Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-19 / 49. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. február 19. péntek 50 fillér XI. évfolyam, 19. szám ÉRDEMES VELE FOGLALKOZNI Sokszor elmondottuk, leírtuk már, s mostanában is beszédtéma, hogy a mezőgazdasági termelés alapja a növénytermesztés. Vonatkozik ez kiváltképpen az állattenyésztésre, hiszen minden jó gazdának tudnia kell, hogy hasznot hajtó állattenyésztés el sem képzelhető jó takarmány nélkül. S a takarmányalapot túlnyomórészt a növénytermesztés adja. így áll hát a dolog, ha nincs, s nem biztosítunk elegendő takarmányt a jószág részére, hiábavaló az olyan tervezés, hogy mondjuk, sertéshúsból, tejből és egyéb mezőgazdasági termékből az idén ennyivel és enynyivel többet adunk az országnak. A több elérését meg kell alapozni, a szóban forgó esetben több, jő minőségű takarmányt kell termelni, mert ez a lényeges. Hiába lesz sok savanyú széna, ötször-hatszor renden ázott here, vagy elöregedett, levelét vesztett kukoricaszár. Ha ilyen takarmánnyal etetjük a jószágot, gyenge lesz a súlyszaporulat, kevés tejet ad a tehén. De ha nagy gondot fordítunk a takarmányok vetésére, abból termelünk legtöbbet, ami gazdag takarmányértékben, termelési költsége pedig minimális, ez már egyik alapfeltétele a nagy hasznot hajtó állattenyésztésnek. S e takarmányok egyike a kukorica. A kukorica az egyetlen takarmány, melyet minden állat szívesen fogyaszt, s az az előnye, hogy mind szemre, mind pedig silótakarmánynak csaknem a legolcsóbb. Kiváltképpen, ha silónak termeljük, s viaszérésben takarítjuk be, igen jó minőségű takarmányt nyerünk belőle. Érdemes tehát a kukoricával ily módon is foglalkozni és szükséges, hogy a kukoricatermesztés népszerűsítése, most a tavasz előtt a falusi kommunisták és funkcionáriusok szívügyévé váljék. Minden kommunista kötelessége, hogy a párt határozatát segítse bevinni a tömegek közé, hogy a' határozat az életben valósággá váljék. S hogy a párt is nagy súlyt helyez e növény termesztésére, azt bizonyítja a CSKP KB múlt esztendei márciusi ülése, mely a kukoricatermesztés jelentőségét illetőleg határozott álláspontot foglalt el. Eszerint az idén még több kukoricát kell termelnünk, mint a múlt esztendőben. A fő cél tehát, hogy az állattenyésztést megfelelő tápdús takarmánnyal lássuk el oly módon, hogy a takarmánytermesztés költségei ne emelkedjenek, és így fokozatosan elérjük, hogy minden mezőgazdasági üzem állatállományát saját maga termesztette takarmánynyal lássa el. Örvendetes tény, az utóbbi években a dolgozó parasztság is rájött arra, hogy az állattenyésztésben mennyire nélkülözhetetlen a kukorica, s kifizetődik vele foglalkozni. Ezt bizonyítja az a tény, hogy esztendőről esztendőre nagyobb területen termelünk kukoricát. 1955-ben például 230 ezer hektáron, tehát a szántóföld 4,5 százalékán termeltünk. A múlt esztendőben a kukorica vetésterülete már 400 ezer hektárra szökkent, ez a szántóterület 7,8 százalékát teszi ki. A szövetkezetek tehát saját maguk is belátták, hogy a párt, az állam, csak jót akar, ha előtérbe helyezi a kukorica, különösen a silókukorica termelését. Sok szövetkezet van, mely mint az ipolysági járásban levő palásti, évről évre fokozatosan gyarapítja a vetésterületet. így például 1958-ban a szóbanforgó szövetkezet 14 hektáron termelt silókukoricát, s átlag 630 mázsa hektárhozamot ért el. Rájöttek, hogy kifizetődik, ha akár más takarmányok rovására is a következő évben nagyobb területen termelnek kukoricát. A múlt esztendőben már 138 hektáron csöves-kukoricát, 51 hektáron viaszérésű silókukoricát és 32 hektáron csalamádét termeltek. Nemcsak nálunk, hanem az egész világon, a Szovjetunióban és a szocialista országokban is egyre nagyobb életteret nyer a kukorica. Az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek februári értekezlete is, melyen a mezőgazdasági kérdésekről tárgyaltak, hangsúlyozta és elsődleges helyre állította a silókukorica termesztés fontosságát, jelentőségét az állattenyésztési termelés fokozásában. Ismeretes, hogy tavaly és tavalyelőtt a Szovjetunióban jelentős eredmények születtek az állattenyésztésben, éppen azért, mert országszerte nagy gondot fordítottak e növény termesztésére. És ennek tudható be jórészt az is, hogy a Szovjetunió az egy főre eső vajtermelésben a múlt esztendő folyamán túlszárnyalta már az Amerikai Egyesült Államokat. A Szovjetunió e nagyszerű példáját követniük kell mezőgazdasági dolgozóinknak, mert az állattenyésztési termelés fokozásának egyedüli, legjárhatóbb útja a kukorica vetésterületének állandó bővítése. Igaz, földműveseink előtt is eléggé ismert, mily hasznos és jó takarmány a kukorica, még sem árt, ha foglalkozunk vele, s különösen most, jóval a vetés előtt utána néznek a szövetkezetek vezetői, vajon jó talajt választottak-e a kukorica alá, van-e minden szövetkezetnek csíraképes, fajtiszta vetőmagkészlete. Ha mostanában, s egészen a vetésig többet törődünk azzal, milyen úton-módon biztosíthatunk nagy kukoricatermést, kevesebb gondunk lesz majd a jövő esztendei átteleltetéssel. Szóltunk már a kukoricatermelés előnyeiről, hadd mutassunk rá hát, miben rejlenek az említett előnyök. Azt már tudja a földműves, hogy nagy termést megfelelő ápolással lehet csak elérni, tehát többszöri kapálással. A gépesítés mai fokán nincs is annak semmi akadálya, hogy a négyzetesen ültetett kukoricát négyszer, esetleg ötször is keresztben, hosszában benyargalja a traktor. A gépesítéssel tehát csökken az önköltség, mely burgonyához viszonyítva így fest: 1 kg tápérték előállítása kukoricánál 20 fillér, burgonyánál 86 fillérbe kerül. A kukorica takarmányértékét számítva is „lepipálja" a többi takarmányféléket. Egy hektár árpából 2340 keményítőegységet nyerünk, míg egy hektár silókukorica 4260 egységet ad. Hatszáz mázsás hektárhozammal 360 kg emészthető fehérjét és 5400 kg takarmányegységet ad, ami oly mennyiség, mely elég 1380 kg marhahús vagy 9000 liter tej előállításához. E példák és a gyakorlatból vett eddigi tapasztalatok mindennél fényesebben bizonyítják, miért kell az idén a múlt évihez képest még nagyobb területen kukoricát termelnünk. Szükséges ez azért is, mert ez az esztendő az eddigieknél még nagyobb feladat elé állítja a mező-, gazdaság dolgozóit. Tizenkét százalékkal kívánjuk növelni a mezőgazdasági termelést, mert így követeli a népgazdaság gyors ütemű fejlődése. Ebben a tizenkét százalékos termelésnövekedésben benne van a kukoricatermelés is, benne keil, hogy legyen azért, mert több húst, tejet, vajat csak akkor adhat a mezőgazdaság a dolgozó nép asztalára, ha sok takarmányt, elsősorban sok kukoricát termel. Hruscsovelvtárs Dzsakartába érkezett Milliós töme

g fogadta a szovjet miniszterelnököt < Dzsakarta (CTK) - Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Burmai Államszövetségbe tett hivatalos látogatása után kíséretével együtt csütörtök reggel Indonéziába utazott. Hruscsov elvtársat U Win Maun, köztársasági elnök, Nei Win miniszterelnök, a burmai kormány tagjai, a politikai és a közéeti tényezők, a diplomáciai testület tagjai, Ledovszkíj szovjet nagykövet kísérték ki a zászlódíszbe öltözött ranguni repülőtérre. Hruscsov elvtárs repülőgépe helyi időszámítás szerint 7 óra 57 perckor felszállott és Indonézia felé vette az irányt. A repülőgép öt órái út után száilt le Dzsakartában, Indonézia fővárosában. Az ünnepi díszbe öltözött repülőtéren Szukarno köztársasági elnök és miniszterelnök, Djuanda első mii niszter, a miniszterek, képviselők, a politikai pártok és ' közélet képviselői, a diplomáciai testület tagjai és Az idén jóval több kiskoricát vetnek az ünneplő lakosság tízezrei fogadták Hruscsov elvtársat. A magasrangú szovjet vendég tiszteletére 21 díszlövést adtak le. Szukarno elnök és Hruscsov elvtárs beszédet mondott. A repülőtérről a Merdeka-palotáig húzódó útvonalon több mint egymillió főnyi tömeg ünnepelte Nyikita Hruscsovot. SZUKARNO* Indonézia, népe szereti a békét : ^ harcol a vsSágbékéért Excellenciád, miniszterelnök úr! Azt hiszem, nem is kell hangoztatnom, hogy milyen hálásak vagyunk Excellenciádnak azért, hogy elfogadta meghívásunkat és ellátogatott Indonéziába. Indonézia már többször fogadott szovjet vendégeket: Őexcellenciáját Vorosilov elnököt, parlamenti küldöttségüket, a kulturális dolgozók küldöttségét és egyéb küldöttséget. Excellenciád látogatása azonban rendkívül nagy jelentőségű. Indonézia népe az önök országának és népének boldogságáért küzdő kiváló harcost és a világbéke nagy harcosát látja önben. Még egyszer köszönjük önnek, hogy a nagyhatalmi csúcsértekezlet előkészületeivel kapcsolatos elfoglaltsága ellenére eljött hazánkba. Köszönjük önnek, hogy beleegyezett és tíz napról tizenkét napra hoszszabbítja meg látogatását. Indonéziai látogatása során felkeresi és megtekinti városainkat. Hisszük, hogy a látottakból arra a meggyőződésre jut, hogy Indonézia népe elszántan küzd függetlenségéért, az igazságos és virágzó társadalom megteremtéséért, a világbékéért. (Folytatás a 3. oldalon) A NEMZETGYŰLÉS JÓVÁHAGYTA az 1960. évi állami költségvetést A nemzetgyűlés a szerdai ülés után, melyen a szocialista tábor országainak képviselőin kívül egyes további államok képviselői is részt vettek, csötörtökön az idei állami költségvetés javaslatának megvitatásával folytatta munkáját. A nemzetgyűlés ülésének második napján folytatott tárgyalásokban a következő elvtársak vettek részt: J. Dolanský, V. Kopecký, V. Široký, L. Jankovcová és O. Šimúnek, továbbá dr. J. Plojhar, dr. E. Šlechta és dr. J. Kyselý miniszterek, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, F. Zupka, a KSZT elnöke, V. Dávid külügyminiszter, valamint a kormány további tagjai. Jelen voltak ezenkívül a központ,! ..hivatalok, a társadalmi szervezetek, a csehszlovákiai és a külföldi sajtó képviselői, a dolgozók és a tanulóifjúság küldöttségei. A költségvetésről folytatott vitában összesen 17 képviselő szólalt fel, akik valamennyien egyetértettek a javaslattal és az egyes problémákra vonatkozólag közölték a választókörzeteikben szerzett ismereteiket, tapasztalataikat, valamint a gazdasági és kulturális életünk egyes szakaszaira vonatkozó tapasztalatokat is. A nemzetgyűlés a vita befejezése után a délutáni órákban az idei állami költségvetés javaslatát egyhangúlag jóváhagyta. Ezután V. Kolár előadó-képviselő tájékoztatta a jelenlevőket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának alapszabályzatáról, a tanács jogkörére, kiváltságaira és mentelmi jogára vonatkozó megegyezésről, melyet a kormány jóváhagyás céljából a nemzetgyűlés elé terjesztett. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a tanács tevékenysége, mely eddig az 1949. évi nyilatkozatban 'sssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssss/sssssssssssss/ssssssss/ssssssssssssssss/ssss/ss/ss/s/s/sssss/^ rrrsfir Nagy gonddal készülnek a tavaszi munkákra a Banská Bystrica-i kerület szövetkezetesei is. Elhatározták, hogy bővítik a takarmány vetésterületét. Már a múlt esztendőben is meggyőződtek arról a kerület szövetkezeteiben, hogy a silókukorica igen ért?kes, jó minőségű, de olcsó takarmány. Az idén 10 000 hektárnyi területen termelnek kukoricát, tehát 4500 hektárral többet vetnek, mint tavaly Az önköltség csökkentését tekintetbe véve elhatározták, hogy a kukoricát nagyobb részt négyzetesen vetik. Ezzel megteremtik annak a lehetőségét, hogy az ápolást és a betakarítást teljesen gépesíthetik. v foglalt elvekhez igazodott, a tagállamok által ratifikált alapszabályzatban legyen lerögzítve. Idézte a2 említett okirat egyes különösen fontos cikkelyeit, pl. az egyenjogúság elvein alapuló gazdasági szervezet demokratikus elveit, a kölcsönös előnyök nyújtásanak, a be nem avatkozásnak elvét és a tanács eddigi munkája jó eredményeiről tanúskodó számos konkrét példát is felsorolt. A nemzetgyűlés mindkét okirattal egyhangú egyetértését fejezte ki és ezzel a tanács tagjaként a Csehszlovák Köztársaság részéről ratifikálta őket. A nemzetgyűlés ugyancsak egyhangúlag jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság és az Etiópiai Császárság közötti baráti és együttműködési szerződést, melyről L. Wait előadó-képviselő mondott tájékoztató beszámolót. Az Etiópiával kötött szerződés gyakorlatilag az első becikkelyezett baráti és együttműködési szerződés, melyet a Csehszlovák Köztársaság felszabadításunk óta nem szocialista országgal kötött. A nemzetgyűlés ülése befejezéséül megválasztotta idei új elnökségét. Elnökké ismét Zd. Fierlinger képviselőt, alelnökké J. Való, A. Hodinová-Spurná, dr. Dyonísius Polanský, A. Fiala és A. Žiak képviselőket választották. Az elnökség további 18 tagja sorában J. Harus, J. Štetka, L. Svoboda vezérezredes és Fr. Zupka képviselők foglalnak helyet. A Kunčicei Klement Gottwald Oj Kohó legkorszerűbb, imrr.ár negyelik nagyolvasztója, melynek építésében különféle üzemekből érkezett több száz ifjú építő vett részt. (V. Švorčík - ČTK felv.) Ai „I |ý$šľ»i EtanyoSvas tót" átadták a hatal kohászok ak A kunčicei Klement Gottwald Oj Kohó negyedik nagyolvasztóját, melyet ifjú építőink 45 nappal a kitűzött határidő előtt állítottak fel és helyeztek üzembe, február 18-án ünnepélyes külsőségek között átadták az ifjú kohászoknak. Az ünnepségen a nagyolvasztó építőin kívül jelen voltak Miloslav Vecker, a CSISZ Központi Bizottságának elnöke, a CSKP kerületi bizottságának képviselői, a magnyitogorszki szovjet' komszomolisták négytagú küldöttsége és az ostravai pionírok képviselői. A földmunkások, szerelők, hegesztők, villanyszerelők munkacsoportjait ifjú olvasztárok, karbantartók váltották fel, akiknek Miloslav Vecker, a CSISZ Központi Bizottságának elnöke képletesen átadta a nagyolvasztót. A nagyolvasztóhoz beosztott négy ifjúsági kollektíva valamennyi tagja kijelentette, hogy versenybe lép a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért. A kollektíva hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy ez év első negyedében terven felül 800 tonna nyersvasat olvaszt.