Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-13 / 344. szám, vasárnap

1 A SZÉNTŐL AZ ATOMIG a.. V. I. Lenin azt állította a szénről, hogy ez az ipar valóságos kenyere. Szavainak igazságáról meggyőződhetünk a prágai Hyberniumban megnyilt nagyszabású kiállításon is. A kőszenet hazánkban mindössze 1550-től bányásszák I. Ferdinánd okirat formájában kiadott engedélye alapján Zateč, Litoméŕice és Slánsko környékén. Eredetileg csak a lakóhelyiségek fűtésére használták a szenet. Később az emberi és állati erő kiegészítéséül szolgáló vízierő is elégtelennek bizonyult ^legrégibb manufaktúrák számára. Az állandóan növekvő iparnak azonban egyre nagyobb menynyiségű energiára, villanyáramra volt szüksége. Az ipari termelés fejlődésével magyarázható tehát a szénbányászat fokozása, fellendítése. Ez a két körülmény, vagyis a szénbányászat fellendülése és a gőzgép feltalálása, valamint az ipari termelés fejlődése szorosan összefügg egymással és lehetővé teszi az ipar további rohamos felvirágoztatását. Korántsem higgyük azonban, hogy szénbányászás könnyű munka volt. Valamikor még a bányába való leszállás is nehéz, sőt veszélyes vállalkozásnak bizonyult. A fejtéshez szükséges bányafát a föld alá „és a kifejtett szenet a föld alól primitív kiskocsikon, vagy szánokon hurcolták a vájárok. E szállítási munkálatodat csak később végezték lovak, amelyek jóformán sohasem látták újra a napvilágot. Ma a bányászok és az anyag gyors, biztonságos és kényelmes szállításáról nagyteljesítményű gépek gondoskodnak. A kifejtett szenet —, sőt a meddőt is — különféle szállítószalagok és vonatok segítségével juttatják a föld felszínére, ez utóbbiakat hatalmas bányamozdonyok vontatják. És a fejtési munkálatok? Mindenki tudja, hogy a technjka vívmányainak jóvoltából ma már majdnem mindenütt gépesítettek. A szén legnagyobb fogyasztói közé ma a vasutak, az ipari vállalatok, különösképpen pedig a villanytelepek és a gázgyárak tartoznak. Csehszlovákiában már beszüntették a gőzmozdonyok gyártását. Ezek nemsokára már csak mint történelmi érdekességek fognak szerepelni. A távlati terv szerint 1970-ig egész vasúti közlekedésünket mototosítják és villamosítják. Ezzel nemcsak rengeteg szenet takarítunk meg —, melynek kalorikus értékét a gőzmozdonyok csak kis részben voltak képesek kihasználni —, de a gyorsabb és higiénikusabb közlekedés folytán emeljük az utazás színvonalát is. • * • • • A malackai konzervgyár további újdonságokat készít a fogyasztók számára. Az Ovocenka nevű Ízletes gyümölcsszörpöt már gyártják és rövidesen három decis üvegekben forgalomba kerül. Képünkön Kitrajber Valériát láthatjuk, aki naponta több mint 2000 üveget tölt meg az Ízletes itallal. F. Sivák CTK felv. * • • • • • • • • • Rendszeresen foglalkoznak az időszerű kérdésekkel A szőlőskei mezőgazdasági iskoláhan hetente rendszeresen ülésezik a pártcsoport. A pártcsoport foglalkozik az iskolát érintő kérdésekkel és a tömegszervezetek irányításával. Így például a HESZ munkájának a megjavításáról is gondoskodott. Egy évvel ezelőtt a HESZ nem fejtett ki tevékenységet, ma azonban példásan működik. A csehszlovák-szovjet barátság hónapjában a pártcsoport gondoskodott arról is, hogy a tervezett. feladatokat valóra váltsák. Csatlós István, Szőlőske A Szovjetunió tapasztalatai alapján hazánkban is nagyszabású kísérletek folynak a nehezen fejthető barnaszén-készletek földalatti gázosításával kapcsolatban. Az eddigi eredmények alapján hazánk első üzeme a szén földalatti gázosítására 1961-ben Chomútov környékén lép működésbe. Az így nyert széngáz gőzhajtású villanytelep kazánjainak a fűtésére fog szolgálni. A nehezen fejthető, valamint a korábbi bányászásnál visszamaradt barnaszén-készletek földalatti gázosításának igen sok előnye közül a legfontosabbak a beruházási költségek megtakarításában. a munkatermelékenység növekedésében, a termelt villanyerő önköltségének csökkentésében, időmegtakarításban, a különben gazdaságosan ki nem termelhető szénkészletek kihasználásában és nem utolsó sorban a földalatti nehéz munka kiküszöbölésében mutatkoznak. Amint már említettük, a szén nagy részét a villanytelepek emésztik fel. A villamos energiát hazánkban először a múlt század végén középületek, utcák kivilágítására, majd a közlekedésben, valamint az ipari és mezőgazdasági gépek hajtására használták fel. A kiállításon arról is meggyőződhetünk, mily nagy jelentősége van a villanyáram helyes kihasználásáriak és a vele való takarékosságnak. A legmodernebb villanyerőre működő háztartási gépek, berendezések segítségével kevésbé költséges és mégis gyors és jó munkát végezhetünk. Kiszámították, hogy velük a sütés és főzés egy hatodát veszi igénybe annak az időnek, amelyre nélkülük ugyanazon munka elvégzéséhez szükségünk van. Az is megállapítást nyert, hogy általuk a fűtőanyagra, gázra és villanyra eső költségek egytizede takarítható meg a háztartásban. Ez a megtakarítás —, ha csak a szénfogyasztást vesszük tekintetbe —, hazánkban évente mintegy 35 ezer vagon fűtőanyagot jelent. A technika legújabb vívmányai ma már a legelrejtettebb falvakban is ismeretesek és kedveltek. Nélkülük elképzelhetetlen a háziasszony élete. Mennyire más volt a helyzet még századunk elején is! Villany vasaló helyett faszénnel fűtött vasalókat használtak, melyeknek bűze a háziasszony fejfájásának biztos előhírnöke volt és mely munkáját is késleltette. A porszívó, rádió, villanykályha, televízor, a bevált robotgépek mind-mind ismeretlen fogalmak voltak, amelyekre legmerészebb álmaikban sem gondolhattak elődeink. A kiállítás azt iS bemutatja, miként használják fel a kibányászott szén egy részét a hőfejlesztő telepek. Küldetésük a villanyerő termelésén kívül a lakóházak távfűtése és meleg vízzel való ellátása. 1975-ig minden százezer lélekszámot meghaladó városba bevezetik a lakásók távfűtését. Ezáltal is nagymennyiségű szén megtakarítására kerül sor és egyszersmind csökkennek a lakók fűtéssel járó kiadásai. Az állandóan növekvő szükségletet persze a szénnel fűtött gőzhajtású villanytelepek, villanyerő-termelése korántsem tudná fedezni. Ezért ma már a villanyerő nagy részét vízierőművek szolgáltatják. Bár Csehszlovákia nem tartozik a vízieróben gazdag államok közé, a termelés fellendülésével, a gépesítéssel és automatizálással, valamint az életszínvonal emelésével járó fokozott áramszükségletét Qsak a már épülőfélben lévő vízierőművek gyors befejezésével és újabb villanytelepek felépítésével biztosíthatjuk. A kiállítás szemléltetően bemutatja a jövő zenéjét is, A dél-csehországi fafeldolgozó üzem dolgozói készítik a külföldön is igen iől ismert hordókat, sörgyári tartályokat stb. Az üzem az ét elejétől jóval túlteljesíti tervét és az év végéig több mint háromnegyedmillió korona értékű árut gyárt terven felül. Itt is gépesítik a termelést. Képünkön a hordók belső falának gápi gyalulását láthatjuk. Z. Havelka ČTK felvétele ÜZEMI FÉNYSZÓRÓ Miért van szükség két műszakra ? „Mi köze a kétműszakos termelésnek a rövidebb munkaidőhöz? Mi az, hogy „állóalapok jobb kihasználása?" Először vegyük talán a második kérdést, így jobban megértjük egya leggazdaságosabb erőforrást ™

ást Mik is azok a

z állóalapok? Allóalapqknak nevezzük a gépeket, az atomerőt. Az első, atomerore mu- j ÜZ8m

i berendezéseket, gyárépületeködő villanytelep a Szovjetunióban : ke

t _ minda2tj amire a termelésepult 19D4-b^n Az Egyesült Államok- n

é, szükség van s amit hosszabb ban es Angliaban csak 1957-ben he- 1 lyeztek üzembe ilyen villanytelepeket. Felépítése ma már nálunk is csupán rövid idő kérdése és nem kétséges, hogy nálunk is teljesíti hivatását: a szénnel fűtött villanytelepek energiáját pótolni fogja. A kitermelt szén ezután az eddiginél gazdaságosabban, főleg mint vegyi nyersanyag kerül feldolgozásra. Az atomerőnek békés célokra való kihasználása folytán felmérhetetlen összegek megtakarítására kerül sor már a közeljövőben. Ez a körülmény pedig nemzetgazdaságunk további fellendítésének és felvirágoztatásának, valamint életszínvonalunk emelésének ragyogó biztosítéka. Kardos Márta ideig használhatunk. A nyersanyag például nem állóalap, mert az nem áll sokáig — amint felhasználjuk, gyártmány "lesz belőle. A gépek, gyárak pénzbe kerülnek, amíg nem termel az illető gép vagy gyár anyriyi értéket, hogy az kiteszi az egész árát, addig nem építhetünk újat, különben tönkre mennénk. Minél többet termelünk az illető gépen, annál gyorsabban térül meg az ára így" azután már világos a két műszak szükségessége: a gép 16 óra alatt természetszerűleg többet termel, mint 8 óra alatt. EJbből következik a^ két műszak kapcsolata a munkaidő' lerövidítésével. A harmadik ötéves tervben 10 — 15 százalékkal akarjuk csökkenteni a munkaidőt, hogy a munkásnak, több pihenője, hosszabb szabadideje legyen. Igen ám, de ha csökkentjük a munkaidőt, akkor még kevesebb t ideig használjuk ki a gépeket s azok ' kihasználása nem lesz akkora sem, mint ma. Ha tehát azt akarjuk, hogy a munkaidő 10—15 százalékkal rövidebb legyen, akkor jelentős mértékben kell növelnünk az állóalapok kihasználását. De mi nem elégszünk meg a mai helyzettel. Mi az eddiginél is jobban akarjuk kihasználni a berendezéseket. Mint mondottuk, azért tesszük ezt, hogy gyorsabb legyen fejlődésünk, hamarabb legyen további árleszállítás, előbb építhessünk új gyárakat, állíthassunk üzembe új gépeket. A kérdés megoldásának útja tehát nyilvánvalóan a kétműszakos termelés bevezetése. , A két műszak bevezetésével két legyet ütünk egy csapásra: lerövidíthetjük a munkaidőt és jobban kihasználjuk a gépeket. Ésszerű megoldás ez, szükséges. (vil) Ki legyen as elnök? folyik a földművelés, más módszerekkel dolgozunk, s az ilyen gazdaság élére Hagy szaktudással bíró, szervezni tudó, megértő, beezer hektáros gazdaság, mint az cs

ü^

e

t?

s ef?

el\ kiasszanak 50-60 hektáros kertészet. No E gondolatok akkor jutottak esetleg kétezer hektáros kevesebben gondolnak, milyen meg a szakma ismerete. Kertész ffff™ ,

e' „5,° ~ vezetni, szakember az illető, ért-e jól a M

ilyen a jó szövetkezeti elnök ? Mit kell tudnia, hogy ezer, szövetkezet gazdaságát irányítani tudja? Sok vita folyt már erről minden esztendő végén, hiszen a zárszámadáskor, az évzáró taggyűlésen azt is megmondja ám a tagság, ha az elnök roszszul vezette a közös gazdaságot. Ilyen esetben aztán új elnököt választanak. Most a zárszámadások előkészületeinél szintén számbaveszik az elnök személyét is, s meghányják-vetik, hogyan munkálkodott, nem élt-e vissza a közösség bizalmával, ügyes, iparkodó volt-e, avagy hanyag, nemtörődöm ember. Az elnök személyének a megválasztása persze elsősorban a szövetkezeti tagság feladata. De abtulajdonságát az illetőnek (persze ez nem elit élendő), de arra már meq a szuicma ismerete. i\enesz , ... - , _., ' volt az illető világéletében, értet- lezo

mf aktíváján Cita Béla, me" i o !/• r\! n-r un /vwnff / /mn _ szervezéshez, meg tud-e birkózni te szakmáját, de mit tesz majd zögazdasági iskolát végzett leveba, hogy ki legyen a szövetkezet zik a szövetkezeti tagok is, mert vezetője, a helyi pártszervezetnek a közösség az utóbbi években is jogos a beleszólása, mert mégis- mintha egy helyben „topogna, s a máról holnapra az ezer hektáros lf

zonk eDP

e

n, ar

r°

l bes

z

r

el

t' gazdaságban? Még ha olyan em- keve

s a szakember a komaromi ber volna, aki önmagát is képezni l^as szövetkezeteiben. Ezen petulajdonsága a szakképzettség és tudná, szorgalmasan tanulna, leg- ** változtatni kell nem csupán a az emberekhez, a közösséghez va- alább a hosszú téli estéken. De hát ^máromi járásban, hanem mindéló jó viszony. Enélkül a sok gond, nem ez a típus, mert szeret szó- °

u' an

o}. }

g

y >?

st a aoí

o9rakozni. esténként eljár a kocs- H

a{ h

o^

an b.

lf

kozna

k.' ^jäjneg mába is. Ez ugyan még nem volna a ^maromi jaras szövetkezetei a baj, mert szórakozni is kell. még ^egnovekedett feladatbkkal, ha a szövetkezeti elnöknek is, de ha nm

cJ ?K ef

be

r' ^

akembe

r- ak

í már odáig fajul a dolog, hogy első Jo tanacsaval hozzásegítene a szoa kocsma, a szórakozás, s csak üe f

c.f

er

í iTfl h°

9V3!

y aztán a kötelességteljesítés, ez vel]ek a 1

olde

t' h

oM tobb mazsa már nincs rendjén, mert így a termelésre nem sok idő jut. A szóban forgó falu pártszervezetének elnöke jól látta a helyzetet, az elmúlt három esztendő őt igazolta, bár oly segítség, amilyent az ezerhektáros közös mindenne mű gondjával, bajával. Pedig vitathatatlan: a jó elnök első számú muijka súlya alatt összeroppan, megfeneklik. /

smerek egy szövetkezetet. Elsők között alakult. Egynéhány ember már megfordult itt is az elnöki funkcióban, az egyik jobb volt, a másik gyengébb. A mostani elnököt mint embert becsülik, tisztelik a faluban, de a vezetéssel mégis baj van, ezt értermést adjon az eddiginél., A preroviak felhívását a komáromi járás szövetkezetei fogadták el elsőnek az országban, s válaszul adták, hogy 17 százalékkal növelik a termelést. S hogy ez válóra válmárpedig a paraszember - „„„„„„v,™...., »>«»<»• t-aiy „ivyuyiiu, o u. ,..,„•* " ? ö— ion — mámeclia a narasrpmnpr csak a helyi - illetve (nagyobb régi sikerekből" él. S hol dolgozott ez az elnök kapott a kommunis- ™

Szél a leveaőbe h^vZ szövetkezetekben ma már) a sző- azelőtt, a szövetkezet melyik mun- taktĎ

1> ^ ^ egyetlenegy ^ndt kimúld akkor szavát állia elnöknek is. Mégsem bírta az ira- Kimona, akkor szavat allja melyik vetkezeti pártszervezet felelős a kaszakaszán? A kertészet vezető közösségért, azért, hogyan gazdálkodott egész esztendőben a szövetkezet, az állam iránti kötele- mesztett, hogy az egész környék zettségeinek annak rendje és módja szerint eleget tett-e. Nem az a célunk, hogy egy recept szerűen meghatározott ideális mentek paprikát, hagymát, páráié volt Hei hoau viráazott akkor mo

t- talá

n « szíve i

s visszahúzta , akko

r j

öbb búz

a/ kukoric

a> t

a~ a kertészet Oly vavríkákat ter- szakmájához, a kertészetbe, mert k l ^ qSd

k- m.í — kerteszet. Oly papnkakat ter ^ ^ J k q ^ tobb hus es egyéb mezogazdasagi előtt csaknem a legtöbb jövede- ter

T?

e ' °r f? *™

velo

k- k)

v

a}° lem a kertészetből jött, amióta el- Rákemberek nelkul viszont aligha J rprpm tnhhot n fr\lrl nl.nUr, P> rt-r kertészei csodájára jártak. A háziasszonyok? Még a harmadik játerem többet a föld, aligha hoz ásból is ebbe a szövetkezetbe men

t• elnök let

t> hanyatlás, ráfi- n hh h

n„

7„

n

t ' . „ ....... vpfós n kertéc-re+ro J?rr r'p hrin+n+ŕn nagiJOOO HaSZnOT d joszag. elnöktípust alkossunk meg e cikkben, s hogy mégis foglalkozunk ezzel, azt azért tesszük, hogy többéves tapasztalataink segítségével rámutassunk olyan dolgokra, amedicsomot vásárolni... Ezért lett elnök. Hat ilyen ember, aki néhány év alatt, alig néhány fiatallal, akik a kertészetben dolgoztak, úgyszólván csodákat művelt, miért P

ersze, ahogy a közmondás tartja, egy fecske nem lyek éppen az elnök személyének ne lehetne elnölv, miért nem teheti j t elen megválasztása folytán hetne csodát az egész gazdaságkisebb-nagyobb kárt okoztak egyes gal? Ilyetén vélekedtek akkor a szövetkezetekben. Általában, ha az szövetkezeti tagok, amikor a megév vége felé szóba kerül a szövetkezetekben, hogy új elnököt választanak, így kezdik a dolgot: Legyen Horváth Péter, őt mindenki becsüli, szereti a faluban, jó emüresedett elnök helyébe új elnököt választottak. A helyi pártszervezet elnökének nem ecjeszen ez volt a véleménye, bár jó munkásnak, kiváló szakembernek tudta ő is a zetés a kertészetre. Ez is bántotta őt, meg a sok sikertelenség, ami elnökösködése idején érte a közöst. Annak idején megmondta: Ha csinál nyarat, egy elnök bármenyúgy akarják, vállalom, tudásom nyire is jó, érti a szakmáját, legjavát beleadom, de úgy érzem, egyedül nem sokra megy. Ez igaz, nekem maradnom kellene a ker- de aranyat ér olyan vezetőség, tészetben... Nem hallgatták melynek élén kiváló elnök van, meg... S mi lett a vége ? Az, hogy olyan ember, aki mindent lát, ért most megint új elnököt választa- ahhoz is, mit kell tennie a zootechnak, a Közös nem haladt előbbre, nikusnak, tanácsot tud adni az aga kertészet úgyszólván tönkre- ronómusnak, s legyen a közösség ňient

.., földterülete 1000, vagy akár 1500 ber, odaadná utolsó falat kenyerét kertészet vezetőjét. Csakhogy tud- séget választanak a szövetkeze zért mondottam el mindezt, hektár, akkor is megállja a heL hogyha majd új vezető lyét... Ilyen hát a jó elnök, aki nem csupán vezet, hanem szakis 'az arra rászorulóknak. Egyszóval tekintetbe veszik minden jó t a azt is, mennyivel nagyobb áttekintést, rugalmasságot követel az teicben, arról meg ne feledkezze- szerűen, vezet, jó gazda módján, nek, hogy ma már nem kicsiben Méry Ferenc ÜJ SZQ 4 * 1959. december 13.