Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)
1960-01-23 / 22. szám, szombat
G£RC£NR£ £Mt í™1JA világ, amelyben élünk Január nagy orosz forradalmi demokraták egyikéről, Alekszandr Ivanovics Gercenröl emlékezünk meg, aki Csernisevszkij, Belinszkij és Dobroljubov* mellett a fennálló társadalmi viszonyok bírálatával, a szabad szó követelésével, társadalmi reformokért vívott küzdelmével az elnyomottak, tehát a haladás érdekeit képviselte. 1812-ben a napoleoni háború tüzében született. SzUlei jómódban éltek. Kitűnő nevelést adtak fiúknak. Egyik nevelője Boucheau francia emigráns, a nagy francia forradalom szemtanúja és közvetlen résztvevője volt. Másik nevelője Protopopov orvostanhallgató, szintén a forradalom lelkes híve. A szabadság gondolatát oltották be az értelmes fiúcska fogékony lelkébe. 1829-ben beiratkozik a moszkvai egyetem természettudományi fakultására, melyet 1833-ban ezUstéremmel végez el! Már diákkorában részt vesz a forradalmi körök munkájában. Főként Saint-Simon hatása alatt állott. Nagyarányú felvilágosító és népművelői terveket szőtt, de egy besúgó rendőrkézre juttatta. Öt évi száműzetés jutott ki számára. Száműzetéséből hazatérve Belinszij munkatársa a Honi jegyzetekben, de egészségügyi okokból kénytelen Novgorodba költözni. Gogol Holt lelkek című művének hatása alatt érlelődik íróvá. 1842-től 1847-ig ismét Moszkvában él, oroszlánrésze van a város kulturális életében. Itt születnek meg filozófiai tanulmányai: Dilettantizmus a természet tanul- § mányozásáról, stb. A $ polgári társadalom er- § Legut6bb i cikkünkben az élet kele na' obb 3re énvébe en * letkezésérö1 írtunk a Földö n- E 1" K?™ 9bűnös' e a, Ja e re- | mondottuk: nincsen semmilyen légény címe. § ny e9 e s különbség a szerves és a 1847-ben külföldre $ szervetlen vegyületek között. Isutazik, jár Olasz- és § mertettük hogy idővel, s a Földön Franciaországban, majd L ak k° r> , tob b , m' nt e^ m'" 10 r f d , , " '. J. i tendővel ezelőtt uralkodó feltéteLondonban Ograjovval S , ek közöu bizonyos szerves vegy ü_ együtt elindítja a Ko- ^ i et ek en belül a környezet hatására lokolt. (Harang.) A sza- ^ elkülönülési és koncentrálódási fobad szóért küzd lap- ^ lyamatok zajlotjában. ^ tak le. Ezek az Európai élete megérleli benne a ^ immár nem „köfórradalmárt. „Az öreg Európa pusz- ^ zönséges" szerves tulása elkerülhetetlen. Semmit sem § vegyületek — szeretek e világon, azon kívül, amit ^ koacervátumoknak üldöz ez a világ, semmit sem tisz- ^ nevezzük őket —. telek azon kívül, amit börtönbe zár § környezetükből e világ." Forrón szereti hazáját, az $ megfelelő anyagoorosz hont, mégis kinn marad, mert § kat vesznek fel, „itt folyik a forradalom. Társadalmi § illetve magukból kérdések megoldásáért folyik a ^ feles anyagot váharc", - írja emlékezéseiben, ame- ^ lasztanak ki, de lyekről Turgenyev kijelentette, hogy ^ emellett jellemző ..minden sora könnvel és vérrel írntt i sajátságaikat megtartják, sőt kedvező körűiméGercen politikai nézeteiben egy vi- | Ä^ff JSľ szontagságos életút tükröződik. A i S ® utópistáktól eljutott Hegel dialekti- ^fT ko eTá-' kájahoz es Feuerbach materializmu- ^ t mari a ľ VI. mesterséges módon, laboratóriumban élő anyagot teremteni? A válasz erre a helyes és indokolt kérdésre egyelőre nemleges. Ugyan már sikerült mesterséges módon igen bonyolult szerves vegyületeket, például a már említett poliméreket előállííjt-Aiui iuiycii)t'v Kijeienieiie, nuyj ^ „minden sora könnyel és vérrel írott, ^ lángol és perzsel; így tísak ő tudott i írni az oroszok közül". sához. „Szocializmusa" íi filmek , § tum maga még „ .. . . , azonba n | nem élő szerverodnyik ízu, mert a parasztkerdes S> t r v . megoldásában látta a társadalmi | c^ váľumok igen" problémák rendezeset. | hosszas és bo n« Q. Kilencven évvel ezelőtt, 1870. ja- ^ lult fejlődése nuár 22-én tüdőgyulladásban és esa- i után lesznek beládtagjainak elvesztése fölötti mély § lőlük — különbőmelankoliájában halt meg az oros2 ^ ző katalizátorok, forradalom egyik nagy úttörője. ^ a folyamatot előL. L ^ segítő és meg^ márt élő anyagok. ^ farmAn'fiimnL gg s fermentumok • § enzimek hatására Az embe r' m"" * ,enti ábra i s mutatja, nem a ma is élő Ž ősszerv^otoV fic emberizabású majmoktól szár- mazlk, hanem egy 20—30 millió | sejtek 6 amelyek esztendővel ezelőtt élő közös őstől. fc más élő anyagok. Az p Á szlovák filmgyártás múlt évi sikeres próbálkozásai után bizonyos fokú visszaesést jelentett Vlado Bahna rendező filmje: HÄZ A KERESZTÚTON. Forgatókönyve Karel Stanislav azonos című színdarabjából készült, amelynek szembetűnő fogyatékosságait a kritika már annak idején felrótta. Éppen ezért nem tartjuk Szerencsés választásnak a darab megfilmesítését. Egyetlen érdeme, hogy merészen nyúl korunk nagyon időszerű problémájához: a szocialista és a régi erkölcs ádáz küzdelméhez. Az értelmiség bajára tapint rá, de sajnos, a szokatlan orvoskörnyezetben lejátszódó történet pozitív hősei nagyon halványak s nem képviselik méltóképpen az új embert, az új emberi, erkölcsi kapcsolatokat. Ezzel szemben sikerültebbek a film negatív figurái, bár a legmarkánsabb egyéniség, Kortan volt építész aktivitása kissé időszerűtlenül hat; anynyira kimutatja foga fehérét a megváltozott viszonyokhoz cseppet sem alkalmazkodó kapitalista. Claude Autant-Lara, a francia rendezőjárda erőteljes egyénisége Dosztojevszkij A JÁTÉKOS című regényét filmesítette meg. Tömegével vonzza a mozilátogatókat a sikerült alkotás, amelynek főszerepét a nemrégen elhúnyt rokonszenves Gerard Philipe alakítja. Bár a film részben eltér a regény eredeti koncepciójától, erősen érezhető rajta Dosztojevszkij műveinek komorsága, kilátástalan borúlátása. Egy bomladózó társadalom erjedésszaga üti meg belőle a néző orrát. Pozitív hőst élő anyag, | mint mondottuk, környezetéből ál^ landóan más, egyszerű és össze| tett anyagokat vesz fel. Ezeket ^ részben saját teste anyagává ^ alakítja át, a feleslegest pedig el§ távolítja. Ezt a folyamatot ne^ vezzük anyagcserének, amely már § az élő szervezet sajátossága. Jl Az első, immár élőnek nevezhető anyagcseréje túlnyomás kész szerves vegyü| $ letek felvétele útján játszódott le| ^ Az ilyen élő szervezeteket hete^ rotrófoknak (másból táplálkozóknak) ^ nevezzük. ^ Idővel, amint az elszaporodó élő ^ szervezetek nem jutottak mindig s ^ szervezetek ^ mőan i § mindenütt ilyen kész szerves anyaGerard Philippe, mint Alekszej, a Játékos című francia | gokhoz, egyre egyszerűbb összetéfilmben. § telű anyagok felvételére kénysze& rültek. így fejlődtek ki az autoaligha fedezhetünk fel: még a száz- § trófnak (önmagukat táplálónak) neszor megalázott Alekszej is saját i v._„ t, „ prvf>7ptpl f tani, mégis még bizonyára sok idő telik el addig, amíg az összes tekintetbe jövő tudományok eljutnak arra szintre, hogy az ember laboratóriumban élő anyagot teremtsen. Ez a tény, természetesen nem riasztja el, ellenkezőleg csak sarkallja az igazi tudomány művelőit. A természet jelenségeit kutató ember hamarosan észrevette, hogy mind az állatvilágban, mind a növényvilágban az élő szervezetek bizonyos, a többitől világosan megkülönböztethető fajokhoz tartoznak. Például már a régi görögök sok száz növényfajtát különböztettek meg. Jelenleg a tudomány az élők világában vagy kétmillió állat- és növényfajtát tart számon, bár számuk még korántsem végleges. Érthetően merül fel az a gondolat, hogy az élő világ rengeteg fajtája között A Rendkívüli történet cím ű szovjet film egyik jelenete. A szereplők játéka, a korhű kosztü- $ az állatok heterotróf módon táplálmök, a jellemábrázolás tekinteté- ^ koznak. Tudjuk, hogy lényegében ben azonban jól sikerült alkotás. S csak a növényeknek van meg az a Hat éve történt, hogy a csang- s képességük, hogy klorofilljuk - a kaisekista kalózok semleges vizeken | f é hatására - a levegőben feltartoztattak a Tuapsze szovjet tar- 5 . o . ... tályhajót és legénységét Tajvanra * | éľ ó tf én s? vbo 1 * « kulonbozö uton hurcolták. Ezt az esetet dolgozta fel $ felvett Vlzbó 1' tehá t szervetlen veizgalmas filmtörténet formájában G. ^ ayuletekbol - cukrokat, tehát már Koltunov forgatókönyvíró, V. Kali- $ szerves, az élőlények anyagcseréjényin, a Tuapsze kapitánya, és D. $ hez feltétlenül szükséges vegyüleKuznyecov, a parancsnok politikai se- ^ teket képezzenek. E közben a levegédtisztje. A Poltava tartályhajón $ gőbe szabad oxigént adnak vissza, játszódik le a RENDKÍVÜLI TÖRTÉ- § amely oxigén visz 0nt az állati szerNET Fogságbaesésüktől drámai sza- | vezetek ik legfontosabb életf o_ badulasukig orokiti meg a hós szov- í ,-, . jet tengerészek kitartását. Fő motí- § >y amat á" a k- • lélegzésnek az alapvuma: erős lélektani hatású hely- § a ny a9a. Általában elmondhatjuk, hogy zetekben érzékelteti a szovjet ember ^ n é9y elemnek: a szénnek, a hidrorettenthetetlen jellemét, acéllá ed- § génnek, az oxigénnek és- a nitrozett erős akaratát, és legfőképpen ^ génnek (COHN) a körforgása a terizzó hazaszeretetét, melyet röviden ^ mészetben képezi az életjelenségek így önthetnénk szavakba: inkább a ^ döntő részét. halált, mintsem az árulást. | Az elmondottakból láthatjuk, hogy E mondhatjuk: a Rendkívüli torte- s ... ... ... , . , .. net, melyben ismén filmművészeti é l« vll a9 ké t résfnele: a nonagyságok és új $ vényvilágnak es az állatvilagnak az igéretteljes tehet- $ eredete a Földön közös. Bizonyítja ségek: Mihail Kuz- ^ ezt többek között az a tény is, hogy nyecov, Taiszija ^ ma is élnek olyan egysejtű szerveLitvinyenko, A. ^ zetek, amelyeknek anyagcseréje hol Anurov, Vjacsesz- ^ autotróf, vagyis szervezetlen anyagoklav Tyihonov csil- $ bók szer vest építenek, tehát növény vésľetUker'beľáí: ^ módjára viselkedne k- ho 1 P ed i9 totta a hozzá fű- s terotróf, vagyis állati módon kész zött reményeket: | sze rves anyagokat vesznek fel aszekomoly eszmei ne- * rin t- milyen környezetben tartózvelő tartalmú, iz- ^ kodnak. galmas kalandos ^ Az élet keletkezésének folyamata filmmel kellemes § a Földön természetesen hihetetlenül órákat szerzett ^ bonyolult, a szó szoros értelmében dolgozóinknak. ^ komplex folyamat, amelynek még L- L- | korántsem ismerjük minden titkát. , ^ De minden elméletnek a gyakorlat VÍZ ^ a próbaköve. Felvethetjük tehát a § kérdést: tud-e az ember, Oparinnak ^^ ^ röviden vázolt elmélete alapján, A talp alakja függ a járás módjától. A csimpánz (1) és a gorilla (2) nem mindig jár kétlábon, amiért hátsó végtagjainak is kézalakja van. A hegyi gorilla (3) túlnyomóan kétlábon Jár, nagyujja már cs atlakozik a többihez. Az ember (4) lába jellegzetesen csak já rásra szolgál. közötti s a fajon belül a feles számú egyedek létért folyó harcának, vagyis kizárólag az élő világon belüli kiválasztódásnak tulajdonította a fajok egymásból való fejlődésének mozgató okát, addig manapság a tudomány a természetes kiválasztódást szélesebben értelmezi. Napjaink biológiája ugyanis jobban hangsúlyozza — az élet keletkezésének magyarázatához hasonlóan — az élő szervezetek és a nem szerves környezet közötti kölcsönhatásokat. A külső környezet feltételeinek szüntelen változását tartja a mai tudomány a filogenezis, a fajok fejlődése döntő tényezőjének, amiben ismét kifejezésre kerül a természet egységének, az élő és a holt világ elválaszthatatlanságának a gondolata. A darwinizmus diadalmas előretörése a múlt évszázad második felében - a minden féle és fajta reakció minden rúgkapálódzása ellenére — a fajok fejlődésének elméletével megoldotta az ember származásának annyit vitatott kérdését is. A beidegzett és intézményes gátlások e tekintetben Darwin előtt olyan erősek voltak, hogy maga Darwin is csak tudományos munkásságának későbbi fokán jutott el az ember származásának evolúciós magyarázatához. Mit tanít ma a tudomány az ember származásáról? A Föld geológiai harmadkorában — jelenleg a negyedkorban élünk — a Földön akkor uralkodó aránylag meleg éghajlat következtében jóformán az egész Földön elszaporodtak a fejlődés addig ismert legmagasabb rendű fajai, az emlősök, majd a főemlősök, közöttük a félmajmok. A harmadkor végén beálló nagy lehűlés azután csak a trópusi vidékekre szorítja vissza a félmajmokat, amelyekből származtak azután a ma élő emberszabású majomfajták és az úgynevezett előember. Hogyan bizonyítjuk ezt a folyamatot? Az elmúlt száz esztendő folyamán az ővilág számos pontján megtalálták az előbb említett előember maradványait, amely már nem majom, de még nem is ember mai antropológiai, embertani értelemben. Az előember első maradványait Dubois találta meg Jáva-szigetén, de utána már átmeneti, az emberréválás későbbi szakaszát jellemző maradványokra, elsősorban koponyákra akadtak. A legismertebbek a Neander-völgyi (Düsseldorf melletti), a pekingi, a franciaországi (Crő-Magnon-i) leletek, de nincsen olyan esztendő, hogy ne érkeznék hír további átmeneti típusok felfedezéséről az ővilág meleg és mérsékelt övezetében. Eleinte a mai értelemben vett embernek (homo sapiens) megjelenését a Földön vagy félmillió esztendőre tették. Nemrégen amerikai tudósok emberi lény csontvázát találták a Földnek legalább 700 ezer éves rétegeiben. Azt hiszszük, helyesebb az a felfogás, amely az emberréválás bonyolult, visszaesésekkel tarkított folyamatát legalább másfél millió esztendőre teszi. De hogy az ember iš, mint minden élőlény a földön, a szerves élet -fejlődésének az eredménye — ez iránt ma már nem lehet semmi kétség. valamilyen rendet, rendszert teremtsünk. Az első, tudományosnak nevezhető rendszer Linné svéd tudós nevéhez fűződik. Rendszerének fő hibája, hogy a fajokat még változhatatlanoknak tekinti és bár fontos, de mégis csak egyoldalú ismérv, a szaporodási szervek szerint osztályozza őket. A fajok változatlanságáról szóló dogmával Lamarck francia természettudós számolt fel először. Elsőnek ő mondotta ki, hogy a fajok az állatvilágban lassú, fokozatos fejlődés eredményei. Lamarckot korában nem értették meg, s csak fél évszázaddal később Darwin korszakalkotó munkái honosították meg a fejlődés gondolatát az élők világában, az ő munkássága nyomán alakult ki a történelmi szemlélet a biológiában. Ma már meg- amspont a tudományok eredményei Hat cikkünkben a világegyetem, a Naprendszer s Földünk keletkezésének néhány kérdésével, az élet származásának, a fajok fejlődésének néhány problémájával foglalkoztunk — már amennyire az a napilap s a rohanó események adta szűk korlátok között lehetséges. Korántsem volt célunk e téren összefüggő és alapos ismeretek közlése, törekedtünk. A tudés felkeltésére törekedtünk. A tudományok rohamos haladásának korában, az új, haladó társadalmi rend építése idején emberhez nem méltó dönthetetlen tudományos megállapí tás, hogy az egyes magasabb rendű elöl való elzárkózás, régen hitelétvesztett naiv dogmákon való kéródzés. Ha fajok a természetben a Darwin által sikerült olvasóink érdeklődését felfeltárt természetes kiválasztódás el- kelteni azon világ problémái iránt, ve alapján fejlődnek alacsonyabb rendű fajokból. Csak míg Darwin száz évvel ezelőtt a fajok egymásamelyben élünk, úgy e sorok máris teljesítették feladatukat. Sz. L. ÜJ SZÖ 8 * 196 0- 3 anuár 2 3-