Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-16 / 46. szám, kedd

A magyar falvak többsége már | termelőszövetkezeti község (Budapesti tudósítás) M

agyarországon hótakaró alatt szunnyadnak a vetések, kihaltnak tűnik a téli táj — mégis mozog a föld. A magyarországi „földindulás" a termelőszövetkezeti mozgalom új sikereinek eredménye: az ország mezőgazdaságában a szocialista gazdaságok most először várják a tavaszt p szántók nagyobb részén. A fejlődés gyors ütemét jelzik a következő adatok: 1959. december 31én a termelőszövetkezeti tagok száma több mint három és félszer annyi volt, mint 1958 utolsó napján. Ekkor az ország szántóterületének mintegy 50 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. A fejlődés következő állomását a Magyar Szocialista Munkáspárt január 12-i közleménye jelezte: e szerint tavaly november közepétől január 11-ig 149 000 dolgozó paraszt válasz totta a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját, a termelőszövetkezeti falvak és városok száma 1821-re emelkedett. Az állami gazdaságokkal együtt az ország szántóterületének 57,5 százaléka került szocialista társadalmi tulajdonba. Néhány nap múlva, az országgyűlés költségvetési vitájában Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese már arról számolhatott be, hogy míg a hároméves terv időszakának elején az ország szántóterületének csak egynegyede tartozott a szocialista mezőgazdasághoz, január 30-ra már kétharmada, pontosan 66,2 százaléka, Ezen belül az összes szántóterület 51,9 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak, A termelőszövetkezeti községek és városok száma 2138-ra nőtt. Termelőszövetkezeti város lett például Szeged, Békéscsaba, Gyula, Nagykőrös. A

magyar dolgozó parasztság ezekben a napokban tömegesen lép a közös gazdálkodás útjára: a párt helyes politikájának, az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének, a mezőgazdasági nagyüzemek, a „milliomos" szövetkezetek példamutatásának és a felvilágosító szónak, hatására mindinkább felismeri, hogy felemelkedésének egyetlen biztos útja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezetekbe tömörülés. Az országgyűlés olyan költségvetést fogadott el, amely figyelembe veszi az egyénileg dolgozó parasztság termelési érdekeltségét is, de különösen nagy támogatást nyújt a termelőszövetkezeteknek. A mezőgazdasági beruházás az idén 27 százalékkal több a tavalyinál. Nyers Rezső pénzügyminiszter expozéjában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági beruházásokra szánt csaknem 7 milliárd forint jelentős része a mezőgazdaság növekvő gépszükségletének fedezését biztosítja. Az állam a gépvásárláshoz hitelt nyújt a szövetkezeteknek és tovább növeli a gépállomások kapacitását is. A gépállomások az idén a tavalyinál csaknem 50 százalékkal több gépi munkát végeznek a termelőszövetkezeteknek. A mezőgazdasági beruházások több mint felét fordítják további gépesítésre: több, mint 10 000 traktort, több mint 4000 gabonavetőgépet, 1400 gabonakombájnt, 2400 fűkaszát, csaknem 3500 műtrágyaszórót és sok egyéb gépet kap az idén a mezőgazdaság. Vásárolunk traktorokat Csehszlovákiától is, hiszen a magyar falvakban különösen népszerűek a Zetorok. A termelőszövetkezetek megszilárdítására és fejlesztésére 2825 millió forintot irányoz elő a terv, ebből az állami hitel csaknem 2400 millió. A termelőszövetkezetek építkezéseit az állam több mint másfélmilliárd forinttal segíti. A közös állatállomány gyarapítását több mint 1,4 milliárd forint középlejáratú hitellel segíti az állam. A termelőszövetkezetek fejlesztése nem öncélú dolog. A cél az, hogy a szövetkezeti parasztok a sokoldalú állami támogatással, saját erőforrásaikkal és szorgalmas munkájukkal több kenyeret adjanak az országnak. Minden feltétele megvan annak, hogy a dolgozó parasztság már ebben az évben dúsabban teríthesse meg Magyarország asztalát, mint eddig bármikor. A mezőgazdaság össztermelése az 59es sikerek következtében a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A tavalyi termésátlagok Magyarországon nemcsak az 1956. évi, de a legtöbb növényből még a jótermésű 1957-es esztendő termésátlagait is meghaladták. Néhány adat a napokban közzétett tervjelentésből: I l ÚJ szti PICTÁlÁBl esztendőt zárt le mely rendszere Egy katasztrális holdra jutó terméshozam 1959-ben: Búza Rozs Árpa Zab 1957. év % -ában 109 107 101 99 1958. év %-ában 136 126 147 136 Jól gazdálkodtak A szocialista szektor termésátlagai ^ általában magasabbak voltak, mint az \ egyéni gazdaságok eredményei. Az ál- $ lami gazdaságok egy holdon 55 szá- § Eredményes, gazdag zalékkal több búzát, 32 százalékkal Š L^'ít J; , S sen tíz koronát fizetett munkaegysegentobb őszi árpát, 22 százalékkal tobb § ként, s most az évvégi zárszámadáskor kukoricát termeltek, mint az egyéni $ még kilenc korona részesedést fizetett qazdasáqok. A termelőszövetkezetek § t

a9jainak. A természetbeni járandóságok f - , , , S pénzbeli értékét hozzászámítva 23,45 kotermésátlagai ugyancsak meghaladták $

ťona volt a munkaegység érték

e. A jó az egyéni gazdaságokét: búzából 28 ^pénzügyi gazdálkodás további eredménye százalékkal, őszi árpából 19 százalék- Rabban mutatkozik meg, hogy a szövetkekal, zabból 11 százalékkal. Tejből 70 v

a9yona az elmúlt évben 1,693 000 ' Jkoronaval növekedett s az összvagyon millió literrel adtak többet a szövet- ^ io 251 ooo koronát tesz ki. kezeti tehenészetek, vágómarhából i Gyarapszik a szövetkezet oszthatatlan ezer vagonnal került több a forgalomS a,

aPJ

a i

s- m,

ert a t

a9

s

á9 minden é,

vb

e" , . f . .. , ..... „..,, S9°ndoI az alapok feltoltesere. Az elmúlt ba, mint egy esztendővel ezelőtt. ZöldN

jöv

edeiembői 427 000 koronát juttatségfélékből a hazai szükséglet kielé- inak az oszthatatlan alapra, gítésén kívül 47 százalékkal több ke- % Az EFSZ jövedelmének nagy részét az rülhetett exportra, mint 1958-ban. S állatállományból folyó bevételek képezik. f , , SKisgeresen a takarmanytermeles teren a A magyar gyumolcs-export tavaly 30 ä múlt évbeK szé

p eredményeket értek el. százalékkal haladta meg az eddigi leg- ^ A szántóföldi takarmányok termelésémagasabb szintet. E

zeknek az eredményeknek az alap- ^ ján és nem utolsó sorban a szo- g cialista szektor gyors gyarapodása kö- S Ezerkilencszázhatvan január végét muvetkeztében az idén a mezőgazdasági $ tatja » Erre a napra kivételesen ,, . ., ., . . .. . .... s szép téli időjárás koszontott Agcsernyo termelés fejlesztésének nagyüzemi félté- i A reggeli ór|kban időnként telei minden eddiginél kedvezőbbek. A i s fütyörésző szél oson: el a kis kultúrház 1960-as esztendő a mezőgazdaságban a ^felett, melyet erre az alkalomra szépen szocialista szektor túlsúlyba jutásának fc kidíszítettek. esztendeje: az első olyan esztendő, ami- S Molnár Géza, a szövetkezet elnöke a A-or a szocialista szektor az áruterme- \ zárszámadó közgyűlésen beszámolt a lés nagyobbik felét adja a népgazdaság- $ szövetkezeteiknek a múlt évben elvég. ... . . . . ux. . 1" •• szett munkákról. Szorgalmasan, lelkesen nak. A fo feladat tehát: a termeloszo- ^

dolgoztak a csernyőiek Gabonaneműekből vetkezetek megszilárdítása, hogy már az s

8 máz

sá

v

al értek el magasabb hektárhoidén több áru kerüljön ki a falvakból, ^zamot a tervezettnél, terven felül 241 mint azelőtt. Bár egyik napról a másikra ^ mázsa vetőbúzát adtak el az államnak, nem tűnnek el a termelés elavult hagyó- fc Az állattenyésztésben is öregbítették jó mányai s nem alakulhatnak ki varázs- § hírnevüket, hiszen 63 385 liter tejet terütésre a korszerűen gazdálkodó nagyüze- | tejven felül, tojásból pedig 15 639 , , , , „ .. S darabot. Marha- és sertéshúsból terven mek, de kétségtelen, hogy a termelószo- ^

f

e,

ül 228 mázsSva

l j

ár

uItak hozzá a közvetkezeti községekben mód van a ter- i ellátás biztosításához, melés gyors fejlesztésére. Nemcsak azért, ^ az alig 400 hektáros kis szövetkezet mert az állam még soha nem adott § tagjai 174 ezer korona részesedést kapannyi termelési segítséget a magyar fa- § tak a közösből. Illés Bertalan, Bacska lunak. mint most, hanem azért is, mert ^ q i fi • « íz ' a szövetkezeti falvak parasztsága nagy ^ rfiľDônYlKl lUÖOSItaS kedvvel és szorgalommal látott hozzá a 5; , tervezéshez, a munkacsapatok összeko- § A Perbenyfci Állami Gazdaságban nagy . ' ., _ , .. . ,„ S gondot fordítanak az állattenyésztésre, vácsolásához, a közös munkához. Az is gbbő

l „ kjtű

n,

ki hogy a munkaf

o_ örvendetes dolog, hogy a legtöbb helyütt i Iyamat

okat gépesítik, s így olcsóbbá teel lehet kerülni a tagosítással járó bo- ^ szik a termelést. nyodalmakat: az új útra lépő parasztok ^ Az állatgondozók eddig kézzel végezték ugyanis egy-egy faluban csoportosan vagy S a fejést, de nemrég már a fejőgépek szinte teljes egészében belépnek a sző- § váltották fel a kétkézi munkát. A gaz„etkpzrtbp Fzzel közséoük szövetkezeti 5

das

á9 fejőgulyásai közül Kanda Péter vekezetbe Ezzei Kozseguu szovetKezen s teljesítmé emelkedik ki aki a gon

d_ faluvá válik, ennek összes előnyeivel. |

ja

i£ 12 tehéntűI napont

a

a U

2 A mezőgazdaság fejlesztésében a fel soroltakon kívül újabb kedvező lehetőségeket nyit meg a szocialista országok ^ együttműködése, moszkvai mezőgazdasági réjén részt vett Fehér Zárszámadás Kisgéresen nél lóherefélékből ha-ként ldfe métermázsás átlagot értek el. A kisgéresi szövetkezet tagjait a felsorolt eredmények eléréséhez a kistárkányi szövetkezettel folyó verseny Is elősegítette, bár ebből a versenytárs kerUlt ki győztesen. A kisgéresi állatgondozók vállalták, hogy az átlagos évi tejhozamot 200 literrel túlteljesítik, a valóságban azonban 274 literrel szárnyalták túl. Kötelezettségvállalásukat tehát túlteljesítették. A tejkitermelésben a legjobb eredményeket Géresi Magdolna, Lőrinc András és Bácskái Erzsébet szövetkezeti tagok érték el, akik valamennyien pótjutalomban is részesültek. Bizakodva néznek a kisgéresi szövetkezeti tagok az 1960-as évre tervezett termelési célkitűzések elé is, mert szorgalomban, odaadásban náluk nincs hiány. Az 1960-as évben a szilárd munkaegységek szerinti jutalmazást is bevezetik a szövetkezetben. Kobák Kornél, Bratislava Mit eredményezett a fejlődés Tízéves múltra tekinthet vissza sző* vetkezetünk. Az évek folyamán elmondhatom, mind politikai téren, mind gazdasági vonatkozásban sokat fejlődtünk. A fejlődést nemcsak a részesedés kifizetése mutatja, bár ez is egyik mutatója előrehaladásunknak, hanem az, hogy évről évre több terméket adhatunk el az államnak. Tagjainkat a többtermelésre természetesen az anyagiak ösztönözték. Ölveczky András családjával például a múlt évben 1567 munkaegységet szerzett és zárszámadáskor 20 371 korona részesedést kapott a szövetkezetből. Nyilvánvaló, hogy ez idén még eredményesebben fog dolgozni, mert tudja, hogy a közös is csak akkor fizethet gazdagon, ha tagjai több hús, gabona termelését teszik lehetővé. Szövetkezetünk egyébként ez évben áttér az új jutalmazási rendszer bevezetésére, mely tovább fokozza a tagság anyagi érdekeltségét. RADVÄNSZKY ANDRÁS, Libád Kövessétek példájukat! A komáromi járás fiataljai is nagy lelkesedéssel kapcsolódnak be a hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indított építőmozgalomba. Nagyon jó példával jár elől az aranyosi ifjúsági szervezet. A CSISZ-szervezet tagjai vállalták, hogy az önköltség csökkentése mellett növelik a munka termelékenységét, az új kultúrháznál ledolgoznak 400 munkaórát és 420 köbméter komposztot készítenek. Hasonló jó példával járnak elől a Nagykeszi Állami Gazdaság fiataljai. A termelés minden szakaszán növelik munkaeredményeiket és 21050 korona értékben járulnak hozzá tervük túlteljesítéséhez. Az ekeli fiatalok 2500 korona értékű társadalmi munkát terveznek. A mezőgazdasági iskola fiataljai 7000 korona értékű munkát fognak végezni. Meg kell még említeni az Ifjúsági Falu, valamint Nagykeszi szervezeteinek munkáját. Mindkét ifjúsági szervezet alaposan kivette részét a meliorációs munkákból s kitüntetésben részesült. A nagykeszi fiatalok a szövetkezettel epvidőben elfogadták a pferovi felhívást. 4áftO korona értékű társadalmi munka ledolgozását vállalták. Ez értékes felajánlás, mivel a szervezet taglétszáma csupán 20 fő s csak tízen dolgoznak a szövetkezetben. Czita Béla, Nagykeszi Tízéves évforduló Ä komáromi járási építkezési vállalat fennállásának tízéves évfordulóját ünnepelte az elmúlt napokban. Ez alkalomból gyűlésre jöttek össze a vállalat alkalmazottai, amelyen értékelték eddigi munkájukat. Ezen a gyűlésem három új brigád alakult, amelyek a szocialista munkabrigád címéért fognak versenyezni. Az egyik hat tagból álló vizvezetékszerelő és csatornázó brigád, a második brigád tagjai az útépítők, kövezők és aszfaltozok sorából kerültek ki. A harmadik brigádot fiatal kőművesek alakították. Áz üzem dolgozói ez idén 19 kollektív és 8 egyéni kötelezettségvállalást tettek, amelyek a tervezett határidők lerövidítésére, anyagtakarékosságra és a munka minőségének megjavítására irányulnak. A komáromi építkezési vállalat dolgozóinak gyűlésén határozatot fogadtak el a termelés mennyiségi és minőségi fokozására, a szocialista munkaverseny elmélyítésére, az újítómozgalom fejlesztésére és a gépek intenzívebb kihasználására. Holczer László, Komárom. Központi Bizottságának titkára ezekről a i távlatokról nyilatkozott a Népszabadság- & ban. „Egyetértettünk abban, hogy a szo- !§ 9 ^ liter tejet fej ki a gépek segítségével. & Gerényi László, örös •«•••••••••• Önsegély a lakásépítésben cialista mezőgazdaság fejlesztésének fő § iránya a magasminőségű belterjes gaz- ^ dálkodás kialakítása. Arra kell töreked- ^ nünk, hogy a terméshozamok és a mun- ^ katermelékenység növelésével egy ka- ^ tasztrális hold földön a lehető legnagyobb ^ termést és termelési értéket érjük el." ^ A moszkvai mezőgazdasági értekezleten ^ felmérték a Kölcsönös Gazdasági Segít- ^ ség Tanácsán belül kialakítható mező- ^ gazdasági együttműködés további lehető- ^ ségeit is. Lehetővé válnék például, hogy ^ Magyarországgal, amelynek igen kedvező ^ tprmčs^eti nHnttc/Snni vannaV mnnHiiilŕ- a fc Á" lakásépítésről szóló előző cikkünkben ismertettük a társadalmi lakásépítkezés különböző módjait: a szövetkezeti, a vállalati és az EFSZ-ek lakásépítkezését. Hangsúlyoztuk, hogy mind a három módszernek a lényege a lakásépítés pénzellátásában nyújtott állami segítségen kívül az egyéni és a csoportos önsegélyben rejlik. Erről az önsegélyről, módjairól és előnyeiről akarunk szólni jelen cikkünkben. természeti adottságai vannak mondjuk a 5 """" ™

,lumlu

e"' vetőmagtermesztésre, erre vonatkozó S Önsegély formájában végezhető az hosszúlejáratú szerződéseket kössenek a gégész építkezés vagy annak csak bi szocialista országok. "Daráti összejövetelek zajlanak mostanában a magyar ^zonyos része, valamilyen szerkezeti ^egysége vagy pedig akármilyen részzajlanak le Meges munka. Az önsegélytevékenyr falvakban: í

sé

g lejátszódhat magának az építegy helyütt a 100. belépőt köszöntik ^kezésnek a keretein belül, de nyújtjó borral, nótaszóval, másutt az egy ^ható önsegély az építőanyagok tercsaláddá vált falusiak tartanak termelő- Emelésével foglalkozó vállalatoknál is. szövetkezeti alakuló közgyűlést; a terme- i Gyakorlatilag az önsegélytevékenylőszövetkezet elnökénél, az agronómus- |

Ségnek nincsen határa. Az áttekintés nál, a pártszervezetben vagy a tanács- Š céljából mégis felsoroljuk, mi minházán összse-összejönnek esténként az ^denre irányulhat az önsegély: ÚK, tJ

Z'

b,

rÍ9ád

0\ ,

ta

9.f' hľ

9

y ™

9b

e" | a) egyéni brigádmunka az épületen vagy széljék kozos dolgaikat. Az általanos ^ p

edig az- építőanyagot gyártó üzemekszándék: a termelőszövetkezeteket a pa- ^ ben; rasztság és az ország mind nagyobb % b) csoportos brigádmunka ugyancsak hasznára fordítani. Az újonnan belépett épületen vagy pedig az építőanyagot parasztok hosszú töprengés, belső vívó- üzemekben; dás után tettek pontot a küzdelmesebb, S

t 2tc,je

s "

ey

kezet

i egységek (pl csa. , , , ' ítornazas, vakolas, a helyisegek kifestede évszázadokon át megszokott magán- §

se> vn,an.yszerelés stb.) elvégzése kellő tulajdonosi életforma után s most igye- ^szakértelemmel rendelkező brigádcsoporkeznek, hogy amit eszükkel már jóideje ^tok által; helyeselnek, szivükkel is helyeseljék. „Ha ^ d) az egész építkezés kivitelezése a már benne vagyunk, csináljuk úgy, ahogy ^szövetkezet saját rezsijében; a legjobb lesz nekünk és legeredménye- $ e) az építőanyagoknak a termelési helysebb falunak" — mondotta Füle köz- S™

1 a

z építkezés helyére való szállítása; ség ben Molnár Imre, aki maga is hosszú $ f> * 1

m

ü";

ak

,

( f

s Sazdasági tervdokutöprengés után lépett a szövetkezetbe, ^g" a7 SŽČ-Ž?'' Ez most a feladati úgy csinálni, ahogy ^bocsátása az építkezésen, az önsegély formájában ___

r i

r r_ ^ _ munkákat végezheti maga a lacellák", az ország kétharmad részén ki- ^'kásigénylő, annak családtagjai, munkaszánthatják már a mezsgyekarókat, nagy Xtke'!S

Bc4j?S

OZÍ

k táblákba tömörül a föld. Hogyan is írja TÄ Ä, két fontos a Magyar Nemzet, a Népfront lapja? ^kedvezményt kell tudatosítanunk: „Az új győzött a paraszti szívekben, most ^ 1. A brigádmunkában végzett teljeslta következő feladat, hogy győzzön kint a ^ mény elszámolásra kerülő bére nem esik határban is. Hogy többet teremjen a ^ munkabéradó alá, amennyiben ténylegesen föld és jobban éljen az ország." i brigádmunikáról van szó, vagyis a munSkát végző nem követeli a bér kifizetéRUDNYÁNSZKY ISTVÁN * Mét. A végzett munkáért járó bér összegét természetesen a szövetkezeti tagnaik vagy a szövetkezeti tagok azon csoportjának tagsági hozzájáiriíása címén írják jóvá, aki javára a brigádosok a munkát végzik. 2. Az önsegély keretében termelt anyagot, szerkezetet vagy berendezést azon az áron írják a szövetkezeti tag, a szövetkezeti tagok csoportjának, illetve magának a szövetkezetnek a javára, amelyeken hasonló anyagot, illetve szolgáltatást az állami építkezéseiken számolnak el, vagyis abban a béreken és az anyagon kívül a vállalat rezsije és nyeresége is bennefoglaltatik. Mondanunk sem kell, hogy ezáltal a szövetkezeti tagnak tagrészesedés címén jóváírt összeg lényegesen nagyobb lesz. Az önsegély — amint már mondottuk — végezhető az egyes tagok, illetve a tagok adott csoportja javára, avagy minden személyi meghatározás nélkül a szövetkezet javára. Ez utóbbi esetben az önsegély összege csökkenti az egész építkezés költségeit, ami által természetesen csökken a tagsági hozzájárulások vagy a hitelszükséglet összege. Ebben a vonatkozásban ismét hangsúlyoznunk kell, amit előbbi cikkeinkben már ismertettünk, hogy az állami, vissza nem térítendő 30 százalékos hozzájárulást minden évben fix összegben határozzák meg, így tehát az önsegély által elért minden költségcsökkentés kizárólag a lakásépíttetők javát szolgálja. Ha az önsegély a műszaki és a gazdasági tervdokumentáció elkészítésében nyilvánul meg, úgy e munkálatok árát az állami tervhivatal árjegyzékében feltüntetett összegben számolják el, illetve írják az illetékesek javára. A korszerű nagy lakóházak építésénél, amelyeknél folyamatos és gépesített munkamódszerek kerülnek alkalmazásra, az önsegélyes munkák elvégzésére rendszerint kevés alkalom nyílik. Annál fontosabb, hogy az ilyen épületek nagy anyagszükségletének fedezését szolgáló önsegélyes brigádmunka az építőanyagot termelő vállalatokban történjék. A brigádosoknak ez a tevékenysége azonban nem lehet ösztönös, nem zavarhatja az építőanyagot termelő vállalat rendes tervteljesítését. Ezért célszerű, ha a szövetkezet szerződést köt az építőanyagot termelő vállalattal, amelyben pontosan meghatározzák a brigádmunkák mennyiségét, minőségét, időpontját és az elszámolásra kerülő árakat. A szövetkezeti lakásépítés támogatásában és az önsegély szervezésében igen fontos szerep jut a nemzeti bizottságoknak. Telket adhatnak a szövetkezet részére, segítséget nyújthatnak a helyi anyagforrások mozgósításában. Megfelelő minőségű bontási anyagot bocsáthatnak a szövetkezet rendelkezésére. A legnagyobb segítséget azonban a nemzeti bizottságok a szövetkezeti lakásépítési akció számára a brigádok megszervezése terén adhatják. A szövetkezeti lakásépítés olcsóbbá tételének a leghatásosabb módja — amint azt fentebb részletesen ismertettük — éppen a brigádmunka. A nemzeti bizottságok dolgozóinak világosan látniok kell* hogy mindaz a segítség, amit a szövetkezeti lakásépítésnek adnak, az a körülmény, hogy a polgárok egyre nagyobb csoportját mozgósítják az önsegélyes, tehát terven felüli anyagtermelésre, szolgáltatások elvégzésére, nemcsak a szövetkezetek révén lakáshoz jutó dolgozók érdekeit szolgálja, hanem azon túlmenően az egész társadalom szempontjából igen hasznos tevékenység. Azáltal ugyanis, hogy az önsegély révén terven felül termelünk értékeket, lehetővé válik, hogy az állami terv keretében előállított anyag és szolgáltatás nagyobb' mértékben kielégítse a társadalom közös szükségleteit: iskolák, kórházak, egyéb közintézmények létesítését, új ipari termelőegységek, tehát újabb munkahelyek megteremtését. Tekintettel magának a lakáskérdésnek a fontosságára, továbbá tekintettel a társadalmi (szövetkezeti) lakásépítés nagy politikai és gazdasági jelentőségére és ezen belül az önsegély szerepére, fontos, hogy mindezekkel a kérdésekkel a nemzeti bizottságok dolgozóin kívül a párt- és szakszervezeti szervek is foglalkozzanak és megfelelő segítséget nyújtsanak. Pető György jffj SZŐ 2 * 1960. február 15.