Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-07 / 6. szám, csütörtök

VUÔg proletár inj. eptiesriJ lelek! SZLOVÁKI A KOMMUMSTA PÁRTJÁJNAK NAPILAPJA 1960. január 7. csütörtök 50 fillér XII. évfolyam, 6. szám. A KULTÚRA ÜZEMI KÖZPONTJAI A szocialista kulturális forradalom befejezésének jelenlegi időszakában fontos szerep hárul szakszerveze­teinkre. A- szakszervezetek tevékeny­ségüket elsősorban az üzemekben fejtik ki, ahol társadalmunk legha­ladóbb része, a munkásosztály dol­gozik. Önmagában már ez is aláhúz­za a szakszervezetek jelentőségét. Ma a széleskörű kulturális-nevelő­munka rendkívül fontos része az üzemi klubokban folyik. Éppen ezért az üzemi kluboknak az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kellene törekedniök a szocialista gazdaság és kultúra fejlesztésére, pártunk po­litikájának aktív népszerűsítésére. A napokban fejeződtek be az üze­mi klubok évzáró konferenciái, ame­lyek méltatták az eddig elvégzett munkát és meghatározták az idei feladatokat. Az üzemi kluboknak — a Központi Szakszervezeti Tanács el­nöksége által kiadott irányelvek és a mintaalapszabályzat szerint — ki kell dolgozniok, mégpedig a helyi feltételekkel összhangban, saját sta­tútumaikat. Ezeknek összhangban kell állniok a CSKP KB határozatával, amely megszabja, hogy növelnünk kell a népművelő munka eszmei ha­tékonyságát. Az üzemi klubok előtt ebben az esztendőben komoly feladatok állnak. Említsünk meg közülük néhányat. Valamennyi üzemi klub tevékenysé­gét befolyásolja majd a harmadik öt­éves terv irányelveivel kapcsolatos vita, a bérrendszer átépítésének be­fejezése, a felszabadulás 15. évfor­dulójának megünneplése. Az üzemi kluboknak ugyanakkor munkájuk tö­kéletesítésével fel kell készülniük a területi átszervezésre is, amely rendkívül nagy követelményeket ál­lít az eszmei-nevelötovékenységgel szemben. Vitathatatlan tény, hogy az.üzemi klubok sok helyütt a dolgozók érdek­lődésének középpontjában állnak. Nem egy közülük jelentős szerepet tölt be a tudományos világnézet ter­jesztésében, a dolgozók szakmai- és általános műveltségének növelésében. A klubok ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a dolgozók érvényre juttathas­sák alkotói tehetségüket is és jól szórakozzanak. Ennek ellenére távolról sem lehe­tünk elégedettek az üzemi kluhok munkájával. Még mindig nem hasz-r nálták ki teljes egészében az adott lehetőségeket, még távolról sem gyakorolnak megfelelő hatást dolgo­zóinkra. Ezt különösen az okozza, hogy az üzemi klubok jelentős ré­szét az üzemi bizottságok és a ma­gasabb szakszervezeti szervek nem irányítják megfelelőképpen. Ennek következtében ösztönös a munka és gyakran kerül sor arra, hogy a klub elszigetelődik a többi kulturális-ne­velő intézménytől. Ezt az elszigetelődést mindenütt a lehető legrövidebb időn belül le kell küzdenünk. A klubok nem korlá­tozhatják tevékenységüket csupán egyetlen egy üzem dolgozóira, ha­nem más helyi üzemek dolgozói és a környék lakossága előtt is ki kell tárniok kapuikat. Márpedig ez meg­kívánja, hogy a szakszervezeti szer­vek a nemzeti bizottságokkál és a Társadalmi szervezetekkel karöltve irányítsák a klubok munkáját. Szük­ség van arra is, hogý az üzemi klu­bok irányításában, igazgatásában és tevékenységük megszervezésében mi­nél több dolgozó vegyen részt, kü­lönösen azokban a községekben, ahol az üzemi klub a jövőben egységesen fogja irányítani az egész kulturális, népművelési tevékenységet. Az üzemi kluboknak fel kell kel­teniök a dolgozók érdeklődését az üzemben és a környéken, mégpedig nemcsak táncmulatságok rendezésé­vel, hanem más, értékes népművelési műsor megszervezésével is. A lé­nyegbevágó feladat tehát az, hogy gyarapítsuk az üzemi klubok tömeg ­alapját és elmélyítsük eszmei-nevelő­munkáját. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy számos üzemi klub ném teljesíti fő feladatait. Vannak olyan klubok, ahol csak a színjátszó együttes, esetleg még egy-két érdekkör mű­ködik, ezzel szemben még csak vé­letlenül sem rendeznek előadást vagy szemináriumot, a termelési propagandáról nem is beszélve. Az ilyen klubokban, amelyeknek munka­terve nem indul ki a legfontosabb po­litikai feladatokból, az egyes körök munkája is nélkülözi az eszmei meg­alapozottságot. Az ilyen klubok ál­talában elszigetelten élnek az idő­szerű társadalmi eseményektől, hiá­nyosan és későn reagálnak rájuk. Ezért kell hangsúlyozottan foglal­koznunk az üzemi klubok tevékeny­ségének eszmei tartalmával. A gya­korlatban ez azt jelenti, hogy helye­sen kell megválogatnunk a klub bi­zottságának és albizottságainak funk­cionáriusait, széleskörűen fejleszte­nünk kell a politikai-nevelőmunkával, a tudományos, népművelési tevé­kenységgel és a gazdasági-műszaki propagandával foglalkozó albizottsá­gokat. Ennek a tevékenységnek számba kell vennie a helyi szükség­leteket, hatnia kell az emberekre, ki kell váltania érdeklődésüket, hogy a tudományos világnézet népszerű­sítésének aktív eszközévé váljon, hozzájáruljon a dolgozók szakkép­zettsége növeléséhez és a szocialista munkaverseny terjesztéséhez. Hiába siránkoznak itt-ott, hogy az ilyen akciók iránt a dolgozók nem tanúsí­tanak érdeklődést. Az érdeklődést mindig a műsor minősége szabja meg. Ahol jól készülnek fel az ilyen jellegű munkásságra, ahol új, vonzó hatású formákat keresnek, s ahol mindezt jó politikai-szervező mun­kával támasztják alá, ott nem marad el az érdeklődés sem. Az üzemi kluboknak jobban kell élniök a művészét nevelő hatásá­val is. A cél az, hogy minél több dolgozó aktív kulturált életet éljen. Ez megkívánja nemcsak a jó szak­mai, hanem a megfelelő politikai vezetést is, nehogy a klubban a kul­turális selejt, a giccs, az álművé­szet nyerjen teret. Az együttesek és körök munkáját egybe kell han­golni az időszerű társadalmi fel­adatokkal. Hiszen a fényképészeti, képzőművészeti és filmező szakkö­rök jelentős segítséget nyújthatnak a szemléltető agitációban, a szín­játszó és a zenei együttesek művé­szeti agitációs csoportokat képez­hetnek és műsorukkal a mához szól­hatnak. A körök és a népművészeti együttesek további feladata, hogy színvonalas, eszmeileg és tartalmi­lag hibátlan szórakoztató műsorok­kal is felkeltsék és megnyerjék a dolgozók érdeklődését. Az üzemi klub nem folytathat önvélú kultu­rális tcvékneységet, nem tarthat­ja elsőrendű feladatának a minél nagyobb bevétel elérését, hanem az igazi, a hamisítatlan kulturális-ne­velőtevékenység gyakorlását. Az üzemi kluboknak nagyobb se­gítséget kell nyújtaniok az ifjú­ság és a gyerekek nevelésében is, mégpedig rendszeresen és nem vé­letlenszerűen. A falunak is az eddi­ginél nagyobb segítséget kell nyúj­taniok. Ebben a vonatkozásban ar­ról van szó, hogy ki kell szélesíteni az üzemi klub hatáskörét. Az üze­mi kluboknak emellett új problé­mák megoldásával is foglalkozniok kell. Ilyen kérdések merülnek fel például több műszak bevezetésekor. Ez. megkívánja, hogy az üzemi klub ne csak délután és este működjön. A munkaidő csökkentésének távla­tai már is arra intenek, hogy az üzemi klubok jól készüljenek fel erre, hiszen az embereknek több szabad idejük lesz és azt. kulturált körülmények között akarják majd kihasználni. Az esetek többségében nagyon gyenge az üzemi klubok szakszerve­zetek által történő irányítása. Nem elég az, ha az üzemi bizottság a klub tevékenységével csak a kon­ferencia előtt foglalkozik és külön­ben formálisan ellenőrzi munkáját. Helytelen az is, ha nagyobb gondot fordítanak az üzemi klubb gazdasá­gi, számokkal kifejezhető eredmé­nyeire és nem törődnek az eszmei hatással. A szakszervezeti szervek­nek ezért rendszeres segítséget kell nyújtaniok a klub bizottságának, el­lenőrizniük kell tevékenységét és el­sősorban azt kell vizsgálniok. hogy milyen ennek a munkának a tár­j sadalmi hatása. Egyben alá kell húz­, ni az üzemi és a helyi pártszerve­, zetek felelősségét is. Pártszerveink és szervezeteink kell, hogy úgy te­! kintsenek üzemi klubjainkra, mint ] az eszmei nevelomunka fontos lánc­I szemére. Új feladatok megoldása várddfDzóinkra Az új év első napjaiban mindinkább élőtérbe kerül­nek azok a problémák, amelyekkel üzemeink dolgozói már a terv előkészítése alkalmával foglalkoztak. Ez lé­nyegében a munkatermelékenység növelését s ezáltal a termelés kiszélesítését jelenti. Nagyon sok üzemben lényegében növekedtek a tervjeladatok. S hogy a meg­növekedett feladatokat teljesíthessék is, a műszaki dolgozók, mesterek és egyes kollektívák már az év első napjaiban nagy gondot fordítanak a gépesítésre, az automatizálásra, a műszaki-szervezési intézkedések meg­valósítására, melyek a termelés növelését célozzák. IPARI TELEVÍZIÓ MINT ELLENŐRZŐ A Vitkovicei Klement Gottwald Vasmüvek dolgozói már öt munkahe­lyen alkalmazzák az ipari televíziót, így a katlangyártó-részlegen, ahol a lemezhajlításnál a munkás a termék nagysága miatt nem ellenőrizhette az egész munkafolyamatot, most bevezették az ipari televíziót s ezzel megtakarítottak egy munkaerőt. Ugyanakkor a munkafolyamat ellen­őrzése is pontosabb lett. A régi acél­olvasztó-részlegen ipari televízióval ellenőrzik az égetőkemencék munká­ját. Ugyancsak ipari televízió figyeli az acélolvasztó kéményeinek füstjét, melyből megállapítható az égési fo­lyamat helyessége. Az ipari televí­ziót a nagyolvasztó javításakor is kihasználják. Segítségével a disz­pécser könnyebben irányíthatja az anyagszállítást és a javítás egyes mozzanatait. A FELSZABADULÁS 13. ÉVFORDULÓJÁRA A žilinai kerület dolgozói, a vegyi­ipar, a kohászat, az élelmiszeripar, az energetika és a helyi gazdálkodás munkásai, műszaki dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek a felszaba­dulás 15. évfordulójára. Erre az alka­lomra tett kötelezettségvállalásaik értéke már meghaladja a 60 millió koronát. A kerület több üzemében a szocialista munkabrigád cím el­nyeréséért indított versenyhez te­remtenek meg mindén feltételt, hogy Szovjet tudósok a világűrkutatás távlatairól Talán már az idén eljutunk a Mars és a Vénus köze­lébe • Rövidesen megismerjük a Hold anyagát • Üj felfedezések várhatók a világűrközlekedés területén BORISZ KUKARKIN PROFESSZOR: „1960 új nagy sikerek éve lesz a világűrkutatás terén. Októberben várható, hogy a Mars ismét föld­közelségbe jut. Nehéz előre meg­mondani, hogy sikerül-e már az idén kilőni az első rakétát a Mars, vagy a Vénus felé és közvetlen közel­ből megfigyelni e bolygókat." DMITRIJ SCSERBAKOV GEOLÓ­GUS: „Lehet, hogy fellövünk egy ra­kétát. mely a Hold felszínének da­rabjával tér vissza a Földre. Nagy jövő vár az asztrogeológiára és a kozmokémiára. Az asztrogeológuso­kat a meteórpor-fellegek problémá­ja érdekli, mert bizonyos feltevés szerint lassítják a Föld keringését. A kozmokémia viszont új adatokat igyekszik nyerni a Föld összetéte­léről annak alapján, hogy összeha­sonlítja az égitestek anyagával." IVAN JEFREMOV BIOLÓGUS: „Vá­rom a világűr szerves életformái­nak egységéről szóló feltevésem be­bizonyítását. Ez a legfontosabb kér­dés számomra, mint őslénykulatA számára". Szerinte az ember még az első űrhajó tökéletesítése előtt a világűrben való közlekedés újabb módjait fedezi fel. A. ILJUSIN, A SZOVJETUNIÓ TU­DOMÁNYOS AKADÉMIÁJÁNAK LE­VELEZŐ TAGJA: „A világűrbe tör­tént első sikeres behatolások tudo­mányos alapot teremtenek az űrha­jók nagyon pontos, tudományos ala­pon való tervezésére." NYIKOLAJ VARVAROV: A Hold­nak, mint kozmikus közvetítőállo­másnak felhasználása lehetővé teszi a nemzetközi távösszeköttetés te­rén ma alkalmazott számos rádió, távbeszélő- és távíró készülék pót­lását. Villanyerőforrásul a napele­mek, esetleg atom- és más erőfor­rások szolgálhatnak. A Hold a rá­dió és televíziós adás passzív köz­vatítőállomásaként is szerepelhet. Az eddigi számítások már igazolták, hogy a rádiójelzések visszaverődé­se a Holdról 10 ezer kilométerre is lehetővé teszi vételüket. (ČTK) minél több kollektíva kapcsolódhas­son be ebbe az akcióba. A kerületben eddig 458 kollektíva versenyez s kö­zülük 23 már el is' nyerte a szocia­lista munkabrigád címet. HUSZONHÁROM MILLIÓ TÉGLA A „százmillió téglát lakásépítésre" akcióba Szlovákia egyes városaiban fiatalságunk is aktivan bekapcsoló­dott s eddig 23 047 000 téglát gyár­tott terven felül, E mennyiségnek nagy részét a bratislavai kerület if­júsága szolgáltatta az építészetnek, mivel csaknem 8 millió téglát gyár­tottak terven felül. A kassai kerület majdnem 4 millió, a Banská Bystri­ca-i kerület pedig 3 és félmillió tég­lát gyártott terven felül. HÚSZEZER HŰTŐSZEKRÉNNYEL TÖBB, MINT TAVALY Az érsekújvári Elektrosvit-üzem ez idén 75 000 házi hűtőszekrényt gyárt, azaz húszezerrel többet, mint tavaly. Az ötféle hűtőszekrény között egy új, 80 literes gázfűtéses hűtő­szekrény is szerepel. Megkezdik a 60 literes villanyhütéses szekrények gyártását is. A hűtőszekrényeken kí­vül 150 fajta lámpa és fénycső gyár­tását is bevezetik. A megnövekedett tervfeladatokat az üzem műszaki dol­gozói és vezetői főleg a munkater­melékenység növelésével akarják megvalósítani. Ez idén 13 százalékkal növelik a munkatermelékenységet, főleg automata és félautomata gépek üzembehelyezésével. 17 műszaki-szer­vezési intézkedés megvalósításával ez idén 1200 000 koronát akarnak megtakarítani. ÚJ REKORD Nemrégen közöltük, hogy az ostra­va-karvinai szénmedence Doubrava és Csehszlovák Pionír Bányában nagy sikert értek el a kombájnfejtéssel, amikor január 4-én napi 17101 ton­na szénfejtéssel új csehszlovák re­kordot állítottak fel. Ez a rekord már á következő napon megdőlt, ami­kor a műszak dolgozói 17186 tonna szenet fejtéttek a kombájnokkal. A doudlevicei Lenin Üzem fejlesztő műhelyében egy időmérő nagyítót használnak, amelyet a prerovi finommechanikai kísérleti intézet készí­tett. Képünkön Rudolf Tkadlec ezzel az időmérő nagyítóval fényképezi az elektromos mozdony automatikus kikapcsolójának rövidzárlatát. Foto: Viktor Lomoz, ČTK Parlamenti küldöttségünk Indiában Delhi (ČTK) - A csehszlovák parlamenti küldöttség kétnapos bombayi tartózkodás után kedden különrepülőgépen a körülbelül 100 kilométerre délkeleti irányban fek­vő Punába utazott. Küldöttségünk tagjai megtekintették a korszerű antibiotikum-üzemet, melynek gyár­tása fedezi India penicíllinfogyasz­tásának mintegy 40 százalékát. Küldöttségünk felkereste továbbá a mezőgazdasági főiskola nemesítő farmját, majd este visszatért Bom­bayba, ahonnan szerdán Delhibe utazott. A repülőtéren A. Ajangar, a nép­gyűlés elnöke és sok más képviselő várta küldöttségünket. 'Ajangar üd­vözlő beszédében hangoztatta, hogy India nagy hálával fogadta hazánk segítségét a rancsi kohászati kom­binát és más iparvállalatok építé­sében. Reményét fejezte ki, hogy parlamenti küldöttségünk látogatá­sa a két ország további közeledé­sét szolgálja. Ezután Zdenék Fierlinger elvtárs beszélt küldöttségünk nevében. Küldöttségünk a délutáni órák­ban megkoszorúzta Gandhi emlék­művét, meglátogatta a népgyűlés és az államtanács elnökét és megte­kintette a szovjet mezőgazdasági vi­lágkiállítást. A z alattomosan ér­kező alkony vilá­gát vette az ablaknak. Már alig látom asztal­társam arcát. Ne gon­dolja senki, hogy ven­déglőben ülünk. Az Oj­vásári Állami Gazdaság irodájában váltogatjuk a szót. Szitás Alajos, a gazdaság legszorgalma­sabb dolgozóinak egyike ül velem szemben. Bor helyett a múltat kóstol­gatjuk, hogy jobbari érezzük a ma, a mostani étet ízét. Lámpát kéne gyújtani, de egyikünk keze sem nyúl a kapcsoló után. Mi­nek is volna a szemet bántó fény, hisz oly jól esik így, a homály csend jébe burkolózva a be szélgetés. Hallgatni az őszinte, dolgos ember szavát: SZOLGA VOLT... - Szolga voltam ­emlékezik. Percekig szótlanul ülünk az emlékezés ke­serű levébe mártott sza­vak után. Képzeletem­ben az egyszerű szavak életrekeltik a múltat. „Szolga voltam ..." Mennyi nyomorúságot, megaláztatást, kiszolgál­tatottságot tud magában rejteni ez az egyetlen szó: szolga. Az tudja az érzi legjobban, aki magán viselte a múltnak e szégyenteljes bélyegét Szitás Alajos szolga volt, urak lábakapcája Még csak harmincöt éves, ám fenékig ürítette o keserűség poharát. Ve­rejtékes munkájának ju­talma a megaláztatás, a kisemmizés volt, lakó­szobája az istálló, ágya a szénatartó. Alig múlt tízéves, amikor már pa­rancsszóra kelt, s ha nem akart éhen veszni, „gaz­dája" szavára csak igen­nel válaszolhatott. - Az én megváltóm 15 évvel ezelőtt jött — folytatja. Az övé is és mindenkié, akiknek hú­sába mart a láthatatlan rablánc ... A hajdani szolga ma már ura saját sorsá­nak. Háza van. Gyerekei szépek, egészségesek, jó ruhában járnak. - A dolgozó ember világa a mai... A családból hárman dolgoznak. S ahogy seb­tében összeadjuk a koro­nákat, havi ötezres át­lagot kapunk. A kereset­ből szépen, emberhez méltón megélnek. — A ma tett emberré — fakad ajkáról a meg­könnyebbült sóhaj. H attagú a család, ám nem ismernek szükséget. Munkájukat megbecsülik, tisztessége­sen jutalmazzák. Telik szép ruhára, kenyérre, cipőre, játékra. A csa­ládfő saját motorkerék­párján járt a karácsonyi ajándékok után. Ez mind­azért van így, mert más­fél évtizeddel ezelőtt itt jártak a szovjet nép hős fiai, segítettek népünk­nek örökre lerázni a szolgaság béklyóját. Szarka István

Next

/
Thumbnails
Contents