Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-09 / 8. szám, szombat

I A Szovjetunió a naprendszer bolygóinak megostromlására készül Az iskola kapcsolata az élettel Pártunk Központi Bizottsága ápri­lisban határozatot hozott, amely feladatul tűzte ki, hogy szorosabbá kell tennünk az iskola kapcsolatát az élettel, tovább kell fejlesztenünk az oktatást, a nevelést. Azóta már több mint fél év telt el. Iskoláink az új tanévben a kerületi és a járási isko­laüqvi szervek által kidolaozott, a tanmenetet módosító konkrét, kom­plex tervek alapján véazik munká­jukat. Az első tapasztalatok alapián megvonhatjuk a párt e fontos ha­tározata eddigi teljesítésének mérle­gét. Iskolaügyünk átépítésének alapve­tő feladata, amint már említettük, a? élettel való kapcsolat megszilár­dítása. Bátran állíthatjuk, hogy e tekintetben majdnem minden is­kolában lényeges haladást értefc el. Csekély kivételtől eltekintve min­denütt bevezették a fizikai munkára előkészítő tantárgyakat, s a fiatalok részt vesznek a társadalmi munká­ban is, pl. mezőgazdasáoi brinádokat szerveznek, nyersanyagot gyűjtenek, stb. Ez azonban az iskola és az élet közötti kaDcsolat megszilárdításának nem eqyedüli módja. Nem elég, ha a feladat megoldásával csupán a ter­melési tantárgyak, a politechnika oktatói, tanítói foglalkoznak. Ezt az elvet érvényesítenünk kell valameny­nyi tantárgy tanításánál, az iskola egész nevelőmunkfissáqában, minden tanító tevékenységében. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy iskolaügyünk átépítése részét képezi a kulturális forradalom befe­jezésének. Célunk az, hogy az iskola politikai jellege még inkább kidom­borodjék és így a kommunista neve­lés egyik legfontosabb eszközének szerepét töltse be. Éppen ezért az eddiginél sokkal többet kell foglal­kozni a nevelés és az oktatás új módszereinek kérdéseivel, az iskola munkásságát szervesebben egybe kell kapcsolni a gazdasági, politikai és kulturális történéssel. Jelenleg előtérbe kerül az oktató- és nevelő­tevékenység tartalmi része, vagyis az, hogy iskoláinkon az új tan­anyagot új, korszerű módszerekkel kell oktatnunk. A tanítóknak ebben segítséget nyújt elsősorban az új tanterv, tanmenet és a tankönyvek. Feladatunk kidolgozni a különböző típusú iskolák céljainak és felada­tainak helyes koncepcióját. Az elkö­vetkezendő hónapokban pedagógu­saink megvitatják a kilencéves is­kolák új tantervét és az új tanévtől kezdve fokozatosan bevezetjük az új tanmenetet és tankönyveket. A ta­nítóknak azonban már ez' idén alkotó módon érvényre kell juttatniok a párt áprilisi határozatában kifejezett gondolatokat, keresniök kell a ne­velőmunka sikeresebb módszereit, amelyek összhangban állanának tár sadaimunk életének adott színvona Iával. Sok száz tanító ezt teszi és mi nagyra becsüljük kezdeményezésű ket, támogatjuk abban a tudatban, hogy a közeli hónapokban az ilyen tanítók száma lényegesen gyarapodni fog. Sok iskola még ma is lényegében ugyanolyan módszereket alkalmaz az oktatásban, mint évtizedekkel ez­előtt. A hangsúly a tanító magya rázatán és a tankönyvből való egyé­ni tanuláson van. Éppen ezért töre­kednünk kell arra, hogy az egyes tantárgyak oktatásában sokkal na­gyobb szóhoz jussanak például a természettudományi kísérletek, a különféle szemléltető eszközök, tu­dományos filmek, stb. Ez nemcsak az iskola felszerelt­ségén múlik, hanem a tanító ügyes­ségén, leleményességén is, aki élénk­ké tudja tenni a különben gyakran száraznak ható anyagot. Az eddigi­nél sokkal több tanulmányi kirándu­lást kell rendezni akár az iskola, akár a pionírszervezet keretében, fel kell keresni nemcsak az üzemeket és szövetkezeteket, hanem a tár­sadalmi és tudományos intézménye­ket is. Egyes iskolák például szép ^ eredményeket értek el azzal, hogy ^ szoros kapcsolatba léptek a helyi ^ nemzeti bizottsággal. Ettől eltekint- ^ ve minden tanítónak feladata, hogy ^ például a sajtó közvetítésével figye- ^ lemmel kísérje mindazt, ami nálunk i és külföldön történik és tájékozott- § kel. Ehhez azonban ismernie kell az életet, társadalmunk törekvéseit. El­sősorban az iskolai pártszervezetek­nek kell gondoskódniok arról, hogv a tanítók ne szioetelődienek el néDÜnk életétől. Néhány iskolai pártszer­vezet azonban csak az iskola köz­vetlen problémáira össznontosítia fi­nvelmét, nem fordít eléq gondot a gazdasági és a kultúrpolitikai kérdé­sek meoismerésére és nem qvakoro! menfplelő hatást a tanító erkölcsi­politikai arculatának alakulására. Ar iskolai pártmunka színvonalának emelése útján kiküszöbölhettük mindazokat a fonvatékossáookat, amelyek a párt áorilisi határozatá­nak eddigi megvalósítása során fel­merültek. Az iskolai pártmunka színvonalá­ért teljes mértékben felelnek a párt iárási bizottságai. Sajnos, nemegy­szer előfordul, hogy a járási bizott­ság felelősségét teljes egészében átruházza az instruktorra és a gaz­dasági problémák möoött csak má­sodrendű kérdésként kecelik az ifiú­sáq oktatásának és nevelésének Drob­lémáiát. Pártunk határozata viláno­san kimondia. hoqy a szocialista or­száqépítés jelenleqi szakaszában elő­térbe került a kulturális forradalom befeiezésének feladata, márpediq annak fontos részét iskolaügyünk képezi. A párt járási bizottságainak ezért sokkal mélyebben kell foglalkozniok az iskolai szervezetek és a kom­munista tanítók irányításának mód­jával. Olyan helyzetet kell terem­tenünk, hoqy minden tanító a párt iárási politikai aktívájának tagja le­qyen. A járási pártfunkcionáriusok­nak és a nemzeti bizottságok funk­cionáriusainak a tanítókkal rend­szeresen meg kellene vitatniok a legfontosabb belpolitikai kérdéseket, elő kellene segíteniök a tanítók po­litikai, világnézeti fejlődését és úgy kellene irányítaniok a kommunistá­kat, hogy az iskola munkájában érez­ni lehessen a párt vezető szerepét.. Iskolaügyünk átépítlse nem csu­pán a tanítók feladata, habár termé­szetesen fontos szerep hárul rájuk. Pártunk Központi Bizottsága alá­húzta, hogy az iskolaügy átépítése országos feladat. Egyszóval minden dolgozónak segítséget kell nyújtania ,e feladat megvalósításában, a párt funkcionáriusainak és a kommunisták­nak általában minden erre irányuló törekvés élén kell járniok. Moszkva (TASZSZ) - A Szovjetunióban a ballisztikus lövedékekkel a vi­lágűrben .végzett eredményes kísérletek alapján és a tervezett tudomá­nyos kutatómunkákkal összhangban a szovjet tudósok és konstruktőrök a Föld nehéz súlyú mesterséges holdjain, valamint a naprendszer boly­góira való űrrepülésre alkalmas nagy erejű rakéták előállításán dolgoz­nak. Nagy pontosságú rakéták szerkesztése érdekében 1960 legközelebbi hó­napjaiban, az utolsó lépcső nélkül a Csendes-óceán tengeri útvonalaitól, repülővonalaktól és a halászati helyektől távol eső középső részében lő­nek ki ilyen rakétákat. A rakéták utolsó előtti lépcsőjének becsapódásai az alábbi szélességi és hosszúsági körök között várhatók: Északi szélesség 9 fok 6 perc, nyugati hosszúság 170 fok 47 perc, északi szélesség 10 fok 22 perc, nyugati hosszúság 168 fok 22 perc, északi szé­lesség 6 fok 16 perc, nyugati hosszúság 166 fok 16 perc, északi szélesség 5 fok 03 perc, nyugati hosszúság 168 fok 40 perc. A szükséges mérés elvégzésére különleges szovjet hajók érkeznek e területre. Az első rakéták kilövésére előreláthatólag 1960. január 15. és február 15. között kerül sor. A biztonságos tengeri hajózás és repülőközlekedés érdekében a TAlSZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy a Szovjetunió kéréssel fordul azon országok kormányaihoz, amelyek hajói és repülői a rakéta utolsó előtti lépcsőjének becsapódása közelében a kijelölt területeken tartózkodhatnak, hogy illetékes hivatalaik utasítsák a hajóskapitányokat és repülőgépek parancsnokait, ne hatoljanak be a Csendes-óceán e közle­ményben megjelölt térségébe. Az amerikai sajtó leszögezi: A Szovjetunió előnye a jövőben is fokozódik New York (ČTK) - Az új, hatal­mas űrrakétával folytatandó kísérle­tek előkészületeiről kiadott TASZSZ*. jelentés nagy visszhangot váltott ki az amerikai sajtóban. A lapok fel­tűnő helyen és részletesen közlik a hírt. Kommentárjaikban kiemeflik, hogy az USA jelentősen lemarad a Szovjetunió mögött a nagyméretű, ballisztikus rakéták építésében. „Az új, nagyhatású, szovjet ra­kétával tervbevett kísérletek a Csen­des-óceán közepén, tudósaink állítá­sának igazát tanúsítják, hogy az USA helyzete a világűrkutatás versenyé­ben mind siralmasabb" — írja R. Witkin a New York Times hasábjain. Az Egyesült Államoknak bajos re­mélnie, hogy 1961 előtt kilőhet olyan súlyú és méretű rakétát, mint a Szovjetunió már ki is lőtt. A Szov­jetunió újabb közleménye „igazolja tudósaink többségének aggályait, Üzemben az első vibrációs prés A brnói Šmeral Kutatóintézet dol­gozói próbaképpen üzembehelyezték az žlsô csehszlovák gyártmányú vibrációs technika alapján dolgozó prést. Már az első próbaüzemelte­tésnél a prés elérte a meghatározott maximális teljesítményt, azaz 160 tonna nyomást. Ez a vibrációs prés egy másodperc alatt 33 egyenként 15 tonna nyomást fejt ki. hogy a Szovjetunió fölénye a világűr­kutatás terén egyre fokozódik. A vi­lágűr meghódításának versenyében az első szputnyik kibocsátása óta a nyugati világ számára 1960 lesz a leggyászosabb." A New York Times washingtoni tu­dósítója azt írja, hogy „a szovjet ra­kéták nagyobbak, mint az eddig meg­levő amerikai rakéták bármelyike." A SZOVJETUNIÓ HÉTÉVES TERVÉ­BEN SZIBÉRIA HATALMASAT FEJLŐ­DIK. TERÜLETÉN SZÄZ SZÁMRA ÉPÜLNEK AZ ÜJ ÜZEMEK ÉS VÁL­LALATOK. KÉPÜNKÖN A HATALMAS OMSZKI KÖOLAJFINOMÍTÖ ÉPÍTÉSÉT LÁTJUK dolgozók feladata AZ IDÉN 12 SZÁZALÉKKAL KELL NÖVELNI A TERMELÉST A minap Karel Méstek, a földművelésügyi miniszter első helyettese a mezőgazdasági termelés múlt évi eredményei­ről és az 1960. évre szó­ló feladatairól tájékoztatta az újságírókat. Az 1958-as évvel összehasonlítva a gyümölcs- és zöldségtermelésen kí­vül a legfontosabb mezőgazdasági termékekben 3,5 százalékkal volt na­gyobb a termelés. A növénytermelés­ben a gabona és korai burgonya termelési tervét teljesítettük, viszont nem értük el a kései burgonya és a cukorrépa felételezett hozamait. Az állattenyésztésben nem tartottuk be az állománytervet. Ennek dacára a mezőgazdasági termelés a behozatal segítségével húsból háromnegyed évre előre biztosította közellátásun­kat. Ez idén a mezőgazdasági termelés­nek további 12 százalékkal kell nö­vekednie, ami nagymértékben már a tavaszi munkákra való felkészüléstől is függ. A tavaszi vetés tervébe ama területeket is be kell sorolni, melye­ken az ősszel nem végezték el a ve­tést és amelyek szántatlanul marad­tak. Hozzávetőlegesen 300 000 hek­tárt kell gabonafélékkel, takarmány­félékkel bevetnünk. Elsődleges feladatnak kell tekin­tenünk a gazdasági kérdések megol­dását. Minden szövetkezet érdeke, hogy .bevezesse az egységes könyv­vitelt, sőt a fejlettebb szövetkeze­teknek a hozraszcsottól sem volna szabad idegenkedniök. " "" '""^'^WWW M I I illIlii ^| n i iá y^l JyĽ ^ z I ifi I Má *ií 1/ / "MHh^H I 1 * / I - s s IS ár > - m I • ifetvlMHI ságát kihasználva szélesítse a rá bl- § tónak meg kell találnia a módot ar- S A prágai Klement Gottwald Automobilgyár készítményei iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Itt gyártják a legnehezebb terepeken is jól bevált V 3 S jelzésű tehergépkocsikat, melyek bármely külföldi gyártmányú kocsikkal is képesek felvenni a versenyt. Képünkön az automobilgyár szerelő-részlegét láthatjuk, ahol már az ra, hogy "ezt éreztesse a gyerekek- S 1960. évre előirányozott első példány szerelésén dolgoznak. , (Karel Mevald - CTK íelv.) zott tanulók látókörét. Életünk gazdag, sokoldalú. A tani Az országnak egyre több mezőgazdasági termékre van szüksége A múlt évben több állattenyész­tési terméket termeltünk, mint 1958-ban. Marhahúsból 2,7, sertés­húsból 4,1, tejből 5,6, tojásból 6,5, baromfihúsból pedig 34,3 százalék­kal gyűjtöttünk be többet. A múlt évben a termelési feladatok sokkal magasabbak voltak, mint 1958-ban, s így a magasabb feladatokat csak a marhahús, tojás és a baromfi begyűjtése terén teljesítettük. A marhahús egész évi begyűjtési tervét a prešovi és a žilinai kerü­leten kívül az összes kerületek tel­jesítették. 1958-hoz viszonyítva a múlt évben 75 millió tojással gyűj­töttünk be többet. Baromfihúsból terven felül 2700 tonnát termel­tünk. A sertéshús begyűjtési tervét § csak a Banská Bystrica-i, prešovi " és az olomouci kerület teljesítette. Hasonlóan, mint 1958-ban, a múl évben is a Banská Bystrica-i ke­rület volt az egyedüli, mely Cseh­szlovákiában teljesítette az álatte­nyésztési termelés minden tervfel­adatát. A Csendes-óceán lesz az újabb szovjet rakétakísérletek színhelye • Felhívás a világ kormányaihoz, a hajós­kapitányokhoz és repülőgépparancsnokokhoz & A Csendes-óceánon már januárban megkezdődnek a kísérletek Vilň g proletárjai, egyesiüietek! J 960. január 9. szombat 50 fillér XII. évfolyam, 8. szám SZLOVAKTA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents