Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-23 / 22. szám, szombat

G£RC£NR£ £Mt í™1JA világ, amelyben élünk Január nagy orosz forradalmi demokraták egyikéről, Alekszandr Ivanovics Gercenröl emlékezünk meg, aki Csernisev­szkij, Belinszkij és Dobroljubov* mellett a fennálló társadalmi vi­szonyok bírálatával, a szabad szó követelésé­vel, társadalmi refor­mokért vívott küzdel­mével az elnyomottak, tehát a haladás érde­keit képviselte. 1812-ben a napoleoni háború tüzében született. SzUlei jó­módban éltek. Kitűnő nevelést adtak fiúknak. Egyik nevelője Boucheau francia emigráns, a nagy francia forradalom szemtanúja és közvetlen résztvevője volt. Másik nevelője Pro­topopov orvostanhallgató, szintén a forradalom lelkes híve. A szabadság gondolatát oltották be az értelmes fiúcska fogékony lelkébe. 1829-ben beiratkozik a moszkvai egyetem természettudományi fakul­tására, melyet 1833-ban ezUstérem­mel végez el! Már diákkorában részt vesz a forradalmi körök munkájában. Főként Saint-Simon hatása alatt ál­lott. Nagyarányú felvilágosító és nép­művelői terveket szőtt, de egy besú­gó rendőrkézre juttatta. Öt évi száműzetés jutott ki számára. Száműzetéséből hazatérve Belinszij munkatársa a Honi jegyzetekben, de egészségügyi okokból kénytelen Nov­gorodba költözni. Gogol Holt lelkek című művének hatása alatt érlelődik íróvá. 1842-től 1847-ig ismét Moszkvában él, oroszlánrésze van a város kultu­rális életében. Itt születnek meg fi­lozófiai tanulmányai: Dilettantizmus a természet tanul- § mányozásáról, stb. A $ polgári társadalom er- § Legut6bb i cikkünkben az élet ke­le na' obb 3re énvébe en * letkezésérö1 írtunk a Földö n- E 1" K?™ 9bűnös' e a­, Ja e re- | mondottuk: nincsen semmilyen lé­gény címe. § ny e9 e s különbség a szerves és a 1847-ben külföldre $ szervetlen vegyületek között. Is­utazik, jár Olasz- és § mertettük hogy idővel, s a Földön Franciaországban, majd L ak k° r> , tob b , m' nt e^ m'" 10 r f d , , " '. J. i tendővel ezelőtt uralkodó feltéte­Londonban Ograjovval S , ek közöu bizonyos szerves vegy ü_ együtt elindítja a Ko- ^ i et ek en belül a környezet hatására lokolt. (Harang.) A sza- ^ elkülönülési és koncentrálódási fo­bad szóért küzd lap- ^ lyamatok zajlot­jában. ^ tak le. Ezek az Európai élete megérleli benne a ^ immár nem „kö­fórradalmárt. „Az öreg Európa pusz- ^ zönséges" szerves tulása elkerülhetetlen. Semmit sem § vegyületek — szeretek e világon, azon kívül, amit ^ koacervátumoknak üldöz ez a világ, semmit sem tisz- ^ nevezzük őket —. telek azon kívül, amit börtönbe zár § környezetükből e világ." Forrón szereti hazáját, az $ megfelelő anyago­orosz hont, mégis kinn marad, mert § kat vesznek fel, „itt folyik a forradalom. Társadalmi § illetve magukból kérdések megoldásáért folyik a ^ feles anyagot vá­harc", - írja emlékezéseiben, ame- ^ lasztanak ki, de lyekről Turgenyev kijelentette, hogy ^ emellett jellemző ..minden sora könnvel és vérrel írntt i sajátságaikat megtartják, sőt kedvező körűimé­Gercen politikai nézeteiben egy vi- | Ä^ff JSľ szontagságos életút tükröződik. A i S ® utópistáktól eljutott Hegel dialekti- ^fT ko eTá-' kájahoz es Feuerbach materializmu- ^ t mari a ľ VI. mesterséges módon, laboratóriumban élő anyagot teremteni? A válasz er­re a helyes és indokolt kérdésre egyelőre nemleges. Ugyan már si­került mesterséges módon igen bo­nyolult szerves vegyületeket, például a már említett poliméreket előállí­íjt-Aiui iuiycii)t'v Kijeienieiie, nuyj ^ „minden sora könnyel és vérrel írott, ^ lángol és perzsel; így tísak ő tudott i írni az oroszok közül". sához. „Szocializmusa" íi filmek , § tum maga még „ .. . . , azonba n | nem élő szerve­rodnyik ízu, mert a parasztkerdes S> t r v . megoldásában látta a társadalmi | c^ váľumok igen" problémák rendezeset. | hosszas és bo n« Q. Kilencven évvel ezelőtt, 1870. ja- ^ lult fejlődése nuár 22-én tüdőgyulladásban és esa- i után lesznek be­ládtagjainak elvesztése fölötti mély § lőlük — különbő­melankoliájában halt meg az oros2 ^ ző katalizátorok, forradalom egyik nagy úttörője. ^ a folyamatot elő­L. L ^ segítő és meg­^ márt élő anyagok. ^ farmAn'fiimnL gg s fermentumok • § enzimek hatására Az embe r' m"" * ,enti ábra i s mutatja, nem a ma is élő Ž ősszerv^otoV fic emberizabású majmoktól szár- mazlk, hanem egy 20—30 millió | sejtek 6 amelyek esztendővel ezelőtt élő közös őstől. fc más élő anyagok. Az p Á szlovák film­gyártás múlt évi sikeres próbálko­zásai után bizo­nyos fokú vissza­esést jelentett Vlado Bahna ren­dező filmje: HÄZ A KERESZTÚTON. Forgatóköny­ve Karel Stanislav azonos című szín­darabjából készült, amelynek szembe­tűnő fogyatékos­ságait a kritika már annak idején felrótta. Éppen ezért nem tartjuk Szerencsés válasz­tásnak a darab megfilmesíté­sét. Egyetlen érdeme, hogy meré­szen nyúl korunk nagyon időszerű problémájához: a szocialista és a régi erkölcs ádáz küzdelméhez. Az értelmiség bajára tapint rá, de saj­nos, a szokatlan orvoskörnyezetben lejátszódó történet pozitív hősei na­gyon halványak s nem képviselik méltóképpen az új embert, az új emberi, erkölcsi kapcsolatokat. Ezzel szemben sikerültebbek a film nega­tív figurái, bár a legmarkánsabb egyéniség, Kortan volt építész akti­vitása kissé időszerűtlenül hat; any­nyira kimutatja foga fehérét a meg­változott viszonyokhoz cseppet sem alkalmazkodó kapitalista. Claude Autant-Lara, a francia ren­dezőjárda erőteljes egyénisége Dosz­tojevszkij A JÁTÉKOS című regé­nyét filmesítette meg. Tömegével vonzza a mozilátogatókat a sikerült alkotás, amelynek főszerepét a nem­régen elhúnyt rokonszenves Gerard Philipe alakítja. Bár a film rész­ben eltér a regény eredeti koncep­ciójától, erősen érezhető rajta Dosz­tojevszkij műveinek komorsága, kilá­tástalan borúlátása. Egy bomladózó társadalom erjedésszaga üti meg be­lőle a néző orrát. Pozitív hőst élő anyag, | mint mondottuk, környezetéből ál­^ landóan más, egyszerű és össze­| tett anyagokat vesz fel. Ezeket ^ részben saját teste anyagává ^ alakítja át, a feleslegest pedig el­§ távolítja. Ezt a folyamatot ne­^ vezzük anyagcserének, amely már § az élő szervezet sajátossága. Jl Az első, immár élőnek nevezhető anyagcseréje túlnyo­más kész szerves vegyü­| $ letek felvétele útján játszódott le­| ^ Az ilyen élő szervezeteket hete­^ rotrófoknak (másból táplálkozóknak) ^ nevezzük. ^ Idővel, amint az elszaporodó élő ^ szervezetek nem jutottak mindig s ^ szervezetek ^ mőan i § mindenütt ilyen kész szerves anya­Gerard Philippe, mint Alekszej, a Játékos című francia | gokhoz, egyre egyszerűbb összeté­filmben. § telű anyagok felvételére kénysze­& rültek. így fejlődtek ki az auto­aligha fedezhetünk fel: még a száz- § trófnak (önmagukat táplálónak) ne­szor megalázott Alekszej is saját i v._„ t, „ prvf>7ptpl f tani, mégis még bizonyára sok idő telik el addig, amíg az összes te­kintetbe jövő tudományok eljutnak arra szintre, hogy az ember labo­ratóriumban élő anyagot teremtsen. Ez a tény, természetesen nem riasztja el, ellenkezőleg csak sar­kallja az igazi tudomány művelőit. A természet jelenségeit kutató ember hamarosan észrevette, hogy mind az állatvilágban, mind a nö­vényvilágban az élő szervezetek bi­zonyos, a többitől világosan megkü­lönböztethető fajokhoz tartoznak. Például már a régi görögök sok száz növényfajtát különböztettek meg. Jelenleg a tudomány az élők világában vagy kétmillió állat- és növényfajtát tart számon, bár szá­muk még korántsem végleges. Ért­hetően merül fel az a gondolat, hogy az élő világ rengeteg fajtája között A Rendkívüli történet cím ű szovjet film egyik jelenete. A szereplők játéka, a korhű kosztü- $ az állatok heterotróf módon táplál­mök, a jellemábrázolás tekinteté- ^ koznak. Tudjuk, hogy lényegében ben azonban jól sikerült alkotás. S csak a növényeknek van meg az a Hat éve történt, hogy a csang- s képességük, hogy klorofilljuk - a kaisekista kalózok semleges vizeken | f é hatására - a levegőben feltartoztattak a Tuapsze szovjet tar- 5 . o . ... tályhajót és legénységét Tajvanra * | éľ ó tf én s? vbo 1 * « kulonbozö uton hurcolták. Ezt az esetet dolgozta fel $ felvett Vlzbó 1' tehá t szervetlen ve­izgalmas filmtörténet formájában G. ^ ayuletekbol - cukrokat, tehát már Koltunov forgatókönyvíró, V. Kali- $ szerves, az élőlények anyagcseréjé­nyin, a Tuapsze kapitánya, és D. $ hez feltétlenül szükséges vegyüle­Kuznyecov, a parancsnok politikai se- ^ teket képezzenek. E közben a leve­gédtisztje. A Poltava tartályhajón $ gőbe szabad oxigént adnak vissza, játszódik le a RENDKÍVÜLI TÖRTÉ- § amely oxigén visz 0nt az állati szer­NET Fogságbaesésüktől drámai sza- | vezetek ik legfontosabb életf o_ badulasukig orokiti meg a hós szov- í ,-, . jet tengerészek kitartását. Fő motí- § >y amat á" a k- • lélegzésnek az alap­vuma: erős lélektani hatású hely- § a ny a9a. Általában elmondhatjuk, hogy zetekben érzékelteti a szovjet ember ^ n é9y elemnek: a szénnek, a hidro­rettenthetetlen jellemét, acéllá ed- § génnek, az oxigénnek és- a nitro­zett erős akaratát, és legfőképpen ^ génnek (COHN) a körforgása a ter­izzó hazaszeretetét, melyet röviden ^ mészetben képezi az életjelenségek így önthetnénk szavakba: inkább a ^ döntő részét. halált, mintsem az árulást. | Az elmondottakból láthatjuk, hogy E mondhatjuk: a Rendkívüli torte- s ... ... ... , . , .. net, melyben ismén filmművészeti é l« vll a9 ké t résfnele: a no­nagyságok és új $ vényvilágnak es az állatvilagnak az igéretteljes tehet- $ eredete a Földön közös. Bizonyítja ségek: Mihail Kuz- ^ ezt többek között az a tény is, hogy nyecov, Taiszija ^ ma is élnek olyan egysejtű szerve­Litvinyenko, A. ^ zetek, amelyeknek anyagcseréje hol Anurov, Vjacsesz- ^ autotróf, vagyis szervezetlen anyagok­lav Tyihonov csil- $ bók szer vest építenek, tehát növény vésľetUker'beľáí: ^ módjára viselkedne k- ho 1 P ed i9 totta a hozzá fű- s terotróf, vagyis állati módon kész zött reményeket: | sze rves anyagokat vesznek fel asze­komoly eszmei ne- * rin t- milyen környezetben tartóz­velő tartalmú, iz- ^ kodnak. galmas kalandos ^ Az élet keletkezésének folyamata filmmel kellemes § a Földön természetesen hihetetlenül órákat szerzett ^ bonyolult, a szó szoros értelmében dolgozóinknak. ^ komplex folyamat, amelynek még L- L- | korántsem ismerjük minden titkát. , ^ De minden elméletnek a gyakorlat VÍZ ^ a próbaköve. Felvethetjük tehát a § kérdést: tud-e az ember, Oparinnak ^^ ^ röviden vázolt elmélete alapján, A talp alakja függ a járás módjától. A csimpánz (1) és a gorilla (2) nem mindig jár kétlábon, amiért hátsó vég­tagjainak is kézalakja van. A hegyi gorilla (3) túlnyomóan kétlábon Jár, nagyujja már cs atlakozik a többihez. Az ember (4) lába jellegzetesen csak já rásra szolgál. közötti s a fajon belül a feles szá­mú egyedek létért folyó harcának, vagyis kizárólag az élő világon be­lüli kiválasztódásnak tulajdonította a fajok egymásból való fejlődésének mozgató okát, addig manapság a tu­domány a természetes kiválasztó­dást szélesebben értelmezi. Napjaink biológiája ugyanis jobban hangsú­lyozza — az élet keletkezésének magyarázatához hasonlóan — az élő szervezetek és a nem szerves kör­nyezet közötti kölcsönhatásokat. A külső környezet feltételeinek szünte­len változását tartja a mai tudo­mány a filogenezis, a fajok fejlődé­se döntő tényezőjének, amiben is­mét kifejezésre kerül a természet egységének, az élő és a holt világ elválaszthatatlanságának a gondolata. A darwinizmus diadalmas előretö­rése a múlt évszázad második felé­ben - a minden féle és fajta reak­ció minden rúgkapálódzása ellenére — a fajok fejlődésének elméletével megoldotta az ember származásának annyit vitatott kérdését is. A be­idegzett és intézményes gátlások e tekintetben Darwin előtt olyan erő­sek voltak, hogy maga Darwin is csak tudományos munkásságának ké­sőbbi fokán jutott el az ember szár­mazásának evolúciós magyarázatá­hoz. Mit tanít ma a tudomány az em­ber származásáról? A Föld geológiai harmadkorában — jelenleg a ne­gyedkorban élünk — a Földön ak­kor uralkodó aránylag meleg éghaj­lat következtében jóformán az egész Földön elszaporodtak a fejlődés ad­dig ismert legmagasabb rendű fajai, az emlősök, majd a főemlősök, kö­zöttük a félmajmok. A harmadkor végén beálló nagy lehűlés azután csak a trópusi vidékekre szorítja vissza a félmajmokat, amelyekből származtak azután a ma élő ember­szabású majomfajták és az úgyne­vezett előember. Hogyan bizonyítjuk ezt a folya­matot? Az elmúlt száz esztendő fo­lyamán az ővilág számos pontján megtalálták az előbb említett elő­ember maradványait, amely már nem majom, de még nem is ember mai antropológiai, embertani érte­lemben. Az előember első maradvá­nyait Dubois találta meg Jáva-szi­getén, de utána már átmeneti, az emberréválás későbbi szakaszát jel­lemző maradványokra, elsősorban ko­ponyákra akadtak. A legismertebbek a Neander-völgyi (Düsseldorf mel­letti), a pekingi, a franciaországi (Crő-Magnon-i) leletek, de nincsen olyan esztendő, hogy ne érkeznék hír további átme­neti típusok fel­fedezéséről az ővi­lág meleg és mér­sékelt övezetében. Eleinte a mai értelemben vett embernek (homo sapiens) megjele­nését a Földön vagy félmillió esztendőre tették. Nemrégen ameri­kai tudósok em­beri lény csontvá­zát találták a Földnek legalább 700 ezer éves ré­tegeiben. Azt hisz­szük, helyesebb az a felfogás, amely az emberréválás bonyolult, visszaesésekkel tarkí­tott folyamatát legalább másfél millió esztendőre teszi. De hogy az ember iš, mint minden élőlény a földön, a szerves élet -fejlődésének az eredménye — ez iránt ma már nem lehet semmi kétség. valamilyen rendet, rendszert te­remtsünk. Az első, tudományosnak nevezhető rendszer Linné svéd tudós nevéhez fűződik. Rendszerének fő hibája, hogy a fajokat még változhatatlanoknak tekinti és bár fontos, de mégis csak egyoldalú ismérv, a szaporodási szervek szerint osztályozza őket. A fajok változatlanságáról szóló dog­mával Lamarck francia természettu­dós számolt fel először. Elsőnek ő mondotta ki, hogy a fajok az állat­világban lassú, fokozatos fejlődés eredményei. Lamarckot korában nem értették meg, s csak fél évszázaddal később Darwin korszakalkotó munkái ho­nosították meg a fejlődés gondolatát az élők világában, az ő munkássága nyomán alakult ki a történelmi szemlélet a biológiában. Ma már meg- amspont a tudományok eredményei Hat cikkünkben a világegyetem, a Naprendszer s Földünk keletkezésé­nek néhány kérdésével, az élet szár­mazásának, a fajok fejlődésének né­hány problémájával foglalkoztunk — már amennyire az a napilap s a ro­hanó események adta szűk korlátok között lehetséges. Korántsem volt cé­lunk e téren összefüggő és alapos is­meretek közlése, törekedtünk. A tu­dés felkeltésére törekedtünk. A tu­dományok rohamos haladásának korá­ban, az új, haladó társadalmi rend építése idején emberhez nem méltó dönthetetlen tudományos megállapí tás, hogy az egyes magasabb rendű elöl való elzárkózás, régen hitelétvesz­tett naiv dogmákon való kéródzés. Ha fajok a természetben a Darwin által sikerült olvasóink érdeklődését fel­feltárt természetes kiválasztódás el- kelteni azon világ problémái iránt, ve alapján fejlődnek alacsonyabb rendű fajokból. Csak míg Darwin száz évvel ezelőtt a fajok egymás­amelyben élünk, úgy e sorok máris teljesítették feladatukat. Sz. L. ÜJ SZÖ 8 * 196 0- 3 anuár 2 3-

Next

/
Thumbnails
Contents