Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-07 / 336. szám, hétfő

VÁLASZÚTON == Moszkva (ČTK) — A moszk- I A beszámoló a napnál is világosabvai Pravda december 5-i szárr

a mában közölte Vlsnyevszkij == elvtársnak, a külföldi kap•s

s csolatok amerikai tanácsa == beszámolójához fűzött kom~ mentárját. A kommentárban SS a következő 611: Az ember eddig világosan látta az ót környező világot, amelyet azonban egyszerre ködfüggöny fed el. Ideiglenesen elveszti látóképességét. Az orvostudomány ezt a betegséget amblyoplának nevezi. A külföldi kapcsolatok amerikai tani -sónak beszámolója nyilvánvalóan e betegség jeleit mutatja. A beszámoló szerzői több helyen tanújelét adják annak, hogy éleslátásúak, és jó a megfigyelőképességük; több esetben reálisan ecsetelik a világon uralkodó helyzetet és értelmes következtetésekre törekednek. Időnként azonban a világra tekintve nem látnak mást „a hidegháború" ködénél. Ha ez a beszámoló csak egy ember müve volna, úgy az orvos megállapíthatná a pontos kórképet: amblyopia. A beszámolót azonban nagy csoport — különböző látóképességű és nézetű ember dolgozta ki. Hogy megállapíthassuk a politikai diagnózist, pontosan ismernünk kell a külföldi kapcsolatok tanácsának összetételét. Ez a tanács a New Yorkban ez Idén kiadott „Üj nemzetközi évkönyvben" magát pártatlan, kereskedelmi kérdésekkel nem foglalkozó szervezetnek nevezi, amely Amerika politikai, gazdasági, stratégiai és pénzügyi problémái nemzetközi viszonylataival foglalkozik. Ez keveset mondó szerény reklám. Sokkal beszédesebb például az a tény, hogy a tanács alelnökeinek névsorában Rockefeller nevét olvashatjuk. Dávid Rockefellerről, az amerikai kőolajkirályok dinasztiájának képviselőjéről van szó. A tanács egyik legfontosabb vezető személyisége a Rockefeller Bank, a „Chase Mannhattan Bank" igazgatóság! elnöke, John Mocley, az USA volt németországi főmegbízottja. A tanács további aktív tagja Allan Dulles, a központi hírszerzőszolgálat igazgatója, szintén szoros kapcsolatokat tart fenn a Rockefeller-családdal. Egyszóval Rockefellerék kulcsfontosságú pozíciót töltenek be e szervezetben. A tanácsban az amerikai monopoltöke további csoportjainak még számos képviselője foglal helyet. Közöttük van Averell Harrlman bankár és vasútkirály, Frank Altschul bankár, Elllot Bell, Henry Luce újságmágnások és mások. A tanács tevékenységében a különféle egyetemek több tanárja - sajátos jellegzetességü tanárja — is részt vesz. Vegyük szemügyre például Henry Reeston tanárt, a tanács elnökét. Az amerikai évkönyvek „a felvilágosodás zászlóvivőjének" nevezik, a New York-I tőzsdén azonban ugyanolyan jól ismerik, mint a tudomány világában és a tőzsde egyik legmérvadóbb személyiségének tekintik. Az USA külügyminisztériuma Reestont az elhunyt John Foster Dulles legközelebbi tanácsadójaként tartja számon, Igy a „pártatlan és kereskedelmi kérdésekkel nem foglalkozó szervezet" cégére mögött tulajdonképpen az amerikai monopóliumok külpolitikai „agytrösztje" rejtőzik. E tanács sajtószervét, a „Foreign Affairs" című lapot, az Egyesült Államokban a legbefolyásosabb külpolitikai újságnak tekintik. A tanács beszámolóit mind a washingtoni hivatalos helyeken, mind a vállalkozók köreiben igen figyelmesen tanulmányozzák. Az „agytröszt" kijelentései rendszerint rendkívül ellentmondóak. Ez azért lehetséges, mert a tanács New York-i székházában az amerikai „nagy business" legkülönfélébb csoportulatainak és kisebb csoportjainak érdekei s nézetei kereszteződnek. Itt olyan emberek adnak egymásnak találkozót, akiknek a nemzetközi ügyekről eltérők a nézeteik, kezdve Alfréd Gruenther tábornoktól, a „hidegháború" kereszteshadjáratának hétpróbás harcosától egészen George Kennanig, aki közismert reális gondolkodásmódjáról. A tanács által az USA szenátusa külügyi bizottságának kérésére kidolgozott beszámolóban szintén ellentmondó nézetek észlelhetők. Ez a fontos dokumentum éppen ezen ellentmondások következtében érdekes. Mint valami tükörben, megmutatkozik benne a háború és a béke égető problémáiról folytatott nagyszabású vita, mely az amerikai társadalom legkülönbözőbb rétegeiben, de „a nagy business" köreiben is kibontakozódott Ny. Sz. Hruscsov elvtársnak történelmi jelentőségű amerikai látogatását követő napokban. A beszámoló a „hidegháborúnak" az USA hatalmon lévő köreiben lévő hívei és ellenlábasai között dúló kemény harcról tanúskodik. ban megmutatja a „Rockefeller.-ház" ellenőrzését. Mint ismeretes a kőolajkirályok napjainkban a „hidegháború" zászlóvivőinek szerepét töltik be. A Rockefellerék csoportjához tartozó emberek ne;n kevés erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy az említett beszámolót a dogmák és holmi lexikon színtjére emeljék. Hogy ne szaporítsuk hiába a szót, egyeztessük Össze az e beszámolókban közölt néhány kijelentést Nelson Rockefeller legutóbbi beszédeivel, amelyek leszögezik a Köztársasági Párt képviseletében az USA elnöki székére pályázó nagytőkés politikai programját. A beszámoló szerzőinek Iegharcosabb kijelentései csaknem szóról szóra egyeznek a „kőolaj impérium" uralkodója beszédeinek gyorírással felvett szövegével. N. Rockefeller San Franciskóban mondott legutóbbi beszédében arra hívta fel az Egyesült Államokat, hogy álljon az „űj világrend" megteremtésére irányuló mozgalom élére. E San Franciskft-i beszéd New Yorkban Is nagy visszhangot keltett. Amerikának, mint ahogyan a beszámoló szerzői szolgai módon szajkózzák, legfőbb céljául az „új világrend" hatalomra juttatását kell kitűznie. Rockefeller szerint ennek az „űj világrendnek" az USA „katonai erejére kell támaszkodnia." A beszámoló szerzői szintén azt javasolják az Egyesült Államoknak, támaszkodjék „saját katonai erejére." Rockefeller azt követeli, hogy a szocialista országokkal „kizárólag az erőpolitika alapján" folytassanak tárgyalásokat. A tanács beszámolójában pedig azt olvashatjuk, hogy az USA katonai erejének kell „a tárgyalások sikeres voltához hozzájárulnia". Rockefeller a sugalmazója annak a képtelen gondolatnak, hogy a nemzetközi kapcsolatok csak az esetben normalizálódhatnak, ha „lényegbevágó és gyökeres változásra kerül sor a Szovjetunió magatartásában." Ezeket az elgondolásokat fedezhetjük fel az említett beszámolókban is. Nem kell megcáfolnom a Rockefeller bizalmi embereinek beszámolójában tett olyan kiagyalt kijelentéseket, hogy „nem őszinték" azok a törekvések, amelyeket a Szovjetunió fejt ki a leszerelés és a békés egymás mellett élés érdekében. Ezt már megcáfolták a külföldi kapcsolatok amerikai tanácsának olyan jelentős tagjai, mint George Kennan is, egyik legutóbbi beszédében kijelentette: „Nem szabad kételkednünk a szovjet kormány őszinteségében, ha azt óhajtja, hogy a két rendszer más eszközökkel versenyezzék egymással, mint a nagy háború eszközeivel." seire és arra a következtetésre jutnak, hogy az Egyesült Államoknak c kérdésben nem lehet negatív magatartást tanúsitania. A tanács tagjai hangsúlyozzák, hogy a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelés ér dekében tett javaslata komoly megfontolást és gondos elemzést igényel. Az USA monopoltőkéje Iegharcosabb köreinek —, melyek hallani sem akarnak a német kérdésben folytatott amerikai politika módosításáról — állásfoglalásával szemben a beszámoló más, reálisabb álláspontra helyezkedik. E dokumentum szerzői hangsúlyozzák, hogy „keresni kell a kiutat a német kérdésben kialakult zsákutcából." Az USA burzsoá köreinek gondolatvilágában kialakuló nagy változásra azonban talán az a legjellemzőbb, hogy a beszámoló olyan gondolatot juttat kifejezésre, amelyet Rockefeller környezetében még nemrég hallatlan összeesküvésnek tekintettek. A beszámolóban a következő áll: az Egyesült Államoknak a jövőben kapcsolatot kell fenntartania a kommunista Kína kormányával." Említésre méltó, hogy a tanács tagjai körében az amerikai-klnai kapcsolatok kérdéséről már hosszabb ideje harc dúl. A tanács igen befolyásos tagja, X. Finletter légügyi miniszter már 1958 szeptemberében élesen bírálta az „USA reménytelen diplomáciai állásfoglalását", melyet ezen ázsiai nagyhatalommal szemben tanúsít. Akkor Finletter szava csaknem úgy hangzott mint „pusztába kiáltó szó". Azóta az Egyesült Államokban már igen sok minden megváltozott, ha az a szervezet, amelyben mindig Rockefellerék voltak a hangadók és amely leplezetlenül gyűlöli a népi Kínát, hangos szóval követeli a Kínai Népköztársasággal való „rendes, avagy különleges kapcsolatok" felvételét. Ny. Sz. Hruscsov USA-beli látogatása felébresztette az amerikai közvéleményt, és kezdete volt annak a nagyszabású vitának, amely a tartós béke biztosításához vezető módszerekről indult. Az amerikai vállalkozók köreinek előrelátó képviselői nem tarthatják magukat távol az egész amerikai nép körében folyó vitától: Fontolóra kell venniök, milyen úton haladjanak tovább. Az amerikai sajtó nem véletlen folytán nevezi megfontolásaikat „az értékek fájdalmas átértékelésének". Az Egyesült Államok burzsoá politikusai válaszútra jutottak. Rockefellerék, Trumanék és Achesonék visszaszólítják őket a „hidegháború" lövészárkaiba, de a józan ész azt sugallja, hogy amennyiben kitartanak a régi, már csődöt mondott álláspontjuk mellett, az élet lomtárába kerülhetnek. A Szovjetunió alkotmányának napja Moszkva (CTK) — A Szovjetunió lakossági szombaton, december 5-én már 23szor Ünnepelte meg egyik legnépszerűbb ünnepét — a Szovjetunió alkotmányának napját. A szovjetek rendkívüli VIII. össz-szövetségl kongresszusa 1936. december 3-én hagyta jóvá a Szovjetunió mostani alkotmányit, amely rögzítette az 1917. évi Októberi Forradalom után létrejött üj gazdasági és politikai viszonyokat. A szovjet szocialista állam ma a dolgozók politikai szervezete. Az államhatalom legfelsőbb szervei — a dolgozók képviselőinek szovjetjel — 134 millió választét, vagyis a Szovjetunió valamennyi felnőtt lakosát képviselik. A szovjetek képviselőinek száma, a Szovjetunió Legfelső Tanácsától kezdve egészen a helyi szovjetekig ma már több mint 1 millió 890 ezer fő. A valamennyi fokü szovjetek tevékenysége az állam demokratikus irányításában résztvevő tömegek legszélesebbkörü munkáján alapszik. Az első szovjet népgazdaságfejlesztési hétéves terv javaslatának megvitatásában például több mint 70 millió szovjet honpolgár vett részt. A nemzeti Ünnep alkalmából Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Rigában, Taskentben, Tbilisziben, Jerevanban, Kislnyevben, Alma Atáhan, valamennyi szovjet városban és faluban Ünnepi esteket, sportversenyeket, beszélgetéseket rendeztek, s az alkotmány fontosságát szemléltető kiállításokat nyitottak. Moszkvában a Szovjetunió forradalmi múzeumában — ahol számos tárgy szemlélteti a szovjetek VIII. kongresszusának és a szovjet alkotmánynak fontosságát, — különösen mozgalmas volt ez a nap. Soksok látogató állt meg azon üvegszekrény előtt, amelyben „A Szovjetunióhoz fűződő barátság aranykönyve" van. Ezt a könyvet 1937-ben Amerikából küldték a Szovjetunióba. A könyvbe fel vannak jegyezve azok a jókívánságok, melyeket az amerikaiak a szovjet nép sikereinek méltatásaként és az új szovjet alkotmány Jóváhagyása a> halmából küldtek. A könyvbe több mint 1 millió amerikai honpolgár jegyezte b» nevét Hruscsov elvtárs levele A NÉPSZABADSÁG SZERKESZTŐSÉGÉNEK Budapest A Szovjetunió Kommunista Pártjának a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán részt vett küldöttsége címére sok üdvözlő levél érkezett ipari üzemektől, termelőszövetkezetektől, társadalmi és állami szervektől, diákok csoportjaitól és tanintézetektől, valamint a Magyar Népköztársaság egyes polgáraitól. Ezek a levelek kifejezik a Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép iránt érzett testvéri barátságot és űj, nagy sikereket kívánnak a kommunizmus építésében, a világbékéért folyó harcban. Számos levélben szívélyesen meghívtak, hogy látogassunk el az üzemekbe, a szövetkezetekbe, a társadalmi szervezetekbe és intézetekbe, vegyünk részt gyűléseken, látogassuk meg a dolgozók családjatt. Nincs lehetőségünk e meghívások elfogadására és valamennyi levél megválaszolására; ezért engedjék meg, kedves elvtársak, hogy az SZKP küldöttsége és a magam nevében Is, az önök lapján keresztül fejezzem ki szívből jövő hálánkat és mély elismerésünket mindezekért a meleghangú üzenetekért, amelyek fényesen tanúskodnak a magyar és a szovjet nép barátságának és testvéri szövetségének megbonthatatlanságaról. Szilárd meggyőződésünk, hogy a magyar-szovjet barátság még tovább fog erősödni, valamennyi szocialista ország néielnek örömére, a világbéke üdvére. Teljes szivünkből kívánjuk önöknek, drűoa magyar barátaink, hogy sikeresen teljesítsék a szocialista éoités nagyszerű programját, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt VI! hottnresszusa határozott meg. Minden jót kívánunk valamennyiüknek mániájukban, az egész életben. 1950. december 5. Mély tisztelettel N. HRUSCSOV A Román Munkáspárt Központi Bizottságának ülése , ..„ A beszámoló szerzői nyilvánvalóan Az „erőpozíció" pohtlkajának híve. fflé nem tudatosították te!jcs mé

r_ tőkben annak szükségességét, hogy kitéve azok támadásainak, akiknek egyszer s mindenkorra fel kell hagylátókepessegét nem homalyositja el n,

ok az erőpo2Ícl

6.. politikájával s el a kod, amikor a nemzetközi eseme- , k

6„ vetniök >ihideghäbor

ú» lde1é

t. nyeket veszik szemügyre Jellemző m

ű,

t d0 áit Ennek híján nem !é

p_ hogy a beszámolóban a „hidegháború idejét múlt dogmáin kívül ésszerű, reális kijelentések is olvashatók. Ez a dokumentum az amerikai burzsoázia befolyásos csoportjainak azon törekvéseiről tanúskodik, hogy meg akarnak szabadulni a politikai vakságtól, kiutat akarnak találni abból a zsákutcából, amelybe az „erőpozíció" alapján folytatott csődöt mondott politika vezette az Amerikai Egyesült Államokat. A beszámoló arról az igyekezetről tanúskodik, hogy sokan helyesen értelmezik a békés egymás mellett élés gondolatát, amely oly hangsúlyozottan jutott kifejezésre a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökének amerikai látogatása alkalmából mondott beszédeiben. A külföldi kapcsolatok amerikai tanácsa tagjainak még az említett látogatás előtt megnyilvánuló nagy érdeklődése e gondolat iránt abból is látható, hogy a „Forreign Affairs" című lap közölte Ny. Sz. Hruscsovnak „A békés együttélésről" címmel, az említett lap szerkesztőségének kérésére írt cikkét. A tanács legutóbbi beszámolói arról tanúskodnak, hogy jelentősen fokozódott az „agytrösztnek" a békés egymás mellett élés problémái iránti érdeklődése. A Rockefeller csoportjához tartozó emberek nézeteivel ellentétben, akik azt állítják, hogy „a lázas fegyverkezés beszüntetése csak a Szovjetunió malmára hajtaná a vizet" a tanács józanul gondolkodó tagjai azt a teljesen ésszerű tézist illesztették a beszámoló szövegébe, hogy a lázas fegyverkezés katasztrofális következményekkel fenyeget. A beszámoló hangsúlyozta azt a helyes gondolatot, hogy „a tárgyalásokon kívül lényegében nincs más ésszerű megoldás." A beszámoló a leszerelés problémájával kapcsolatosan is józan elgondolásokat tartalmaz. A beszámoló szerzői rámutatnak a világ valamennyi nemzetének a leszerelés érdekében kifejtett törekvéhetnek arra az útra, melyet maguk is helyesen az egyetlen ésszerű útnak neveznek, nem léphetnek az időszerű nemzetközi problémák kölcsönösen elfogadható és békés megoldásának útjára. Fogadás az MSZMP ¥11. kongresszusának befejezése alkalmából Budapest (ČTK) - A Magyar Szocialista Munkáspárt új Központi Bizottsága az MSZMP VII. kongresszusának befejezése alkalmából december 5-én ünnepélyes fogadást rendezett az Országházban. A fogadáson részt vettek Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a párt vezető képviselői. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP politikai bizottságának és Központi Bizottságának tagjai és a budapesti dolgozók képviselői. A fogadáson Kádár János viharos taps közepette szívélyes szavakkal üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártjának Ny. Sz. Hruscsov elvtárs vezetésével megjelent küldöttségét és az MSZMP VII. kongresszusán résztvett többi külföldi küldöttséget. A fogadás baráti és igen szívélyes légkörben folyt le. Bukarest (ČTK) A bukaresti napilapok vasárnapi számai beszámoltak a Román Munkáspárt Központi Bizottságának december 3 —5-én tartott teljes üléséről. A teljes ülésen az 1960. évi állami terv javaslatáról és a Román Munkáspárt 1960-ban rendezendő III. kongresszusán résztvevő küldöttek megválasztásának módjáról tárgyaltak. A napirend első pontjával kapcsolatosan Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának elsfl titkára mondott beszédet. A teljes ülés az ezzel kapcsolatos vita után a szükséges módosításokkal és kiegészítésekkel együtt jóváhagyta az 1960. évi terv javaslatát. Kiutat kell találni a zsákutcából New York (ČTK) Az ENSZ közgyűlésének XIV. ülésén résztvevő szovjet küldöttség a TASZSZ jelentése szerint nyilatkozatot tett, melyben többek között a következő áll: „Az ENSZ közgyűlésének XIV. ülése vége felé közeledik. Eddig azonban nem választották meg a Biztonsági Tanács egyik nem állandó tagját. Miért nem sikerült a közgyűlésnek 49 szavazás folyamán megtalálnia e fontos kérdés helyes megoldását! A szovjet küldöttság nézete szerint ennek az oka a következő: Egyes államok nem tartják tiszteletben az ENSZ alapokmánvát és azt a megegyezést, amelyet Londonban 1946-ban kötöttek. A közgyűlés XI. ülésén minden erővel arra Igyekeznek, hogy megsértsék a Biztonsági Tanácsban az igazságos földrajzi képviselet elvét. Minden eszközzel meg akarják akadályozni, hogy a tanácsba beválasszák a kelet-európai országok képviselőjét. A 49 szavazás eredményei arról tanúskodnak, hogy Lengyelország jogát a Biztonsági Tanácsba való megválasztására a legtöbb ország támogatja és a választások folyamán a szavazatok többségét Lengyelországra adták le. Ezt a helyes döntést azonban makacsul igyekeznek meggátolni egyes országok. Figyelemre méltó, hogy a legutóbbi időben egyes küldöttek az úgynevezett „kompromisszum" gondolatéval foglalkoznak. Eszerint a Biztonsági Tanácsban való tagság kétéves időtartamát Lengyelország és Törökország között kellene elosztani. Ez pedig valóban igen különösnek mondható: először megkísérlik, hogy teljes mértékben hatálytalanítsák az említett egyezményt és azután, ha ez nem Sikerül, azt javasolják, hogy csak részben tartsák be, és ezt „kompromisszummnak" nevezik! Ez a „kompromisszus" arra van hivatva, hogy eltüntesse a szükséges megegyezés elvi alapját, amelynek értelmében a Biztonsági Tanácsban betöltött helyeket az egyes országok között a világ különböző földrajzi területei szerint osztják el. Ha ezt az egyezményt az egyik földrajzi területtel szemben továbbra is figyelmen kívül hagyják, úgy ennek a másik földrajzi terület számára és általában az Egyesült Nemzetek Szervezete számára igen aggasztó következményei lehetnek." Álláspontunk az algériai kérdésben DÉL-VIETNAMBAN az árvizek, a szárazság és a rizsföldeken garázdálkodó rovarok elszaporodása miatt a lakosságot egyes helyeken éhinség fenyegeti. A létfenntartáshoz szükséges cikkek ára rohamosan emelkedik. (ČTK) EGY AMERIKAI HADIHAJÓ december 3-án Futien tartomány térségében behatolta a Kínai Népköztársaság felségvizeire. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumát ezzel az amerikai provokációval kapcsolatban felhatalmazták további komoly figyelmeztetés átadására. (CTK) New York (ČTK) - Az ENSZ politikai bizottságában szombaton, december 5-én az algériai kérdésről folytatott vitában felszólalt Karel Kurka nagykövet, Csehszlovákia küldötte, aki hangsúlyozta, hogy az algériai kérdés megoldása igen 6Ürgős, mivel az ENSZ minden eddigi felhívása ellenére tovább folytatják a háborút Algériában. Idézte a csehszlovák kormány álláspontját az afrikai nemzetek felszabadító harcának kérdésében, amelyet Sekou Tourénak, a Guineai Köztársaság elnökének nemrég tett csehszlovákiai állami látogatása alkalmából juttatott kifejezésre. Kurka nagykövet ezenkívül rámutatott arra, hogy már megvannak az algériai kérdés békés megoldásának új, reális feltételei, mivel mind a •két fél elvileg megegyezett abban, hogy a további tárgyalások alapjaként el kell ismerni az algériai nép önrendelkezési jogát. Hangsúlyozta, hogy az algériai problémát cäak a két fél közvetlen tárgyalásai alapján oldhatják meg. Csehszlovákia képviselője végül kijelentette, az Egyesült Nemzetek Szervezetének kötelessége lehetővé tenni az ily értelmű tárgyalásokat és a csehszlováik küldöttség ezért maradéktalanul támogatja a 22 ázsiai és afrikai ország e célt kör vető határozatának valörá váltását ŰJ SZÖ 3 * 1959. december 7.