Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-16 / 46. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. február 16. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 46. szám Üj formák a munkaversenyben Minden ember, aki rendszeres fi­gyelemmel kíséri a szocialista mun­kaverseny fejlődését, bizonyára ész­revette, hogy ez idén a versenyben egyre inkább tért hódítanak az új formák, új vonások. A szocialista munkabrigádok, a vlagyimíri mozga­lom, Seifert módszere, a „mindenki újító módon" mozgalom, a műszaki fejlesztés legjobb teljesítésére, a legjobb technikai paraméterek eléré­sére irányuló törekvés és más ha­sonlók mind mélyen gyökeret eresz­tenek sok üzemünkben és vállala­tunkban. Második ötéves tervünk utolsó évének kezdetén, a harmadik ötéves terv előkészítésének nagy jelentősé­gű időszakában élünk. A dolgozók előtt megoldásra váró nagy politikai és gazdasági feladatok mindennél jobban igazolják annak až igyekezet­nek helyességét, mely a munkaver­seny szakaszán az új formák előtt a kapu minél szélesebb kitárására irányul. Ez idén már tizenöt éve an­nak, hogy a felszabadító szovjet ka­tonák győzelmes harcokban kiűzték a megszálló fasiszta hordákat, kivív­ták népünk szabadságát. Dolgozó népünk e jubileumi évforduló tisz­teletére nagyszabású munkaversenyt bontakoztat* ki. Országunk min­den táján ezrek és ezrek küzdenek a feladatok lehető legjobb teljesíté­séért, s minden lehetőségünk meg­van arra, hogy ezen ezrekből össze­tevődő milliók kezdeményezése, lel­kes munkája nyomán az idei év szocialista országépítésünk legsike­resebb esztendejévé váljék. S a munkversenyben feltűnő új formák éppen ebben nagy jelentőségűek. Vegyük például a szocialista mun­kabrigád elmért versenyző, vagy e címet mar elnyert munkacsoportok példáját. Sokan úgy vélhetnék, hogy ezen kollektívák kötelezettségválla­lásai mindent magukban foglalnak ahhoz, hogy teljesítésükkel tagjaik magukévá tegyék a munka szocialis­ta módszerét, a szocialista életfor­mát. Azt látjuk azonban, hogy e kol­lektívák közül sok tovább fejleszti tevékenységét, mégpedig leginkább a mezőgazdaság megsegítésére. A Ke­letcsehországi Szénkörzet Nejedlý Bányájában dolgozó Klepáč és Horák előmunkások brigádja, valamint to­vábbi csoportok a Pétiletka és a Stahanov Bányából elhatározták, hogy hozzájárulnak a munkaverseny ki­bontakoztatásához a mezőgazdaság­ban is. Segítenek az EFSZ-eknek és az állami gazdaságoknak a termelé­si értekezletek jó megszervezésében, a szakiskolázás szervezésében, az egyes csoportok munkájának terve­zésében s a dolgozóknak a termelés irányításában való legszélesebbkörü részvétele megteremtésében. E bri­gádok tevékenysége minden bizony­nyal előmozdítja majd a szocialista munkabrigádok mozgalmának na­gyobb térhódítását a mezőgazdaság­ban is. Nagyon fontos feladat ez, hiszen a szocialista munkabrigád cí­mért versenyző kollektívák közül csak 400 működik a mezőgazdaság­ban, s közülük mindössze 40 a szö­vetkezetekben. Ha figyelembe vesszük, hogy min­den egyes kerületben több százra megy a védnökségi üzemek száma, látjuk csak igazán, mily széles mű­ködési kör nyílik ezen a szakaszon a szocialista munkabrigádok s velük együtt a párt, a szakszervezet és az ifjúság funkcionáriusai előtt. Hosz­szas, céltudatos tevékenységükkel odahatnak, hogy a mezőgazdasági termelésben is magas színvonalra emelkedjék a szocialista munkaver­seny és gyorsabb ütemben növeked­jék a termelés mennyisége, valamint a munka termelékenysége. A mező­gazdasági termelésben ez idén szük­séges alapvető fordulat elérése szempontjából az ipari üzemek és a falvak ez irányú együttműködése minden bizonnyal gyümölcsöző lesz. A szovjetunióbeli vlagyimíri terület dolgozóinak példája egyre több kö­vetőre talál hazánkban, s ez a moz­galom mind nagyobb jelentőségre, súlyra tesz szert, mind gazdagabb eredményeket hoz. Pár nappal ezelőtt lapunkban egész sor üzemből és vál­lalatból ismertettünk példákat, melyek a tervezett beruházások célszerűsé­gének átértékelése nyomán sokmil­liós megtakarításokat eredményez­tek népgazdaságunknak. A podbrezo­vai Šverma Vasgyárhoz, a trnavai Kovosmalthoz, a ždiari gépgyárhoz, az ostravai építkezésekhez hasonló példákat százával lehetne felhozni. Mindez bizonyítja, hogy dolgozóink egyre inkább magukévá teszik azt a követelményt, hogy minden befekte­tett korona a legnagyobb hatékony­sággal térüljön meg egész társadal­munk számára. E mozgalom fejlesz­tésével kapcsolatban azonban rá kell mutatnunk némely fogyatékosságra. Ilyen például, hogy néhol a beruhá­zások kérdését csupán a vezetőség ügyének tartják, a másik pedig az, hogy sok esetben nem veszik figye­lembe a vlagyimíri kezdeményezés másik lényeges részét, mégpedig a meglevő termelési berendezések, a kapacitás lehető legnagyobbfokú ki­használásának elérését. Márpedig látnunk kell, hogy a legjobb ered­ményt ott érik el, ahol a vlagyimíri mozgalom egészen a munkahelyre terjed ki, ahol a vele kapcsolatos kérdésekhez a lehető legtöbb dolgo­zó hozzászól, ahol a problémák meg­oldására a legnagyobb mértékben felhasználják a dolgozók tudását, gazdag tapasztalatait, alkotó kezde­ményezését. A kapacitás jobb kihasz­nálásával pedig egész sor lényeges kérdés függ össze, mint például a több műszak bevezetése, a munka­szervezés, a technológia tökéletesí­tése és mások, amelyekben szintén nélkülözhetetlen a dolgozók tevé­keny részvétele. A „mindenki újító módon" mozga­lom a piesoki gépgyárból indult el. Ez a mozaglom közel áll a vlagyimí­ri mozgalomhoz, hiszen a kapacitás jobb kihasználása, a második és har­madik műszak kibővítése többek között a dolgozók jobb szakképzett­ségét követeli meg. Ennek elérése éppen a „mindenki újító módon" mozgalom legfőbb tartalma. Kár, hogy ez a kezdeményezés még nem talált teljes megértésre valamennyi üzemünkben, pedig az egyes gépipari üzemeinkben elért eredmények azt mutatják, hogy e mozgalom sikerre számíthatna más ágazatokban is. Az elmúlt napokban látogatást tett hazánkban Erich Seifert, a Német Demokratikus Köztársaság kiváló újítója. Az egyik beszélgetés során kijelentette, hogy „nem jó újító az, aki csak a saját módszerét alkalmaz­za". Másképpen ez annyit jelent, hogy az újítónak nemcsak a mód­szert kell látnia, hanem a célt, a szükségletet és a feladatot Is, s en­nek ismeretében kell az eszközt ki­választania. Megszívlelendő szavak ezek nemcsak az újítók, hanem a szak­szervezeti funkcionáriusok számára is. akik az üzemekben a szocialista munkaverseny szervezéséért felel­nek. Végeredményben vonatkozik ez magára a Seifert-módszerre is. Sok szakszervezeti funkcionárius még nem látta meg, mily nagy segítséget nyújthat ez a módszer például a bérátszervezés végrehajtásához, hogy segítségével nagymértékben bevon­hatják a dolgozókat a műszakilag in­dokolt normák létrehozásába. Meg kell azonban látni a legfontosabbat, hogy nem egyszeri akcióról van szó, hanem módszerről, amelyet állandóan folytatni kell, hogy mindenütt a le­hető legminimálisabbra csökkentse­nek minden felesleges idővesztesé­get, melyet a rossz munkaszervezés, az anyagellátás fogyatékosságai és más hasonlók okoznak. A munkaversenyben az új formák meghonosításánál is a legfontosabb a politikai jelentőség megértése, a cél ismerete. Ezeknek elérése pedig a szükséges műszaki-szervezési Intéz­kedések mellett főleg a megfelelő politikai agitációs munkától függ. Hruscsov elvtárs Indiában Nagygyűlés a bhilai kombinátban Delhi (ČTK) - Amikor Hruscsov elvtárs vasárnap átlépte a bhilai kombinát kapuját, az üzem összes szirénái felbúgtak tiszteletére és sí­poltak a mozdonyok. Hruscsov elvtárs N. Srivasztavá­nak, az üzem vezérigazgatójának és N. V. Golgyin főmérnöknek kíséreté­ben a nagyolvasztók felé tartott. A munkások ezrei, szovjet és indiai szakemberek viharos lelkesedéssel fogadták. A nagyolvasztók mellett barátian elbeszélgetett a két nagyol­vasztót kezelő munkásokkal és mér­nökökkel. A nagyolvasztók már több mint 400 ezer tonna nyersvasat gyártottak. Befejezés előtt áll a har­madik hatalmas nagyolvasztó. A martinkemencék részlegén Ku­rocskln dnyepropetrovszki olvasztár­ral és az indiai Pohrej olvasztárral beszélgetett el, aki a szovjet kohó­művekben szerezte a szükséges ter­melési gyakorlatot. Az egyik Indiai mérnök kijelentette „nagyon jó az együttműködés a szovjet szakembe­rekkel. Nemcsak a közös munka, ha­nem a játszótereken, a klubhelység­ben töltött közös pihenő is összeho­zott bennünket." Hruscsov elvtárs ez­után tüzetesen megismerkedett a világ egyik legtökéletesebb henger­déjének munkájával. A kombinát megtekintése után a helyi tanulókkal találkozott. A bhi­lai középiskola sportpályáján tarka nemzeti viseletben az Indiai gyerme­kek százai és a Bhilaiban dolgozó szovjet szülők pionírgyermekei vo­nultak fel és közös kulturális és sportműsort rendeztek. Hruscsov elvtárs az egybegyűltek­hez intézett beszédében kijelentette, hogy Bhilaiban nemcsak egy nagy­üzem épült, hanem összekovácsoló­dott a szovjet és indiai nép tartós barátsága is. * * * M. Sah, indiai' kereskedelmi és Iparügyi államminiszter vasárnap este díszvacsorát adott Hruscsov elvtárs tiszteletére. A vacsorán részt vettek a Hruscsov elv.társat kísérő személyiségek, valamint Srivasztava vezérigazgató, Golgyin főmérnök, az üzemigazgatóság képviselői és a szovjet szakemberek. A díszvacsorán pohárköszöntők hangzottak el. (Folytatás a 3. oldalon) 1500 túlsúlyos szerelvény Ä bratislavai vasúti csomópont mozdonyvezetői a kedvezőtlen idő­járási viszonyok ellenére az év ele­jétől 1500 túlsúlyos szerelvényt szál­lítottak el. A múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva ez az eredmény 245-el több túlsúlyos szerelvény in­dítását jelenti. A vasúti dolgozók ily módon a megállapított normán felül 316 ezer tonna árut szállítdttak. A Vltava partjait az orlíki vár közelében a Zdákovi festői völgyben — ahol a fo­lyót az orlíki duzzasztógát vize több száz méter széles és igen mély folyammá változtatja — Európa s a világ egyik legnagyobb, felépítésében legérdekesebb hídja köti majd össze. Az Út- és Vasútépítési Nemzeti Vállalat betonozól már befejezték két betonalapzat építését, am elyek a 330 méter fesztávú acélívet alá­támasztják. KépUnkön a Vltava balpartján felállított, vascsövekből összeszerelt 46 méter magas állványozás látható. (B. Krejčf — ČTK — felvétele) Korszer&sfök a Baüiské Š'davnica-i ércbányát A Banská Štiavnica-i ércbánya vá­járai előtt harmadik ötéves tervünk éveiben örvendetes távlatok nyílnak. Az aknák korszerűsítésére, a bánya­berendezések átépítésére, új korsze­rű bányaberendezések üzembehelyé­zésére sok millió koronát fordítanak. E beruházások nagymértékben meg­könnyítik, tökéletesebben gépesítik a bányamunkát, s egyben lehetővé teszik az ércfejtés mennyiségének csaknem egynegyedével való növe­lését. A František-aknában különösen nagy kiterjedésű átépítésre készül­nek. Az aknát új átvevő-berendezés­sel, új gépházzal és további bánya­berendezésekkel látják el. A Bránik és a Žigmund-akna között új össze­kötő-folyosót törnek át, amely meg­gyorsítja a kifejtett érc felszínre szállítását, A Maximilian-aknában új szellőztető-berendezést létesítenek. Megkezdték a torul gyártását (ČTK) - A Morvaországi Szesz­főzdék és Keményítőgyárak Rajec nad Svitavou-i üzemében a napok­ban megkezdték ^a torul gyártását. Ez a takarmányélesztő formájában előállított fehérje elsősorban az au­tomatizált marhahizlaldákban, s kü­lönösen a sertéshizlaldákban tesz jó szolgálatokat. A torul 45-50 száza­lék fehérjét, ezenkívül ásványi anya­gokat és vitaminokat is tartalmaz. A Morvaországi Szeszfőzdék és Ke­ményítőgyárak rajeci üzemében ez idén 100 tonna torult készítenek, termelése a legközelebbi években évi 2000 tonnára emelkedik. *** ** ** ** *** ** ********** *** ************ *** * ****** ***** ** *AAAAk-k-kkk-k*k-k*kk-kkkkir*r. Jobb minőségű munka-nagyobb terméshozam A munkásbérrendszer átépítése a Füleki Állami Gazdaságban A szokottnál forgalmasabb irodákban csoportonként hol fizikai, hol szellemi dolgozók gyülekeznek. Előadást hallgat­nak, tanulnak, felelnek, raj­zolnak, terveznek. A Füleki Állami Gazdaság a munkás­bérrendszer átépítését szor­galmazza. Fekete elvtárs, a munka- és bér­előadó nagy odaadással, lelkesedés­sel dolgozik e feladatok megvalósí­tásán. Munkájában jelentős segítsé­get kap Sinák János mérnöktől, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal kiküldött aktivistájától. Közösen lá­togatják a gazdasághoz tartozó ud­varokat s az ottani vezetőkkel tér­képeket, táblázatokat készítenek, melyeknek jelentőségét Fekete elv­társ szívesen meg is magyarázza. — A térképen a talaj összetétele szerint a határ minden darab föld­je s annak minősége fel van tüntet­ve. Az érdekelt — legyen az trak­toros vagy bárki más — leolvashat­ja, hogy a föld melyik osztályba tar­tozik. Ennek alapján. FIGYELEMBE VÉVE SZAKKÉPZETTSÉGÉT „A munkások jutalmazása" című bro­súrából megtudhatja, mennyi idő szükséges annak felszántásához és milyen bért kap érte. Ugyancsak tá­jékoztatásul szolgál a térképen be­jegyzett udvartól való távolság, az út minősége s mindazon adatok, ame­lyek kihatnak a teljesítményre. A táblázatok — fűzi tovább a szót Fekete elvtárs — az állattenyész­tési csoportok számára készültek. Ezeken az istállók osztályozása sze­repel, éspedig aszerint, melyik mi­lyen gépi felszereléssel rendelkezik. Azonkívül minden dolgozó napi mun­kabeosztása látható rajta és hason­lóan, mint az előző esetben, AZ ÉRDEM SZERINTI JUTALMAZÁS ALAPJÁUL SZOLGÁL. Az így elkészített térképek és táb­lázatok tartalmát az üzemi gyűlése­ken ismertetjük, megmagyarázzuk, majd állandó szemlére tesszük ki. A további beszélgetés folyamán azt is megtudom, hogy üzemi munkais­kolákat szerveztek abból a célból, hogy a gazdaság alkalmazottai fel­adataikat könnyebben és szakszerűen végezhessék. Hivatásuknak meg­felelően külön tanulnak az állatte­nyésztésben dolgozók, s külön a nö­vénytermesztési csoportok munkásai, külön a bérelszámolók stb. A tanulók az iskola befejezése után vizsgáznak és az elsajátított anyag alapján a megérdemelt fizetési csoportba oszt­ják be őket. Az anyag elsajátítása annál is könnyebb, mivel az elméleti órákat — ahol csak lehet — sok GYAKORLATI ÖRA KÖVETI. Például az állattenyésztési csoport­ban tanulók 21 elméleti és 42 gya­korlati órán vesznek részt. Hogy az iskolázás után nagy az érdeklődés, azt az is bizonyítja, hogy a 600 al­kalmazottból közel 550" tanul. A dol­gozók megértették, hogy az új bér­rendszer átépítésének egyik legfon­tosabb követelménye a tudás, mivel ennek folytán jobb minőségű mun­ka, nagyobb terméshozam érhető el, amely egyben a nagyobb bér felté­tele. Erre törekedik a gazdaság igaz­gatósága. Fekete elvtárs még meg­jegyzi: - Ha minden rendben megy, február végéig készen leszünk nem­csak az iskolázással, hanem az ösz­szes Írásbeli munkával, melyeknek beadása után kérjük a felsőbb szer­vek jóváhagyását az új bérrendszer bevezetésére, amit munkásaink örömmel és nagy bizalommal várnak. Tehát a Füleki Állami Gazdaság hasznos munka megvalósítására hasz­nálja fel a telet, s joggal várhatja, hogy szép sikereket fog elérni. Benyus József

Next

/
Thumbnails
Contents