen fogyaszt, s az az elő­nye, hogy mind szemre, mind pedig silótakarmánynak csaknem a legol­csóbb. Kiváltképpen, ha silónak ter­meljük, s viaszérésben takarítjuk be, igen jó minőségű takarmányt nyerünk belőle. Érdemes tehát a kukoricával ily módon is foglalkozni és szükséges, hogy a kukoricatermesztés népszerű­sítése, most a tavasz előtt a falusi kommunisták és funkcionáriusok szívügyévé váljék. Minden kommu­nista kötelessége, hogy a párt hatá­rozatát segítse bevinni a tömegek közé, hogy a' határozat az életben valósággá váljék. S hogy a párt is nagy súlyt helyez e növény termesz­tésére, azt bizonyítja a CSKP KB múlt esztendei márciusi ülése, mely a kukoricatermesztés jelentőségét illetőleg határozott álláspontot fog­lalt el. Eszerint az idén még több kukoricát kell termelnünk, mint a múlt esztendőben. A fő cél tehát, hogy az állattenyésztést megfelelő tápdús takarmánnyal lássuk el oly módon, hogy a takarmánytermesztés költségei ne emelkedjenek, és így fokozatosan elérjük, hogy minden mezőgazdasági üzem állatállományát saját maga termesztette takarmány­nyal lássa el. Örvendetes tény, az utóbbi évek­ben a dolgozó parasztság is rájött arra, hogy az állattenyésztésben mennyire nélkülözhetetlen a kukori­ca, s kifizetődik vele foglalkozni. Ezt bizonyítja az a tény, hogy esz­tendőről esztendőre nagyobb terü­leten termelünk kukoricát. 1955-ben például 230 ezer hektáron, tehát a szántóföld 4,5 százalékán termeltünk. A múlt esztendőben a kukorica ve­tésterülete már 400 ezer hektárra szökkent, ez a szántóterület 7,8 szá­zalékát teszi ki. A szövetkezetek te­hát saját maguk is belátták, hogy a párt, az állam, csak jót akar, ha elő­térbe helyezi a kukorica, különösen a silókukorica termelését. Sok szö­vetkezet van, mely mint az ipolysági járásban levő palásti, évről évre fo­kozatosan gyarapítja a vetésterüle­tet. így például 1958-ban a szóban­forgó szövetkezet 14 hektáron ter­melt silókukoricát, s átlag 630 má­zsa hektárhozamot ért el. Rájöttek, hogy kifizetődik, ha akár más takar­mányok rovására is a következő év­ben nagyobb területen termelnek kukoricát. A múlt esztendőben már 138 hektáron csöves-kukoricát, 51 hektáron viaszérésű silókukoricát és 32 hektáron csalamádét termeltek. Nemcsak nálunk, hanem az egész világon, a Szovjetunióban és a szo­cialista országokban is egyre nagyobb életteret nyer a kukorica. Az euró­pai szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek feb­ruári értekezlete is, melyen a me­zőgazdasági kérdésekről tárgyaltak, hangsúlyozta és elsődleges helyre állította a silókukorica termesztés fontosságát, jelentőségét az állatte­nyésztési termelés fokozásában. Is­meretes, hogy tavaly és tavalyelőtt a Szovjetunióban jelentős eredmé­nyek születtek az állattenyésztésben, éppen azért, mert országszerte nagy gondot fordítottak e növény ter­mesztésére. És ennek tudható be jórészt az is, hogy a Szovjetunió az egy főre eső vajtermelésben a múlt esztendő folyamán túlszárnyalta már az Amerikai Egyesült Államokat. A Szovjetunió e nagyszerű példáját követniük kell mezőgazdasági dol­gozóinknak, mert az állattenyésztési termelés fokozásának egyedüli, leg­járhatóbb útja a kukorica vetésterü­letének állandó bővítése. Igaz, föld­műveseink előtt is eléggé ismert, mily hasznos és jó takarmány a ku­korica, még sem árt, ha foglalko­zunk vele, s különösen most, jóval a vetés előtt utána néznek a szö­vetkezetek vezetői, vajon jó talajt választottak-e a kukorica alá, van-e minden szövetkezetnek csíraképes, fajtiszta vetőmagkészlete. Ha mos­tanában, s egészen a vetésig többet törődünk azzal, milyen úton-módon biztosíthatunk nagy kukoricatermést, kevesebb gondunk lesz majd a jövő esztendei átteleltetéssel. Szóltunk már a kukoricatermelés előnyeiről, hadd mutassunk rá hát, miben rejlenek az említett előnyök. Azt már tudja a földműves, hogy nagy termést megfelelő ápolással le­het csak elérni, tehát többszöri ka­pálással. A gépesítés mai fokán nincs is annak semmi akadálya, hogy a négyzetesen ültetett kukoricát négy­szer, esetleg ötször is keresztben, hosszában benyargalja a traktor. A gépesítéssel tehát csökken az ön­költség, mely burgonyához viszonyít­va így fest: 1 kg tápérték előállí­tása kukoricánál 20 fillér, burgonyá­nál 86 fillérbe kerül. A kukorica takarmányértékét szá­mítva is „lepipálja" a többi takar­mányféléket. Egy hektár árpából 2340 keményítőegységet nyerünk, míg egy hektár silókukorica 4260 egységet ad. Hatszáz mázsás hek­tárhozammal 360 kg emészthető fe­hérjét és 5400 kg takarmányegységet ad, ami oly mennyiség, mely elég 1380 kg marhahús vagy 9000 liter tej előállításához. E példák és a gyakorlatból vett eddigi tapasztalatok mindennél fé­nyesebben bizonyítják, miért kell az idén a múlt évihez képest még na­gyobb területen kukoricát termel­nünk. Szükséges ez azért is, mert ez az esztendő az eddigieknél még nagyobb feladat elé állítja a mező-, gazdaság dolgozóit. Tizenkét száza­lékkal kívánjuk növelni a mezőgaz­dasági termelést, mert így követeli a népgazdaság gyors ütemű fejlődése. Ebben a tizenkét százalékos ter­melésnövekedésben benne van a ku­koricatermelés is, benne keil, hogy legyen azért, mert több húst, tejet, vajat csak akkor adhat a mezőgaz­daság a dolgozó nép asztalára, ha sok takarmányt, elsősorban sok ku­koricát termel. Hruscsovelvtárs Dzsakartába érkezett Milliós töme g fogadta a szovjet miniszterelnököt < Dzsakarta (CTK) - Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Burmai Államszövetségbe tett hivatalos látogatása után kíséretével együtt csü­törtök reggel Indonéziába utazott. Hruscsov elvtársat U Win Maun, köztársasági elnök, Nei Win miniszter­elnök, a burmai kormány tagjai, a politikai és a közé­eti tényezők, a diplomáciai testület tagjai, Ledovszkíj szovjet nagykövet kísérték ki a zászlódíszbe öltözött ranguni repülőtérre. Hruscsov elvtárs repülőgépe helyi időszámítás sze­rint 7 óra 57 perckor felszállott és Indonézia felé vet­te az irányt. A repülőgép öt órái út után száilt le Dzsakartában, Indonézia fővárosában. Az ünnepi díszbe öltözött repülőtéren Szukarno köz­társasági elnök és miniszterelnök, Djuanda első mi­i niszter, a miniszterek, képviselők, a politikai pártok és ' közélet képviselői, a diplomáciai testület tagjai és Az idén jóval több kiskoricát vetnek az ünneplő lakos­ság tízezrei fogad­ták Hruscsov elv­társat. A magasrangú szovjet vendég tiszteletére 21 díszlövést adtak le. Szukarno el­nök és Hruscsov elvtárs beszédet mondott. A repü­lőtérről a Merde­ka-palotáig húzódó útvonalon több mint egymillió főnyi tömeg ünne­pelte Nyikita Hruscsovot. SZUKARNO* Indonézia, népe szereti a békét : ^ harcol a vsSágbékéért Excellenciád, miniszterelnök úr! Azt hiszem, nem is kell hangoz­tatnom, hogy milyen hálásak vagyunk Excellenciádnak azért, hogy elfogad­ta meghívásunkat és ellátogatott In­donéziába. Indonézia már többször fogadott szovjet vendégeket: Őexcellenciáját Vorosilov elnököt, parlamenti kül­döttségüket, a kulturális dolgozók küldöttségét és egyéb küldöttséget. Excellenciád látogatása azonban rendkívül nagy jelentőségű. Indoné­zia népe az önök országának és né­pének boldogságáért küzdő kiváló harcost és a világbéke nagy harco­sát látja önben. Még egyszer köszönjük önnek, hogy a nagyhatalmi csúcsértekezlet előkészületeivel kapcsolatos elfog­laltsága ellenére eljött hazánkba. Kö­szönjük önnek, hogy beleegyezett és tíz napról tizenkét napra hosz­szabbítja meg látogatását. Indonéziai látogatása során felke­resi és megtekinti városainkat. Hisszük, hogy a látottakból arra a meggyőződésre jut, hogy Indonézia népe elszántan küzd függetlenségé­ért, az igazságos és virágzó társa­dalom megteremtéséért, a világbé­kéért. (Folytatás a 3. oldalon) A NEMZETGYŰLÉS JÓVÁHAGYTA az 1960. évi állami költségvetést A nemzetgyűlés a szerdai ülés után, melyen a szocialista tábor országainak képviselőin kívül egyes további államok képviselői is részt vettek, csötörtökön az idei állami költségvetés javaslatának megvita­tásával folytatta munkáját. A nemzetgyűlés ülésének második napján folytatott tárgyalásokban a következő elvtársak vettek részt: J. Dolanský, V. Kopecký, V. Širo­ký, L. Jankovcová és O. Šimúnek, továbbá dr. J. Plojhar, dr. E. Šlech­ta és dr. J. Kyselý miniszterek, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, F. Zupka, a KSZT elnöke, V. Dávid kül­ügyminiszter, valamint a kormány további tagjai. Jelen voltak ezenkí­vül a központ,! ..hivatalok, a társa­dalmi szervezetek, a csehszlovákiai és a külföldi sajtó képviselői, a dol­gozók és a tanulóifjúság küldöttsé­gei. A költségvetésről folytatott vitá­ban összesen 17 képviselő szólalt fel, akik valamennyien egyetértettek a javaslattal és az egyes problé­mákra vonatkozólag közölték a vá­lasztókörzeteikben szerzett ismere­teiket, tapasztalataikat, valamint a gazdasági és kulturális életünk egyes szakaszaira vonatkozó tapasz­talatokat is. A nemzetgyűlés a vita befejezése után a délutáni órákban az idei állami költségvetés javas­latát egyhangúlag jóváhagyta. Ez­után V. Kolár előadó-képviselő tá­jékoztatta a jelenlevőket a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsának alapszabályzatáról, a tanács jogkö­rére, kiváltságaira és mentelmi jo­gára vonatkozó megegyezésről, me­lyet a kormány jóváhagyás céljából a nemzetgyűlés elé terjesztett. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a tanács tevékenysége, mely eddig az 1949. évi nyilatkozatban 'sssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssss/sssssssssssss/ssssssss/ssssssssssssssss/ssss/ss/ss/s/s/sssss/^ rrrsfir Nagy gonddal készülnek a tavaszi mun­kákra a Banská Bystrica-i kerület szö­vetkezetesei is. Elhatározták, hogy bőví­tik a takarmány vetésterületét. Már a múlt esztendőben is meggyőződtek arról a kerület szövetkezeteiben, hogy a siló­kukorica igen ért?kes, jó minőségű, de olcsó takarmány. Az idén 10 000 hektár­nyi területen termelnek kukoricát, tehát 4500 hektárral többet vetnek, mint tavaly Az önköltség csökkentését tekintetbe véve elhatározták, hogy a kukoricát na­gyobb részt négyzetesen vetik. Ezzel megteremtik annak a lehetőségét, hogy az ápolást és a betakarítást teljesen gé­pesíthetik. v foglalt elvekhez igazodott, a tag­államok által ratifikált alapszabály­zatban legyen lerögzítve. Idézte a2 említett okirat egyes különösen fon­tos cikkelyeit, pl. az egyenjogúság elvein alapuló gazdasági szervezet demokratikus elveit, a kölcsönös előnyök nyújtásanak, a be nem avat­kozásnak elvét és a tanács eddigi munkája jó eredményeiről tanúsko­dó számos konkrét példát is felso­rolt. A nemzetgyűlés mindkét okirattal egyhangú egyetértését fejezte ki és ezzel a tanács tagjaként a Cseh­szlovák Köztársaság részéről ratifi­kálta őket. A nemzetgyűlés ugyan­csak egyhangúlag jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság és az Etió­piai Császárság közötti baráti és együttműködési szerződést, melyről L. Wait előadó-képviselő mondott tájékoztató beszámolót. Az Etiópiá­val kötött szerződés gyakorlatilag az első becikkelyezett baráti és együttműködési szerződés, melyet a Csehszlovák Köztársaság felszabadí­tásunk óta nem szocialista ország­gal kötött. A nemzetgyűlés ülése befejezéséül megválasztotta idei új elnökségét. Elnökké ismét Zd. Fierlinger kép­viselőt, alelnökké J. Való, A. Ho­dinová-Spurná, dr. Dyonísius Po­lanský, A. Fiala és A. Žiak képvise­lőket választották. Az elnökség to­vábbi 18 tagja sorában J. Harus, J. Štetka, L. Svoboda vezérezredes és Fr. Zupka képviselők foglalnak helyet. A Kunčicei Klement Gottwald Oj Kohó legkorszerűbb, imrr.ár negye­lik nagyolvasztója, melynek építésében különféle üzemekből érkezett több száz ifjú építő vett részt. (V. Švorčík - ČTK felv.) Ai „I |ý$šľ»i EtanyoSvas tót" átadták a hatal kohászok ak A kunčicei Klement Gottwald Oj Kohó negyedik nagyolvasztóját, me­lyet ifjú építőink 45 nappal a kitű­zött határidő előtt állítottak fel és helyeztek üzembe, február 18-án ünnepélyes külsőségek között átad­ták az ifjú kohászoknak. Az ünnepségen a nagyolvasztó épí­tőin kívül jelen voltak Miloslav Vec­ker, a CSISZ Központi Bizottságának elnöke, a CSKP kerületi bizottságá­nak képviselői, a magnyitogorszki szovjet' komszomolisták négytagú küldöttsége és az ostravai pionírok képviselői. A földmunkások, szerelők, hegesz­tők, villanyszerelők munkacsoportjait ifjú olvasztárok, karbantartók váltot­ták fel, akiknek Miloslav Vecker, a CSISZ Központi Bizottságának elnöke képletesen átadta a nagyolvasztót. A nagyolvasztóhoz beosztott négy ifjúsági kollektíva valamennyi tagja kijelentette, hogy versenybe lép a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért. A kollektíva ha­zánk felszabadításának 15. évfordu­lója tiszteletére kötelezettséget vál­lalt, hogy ez év első negyedében ter­ven felül 800 tonna nyersvasat ol­vaszt.

Next

/
Thumbnails
Contents