Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-21 / 352. szám, hétfő

§ AMERRE A FELSZABADÍTÓ SZOifJBTKATONAKJARTAK || MEGJELENT Ji BÉKE ÉS A SZOCIALIZMUS KÉRDÉSEI" ŰISZÁMA AZ UTOLSÖ félévezred folyamán Palást határában két nagy ütközet­ben két keresztes had vesztett csa­tát. Négy évszázaddal ezelőtt néhány ezernyi olasz, német zsoldos támoga­táiával maroknyi magyar sereg itt próbált megmérkőzni a drégelyi vár visszafoglalásáért Ali basa félelmetes hadaival. Palást véráztatta mezején porba hullott a keresztes zászló és a győztes török lovasság lófarkas zász­lók alatt robogott át a falun. 1944 decemberében e csatamezőn füstölgő német tankok roncsai tanús­kodtak némán a menekülő horogke­resztes had végzetének rohamosan közelgő beteljesüléséről. Ezt a végzetet a szovjet katyusák mennydörgése közepette Sztálingrád hőseinek feltartóztathatatlan rohamai végérvény esitették. A náci csapatok mind szaporábban mutogatták hátukat a győzelmesen előnyomuló szovjet csapatok felé. A harmadik birodalom egykor deli két katonája Pásztor Lőrinc bácsi pin­céjébe bújva sírt, rimánkodott és Hit­lert átkozta. Nem a birodalmat, ma­gát sajnálta. Nem a nyomukban levő szovjet hadsereget, hanem Hitlert szidta. A német világuralom csalóka délibábja a kiábrándulás könnyfátyolén át végleg szertefoszlott. A faji öntu­dat magas trónusa is összerogyott és a fajtiszta, szőke, kékszemű náci ka­tonák feledve faji elméletet, tilalmat. A gőgös Palásthyak hajdan híres kastélyában az iskola kapott helyet. De ez is kevésnek bizonyult és a kastély kertjében már jövőre meg­kezdik egy korszerű új iskola építését. A szövetkezet 22 tagú csoportja a szocialista mun­kabrlgád címért versenyez. Az elmúlt félév eredmé­nyelért elnyerte a CSISZ Szlovákiai Központi Bizott­ságának vándorzászlajét. érzéki vadságukban halálra gyötörték az évek súlya alatt meggörnyedt Ben­gylk anyókát is. A bomladozó német hadseregen nem segítettek az alvégiek dunyháival bé­lelt lövészárkok sem. Nemsokára dunyha nélkül is melegük lett. PALÁST hosszú harcok után fel­szabadult ... Ahol az elmúlt évtizedek folyamán a nyomor ütött tanyát, las­san érésnek indult az új, a szabad élet kívánatos gyümölcse. A gőgös Palásthyak hajdan híres kastélyában az iskola kapott helyet. De ez is kevésnek bizonyult és a kas­tély kertjében már jövőre megkezdik egy korszerű új iskola építését. A fa­lu számára a múltban véka alá rejtett kultúra is új otthonra lelt. Vagy az új házak tömegét említsük? Ami a múlt­ban kivételszámba ment, ma már csaknem hétköznapivá, megszokottá vált. Nem kell már az uradalom előtt reggelente napszámra várni, hátha akad valami munka. És nom kell ten­geren túlra se vándorolni, ami annyi palástinak jutott osztályrészül a múltban. Az idősebbek a megmondhatói, mit jelentett a szegényes termé­keket az ipolysá­gi piacra gyalog, háton cipelni. Tíz kilométer oda, ugyanannyi vissza. Hej, a munkában, nélkülözésben meggyötört nép­nek, de sokat kel­lett bírnia! A köz­ség a felszabadu­lás után autóbusz­járatot kapott. A falu lakói hosszabb keresgé­lés, fontolgatás után megtalálták a közös utat. És nem csak a falu, de határénak képe is megváltozott. A keskeny, jobbára kiaszott tehénkék­kel megművelt föl­dek terebélyes táblákká dagadtak, ahol nehéz traktorok dübörögnek. BÁRMERRE LÉPSZ IS, az új életi) 'üktetése hallik. Ahol a barázda-vi- jjj szályok, apró birtok-ellentétek mér- j gesítették a szomszédok, rokonok kapcsolatait, most közösen és szép sikerrel birkóznak problémáikkal. A szövetkezet huszonkét tagú cso­portja a szocialista munkabrigád cí­mért versenyez. Az elmúlt félév ered­ményeiért elnyerte a CSISZ Szlová­kiai Központi Bizottságának vándor­zászlaját. Elsők lettek Szlovákiában! A palástiak ma is büszkék, hogy jj a nyáron a messze Afrika fekete küldöttei is meglátogatták szövetke­zetüket a bécsi VIT-rő! hazatérőben. A múltban elfelejtett, elmaradott \ községet 15 évvel a felszabadulás után a távoli világrészek hírnökei is megcsodálják! * Íme. kivirágzik az 1944 decemberé- \ ben elvetett mag. (zsi) MMMHMMMMHHMMMHHMHHMMMMMH Kövessék példájukat A síkabonyi szövetkezet tizenhatta­gú kertészeti csoportja jó munkaszer­vezéssel mié p eredményeket ért el. Igazolja ezt az is, hogy a 400 ezer ko­rona bevételi tervet 223 ezer koroná­val túlszárnyalták. Ezen eredmény elérését többek kö- > zött elősegítette Horváth Lajos is, a \ kertészet éjjeli őre, aki fáradságot ^ nem ismerve, ha kellett, egész éjjel V öntözött. A modern gőzfütéses üvegház szak­értő kertészével hiánytalanul szolgál­tatta a szebbnél szebb palántákat. A kollektíva kiváló teljesítménye a terven felüli bevétel felével növelte a szövetkezet oszthatatlan alapját. Ugyanakkor a prémiumok néhány te­levíziós készüléket juttattak a példá­san dolgozó tagoknak. Példájukat követhetnék a többi ága­zatban dolgozó csoportok is, különösen az állattenyésztésiek. Csibrei Anna, Sikabony A béke és a szocializmus kérdései című folyóirat 12. számában P. Ruszov A szocializmus gazdasági hatalma és a béke megszilárdítása címmel írt cikket. ,,A szocialista gazdaság rohamos fejlődése senkit sem fenyeget ­hangzik a cikk. - Ellenkezőleg, a szocializmus további erősödése a béke anyagi bázisának további bővülését és a háborúk bázisának szűkülését ered­ményezi. Csak sajnálni lehet, hogy a szocialista országok békekezde­ményezéseit nem mindenütt, a bur­zsoá társadalom nem minden köré­ben fogadják megértéssel. Pedig a fegyverkezési hajsza milliókat von el a termelőmunkától és súlyos te­herként nyomja a dolgozók vállát, akiknek a katonai kiadásokat meg kell fizetniök. A burzsoá államok szüntelenül növekvő katonai meg­rendelései csak a fegyvergyártó mo­nopóliumoknak előnyösek. Ám az új háború előkészítése érdekében dol­gozó iparágak elburjánzása megtén­torítja a tőkésországok egyébként is labilis gazdaságát, kiélezi az impe­rializmus ellentmondásait". André Claude francia közgazdász A gazdaság militarizálása zsákutcába vezet című írásában a gazdasági élet militarizálásának problémájával fog­lalkozik. Monica Laffont Fekete-Afrika a felszabadulás útján című oikke a fran­cia gyarmatok népeinek a politikai és gazdasági felszabadulásért vívott harcáról szól. Tematikáját tekintve M. Laffont cikkéhez csatlakozik P. G. Alberdl Latin-Amerika az Egyesült Államok monopóliumainak azorításá­ban című cikke. Fam Van Dong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság miniszterel­nöke A vietnami nép útja a forrada­lomban című cikkében az ázsiai or­szágokban végbemenő forradalmi át­alakulások sajátosságáról, a vietnami nép nehéz múltjáról és mai'sikerei­ről ír. A Szovjetunióban nemrég megje­lent A marxizmus-leninizmus alapjai című tankönyv, amely közérthetően kifejti a marxista-leninista tanítást, kiterjed a dialektikus és a történel­mi materializmusra, a politikai gaz­daságtanra, a prole térforradalom el­méletére é6 gyakorlatára, a szocia­lizmus és a kommunizmus építésének elméletére és történetére. Tekintet­tel arra, hogy ilyen jellegű tankönyv most jelent meg először, a szerkesz­tőség a folyóirat hasábjain néhány szemelvényt hoz a könyvből, főleg A nemzetközi kommunista mozgalom elmélete és gyakorlata, című feje­zetéből, Szen Katajama, Japán Kommunis­ta Pártja egyik megalapítója, a nem­zetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, születésének 100. évfordu­lója alkalmából a folyóirat anyago­kat közöl Katajama életéről és te­vékenységéről. A kommunista és munkáspártok életéből című rovat ismerteti, mi­ként gyakorolják a társadalmi el­lenőrzést a szovjet vállalatokban, be­számol Ausztrália Kommunista Párt­ja propagandamunkájának erősödé­séről, Mexikó Kommunista Pártja helyzetéről, leveleket közöl a szo­cialista országokban folyó pártmun­ka tapasztalatairól. A rovatban ta­lálunk egy madridi levelet, továbbá rövid jelentéseket olvasunk Albániá­ról, a Német Demokratikus Köztár­saságról, Olaszországról és Svédor­szágról. A 12-es számban befejeződik „az európai integráció, a kapitalizmus ellentmondásai és a munkásosztály" témakörben lefolyt véleménycsere anyagának közlése, amely a 10. számban kezdődött meg. A 12. számtól kezdve a szerkesztő­ség a Levelek és észrevételek ro­vaton kívül bevezeti a Válaszaink cí­mű új rovatot. A mostani számban ezt a rovatot az alábbi anyagok töl­tik meg: A Komintern É. Kardelj és mások „ítélőszéke" előtt; A mar­xizmus újabb „megsemmisítése" és Szemérmetes kapitalisták. Az EFSZ-ek teljesítenék o mélyszántás tervét A véletlen játé­ka folytán Tompán M ELNEMULT DOB Piatrik Józsi bácsi­val, a „kisbíróval" találkoztam. Akkor még igazán nem sejthettem, hogy olyan ember áll előttem, aki mindenben elsö szeret lenni. Pedig így van. Immár deresedő, bo­zontos harcsabajszát is tizennyolc éves kora óta viseli, amikor a vele egydon­gájúaknak még a legény toll sem pely­hedzett állán. Az első világháború sodra is az elsők között ragadta magával. (Hej, pedig oda nem nagyon tolakodott!) Negyven álló hónapon át le se vetette a komiszt. S ez idó alatt a család még segélyt sem kapott. — Tudja, a jegyzőn múlott. Agyútöl­teléknek is az ment, aki nem bírta a jegyzőt tömni... Az emlékezés csaknem fél évszázad után is kiduzzasztja kezefején az ere­ket. Mert egy szabadsága alkalmával letárgyalta ö a dolgot a jegyzővel is. Konok fejét sörös korsóval puhítgat­ta... Aztán újra front. A keserűség dagadt, gyülemlett. Aztán kitört a forradalom! 1919-ben elsők között lépett a magyar Vörös Hadseregbe. Adósságot ment törleszteni a frontért, a meg nem adott segélyért, a nélkülözésért. Régi, de gondosan őr­zött igazolványt húz elő „364 sgt" számmal és az 1. dandár parancsnok­ság pecsétjével: „Piatrik József tize» des, Kelt Léván, 1919. június 26-án." Kopott, sárguló, foszladozó szélű fénykép kerül le a falról: vörös hu­szárok. Középen Piatrik tizedes elv­társ ... Ott volt a forradalom bukásánál is. Rajzolta: R. Dubovský • Végig kitartott. Keserű szájízzel tért vissza az újra hatalomra jutott jegy­zők, csendörök, földesurak világába, amely számára nem sok jót ígért. Ha nem ígért, nem is adott. Felesége öt fiú- és két leánygyer­mekkel ajándékozta meg. Egyik fiát 1941-ben vesztette el. Munkában szer­zett Ízület gyulladást, amelyet agyhár­tyagyulladás tetézett. Orvosra nem sok tellett és kellő kezelés hljján belehalt. Mostoha, jajjal teli küzdelmes élet. S ennek 1944. december 14-én a felszabadító szovjet katonák ve­tettek véget. Józsi bácsi úgy fogadta őket, mint öreg katona az újoncokat. Hisz ö már tizenkilencben volt vörös katona! Józsi bácsi azóta megváltozott. Mint­ha kicserélték volna. 67 éve ellenére is, fiatalokat meghazudtoló lelkesedéssel fut, dolgozik, agitál. Pedig már nyug­díjából is békésen megélhetne. Nem is azért, de most igazán az elsők kö­zött akar lenni! A felszabadulás tizenötéves évfordu­lójának előestéjén a falu ünnepet ült: a helyi nemzeti bizottság új épületét avatták fel. A régiből pedig kultúrház lett. Társadalmi munkával építették. Az elsö helyen megint Piatrik Józsi bá­csit értékelték ki, aki a legtöbb órát dolgozta le. Józsi bácsi nagyon megszerette az új életet, a jól menő szövetkezetet, a kis kastélyban berendezett napközi otthont, ahol a szövetkezeti mamák csemetéinek kacaja csendül, de szereti a falun öt-átdübörgő traktorokat, her­nyótalpasokat is. Egyszóval mindent.,. C sak egy, egyetlen bánata van: a nemzeti bizottság új épületé­vel együtt avatták a helyi hangszórót is. A kivénhedt szakadozó dob a szögre került. Józsi bácsi, a „kisbíró" nem pergeti többé a falu közepén. Azért otthon még néha nyakába akasztja, gyengéden ráver, hogy a tűzhely mellett szundikáló 87 éves édesanyját ne zavarja és csak úgy szokásból elmotyogja: — Közhírré tétetik ... ZSILKA LÁSZLÓ Örömmel számolhatunk be arról, hogy járásunkban a mélyszántásnál jól kihasználták a traktorokat s így több szövetkezetben igazán szép erdeményt értek el. Sokkal korábban fejezték be a mélyszántást mint tavaly, vagy az előző években. Figyelemre méltó eredményt értek el a tallósi szövetkezet tagjai, akik már december 10-én végeztek a mélyszántással. Ehhez a sikerhez jelentős mértékben hozzájárult Ha­xer Gyula és Haxer Ferenc. Ez a két traktoros a mélyszántás befejezése előtti héten 81 hektárt szántott fel. December elején a páldi, hidas­kürti, vezekényi és királyrévi szö­vetkezetben is befejezték a mély­szántást. A többi szövetkezetekben Az együttműködés példája A galántai járásban levő tallósi szö­vetkezetben jól gazdálkodnak, s nem maradnak adósai a közellátásnak. Az évi marhahúsbeadást még november ben teljesítették. Szép eredményt érnek el a termelés terén, 157 százalékos hozamot mutatnak ki, a tojásbeadásban pedig 109,6 százalékot. A kiváló teljesítményhez nagymér­tékben hozzájárul a bratislavai ČSAD Regena-iizemmel való együttműködé­sük, mely mint védnök rendszeresen segít a szövetkezetnek. Az üzemnek nincs olyan alkalmazottja, aki ne vett volna részt brigádmunkában. Jelenleg az 1960-as év terveinek kidolgozásában segédkeznek. ANDEJKOVICS ALADÁR, Bratislava is Iparkodtak s ennek eredménye­ként december 11-én büszkén jelent­hették, hogy a járás EFSZ-ei telje­sítették a mélyszántás tervét. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Értékelték az évi munkát A rimaszombati JNB e hó elsö hetében megtartott közgyűlésén értékelte a járás szövetkezeteinek ez évi tevékenységét. A beszámoló egyik pontja a műtrágya használatát érintette, melyből kitűnik, hogy járási méretben 165 százalékos fogyasztás volt. Ugyancsak nagy mértékben alkalmaz­tak más vegyi anyagokat. Az idejében vég­zett munkán kívül ennek is köszönhető, hogy némely szövetkezet szép termésátla­got ért el, így például a ráhóiak 31 má­zsás tavaszi árpa, 30 mázsás búza és 29 mázsás zabtermést takarítottak be. A kruž­nói szövetkezet szintén 30 mázsás búzaát­lagot ért el. A járás területén javulás állt be a ta­karmánytermesztésben is. Ez leginkább az évelő növények vetésénél tűnik ki, ezekből az 1958-as évhez viszonyítva 29 százalék­kal vetettek többet. Réthy István, Rimaszombat. Kiváló szövetkezetesek A szenei járás szövetkezetei a prerovi felhívás alapján vállalt kötelezettségüket a marhahús beadásában példásan teljesítik. Ilyen szövetkezetek: az újvilági, mely az 1960. évre 637 mázsa húst adott le, a ré­téi 172 mázsát, az egvházfai 147,5 mázsát, az újfalusi pedig 36,5 mázsát. Hasonlóan járnak el a tojásbeadásban a boldogfal szövetkezetesek, akik 92 840 da­rabot adtak le, a réteiek 66 890 darabot, az újfalusiak 16 000 darabot, a csataiak 2718 darabot és a zonctoronyiak 1380 da­rabot. Klapuch L., Szene, ,JNB. Fordítsunk nagyobb gondot a takarmányalapra Állami gazdaságaink feladata, hogy elért eredményeiket, tapasz­talataikat szövetkeze­teinkkel ismertessék. A Dunaszerdahelyl Állami Gazdaság ls el­ért bizonyos jó ered­ményeket, de még nem mondhatjuk kielégítő­nek. Különösen a ta­karmányalap biztosítá­sában észlelhető hiá­nyosság. Ha bár meny­nylségre elég takar­mányt raktároznak, mi­nőségre nézve nem ki­elégítő. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint a tejhozam. Míg nyáron a zöldtakarmányozás idején 10-12 literes átlagot érnek el, télen visszaesnek a 6-7 li­teres átlagra. Hasonló a helyzet a növendék- és hízóálla­tok gyarapodása te­rén is, ami aztán kiha­tással van a munkabér­re. Ezért fontos, hogy a jövőben idejében gondoskodjanak a jó­minőségű takarmányról, mert csak így érhetnek el jobb eredményeket. Csicsal Ferenc, Bős ÜJ SZÓ 2 * 1959- december 21.

Next

/
Thumbnails
Contents