Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-12 / 11. szám, kedd

VMg jsrtféfaŕld, timfl8]éfelel UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. január 12. kedd 30 fillér XII. évfolyam, 11. szám A szövetkezeti falué a döntő szó A jövőbelátó ember nem a mának él, hanem gondol a holnapra is s ar­ra, hogy holnapután is nap lesz. Az meg természetes, hogy az ilyen ember _beosztóan gazdálkodik, ke­resetéből tervszerűen él. S ha he­lyes és dicséretes dolog ez az egyé­neknél, annál inkább szükséges ez a közösségben, az egész népgaz­daságban, tehát a mezőgazdaság­ban is. Régen, akkor, amikor a föld müvelője egyénileg dolgozott, a tár­sadalom is, az állam csak annyiban „segítette" öt, amennyiben saját hasznára kisajtolhatott valamit a pa­rasztemberből, egyébként mit törőd­tek azzal a kereskedők, a gabona­monopóliumok, hogy a terményekért fizetett összeg fedezi-e a termelő költségeit vagy sem. Mit törődtek ők azzal, hogyan s miből él a föld művelője, miből tudja pótolni az el­használt, az elkopott, a tönkrement mezőgazdasági felszerelést, szerszá­mot. Tudta ezt a parasztember, tudta, hogy senkitől az ég világon nem kap támogatást, s ezért így is gondolko­dott: segíts magadon, majd csak lesz valahogy. Merőben másképpen van ez már ma a szövetkezeti faluban, a közösségben, s az egész társadalom­ban. Minden esztendőben már jő elő­re ismerjük feladatainkat, nem csu­pán egy évre előre, hanem — éppen most foglalkozunk a harmadik öt­éves terv irányelveivel — több évre szóló távlati tervek szerint dolgoz­hatunk, élhetünk. Nagy erőssége ez a mi rendszerünknek, mert a terve­zett életformában nincs bizonytalan­ság, megszűnt a jövőtől való féle­lem. Tehát nem a véletlen irányítja a dolgok menetét és népünk élet­körülményeit, hanem a párt hel/es politikája, a tervszerű gazdálkodás. A minap egyik vezércikkünkben arról volt szó, mit kell tennie a me­zőgazdaságnak, hogyan kell munkál­kodnia minden egyes szövetkezeti tagnak, hogy a mezőgazdaságban lévő rejtett tartalékok feltárásával sike­resen teljesítsék a harmadik ötéves terv feladatait. S hogy e nagy fel­adatok teljesítésének lerakhassuk szilárd alapjait, ez idén kétszeres szorgalommal kell majd munkához látnunk, mert az indulást csak tisz­ta számlával lehet ereményesen meg­kezdeni. Ez a hónap, a január te­hát ne legyen az általános pihenés Ideje, hiszen annyi munka vár most a falu népére, hogy még egyetlen­egy esztendő első hónapja nem ho­zott ennyi újat, ennyi munkát. Miről van hát sző? Arról, hogy a tervszerűség elképzelhetetlen anél­kül, hogy mindjárt az esztendő első hónapjában írásba ne fektetnénk, mi vár ránk az egész évben. Az or­szág nagy közös tervét most kell a falvakon, a szövetkezeti faluban ré­szeire bontani, hogy ismerje meg mindenki saját feladatait, tudja meg a sertésetető, rá mily felelősség há­rul ebben az esztendőben, ismerje meg a mezőgazdasági csoport min­den dolgozója, mit kell néki is ten­nie, hogyan kell dolgoznia egész esz­tendőben, hogy ő is a maga módján hozzájáruljon ahhoz, hogy az idén a mezőgazdasági termelés 12 százalé­kos növekedést érjen el. Ennek a növekedésnek megvalósí­tása az egész ország mezőgazdasági dolgozóira vár. Nagy feladat ez, és ezen tervek megvalósításában dön­tő sző a szövetkezeti falué, mivel hazánk mezőgazdasági földterületén már csaknem teljes egészében szö­vetkezeti gazdálkodás folyik. S dön­tő szavuk van e feladat teljesítésé­ben a szövetkezeti falvakban másod­sorban azért, mert tervük alapján az idén befejezzük a mezőgazdaság szocialista átépítését. Ha már azt mondottuk a mező­gazdaság gyors ütemű fejlesztésében az első szó a szövetkezeti falué, akkor most aszerint is kell eljárni a feladatok, az idei mezőgazdasági tervek felbontásában, hogy a döntő szó tényleg a szövetkezeteseké le­gyen. Ezért a következő ötéves terv irányelveit és az ez idei feladatokat nem csupán a szövetkezeti vezetők­kel, hanem a szövetkezeti tagokkal is meg kell ismertetni. Hadd szóljon hozzá mindenki, hadd mondja el a sertésetető saját terveit, azt, hogy ő mivel járul hozzá a nagy, az or­szágos terv teljesítéséhez. Nem könnyű munka az sem, hogy a nagy országos tervet úgy írjuk szét minden egyes falu szövetkeze­tére, annak minden egyes tagjára, hogy az összhangban álljon a társa­dalom követelményeivel, de tekintet­be véve a helyi adottságokat, ter­mészeti feltételeket, az illető kö­zösség termelési viszonyait és hogy reális alapja legyen. E nagy és fe­lelősségteljes munkában — mint ahogyan nálunk semmit sem bízunk a véletlenre — nincs magára ha­gyatva a falu, a szövetkezet. Kiváló szakemberek, pártfunkcionáriusok sietnek segítségükre, akik néhány héten keresztül mindenben készsé­gesen segítenek a szövetkezeteknek, sőt sok politikailag és szakmailag fejlett funkcionárius véglegesen a szövetkezetekben marad, hogy teljes tudását és odaadását a nagy cél el­érésének érdekében gyümölcsöztesse. Nem valami zord „tanácsadók", vagy ellenőrök ezek, hanem olyan embe­rek, akik azért mennek a falura, hogy tudásukat, ismereteiket a gya­korlati életben becsülettel megosszák a szövetkezeti tagokkal. Elvtársi és baráti segítség ez, oly értelemben véve, hogy az ő céljuk ugyanaz, mint a szövetkezeti tagoké; gyors ütemben fokozni a mezőgazdasági termelést, még szebbé, boldogabbá tenni a falu népének az életét. Igényes az a munka, mely most a szövetkezeti tagokra és az emlí­tett elvtársakra vár. Elkészíteni Ily nagyszabású tervet, felbontani egy­egy falura úgy, hogy minden szövet­kezet terve összhangban legyen az állam, a közösség és az egyén érde­keivel, alapos munkát követel. És arra is ügyelni kell a terv felbontá­sánál, hogy mentes legyen a formá­lis, a papfrtervezéstől, és reális, konkrét feladatokra épüljön. Megvan­nak a reális alapjai a mezőgazdaság­ban a tervteljesltésnek, még akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy ez a népgazdaságnak az az egyedüli ter­melési ága, amelyben bizonyos mér­tékben számolnunk kell a természet, az időjárás szeszélyeivel. Már az is bizonyítja, hogy megvannak, hogy a 12 ezer szövetkezetünknek csaknem egy negyede már elérte az 1965-re tervezett termelési szintet. És fel tudjuk venni az időjárással szemben a harcot? A technika oly magas fokán állunk, hogy nem kell minden esetben a természet kegyei­re várnunk. Hát ártott volna-e a ta­valyi nagy szárazság oly mértékben akkor, ha jobban felkészülünk rá, s nem csupán a répának, hanem egyéb növényeknek is szükségszerűen juttatunk csapadékot öntözés for­májában? Ellephette volna-e a talaj­víz a növényeket, ha már évekkel ezelőtt hozzálátunk a meliorációs munkákhoz, s alagcsövezéssel lát­juk el a vizenyős földterületeket? Tudunk már védekezni az időjárás szeszélyei ellen, csak az a fontos, hogy számoljunk vele é6 akkor nem lephet meg bennünket sem a száraz­ság, sem pedig a túl sok nedves­ség. így állunk tehát, s ha még tel­jes egészében nem is tudjuk szabá­lyozni a természet kilengéseit, vé­dekezni már tudunk ellene, megvan­nak erre a lehetőségeink, hiszen a gépesítés oly magas fokán állunk, hogy segítségével fékezni tudjuk az időjárás „kirohanásait". Most legyen tehát a döntő szó a szövetkezeti falué, készüljenek a tervek úgy, hogy azok teljesítésé­vel annyi mezőgazdasági terméket állítsunk elő, amennyit az életszín­vonal rohamos emelkedése megkí­ván. Ezzel pedig nemcsak az idei esztendőt zárhatjuk le sikerrel, de nagy lépést teszünk a harmadik öt­éves terv eredményes teljesítésének az érdekében is,. TOVÁBBI SZAKEMBEREK a mezőgazdaság megsegítésére Az év elejétől a pártszervek, központ) hivatalok és más intézmé­nyek száz és száz dolgozója, a kerületi, járási nemzeti bizottságok hozzáértő szakemberei érkeznek falvalnkba. Rövidebb és hosszabb ideig segédkeznek a szövetkezeteseknek, az állami gazdaságok és a GTÄ-k dolgozóinak a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében megszervezett gyűléseken. A falusi munkára ezenkívül több száz a mezőgazdasági terme­lés szervezésében jártas dolgozó je­lentkezett, akik tapasztalataikat, ké­pességeiket a legfontosabb szaka­szokon gazdagon érvényesíthetik. Mindazok, akik a falvakra jöttek, a szövetkezet tagjaival karöltve tár­gyalják meg mit kell tenni, hogy a mezőgazdasági termelés ebben az év­ben gyors ütemben fokozódjék. Plzeni kerület: Ebben a kerü­letben többnyire a járási nemzeti bi­• •••••••••••• A belkereskedelem vysoianyi csoma• goló-üzemében többféle élelmiszert, mint rizsát, mákot, kávét, babféléket csoma­golnak az üzletek számára. Nagy segít­séget nyújtanak ezeknél a munkáknál az automatikus csomagológépek. Így például tízféle kávét, 24 különbözö csomagolás• ban, naponta 6—8000 kg-ot töltenek meg. Képünkön egy automatikus töltőgépet látunk, amely egy műszak alatt 22 000 százgrammos zacskót tölt meg kávéval. (Foto: Jozef Mucha — ČTK) • ••••• • • • • • zottságok dolgozói és pártfunkcio­náriusok mennek a falu segítségére. Több mint 200 szakember és funk­cionárius változtatja meg munka­helyét. Közülük negyvenet a szövet­kezetek évzáró taggyűlésén elnöki funkcióba választanak, 49-en zóotech­nikusok, 39-en pedig agronómusok lesznek. A stfibrói járás szövetke­zeteiben már 34 funkcionárius és szakember állt munkába. A plzeňi kerület szövetkezetel több mint 550 a termelésben tapasztalt dolgozóval erősödnek. žilinai kerület: A žilinai ke­rületi pártbizottság január hónap fo­lyamán 200 bevált kommunistát küld a szövetkezetesek megsegítésére. Ezeknek elsődleges feladatuk lesz, hogy támogassák a falusi pártszer­vezeteket, előkészítsék a kommunis­ták évzáró taggyűléseit. Ezenkívül részt vesznek az EFSZ-ek termelé­si-pénzügyi terveinek elkészítésé­ben, segítséget nyújtanak a párt­szervezeteknek, helyi nemzeti bl­zépparasztok megnyeréséhez az EFSZ-ekbe. Bratislavai kerület: A bra­tislavai kerületi szerveknek a szö­vetkezeteknek nyújtandó segítsék gükkel igényes feladatot kell telje­síteniök: három hónapon belül 160 szakképzett agronómust, zootechnl­kust kell biztosítaniok a szövetke­zetek számára. A falvakra érkező dolgozóra nem könnyű feladat vár. Ezért a káder­kiválasztásra nagy súlyt kell helyez­niök. Jól csinálják ezt a trenčíni já­rásban, ahol a falvakon betöltendő funkciókra kiszemelt dolgozókkal előzetesen megbeszélik a legszüksé­gesebb teendőket. Kassai kerület: A kerület me­zőgazdasági üzemeiben komoly mun­ka, az évi termelési-pénzügyi terv elkészítése van folyamatban. A ke­rület mezőgazdasági területeinek 91 százalékán már szocialista nagyüze­mi gazdálkodást folytatnak, s ez természetszerűleg nagyobb igénye­ket támaszt a termelés szervezésé­vel, irányításával szemben. Ezért a kerületi hivatalokból, társadalmi szervezetekből rövid időn belül 250 mezőgazdasági szakember foglalja el az őt megillető helyét falvakon, zottságoknak a további kis- és kö- i a mezőgazdasági üzemekben, (th). Ä csehszlovák parlamenti küldöttség Kalkuttában Delhi (CTK). - A Csehszlovák parlamenti küldöttség január 10-én reggel a Bhakra-Nangali duzzasztó­gát megtekintése után visszatért Delhibe. A küldöttség ezután külön repülőgépen Agrába utazott, ahol az indiai építészet ékességét a Tadzs­Mahalt tekintette meg. Az Európában tartózkodó Radha Krisnán alelnök képviseletében Krishamurti Rao, az államtanács al­elnöke vacsorát adott a küldöttség tiszteletére. A vacsorán Krishamurti Rao és Zdenék Fierlinger, a Cseh­szlovák Nemzetgyűlés elnöké beszé­det mondottak. Hektáronként 300 kilogramm húst termelnek A Štefánikovi (galántai járás) szö­vetkezetben, mielőtt hozzáfogtak vol­na az idei termelési-pénzügyi terv elkészítéséhez, ismét fellapozták a prerovi szövetkezetesek felhí­vása nyomán foganatosított köte­lezettségvállalásaikat. A termelési tervet úgy készítették el, hogy a múlt évben elért hektá­ronkénti hústermelést 125 kilo­grammal túlteljesítsék. Ezek szerint minden hektárra számítva 300 kilo­gramm hús termelésével gazdagít­ják közellátásunkat, amivel már az Jól teljesítik exporttervüket Export-szállítmányaink között fontos szerepet tölt be a termelőszövetkezetek által gyártott export-áru. Ezek a ter­melőszövetkezetek tavaly 24.1 %-kal nö­velték az export-árü termelését és kivi­telét,, Szlovákiában pedig 213,6 %-kal. Az árulkat exportáló termelőszövetkezetek száma is állandóan növekszik. Különösen nagy az érdeklődés külföldön a fabútor, hangszerek, népművészeti készítmények, divatékszerek, karácsonyfadíszek, stb., iránt. 1965. évre előirányzott termelési szintet is elérik. A hústermelés fokozásában nagy segítséget nyújt számukra a serté­sek szárazetetése, mellyel 60 dkg­ra emelték a napi súlygyarapodást. A teheneknél ezenkívül bevezetik a gépi fejést és március hónaptól kezdve megvalósítják a tahenek sza­bad istállózását. Ezzel a lépéssel 25-30 százalékkal csökentik az ál­latok gondozásának és a tej fe­jősének költségeit. A küldöttség január 11-én repü­lőgépen India legnagyobb városába, Kalkuttába, a nyugat-bengáli kor­mány székhelyére utazott. A csehszlovák képviselőket a kalkuttai repülőtéren szívélyesen üdvözölték a nyugat-bengáliai tör­vényhozó testület a konzuláris tes­tület képviselői és a csehszlovák te­lep tagjai. A csehszlovák képviselők háromnapos kalkuttai látogatásuk el­ső napján megtekintették az indiai nemzeti könyvtárt. Szertefoszlott a havasi ember legendája Moszkva (ČTK) - Kiril Sztanyuko­vics professzor, a pamiri szovjet ex­pedíció vezetője kijelentette, semmi sem bizonyítja azt a feltevést, hogy a Pamír fennsíkon úgynevezett havasi ember élne. A szovjet expedíció, amelyben botanikusok, zoológusok, ré­gészek, hegymászók, vadászok vettek részt, 9 hónap alatt a Közép-Pamir hatalmas területét átkutatta. A tu­dósok nem találtak olyan helyet, amely megfelelne a havasi ember életfelté­teleinek és még nyomára sem buk­kantak. i Sikerrel kezdték az évet A kassai kerület építkezési vállalatainak dolgozói eredményes munkával zárták az elmúlt esztendőt. Évek óta először teljesítet­ték a beruházási épít­kezések globális ter­vét. Az építőiparnak ezen eredménye annál örvendetesebb, mivel a befejezett épületek át­vétele az előző évek­hez viszonyítva sokkal szigorúbb felülvizsgá­lat mellett történt. Kassán decemberben további 15 szövetkezeti lakásegység építését fe­jezték be és adtak át. A város új lakónegye­dében épült 2 — 3 szo­bás lakásokba az új év első napjaiban már be is költöztek a boldog tulajdonosok. A kerületben a csa­ládi házakon, a szö­vetkezeti lakásokon kí­vül 1485 lakásegység épült. Ez idén a lakások építésére fordított álla­mi beruházás 330 mil­lió koronát tesz ki. Mózes Sándor. Amint már vasárnapi számunkban is közöltük, légiforgalmunk IL 18-as típusú repülőgépeket vásárolt a Szovjetuniótól. Ezek a turbólégcsavaros, 80 utast befogadó repülőgépek hazánk belső légivonalain fog­nak közeledni. Képünkön egy IL18 „Moszkva" nevű repülőgép leszállás után a ruzynl repülőtéren. (Fotoj ČTK - Viktor Lomoz)

Next

/
Thumbnails
Contents