Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-24 / 23. szám, vasárnap

Vfíňg prohlňrjfň, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. január 24. vasárnap 30 fillér XII. évfolyam, 23. szám Alopvetó fordulat a nemzeti bizottságok tevékenységében Már négy hónapja annak, hogy Antonín Novotný elvtárs pártunk Központi Bizottságának szeptemberi ülésén javaslatokat tett az állam, a párt- és társadalmi szervek és szervezetek területi megszervezé­sének módosítására. Az elmúlt hó­napokban a párt-, állami és tömeg­szervezetek tárgyaltak e javasla­tokról és hazánk minden lakosát megismertették velük. A vita iga­zolta, hogy a dolgozók helyeslik pár­tunk javaslatait, megértették jelen­tőségüket, azt, hogy a területi át­szervezés mily nagy hatással lesz a termelőerők további fejlesztésé­re, a dolgozók közvetlen részvé­telének fokozására a gazdaság irá­nyításában, az állam igazgatásában, valamint a szocialista demokrácia elmélyítésében. Pártunk jelenleg a szocialista de­mokrácia elmélyítése legfőbb bázi­sának a nemzeti bizottságokat, a dolgozók tömegének legszélesebb szervezetét tartja, hisz az aktivis­tákkal együtt a nemzeti bizottsá­gokban mostanáig több mint fél­millió ember tevékenykedett. Eddigi tapasztalataink igazolják, a nemzeti bizottságoknak minden feltételük megvan ahhoz, hogy a dolgozók szé­leskörű részvételével, alkotó kezde­ményező készségük felkarolásával a gazdasági és kulturális építés sok­sok fontos szakaszát maguk irányít­sák. A szocialista demokrácia elmélyí­tésének eddigi lefolyása világosan rámutat arra, hogy a dolgozóknak mind tömegesebb bekapcsolása a gazdaság és az állam irányításába és igazgatásába feltételezi a nemze­ti bizottságok, különösen a járási és helyi nemzeti bizottságok jog­körének és felelősségének további növelését. Pártunk mind ezen ta­pasztalatokat figyelembe vette az új intézkedések kidolgozásánál. A járási helyi nemzeti bizott­ságok jogkörének bővítése lehetővé teszi, hogy a dolgozók javaslatait, észrevételeit az eddiginél sokkal kezdeményezőbben, rugalmasabban vizsgálják felül és váltsák valóra a munkájukban észlelhető fogyatékos­ságok leküzdése és tevékenységük megjavítása érdekében. Eddig az volt a helyzet, hogy egyes esetekben a helyi és a járási nemzeti bizottsá­gok a dolgozók fontos és komoly észrevételeit, javaslatait csak össze­írhatták és azokat elintézés vé­gett a kerületi nemzeti bizottságra kellett küldeni. Most megváltozik a helyzet. A nemzeti bizottságok gaz­daságának fejlesztésével és a dolgo­zók életével kapcsolatos összes operatív kérdések megoldásával a helyi és a járási nemzeti bizottsá­gok fognak foglalkozni. Az állam­igazgatás annyira közel kerül az élethez, az emberekhez, hogy az új intézkedések életbeléptetése után a dolgozók a helyi nemzeti bizott­ságokban ifttézhetik el mindazon ügyek javarészét, melyekkel eddig az államigazgatás más szerveihez kellett fordulniok. A helyi nemzeti bizottságok jog­köre és felelőssége jelentős mér­tékben megnövekszik különösen a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén, de kifejezésre jut a gazdaság többi szakaszán is, az iskolaügy, kultúra és népművelés terén is. A járási nemzeti bizottságok a gazdaság és az államigazgatás több szakaszán olyan jogkörrel rendel­keznek majd, mint eddig a kerületi nemzeti bizottságok. A JNB-k tel­jes mértékben felelni fognak a he­lyi ipar termeléséért, a helyi gaz­dálkodás és szolgáltatások fejleszté­séért, az építőipar jelentős részéért, a járási közlekedési vállalatok mun­kájáért, a vízgazdálkodásért; ha­táskörükbe fog tartozni az egész­ségügyi, iskolai és kulturális intéz­mények irányítása, felelősek lesz­nek a szociális gondoskodásért. A já­rási nemzeti bizottságok alapvető feladata lesz a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése, közvetlenül fog­ják irányítani a traktorállomásokat és az állami gazdaságokat is. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a jogkörrel és felelősséggel együtt jelentős mértékben megnövekszik a nemzeti bizottságok munkatartalma. Tevékenységükben mégsem ez je­lenti az alapvető fordulatot. A mun­ka súlypontja a jövőben nem hárul majd az apparátusra, hanem a vá­lasztott szervekre, A nemzeti bi­zottságok tevékenységének új felté­telei megkívánják a nemzeti bi­zottságok plénumai, tanácsai és ál­landó bizottságai jogkörének alap­vető növelését, hogy a dolgozókkal együtt s a dolgozók ellenőrzése mel­lett az államhatalomnak valóban döntő szerveivé válhassanak, törőd­hessenek az összes fontos kérdések megoldásával. Az új intézkedések értelmében nagy segítséget nyújtanak majd a nemzeti bizottságok tevékenységé­ben az állandó bizottságok, melyek hatásköre lényegesen bővülni fog. Az állandó bizottságok a terv és a költségvetés keretében számos fon­tos kérdésről fognak dönteni. Jog­körüket törvény határozza meg részletesen. A nemzeti bizottságok új munka­körének meghatározása nagy hatás­sal lesz életünk további fejlődésére. A plénumok döntő szervvé válnak, határozataikhoz igazodnak majd a tanácsok, az állandó bizottságok és az apparátus is. Az állandó bizott­ságok, munkájában — melyben a nemzeti bizottság tagjai mellett részt vesznek a dolgozók is — legki­fejezőbben jut kifejezésre pártunk­nak az a törekvése, hogy felélénkítsük a nemzeti bizottságok tömegszerve­ző munkáját és tagjai, munkatársai százezres aktívájának mozgósításá­val megteremtsük a legjobb felté­teleket ahhoz, hogy a dolgozók egy­re nagyobb számban vehessenek részt a jelenlegi fő feladatok telje­sítésében. Pártunk már nemegyszer hangsú­lyozta, hogy a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének növe­lése a demokratikus centralizmus alapelveiből indul ki. Ez azt je­lenti, hogy nemcsak meghagyjuk a központi irányítást, hanem még in­kább kidomborítjuk szerepét azzal, hogy a fő és döntő feladatokra, a párt politikájából eredő kérdésekre összpontosítjuk a figyelmet. A nem­zeti bizottságok jogkörének és fele­lősségének bővítése szoros összhan­got teremt az országos érdekek és a helyi kezdeményezés kifejlesz­tése között. Ezek a legfontosabb alapelvek, amelyekre a nemzeti bi­zottságok szerepének kibontakozta­tására teendő új intézkedések so­rán támaszkodunk. UJABB ADATOK a szovjet ballisztikus rakéta pályájáról MOSZKVA (ČTK) - ARI STERN­FELD, AZ ŰRHAJÓZÁS NEMZETKÖZI DIJÁVAL KITÜNTETETT SZOVJET TÜ­DŐS SZERINT A CSENDES-ÓCEÁN TÉRSÉGÉBE KILŐTT SZOVJET BAL­LISZTIKUS RAKÉTA SEBESSÉGÉNEK PONTOSSÁGA HÁROM EZREDNYI EL­TÉRÉST MUTATOTT, S MINDÖSSZE 16 MÁSODPERCNYIRE TÉRT EL RÖPPÁ­LYÁJÁNAK MEGHATÁROZOTT SZÖ­GÉTŐL. A szovjet tudós a TASZSZ tudósító­jának adott nyilatkozatában kifejtet­te., ,hogy ez a pontosság felülmúlta az eddigi várakozásokat. Míg a szovjet holdrakéták másodpercenkénti egy méter eltérési pontossággal tartották be a sebességi grafikont, e mutató most legalább ötszörte jobb és csak másodpercenkénti 20 centiméteres el­térést mutat. Sternfeld úgy véli, hogy a ballisz­tikus rakéta röppályája néhány kilo­méterig felfelé haladt, majd a rakéta a látóhatárral körülbelül 17 fokos szöget bezáró pályán mozgott. Éppen ez a szög biztosltja, hogy a rakéta minimális sebességgel a lehető leg­nagyobb hajtóanyagmegtakarltással repüljön a 12 és félezer kilométer !\ Avsrtrília Beláthatatlan távlatok M. Wimmer Munkaérdemrenddel kitüntetett tudós a szovjet ballisztikus rakéta felbocsátásáról (ČTK) - A Munkaérdemrenddel kitüntetett Miloslav Wimmer, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság Központi Tanácsának tudo­mányos titkára kijelentette, hogy a többlépcsős szovjet ballisztikus ra­kéta felbocsátásáról és a Csendes­óceán vizein előre meghatározott helyre való pontos becsapódásáról szóló hír beláthatatlan távlatokat nyit meg az ember más bolygókra uta­zása előtt. A. szovjet munkások, mű­szaki dolgozók, konstruktőrök és tu­dósok e legújabb kísérlete a raké­tában alkalmazott energia teljesen biztonságos uralásáról tanúskodik. A rakéta-technika terén kivívott ezen további diadal szovjet barátaink sikere, ami mérhetetlenül jelentőség­JÓ EREDMÉNYEK A prágai KNB tanácsa által jóváha­gyott tervek szerint tavaly a talajjaví­tások és a vízgazdálkodási berendezé­sek építésénél 6 700 000 korona értékű munkát kellett volna elvégezni. E fel­adat teljesítésére mind a szövetke­zetesek, mind az állami gazdaság dol­gozói és a társadalmi szervezetek 2 693 000 korona értékű munka elvég­zését vállalták. Most, amikor értékel­ték a talajjavításban elvégzett mun­kák eredményeit, a kötelezettségvál­lallások teljesítését, kiderült, hogy a közös összefogás révén 8 192 000 ko­rona értékű munkát végeztek el, s ebből a szövetkezetek több mint 3 millióval lépték túl előirányzatukat. A kerületben összesen 28 halastavat létesítettek és 608 hektáron végez­ték el a tallajavítást. Ezenkívül elvé­gezték 185 kilométer hosszúságú víz­levezető árok kitisztítását és egyéb fontos feladatokat teljesítettek. A tár­sadalmi munkában részt vett dolgozók összesen 11963 napot töltöttek a talajjavítási és a vízgazdálkodási be­rendezések építkezésein. teljes a technika terén hazánkban kifejtett munkatörekvések további kibontakoztatására. Ez az eredmény arra is serkent bennünket, hogy nép­gazdaságunk valamennyi szakaszán a legnagyobb mértékben alkalmazzuk a technika vívmányait hazánk békés építőmunkája javára, népünk anyagi és kulturális színvonalának emelése érdekében. • •••••• • • • távolságra fekvő pont felé. Sternfeld szerint a rakétának 1230 kilométer magasságban kellett elérnie a legmagasabb pontot — ez azt jelen­ti, hogy magasabbra repült a Föld harmadik mesterséges bolygójánál. Alkonyatkor 1200 kilométer magas­ságban szabad szemmel is látható volt a rakéta: több mint 3 és félezer ki­lométer sugarú fényes csillagnak tűnt. Az esti órákban az 1200 kilométer magasságban levő rakétának 3 és fél ezer kilométer sugarú körből fé­nyes csillagnak kellett tűnnie. Sternfeld megállapította, hogy a rakéta röppályája részleges ellipszis­Ivet képez. Olyan szivárványhoz ha­sonlít, melynek egyik gyújtópontja a Föld közepében, a másik pedig a Föld közepétől 3550 kilométer távol­ságra van. A rakéta pályája 14,2 szá­zalékkal hosszabb a kilövés pontja és a becsapódás közötti távolságnál és körülbelül 14 300 kilométer. f 12 560 EFSZ S Az EFSZ-ek száma hazánkban j ^959-ben 420 új szövetkezettel; ^gyarapodott. A Földművelésügyi í y Minisztérium előzetes közlése sze­H rint jelenleg összesen 12 560 EFSZÍ S van hazánkban. A szövetkezetek) L 970116 tagja a háztáji gazdaságo-J kat is beszámítva 4 789 402 hektári i mezőgazdasági földön gazdálkodik.) jFalvainknak már 83,3 százalékában í létesültek EFSZ-ek. A szocialista} H "szektor (EFSZ-ek, állami és isko-« „la-gazdaságok, valamint további) ^szocialista mezőgazdasági üzemek) \ í|a múlt évvégéig a mezőgazdaságig H földterület 84,4 százalékát művel-" ; A pardubicel Plynostav dolgozói, akik járás ellenére ls folytatják a mun fel kell melegíteni a fagyos földet. a kőolajvezetéket építik, a téli idő­kát. Hogy árkot áshassanak, először (Kočiš - ČTK felvétele) A IV. UKRÁN FRONT kötelékei 1945. január 22-én szabadították jel Gelnicát. A város és egész környéke egykor az úgynevezett éhség völgyében feküdt. Ma a virágzó élet völgyének nevezhetjük hazánk e részét is. A fokozott iparosí­tással egyidejűleg új lakónegyedek, társadalmi, kulturális intézmények épültek a járásban. 1948 óta 1200 lakásegység épült fel. A járásnak az első köztár­saság idején csupán egy polgári iskolája volt, .ma a fiatalok 2 tizenegyévet és 11 nyolcéves iskolában tanulnak. Képünkön: a gelnicai új tizenegyéves iskola. (K. Cích felv. — ČTK) A KGST állandó bizottságai csehszlovák tagjainak együttes ülése (CTK) A prágai Waldštejn-palotában tegnap egyilttes ülést tartottak a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa állan­dó bizottságainak csehszlovák tagjai. Az Ülésen a KGST XII. ülésének legfontosabb következtetéseiről, az ebből eredő felada­tokról és a munka további megjavításának kérdéseiről tárgyaltak. Az egyik legfon­tosabb feladat a KGST tagállamai hosszú időtartamú gazdasági fejlesztése koordi­nációjának előkészitése. Az ülésen a lő beszámolót O. Šlmúnek minisztM-elnökhelyettes, az Állami Terv­bizottság elnöke tartotta. A vitában fel­szólaltak a KGST állandó bizottságai cseh­szlovák résztvevőinek vezető dolgozói. Hangoztatták azon meggyőződésüket, hogy a KGST tagállamai közötti szocialista munkamegosztás 1965 után tovább gyor­sítja a tagállamok fejlődését, megszilár­dítja gazdasági erejUket és hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista tábor, mint egész, az egy lakosra eső termelésben a legrövidebb időn belül utolérje és meg­előzze a fejlett kapitalista országokat. Több műszak bevezetésével jobb munkaszervezéssel Szlovákia építészeti dolgozóínak az elkövetkező években számos fele­lősségteljes feladatot kell megolda­niok. Az idén például 17 százalékkal kell növelniök az építészeti munkák terjedelmét, a további öt év során pedig 90 százalékkal. A harmadik ötéves terv végéig sok ipari objektum létesítésén kívül 109 ezer lakást is fel kell építeniök. Az építészeti dol­gozók a harmadik ötéves terv idő­szakában az építési munkák terje­delmének növekedését 80 százalék­ban a munkatermelékenység fokozá­sával érik el. E feladat teljesítését mindenekelőtt a munkaszervezés megjavításával és a több műszak be­vezetésével biztosítják. Ezek az in­tézkedések egyúttal lehetővé teszik a gépek jobb kihasználását, az épí­tészeti munkahelyek szétdaraboltsá­gának, valamint az építés időtarta­mának csökkentését.

Next

/
Thumbnails
Contents