Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-09 / 340. szám, szerda

Vilôa proletárjai, egi/esiiljetefc! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. december 9. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 340. szám Egyeztető bíróság vagy együttműködés? A vállalatok a terv nem teljesíté­sét a legtöbb esetben — sőt mond­hatnánk, ez az általános — a szállí­tóvállalatok, a kooperáló-üzemek hi­báival magyarázzák. Előfordul olyan elkésett, vagy minoiegileg kifogásolt szállítmány , amelyre az illető üzem gazdasági vezetői ezt mondják: ,,A mi gyártmányaink könnyű szerrel elérnék a világszín­vonalat, de az üzem, amely ezt vagy amazt az alkatrészt gyártja, rossz minőségű alkatrészt szállít." Más esetben: „Mi elértük volna a határ­időt, dc a szállítóüzem későn adta a félkészárut..." Erre vonatkozó pél­dát számtalant sorolhatnánk fel. A komárorrti hajógyár a zavadkai Sig­ma-üzem szivattyúinak minőségére panaszkodik, a tolmácsi Kirov Üzem a hengerelt anyag késői szállításá­val magyaráz meg egy-egy elkésett határidőt. Kár folytatni, minden üzemben jól tudják, hogyan van ez... A szállítások határidejének be nem tartását természetesen a válla­latok közötti szerződés megszegésé­nek minősítik és az ügyet az egyez­tető bíróság elé viszik. Azután pe­reskednek, húzzák-vonják az ügyet, pönálékat fizetnek és — a legköze­lebb újra nem tartják be a határidőt. Ez nemcsak amolyan odavetett mon­dat. Valóban így van: azok az üze­mek, ahol a gazdasági vezetők leg­főbb gondja az arbitrázs körüli kérdé­sek megoldása, aho 1 a legfontosabbnak azt tartják, hogyan tudják más hi­bájával megmagyarázni saját hibái­kat — ott, természetes, hogy újra „lekésik a határidőket" és nem ja­vul a helyzet. Gyakori az olyan eset is, amikor maga a megkárosított üzem igazga­tója is inkább a szigorúan hivatalos egyeztetési bíróság eljárását választ­ja, mintsem közvetlen tárgyalásokba bocsátkozzék, vagy inkább az együtt­működést javítaná meg a másik vál­lalattal. Ez abból adódik, hogy a megkárosított üzemnek sok esetben — hogy úgy mondjuk — szintén „vaj van a fején", tartozik egy — és mással s ezért számára is „jó! jön" a pönálé, hogy saját bírságát kifizethesse. Meg aztán a közvetlen tárgyalásoknál a másik fél is fel­hánytorgathatná egynémely „bűnét". Akkor inkább a bíróság! — mondják az igazgatók és egyik kezükkel el­fogadják a lefizetett bírságot, hogy a másikkal ugyancsak bírság formá­jában kiadják. Persze, nem zavarja őket, hogy bírság ide, bírság oda, a határidőt egyszer lekéstük a vonat már útnak indult, az áru itt maradt és a megrendelő jól meggondolja, hogy még egyszer ren­deljen-e ilyen „pontos" vállalatnál. De nemcsak a ."Ikereskedelemben, hanem az egyes belföldi vállalatok közötti kapcsolatok terén okozott zavarok is nagy nemzetgazdasági kárt okozhatnak, függetlenül attól, íizetett-e az üzem bírságot vagy sem. Jogosan feltehetjük tehát a kér­dést: szocialista vállalatok vezető dolgozóihoz illő eljárás-e ez? Kár, hogy ezt a kérdést nem teszik fel gyakrabban az üzemi pártszervezetek is az igazgatóknak és kereskedelmi helyetteseiknek. Ha megtennék, már régen arra a meggyőződésre jutottak volna a vezető gazdasági dolgozók, hogy ez a gyakorlat helytelen. Ezzel kapcsolatban tehát le kell szögeznünk: a vállalatok és üzemek közötti kapcsolatok helyes módja a közvetlen tárgyalás, az együttműkö­dés, a tapasztalatcsere. Az ilyen vál­lalatok közötti szocialista kapcsola­tok megteremtésére mindenütt meg­vannak a feltételeink. Hiszen hazánk­ban már régen a múlté a kapitalista konkurrencia; az a helyzet, amikor a vállalatok tulajdonosainak egymással ellenkező érdekeik voltak és a lehető legnagyobb nyereség elérése volt a cél. A vállalatok össznépi tulajdont képeznek. Ezért azok a célok is, amelyeket a vállalatok követnek, nem állnak ellentétben egvmással, hanem egy közös cél elérését szolgálják — a nemzetgazdaság gyors és lehető leghatékonyabb fejlődését. Közlemény a kormány üléséről Jóváhaavták M ÜZEMEK ÉS EFSZ-EK MELLETTI GYERMEKGONDOZÓ ' r r _ r INTEZMENYEK LEMNEK ALAPELVEIT A kormány 1959. december 7-i ülésén jóváhagyta az üzemi böl­csődék és üzemi óvodák, valamint az egységes földművesszövet­kezetek bölcsődéi és óvodái létesítésének alapelveit. Ezt kell tudatosítaniok mindenek­előtt a vállalatok vezető gazdasági dolgozóinak. A vállalatok és üzemek közötti együttműködés terén jó ta­pasztalatokat is szerezhettünk az el­múlt évek folyamán. Hadd említ­sünk meg ezen a helyen legalább egy példát, amely azt bizonyítja, hogy az ipar új szervezése, a terve­zés és pénzellátás új rendszere, amely a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fontosságát hangsúlyoz­za, hogyan használható ki az e téren fennálló helyzet megjavítására. Az egyik nagy üzem 15 kW-os vil­lanymotorokat gyárt. Az évek hoászú során át az üzemmel szemben olyan igényeket támasztottak, hogy azokat nem tudták kielégíteni. Ezért gyak­ran megtörtént, hogy igen fontos beruházási egységek vagy gépek a raktárakban maradtak, mert bizonyos villanymotor nem érkezett meg ide­jében é» nem lehetett a gépbe be­szerelni. Ma a MEZ dolgozói kielé­gítik még az igen nagy megrendelé­seket tevő vállalatok igényeit is. Ho­gyan vált ez lehetségessé ? Az együtt­működés és a közvetlen kapcsolatok megteremtése tette ezt lehetővé. E közvetlen kapcsolatok és tárgyalá­sok során kitudódott ugyanis, hogy egyes vállalatok - mivel tudták, hogy szűk keresztmetszetű áruró! van szó —, tartalékokat igyekeztek teremteni maguknak a 15 kW-os vil­lanymotorokból. Ezért a kelleténél többet rendeltek. Az ilyen „hörcsög­politika" azt okozta, hogy a MEZ elsősorban a nagy megrendeléseket igyekezett lebonyolítani és így nor­mán felüli készletek keletkeztek egyes üzemekben, míg más kisebb megrendelőknek nem jutott a moto­rokból. Ma, amikor erre rájöttek, reális megrendeléseket készítettek és anélkül, hogy a MEZ különösen nö­velte volna termelését, kielégíti ösz­szes megrendelőjét. Ezekben a napokban az üzemek­ben harmadik ötéves tervünk össze­állításán dolgoznak. A harmadik öt­éves terv egy nagy kollektív mű, amelyben az egyes tételek egymás­ba fonódnak, egyik a másikká! kap- j csolatban van, számos üzemben a si­ker attól függ, hogyan teljesíti tervét egy másik üzem. Ezért az itt felve­tett kérdések megoldására most kü­lönös figyelmet kell fordítani és tisz­tázni kell a vállalatok közti kapcso­latok és szállítások kérdéseit. Bizo­nyára sok probléma akad, amelyet még meg kell oldani. Az alapelvet azonban minden esetben be kell tar­tani: a vállalatok közötti kapcsola­tok ne az egyeztető bíróság dönté­sein, hanem a szoros együttműködé­sen, a tapasztalatcserén alapuljanak. A CSKP Központi Bizottságának az iskola és az élet szoros kapcso­latáról, valamint a nevelés és az ok­tatás továbbfejlesztéséről 1959 ápri­lisában hozott határozata a.apján az ipari üzemeknek, vállalatoknak és egységes földművesszövetkezeteknek bölcsődéket és óvodákat kell léte­síteniük. A bölcsődék és óvodák há­lózatát gazdaságunk és kulturánk igényeihez kell idomítanunk, meg kell teremtenünk a feltételeket a nők fokozott foglalkoztatására, vala­mint arra, hogy a jövőben valameny­nyi öt fven aluli qyermek óvodába járhasson. A bölcsődék és óvodák hálózatának kibővítése a CSKP Köz­ponti Bizottságának határozata alap­ján azt jelenti, hogy tovább iavul a dolgozó anyák gyermekeiről való gondoskodás. A kormány által jóváhagyott el­vek alapján az üzemek az üzemi szakszervezettel, a helyi nemzeti bi­zottság tanácsával való megegyezés alapján és a JNB tanácsa illetékes osztályainak jóváhagyásával alkal­mazottaik gyermekei ' számára böl­csődéket és óvodákat létesítenek. Hasonlóképp az egységes földmű­vesszövetkezetek is bölcsődéket és óvodákat rendeznek be tagjaik gyer­mekei számára. A helyi feltételek szerint a már meglevő bölcsődéket és óvodákat is át lehet alakítani az üzemek, illetve egységes földműves­Önsegéllyel építenek lakásokat S igényeit is kielégítheti. S o V //////////////////AV///////////////////////////>S szövetkezetek bölcsődéivé és óvo­dáivá. Az üzemek és egységes földmü­vesszövetkezetek mellett létesülő bölcsődék és óvodák az üzem (eset­leg több üzem) alkalmazottainak, il­letve a szövetkezet tagjainak gyer­mekeit fogadják be. Ha a létesít­mény befogadó képisiége nincs tel­jesen kihasználva, fel lehet venni más gyermekeket is a községből. Szaktéren a bölcsődéiket a járási egészségügyi intézet, az óvodákat pedig a járási nemzeti bizottság is­kola- és kulturálisügyi osztálya .irá­nyítja. (Folytatás a 2. oldalon) < 1 s A České Budčjovice-i kerületi építkezési szövetkezetek sorában a Strakonicel Cseh Motorkerékpár-üzem fémmunkásai érik el a legnagyobb sikereket. Jelenleg a város korszerű épületekből álló részében három 68 lakásos háztömb tetőzetét készítik. A háztömbök építését április 3-án kezdték meg. Képünkön a strakonicei Cseh Motorkerékpár-üzem brigádmunkásai serényen dolgoznak a szövetkezet épít­kezésén. ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® * . 5© A CSKP küldöttsége hazautazott Magyarországról Miskolc (ČTK). - A CSKP kül­döttsége, mely részt vett az MSZMP VII. kongresszusán, Bacílek elvtárs vezetésével meglátogatta az ország legiparibb vidéket, Borsod megyét. A megye dolgozói a kongresszus tiszteletére több mint 42 ezer tonna acélt termeltek, több mint 30 ezer tonna szenet fejtettek terven felül és 860 lakást adtak át határidő előtt a dolgozóknak. Az aranyosmaróti ' hűtöszekrénygyár dolgozóinak a har­madik ötéves terv éveiben nagy fel­adatokat kell meg­oldaniuk. 1965-ben csaknem 150 000 és külkereskedelmünk számára 20 000 hű­tőszekrényt készí­tenek. Ez a meny­nyiség az ez ideinek mintegy háromszo­rosa. Képünkön bal­oldalt Lídia Mihali­ková, Katarína Zi­diková és Ján De­mo, a sajtólórész­leg dolgozói. (Viliam Pribyl — CTK felvétele) ••-*• « *•** ** ***•••*•» **** ***»** ************ * ** **** *** ** **** ** > **^**' ***f t** AA* * * *•> JÖL GAZDÁLKODTUNK AZ ÉPÍTŐANYAGGAL FEJLESSZÜK TOVÁBB az anyagtakarékossági versenyt Az Építészeti Megbízotti Hivatal és az Építészeti Alkalmazottak Szak­szervezeti Szövetségének szlovákiai bizottsága ez idén már kétszer — az építészeti dolgozók napja alkal­mából és a III. negyedév — érté­kelte az építőanyaggal való helyes gazdálkodás és az építőanyag meg­takarítása érdekében indított ver­seny eredményeit. Kedvező jelenség, hogy ez év III. negyedében több mint 480 építkezés és építkezési szakasz vett részt a versenyben. A takarékosság terén elért eredmények is jobbak voltak az előző negyed­évek eredményeinél. A versenyben kii-űzött első díjat, azaz tízezer koronát, továbbá a meg­bízotti hivatal vörcs zászlaját ez év III. negyedében a Hydrostav n. v. madunicei mellék­vállalatának kollektívája nyerte el. A versenyt arra használták fel, hogy csökkentették a saluzásra hasz­nált fűrészfa, az acélállványok és az acélsaluzás, továbbá a tégla szük­ségletét. Mivel a versenyben részt vevő építkezéseken a téglákat nem borítják ki a tehergépkocsikból, ha­nem rendesen lerakják, csak igen csekély, sőt helyenként semmilyen kárt nem okoztak. Szlovákiában ez év kilenc hó­napja alatt 31 millió 136 ezer ko­rona értékű anyagmegtakarítást értünk el. A versenyre azonban az említett jó eredmények ellenére bizonyos fo­gyatékosságok kedvezőtlen befolyás­sal vannak. A kassai Magasépítészeti í lámhírekkcl, falragaszokkal és fali­fogyatékosságok ne ismétlődhesse­nek meg és már az 1960-as év ele­jén lehetőleg valamennyi szlová­kiai építkezés dolgozói bekapcsolód­janak az építőanyaggal való helyes gazdálkodás és takarékoskodás cél­jából indított versenybe, az egyes vállalatok igazgatóinak is támogatniok kell e verseny ki­bontakozódását. Különösen a nagyobb építkezéseken és a települések építkezésein vil­Vállalat építkezési vezetőségén a Mlynský náhon település építkezé­sének összefoglaló értékelése he­lyett csak egy háztömb építését ér­tékelték és igen keveset törődtek az egész településre vonatkozó ered­ményekkel. Ez arról tanúskodik, hogy a versenyre a gazdasági dolgozókon, a szakaszbizalmikon, a műhelyi és üzemi bizottságokon kívül a kerületi szakszervezeti szövetség is csak ke­vés gondot fordított. Annak érdekében, hogy hasonló újságokkal kell propagálni a verseny elterjesztését. Építészeti dolgozóinknak szünte­lenül a következőre kell gondolniok és eszerint is kell cselekedniök: ha hazánkban 1 millió 200 ezer lakást, számos üzemet, iskolát és más épü­letet akarunk felépíteni, ez azt je­lenti, hogy a lehető legnagyobb mér­vű gazdaságossággal, takarékcskodás­sal csökkentenünk kell az ehhez szükséges építőanyag mennyisé­gét is. M. M. A küldöttség hétfő délelőtt a me­gyei pártbizottság képviselőinek és dr. Julius Viktory csehszlovák nagy­követnek kíséretében ellátogatott a Miskolc melletti diósgyőri kohászati kombinátba. Az üzem a Csehszlo­vák Köztársaság számára is dolgo­zik. A Lenin Művek művelődési ter­mében rendezett magyar-csehszlovák baráti manifesztáción Bacílek elv­társ több száz dolgozó jelenlétében beszédet mondott. Kiemelte az MSZMP VII. kongresszusának nagy belpolitikai jelentőségét. Megjegyez­te: a kongresszus tárgyalásai msgmu-< tatták, hogy az MSZMP és a ma­gyar munkásosztály egységes és tö­mör, a magyar nép bízik pártjában és kormányában és az aikotó lelke­sedés újabb hulláma ragadta el a magyarországi üzemek és mezők dol­gozóit. A kongresszus kitűzte azt a szilárd irányvonalat, melyen a szo­cializmus alapjainak felépítése és a mezőgazdaság szocialista átalakítása felé vezeti a dolgozókat. A nemzet­közi helyzetet elemezve rámutatott a nemzetközi kommunista mozgalom egységére, mely az MSZMP VII. kongresszusán is megnyilvánult. Ki­emelte a Szovjetunió vezette szocia­lista tábor erejét és a nemzetközi békemozgalom nagy sikereit. Beszéde befejező részében a két szocialista ország testvéri együttműködésének új vonásairól beszélt és rámutatott az együttműködés és a nemzetközi munkamegosztás további bővítésének lehetőségeire. A magyar kohászok szívélyesen üdvözölték a CSKP kül­dötteit és kérték őket, tolmácsolják forró üdvözletüket az ostravai és podbrezovai kohászoknak, valamint Csehszlovákia egész népének. A CSKP küldöttséae délután visz­szautazott Budapestre. A CSKP küldöttsége Bacílek elv­társ vezetésével kedden délelőtt IC órakor visszatért Csehszlovákiába. A küldöttség tagjait Fehér Lajos, az MSZMP KB politikai bizottságá­nak tagja, Szilágyi Dezső, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és dr. Július Viktory, budapesti cseh­szlovák nagykövet, - nagyon szí­vélyesen búcsúztatták. Új ouiomalo gépsor Ezekben a napokban helyezték üzembe a strakonicei Motorkerékpár-gyárban az új automata gépsort, amely a motorke­rékpárok motorszekrényeit munkálja meg. A 21 gépből álló automatikus futószalag irányítását gombnyomásra egyetlen hely­ről végzik. A berendezés segítségével 20 munkaerőt takarítottak meg, többszö­rösére növelték a munkatermelékenysé­get, és 80 * négyzetméter gyári területet szabadítottak fel. . (ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents