Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-29 / 358. szám, kedd

Az SZKP KB plenáris ülésének 1959. december 25-i határozata a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről (Folytatás a 3. oldalról) Lassan fejlődik a Grúz, Azerbajdzsán, Kirgiz SZSZK kolhozainak és szovhozainak közös állattenyésztése. Az SZKP KB plénuma megállapítja, hogy a szovhozok, kolhozok és a mezőgazdasági szervek számos vezető dolgozója lebecsüli a fajnemesítés és mesterséges megtermékenyítés fontosságát a kolhoz- és szovhozfarmok marhaállományának gyors minőségi megjavításával kapcsolatban. Számos terület, kerület és köztársaság még mindig nem teremtett szilárd takarmányalapot. Ez azzal magyarázható, hogy a kolhozok és szovhozok egyes vezetői még mindig lebecsülik a kukorica jelentőségét a közös állattenyésztés takarmányellátásában, alacsony agrotechnikai színvonalon folyik e termény termesztése, s rosszak a hozamai is. Számos kolhoz és szovhoz hatalmas területeken még tejes-viasz érettségi foka előtt takarítja be a kukoricát; ennek következtében a gazdaság a termés nagy részét elveszti, s ugyanakkor a siló tápértéke is csökken. A termővé tett új földek vidékei szintén nagy tartalékokat jelentenek a hús-, tej-, gyapjú- és tojástermelés lényeges növelésére. E vidékek kolhozainak és szovhozainak többségében azonban még mindig lassan fejlődik az állattenyésztés. A mezőgazdasági munka termelékenysége további emelésének fontos feltétele a komplex gépesítés nagyarányú bevezetése. A traktorokat és mezőgazdasági gépeket gyártó ipar, a Szovjetunió földművelésügyi minisztériuma és a kutatóintézetek azonban nem eléggé foglalkoznak a mezőgazdasági termelés komplex-gépesítése feladatának megoldásával. A sztálingrádi, a lipecki, a kalinyini, a grúz, a rjazanyi, a voronyezsi, a taskenti és a zaporozsei népgazdasági tanács üzemei, a gépszerkesztő és kutató szervezetei nem teljesítették feladataikat és tökéletesebb technika — nagyobb sebességű traktorok, vontatott gépek és szerszámok, burgonyakombájnok és a munkaigényes folyamatok további gépesítéséhez szükséges egyéb gépek fejlesztésében és bevezetésében, hogy pótolják az elavult, kisteljesítményű mezőgazdasági gépeket. A termelésnek és a traktor-, gépkocsi-, mezőgazdasági géppótalkatrészeket, ipari gumigyártmányokat, főként pneumatikumokat árusító üzleteknek megszervezésében észlelt komoly fogyatékosságokat még mindig nem küszöbölték ki. A novoszibirszki, rosztovi, penzai, brjanszki, dnyepropetrovszki és vinnyicai népgazdasági tanács üzemei nem'teljesítették a pótalkatrészek gyártási tervét. A Szovjetunió Leninről elnevezett Mezőgazdaságtudományi Akadémiája, a szövetségi köztársaságok mezőgazdaságtudományi akadémiái, számos kutatóintézet és főiskola nem eléggé dolgozzák fel a mezőgazdaság fejlesztésének legfontosabb elméleti problémáit, lassan alkalmazkodnak és még mindig elégtelenek a kapcsolatuk a termeléssel. A tudományos intézetek tevékenységét úgy szervezték meg, hogy sok tudományos dolgozó nem felelős tudományos ismereteinek és ötleteinek gyakorlati érvényesítéséért. A mezőgazdasági kísérleti állomások, tudományos intézetek és főiskolák gyakran nem mutatnak példát a kolhozoknak és szovhozoknak, mert a szomszédos gazdaságokénál alacsonyabb termelési mutatókat érnek el. Az SZKP KB plénuma úgy véli, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés fejlődésében észlelt fogyatékosságok bizonyos mértékben azzal magyarázhatók, hogy sok helyi párt-, szovjet és mezőgazdasági szerv elégtelenül szervezi a termelést s gyakran régi módon irányítja a kolhozokat és szovhozokat. Ahelyett, hogy szerveznék a termelést és következetesen bevezetnék a gyakorlatba az újat és haladót, megelégednek a pártintézkedések formális helyeslésével, az általános felhívásokkal, elnézők a fogyatékosságokkal szemben, és nem gyakorolnak lényeges befolyást a kolhozok és szovhozok helyzetére. Az SZKP KB intézkedései a hétéves mezőgazdasági terv határidő előtti teljesítésére és az USA megelőzésére Hazánkban most létrejöttek az összes mezőgazdasági ágak további hatalmas fellendülésének kellő feltételei. Egyre jobban terjed az élenjáró kolhozok és szovhozok kezdeményezéséből megindult országos mozgalom, hogy a jövö években az egy lakosra jutó hús-, tej- és vajtermelésben utóiérjük és megelőzzük az Amerikai Egyesült Államokat. A köztársaságokban, területekben és kerületeken folyó szocialista munkaverseny igazolja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében a kitűzött határidő előtt teljesíthetjük a hétéves terv feladatait. Az SZKP KB plenáris ülése a következő határozatot hozza: 1

Jóváhagyja a növénytermesz• tési és állattenyésztési termelés továbbfejlesztésére, a mezőgazdasági termelés növelésére javasolt intézkedéseket, és a hétéves terv feladatainak határidő előtti teljesítésére tett felajánlásokat, melyeket az OSZSZSZK minisztertanácsának (Poljanszkij elvtárs), Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának (Podgornij elvtárs), Kazahsztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának (Beljajev elvtárs), Beloruszszia Kommunista Pártja Központi Bizottságának (Mazurov elvtárs), Üzbekisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának (Rasidov elvtárs), Tádzsikisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának (Uldzsabájev elvtárs) és Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottságának (Ahundov elvtárs) beszámolói tartalmaznak. A nevezett köztársaságok párt- és szovjet szerveinek feladatává teszi, hogy az SZKP KB plenáris ülésén kidolgozott és jóváhagyott intézkedések gyakorlati végrehajtására összpontosítsák a pártszervezetek és a mezőgazdasági dolgozók törekvését, hogy megvalósuljanak az SZKP XXI. kongresszusának a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről hozott határozatai. . 2

A szövetségi köztársaságok • kommunista pártjai központi bizottságainak, a kerületi, területi és járási pártbizottságoknak, a köztársaságok minisztertanácsainak, a kerületi végrehajtó bizottságoknak, a területi végrehajtó bizottságoknak és a járási bizottságoknak feladatává teszi, hogy a hétéves terv elsö évének eredményeit tekintetbe véve minden járást, kolhozt és szovhozt érintve intézkedéseket dolgozzanak ki a hétéves terv feladatainak határidő előtti teljesítésére, a gabona, cukorrépa, gyapot és más ipari növények, a burgonya, zöldség, gyümölcs, a szőlő és más növénytermesztési termékek termelésének növelésére, a közös állattenyésztés fejlesztésére, és a hús-, tej-, gyapjúés tojástermelés növelésére, a munka termelékenységének fokozására és a termelési önköltségek csökkentésére. Az intézkedéseket a szakértők, újítók, a kolhoz- és szovhoz-aktíva széleskörű részvételével dolgozzák ki és tárgyalják meg a kölhozparasztok és szovhozalkalmazottak gyűlésein, a járási, területi és kerületi pártbizottságok plenáris ülésein, s általánosítsák azokat a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságain, majd terjeszszék az SZKP Központi Bizottsága elé. A mezőgazdasági termelés gépesítésének fokozódásával, a kolhozparasztok szakképzettségének növekedésével és a munkaszervezés javulásával párhuzamosan, az ipari üzemekhez hasonlóan. a kolhozokban is rendszeresen felül kell vizsgálni és be kell vezeti a progresszívabb termelési és munkadíjazási normákat. Ez biztosítja a munka termelékenységének szüntelen növekedését, a közös gazdaság bővített újratermeléséhez és a kolhozparasztok életszínvonalának emelkedéséhez szükséges felhalmozás növekedését. A mezőgazdasági termelés növekedése és az önköltségek csökkenése a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmének növekedésével párhuzamosan lehetővé teszi az említett termékek kiskereskedelmi árának leszállítását, ami kedvezően érezteti majd hatását az egész szovjet nép életszínvonalának további emelkedésében. Persze a kolhozparasztok munkadíjazása nem lépheti túl az illető járás vagy terület munkásai bérének színvonalát. A munkások és a kolhozparasztok közös munkájukkel teremtik meg az anyagi értékeket, s jólétük növeléséljen is egymás mellett kell haladniuk. O A helyi párt, szovjet és mezőgazdasági szervek, kolhozok és szovhozok legfontosabb feladatának a gabonatermelés növelését kell tekinteni, hogy évente legalább 10 — 11 milliárd púdra növekedjék. A A szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak és minisztertanácsainak, a kerületi és területi pártbizottságoknak, a területi és kerületi végrehajtó bizottságoknak feladatává teszi, hogy intézkedjenek a cukorrépa. a gyapotcserje, a hosszúróstú len és más ipari növények vetési területeinek bővítésére és hektárhozamának növelésére. Növelni kell a burgonya- és zöldségtermelést, hogy teljes mértékben fedezhessük az ország szükségleteit, Ezt egyrészt az említett termények termelésének az eddigi specializált szovhozokban való általános bővítésével, másrészt a városok és ipari központok környékén új szovhozok létesítésével érjük el. Az Észak-Kaukázusi és Kaukázuson túli terület, Ukrajna, Moldava és Közép-Ázsia vidékein, ahol kedvezőbb természeti feltételek vannak, vegyük tervbe specializált szovhozok létesítését, vagy egyes kolhozok szakosítását gyümölcs, beeősök és szőlő termesztésére. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának feladatává teszi, hogy dolgozzon ki és terjesszen az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa elé intézkedéseket a gyümölcsösöknek és a szőlőknek szánt műtrágya és permetező anyag, valamint a szőlőknek szánt drót termelésének növelésére. Ľ Jóváhagyja az Üzbég SZSZK, a Tádzsik SZSZK, a Türkmén SZSZK, az Azerbajdzsán SZSZK, a Grúz SZSZK, az Ukrán SZSZK kommunista pártja központi bizottságainak és minisztertanácsainak, valamint az OSZSZSZK minisztertanácsának a nyersgyapot, a tealevelek, a tökfélék, a szőlő, a gyümölcs és a gyapjú kolhoztermelési önköltségeinek csökkentésére, valamint egyes olyan mezőgazdasági termékek begyűjtési árának csökkentésére tett javaslatait, melyeket a kolhozok eladnak az államnak, hogy megközelítsék a kolhozoknak kifizetett árakat, ami lehetővé teszi a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árának további csökkentését és a szovjet nép életszínvonalának további emelését. A Szovjetunió Állami Tejrvbiaottságának, a Szovjetunió földművelésügyi minisztériumának, pénzügyminisztériumának feladatává teszi, hogy a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságaival és minisztertanácsaival történt megegyezés alapján három hónapon belül dolgozzanak ki és terjesszenek e kérdésekben javaslatokat az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa elé. £? A szövetségi köztársasápok kommu• nista pártjai központi bizottsápainak, a területi és kerületi pártbizottsápoknak, a köztársasápok minisztertanácsainak, a kerületi és területi végrehajtő bizottsápoknak feladatává teszi, hogy intézkedéseket dolgozzanak ki és hajtsanak végre a közös állattenyésztés továbbfejlesztésére, az összes fajtájú hasznos állatok és a baromfi állományának pyors növelésére a kolhoz és szovhozfarmo'kon, a szilárd takarmányalap megteremtésére, a marhaállomány minőségének megjavítására és hasznosságának fokozására, a mesterséqes megtermékenyítés kiterjesztésére és új progresszív módszerak bevezetésére az állattenyésztésben, hopy növekedjék a 100 hektár mezőgazdasági földre esö termelés és lényepesen csökkenjenek a hús, tej, vaj, pýapjú, tojás és más termékek termelési önköltségei. A falvakon kibontakozódó szocialista verseny világosan bizonyítja, hogy 1963-ig teljesítjük a hétéves terv feladatait, melyek 16 millió tonna hús kitermelését tűzik ki. Ám annak érdekében, hogy utóiérjük az USA-t az epy lakosra jutő hústermelésben, 20—21 mií. tonna húst kell termelnünk. Az SZKP KB pélnuma ezért felszólítja az összes mezőpazdasá.qi dolgozókat, hogy a szocialista munkaverseny keretében tett felajánlásaik teljesítésével 4—5 millió tonna húst termeljenek a hétéves terv feladatain kívül. n Az SZKP KB plénuma ú.qy véli, ho"v • • a XXI. pártkongresszuson a mezőgazdasáp továbbfejlesztésére kitűzött feladatok sikeres teljesítése érdekében mindenekelőtt biztosítani kell a gépesítésben és villamosításban fontos szakadatlan műszaki haladást, meg kell gyorsítani a kolhozok és szovhozok kcmplexpépestíést szolgáló új technikával való ellátásának ütemét, és ennek alapján lényegesen meg kell rövidíteni a mezőgazdasági munkák határidejét, növelni kell a növénytermesztés általános kultúráját, a munkatermelékenység további növekedését és a termelési önköltségek csökkentését kell elérni. A jövő években a mezőgazdasági termelés pépesítése fejlesztésének lepföbb iránya a traktoroknál és a főbb mezőgazdasági gépeknél a napyobb -vorsasá.qra való áttérés legyen. Ezért újtípusú traktorokat és mezőpazdasápi gépeket és szerszámokat kell szerkeszteni, el kell látni a szovhozokat és kolhozokat a mezöqazdasáqi termelés általános komplexqépesitésében elmaradó folyamatok pépesítésére szolgáló pépekkel és qépezetekkel (szemtisztítás, ki- és berakodó munkálatok, a qyapot, a cukorrépa és a burgonya betakarítása, az állattenyésztő farmok komplex-gépesítése, az üzemen belüli szállítás, a gyümölcsösök, szőlők munkáiának gépesítése, stb.). A Szovjetunió Állami Tervbizottsága, a minisztertanács mellett létesült automatizálási és gépipari állami bizottság és a Szovjetunió földművelésügyi minisztériuma a szövetsépi köztársasápok minisztertanácsaival epyetemben intézkedéseket dolqoznak ki a traktor- és mezőgazdasáqi qépipar szerkesztő és kísérleti alapjának fejlesztésére, s ezeket epy hónapon belül az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa elé terjesztik meqtárqyalás végett. A Szovjetunió Állami Tervbizottsápának feladatává teszi, hoqy olyan terjedelemben biztosítsa a traktorok, qépek és qépezetek tervezését és szállítását a mezőgazdaságnak. hogv ez technológiai vázlatok alapián biztosítsa az összes mezőgazdasá.qi termelési ágak komplex-gépesítését, elsősorban a tavaszi vetésnek 5—8, a qabona aratásának 10—12 munkanap alatt való elvégzését. A Szovjetunió Állami Tervbizottsápának és a Szovjetunió földművelésügyi minisztériumának feladatává teszi, hogy e kérdésekben egy hónapon belül javaslatokat terjesszen az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa elé. 8

A mezőgazdasáqtudomány legfonto• sabb feladatának az elméleti kutatás fejlesztése tekintendő az élettan, a fizika, a vegytan és további olyan tudományos rokonágak még jobb kihasználása a'.apján, amelyek biztosítják a termelőerők növekedését, és a szüntelen műszaki haladást a mezőgazdasáqban. A Szovjetunió földművelésügyi minisztériumának, a Szovjetunió Leninről elnevezett Mezőqazdasáqtudcmányi Akadémiájának, a kutatóintézeteknek és mezőpazdasá.qi főiskoláknak feladatává teszi, hopy mindenképpen bővítsék és erősítsék kapcsolatukat a termeléásel. Q A plénum mepállaplt.ia, hogy az "" utóbbi időben a falvakon lényegesen kibontakoztak a kolhozközi • kapcsolatok, számos építőipari szervezet létesült, építöanyagtermelő vállalatok létesülnek, villanyeröművek, orszáputak, bennlakásos iskolák, kórházak, óvodák, bölcsődék, mezőgazdasápi termékfeldolgozó és állathízlaló üzemek épülnek. A kolhozrendszer további fejlesztését szolpáló intézkedések megvalósítása, a qép- és traktorállomésok átszervezése, a qépek eladása a kolhozoknak és a beqyüjtési rendszerben eszközölt módosítások új feltételeket teremtettek a kolhozok közös gazdálkodásának továbbfejlesztésére, a munkatermelékenysép növelésére és a termelési önköltsépek csökkentésére, és ily módon feltételeket teremtettek a kolhozparasztok anyapi és kulturális színvonalának emelésére. Tekintettel a közös qazdálkodás fejlődésének elért színvonalára helyénvaló, hcqy a kolhozparasztok • taqqyülésének döntése alapján növeljék az oszthatatlan ala-ckba juttatott összegeket. Az oszthatatlan alapok pénzeszközeit elsősorban traktorok, mezőpazdasá.qi pépek és berendezések vásárlására, termelési létesítmények építésére, öntözésre és talajjavító munkára, orszáputak építésére, fő munkaeszközök peneráljavítására, valamint a kolhoz pyors pazdasápi fellendülését, a munkatermelékenysép, a piaci termelés, a kölhozjövedelem emelkedését biztosító további intézkedésekre, valamint a kolhozparasztok lakóházainak építésére kell fordítani, amit aztán részletekben törlesztenek. Az oszthatatlan alapok eszközeit kolhozközi alapok létesítésére kell előirányozni, melyekből aztán építőanyagqyártó üzemeket, mezőpazdasápi nyersanyagfeldolgozó üzemeket, országutakat, bennlakásos iskolákat, kórházakat, művelődési otthonokat és egyéb kolhozközi létesítményeket fognak építeni. Az oszthatatlan alapokba utalt összeqek megszabásakor tekintetbe kell venni azt. hopy a kolhozoknak a következő években saját forgó eszközökkel kell rendelkezniük termelési tevékenységük kifejtésére. Úgyszintén be kell tartani azt az elvet, hopy a kolhozparasztok anyagilaq érdekeltek legyenek a közös gazdaság fejlesztésében. A mezőpazdasápi termelés és a közös kolhozjövedelem növekedése, a kolhozparasztok életszínvonalának emelkedése a falusi építkezés naqy fellendülését eredményezi. Fontos, hogy a tervező szervezetek már most meqkezdjék a járási és pazdaságbeli létesítmények változatainak kidolgozását. Ezekben tekintetbe kell venni a mező.qazdasáqi termelés fejlesztésének és szakosításának távlatait, a termelési és középületek, lakótömbök ésszerű elhelyezését. a villany bevezetését és a vízvezetéket, az út- és összeköttetési hálózat építését, valamint a kolhoz- és szovhoztelepek további bővülését. A helyi párt- és szovjet szervek fokozottabban ellenőrizzék az építkezést, s a helyi építőanyaqgyártás bevezetését szolqáló berendezéssel és konstrukcióval nyújtsanak kellő sepítsépet a kolhozoknak és szovhozoknak s erősítsék a kolhozközi szervezeteket. A Szovjetunió állami építőipari szervezete: a Gcszsztroj és a Szovjetunió Földmüvelésü.qyi Minisztériuma a kolhozok és szovhozok termelési, kulturális és szociális létesítményeinek, valamint lakóházainak Ishető legqazdasáposabb típusterveit dolpozza ki, hoqy alkalmazhatók legyenek a szerelt vasbeton-részlegek és a helyi viszonyok tekintetbe vételével a helyi építőanyagok, s fokozni kell az ellenőrzést a falusi építkezések minőséne fölött. A mezőgazdasáp továbbfejlesztésének feladatai megkövetelik, hogy a kolhozok irányításának szervezeti formái annyira módosuljanak, hopy mép jobban kibontakozód.! ék a kolhozdemokrácia. Epyes párt-, szovjet és mezőgazdasági dolqozók a mezőpazdasápi szervek munkájának epyidejü átszervezése mellett kolhozközi társulásokat, — járási, területi és köztársasáqi szövetsé.qeket óhajtanak létesítem. Az SZKP KB elnökségének feladatává teszi e kérdések me.qvizspálását és megtárqyalását. in A

? SZKP KB plénuma a szövetségi köztársaságok kemmunista pártjai központi bizottságainak, a kerületi,' területi és járási pártbizottságoknak és a párt alapszervezeteinek feladatává teszi, hogy még jobban elmélyítsék a tömegek körében kifejtett szervező és politikai munkájukat, és a hétéves terv feladatainak határidő előtti teljesítésére, a gabona, az ipari növények, a hús, tej, zöldség, burgonya és más termények termelésére és állami beadására vállalt kötelezettségek feltétlen teljesítésére irányítsák a kommunisták, a komszomolisták a kolhozparasztok, a munkások és minden falusi dolgozó törekvését. Nagy jelentősége van a lakosság körében kifejtett tömegpolitikai munka fejlesztésének és nívója emelésének. A pártszervezetek sokkal tökéletesebben és jobban oltsák be a falusi dolgozókba a kommunista munkaviszonyt, még jobban fokozzák öntudatosságukat, aktivitásukat és fegyelmezettségüket, s küszöböljék ki az emberek tudatában élő múlt csökevényeket. n

Ki kell terjeszteni a kolhozok és • szovhozok pártszervezeteire az SZKP Központi Bizottságának 1959. június 26-i határozatát, melynek értelmében bizottságok létesültek a vállalatok gazdasági tevékenységének ellenőrzésére, hogy fokozódjék az alapszervezetek felelőssége a szovhozok termelomunkájáért. Tovább javítsuk a kádérek kiválasztását, elhelyezését és nevelését •4 O A szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak, a kerületi, területi és járási pártbizottságoknak egyik fő feladatát továbbrai is a káderek _Uíválasztásának, elhelyezésének és nevelésének javításában, a kolhozok és szovhozek olyan szakképzett dolgozókkal, energikus és ügyes szervezőkkel való általános megerősítésében lássuk, akik képesek lesznek a mezőgazdasági termelés jelentős növelése érdekében a hétéves tervben kitűzött konkrét feladatok' sikeres teljesítésére egyesíteni, szervezni és mozgósítani a tömegeket. |0 Az SZKP KB plénuma elégedetten lt>. állapítja meg, hogy a Komszomolszervezetek és az egész falusi ifjúság jő munkát végzett a XXI. pártkongresszus és az SZKP KB decemberi plénuma határozatainak megvalósításáért folytatott küzdelemben. A rjazanyi terület Komszomol-szervezete több mint 40 ezer ifjmúmunkást külte több mint 40 ezer farmra, hogy ott mint fejőnők, sertés- és borjúetetők, pásztorok, csoport- és farmvezetők dolgozzanak. Sokan középiskolai végzettségűek és sikeresen megbirkóznak a rájuk háruló feladatokkal, magas termelési mutatókat érnek el. A pártszervezetek kötelessége támogatni és mindenképpen fejleszteni a parasztifjúság kezdeményezését, naponta törődni a falusi Komszomol-szervezetek fejlődésével •és erősödésével, bátrabban bevonni őket a gazdasági és kulturális építés legkomolyabb feladatainak megoldásába. •j A A szovhoztermelés lényeges növelése különösen a termővé tett új földek vidékein elmélyíti a párt, a szakés Komszomol-szervezetek feladatát a szovhoztermelés fejlesztéséért, a munkatermelékenység növeléséért és a termelési önköltségek csökkentéséért folytatott küzdelemben. A szovhozok szakszervezetei a pártszervezetek vezetésével széleskörűen bontakoztassák ki a szocialista munkaversenyt, állandó termelési értekezletekkel mindenképpen fejlesszék a tömegek alkotó aktivitását a termelés irányításéban, törekedjenek a szovhozok alkalmazottainak nyújtott kulturális és szociális szolgálatot további tökéletesítésére, különösen az új termőföldek vidékein. •J C A hétéves terv feladatai, a szocia•ü* lista felajánlások sikeres teljesítésének egyik legfontosabb feltétele a kolhozok, szovhozok, járások, területek és köztársaságok szocialista munkaversenyének helyes megszervezése és a legjobb tapasztalatok nagyszabású kicserélése, a verseny eredményeinek naponkénti nyilvántartása és rendszeres közzététele a sajtóban és a rádióban. A tömegeknek ellenőrizniük kell a felajánlások teljesítését. A párt-, szak- és Komszomol-szervezetek feladata mindenképpen fejleszteni E hétéves terv határidő előtti teljesítésóért megindult országos verseny résztvevőinek alkotó kezdeményezését és aktivitását s lelkesen támogatni a kommunista munkabrigádjainak és élmunkásoinak mozgalmát. Az SZKP XXI. kongresszusa óta eltelt rövid idő alatt újabb jelentős sikereket arattunk az ipar, a mezőgazdaság és a tudomány fejlesztésében és a szovjet nép életszínvonalának emelésében. Mindez a munkások, kolhozparasztok és a szovjet értelmiségiek hősies munkájának az eredménye, pártunk határtalanul nagy alkotó tevékenységének az eredménye. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése felszólítja a kolhozparasztokat, a szovhozok dolgozóit, a mezőgazdasági szakembereket, az összes dolgozókat, a párt-, szovjet, szak- és Komszomol-szervezeteket, hogy minden alkotó erejüket fejtsék ki a szocialista felajánlások teljesítésére, melyeknek célja: a hétéves terv feladatainak határidő előtti teljesítése, a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtése, a kommunizmus felépítéséért hazánkban megindult országos küzdelem lényeges elősegítése. ÚJ SZÓ 4 * 1959. december 29.