Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-14 / 13. szám, csütörtök

Közös célunk — a béke megőrzése A CSEHSZLOVÁK PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG INDIÁBAN Kalkutta (ČTK) - A csehszlovák parlamenti küldöttség kalkuttai tar­tózkodásának második napján, ja­nuár 12-én egy juta-feldolgozó üzembe látogatott. A küldöttség ezután a Központi Statisztikai Intézetbe látogatott, amelynek vezetője P. Cs. Mahalano­vics professzor, neves indiai nem­zetgazdász. Dr. Sz. Csatterdzsi, Nyugat-Ben­gália törvényhozó tanácsának elnöke és A. Mallick, a törvényhozó tes­tület alelnöke, a küldöttség tisztele­tére délután teát adtak. Csatterdzsi szívélyes szavakkal üd­vözölte a küldöttséget és hangsú­lyozta, hogy Indiának és Csehszlová­kiának — tekintet nélkül különböző politikai rendszerére, — közös a célja — a béke megőrzése. Z. Fierlinger, a nemzetgyűlés el­nöke válaszában hangsúlyozta azt a rokonszenvet, amellyel Csehszlovákia népe figyeli India népgazdaságának építése terén kifejtett törekvését. Megállapította, hogyha csupán rész­leges leszerelést érhetnénk el, bár a végső cél a teljes leszerelés, ha­talmas eszközöket lehetne felszaba­dítani a gazdaságilag kevésbé fej­lett országok megsegítésére. Rámu­tatott arra, ez a cél megköveteli, hogy a barátság, a béke, az egyen­lőség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása elvein alapuló új kapcsolatok alakuljanak ki minden ország között. A csehszlovák parlamenti küldött­ség szerdán felkereste a kalkuttai egyetemet. Az egyik előadóterem­ben rövid beszédet intézett a főis­kolásokhoz. A nap folyamán hivata­los látogatást tett még Padmaja Naidu asszonynál, Nyugat-Bengália kormányzójánál. AZ IDO A REVANS9STÁK ELLEN DOLGOZIK i " A lengyel külügyminiszter a nemzetközi politikáról VARSÖ (ČTK) - A NOWE DROGI, A LENGYEL EGYESÜLT MUNKÁS­PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA EZ ÉVI ELSŐ SZÁMÁBAN KÖ­ZÖLTE ADAM RAPACKI LENGYEL KÜLÜGYMINISZTERNEK AZ 1959 ÉV­BEN A NEMZETKÖZI POLITIKÁBAN BEÁLLT VÁLTOZÁSOKRÓL SZÓLÖ v CIKKÉT. Rapacki miniszter hangsúlyozza, hogy az 1959. év a történelemben úgy fog szerepelni, mint az emberi­ségnek a hidegháborúról való leté­rése és a nemzetek közötti tartós békés egymás mellett élésre való átmenet éve. A hidegháború erőinek vereségében döntő szerepet töltöttek be a nyugat-berlini kérdés megoldá­sára, a német békeszerződés megkö­tésére, az áltajános és teljes lesze­relésre vonatkozó szovjet javaslatok és Ny. Sz. Hruscsov amerikai láto­gatása. A hidegháború erői azonban nem tették le a fegyvert, mesterkedések­hez folyamodnak és új ellentámadás­ra készülnek. Ez elsősorban Aden­auerre és híveire vonatkozik. Rapac­ki megállapítja: mindaddig, amíg fennáll Adenauer politikájának reális veszedelme, nincs remény arra, hogy Németország újraegyesítésének kér­dése támogatásra találna a Nyugaton. Hasonló a helyzet Lengyelország nyu­gati határainak kérdéseiben is. A Né­met Szövetségi Köztársaság revan­sista erői meg szeretnék változtatni e határt. Az idő azonban ellenük dolgozik, mert egyre világosabban megmutatkozik, hogy ezek az erők nemcsak a nemzetközi feszültség enyhítését, hanem a nyugati orszá­gok, sőt a németek érdekeit is veszélyeztetik. A nyugati országok gazdasági értekezlete Párizs (ČTK) - Január 12-én kezdődött Párizsban a nyugati or­szágok gazdasági értekezlete. A bur­zsoá sajtó szerint az értekezlet fel­adata a versenyben álló két gazda­sági tömörülés közötti „kereskedel­mi háború" kiküszöbölése. Az egyik tömb az úgynevezett „közös piac", amelyet Nyugat-Németország és Franciaország vezet és a másik tömb, a „Szabadkereskedelmi tö­mörülés", amelyet Nagy-Britannia kezdeményezésére alakítottak. Elő­! reláthatólag megtárgyalják a gazda­! ságilag elmaradott országok támo­gatásának kérdését is. Az értekezleten 13 ország (az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Nyugat-Németország, Kanada, Bel­gium, Dánia, Portugália, Görögor­szág, Olaszország, Svédország, Svájc és Hollandia) vesz részt. Az ame­rikai küldöttség vezetője D. Dillon államtitkárhelyettes. A többi kül­döttség vezetői a külügyminiszte­rek, vagy pedig a pénzügyminiszte­rek és a kereskedelmi miniszterek. Nyikita Hruscsov fogadta az amerikai nagykövetet Moszkva (ČTK), m Nyikita Szer­gejevics Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke szerdán saját kérelmére fogadta Lewellyn Thompsont, az USA szovjetunióbeli nagykövetét. Beszélgetésükön jelen volt Vaszilij Kuznyecov külügyminisz­terhelyettes. Újro bombák hullottak KUBÁRA Havanna (ČTK) - A kubai álla­mosított cukorgyárak képviselője közölte, hogy ismeretlen repülőgé­pek gyújtóbombákat dobáltak le és hét ültetvényen tűzvészt okoztak. Amerikai repülőgépek már tavaly kísérletet tettek a cukornádtermés felgyújtására. Az országos földreform-intézet igazgatója kijelentette, hogy hatás­talanok a tiltakozó jegyzékek: Ku­ba tántoríthatatlanul végrehajtja a földreformot. Bejelentette, hogy a marhatenyésztő nagybirtokok négy­millió hektárnyi földjét már kisajá­tították és a közeljövőben 2 700 000 hektár cukornádültetvényt vesz bir­tokába az állam. A cukornádültetvényeket és mar­hatenyésztő nagybirtokokat szövet­kezetekké alakítják át. Eddig 500 szövetkezet létesült. A falvakban 600 népbolt nyílt, melyekben terme­lési áron jut élelmiszerhez és fo­gyasztási cikkekhez a lakosság. A nyugati hatalmak mesterkedései a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezleten Genf (ČTK) [-• Sz. K. Carapkin, a nukleáris fegyverkísérletek be­szüntetéséről tárgyaló genfi értekez­leten résztvevő szovjet küldöttség vezetője, i— a keddi ülés elnöke —, javasolta, az értekezlet foglalkozzék a szovjet küldöttség 1959. december 14-én előterjesztett javaslatával, amely lehetővé teszi, hogy a legrö­videbb időn belül megegyezzenek olyan fontos kérdésekben, mint az ellenőrző bizottság összetétele, az el­lenőrző állomások személyzetének összetétele, valamint az ellenőrző szervezet költségvetési és pénzügyi kérdései. A nyugati küldöttek a keddi ülé­sen tovább folytatták mesterkedé­seiket, rámutatva az értekezlet mun­kájában felmerült nehézségekre azzal kapcsolatban, hogy a szakértők a múlt évben nem jutottak dűlőre az ellenőrző csoportok kiküldésé kérdésében. Az USA képviselője beszédében azt állította, hogy a föld alatti nuk­leáris kísérletek egyáltalán nem el­lenőrizhetők. Üjságlrókörökben az ä nézet terjedt el, hogy az amerikai küldöttség akadékoskodásával előké­szíti a talajt az elutasító álláspont' megindokolására a föld alatti nukleá­ris kísérletek betiltásának ügyében. Ezzel kapcsolatban az újságírók figyelme a Times amerikai lap leg­utolsó számában közölt hírre össz­pontosul, amely szerint az Amerikai Egyesült Államokban a nevadai si­vatagban már most szorgos előkészü­let folyik a nukleáris kísérletek fel­újítására. A kísérleteket állítólag ez év májusára, júniusára vagy júliu­sára tervezik. Tovább provokálnak a náciszellem megszállottjai New York Ismeretlen tettesek keddre virra­dó éjjel fasiszta feliratokkal és ho­rogkeresztekkel mázolták be a New York-i zsidótemető száznál több sírkövét. „Halál! A hazáért! Éljen a vezér!" és hasonló hangzású német nyelvű feliratok elárulják, kinek az örökébe léptek szerzőik. Ausztria A Volkstimme, a kommunista párt Lengyel gyermekek szanatóriuma Rymanów Zdroj lengyel fürdőben 500 gyermek részesül orvosi kezelés­ben. A gyermekek há­rom-négy hónapot tölte­nek itt. Hogy ne marad­janak el a tanulásban, a szanatóriumban rendes tanítás folyik. Képünkön: Wincenty Czyz tanító fi­zikai kísérletet végez ta­nítványaival. Foto CAF Űjra fenyeget a japán militarizmus Peking (ČTK) - A pekingi Renmin Ribao keddi számában cikket közölt Siro Tohoda neves japán közíró tollából. Japán a militarizmus megújhodásának újabb szakaszába lépett, melyre az újra­felfegyverzés jellemző — írja. Japán „vé­delmi" erőinek irányítható lövedékei atom­töltést kaphatnak. Tervbe vették különle­ges rakétahadosztály felállítását. Egy másik terv szerint 1965 végéig minden fegyvernemet irányítható lövedékekkel látnak el. A rakétafegyverkezés fő központja a csibai légelhárító tüzérségi iskola. A japán militarista erők gyors feltá­masztása kimondottan az amerikai és japán reakciósok ázsiai terjeszkedését van hivatva szolgálni. A japánok tízmilliói határozottan tilta­koznak a militarizmus feltámasztása el­len és nem engedik meg, hogy az ameri­kai és japán reakciósok romlásba döntsék a japán népet, — hangoztatja a cikkíró Az USA helyzete 1960-ban Személyautók sorozatos gyártása a Kínai Népköztársaságban Peking (ČTK) - Az első cshang­cshuni gépkocsigyár ez év első nap­jaiban megkezdte a „Hung-Csi" (vö­rös zászló) jelzésű személyautók so­rozatgyártását. Ez a hatszemélyes, négyajtós gépkocsi óránként 160 km­nyi sebességet is elér. A cshang-cshuni automobilgyár a maga nemében első Kínában. Ezt a korszerű, gépesített üzemet 1956-ban a Szovjetunió segítségével építették. Eredetileg csak teherautókat gyártott. Ez idén megkezdték a személyautók gyártását is. NANCY franciaországi város közelében a Nancy-Chateau-Salins vasútvonalon ki­siklott a személyvonat egy kocsija. A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint a vasúti szerencsétlenségnek 4 halálos és 22 sebesült áldozata van. Eisenhower elnök január 7-én mondta el beszédét az Unió helyzeté­ről az amerikai kongresszusban. Ez év novemberében megválasztják az új amerikai elnököt, akinek 1961. ja­nuár 20-án Eisenhower átadja hiva­talát. Eisenhower idei beszédének java­része a nemzetközi helyzettel, az USA külpolitikai kapcsolataival, s a velük összefüggő kérdésekkel (a vé­delem és a világűrbe való behatolás) foglalkozik. A belpolitikai, gazdasági és pénzügyi kérdéseknek másodren­dű szerepet szán. A beszámoló külpolitikai részének magvát az a nyilatkozat tartalmazza, hogy „az Egyesült Államok kész bár­mikor komolyan tárgyalni a Szovjet­unióval az igazságos békét elősegítő kérdésekről". Az idei beszámoló e te­kintetben szembetűnően eltér a tava­lyitól, melyet még lényegében John Foster Dulles fogalmazott. A tavalyi beszámoló ugyanis „tárgytalannak" minősítette a tárgyalásokat, ezzel szemben az idei utal a Szovjetunió békekezdeményezésére, s fontosnak tartja, hogy végre „valahol elkezd­jék". Eisenhower beszédének fogyatékos­sága, hogy az Unió idei helyzetéről szólva egy szóval sem említi a lesze­relés kérdésében folytatandó ameri­kai politikát, pedig az amerikai és a külföldi sajtó nap-nap után han­goztatja, hogy „új leszerelési politi­kát" kell folytatni. Washingtonban is érzik ennek fontosságát. Fél év után a napokban fejezte be munkáját az úgynevezett Coolidge-bizottság, melynek az volt a feladata, hogy ala­pot szolgáltasson az amerikai kor­mány új leszerelési politikájához. A hadügy- és külügyminisztérium most vitatja a bizottság jelentését. A sajtó szerint semmi pozitívumot i sem tartalmaz. Eisenhower is köz­vetve érezteti beszédében, hogy a le­szerelés konkrét megoldása terén az USA még mindig egy helyben to­pog. Ezért nagyon kiemeli a tömbök szerepét, az úgynevezett külföldi ka­tonai segítség hosszúlejáratú terve­zését és a felduzzasztott katonai költségvetés érinthetetlenségét. A be­számoló egyes részeiben még előfor­dulnak elcsépelt frázisok „a világ­kommunizmus veszélyeztette szabad­ságról". Furcsának tűnnek ama alap­vető megállapítás mellett, hogy „a Szovjetunió kifejezett érdeke, hogy tegyenek lépéseket a háborús veszély csökkentésére". A beszámoló igen terjedelmes ré­sze a gazdaságilag elmaradott orszá­gok problémáival foglalkozott. Eisen­hower legutóbbi beszéde sejteti: az amerikai kormányköröknek nagy fej­törést okoz, hogyan tereljék az új ázsiai és afrikai államok fejlődését kapitalista útra. A beszámoló utal arra, hogy az USA már nem az egyetlen ipari nagyhatalom, mely kel­lő mennyiségű támogatást tud nyúj­tani a fejlődésnek indult országok­nak. Sőt, Eisenhower hangoztatja, hogy a kedvezőtlen pénzügyi fejlődés csökkenti Amerika lehetőségeit, és felszólít más tőkés hatalmakat, vál­laljanak nagyobb részt az elmaradott országok támogatásából. Logikátlanul hat az az állítása, hogy az USA óriá­si katonai apparátusának fenntartása, rakéták, atommeghajtású tenger­alattjárók, stb. gyártása hozzájárul az elmaradott országok fejlődéséhez. Beszédének az USA belső problé­májával foglalkozó második része épp olyan hiányos, mint az első. A demokrata párt tanácskozó bizott­sága december 8-i nyilatkozatában például sokkal alaposabban és pon­tosabban elemezte a fő problémákat. Az Unió 1960. évi helyzetéről tartott beszámoló így sorolja fel az USA fő bel­ső problémáit: 1. A nagy sztrájkok elke­rülése; 2. a mezőgazdaság nehézségeinek megoldásá; 3. intézkedések a növekvő infláció leküzdésére; 4. annak megakadá­lyozása, hogy amerikai polgárok bizonyos csoportjaitól megvonják a törvényes vé- ; delmet. Eisenhower javasolja, tartsanak a mun­kaadók és a szakszervezetek rendszeres] tanácskozásokat a nagy sztrájkok elkerü- , lésére. A mezőgazdaság problémáit a ter- i melés csökkentésével és új mezőgazdasági' törvényekkel oldják meg. Az Infláció meg- [ gátlása érdekében Eisenhower „fegyelme-, zettségre" szólít fel minden amerikai la­1 kost és kiegyensúlyozott költségvetést kö- 1 vetel a szövetségi kormánytól. A fajgyű-, lölet és a türelmetlenség más megnyil-1 vánulásainak elfojtása érdekében kéri a i kongresszust, komolyan tárgyaljon az ] emberi jogok bizottságának javaslatairól. ( Eisenhower beszámolójában leszögezi, i hogy ha az USA nem fog tudni érvénye­síteni bizonyos normákat saját társadalmi 1 életében, aligha törekedhet a nemzetközi ( együttműködésre. Érinti még az általában i vigasztalannak tartott amerikai iskolaügyl 1 kérdést. Eisenhower beszámolójáról általában el- i mondhatjuk, hogy a nemzetközi helyzet ] és a külpolitikai kapcsolatok terén az' egyik politikai irányzatról a másikra való, objektívan kikényszerített áttérés bizony-1 talan állapotát tükrözi. Ez az áttérés csak 1 most kezdődött meg és az USA kormány- J körei még koránt sem tették magukévá, \ Éppen ezért a régi elemek újakkal ve­gyülnek, s így a beszámoló nem ad vllá­1 gos politikai platformot, vagy szilárdabb | programot. Érezhető a jelentésből, hogy a köztár­sasági párt választások előtt áll és meg- i kerüli a problémák többségét, nehogy kárt i szenvedjen a választásokon. Az egyes 1 problémák részletes elemzése ugyanis azt ' igazolná, amit a demokraták a kormány­hatalom gyakorlása terén „a köztársaság­pártiak tehetetlenségének" neveznek. így tehát még nagyon sok kérdésre ] nem ad világos választ az amerikai kül- ( politika. JIŔI HOCHMAN' lapja jelentette, hogy Welse osztrák városban „európai akadémiát" ren­deztek a SÖRBE, a „szerves szo­ciális rend mozgalma" elnevezésű szervezetbe tömörült volt SS-legé­nyek. Több külföldi megrögzött fasisz­ta is részt vett összejövetelükön, melyen Konrád Windigch osztrák fa­siszta úszító volt a hangadó. Dánia A nyugatnémet fasisztáknak Dá­niában is akadtak követőik. Az utób­bi napokban Sanderborg és Frederik­han városokban tűntek fel horogke­resztek és antiszemita jelszavak. A dán közvélemény válaszul „Le a fasisztákkal!" „Nem akarunk együtt­működni a hitlerista tábornokokkal!" feliratú táblákkal felvonulva tünte­tett a koppenhágai nyugatnémet nagykövetség épülete előtt. * « * Kedden Triesztben, Bordeauxban, Konstantinápolyban és a norvégiai Horten városban is antiszemita bot­ránykeltők garázdálkodtak. A világ várja, mi lesz a nácikkal A világ közvéleménye egyre job­ban felfigyel arra, hogy a nyugat­német kormányban és hivatalokban még OTWMÜe sok vtízetö náci ül befo­lyásos pozíciókban s a bonni kor­mány mit sem tesz a közélet nácitla­nítására. A News Week című New­York-i lap újra hangoztatja, hogy Schröder és Oberländer miniszterek ismert nácik és a bonni külügymi­nisztérium 500 magasrangú tisztvii selőjének egyharmada már Hitlen idején tevékenykedett, hogy 11 nyu­gatnémet város rendőrfőnökei volt SS-isták, hogy a bíróságokon százá­val működnek még a náci rendszer által kinevezett bírák, az iparban pe­dig ismét visszaszerezték befolyá­sukat azok az egyének, akik annak idején hatalomra juttatták Hitlert, köztük Krupp és Flick elítélt hábo­rús bűnösök. A Figaro című párizsi lap a nyugat­német ifjúság nevelésével foglalkozva megállapítja, hogy az iskolákban 1933-mal fejeződik be a német történelem. Az ezt követő eseményekre* csak a volt nácik vezetése alatt álló ifjúsági szervezetek­ben szereznek tudomást a fiatalok. A fajüldöző kilengések ellen tiltako­zott az A1 Bilad című libanoni hetilap is, hangsúlyozván, hogy „ha a provokációk foly­tatódnak, egy szép napon ismét úrrá lehet a fasizmus Nyugat-Németországon". Nyu­gat-Németország felfegyverzése az arab népeket is veszélyezteti, mert a bonni hadsereg hitlerista tisztjeit épp olyan ho-i dító szellem hatja át, mint hajdanában. Belgium Belgium Kommunista Pártjának politi­kai irodája az antiszemita zavargásokkal kapcsolatban kiadott nyilatkozatában hangoztatja, hogy csak akkor lehet vé-í get vetni a náci provokációknak, ha ugyanakkor a nyugati kormányok politi­kai irányzata is megváltozik. Eyskens belga miniszterelnök parlamen­ti beszédében kijelentette, hogy nem egyéni elszigetelt akciókról, hanem nemzetközi viszonylatban megszervezett fajgyűlölő és a náci agitáció által kivál­tott provokációkról van szó. Felszólítottá a bírósági szerveket: lépjenek fel a le­hető legszigorúbban a botránykeltőkkel szemben. tondon Az angol munkáspárt szerdán nyilatko­zatot adott ki, melyben elítéli a náci- és antiszemita kilengéseket. Különösen az angol fasisztákat pellengérezi ki, akik megfenyegették á parlament tagjai^ „Most, amikor az antiszemitizmus meg­nyilvánulásai Angliában is elterjedtek, gyorsan kell cselekednünk" — figyelmez­tet a munkáspárt kiáltványa. tJJ SZÖ 14 * 1960. január 16.

Next

/
Thumbnails
Contents